Minőségi időskor városi környezetben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Minőségi időskor városi környezetben"

Átírás

1 Minőségi időskor városi környezetben

2 SOPOT FREIBURG ÚJBUDA MARIBOR SLOVENSKA BISTRICA TREVISO GENOVA

3 Az idősek érdekeinek érvényesítése Újbuda polgármestereként büszke vagyok arra, hogy önkormányzatunk részese vezető partnere a Q-AGEING projektnek. Olyan együttműködés ez, amely Európa valamennyi országának közös ügye, hiszen az egyik legfontosabb társadalmi kihívásra keresi a választ: hogyan tudjuk azt az egyre növekvő létszámú csoportot kezelni és kiszolgálni, akik 60. életévüket betöltve már nem tagjai a munka világának, ugyanakkor aktív tagjai a társadalomnak. Öt nemzet kilenc önkormányzata, intézete fogott össze, hogy az Európai Unió támogatásával együtt keresse, s találja meg a választ, melyet minden ország saját adottságainak megfelelően alkalmazhat. Újbudán törekszünk arra, hogy az itt élők a kerület közösségének részeként sokoldalú támogatást kapjanak saját életük kiterjesztésére. A kerületünkben élő idős korú emberek tapasztalata, tudása, hagyományaik adják ezen városrész valódi erejét. Az ő együttműködésükkel lehetünk képesek arra, hogy az általuk tisztelettel őrzött és óvott, a jövő szempontjából is fontos hagyományokat tovább vigyük. Kerületi programunk ars poeticaja szerint az időskor nem egyenlő a betegségekkel, a szociális ellátórendszer általi támogatással, hiszen a 60 év felettiek fontos tagjai a társadalomnak, éppen ezért célunk Újbuda 60+ néven az idősek életminőségét javító, közéleti szerepét és érdekeinek érvényesítését támogató program megvalósítása. Remélem a hosszú közös munka eredményeit minden 60 év feletti polgár élvezheti majd, s a Q-AGEING nem kevesebbet jelent, mint az európai közösséghez való tartozást. Molnár Gyula Újbuda polgármestere

4 Újbuda, a sokarcú város Újbuda, Budapest XI. kerülete a magyar főváros egyik legszínesebb, legváltozatosabb városrésze. A keletről a Duna, nyugatról a budai hegyek által határolt városrész belvárosi házai egy nyüzsgő európai nagyváros képét idézik, kissé távolabb a es években felépült lakótelepek megújulásának lehetünk szemtanúi, a hegyi utakon járva pedig XX. század eleji, és az elmúlt évtizedekben épült családi házak között találjuk magunkat. A pompás villákkal övezett Gellérthegy tetején található a főváros egyik történelmi jelképe a Citadella is, amelyről csodálatos kilátás nyílik az alatta elterülő fővárosra. A XIX. századi erődítmény a II. világháború végének emléket állító Szabadság szoborral uralja a pesti oldalról nézve a panorámát. A Gellérthegy lábánál található a világszerte híres gyógyfürdő, a Gellért Gyógyszálló. A lakosú kerület amely lélekszáma alapján Magyarország ötödik legnagyobb városa lehetne neve jól jellemzi a kerület adottságait: itt található az ország egyik legnagyobb és legmodernebb egyetemi városrésze, amelyet közel hallgató népesít be. Újbuda Duna-parti oldalán nőtt ki az Infopark, a magyar Szilícium-völgy, amelyben a legnagyobb informatikai és fejlesztő cégek telepedtek le, s az egyetemekkel közös kutatóbázist hoztak létre. Jelenleg Újbudán több, mint ötezer új otthon épül, amely Budapest kerületei között kiemelkedő, s egyúttal a lakosságszám dinamikus növekedését is eredményezi. Újbuda, a főváros nyugati kapuja, kiindulópontja Budapest legújabb, most épülő 4-es metróvonalának. Az elmúlt 50 év gyors lakosság-gyarapodása is hozzájárult ahhoz, hogy ma a fővárosban itt az egyik legmagasabb a 60 év felettiek aránya, 40 ezer újbudai polgár tartozik ebbe a korcsoportba. A kerület vezetése számára egyaránt fontos a fiatalok átcsábítása ebbe a pulzáló, modern városrészbe, de ugyanakkor az idősebbek számára is élhető, hagyományőrző lakóhelyet kíván teremteni. Ennek a célkitűzésnek egyik pillére az Újbuda által vezető partnerként irányított Q-AGEING - minőségi időskor városi környezetben című projekt, amely öt ország kilenc városát, illetve szervezetét fogja össze egy közös célra: a 60 év feletti polgárok számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése révén biztosítsuk a minőségi, tartalmas mindennapokat.

