Minőségi időskor városi környezetben

Átírás

1 Minőségi időskor városi környezetben

2 SOPOT FREIBURG ÚJBUDA MARIBOR SLOVENSKA BISTRICA TREVISO GENOVA

3 Az idősek érdekeinek érvényesítése Újbuda polgármestereként büszke vagyok arra, hogy önkormányzatunk részese vezető partnere a Q-AGEING projektnek. Olyan együttműködés ez, amely Európa valamennyi országának közös ügye, hiszen az egyik legfontosabb társadalmi kihívásra keresi a választ: hogyan tudjuk azt az egyre növekvő létszámú csoportot kezelni és kiszolgálni, akik 60. életévüket betöltve már nem tagjai a munka világának, ugyanakkor aktív tagjai a társadalomnak. Öt nemzet kilenc önkormányzata, intézete fogott össze, hogy az Európai Unió támogatásával együtt keresse, s találja meg a választ, melyet minden ország saját adottságainak megfelelően alkalmazhat. Újbudán törekszünk arra, hogy az itt élők a kerület közösségének részeként sokoldalú támogatást kapjanak saját életük kiterjesztésére. A kerületünkben élő idős korú emberek tapasztalata, tudása, hagyományaik adják ezen városrész valódi erejét. Az ő együttműködésükkel lehetünk képesek arra, hogy az általuk tisztelettel őrzött és óvott, a jövő szempontjából is fontos hagyományokat tovább vigyük. Kerületi programunk ars poeticaja szerint az időskor nem egyenlő a betegségekkel, a szociális ellátórendszer általi támogatással, hiszen a 60 év felettiek fontos tagjai a társadalomnak, éppen ezért célunk Újbuda 60+ néven az idősek életminőségét javító, közéleti szerepét és érdekeinek érvényesítését támogató program megvalósítása. Remélem a hosszú közös munka eredményeit minden 60 év feletti polgár élvezheti majd, s a Q-AGEING nem kevesebbet jelent, mint az európai közösséghez való tartozást. Molnár Gyula Újbuda polgármestere

4 Újbuda, a sokarcú város Újbuda, Budapest XI. kerülete a magyar főváros egyik legszínesebb, legváltozatosabb városrésze. A keletről a Duna, nyugatról a budai hegyek által határolt városrész belvárosi házai egy nyüzsgő európai nagyváros képét idézik, kissé távolabb a es években felépült lakótelepek megújulásának lehetünk szemtanúi, a hegyi utakon járva pedig XX. század eleji, és az elmúlt évtizedekben épült családi házak között találjuk magunkat. A pompás villákkal övezett Gellérthegy tetején található a főváros egyik történelmi jelképe a Citadella is, amelyről csodálatos kilátás nyílik az alatta elterülő fővárosra. A XIX. századi erődítmény a II. világháború végének emléket állító Szabadság szoborral uralja a pesti oldalról nézve a panorámát. A Gellérthegy lábánál található a világszerte híres gyógyfürdő, a Gellért Gyógyszálló. A lakosú kerület amely lélekszáma alapján Magyarország ötödik legnagyobb városa lehetne neve jól jellemzi a kerület adottságait: itt található az ország egyik legnagyobb és legmodernebb egyetemi városrésze, amelyet közel hallgató népesít be. Újbuda Duna-parti oldalán nőtt ki az Infopark, a magyar Szilícium-völgy, amelyben a legnagyobb informatikai és fejlesztő cégek telepedtek le, s az egyetemekkel közös kutatóbázist hoztak létre. Jelenleg Újbudán több, mint ötezer új otthon épül, amely Budapest kerületei között kiemelkedő, s egyúttal a lakosságszám dinamikus növekedését is eredményezi. Újbuda, a főváros nyugati kapuja, kiindulópontja Budapest legújabb, most épülő 4-es metróvonalának. Az elmúlt 50 év gyors lakosság-gyarapodása is hozzájárult ahhoz, hogy ma a fővárosban itt az egyik legmagasabb a 60 év felettiek aránya, 40 ezer újbudai polgár tartozik ebbe a korcsoportba. A kerület vezetése számára egyaránt fontos a fiatalok átcsábítása ebbe a pulzáló, modern városrészbe, de ugyanakkor az idősebbek számára is élhető, hagyományőrző lakóhelyet kíván teremteni. Ennek a célkitűzésnek egyik pillére az Újbuda által vezető partnerként irányított Q-AGEING - minőségi időskor városi környezetben című projekt, amely öt ország kilenc városát, illetve szervezetét fogja össze egy közös célra: a 60 év feletti polgárok számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése révén biztosítsuk a minőségi, tartalmas mindennapokat.

