A hajléktalan emberek alkotmányos jogainak érvényesülését feltáró projekt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hajléktalan emberek alkotmányos jogainak érvényesülését feltáró projekt"

Átírás

1 Á J O B P R O J E K T F Ü Z E T E K A hajléktalan emberek alkotmányos jogainak érvényesülését feltáró projekt / 2

2 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának évi pályázatait a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány, a Csányi Alapítvány, a Fővárosi Állat- és Növénykert, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Magyar Fotográfusok Háza, a Magyar Fotóművészek Szövetsége, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta. Szerzők DR. BORZA BEÁTA (3.; 5.; 6.; 7.; 10.; 10.2.; 11. fejezet) DR. HAJAS BARNABÁS (8.1. fejezet) DR. HALÁSZ ZSOLT (9.1. fejezet) DR. JUHÁSZ ZOLTÁN (9.2.; 9.3.; 9.4.; 9.5. fejezet) DR. KOVÁCS ORSOLYA ÁGOTA (9.8.; 9.9. fejezet) DR. KUSSINSZKY ANIKÓ (9.10. fejezet) DR. LÁPOSSY ATTILA (4.; fejezet) LUX ÁGNES (8.2. fejezet) DR. RAJZINGER ÁGNES (9.6. fejezet) DR. RETKES ZITA (9.7. fejezet) PROF. DR. SZABÓ MÁTÉ (1.; 2. fejezet) Szerkesztette DR. BORZA BEÁTA, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa évi hajléktalanság projektjének vezetője. Kézirat lezárva: február 15. Minden jog fenntartva ISSN ISBN Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala 1051 Budapest, Nádor u. 22. Telefon: , Fax: Internet: Felelős kiadó: Dr. Szabó Máté Készítette az ETO-Print Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Magyar Árpádné

3 Tartalom 1. Emberi méltóság korlátok nélkül; emberek hajlék nélkül? 6 2. Köszönetnyilvánítás 9 3. A Projekt bemutatása Tézisek Az ombudsmani szerepfelfogás a hajléktalanok jogainak védelmében A hajléktalanok jogai az élethez és emberi méltósághoz való jog A hajléktalanokkal kapcsolatos alkotmányos kötelezettségek, állami feladatok A preventív állami beavatkozás lehetőségei, feltételei A méltóság fokozott védelme az alapjog-korlátozás során Műhelymunka Mindezekért Karfa helyett párbeszéd címmel műhelybeszélgetést hívott össze az ombudsman 2008 áprilisában Az Első lépcső a megelőzés legyen mottóval folytatódott a tanácskozássorozat a hajléktalanná válásról 2008 májusában Kiutak címmel rendeztük meg a projekt őszi, záró konferenciáját, amelynek központi témája a hajléktalanságból kivezető utak keresése Összegzés értékelés Kapcsolatok, publikációk, pályázatok, konferenciák Társadalmi kapcsolataink (civilszervezetek, kutatóműhelyek) Együttműködők civilszervezetek Publikáció A projekt megjelenése a tudományosesszé-pályázaton Egyéb pályázatok, kiállítások Korábbi vizsgálatok, állásfoglalások A karfás jelentést megelőző ombudsmani gyakorlat Hajléktalanság európai szemmel Vizsgálatok jelentések esetek Pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő problémák a hajléktalanság felé vezető úton A bírósági végrehajtás rendszere a hajléktalanná válás megelőzése szempontjából és az ombudsmani gyakorlat tükrében A BKV által az éjszakai járatokon alkalmazott biztonsági őrökkel, azok tevékenységével összefüggő esettanulmány (OBH 5009/2007) 56 3

4 9.4. Esettanulmány a Kőbánya-Kispest Metróállomáson intézkedő biztonsági őrökkel kapcsolatban (OBH 5009/2007) Kilakoltatás Kispesten (OBH 4976/2008) A Kispesti kiserdő hajléktalanjainak védelme (OBH 5094/2008) A hajléktalan lét nem lehet stigma (OBH 2347/2007) A nappali melegedők hétvégi zárva tartásával összefüggő esettanulmány (OBH 1916/2007) A hajléktalan személyek pénzbeli szociális ellátásának megállapítására irányuló eljárás elhúzódásáról szóló esettanulmány (OBH 2560/2007) A hajléktalanok egészségügyi szolgáltatásra jogosultságával összefüggő esettanulmány (OBH 3761/2008) Dilemmák, további kérdések Az állam mint szövetséges egy alapjog-elméleti széljegyzet a hajléktalanság megelőzéséhez Végül Szociális Charta 82 4

5 De mivel sajnos nem jutunk lakáshoz, A pincelyuk s a hídív számunkra pótolhatatlan, Pótolhatatlan. Viszont az utcán heverni káros. Mivel sérthetőek vagyunk a szabadban. Szabadban. (BERTOLD BRECHT: A weimari alkotmány három paragrafusa. Ford.: EÖRSI ISTVÁN In Bertold Brecht versei. Európa Könyvkiadó, Budapest 1976)

6 1. Emberi méltóság korlátok nélkül; emberek hajlék nélkül? 6 Lakás nélkül nincs munka. Munka nélkül nincs lakás. Munka és lakás nélkül nincs demokrácia (ULRICH BECK: Mi a globalizáció? Szeged, 2005, 164. o.) November 14-én a szolidaritás napján Magyarországon egy nagy község vagy egy kis város népessége sorolható abba a kategóriába, amely a saját lakhellyel nem rendelkezők csoportját jelenti. Létezésük mindennapos kihívás a társadalmi igazságosságérzet és a humán szolidaritás felé, főként Budapesten, és nagyobb városainkban ban az állampolgári jogok országgyűlési biztosaként töltött első munkaév programjainak mottóját egy a hajlék nélküli léttel kapcsolatos budapesti panasz kapcsán alakítottam ki; Emberi méltóság korlátok nélkül. Így a hajléktalanná válás, a hajlék nélküli létezés és a hajléktalanságból kivezető alternatívák váltak vizsgálataink egyik fő fókuszává. A címadó mottó abból a panaszból indult ki, amelyet a fővárosi kerületek egy részében a köztéri padokra felszerelt középtámlák ellen nyújtottak be. Jelentésünk annak a véleménynek adott hangot, mely szerint a hajlék nélküliekkel szembeni kirekesztő társadalmi elutasítás szimbóluma ez a karfa, amely megnehezíti az utcán élők amúgy is nehéz helyzetét, sérti emberi méltóságukat. A karfa itt olyan korláttá válik, amely a hajlékkal rendelkezők társadalmából kiszorítja a hajlék nélküliek csoportját. Az emberi méltóságot, mint mindenkit megillető elismerésre méltó emberi létet pedig nem szabad hatóságilag korlátozni. GYŐRI PÉTER szociológus, a szeptember 22-én aláírt Szociális Charta egyik szerzője mondta műhelybeszélgetésünkön, hogy a hajléktalanság 1989 előtt szabadságjogi probléma volt, mert a szabad lakhatás korlátozását, a kényszerlakhelyek kijelölését jelentette a totalitárius/autoriter rendszerben, míg a rendszerváltás után robbanó szociális problémává vált, és a szociális lakhatás korlátai és a szabad ingatlanpiac vesztesei új társadalmi csoportként jelentek meg a kényszerek felszámolásával párhuzamosan. Emlékezzünk vissza a fordulat éveinek majd húsz év előtti történéseiből a budapesti Déli pályaudvar januári hosszabb lélegzetű megszállására a budapesti hajléktalanok NAGY BANDÓ ANDRÁS szóvivőjük koordinálta csoportjai által. Ugyancsak GYŐRI PÉTER vetette fel azt a magyar hajléktalanságot jellemző sajátosságot, hogy a nagyvárosok többnyire privatizált bérlakásai tulajdonossá tettek olyan csoportokat, amelyek gazdasági és kulturális tőke híján hamar kihullottak a frissen szerzett tulajdonból, ám nem volt alternatívájuk a bérlakás megszerzése.