5 A Q-AGEING: minőségi időskor városi környezetben projekt Európa szerte megfigyelhető társadalmi jelenség a népesség korstruktúrájának radikális változása: az idősebb korú, év közötti munkavállalók száma növekszik, az idős, éves és a nagyon időskorú, 80 évnél idősebb népesség aránya is egyre magasabb, míg ezzel egyidejűleg a munkaképes korú lakosság száma csökken. Az idős lakosság fizikai és szellemi aktivitásának, munkaképességének meghosszabbítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az időskorúak ellátásából fakadó társadalmi költségek ne emelkedjenek elviselhetetlen mértékűvé. A másik fontos szempont, hogy az érintett lakosság számára az aktív és minőségi időskor alapvető emberi jog, amelyhez a megfelelő környezet, a társadalmi elfogadás és ellátórendszer kialakítása a mindenkori nemzeti és helyi szintű kormányzatok számára jelent kötelezettséget. A kilenc európai város, illetve szervezet összefogása révén létrejött Q-AGEING projekt az időskorú lakosság élet- és munkafeltételeinek javítását célozza meg. A Q-AGEING célja, hogy az aktív, munkával töltött évek utáni időszak problémájára hatékony megoldást keressen, két fontos, egymást átfedő területen: egyrészt a közszolgáltatások színvonalának javításával és azoknak az idősek szükségleteihez való hozzáigazításával, másrészt a változó életstílus és a városi társadalom öregedéséből adódó új szükségleteket is előtérbe helyező új városi környezet kialakításával. A Q-AGEING támogatja az érintett korosztály tagjaitól érkező kezdeményezéseket, így vonva be őket a megváltozott időbeosztás és tartalmi elvárások átrendeződésére adott hatékony megoldási folyamatoknak kidolgozásába és végrehajtásába. Ezek a kezdeményezések egyúttal jó példaként szolgálnak a projekt partnerszervezetei, a későbbiekben pedig az EU valamenynyi tagja, illetve városa számára. A projekt egy, a partnerek által közösen meghatározott módszertanú kutatással indul, amely többek között az időskorúak mindennapi életkörnyezetét, egészségét, mobilitását és foglalkoztatottságát vizsgálja. A kutatási eredmények ismeretében regionális akciótervek készülnek, amelyek a legfontosabb fejlesztési területekre koncentrálnak. A projekt partnerei öt témakörben kísérleti programokat hajtanak végre, amelyekből a legjobb, leghatékonyabb eseteket kiválasztva egy bármely intézmény, vagy város által hasznosítható programtervet állítanak össze és ajánlásokat fogalmaznak meg a szakpolitika számára. A PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ PARTNEREK Újbuda Önkormányzata vezető partner, Magyarország Maribor Önkormányzata, Szlovénia Slovenska Bistrica Önkormányzata, Szlovénia Közgazdasági Intézet, Maribor Humán Erőforrás Fejlesztési Központ, Szlovénia Treviso Tartomány, Olaszország Genova Önkormányzata, Olaszország Nemzeti Egészségügyi Kutató Intézet, Olaszország Sopot Önkormányzata, Lengyelország Civil Társadalom Fejlesztési Központ, Freiburg, Németország

