Közlekedés: a városfejlesztés lehetősége, avagy akadálya? Varga-Ötvös Béla október

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közlekedés: a városfejlesztés lehetősége, avagy akadálya? Varga-Ötvös Béla október"

Nándor Boros
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Közlekedés: a városfejlesztés lehetősége, avagy akadálya? Varga-Ötvös Béla október

2 Válasz Attól függ Mihez képest? Egész és részek viszonya Város egész, komplex, élő, dinamikus változik és változtatunk Hüvelykujj-szabály: mi a cél? A városhasználat eredményessége. 2

3 Megközelítés Fő cél: minél hatékonyabb, egyre minőségibb életet és üzleti klímát nyújtó, derűs városi miliő formálása. Feltétel: Harmonikus fejlesztés/működtetés, kezdeményező képesség. A várost azonban ágazati elven működtetik és fejlesztik. Az ágazatok a műszaki-, a humán infrastruktúra, város gazdaság (ingatlanpiac) eszközök a cél elérésében és fenntartásában. Diszharmóniát okoz, ha egy-egy ágazat szakmai törekvései a városhasználat hatékonysága elé kerülnek. 3

4 Fejlesztési források A mai finanszírozási és szervezeti rendszerből hiányzik a fejlesztési forrásteremtés és -felhalmozás MOTÍVUMA. A forrás kívülről jön. A szerzett (pl. állami, EU) pénzt a rendszer elkölti nem befekteti. Ezért, a forráshiány újratermelődik. Az autentikus forrás a városi (területhasználati) értékben van. A forrásfelhalmozáshoz más eszköz- és intézményrendszer kell. És, kezdeményező városfejlesztési politika saját forrásokkal. 4

5 Történelmi ív I. 1. Amikor a városhasználat (tervezés) kezdeményező: Kiegyezés: X. törvény FKT, Fővárosi Pénzalap + ÁRT >>> Budapest egyesítése XI. 17. Századforduló: lakásépítés, iparfejlesztés, tömegközlekedés. Andrássy út >>> nagy forgalom >>> első kontinentális földalatti (innováció) 1900-as évek: motorizáció kezdete + közterek térhódítása: Budai földalatti villamos, Árpád-híd, Boráros téri híd tervezése 1930-as évek gazdasági válsága utáni fellendülés + motorizáció >>> 3 híd építése: Margit-, Árpád-, Boráros téri híd 5

6 Történelmi ív II. 2. Amikor a városhasználat (tervezés) követővé válik: 50-es évek: ágazati (ipari fejlesztések) motorizáció, metró leáll, lakásépítés, városi jólét háttérbe szorul, tömegközlekedés es évektől (hiány)pótlás, azaz a múlt tervezése Késleltetett motorizáció (autó) + lakáshiány + tömegközlekedés miközben a motorizáció felgyorsult városhasználati káosz 6

7 Történelmi ív III. 3. Amikor a városhasználat előzhet a digitalizáció kora 2000-es évek (XXI. sz): megváltozott/változik a városhasználat iránti igény >>> motorizáció 100 éves történetének újraértékelése >>> átléphetünk egy éves szakaszt 7

8 Budapest Belváros

9 A párhuzamosságok XIX. század végi rendezési tervek Graben Ferenciek tere 9

10 XX. század eleje, a rendezési tervek megvalósítása Graben Ferenciek tere 10

11 XXI. század eleje, téralakítás az újabb átrendezéseket követően Graben Ferenciek tere 11

12 Mai állapot Graben Ferenciek tere 12

13 Párhuzamosságok Graben Kossuth Lajos utca 13

14 Az ünnepi Graben - Táncparkett 14

15 Hazai minta Az Andrássy út egykori tovább fejlesztése Kéreg alatti közösségi közlekedés, metszet 1896 Befektetés: főgyűjtőcsatorna és vízvezetéki főcső keresztezése az Oktogonnál

16 Duna-mente látogatottsága Budapest frekventált övezetei Turisták által látogatott helyszínek Budapesten, az elkészített fényképek helye, iránya szerint. (Forrás: Kádár Bálint, BMGE) 16

17 Ingatlanár hegyek-völgyek a Duna-mentén Ingatlanpiaci ártrendek alapján meghatározott értékek a Döbrentei tér és az Árpád-híd között 17

18 Rakpart minta 18

Rakpart-fejlesztési koncepció újságcikk 1901-ből A várkert rakparti villamos Az 1901. évben a várkertrakparti villamos ügye vált aktuálissá.

megoldásban van mód arra, hogy párhuzamosan a vasúti közlekedés érdeke is kielégítést találhasson.

19 Rakpart-fejlesztési koncepció újságcikk 1901-ből A várkert rakparti villamos Az évben a várkertrakparti villamos ügye vált aktuálissá. A Tanács utalt arra, hogy a Lánchíd és az eskü téri híd közötti szakasz az, melyet a nagyvárosi zajtól mentes, csendes séta- és üdülőhelyül a közönségnek nyújthatunk, viszont az alagútszerű megoldásban van mód arra, hogy párhuzamosan a vasúti közlekedés érdeke is kielégítést találhasson. Az Andrássy utat szintén a niveau-vasút veszélye fenyegette hosszú éveken keresztül, de az Andrássy út végre is megmenekült s maradt díszút, korzóút, mellyel a vasút össze nem fér. Ugyanezen okok a Várkert rakpartnál is megvannak, mert ez mint séta- és üdülőhely az egész világon páratlanul áll. Egy második vagy harmadik Andrássy út létesítése elképzelhető, az egyszer elveszett Várkert rakpartot többé semmiféle pénzáldozattal meg nem szerezhetjük. 19

20 Bálna Nehru-part 20

21 Rudas-fürdő, Dagály-part 21

22 Milyen lehetne 22

23 Mai állapot II. 23

24 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

A belvárosi Duna-partok komplex megújítása

A belvárosi Duna-partok komplex megújítása Mártonffy Miklós Budapest főépítésze BFTK Fővárosi Turisztikai Kerekasztal 2017. Március 3. Egykor most Budapest 2020 2030 A Dunával együtt élő város A Duna-partok