7 A hazai hajlék nélküliek ugyanakkor részesei a globális neoliberális kapitalizmus rendszerének Az Európa Parlament október 9-én elfogadott jelentése az európai szegénységről majd 2015-re ígéri az utcai hajléktalanság és az utcán élő gyerekek problémájának felszámolását tagországaiban. Addig hatékonyabb téli vészterveket vár a tagországoktól, és gondoskodni kíván a hajléktalanok lakhatásáról. Vajon a pénzügyi és egyéb válságok lehetővé teszik-e az ilyen célok megvalósítását? Hogyan tekintsünk az állampolgári jogok szempontjából arra az állapotra, amely a hajlékkal nem rendelkező polgártársaink osztályrészéül jut? Ha az emberi jogok kiteljesedésének, emancipációjának T. H. MARSHALL által felállított szép és egyszerű modelljét kívánjuk felhasználni, akkor itt de-emancipácóról vagy demancipációról a társadalmi csoportot sújtó ellenkező irányú folyamatról van szó. MARSHALL sémája az emberi jogok tartalmi és terjedelmi kiszélesedésének folyamatát az egyre terjedő koncentrikus körök hullámmozgásával érzékelteti. A polgárság állapota először a civiljogi, magánjogi egyenlősödésben nyilvánul meg, úr és szolga, férfi és nő stb. között. Ezt több generáció múlva követik a politikai jogok a választás és a választhatóság, a gyülekezés és szólás stb. különféle rétegei. Majd megjelennek az emberi jogok újabb és újabb generációi, a szociális jogok, az egészséges környezethez való jog, az információs szabadság, az önrendelkezés stb. Ez az össztársadalmi és globális dinamika, amely persze messze nem ért el minden országot és csoportot, és önmagán belül sem ellentmondásmentes, azonban visszafordítható folyamattá alakul a hajlék nélkül élők, illetve a már nem igazi állampolgársággal rendelkező globális földönfutók körében. Esetünkben a szociális ellátásra feljogosító hajlék nélküliség állapota az állampolgári jogok történetileg rétegződött mintázatának megzavarásához vezethet. A demokráciát és a jogállamiságot veszélyezteti a hajléktalansággal szembeni biztonságigény következtében a magát vaskorlátok közé záró citadella-társadalom, amely a szabadság és a szabadságjogok korlátozásához vezethet. A hajlékkal rendelkezők számára is. Hogyan érvényesülnek a hajléktalanok jogai? Egészséges környezethez és magas szintű testi és lelki egészséghez való jog? Állampolgári minőség és az ő politikai elemei? Vagyoni és személyi önrendelkezés, autonómia? Vágyképek csupán a sokszor elemi igazolványok nélkül a hatóságoktól és az ellátástól inkább elbujdosó polgártársaink számára, akik sorra szorulnak ki az állampolgári jogok alapvető rétegeiből! A világ jóléti demokráciáinak állampolgári jogi tendenciája az inklúzió, a polgárok mind teljesebb jogalanyként történő bevonásának folyamata. A hajléktalanok többsége azonban az exklúziós, a kirekesztési folyamattal a hajlékát vesztett egzisztencia egymás után szorul ki az emberi méltóságot és az azonosságtudatot biztosító állam- és jogintézmények ügyfélköréből is. Sokat idézik ANATOLE FRANCE híres mondását, mely szerint a törvény a szegényeknek és a gazdagoknak egyaránt megtiltja a híd alatt alvást. Az állampolgári jogok egyenlő mércéje visszájára fordul a hajlék nélkül élők esetében, és 7

8 társadalmi-kulturális kirekesztődéshez, önpusztító életmódhoz vezet. USA-beli példákat idéznek arról, hogy a magántulajdon korlátlanságát ígérő amerikai demokráciában a hatóságok rendre veszélyes szemétként gyűjtik össze és semmisítik meg a hajléktalanok utolsó személyes motyóját is a közterületekről a tulajdonhoz való utolsó ragaszkodásuk jeleit, és csak a puszta létezésre szorítják őket. Hol vannak a politikai, társadalmi és egyéni felelősség határai, az intézmények védelmi kötelességeinek korlátai ezzel a kihívással szemben? Meddig állami, mennyiben civil vagy egyházi ez a feladat? Az egyházak az isten házát, az állam a közös hazát, a szakellátás a szociális gondoskodás elvárható mértékét, a civilek önkéntes munkájukat és adományukat nyújtják a hajlék nélküliek felé. De mit nyújt a társadalomnak a hajlék nélkül élők csoportja? Vajon mindegyikük önhibáján kívül került a társadalom peremére? Lehet-e differenciálni közöttük, vagy a mindenkit megillető emberi méltóság követelménye a belpolitikai humanitárius segély szükségességét támasztja a szociális jogállammal szemben? Dilemmák sorával kerülünk szembe, a szolidaritás napján is velük szembesülünk a hajléktalanság képeiben. Vajon méltó módon viselik sorsukat, avagy jogellenes, agresszív magatartások, és a bűn világa kíséri őket? A hajlék nélküli imázsa, képe ambivalens, sokértelmű, a peremre szorultság és a kiszorítottság kényszerei között őrlődő életek sokaságát jelenti a társadalom számára. A jóléti demokráciáknak nem csupán egyetlen alternatívája van e kihívással szemben, de egyet el kell kerülniük, azt az adminisztratív-bürokratikus kirekesztést, amelyet lehet, hogy a többség támogat, de sérti az emberi méltóságot, mint emblematikus köztes karfánk. A kirekesztés dinamikáját a jogállami intézmények a befogadás különféle stratégiáival ellensúlyozhatják. Ebben egyelőre nem ismeretes a királyi út, de a Szociális Charta olyan, az egyes ágazati politikákon túlmutató integrált cselekvési programot kínál, amelyen érdemes elgondolkodni a kormányzati és az önkormányzati szervezeteknek és a civileknek egyaránt. Van-e nagybetűs Megoldás a hajléktalanná válás megakadályozására, a hajlék nélküli lét ezer bajára, képesek vagyunk e kiszorító karfa helyett kapaszkodókat nyújtani az elesetteknek? Ha volna, már ismernénk és ismertetnénk, de az alternatívakeresés kényszerével szembesülnünk kell, nem csupán a szolidaritás éjszakáján, hanem minden hajléktalan polgártársunk megpillantásakor, mert ők kihívást jelentenek sok mindenre, többek között a szociális jogállam fejlődése szempontjából is! Ezért problémáik fontosak az ombudsman képviselte állampolgári szempontú jogállam-értelmezés gyakorlatának szempontjából innét a mottó és a hozzá tartozó embléma, amely a korlátok nélküli emberi méltóságot a karfa nélküli padon kinyújtózó emberi alakkal szemlélteti, ám a képen sem látszik kapaszkodó számára, pedig alkotmányos értékrendünknek és intézményeinknek ez is feladata, hiszen nem lehet korlátozni az emberi méltóságot ezek sérelme nélkül. 8