6 Magyarország ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA 60+ program Teljes élet 60 fölött Újbudán közel olyan polgár él, aki már betöltötte a 60. életévét. A kerületi önkormányzat a jól működő szociális és egészségügyi ellátáson túllépve komplex életmód programot dolgozott ki számukra. Az Újbuda 60+ névre keresztelt program szervezett formában támogatja az idősödő emberek életminőségének javítását. Az Újbuda 60+ többek között a szabadidős tevékenységek, a szórakozás, a művelődés, a közéleti szerepvállalás, az érdekérvényesítés, a helytörténeti, kulturális és társadalmi akciók kezdeményezésére és támogatására épül. A 60+ program lényeges eleme a közösségfejlesztés, melynek egyik várható eredménye, hogy a résztvevők saját maguk találnak ki, szerveznek meg rendezvényeket, eseményeket, amelyekhez az önkormányzat támogatást, segítséget, hátteret nyújt. A Q-AGEING projekt kiegészíti a 60+ programot, hiszen nemzetközi tapasztalatok megismerését biztosítja a képzés, a városi környezet és az önkéntesség területén, illetve lehetővé teszi, hogy a 60+ program akciói a nemzetközi trendek ismeretében valósuljanak meg. A közösségfejlesztés első fázisában azoknak az önkénteseknek a kiválasztása zajlik, akiket az adott közösség elfogad és alkalmasak az önszerveződés irányítására, majd felkészítik őket közösségszervező munkájukra. Ezek az önkéntesek később a helyi közösségek magjává, szervezőivé válnak, ismerik és felkarolják a helyi ügyeket és bővítik a résztvevők létszámát. A közösségfejlesztés első szakaszának további célja, hogy 3 4 mintaközösség jöjjön létre, amelyek példaként szolgálhatnak a későbbi közösségszervezők számára. Az Újbuda 60+ szakmai felépítését segíti az a kutatás, amely szorosan kapcsolódik a Q-AGEING projekthez. A professzionális kutatókkal végzett felmérés felöleli a teljes kerületet, illetve a korban érintetteket. Célja, hogy az önkormányzat megismerje az időskorúak igényeit, aktivitásait, vásárlási szokásait. Az összegyűjtött információk segítségével nagyobb hatásfokkal és optimálisabb anyagi ráfordítással lehet az akciókat szervezni, a programot fejleszteni és segíteni az időskorú lakosságot. Az Újbuda 60+ természetesen a már meglévő eseményekbe is bevonja a résztvevőket. Az önkormányzat, illetve az önkormányzati intézmények a résztvevők számára elsősorban oktatási, kulturális rendezvényeket, sporteseményeket, illetve egészségmegőrző, egészségjavító programokat kínálnak. Újbudán minden 60 év feletti lakos igényelheti az ingyenes Újbuda 60+ tagkártyát, amely feljogosítja a rendezvényeken való részvételre, illetve az Újbuda 60+ Idősbarát Vállalkozás címmel megjelölt üzletekben kedvezmények igénybevételére. Ezekben az üzletekben, szolgáltatóknál az újbudai vállalkozók jóvoltából a 60+ kártyával rendelkezők vásárlásaikkor 5-20% közötti kedvezményt vehetnek igénybe. Az Újbuda 60+ program fontos eleme az eseményekről és az önszerveződő csoportok munkájáról adott tájékoztatás, ezért a kerületi lap, az Újbuda önálló rovata foglalkozik a 60+ programmal kapcsolatos hírekkel, eseményekkel. Ezen felül a kerület honlapján a résztvevők és az érdeklődők számára minden fontos információ rendelkezésre áll. Az újbudai 60+ szakmai vezetőinek szándéka, hogy orientálják a felkészülést az aktív élet utáni, más irányú és szabad rendelkezés szerinti, de belső igényből eredő közösségi, társadalmi létben való részvételre.

7 Szlovénia MARIBOR ÖNKORMÁNYZATA Mestna občina Maribor Több mint fős lakosságával Maribor a Szlovén Köztársaság második legnagyobb városa. A település az ország északkeleti részén, 274 méterrel a tengerszint felett, az osztrák határtól mindössze 18 km-re fekszik. Maribor az egykori Jugoszlávia legnagyobb ipari központja volt, és ennek következtében a 80-as, 90-es évektől kezdve komoly környezeti problémákkal mint például lég- és talajvíz-szennyezettséggel, illegális lakossági és ipari szemétlerakókkal kell szembenéznie, és meg kell oldania az ebből származó kihívásokat. A város fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy megszabaduljon a hagyományos, de immáron terhet jelentő, elavult nehézipari termeléstől, s átcsoportosítsa a rendelkezésre álló munkaerőt és energiát az üzleti, pénzügyi és magas szintű szakértelmet kívánó tevékenységek felé. A városnak továbbá fejlesztenie kell közlekedési infrastruktúráját. Maribor mindezek mellett fontos regionális központ és egyetemváros is; ez utóbbi szerepe a közelmúltban hangsúlyosabbá vált az új egyetemi könyvtár átadásával. A település sok éve ad otthont olyan meghatározó intézményeknek, mint például a Regionális Múzeum, a Nemzeti Felszabadulás Múzeum Területi Archívum, vagy a Természeti és Kulturális Örökségvédelmi Intézet. Maribor erősíteni kívánja a területi adottságain alapuló kulcspozícióját, hiszen a város közlekedési szempontból kivételes elhelyezkedésének köszönhetően összeköti az Alpokat a magyar Alfölddel. A város számít a lakosság magas képzettségi szintjéből és jó munkaképességéből származó emberi erőforrásaira, valamint igyekszik kiaknázni a kutatási és fejlesztési területekben rejlő, meglévő, de sokszor még kiaknázatlan lehetőségeket. A várost gazdagítják nagy értékű és változatos természeti kincsei, például a várost körülölelő Pohorje hegység szőlőtermő lankái, a Dráva folyó völgye, amelyek ezt a területet Szlovénia egyik legfestőibb részévé avatják. Maribor lakossága az ország összes többi településénél gyorsabban növekszik. Ez az egyik oka annak, hogy a város részt vesz a Q-AGEING projektben. Az európai projektekbe való bekapcsolódást azért is tartja üdvösnek a város vezetése, mert ezáltal lehetőség nyílik rá, hogy Maribor megismerkedjen a partnerek programjaival, illetve a partnerek teszteljék és megosszák egymással tapasztalataikat. A közös munka eredményeképpen Maribor meg kívánja ismerni a partnerek gyakorlatát, hogy felhasználja azokat az idős korosztállyal való kapcsolatában. Első lépésként a város egy adatbázist kíván létrehozni a résztvevőkről és programjaikról, illetve Szlovénián belül és szélesebb körben is meg kívánja osztani saját tapasztalatait.