5 A Q-AGEING: minőségi időskor városi környezetben projekt Európa szerte megfigyelhető társadalmi jelenség a népesség korstruktúrájának radikális változása: az idősebb korú, év közötti munkavállalók száma növekszik, az idős, éves és a nagyon időskorú, 80 évnél idősebb népesség aránya is egyre magasabb, míg ezzel egyidejűleg a munkaképes korú lakosság száma csökken. Az idős lakosság fizikai és szellemi aktivitásának, munkaképességének meghosszabbítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az időskorúak ellátásából fakadó társadalmi költségek ne emelkedjenek elviselhetetlen mértékűvé. A másik fontos szempont, hogy az érintett lakosság számára az aktív és minőségi időskor alapvető emberi jog, amelyhez a megfelelő környezet, a társadalmi elfogadás és ellátórendszer kialakítása a mindenkori nemzeti és helyi szintű kormányzatok számára jelent kötelezettséget. A kilenc európai város, illetve szervezet összefogása révén létrejött Q-AGEING projekt az időskorú lakosság élet- és munkafeltételeinek javítását célozza meg. A Q-AGEING célja, hogy az aktív, munkával töltött évek utáni időszak problémájára hatékony megoldást keressen, két fontos, egymást átfedő területen: egyrészt a közszolgáltatások színvonalának javításával és azoknak az idősek szükségleteihez való hozzáigazításával, másrészt a változó életstílus és a városi társadalom öregedéséből adódó új szükségleteket is előtérbe helyező új városi környezet kialakításával. A Q-AGEING támogatja az érintett korosztály tagjaitól érkező kezdeményezéseket, így vonva be őket a megváltozott időbeosztás és tartalmi elvárások átrendeződésére adott hatékony megoldási folyamatoknak kidolgozásába és végrehajtásába. Ezek a kezdeményezések egyúttal jó példaként szolgálnak a projekt partnerszervezetei, a későbbiekben pedig az EU valamenynyi tagja, illetve városa számára. A projekt egy, a partnerek által közösen meghatározott módszertanú kutatással indul, amely többek között az időskorúak mindennapi életkörnyezetét, egészségét, mobilitását és foglalkoztatottságát vizsgálja. A kutatási eredmények ismeretében regionális akciótervek készülnek, amelyek a legfontosabb fejlesztési területekre koncentrálnak. A projekt partnerei öt témakörben kísérleti programokat hajtanak végre, amelyekből a legjobb, leghatékonyabb eseteket kiválasztva egy bármely intézmény, vagy város által hasznosítható programtervet állítanak össze és ajánlásokat fogalmaznak meg a szakpolitika számára. A PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ PARTNEREK Újbuda Önkormányzata vezető partner, Magyarország Maribor Önkormányzata, Szlovénia Slovenska Bistrica Önkormányzata, Szlovénia Közgazdasági Intézet, Maribor Humán Erőforrás Fejlesztési Központ, Szlovénia Treviso Tartomány, Olaszország Genova Önkormányzata, Olaszország Nemzeti Egészségügyi Kutató Intézet, Olaszország Sopot Önkormányzata, Lengyelország Civil Társadalom Fejlesztési Központ, Freiburg, Németország