9 2. Köszönetnyilvánítás A projekt ötlete a miénk volt, megvalósulása azonban több olyan, az ügy iránt elkötelezett szakembernek köszönhető, akiknek fáradhatatlan és szakadatlan munkája, derűje nélkül aligha érhette volna el programunk a kitűzött célt: a közfigyelem, a közbeszéd, a közgondolkodás a már, vagy a még éppen nem otthontalanokra irányult, a társadalmi szolidaritás repertoárja e különösen rászoruló társadalmi réteg iránti toleranciával bővült. Ezért külön köszönöm VECSEI MIKLÓSNAK a Hajléktalanokért Közalapítvány elnökének, GURÁLY ZOLTÁNNAK, a Menhely Alapítvány vezetőjének, GYŐRI PÉTER- NEK, PELLE JÓZSEFNEK a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei vezetőinek és valamennyi munkatársuknak a hajléktalanság társadalmi problémájának világosabbá tételéért folytatott kitartó munkát. A közösen elért eredmények egyfajta jelképeként is felfogható az az Emberség Díj, amelyet 2008 decemberében VECSEI MIKLÓSSAL közösen kaptunk. Köszönöm valamennyi munkatársamnak, hogy segítségükkel az országgyűlési biztos a hajlék nélkül élők emberi jogainak érvényesülése érdekében vizsgálódhatott! PROF. DR. SZABÓ MÁTÉ az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 9

10 3. A Projekt bemutatása Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2008-ban önálló, átfogó projektet indított a hajléktalanná vált, vagy a hajléktalanság küszöbén létezni kényszerülő embertársaink emberi méltósága védelme érdekében. Az általa kezdeményezett széles körű összefogás és a figyelemfelhívás, a projekthez kapcsolódó vizsgálatok azt célozzák, hogy ne fordítsuk el a fejünket, hogy közösen találjunk hosszú távon is fenntartható megoldást a hajléktalan emberek számára! Élnek közöttünk olyan emberek, akik nem tudnak hazamenni, egyszerűen azért, mert nincs hova, nincs se ház, se lakás, de még egy kis szoba sem, ami az övék, vagy egyáltalán a hajlékuk lehetne: ezek az emberek az utcán, fedél nélkül élnek. Főként tavasszal és nyáron, ha figyeljük a parkokban sütkérező ráérők tekintetét, vagy a ruhájukra téved a szemünk, nyomban látnivaló, hogy ezek az emberek nem a szabadidejüket, hanem az életüket töltik éppen ott, azon a padon. Ahhoz, hogy valaki az utcákon, parkokban, pályaudvarokon tengődő emberré váljon, néha elegendőnek bizonyul egy családi tragédia, egy válás, vagy éppen a magány, esetleg rossz társaság, vagy kisebb-nagyobb bűncselekmények, melyek börtönnel fenyegetnek. Egyre gyakrabban a munkahely elvesztése is az okok közé sorolható, de sok esetben az alkohol vagy a kábítószer is végül az utcára kényszerítheti az embert. Jól tudjuk mindannyian, hogy gyakrabban veszítheti el mindenét egy magányos ember, hogy ha nincs, aki gondoskodjon róla vagy segítsen neki egy válságos helyzetben. Az emberi méltósághoz való jog mindenkit egyformán megillet, ezért Emberi méltóság korlátok nélkül címmel tanácskozássorozatot, egyfajta probléma és szakmai ötletbörzét indítottunk 2008-ban, ahol valamennyi, a szakmában érintett szakember megbeszélheti egymással, hogyan lehet elérni a hajléktalanok jogainak hatékonyabb védelmét és az emberi méltóságon alapuló megoldási javaslatok megvalósítását. Ebben a sorozatban elsőként a hajléktalan lét problémáit és gondjait vettük számba, a második műhelybeszélgetésünk központi témája pedig a hajléktalanná válás jellemző, hétköznapi esteinek megismerése, és az utcára kerülés lehetséges megelőzése volt. A munka harmadik állomása, s egyben lezáró programja egy záró konferencia, melyen a lehetséges megoldások, a kiutak kerültek terítékre. A műhelybeszélgetések során tehát a hajléktalanság kiváltó okairól, illetve az utcai lét gyötrelmeiről folytattak párbeszédet az érintett civilszervezetek, intézetek szakértői, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Bankszövetség, az önkormányzatok és a rendőrség képviselői. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az államnak komolyabb energiát kell fordítania a megelőzésre. Ez a szabadságbarát megoldás hatékonyabb és olcsóbb, mint a már kialakult hajlék- 10