8 Szlovénia Maribori Gazdasági Intézet (EIM), Humán Erőforrás Fejlesztési Központ (HRDC) Ekonomski Institut Maribor, Center Razvoja Cloveskih Virov A Humán Erőforrás Fejlesztési Központ (HRDC) 1998-ban, egy sikeres Phare projekt keretében jött létre. Ma a HRDC a Maribori Gazdasági Intézet független üzleti egységeként működik, és főleg regionális szinten foglalkozik humánerőforrás-fejlesztéssel és - képzéssel. Az elmúlt években a HRDC partnereivel együtt számos sikeres fejlesztésti tervet hajtott végre a térségben, amelyek a foglalkoztatás elősegítésére, a helyi munkaerőpiac fellendítésére, a munkavállalók versenypozícióinak javítására, a regionális gazdaság fejlesztésére, a vállalati és társadalmi felelősségvállalás elősegítésére és a támogató környezet fenntartására irányultak. A fejlesztéseknek köszönhetően a HRDC aktívan részt vesz a Szlovénia munkaerőpiacát és foglalkoztatáspolitikáját érintő fő stratégiai célok megvalósításában. A HRDC támogatja, és részben finanszírozza olyan, felnőttek számára kidolgozott új és innovatív képzési programokat, amelyek a képzési szükségleteket felmérő vizsgálatok során megismert valós vállalati igényekhez igazodnak. A központ emellett szakmai támogatást nyújt a vállalkozásoknak emberi erőforrásaik fejlesztéséhez. A központhoz 18 helyi önkormányzat csatlakozott, és a HRDC más partnerekkel kiegészülve megalakította a Podravje Térség Fejlesztő Tevékenységeiért Konzorciumot. A Podravje régió a maga 2170 km 2 -nyi területével az ötödik legnagyobb Szlovéniában. Lakosainak száma fő, amely az ország teljes lakosságának mintegy 15,8%-át teszi ki, és népességét tekintve a második legnagyobb az országban ben az 50 év felettiek korosztályába a lakosság 37%-a tartozott, ami 2,7%- os emelkedést jelent a 2003-ban mért 34,3%-hoz képest. Ez az arány magasabb a szlovén nemzeti átlagnál, amely 2007-ben mindössze 35,8%, 2003-ban pedig 33,1% volt. A Q-AGEING projekt megvalósításával az intézet a speciális igényekhez igazított konkrét lépésekkel kíván az idősek életminőségén javítani. További célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét az 50 év fölötti generációkban rejlő hatalmas tudásbeli és tapasztalati értékekre, melyek nélkülözhetetlenek a közösség fejlődéséhez. Dušanka Lužar Šajt, a Maribori Gazdasági Intézet HRDC központjának vezetője a következőképpen foglalta össze céljaikat a Q-AGEING kapcsán: Szeretnénk javítani az idősek életminőségén azáltal, hogy generációkon átívelő stratégiákat valósítunk meg. Örömmel tölt el, hogy tapasztalatainkat megoszthatjuk partnereinkkel, és velük együttműködve olyan innovatív megoldásokat dolgozhatunk ki, amelyek képesek jobbá tenni az idősödő társadalom életkörülményeit.