6 Magyarország ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA 60+ program Teljes élet 60 fölött Újbudán közel olyan polgár él, aki már betöltötte a 60. életévét. A kerületi önkormányzat a jól működő szociális és egészségügyi ellátáson túllépve komplex életmód programot dolgozott ki számukra. Az Újbuda 60+ névre keresztelt program szervezett formában támogatja az idősödő emberek életminőségének javítását. Az Újbuda 60+ többek között a szabadidős tevékenységek, a szórakozás, a művelődés, a közéleti szerepvállalás, az érdekérvényesítés, a helytörténeti, kulturális és társadalmi akciók kezdeményezésére és támogatására épül. A 60+ program lényeges eleme a közösségfejlesztés, melynek egyik várható eredménye, hogy a résztvevők saját maguk találnak ki, szerveznek meg rendezvényeket, eseményeket, amelyekhez az önkormányzat támogatást, segítséget, hátteret nyújt. A Q-AGEING projekt kiegészíti a 60+ programot, hiszen nemzetközi tapasztalatok megismerését biztosítja a képzés, a városi környezet és az önkéntesség területén, illetve lehetővé teszi, hogy a 60+ program akciói a nemzetközi trendek ismeretében valósuljanak meg. A közösségfejlesztés első fázisában azoknak az önkénteseknek a kiválasztása zajlik, akiket az adott közösség elfogad és alkalmasak az önszerveződés irányítására, majd felkészítik őket közösségszervező munkájukra. Ezek az önkéntesek később a helyi közösségek magjává, szervezőivé válnak, ismerik és felkarolják a helyi ügyeket és bővítik a résztvevők létszámát. A közösségfejlesztés első szakaszának további célja, hogy 3 4 mintaközösség jöjjön létre, amelyek példaként szolgálhatnak a későbbi közösségszervezők számára. Az Újbuda 60+ szakmai felépítését segíti az a kutatás, amely szorosan kapcsolódik a Q-AGEING projekthez. A professzionális kutatókkal végzett felmérés felöleli a teljes kerületet, illetve a korban érintetteket. Célja, hogy az önkormányzat megismerje az időskorúak igényeit, aktivitásait, vásárlási szokásait. Az összegyűjtött információk segítségével nagyobb hatásfokkal és optimálisabb anyagi ráfordítással lehet az akciókat szervezni, a programot fejleszteni és segíteni az időskorú lakosságot. Az Újbuda 60+ természetesen a már meglévő eseményekbe is bevonja a résztvevőket. Az önkormányzat, illetve az önkormányzati intézmények a résztvevők számára elsősorban oktatási, kulturális rendezvényeket, sporteseményeket, illetve egészségmegőrző, egészségjavító programokat kínálnak. Újbudán minden 60 év feletti lakos igényelheti az ingyenes Újbuda 60+ tagkártyát, amely feljogosítja a rendezvényeken való részvételre, illetve az Újbuda 60+ Idősbarát Vállalkozás címmel megjelölt üzletekben kedvezmények igénybevételére. Ezekben az üzletekben, szolgáltatóknál az újbudai vállalkozók jóvoltából a 60+ kártyával rendelkezők vásárlásaikkor 5-20% közötti kedvezményt vehetnek igénybe. Az Újbuda 60+ program fontos eleme az eseményekről és az önszerveződő csoportok munkájáról adott tájékoztatás, ezért a kerületi lap, az Újbuda önálló rovata foglalkozik a 60+ programmal kapcsolatos hírekkel, eseményekkel. Ezen felül a kerület honlapján a résztvevők és az érdeklődők számára minden fontos információ rendelkezésre áll. Az újbudai 60+ szakmai vezetőinek szándéka, hogy orientálják a felkészülést az aktív élet utáni, más irányú és szabad rendelkezés szerinti, de belső igényből eredő közösségi, társadalmi létben való részvételre.