11 talanság kezelése. Fel kell lépni a megbélyegzés, az előítéletek ellen, szankciók helyett meg kell találni az együttműködés formáit, ahol az állam a civilekkel karöltve a bajba jutott polgárok szövetségeseként lép fel. A hajléktalanság számos kiváltó oka között vannak olyan tipikus élethelyzetek, amelyekből egyenes út vezethet a nyomor és kilátástalanság felé, de különösen veszélyeztettek az idősek, az állami gondozásból kikerült fiatalok vagy azok a mentális betegségekben szenvedők, akiket a leépített kórházakból, például az OPNI bezárása során hazaküldtek, de sok esetben valójában az utcára kerültek. Kiemelten foglalkoztunk a hitelezés és az ún. adóssáspirál kialakulásával, ennek kapcsán a banki ügyfelek hatékonyabb jogvédelmének eszközeivel és az adósságrendezés fontosságával. Szó esett emellett a börtönökből szabaduló emberek esélyeiről, az országos lakáshelyzet ellentmondásairól, a bírósági végrehajtás anomáliáiról. A kényszerből utcán élők között egyre több a fiatal, az iskolázatlan, akinek esélye sincs elhelyezkedni, így szinte teljesen kilátástalan helyzetben van. A 2007 őszén indult következő immár harmadik ombudsmani ciklusban számos újítást, eddig kevéssé kihasznált lehetőséget kívánunk az emberi jogok érvényesülése érdekében feléleszteni. Amint az a fenti sorokból kiderült néhány nagy horderejű, a társadalmi problémákat jól tükröző, kreatív és együttműködő megoldást igénylő kérdést egy-egy projekt keretében, pontosan kidolgozva, megfelelő programmal és szakmai háttérrel dolgozunk fel, és tárunk a szakma, a nyilvánosság és a politikusok elé. Szándékunk szerint ezzel a módszerrel több eszközt vonhatunk be vizsgálatainkba, és nem csak konkrét, hanem hosszú távú, tendenciákat is hangsúlyozó, alapjogi szempontú megoldásokat is modellezhetünk. Intenzív együttműködést kezdeményeztünk számos szakmai és civilszervezettel, szakmai konzultációkat, konferenciákat rendeztünk az érintett területek jogi és társadalmi kutatásainak eredményeit feldolgozva. Ezen túlmenően egy-egy speciális jogterületen saját kutatási programot állítottunk össze, mely ugyancsak jelentős újítás a jogvédelem általunk képviselt területén. Ennek megfelelően jelentősen bővültek nemzetközi kapcsolataink, szorosabb együttműködés körvonalazódik az európai államok ombudsmanjaival, de más, főként az emberi jogok kérdésében tevékenykedő nemzetközi intézményekkel is. Természetesen mi magunk sem gondoljuk, hogy a társadalmi együttélés kihívásai csupán a jog eszközeivel volnának megoldhatók vagy megjeleníthetők. Ezért az ombudsmani működés során úttörő vállalkozás, hogy a megszokott szakmai, tudományos pályázati lehetőségeken túl művészeti szempontú gondolkodással is gyarapítsuk az emberi jogok, különösen az emberi méltóság megjelenési formáit. A januárban kiírt gyermekrajzpályázatra közel ezerháromszáz pályamunka érkezett az ország területéről, de határainkon túlról is. A rajzokon, festményeken, batikolt anyagokon több alkalommal jelenítették meg a gyerekek és fiatalok a család képét, a hajléktalan lét iszonyatát. A meghívott szakmai zsűri döntését követően hivatalunk állította ki a műveket. Szintén 11

12 kiállítást nyitott a hivatal a hajléktalan művészek munkáiból, mely ugyancsak a nagy nyilvánosság elé tárhatta ennek a kemény létformának testi-lelki küzdelmeit. Mindennek a programnak a folyamatát, a megvalósulás fázisait szeretnénk bemutatni ebben a Füzetben, mely egy sorozat egyik első darabja. Formája, szándékaink szerint alkalmas arra, hogy az elméleti felvetések után a konkrét munka kellőképpen körvonalazhatóvá váljék az olvasó számára. Őszintén reméljük, hogy az olykor szigorú szakmai, alapjogi érvelés a nem jogász számára is világosan követhetővé, olvashatóvá teszi az egyébként valóban nem csak a szakmai nyilvánosságnak szánt kiadványt. Ezzel együtt azonban mégis fontos leszögezni: a téma önmagában multidiszciplináris elemzésre, értelmezésre kötelez, ugyanakkor kétségtelen, hogy a konkrét mindennapos problémákkal szembesülő szakemberek, szociális munkások számára is megjelent a hajléktalanok jogvédelmével kapcsolatban egy olyan alapjogi gondolkodásmód, érvrendszer, amelyet az ombudsmani intézmény következetesen képviselni kíván. Mindezzel nem csupán a margóra szorulók számára, hanem az értük, velük dolgozó szakemberek, segítők, de a politikusok, jogalkotók számára is méltó terepet kívánunk biztosítani. 12

13 4. Tézisek 4.1. Az ombudsmani szerepfelfogás a hajléktalanok jogainak védelmében Az országgyűlési biztosnak a hajléktalanok jogvédelmével összefüggésben az a feladata, hogy az Alkotmányból kiindulva, a lassan két évtizedes alkotmánybírósági gyakorlat felhasználásával egy logikus, következetes érvrendszert mutasson fel. A szociális szempontú megközelítés mellett a hangsúlyt egy tisztán alapjogi szempontrendszerre kell helyezni, úgy, hogy a szociális szempontokat semmi esetre sem szabad száműzni: ebben a szférában az ombudsman koordináló szerepe kerül előtérbe Az ombudsmannak tevékenysége során figyelembe kell vennie, hogy a rászorulók, az érdek- és jogérvényesítésre legkevésbé képes társadalmi csoportba tartozók számára ő tekinthető a megbízott jog- és érdekérvényesítőnek, illetve az igények megfogalmazójának. Nem kérdéses, a hajléktalanok, a társadalom perifériáján élők különösképp ilyen személyek. Így az sem lehet kérdéses, hogy az országgyűlési biztosra a hajléktalan emberekkel kapcsolatban többféle, de azonos irányba mutató kötelezettség hárul: tekintélyével és következetesen képviselt szakmai álláspontjával a margóra szorult emberi méltóság helyreállításának érdekében kell fellépnie. A megélhetéshez, a szociális biztonsághoz való jog és a többi szociális alapjog védelme során számos vitát generál, nehézséget okoz, ha a szociális szempontú megközelítés mellett a következetes hangsúlyt egy tisztán alapjogi szempontrendszerre helyezzük. Az alapjogi szempontrendszerben ugyanis a célszerűségnek, a hatékonyságnak minden esetben alá kell rendelődnie az alapjogok kiemelten az emberi méltóság, az egyéni autonómia érvényesülésének. Fontos leszögezni: az alkotmányos alapjogok nem tekinthetőek szétszórt garanciák összességének vagy eredőjének, az alapvető jogok egy olyan egységes értékrendszer megalapozói, amelynek központjában az egyén személyiségének, autonómiájának védelme áll Fel lehet és szükséges is felvázolni egy logikus, következetes rendszert az Alkotmány és az értelmező alkotmánybírósági határozatok alapján. Az AB által kialakított elvi biztosítókötél kézben tartásával egy speciális a jogalkalmazás-centrikus ombudsmani vizsgálatokhoz idomuló aktív alapjogvédő szerepet szolgáló koherens és meggyőző erejű érvrendszer mutatható fel. A biztos feladata azonban nem feltétlenül ér véget ott, ahol a kemény alapjogi érvek elfogynak: az állami, önkormányzati és civil szféra együttműködését össze- 13