9 Szlovénia SLOVENSKA BISTRICA ÖNKORMÁNYZATA Mestna občina Slovenska Bistrica Slovenska Bistrica városa Szlovénia északkeleti részén, a fővárostól, Ljubljanától 100 km-re fekszik. A település mintegy lakosának 14%-a betöltötte már a 65. életévét. Az idős korosztály nagy részét komolyan sújtja a fizikai és mentális képességek romlásával együtt járó negatív életminőségbeli változás, és a kialakult helyzetet tovább súlyosbítja a generációk közti szakadék növekedése. A mai modern életstílus nem teszi lehetővé, hogy a hozzátartozók és a szomszédok megfelelően gondoskodhassanak az idős emberekről, éppen ezért nagyon fontos, hogy olyan intézményen kívüli támogatási formák is létrejöjjenek, amelyek hatékonyan veszik fel a harcot a magánnyal, és elősegítik a generációk közti szorosabb emberi kötelékek kialakítását. Az idősebb korosztály támogatása Slovenska Bistricában részben megvalósult az Idősek Központjának 2008-as megalapításával. A központot olyan idős emberek számára hozta létre a város, akik saját otthonukban élnek, akár egyedül, akár rokonaikkal, mégis szeretnék a napjuk egy részét a velük egyidősekkel tölteni: beszélgetni, könyveket olvasni vagy aktuális témákról szóló előadásokat hallgatni. A központ programjai olyan jól kiépített rendszerben működő társasági elfoglaltságokat nyújtanak, amelyek aktívan hozzájárulnak a minőségi időskor eszméjének megvalósításához. Slovenska Bistrica a Q-AGEING projektben való részvételével a saját tapasztalatai révén szeretné elősegíteni azon problémák megoldását, amiket a harmadik életszakaszukban járó generációk szükségleteinek kielégítése jelent a társadalom számára. A város legfőképpen arra helyezi a hangsúlyt, hogy megőrizze a szociális viszonyok épségét, valamint felhívja az emberek figyelmét a minőségi időskorra. Ezzel egyidőben szeretné felkészíteni a helyi közösségeket, illetve civil szervezeteket arra, hogy a közeljövőben a társadalom kiemelkedően magas százaléka válik majd az idős korosztály tagjává.

10 Németország Civil Társadalom Fejlesztési Központ, FREIBURG Zentrum für Zivilgesellschaftliche Entwicklung A Civil Társadalom Fejlesztési Központ (Zentrum für Zivilgesellschaftliche Entwicklung / zze) a mintegy lakost számláló Freiburg városában található, a németországi Baden-Württenberg tartományban, ahol megközelítőleg 10 millió ember él. A tartományban a 60 év feletti korosztály a lakosság 24%-át teszi ki, és ez a szám becslések szerint 2050-re eléri majd a 39%-ot. A központban elsősorban az önkéntességgel, a felelős kormányzással és a vállalati felelősségvállalással foglalkoznak. A zze kutatási, tanácsadási és minősítési szolgáltatásokat nyújt, amelyeket kormányok, régiók, helyi közösségek vezetői, illetve a civil szektor is igénybe vehet. A zze célja, hogy tevékenységével Németországban és Európában is irányt mutasson és támogatást nyújtson a társadalmon belül végbemenő folyamatoknak. A központ a Q-AGEING projekt keretében különböző baden-württenbergi városokkal kíván együttműködni, köztük a lakosú Karlsruhéval és a fős lélekszámú Waldkirch-hel, hogy közösen indítsanak kutatásokat, illetve együtt ültessék át a gyakorlatba az új megoldásokat. A zze kutatási témájának címe: Modellek a vállalkozások számára: hogyan támogassuk az idős munkavállalókat. A zze célja, hogy a régióban működő vállalkozások és önkormányzati intézetek bevonásával új munkahelyi megközelítéseket dolgozzanak ki azokra a kihívásokra, amelyeket az idős munkavállalók egyre növekvő száma állít a társadalom elé. Az egyik lehetséges út az önkéntesség, amely segít az érintetteknek kompetenciáik megőrzésében és kiterjesztésében. A központ szeretné megvizsgálni, milyen lehetőségeket nyújt az önkéntesség, mint munkavállalási forma arra, hogy az idős korosztály visszatérjen az elsődleges munkaerőpiacra, továbbá ki szeretné deríteni, mennyiben segítheti az önkéntesség a nyugdíjba vonult munkavállalókat az életük új fázisába való átlépésben. A zze célja, hogy kifejlesszen egy olyan tananyagot és eszköztárat, amely könnyen beépíthető a vállalkozások és önkormányzati intézetek munkájába, valamint hathatós segítséget nyújt a küszöbön álló demográfiai változások következményeinek kezeléséhez.