7 Szlovénia MARIBOR ÖNKORMÁNYZATA Mestna občina Maribor Több mint fős lakosságával Maribor a Szlovén Köztársaság második legnagyobb városa. A település az ország északkeleti részén, 274 méterrel a tengerszint felett, az osztrák határtól mindössze 18 km-re fekszik. Maribor az egykori Jugoszlávia legnagyobb ipari központja volt, és ennek következtében a 80-as, 90-es évektől kezdve komoly környezeti problémákkal mint például lég- és talajvíz-szennyezettséggel, illegális lakossági és ipari szemétlerakókkal kell szembenéznie, és meg kell oldania az ebből származó kihívásokat. A város fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy megszabaduljon a hagyományos, de immáron terhet jelentő, elavult nehézipari termeléstől, s átcsoportosítsa a rendelkezésre álló munkaerőt és energiát az üzleti, pénzügyi és magas szintű szakértelmet kívánó tevékenységek felé. A városnak továbbá fejlesztenie kell közlekedési infrastruktúráját. Maribor mindezek mellett fontos regionális központ és egyetemváros is; ez utóbbi szerepe a közelmúltban hangsúlyosabbá vált az új egyetemi könyvtár átadásával. A település sok éve ad otthont olyan meghatározó intézményeknek, mint például a Regionális Múzeum, a Nemzeti Felszabadulás Múzeum Területi Archívum, vagy a Természeti és Kulturális Örökségvédelmi Intézet. Maribor erősíteni kívánja a területi adottságain alapuló kulcspozícióját, hiszen a város közlekedési szempontból kivételes elhelyezkedésének köszönhetően összeköti az Alpokat a magyar Alfölddel. A város számít a lakosság magas képzettségi szintjéből és jó munkaképességéből származó emberi erőforrásaira, valamint igyekszik kiaknázni a kutatási és fejlesztési területekben rejlő, meglévő, de sokszor még kiaknázatlan lehetőségeket. A várost gazdagítják nagy értékű és változatos természeti kincsei, például a várost körülölelő Pohorje hegység szőlőtermő lankái, a Dráva folyó völgye, amelyek ezt a területet Szlovénia egyik legfestőibb részévé avatják. Maribor lakossága az ország összes többi településénél gyorsabban növekszik. Ez az egyik oka annak, hogy a város részt vesz a Q-AGEING projektben. Az európai projektekbe való bekapcsolódást azért is tartja üdvösnek a város vezetése, mert ezáltal lehetőség nyílik rá, hogy Maribor megismerkedjen a partnerek programjaival, illetve a partnerek teszteljék és megosszák egymással tapasztalataikat. A közös munka eredményeképpen Maribor meg kívánja ismerni a partnerek gyakorlatát, hogy felhasználja azokat az idős korosztállyal való kapcsolatában. Első lépésként a város egy adatbázist kíván létrehozni a résztvevőkről és programjaikról, illetve Szlovénián belül és szélesebb körben is meg kívánja osztani saját tapasztalatait.

8 Szlovénia Maribori Gazdasági Intézet (EIM), Humán Erőforrás Fejlesztési Központ (HRDC) Ekonomski Institut Maribor, Center Razvoja Cloveskih Virov A Humán Erőforrás Fejlesztési Központ (HRDC) 1998-ban, egy sikeres Phare projekt keretében jött létre. Ma a HRDC a Maribori Gazdasági Intézet független üzleti egységeként működik, és főleg regionális szinten foglalkozik humánerőforrás-fejlesztéssel és - képzéssel. Az elmúlt években a HRDC partnereivel együtt számos sikeres fejlesztésti tervet hajtott végre a térségben, amelyek a foglalkoztatás elősegítésére, a helyi munkaerőpiac fellendítésére, a munkavállalók versenypozícióinak javítására, a regionális gazdaság fejlesztésére, a vállalati és társadalmi felelősségvállalás elősegítésére és a támogató környezet fenntartására irányultak. A fejlesztéseknek köszönhetően a HRDC aktívan részt vesz a Szlovénia munkaerőpiacát és foglalkoztatáspolitikáját érintő fő stratégiai célok megvalósításában. A HRDC támogatja, és részben finanszírozza olyan, felnőttek számára kidolgozott új és innovatív képzési programokat, amelyek a képzési szükségleteket felmérő vizsgálatok során megismert valós vállalati igényekhez igazodnak. A központ emellett szakmai támogatást nyújt a vállalkozásoknak emberi erőforrásaik fejlesztéséhez. A központhoz 18 helyi önkormányzat csatlakozott, és a HRDC más partnerekkel kiegészülve megalakította a Podravje Térség Fejlesztő Tevékenységeiért Konzorciumot. A Podravje régió a maga 2170 km 2 -nyi területével az ötödik legnagyobb Szlovéniában. Lakosainak száma fő, amely az ország teljes lakosságának mintegy 15,8%-át teszi ki, és népességét tekintve a második legnagyobb az országban ben az 50 év felettiek korosztályába a lakosság 37%-a tartozott, ami 2,7%- os emelkedést jelent a 2003-ban mért 34,3%-hoz képest. Ez az arány magasabb a szlovén nemzeti átlagnál, amely 2007-ben mindössze 35,8%, 2003-ban pedig 33,1% volt. A Q-AGEING projekt megvalósításával az intézet a speciális igényekhez igazított konkrét lépésekkel kíván az idősek életminőségén javítani. További célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét az 50 év fölötti generációkban rejlő hatalmas tudásbeli és tapasztalati értékekre, melyek nélkülözhetetlenek a közösség fejlődéséhez. Dušanka Lužar Šajt, a Maribori Gazdasági Intézet HRDC központjának vezetője a következőképpen foglalta össze céljaikat a Q-AGEING kapcsán: Szeretnénk javítani az idősek életminőségén azáltal, hogy generációkon átívelő stratégiákat valósítunk meg. Örömmel tölt el, hogy tapasztalatainkat megoszthatjuk partnereinkkel, és velük együttműködve olyan innovatív megoldásokat dolgozhatunk ki, amelyek képesek jobbá tenni az idősödő társadalom életkörülményeit.