14 hangolva, a jogvédő erőket, eszközöket koordinálva a kiszolgáltatott személyek problémáira kell irányítania a társadalom, a nagyobb nyilvánosság figyelmét. Az országgyűlési biztosnak természetesen lehetősége van az alkotmánybírósági értelmezés fogalmi bázisát szem előtt tartva egy önálló védelmi tartományt kialakítani. Lehetséges, hogy egy állami intézkedés, mulasztás visszásságot okoz, alkotmányosan aggályos ugyan, de nem minősíthető alkotmányellenesnek, például a szociális biztonsághoz való joggal és a mögöttes emberi méltósághoz való joggal kapcsolatos szikár alkotmánybírósági mérce alapján A hajléktalanok jogai az élethez és emberi méltósághoz való jog A hajléktalanok esetében mindig az egyes ember, az ember méltósága jelenti a kiindulópontot: olyan emberekről van szó, akiknek nyomorúságát, kiszolgáltatottságát jelzi, hogy az utcán, emberhez méltatlan környezetben kénytelenek élni, és nem egyszer kifejezetten életveszélyes szituációba kerülnek. Az emberi méltósághoz való jog és ugyanígy a többi szabadságjog a lelkiismeret szabadságától a véleményszabadságig olyan alapvető értékek, fundamentumok, amelyeket soha, semmilyen körülmények között nem lehet egy pillanatra sem feladni, más céloknak, elveknek alárendelni Az Alkotmány az egész alapjogi rendszer alapkövének tekintett 8. (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. A 8. (2) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Az alapvető jogok fejezetének első rendelkezése, az 54. (1) bekezdés elvi éllel rögzíti, hogy a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani Fontos előkérdés, hogy hogyan fogjuk fel a hajléktalanok jogait. Úgy gondolkodunk, hogy a hajléktalanokat mint csoportot körbe lehet írni egy objektív adottság, a fedél nélküliség fogalmával, és így a csoportot érintő külön jogosultságokat lehet hozzájuk rendelni. Lényegében, a fogyatékkal élők jogainak analógiájára, egy speciális, halmozottan hátrányos csoportként kezeljük őket. Az alapjogi logikának azonban az az álláspont felel meg, hogy a hajléktalanok esetében nem különíthető el objektív ismérvek alapján egy homogén csoport: egyes emberekről van szó, akinek nyomorúságát, kiszolgáltatottságát jelzi, hogy az utcán, emberhez méltatlan környezetben kénytelenek élni, és nem egyszer kifejezetten életveszélyes szituációba kerülnek (főleg télen a kihűlés következtében). 14

15 A látható végeredmény közel ugyanannak tűnik: az esélyegyenlőség nevében, sőt gyakran a közvetlen életvédelem nevében fokozott kötelezettségvállalást várunk el az államtól. Az eltérő elvi megközelítés azonban jelentős hatást gyakorol az állami szervek szemléletmódjára, problémakezelési megoldásaira: a csoportot, nem az egyént nézik, a pozitív diszkrimináció képes megbélyegezni az előnyben részesített jogalanyokat. A hajléktalanság állapota jellemzően egy krízishelyzet: azonnali megoldása látszólag nem alapjogi, hanem létkérdés. Közkeletű így az a vélekedés, hogy megfelelő szociális helyzet, életkörülmények biztosítása nélkül az első generációs szabadságjogok így az emberi méltóság, az önrendelkezés keveset, vagy semmit sem érnek. Az emberi méltósághoz való jog és ugyanígy a többi szabadságjog a lelkiismeret szabadságától a véleményszabadságig olyan alapvető értékek, fundamentumok, amelyeket soha, semmilyen körülmények között nem lehet egy pillanatra sem feladni Az alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az élethez és emberi méltósághoz való jog nem is egyszerű alapjog, hanem egységben értelmezve minden mást megelőző legnagyobb érték, olyan oszthatatlan és korlátozhatatlan alapjog, amely számos egyéb alapjognak forrása és feltétele. Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva a klasszikus megfogalmazás szerint az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. A hajléktalanok jogaival összefüggésben az élethez és emberi méltósághoz való jogból több értelmezési irányba is el lehet indulni: az egyik az egész jogrendszerre érvényes diszkriminációtilalom, amelyet az Alkotmány 54. (1) bekezdéséből vezetett le az AB. Erre azért hívnám fel a figyelmet, mert a diszkriminációs logikának jelentős szerepe van a hajléktalanok jogkorlátozásának megítélésével összefüggésben. A másik a későbbiekben részletesebben bemutatásra kerülő értelmezési út pedig az élethez és emberi méltósághoz való jog objektív, intézményvédelmi oldalával kapcsolatos. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az élet és emberi méltóság védelme érdekében az állam köteles a hajléktalanság esetén az emberi életet közvetlenül fenyegető vészhelyzet elhárításához szállásról gondoskodni. A határozatból tehát kiolvasható, hogy lakáshoz való jog ugyan nem vezethető le az Alkotmányból, de egyfajta vészhelyzet-szálláshoz való jog igen A hajléktalanokkal kapcsolatos alkotmányos kötelezettségek, állami feladatok A hajléktalanok a társadalom peremén élő, kiszolgáltatott emberek kétségtelenül rászorulnak a fokozott állami védelemre. Az államnak azonban egy kényes egyensúlyt kell megtartania: elvárható részéről a fokozott beavatkozás, de ezt a lehető legkevesebb alapjog-korlátozással, kényszerrel így például 15

16 alternatívaállítással, prevencióval kell megvalósítania. Az állam objektív életvédelmi kötelezettsége közvetlenül csak arra ad lehetőséget, hogy a közvetlen életveszélybe került (súlyosan beteg vagy a megfagyástól fenyegetett) hajléktalan önrendelkezési jogát korlátozza olyan mértékben, amilyen mértékben a veszély indokolja Az Alkotmány még az általános rendelkezések között a 17. -ában rendelkezik arról, hogy a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik, a 70/E. (1) bekezdése alapján pedig úgy szól, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A 70/E. (2) bekezdése a legfontosabb eszközöket is nevesíti, eszerint az állam az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. A 70/D. (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, a 70/D. (2) be kezdése analóg módon az eszközrendszert rögzíti: e jogot az állam a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Kiemelendő még 70/A. (1) bekezdése, amely szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A 70/A. (3) bekezdése nevesíti azt, hogy az állam a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Ezen alkotmányi rendelkezések jelentik az elsődleges kiindulópontot ahhoz, hogy a hajléktalanok életének, emberi méltóságának védelméről, a védelemmel kapcsolatos állami kötelezettségekről, feladatokról, illetve eszközrendszerről a konkrét ügyek kapcsán is érdemben állást foglalhassunk. Az összetett állami kötelezettséghalmazból, az alkotmánybírósági gyakorlat felhasználásával egy viszonylag koherens, hierarchikus rendszert lehet felvázolni Általánosságban elmondható, hogy a társadalmi szolidaritás elvére alapozva, az alaptörvény rögzíti az állam fokozottabb beavatkozási kötelezettségét rászoruló állampolgárai irányában, annak az érdekében, hogy emberhez méltó életüket védje, szociális biztonságukat garantálja. Az Alkotmányból következő állami kötelezettségek eltérő minőségűek, közöttük a kikényszeríthetőség, valamint a mérlegelési zóna nagysága alapján egyfajta, logikus hierarchia is kialakítható, így beszélhetünk: alanyi jogokkal összefüggő objektív állami intézményvédelmi kötelezettségekről 16