11 Olaszország TREVISO TARTOMÁNY Provincia di Treviso Treviso Olaszország Veneto régiójának egyik tartománya, székhelye Treviso városa. A tartomány, amelyben összesen 95 önkormányzat működik, összesen 2477 km 2 -en terül el. Treviso lakosainak száma fő, akik közül 25% a főbb városokban él, a 60 év feletti lakosság aránya 24%. A tartomány amely Velencétől és az Adriai-tengertől északnyugatra, természetes szépségében megőrzött reneszánsz környezetben helyezkedik el, bővelkedik a XXI. század igényeit is kielégítő szórakozási lehetőségekben. Egyaránt híres kulturális, történelmi, gasztronómiai, ipari, mezőgazdasági és ökológiai értékeiről, mindemellett pedig gazdasága is dinamikusan fejlődik. Treviso a közelmúltban egy nagyszabású projekt megvalósításába kezdett, amelynek célja, hogy támogatást nyújtson azoknak a hátrányos helyzetű embereknek, akik nem számíthatnak családjuk segítségére. A projekt keretén belül hat bentlakásos otthon épült fel, amelyekben az egyágyas lakásoktól a családokra méretezett apartmanokig többféle lakás is megtalálható. Az épületek tervezésekor nem csupán a bentlakók igényeit vették figyelembe, hanem törekedtek a környezeti terhelés csökkentésére is: az épületek fűtését alternatív rendszerek végzik, a melegvizet pedig a napenergia segítségével biztosítják. A Q-AGEING projekten belül Treviso először egy 15 települést érintő felmérést végez, hogy megismerje az idős korosztály szükségleteit. Emellett a projektben kiemelt hangsúlyt kap az érintett korosztály mobilitásának biztosítása, ezért a tartomány speciális kerékpárok üzembe állítását, illetve a napközis otthonok és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények között közlekedő buszjáratok indítását tervezi. A tartomány szeretne olyan kísérleti programokat és képzési lehetőségeket elindítani, amelyek segítenek visszavezetni az időseket a munkaerőpiacra. A programok kidolgozásába nyugdíjas orvosok is bekapcsolódnának, akik részt vesznek az idős emberek egészségmegőrzésében. Treviso néhány képzést Mariborral szoros együttműködésben valósít meg. A tervek szerint egészségügyi gyakorlattal rendelkező orvosok 10 leckéből álló kurzust tartanak, amely során egyrészt a fizikai és mentális egészség megőrzését célzó gyakorlatokat oktatják, másrészt az egészségügyi kockázatok felmérését és megelőzését segítő eszközökkel látják el a résztvevőket.

12 Olaszország GENOVA ÖNKORMÁNYZATA Comune di Genova Genova Olaszország idősek által legsűrűbben lakott nagyvárosa januárjában a 65 év feletti lakosok aránya elérte a 26,92%-ot, miközben az országos átlag csupán 19,94% volt. Genova épp ezért egyfajta kísérleti terepként szolgál, hiszen a városban már most tapasztalhatók azok a demográfiai arányok, amelyek a statisztikák szerint 2030-ra egész Olaszországra jellemzőek lesznek. Genovában a 65 év feletti, rossz egészségi állapotú lakosok aránya napjainkban eléri a város teljes lakosságának 13,2%- át, összesen főt, akiknek többsége egyedül élő nő. A Q-AGEING projekt keretén belül Genova önkormányzatának fő célpontját az idős, ellátásra szoruló embereket gondozó családok képezik. A város vezetése számukra egy olyan DVD-t állít össze, amely bemutatja az önellátásban korlátozott embereknél előforduló leggyakoribb egészségügyi problémákat, és ismerteti szakszerű gondozásuk módszereit. Genova egyúttal egészségügyi, szociális és jogi szakemberek bevonásával olyan gondozókból álló csoportokat szeretne létrehozni, amelyeket szociális munkások irányítanak. A gondozók így szervezetten készülhetnek fel a mindennapokban rájuk váró kihívásokra. A Q-AGEING projekt keretén belül a város két honlap létrehozását is tervezi: az első portál az életük harmadik időszakába lépő embereket célozza meg, míg a második honlap a városban működő jótékonysági szervezetek tevékenységét fogja össze. Az előbbi, városi szinten működtetett honlap tájékozódási pontként kíván szolgálni az idősek számára, s az időskorúak valamennyi rétegét megszólítja. A portál lehetőséget teremt mindenki számára, hogy blogok, fórumok segítségével fejlessze kreativitását, illetve online ügyintézési felületet is biztosít. Az utóbbi honlap pedig a Q-AGEING projekthez kapcsolódó jótékonysági munka központi felületeként lehetővé teszi, hogy a projektben résztvevő egyes szervezetek megismerjék egymás és az önkormányzat munkáját.