9 Szlovénia SLOVENSKA BISTRICA ÖNKORMÁNYZATA Mestna občina Slovenska Bistrica Slovenska Bistrica városa Szlovénia északkeleti részén, a fővárostól, Ljubljanától 100 km-re fekszik. A település mintegy lakosának 14%-a betöltötte már a 65. életévét. Az idős korosztály nagy részét komolyan sújtja a fizikai és mentális képességek romlásával együtt járó negatív életminőségbeli változás, és a kialakult helyzetet tovább súlyosbítja a generációk közti szakadék növekedése. A mai modern életstílus nem teszi lehetővé, hogy a hozzátartozók és a szomszédok megfelelően gondoskodhassanak az idős emberekről, éppen ezért nagyon fontos, hogy olyan intézményen kívüli támogatási formák is létrejöjjenek, amelyek hatékonyan veszik fel a harcot a magánnyal, és elősegítik a generációk közti szorosabb emberi kötelékek kialakítását. Az idősebb korosztály támogatása Slovenska Bistricában részben megvalósult az Idősek Központjának 2008-as megalapításával. A központot olyan idős emberek számára hozta létre a város, akik saját otthonukban élnek, akár egyedül, akár rokonaikkal, mégis szeretnék a napjuk egy részét a velük egyidősekkel tölteni: beszélgetni, könyveket olvasni vagy aktuális témákról szóló előadásokat hallgatni. A központ programjai olyan jól kiépített rendszerben működő társasági elfoglaltságokat nyújtanak, amelyek aktívan hozzájárulnak a minőségi időskor eszméjének megvalósításához. Slovenska Bistrica a Q-AGEING projektben való részvételével a saját tapasztalatai révén szeretné elősegíteni azon problémák megoldását, amiket a harmadik életszakaszukban járó generációk szükségleteinek kielégítése jelent a társadalom számára. A város legfőképpen arra helyezi a hangsúlyt, hogy megőrizze a szociális viszonyok épségét, valamint felhívja az emberek figyelmét a minőségi időskorra. Ezzel egyidőben szeretné felkészíteni a helyi közösségeket, illetve civil szervezeteket arra, hogy a közeljövőben a társadalom kiemelkedően magas százaléka válik majd az idős korosztály tagjává.