17 (például az életvédelmi kötelezettségből adódóan az életveszélybe került személyek számára hajlék biztosítása), egyes államcélok megvalósításának érdekében szükséges állami feladatokról (például az esélyegyenlőség előmozdítására munkába állási támogatás nyújtása), egyéb legitim célokat szolgáló, tetszőlegesen vállalt további állami feladatokról (bármilyen más támogatás, intézménybővítés stb.) Látszólag a legkényelmesebb helyzet akkor állhatna elő, ha a hajléktalanok jogvédelme kapcsán valódi, szabadságjogi minőségű alapjogokat tudnánk felhozni. Vagyis abban az esetben, ha az állami tág mérlegelési zónával rendelkező védelmi kötelezettségekből valahogy vissza tudnánk kristályosítani kikényszeríthető alanyi jogokat. Az alkotmánybírósági gyakorlatot vizsgálva azonban megállapítható, hogy ilyen kikristályosításra csak igen korlátozott a lehetőség, az újabb és újabb alanyi jogok levezetése egyfajta alapjogi infláció veszélyét hordozza magában. Az elvi tézist az Alkotmánybíróság a lakáshoz való joggal összefüggésben mondta ki 2000-ben, amikor többek közt éppen az állampolgári jogok biztosának indítványára részletesebben foglalkozott a hajléktalanság kérdéskörével is. Az Alkotmánybíróság markáns álláspontja szerint, ha a testület a jogalkotót a nemzetgazdaság mindenkori teljesítőképességétől függetlenül kötelezné egyes konkrét ellátási formák biztosítására, akkor nem érvényesülhetne az állam kötelessége a szociális ellátások mértékének növelésére a nemzetgazdaság teljesítőképessége függvényében, mert csak egyes, állandó jelleggel meghatározott konkrét támogatási formák nyújtására lenne köteles Állami szemszögből létezik az alapjogoknak egy objektív intézményvédelmi oldala: az egyén szubjektív jogának biztosításával, védelmével és érvényesülésével összefüggő tágabb értelemben vett pozitív állami kötelezettségeket összefoglalóan objektív állami intézményvédelmi kötelezettségnek nevezzük. Az objektív intézményvédelmi kötelezettségek a negatív és pozitív állami kötelezettségekhez képest komplementer jellegűek, eleve feltételezik a szubjektív jog meglétét. Lényeges azt is leszögezni, hogy az állami intézményvédelmi kötelezettség tipikusan nem keletkeztet az egyén oldalán alanyi jogokat, és az egyén részéről nem is kényszeríthető ki. Az intézményvédelmi kötelezettség konstrukcióját 1991-ben, az első abortuszhatározatban alkotta meg az Alkotmánybíróság. A testület álláspontja szerint az állam részéről garanciális feladatai ellátásához szükséges, hogy az egyes alanyi alapjogok biztosítása mellett az azokkal kapcsolatos értékeket és élethelyzeteket nemcsak önmagukban, az egyes egyedi igényekhez kapcsolódóan védje, hanem a többi alapjoggal összefüggésben kezelje. Az intézményvédelem a gyakorlatban tehát többet jelent, mint az adott jog objektív oldalával összefüggő pozitív állami cselekvés, a védelemnek az alapjogokhoz kapcsolódó értékekre is ki kell terjednie. 17

18 A már említett első abortuszhatározatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az életvédelmi kötelezettség bár az alaptörvény külön nem nevesíti az Alkotmány 8. (1) bekezdésének és az 54. (1) bekezdésének együttes értelmezéséből következik. A határozat az általános intézményvédelmi és alapjog-korlátozási konstrukció mellett speciálisan az életvédelemre vonatkozó lényeges ismérveket határoz meg. Az állam elsőrendű és alapvető fontosságú kötelezettsége az emberi élet védelme: nemcsak egyedi szinten, hanem általában az emberi életet és létfeltételeket kell védenie. Az Alkotmánybíróság 1998-ban, a második abortuszhatározatában rendszerteremtő céllal, az életvédelmet szolgáló alanyi jogok, állami kötelességek, valamint államcélok rendszerének közös gyökereként az élethez való jogot jelölte meg. Az életvédelem, az életnek, mint értéknek a védelme számos dilemmát és kényes kérdést vet fel az abortusztól az eutanáziáig, mert számos esetben olyan paternalista állami cselekvéseket legitimál alkotmányosan, amelyek sértik az érintettek érdekeit, sőt korlátozzák alapvető jogait. Jellemzően az emberi méltósághoz való jogból levezetett önrendelkezési jog áll a korlátozások célkeresztjében. Jelentős dilemma például a hajléktalanok jogaival összefüggésben, hogy lehetőség van-e az utcán lévő hajléktalant akár kényszerítve, akarata ellenére átmeneti szállásra, melegedőbe szállítani. Az állam életvédelmi kötelezettsége közvetlenül csak arra ad lehetőséget, hogy a közvetlen életveszélybe került (súlyosan beteg, vagy a megfagyástól fenyegetett) hajléktalan önrendelkezési jogát korlátozza olyan mértékben, amilyen mértékben a veszély indokolja. Az életveszélyes helyzetben ugyanakkor a gyors és hatékony segítség szükséges, az elérendő cél, hogy télen senki ne fagyjon meg az utcákon a segítség hiánya miatt. A hajléktalan személyek alapvető jogait így önrendelkezési jogát a beavatkozó köteles minden esetben, a lehető legteljesebb mértékben védeni és tiszteletben tartani. A közvetlen életveszélyen túli alapjog-korlátozó állami beavatkozás komoly arányossági kérdéseket vet fel, amelyekre általánosságban nem adható válasz, de a konkrét esetek valódi mérlegelést igényelnek: pusztán az érintettek érdekére való hivatkozás nem tekinthető elégségesnek Az Alkotmánybíróság már 1996-ban megállapította, hogy az egészséghez való jog csak egészen szélső esetekre korlátozottan határozhatja meg az állami kötelezettség kritikus nagyságát, vagyis azt a szükséges minimumot, amelynek hiánya már alkotmányellenességhez vezet. A szélső eseteken túl azonban az Alkotmány 70/D. -ának nincs alkotmányos mércéje. Az AB szerint a lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez való jog tehát önmagában alanyi jogként értelmezhetetlen, állami intézményrendszert fenntartó, működtető kötelezettségként fogalmazódik meg, amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a törvényhozó a testi és lelki egészség bizonyos területein alanyi jogokat határozzon meg. Az érvelésből kitűnik, hogy az egészségvédelmi kötelezettség, mint az életvédelmi kötelezettségből levezetett, közvetett intézményvédelmi kötelezettség határozottan az államcél minőség felé mutat, így az 18

19 alapjogi konfliktusok során önálló felhívása szükségtelen, mivel lényegi elemeit az életvédelmi kötelezettség már magában foglalja Az Alkotmánybíróság több határozatában is hangsúlyozta, hogy az állam az alkotmányos feladatok és a szociális jogok megvalósításának eszközei, mértéke tekintetében viszonylag nagy szabadságot élvez. Alkotmányossági probléma abban a határesetben keletkezhet, ha az állam beavatkozása vagy mulasztása az alkotmányos feladat teljesítését, vagy valamely védett intézmény, jog megvalósulását nyilvánvalóan lehetetlenné teszi. E minimális követelmény felett azonban más alapjog sérelmét kivéve nincs alkotmányi ismérv az államcélt, szociális jogot szolgáló jogszabályok alkotmányosságának minősítésére. A szociális rendszerrel kapcsolatos átalakítások, változtatások joga azonban nem minden korlátozás nélkül illeti meg az államot: az AB a szociális biztonsághoz való jog nevesített tartalmi elemének ismerte el a megélhetéshez szükséges ellátáshoz való jogosultság biztosítását és garantálását. A társadalombiztosításnak meg kell felelnie a meglevő biztosítási és szociális szempontoknak, az állam ezek arányait sem változtathatja meg önkényesen. Az Alkotmánybíróság több határozatban is félreérthetetlenül kinyilvánította: a ténylegesen élvezett szolgáltatások megvonása esetén a szociális jogok annyiban játszanak szerepet, hogy ezek folytán a szociális ellátás mértéke egészében nem csökkenhet a megkövetelhető minimális szint alá. Az Alkotmánybíróság egyetlen döntésében sem határozta meg azt, hogy az államnak pontosan milyen szolgáltatást kellene nyújtani, legfeljebb általános támpontokat határozott meg. A testület 1998-ban általános alkotmányi követelményként megállapította, hogy az Alkotmány 70/E. -ában meghatározott szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó olyan megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza, amely elengedhetetlen az emberi méltósághoz való jog megvalósulásához. A hajléktalansággal kapcsolatos konkrét állami feladatok alkotmányos terjedelméről az Alkotmánybíróság a már említett 42/2000. (XI. 8.) AB határozatban foglalt állást. Az AB az Alkotmány 70/E. -ának értelmezése alapján ismételten utalt arra, hogy a szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza. A megélhetési minimum garantálásából azonban konkrétan meghatározott részjogok így például a lakhatáshoz való jog mint alkotmányos alapjogok nem vezethetőek le, e tekintetben az állam kötelezettsége és ebből következően a felelőssége nem állapítható meg. Az AB ugyanakkor itt hívta fel a figyelmet arra, hogy az élet és emberi méltóság védelme érdekében az állam köteles a hajléktalanság esetén az emberi életet közvetlenül fenyegető vészhelyzet elhárításához szállásról gondoskodni. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján az állam többek között a hajléktalan személyek számára nappali melegedő lehetőséget, átmeneti szállást, éjjeli menedékhelyet biztosít, valamint hajlékta- 19

20 lanok otthona, illetve rehabilitációs intézménye keretében nyújt szállásjellegű ellátást. Az egyéb lakhatást segítő támogatási formákkal összefüggésben az Alkotmánybíróság ismételten hangsúlyozta, hogy az államnak a mindenkori nemzetgazdasági lehetőségek figyelembevételével törekednie kell a támogatások mértékének növelésére, illetőleg a társadalom teljesítőképességéhez is igazodóan a szociális ellátások bővítésére. Konkrét ellátás nyújtására vonatkozó alkotmányos alapjog ugyan az Alkotmányból nem következik, az államnak az általános ellátási kötelezettsége alapján törekednie kell a szociális biztonság lehető legteljesebb megvalósítására, ezt nemzetközi kötelezettségvállalásai is előírják számára. Összegezve azt is mondhatnánk, hogy az egészségvédelem és a szociális biztonság olyan államcél, amely mögött az állam intézményvédelmi élet- és méltóságvédelmi kötelezettsége áll A hajléktalanokkal kapcsolatos állami kötelezettségek jelentős része egy államcél megvalósításával függ össze, a kevés kikényszeríthető alanyi jog, alanyi joghoz kapcsolt intézményvédelmi kötelezettség mellett a szinte korlátlan mérlegelési zónát jelentő államcélfeladat jelenik meg. Az esélyegyenlőség megteremtése, előmozdítása, a kiterjedt szociális intézkedések alkalmazása, sőt lényegében a legmagasabb szintű testi és lelki egészség védelme is olyan állami feladathalmazt ír körül, ahol az állam bölcsességére és belátására van bízva a prioritási sorrend meghatározása, az eszközrendszer megválasztása. Elvi szinten annyi azonban megfogalmazható, hogy minden jóléti rendszerben a legkiszolgáltatottabb, leginkább rászoruló személyek, csoportok igénylik a leggyorsabb és legkomolyabb támogatást. A fedél nélkül élő emberek kirekesztettsége teljes marginalizálódással jár, ami személyiségtorzuláshoz, az egészség elveszítéséhez vezet, végső soron, a munkára való alkalmatlanságot, ezzel a végleges társadalmon kívüliséget jelenti Az államnak és minden intézményének, különösképpen az Országgyűlésnek, a Magyar Köztársaság mindenkori Kormányának elkötelezettnek kell lenniük a hajléktalanság megszüntetése iránt. Az önkormányzatoknak a helyi társadalmi összetartozás erősítésében, a szociális problémák megoldásában, köztük a legsúlyosabb szociális krízis, a hajléktalanság megszüntetésében kell fokozott szerepet vállalniuk. Az országos és a helyi szintű, autonóm szervek együttműködése kulcskérdés: nem tehetik meg, hogy a felelősséget egyszerűen egymásra háríthatják. Ki kell emelni, hogy semmilyen politikai szándék nem hozhatja az önkormányzatokat olyan helyzetbe, hogy rászoruló polgárairól pusztán finanszírozási, esetleg ideológiai okok miatt, vagy egyszerűen megfelelő adatok hiányában ne tudjon, vagy ne legyen képes gondoskodni A hajléktalanokkal kapcsolatosan az állami mozgástér, mérlegelési zóna szűkülését, ezzel párhuzamosan az alkotmányosan elvárható kötelezettségek bővülését indokolja az egyes speciális fokozott jogvédelmet igénylő csoportokhoz 20

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET)

Részletesebben

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján Hajdúszoboszló, 2010. 06. 03. Rózsavölgyi Anna Székhely: 1051 Budapest Akadémia u.3. Levelezési cím: 1122 Budapest Városmajor u. 48/b. Telefon:

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. -

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 14. dr. Kozicz Ágnes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A betegek, ellátottak és gyermekek jogvédelme. Tapasztalatátadó tanácskozás. 2013. December 12.

A betegek, ellátottak és gyermekek jogvédelme. Tapasztalatátadó tanácskozás. 2013. December 12. A betegek, ellátottak és gyermekek jogvédelme Tapasztalatátadó tanácskozás 2013. December 12.. Az OBDK jogállása és feladatai 2012. November 1. megalakult az OBDK (214/2012.(VII.30.) Korm. rendelet) Elsődleges

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A Budapesti Hajléktalanügyi Konzorcium Működése

A Budapesti Hajléktalanügyi Konzorcium Működése A Budapesti Hajléktalanügyi Konzorcium Működése Első Szakasz 2011. november 1. 2012. március 31. Balatonföldvár 2012. augusztus 30.-31. Aknai Zoltán Közterület helyett emberibb Körülmények (Menhely Alapítvány)

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27. Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben

Részletesebben

Mik azok az alapvető jogok?

Mik azok az alapvető jogok? Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben Az alapvető jog - más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos

Részletesebben

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Előadók: dr. Badics Judit és dr. Bodnár Zsolt Budapest, 2015. január 23. TÁMOP

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Megmozdítani a mozdíthatatlant

Megmozdítani a mozdíthatatlant Megmozdítani a mozdíthatatlant A Vissza az utcáról program tapasztalatai Szabó Andrea (Hajléktalanokért Közalapítvány) 1 A vissza az utcáról program előzményei 2010: 2011: a Magyar Köztársaság 2010. évi

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ SPECIÁLIS JOGOK DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 19. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

A hajléktalanság és a munkanélküliség alapjogi összefüggései

A hajléktalanság és a munkanélküliség alapjogi összefüggései A hajléktalanság és a munkanélküliség alapjogi összefüggései Alaptörvény Nemzeti Hitvallás Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. [ ] [ ]Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. Ellátotti jogok tartalma, értelmezése I. előadó: Juhász György Én magam 32 évet töltöttem intézetekben,

Részletesebben

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20.

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20. Jogszabályi keretek 2015. november 20. Tartalomjegyzék 1 Előzmények... 3 2 Alapvető fogalmak... 5 3 Nemzeti szintű jogszabályi keretek... 6 3.1 Nemzeti hitvallás... 6 3.2 Alaptörvény... 6 3.3 Stratégiák...

Részletesebben

SZOCIÁLIS JOG II - 2015

SZOCIÁLIS JOG II - 2015 SZOCIÁLIS JOG II - 2015 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. ELŐADÓ: DR. VERES GÁBOR TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében Nemzeti tanácskozás a hajléktalanügyet támogató információs rendszerek kialakításának lehetőségeiről (2008. december 5.) Szűcs Zoltán Központi Statisztikai

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat. Az étkeztetés célja, feladata

Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat. Az étkeztetés célja, feladata Az intézmény neve: Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat Telephely: 5932 Gádoros, Fő utca 30. Étkeztetés Szakmai Programja A szakmai

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíró Úr!

Tisztelt Alkotmánybíró Úr! DR. KISS LÁSZLÓ úr alkotmánybíró A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága B u d a p e s t Donáti u. 35-45. 1 0 1 5 Postacím: 1535 Bp. Pf. 773. Hiv. szám: 111/B/2010. Tárgy: álláspont közlése Tisztelt Alkotmánybíró

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Békés Megyei Kormányhivatal

Békés Megyei Kormányhivatal A JÖVŐ BIZTONSÁGA TB Oktatási Mintaprogram Békés megyében Békés Megyei Kormányhivatal Ellenőrzési Szakosztály Szociális biztonság Magyarország Alaptörvénye szerint Magyarország arra törekszik, hogy minden

Részletesebben

Elsőként Lakhatást Szakmai Nap november 7. Aknai Zoltán Menhely Alapítvány

Elsőként Lakhatást Szakmai Nap november 7. Aknai Zoltán Menhely Alapítvány Elsőként Lakhatást Szakmai Nap 2016. november 7. Aknai Zoltán Menhely Alapítvány Elsőként Lakhatást! Utcáról Lakásba? A program előzményei PHARE program foglalkoztatás segítése Foglalkoztatási Lakhatási

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gyorsjelentés a 2011. évi hajléktalan-adatfelvételről Válaszadó

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Hatályos: től

Hatályos: től MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

13. Önkormányzati szociális feladatok

13. Önkormányzati szociális feladatok 13. Önkormányzati szociális feladatok Önkormányzati kötelezettségek Kötelező feladatok: Települési önkormányzat: alapszolgáltatások egyes típusai Vállalható feladatok: nem mehet az alapfeladatok rovására

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia Az eljárás megindulása 2014 tavaszán átfogó vizsgálatot indítottam, amelynek célja Békés

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete formák szabályairól szóló többször módosított 13/1993. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról módosításáról szóló

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS. László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola

SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS. László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola TARTALOM "segíts magadon" CIVIL SZERVEZŐDÉS A SZOCIÁLIS LAKHATÁS

Részletesebben

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A társadalombiztosítás rendszere ellátások 1997:LXXXI. és LXXXIII. törvény Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

A keresetindítási határidőről. a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban

A keresetindítási határidőről. a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban A keresetindítási határidőről a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban Szerző: dr. Tóth Dávid 2015. március 26. Az állam gyakorolja a büntetőhatalom monopóliumát, e hatalom gyakorlása

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN Eger, 2015. február 24. dr. Szacsva Ferenc AZ INTÉZMÉNY LÉTREJÖTTE 2006.

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

Az óvoda fenntartó lehetőségei a kisgyermekek hátránycsökkentésében

Az óvoda fenntartó lehetőségei a kisgyermekek hátránycsökkentésében Az óvoda fenntartó lehetőségei a kisgyermekek hátránycsökkentésében Dr. Krizsai Anita Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001 A köznevelés

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Első / előző / következő / utolsó dokumentum /B/1991 AB határozat

Első / előző / következő / utolsó dokumentum /B/1991 AB határozat Első / előző / következő / utolsó dokumentum Becsuk --------------------------------------------------------------- 2012/B/1991 AB határozat AB közlöny: X. évf. 5. szám ---------------------------------------------------------------

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

Szociális állam, szociális jogok

Szociális állam, szociális jogok Szociális állam, szociális jogok 1. Kiindulópont: második generációs jogok - kialakulásuk a 19. század közepére tehető - eszme: egyenlőség - ECOSOC pozitív jogok: az államnak mit kell tennie? - az állami

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

A tárgy oktatásának célja

A tárgy oktatásának célja 1 A tárgy oktatásának célja Elérni azt, hogy a hallgatók képesek legyenek a településüzemeltetési ismeretek felsőfokú elsajátítására, logikus összefüggésekben és nagy rendszerekben gondolkodjanak, és tudják

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Átfogó vizsgálat: a Miskolci Önkormányzati Rendészet által koordinált közös ellenőrzési gyakorlat, a helyi lakásrendelet, a Miskolci Önkormányzat lakhatási feltételeket érintő egyéb intézkedései, valamint

Részletesebben