13 Olaszország Nemzeti Egészségügyi Kutató Intézet, GENOVA Accademia Nazionale di Medicina/ANM Az olaszországi Nemzeti Egészségügyi Kutató Intézet (Accademia Nazionale di Medicina/ANM) központja Liguria tartomány székhelyén, Genovában található. A város fontos tengeri kikötő Észak-Olaszország partjainál. Genova lakossága fő, míg a város vonzáskörzetében összesen en élnek. Genova születési rátája az összes olasz nagyváros közül a legalacsonyabb, ezzel párhuzamosan pedig a legöregebb korösszetételű lakossággal rendelkezik, így ideális kísérleti terepet biztosít az idősödő társadalom által felvetett szociális problémák megoldására irányuló fejlesztésekhez, ezek teszteléséhez, továbbá a módszertani eszközök és irányelvek igazolásához. Az ANM felismerte, hogy az öregedő társadalom és az idősek ellátása jelenti manapság az egyik legégetőbb szociális problémát. Az intézet a rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrásait felhasználva a Q-AGEING projekt keretén belül mindent megtesz azért, hogy Európa-szerte alkalmazható, újszerű, mintaként szolgáló megoldások és technikák szülessenek. A projekt során az ANM olyan internet alapú oktatási tananyagok kifejlesztésén dolgozik, amelyek a krónikus betegségekkel és/vagy mozgásszervi problémákkal küzdő időseket gondozó családtagok számára nyújtanak praktikus tanácsokat. Az intézet létrehoz egy honlapot is, amely képzési lehetőségekről tájékoztatja a portál látogatóit.

14 Lengyelország SOPOT ÖNKORMÁNYZATA Gmina Miasta Sopotu Sopot egy apró település Gdańsk és Gdynia között, a majdnem egymillió főt számláló nagyvárosi agglomeráció közepén. A Lengyelország nyári fővárosaként is emlegetett település a környező dombok és a Gdański-öböl között helyezkedik el. Különleges mikroklímájának és bőséges gyógyvízkészletének köszönhetően Sopotnak mindezidáig sikerült megőriznie egyedi karakterét, s Európa-szerte kedvelt turistacélponttá vált. A város mintegy 4,5 kilométernyi partvonala mentén tiszta, homokos strandok nyúlnak el, és itt található Európa leghosszabb fából épült mólója, amely 511,5 méterre nyúlik be a tengerbe, ideális helyet biztosítva különböző szabadidős tevékenységekhez és kulturális eseményekhez, valamint kikötőhelye a tengerjáró hajóknak is. A pihenésre, megnyugvásra és feltöltődésre vágyóknak Sopot évtizedes gyógyüdültetési hagyományaival luxuskategóriás fürdő- és regenerációs terápiákat kínál. A kiváló szakemberek, a naprakész felszereltség és a legmagasabb minőségű kozmetikai termékek együttesen garantálják, hogy minden ide látogató megtalálja belső harmóniáját. A Balti-tenger partján található gyógyüdülőhelyen en laknak, az idős lakosok százalékos aránya az össznépességből eléri a 23,1%-ot. Ezzel a koröszszetétellel Sopot az egyik legöregebb népességű lengyel város, s az idősek aránya 2020-ra várhatóan meghaladja a 30%-ot. Sopot Fejlesztési Stratégiájában megfogalmazott küldetése, hogy biztonságos és magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó üdülőhely maradjon, amely turisztikai, kulturális és konferenciaszervezési szolgáltatásokkal áll a látogatók rendelkezésére. A város célja, hogy fejlessze az idősek és a munkaképtelenek számára nyújtott szolgáltatásait és intézményhálózatát. A Q-AGEING projekt keretén belül a város elemezni kívánja az intézményhálózatát, különös tekintettel a korlátozott mozgásképességű emberek számára akadályt jelentő tényezőkre, illetve átfogó felmérést készít az idős korosztály igényeiről és elvárásairól a szociális ellátások és a városiasodás területén. A város célja, hogy feltérképezze, majd megszüntesse a közszolgáltatásoknál meglévő akadályokat, és egy kísérleti beruházás keretében akadálymentesítse a közösségi intézményeket és a város területét. Sopot új ötleteket keres az idősek társadalmi integrációjának elősegítésére azzal a céllal, hogy növelje részvételüket a város életének minden területén. A város a vendéglők, bárok, kávézók tulajdonosai számára meghirdetett versenyekkel az idősek és munkaképtelenek életkörülményeinek javítására szolgáló konkrét lépéseket kíván megvalósítani.