10 Németország Civil Társadalom Fejlesztési Központ, FREIBURG Zentrum für Zivilgesellschaftliche Entwicklung A Civil Társadalom Fejlesztési Központ (Zentrum für Zivilgesellschaftliche Entwicklung / zze) a mintegy lakost számláló Freiburg városában található, a németországi Baden-Württenberg tartományban, ahol megközelítőleg 10 millió ember él. A tartományban a 60 év feletti korosztály a lakosság 24%-át teszi ki, és ez a szám becslések szerint 2050-re eléri majd a 39%-ot. A központban elsősorban az önkéntességgel, a felelős kormányzással és a vállalati felelősségvállalással foglalkoznak. A zze kutatási, tanácsadási és minősítési szolgáltatásokat nyújt, amelyeket kormányok, régiók, helyi közösségek vezetői, illetve a civil szektor is igénybe vehet. A zze célja, hogy tevékenységével Németországban és Európában is irányt mutasson és támogatást nyújtson a társadalmon belül végbemenő folyamatoknak. A központ a Q-AGEING projekt keretében különböző baden-württenbergi városokkal kíván együttműködni, köztük a lakosú Karlsruhéval és a fős lélekszámú Waldkirch-hel, hogy közösen indítsanak kutatásokat, illetve együtt ültessék át a gyakorlatba az új megoldásokat. A zze kutatási témájának címe: Modellek a vállalkozások számára: hogyan támogassuk az idős munkavállalókat. A zze célja, hogy a régióban működő vállalkozások és önkormányzati intézetek bevonásával új munkahelyi megközelítéseket dolgozzanak ki azokra a kihívásokra, amelyeket az idős munkavállalók egyre növekvő száma állít a társadalom elé. Az egyik lehetséges út az önkéntesség, amely segít az érintetteknek kompetenciáik megőrzésében és kiterjesztésében. A központ szeretné megvizsgálni, milyen lehetőségeket nyújt az önkéntesség, mint munkavállalási forma arra, hogy az idős korosztály visszatérjen az elsődleges munkaerőpiacra, továbbá ki szeretné deríteni, mennyiben segítheti az önkéntesség a nyugdíjba vonult munkavállalókat az életük új fázisába való átlépésben. A zze célja, hogy kifejlesszen egy olyan tananyagot és eszköztárat, amely könnyen beépíthető a vállalkozások és önkormányzati intézetek munkájába, valamint hathatós segítséget nyújt a küszöbön álló demográfiai változások következményeinek kezeléséhez.

11 Olaszország TREVISO TARTOMÁNY Provincia di Treviso Treviso Olaszország Veneto régiójának egyik tartománya, székhelye Treviso városa. A tartomány, amelyben összesen 95 önkormányzat működik, összesen 2477 km 2 -en terül el. Treviso lakosainak száma fő, akik közül 25% a főbb városokban él, a 60 év feletti lakosság aránya 24%. A tartomány amely Velencétől és az Adriai-tengertől északnyugatra, természetes szépségében megőrzött reneszánsz környezetben helyezkedik el, bővelkedik a XXI. század igényeit is kielégítő szórakozási lehetőségekben. Egyaránt híres kulturális, történelmi, gasztronómiai, ipari, mezőgazdasági és ökológiai értékeiről, mindemellett pedig gazdasága is dinamikusan fejlődik. Treviso a közelmúltban egy nagyszabású projekt megvalósításába kezdett, amelynek célja, hogy támogatást nyújtson azoknak a hátrányos helyzetű embereknek, akik nem számíthatnak családjuk segítségére. A projekt keretén belül hat bentlakásos otthon épült fel, amelyekben az egyágyas lakásoktól a családokra méretezett apartmanokig többféle lakás is megtalálható. Az épületek tervezésekor nem csupán a bentlakók igényeit vették figyelembe, hanem törekedtek a környezeti terhelés csökkentésére is: az épületek fűtését alternatív rendszerek végzik, a melegvizet pedig a napenergia segítségével biztosítják. A Q-AGEING projekten belül Treviso először egy 15 települést érintő felmérést végez, hogy megismerje az idős korosztály szükségleteit. Emellett a projektben kiemelt hangsúlyt kap az érintett korosztály mobilitásának biztosítása, ezért a tartomány speciális kerékpárok üzembe állítását, illetve a napközis otthonok és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények között közlekedő buszjáratok indítását tervezi. A tartomány szeretne olyan kísérleti programokat és képzési lehetőségeket elindítani, amelyek segítenek visszavezetni az időseket a munkaerőpiacra. A programok kidolgozásába nyugdíjas orvosok is bekapcsolódnának, akik részt vesznek az idős emberek egészségmegőrzésében. Treviso néhány képzést Mariborral szoros együttműködésben valósít meg. A tervek szerint egészségügyi gyakorlattal rendelkező orvosok 10 leckéből álló kurzust tartanak, amely során egyrészt a fizikai és mentális egészség megőrzését célzó gyakorlatokat oktatják, másrészt az egészségügyi kockázatok felmérését és megelőzését segítő eszközökkel látják el a résztvevőket.

12 Olaszország GENOVA ÖNKORMÁNYZATA Comune di Genova Genova Olaszország idősek által legsűrűbben lakott nagyvárosa januárjában a 65 év feletti lakosok aránya elérte a 26,92%-ot, miközben az országos átlag csupán 19,94% volt. Genova épp ezért egyfajta kísérleti terepként szolgál, hiszen a városban már most tapasztalhatók azok a demográfiai arányok, amelyek a statisztikák szerint 2030-ra egész Olaszországra jellemzőek lesznek. Genovában a 65 év feletti, rossz egészségi állapotú lakosok aránya napjainkban eléri a város teljes lakosságának 13,2%- át, összesen főt, akiknek többsége egyedül élő nő. A Q-AGEING projekt keretén belül Genova önkormányzatának fő célpontját az idős, ellátásra szoruló embereket gondozó családok képezik. A város vezetése számukra egy olyan DVD-t állít össze, amely bemutatja az önellátásban korlátozott embereknél előforduló leggyakoribb egészségügyi problémákat, és ismerteti szakszerű gondozásuk módszereit. Genova egyúttal egészségügyi, szociális és jogi szakemberek bevonásával olyan gondozókból álló csoportokat szeretne létrehozni, amelyeket szociális munkások irányítanak. A gondozók így szervezetten készülhetnek fel a mindennapokban rájuk váró kihívásokra. A Q-AGEING projekt keretén belül a város két honlap létrehozását is tervezi: az első portál az életük harmadik időszakába lépő embereket célozza meg, míg a második honlap a városban működő jótékonysági szervezetek tevékenységét fogja össze. Az előbbi, városi szinten működtetett honlap tájékozódási pontként kíván szolgálni az idősek számára, s az időskorúak valamennyi rétegét megszólítja. A portál lehetőséget teremt mindenki számára, hogy blogok, fórumok segítségével fejlessze kreativitását, illetve online ügyintézési felületet is biztosít. Az utóbbi honlap pedig a Q-AGEING projekthez kapcsolódó jótékonysági munka központi felületeként lehetővé teszi, hogy a projektben résztvevő egyes szervezetek megismerjék egymás és az önkormányzat munkáját.

13 Olaszország Nemzeti Egészségügyi Kutató Intézet, GENOVA Accademia Nazionale di Medicina/ANM Az olaszországi Nemzeti Egészségügyi Kutató Intézet (Accademia Nazionale di Medicina/ANM) központja Liguria tartomány székhelyén, Genovában található. A város fontos tengeri kikötő Észak-Olaszország partjainál. Genova lakossága fő, míg a város vonzáskörzetében összesen en élnek. Genova születési rátája az összes olasz nagyváros közül a legalacsonyabb, ezzel párhuzamosan pedig a legöregebb korösszetételű lakossággal rendelkezik, így ideális kísérleti terepet biztosít az idősödő társadalom által felvetett szociális problémák megoldására irányuló fejlesztésekhez, ezek teszteléséhez, továbbá a módszertani eszközök és irányelvek igazolásához. Az ANM felismerte, hogy az öregedő társadalom és az idősek ellátása jelenti manapság az egyik legégetőbb szociális problémát. Az intézet a rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrásait felhasználva a Q-AGEING projekt keretén belül mindent megtesz azért, hogy Európa-szerte alkalmazható, újszerű, mintaként szolgáló megoldások és technikák szülessenek. A projekt során az ANM olyan internet alapú oktatási tananyagok kifejlesztésén dolgozik, amelyek a krónikus betegségekkel és/vagy mozgásszervi problémákkal küzdő időseket gondozó családtagok számára nyújtanak praktikus tanácsokat. Az intézet létrehoz egy honlapot is, amely képzési lehetőségekről tájékoztatja a portál látogatóit.

14 Lengyelország SOPOT ÖNKORMÁNYZATA Gmina Miasta Sopotu Sopot egy apró település Gdańsk és Gdynia között, a majdnem egymillió főt számláló nagyvárosi agglomeráció közepén. A Lengyelország nyári fővárosaként is emlegetett település a környező dombok és a Gdański-öböl között helyezkedik el. Különleges mikroklímájának és bőséges gyógyvízkészletének köszönhetően Sopotnak mindezidáig sikerült megőriznie egyedi karakterét, s Európa-szerte kedvelt turistacélponttá vált. A város mintegy 4,5 kilométernyi partvonala mentén tiszta, homokos strandok nyúlnak el, és itt található Európa leghosszabb fából épült mólója, amely 511,5 méterre nyúlik be a tengerbe, ideális helyet biztosítva különböző szabadidős tevékenységekhez és kulturális eseményekhez, valamint kikötőhelye a tengerjáró hajóknak is. A pihenésre, megnyugvásra és feltöltődésre vágyóknak Sopot évtizedes gyógyüdültetési hagyományaival luxuskategóriás fürdő- és regenerációs terápiákat kínál. A kiváló szakemberek, a naprakész felszereltség és a legmagasabb minőségű kozmetikai termékek együttesen garantálják, hogy minden ide látogató megtalálja belső harmóniáját. A Balti-tenger partján található gyógyüdülőhelyen en laknak, az idős lakosok százalékos aránya az össznépességből eléri a 23,1%-ot. Ezzel a koröszszetétellel Sopot az egyik legöregebb népességű lengyel város, s az idősek aránya 2020-ra várhatóan meghaladja a 30%-ot. Sopot Fejlesztési Stratégiájában megfogalmazott küldetése, hogy biztonságos és magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó üdülőhely maradjon, amely turisztikai, kulturális és konferenciaszervezési szolgáltatásokkal áll a látogatók rendelkezésére. A város célja, hogy fejlessze az idősek és a munkaképtelenek számára nyújtott szolgáltatásait és intézményhálózatát. A Q-AGEING projekt keretén belül a város elemezni kívánja az intézményhálózatát, különös tekintettel a korlátozott mozgásképességű emberek számára akadályt jelentő tényezőkre, illetve átfogó felmérést készít az idős korosztály igényeiről és elvárásairól a szociális ellátások és a városiasodás területén. A város célja, hogy feltérképezze, majd megszüntesse a közszolgáltatásoknál meglévő akadályokat, és egy kísérleti beruházás keretében akadálymentesítse a közösségi intézményeket és a város területét. Sopot új ötleteket keres az idősek társadalmi integrációjának elősegítésére azzal a céllal, hogy növelje részvételüket a város életének minden területén. A város a vendéglők, bárok, kávézók tulajdonosai számára meghirdetett versenyekkel az idősek és munkaképtelenek életkörülményeinek javítására szolgáló konkrét lépéseket kíván megvalósítani.

15 10. oldal 1. kép forrás:

16 A PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ PARTNEREK ELÉRHETŐSÉGEI PROJEKT KOORDINÁTOR: HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. Szigeti Ferenc VEZETŐ PARTNER: Újbuda Önkormányzata Domonkos Csaba MARIBOR ÖNKORMÁNYZATA Lilijana Zorko SLOVENSKA BISTRICA ÖNKORMÁNYZATA Irena Jereb KÖZGAZDASÁGI INTÉZET, MARIBOR Manja Stebih TREVISO TARTOMÁNY Franca Ravaziol GENOVA ÖNKORMÁNYZATA Maria Luisa Torre NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓ INTÉZET Paola Schiavo SOPOT ÖNKORMÁNYZATA Maciej Kochanowski CIVIL TÁRSADALOM FEJLESZTÉSI KÖZPONT Silke Marzluff A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.