15 10. oldal 1. kép forrás:

16 A PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ PARTNEREK ELÉRHETŐSÉGEI PROJEKT KOORDINÁTOR: HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. Szigeti Ferenc VEZETŐ PARTNER: Újbuda Önkormányzata Domonkos Csaba MARIBOR ÖNKORMÁNYZATA Lilijana Zorko SLOVENSKA BISTRICA ÖNKORMÁNYZATA Irena Jereb KÖZGAZDASÁGI INTÉZET, MARIBOR Manja Stebih TREVISO TARTOMÁNY Franca Ravaziol GENOVA ÖNKORMÁNYZATA Maria Luisa Torre NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓ INTÉZET Paola Schiavo SOPOT ÖNKORMÁNYZATA Maciej Kochanowski CIVIL TÁRSADALOM FEJLESZTÉSI KÖZPONT Silke Marzluff A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI 6. melléklet a 14/2010. (X. 29.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális munkanélküliség csökkentése,

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

A MAGYAR IDŐSGONDOZÁS HELYZETE

A MAGYAR IDŐSGONDOZÁS HELYZETE Manapság alapkövetelmény: az életednek mindössze két szakasza lehet, gyermekkor és ifjúság. Utóbbi kb. hetven évig tartson! -Vavyan Fable 1 Amikor fiatal az ember, nem gondol bele, hogy egyszer majd öreg

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez

Előterjesztés. - a Közgyűléshez NYíREGYHÁZA Ügyiratszám: szoc-8266-1/2016. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - "Gyermekeinkért 16" Alapítvány által benyújtani kívánt a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Bemutatkozás: A DARU Közhasznú Egyesületet (a Bács-Kiskun Megyei Roma Ifjúsági Egyesület jogutódjaként) 2002.02. 23-án alapították meg többségében mélykúti roma/cigány személyek,

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám Kedves Klaszter Tagok! Továbbra is korlátozott a pályázati lehetőségek száma, de a friss lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk Önöket. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 17-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Civil Érték Egyesülettel együttműködési megállapodás

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja 1. Bevezetés Az Európai Unió a nyolcvanas évek óta minden évben kiválaszt egy európai szemszögből fontos témát,

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

IG É N Y E K, K I H Í V Á S O K É S M E G O L D Á S O K MINŐSÉG IDŐSKOR VÁROSI KÖRNYEZETBEN. Q-Ageing WP3

IG É N Y E K, K I H Í V Á S O K É S M E G O L D Á S O K MINŐSÉG IDŐSKOR VÁROSI KÖRNYEZETBEN. Q-Ageing WP3 MINŐSÉG IDŐSKOR VÁROSI KÖRNYEZETBEN Q-Ageing WP3 N E M Z E T K Ö Z I H E L Y Z E T F E L T Á R Á S IG É N Y E K, K I H Í V Á S O K É S M E G O L D Á S O K THIS PROJECT IS IMPLEMENTED THROUGH THE CENTRAL

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

TÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA A MOHÁCSI JÁRÁSBAN

TÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA A MOHÁCSI JÁRÁSBAN ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM TÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA A MOHÁCSI JÁRÁSBAN KÓDSZÁM: ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0115 1. A Mohácsi Járás A Mohácsi Járás települései földrajzilag egymással

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

Környezet állapota. Közlekedési hálózat helyzete

Környezet állapota. Közlekedési hálózat helyzete Környezet állapota A telep kertvárosias lakóterület, jobbára gondozott házakból áll. 334 db családi ház található az akcióterületen, melyek az 1970-es, 1980-as években épültek. További éületek: Közösségi

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Idősügyi Nemzeti Stratégia

Idősügyi Nemzeti Stratégia 09-06-19 IDŐSÜGYI NEMZETI STRATÉGIA 1 Idősügyi Nemzeti Stratégia Korózs Lajos államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium 09-06-19 IDŐSÜGYI NEMZETI STRATÉGIA 2 A KOR FORRADALMA A XXI. század egyik

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Közös gondok-közös megoldások

Közös gondok-közös megoldások Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Zalaszentmárton, 2015. augusztus 24. Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Helyi gazdaságfejlesztés Szociális

Részletesebben

,, Szamostatárfalva belterületi

,, Szamostatárfalva belterületi ,, Szamostatárfalva belterületi és külterületi útfelújítás '' Tisztelt Olvasó! Szamostatárfalva Község Önkormányzat, és a helybeli lakosok számára is kiemelkedõen fontos a foglalkoztatottság növelése,

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

A Haza üdvére és a Köz szolgálatában. ÁROP 1.1.15 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása

A Haza üdvére és a Köz szolgálatában. ÁROP 1.1.15 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása A Haza üdvére és a Köz szolgálatában ÁROP 1.1.15 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása ZÁRÓ KONFERENCIA Dr. Cserháti Ilona Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Kutatási Osztály A projekt

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program

TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program Valódi partner, valódi megoldások. TUDATOS VEZETÉS VEZETŐFEJLESZTŐ PROGRAM 60 ÓRÁS COACHINGGAL KOMBINÁLT MODULÁRIS TRÉNINGSOROZAT A Tudatos Vezetés Program tréningsorozat

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben