Tisztelt Alkotmánybíró Úr!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tisztelt Alkotmánybíró Úr!"

Átírás

1 DR. KISS LÁSZLÓ úr alkotmánybíró A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága B u d a p e s t Donáti u Postacím: 1535 Bp. Pf Hiv. szám: 111/B/2010. Tárgy: álláspont közlése Tisztelt Alkotmánybíró Úr! Köszönettel vettem fenti számú végzését, amellyel lehetőséget adott az ügyvédekről szóló évi XI. törvény 13. (4) bekezdése cc) pontja alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti indítvány alapján indított ügyben az indítvánnyal kapcsolatos álláspontom közlésére, amelyet az alábbiakban adok elő: I. Az indítvány Dr. Pataky Tibor indítványozó az ügyvédekről szóló évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi törvény) 13. (4) bekezdése cc) pontját támadta indítványában (lásd: Indítvány 2. oldal 3. bekezdés) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 70/A., valamint 70/B. rendelkezésére hivatkozással (lásd: Indítvány 3. oldal 5. bekezdés). Az indítványában az indítványozó a vonatkozó alkotmányos előírás megjelölése nélkül utalt az alapjog korlátozás szükségesség/arányosság mércéjének sérelmére is (lásd: Indítvány 3. oldal 7. bekezdés). II. A megtámadott jogszabályi előírás Az Ügyvédi törvénynek az indítványozó által hivatkozott 13. (4) bekezdése cc) pontja a következőképpen rendelkezik: Ügyvédi törvény 13. (4) Nem vehető fel a kamarába az, [ ] c) aki büntetlen előéletű, de [ ] cc) akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a próbaidő leteltétől számított három évig, [ ] A rendelkezés ezen a törvényhelyen a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXLIX. törvény 66. (2) bekezdése folytán, január 1-jei hatállyal jelenik meg, egyébként ugyanezzel a tartalommal a rendelkezés az Ügyvédi törvény 13. (4) bekezdés c) pontjában (alpontokra nem bontva) szerepelt. 1

2 III. A megtámadott rendelkezéssel szembeállított alkotmányi előírások Az indítványozó az Alkotmány 70/A. -át, valamint 70/B. -át hivatkozta (a vonatkozó bekezdés megjelölése nélkül), mint az Ügyvédi törvény 13. (4) bekezdés cc) pontjával ütköző alkotmányos szabályt. E rendelkezések az alábbiak: Alkotmány 70/A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Alkotmány 70/B. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. IV. Az indítvány érdemi vizsgálatra alkalmatlansága Az indítvány tartalma értelemszerűen nincs összefüggésben az Alkotmány 70/A. (2)-(3) bekezdésének előírásaival, valamint a 70/B. (2)-(4) bekezdéseinek szabályaival. Az Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény 20. (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Alkotmánybíróság Ügyrendjének (2) bekezdése szerint az indítványnak tartalmaznia kell a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az indítványozó állítása szerint a hivatkozott jogszabályok megsértenek, valamint az Abtv.-nek és egyéb törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyekből az indítványozó jogosultsága és az Alkotmánybíróság hatásköre megállapítható. Mivel a jelen ügyben vizsgált indítvány nem felel meg ezen követelményeknek, tartalmában önellentmondásos, így álláspontom szerint nem alkalmas érdemi vizsgálatra, ezért elsődlegesen kérem, hogy a tisztelt Alkotmánybíróság alkalmazza ennek jogkövetkezményeit. 1 Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat közzétételéről szóló 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat. 2

3 V. A támadott rendelkezés Alkotmánnyal egybevetésének korábbi eredménye Az Alkotmánybíróság 763/B/1998. sz. ügyben hozott határozatában az Ügyvédi törvény 13. (4) bekezdés c) pontjának az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésével történő összevetése során rögzítette, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint személyek közötti, alkotmánysértő hátrányos megkülönböztetés akkor állapítható meg, ha valamely személyt vagy embercsoportot más, azonos helyzetben lévő személyekkel vagy csoporttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb. A megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne" 2. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az ügyvédek tevékenységük és az arra vonatkozó eltérő szabályozás folytán nem képeznek homogén csoportot más jogászi hivatást gyakorló személyekkel, még kevésbé a felsorolt más foglalkozások gyakorlóival. Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott az ügyvédi hivatás sajátosságaival, kiemelve különösen annak közjogi jellegét, szabályozottságát és függetlenségét. Ezt az eltérő jelleget és szabályozottságot a 763/B/1998. sz. ügyben hozott határozatban idézett 428/B/1998. sz. ügyben hozott határozat így foglalja össze: Az ügyvédi hivatásnak ezek a sajátosságai az Alkotmánybíróság gyakorlatában megjelenő értékelés szerint sok tekintetben eltérőek más olyan hasonlónak feltételezett, az eddigi vizsgálatok során összehasonlítási alapul szolgáló hivatás, foglalkozás lényeges vonásaitól, mint például a bírói, az ügyészi, a közalkalmazotti, a köztisztviselői, vagy a közjegyzői életpálya. Az ügyvédi hivatás jellemzőinek összessége alapján e hivatásoktól fennálló hasonlóságaik ellenére alkotmányos szempontból elkülönül 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság kijelentette, hogy az indítványozó által állított különbségtétel tehát nem ütközik az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésébe, amiért az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban elutasította. Az Alkotmánybíróság a 942/B/2001. sz. ügyben hozott határozatában az Ügyvédi törvény 13. (4) bekezdés c) pontjának az Alkotmány 70/B. (1) bekezdésével történő összevetése során rögzítette, hogy az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alkotmány 70/B. (1) bekezdésében meghatározott a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog a szabadságjogokhoz hasonló védelemben részesül az állami beavatkozások és korlátozások ellen. A korlátozások alkotmányossága azonban más-más mérce alapján minősíthető aszerint, hogy a foglalkozás gyakorlását vagy annak szabad megválasztását korlátozza-e az állam. A munkához (foglalkozáshoz, vállalkozáshoz) való jogot az veszélyezteti a legsúlyosabban, ha az illető tevékenységtől az érintett el van zárva, azt nem választhatja. Hasonlóan foglalt állást az Alkotmánybíróság a 942/B/2001. sz. ügyben hozott határozatában idézett 54/1993. (X. 13.) AB határozatban, amikor a vállalkozás jogát, mint a foglalkozás szabad megválasztásához való alkotmányos alapjog egyik aspektusát elemezve megállapította, hogy senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás, sem pedig ennek adott vállalkozási-jogi formában való gyakorlásához. A vállalkozás joga annyit jelent de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást. Az Alkotmánybíróság utalt azon több határozatban eszközölt megállapítására is, hogy...az ügyvéddé válás, a foglalkozásválasztás olyan szubjektív feltételei, amelyek a választási 2 191/B/1992. sz. ügyben hozott határozat 3 Lásd hasonlóan 108/B/1992. sz. ügyben hozott határozat, 22/1994. (IV. 16.) AB határozat 3

4 szabadságot korlátozhatják ugyan, de elvileg mindenki által teljesíthető feltételek, és mindenki előtt nyitva állnak A felvétel feltételei nem állítanak tárgyi korlátot az ügyvéddé válás, a kamarába való bekerülés elé (nem limitálják például az ügyvédek létszámát). A munka és a vállalkozás szabad megválasztása azonban nem jelenti azt, hogy egyes foglalkozások tekintetében a jogszabályok nem támaszthatnának speciális követelményeket. Az Ügyvédi törvény támadott szabálya tehát az Alkotmánybíróság korábban már kifejtett álláspontja szerint nem teszi lehetetlenné az ügyvédi hivatás, mint foglalkozás választását azok számára, akik az Ügyvédi törvény hatálya alá tartoznak. Az Alkotmánybíróság a 952/B/2007. sz. ügyben hozott határozatában az Ügyvédi törvény 13. (3) bekezdés c) pontját a jogállamiság követelményével összevetve rögzítette, hogy az ügyvéddé, s így a kamarai taggá válást korlátozó bizonyos szabályok léte alkotmányosan indokolt, sőt, szükségszerű. E korlátozások az ügyvédi hivatás sajátosságaiból fakadnak, különösképpen pedig abból, hogy az ügyvédek az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységet folytatnak. Emiatt szükséges az ügyvédi kar tekintélyének megóvása, az ügyfelek bizalmának fenntartása. A 13. (4) bekezdésében felsoroltak az ügyvédi foglalkozás gyakorlásának olyan korlátjai, melyek célja az Alkotmány 2. (1) bekezdéséből fakadó jogbiztonság garantálása. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. Az alkotmánybírósági eljárásban 1/2001. (I. 30.) Tü. állásfoglalás 2. pontja szerint az ítélt dolog fennállása akkor állapítható meg, ha az indítvány a) az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal b) azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul és c) az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a -ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) ezen belül azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani. Amennyiben a fent idézett feltételek fennállása az indítvány vizsgálata eredményeként megállapítható, az Alkotmánybíróság ítélt dologra hivatkozással az eljárást megszünteti. Véleményem szerint mivel a jogszabálymódosítás eredményeként nem az a helyzet alakult ki, hogy az új jogszabály (jogszabályi rendelkezés) azonos tartalommal vette át a régi jogszabályból az Alkotmánybíróság által már érdemben vizsgált rendelkezést 4, sőt, még az eredeti törvényen belül más helyre sem került a már megvizsgált rendelkezés, csupán egy (az átláthatóságot segítő) alpontba, amely az eredeti, már megvizsgált 13. c) pontjának részét képezi a jelen ügyben megállapítható az ítélt dolog fennállása, azért másodsorban az eljárás megszüntetését kérem. VI. A Magyar Ügyvédi Kamara álláspontja érdemi vizsgálat esetére Véleményem szerint, ha az Alkotmánybíróság az indítványt érdemben vizsgálja, akkor is irányadónak kell tekinteni a fent idézett határozatokban rögzített álláspontját. Az alábbiakban ezt kiegészítendő teszem meg érdemi észrevételeimet. VI.1. Az alkotmányellenes diszkrimináció tilalmának követelménye A jogegyenlőség lényege, hogy az állam, mint közhatalom, és mint jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Az Alkotmánybíróság 4 Vö.: idézett állásfoglalás 4. pont 4

5 gyakorlata szerint az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésében írt tilalom nemcsak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem kiterjed az egész jogrendszerre, ideértve azokat a jogokat is, amelyek nem tartoznak az emberi jogok, illetve az alapvető állampolgári jogok közé. A személyek közötti egyenlőség mint a jogállamiság egyik leglényegesebb fogalmi eleme a diszkrimináció-mentesség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma érvényesülésének biztosítása szempontjából különös jelentőséggel bír. Az Alkotmány 70/A. rendelkezései értelmében a jognak mindenkit egyenlőként kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembe vételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni 5. Az Alkotmánybíróság az egyenlőség követelményére nézve azt mondta ki, hogy egyenlőt egyenlőként, egyenlőtlent egyenlőtlenként kell a jognak kezelnie. Az egyenlőségnek azonos szabályozási koncepción belül, a tényállás lényeges elemére nézve kell fennállnia, ebből fejlődött ki a homogén csoport formulája. A diszkrimináció alkotmányos tilalma csak a szabályozás szempontjából egy csoportba tartozókra vonatkozik. A diszkrimináció vizsgálatának ennek megfelelően csak az egy csoportba tartozók közötti különbségtétel vizsgálata a tárgya 6. A diszkrimináció vizsgálatánál tehát központi elem annak megállapítása, hogy a szabályozási koncepció szempontjából kiket kell egy csoportba tartozónak tekinteni 7. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint nem minősül megengedhetetlen megkülönböztetésnek, ha a jogi szabályozás egymástól eltérő jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket, alkotmányellenes megkülönböztetés csak összehasonlítható jogosultak és kötelezettek között vethető fel 8. Az Alkotmánybíróság több határozatában rögzítette, hogy az eltérő jogászi foglalkozások, hivatások gyakorlói közötti különbségtétel alkotmányos, mivel ezen csoportok nem sorolhatók egy csoportba. A meg nem engedett megkülönböztetés tehát a kifogásolt törvényi rendelkezéssel érintettek körén belül nem állapítható meg. VI.2. A munkához való jog, a foglalkozás szabad megválasztásának joga Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alkotmány 70/B. (1) bekezdésében meghatározott a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog a szabadságjogokhoz hasonló védelemben részesül az állami beavatkozások és korlátozások ellen. A korlátozások alkotmányossága azonban más-más mérce alapján minősíthető aszerint, hogy a foglalkozás gyakorlását vagy annak szabad megválasztását korlátozza-e az állam. A munkához (foglalkozáshoz, vállalkozáshoz) való jogot az veszélyezteti a legsúlyosabban, ha az illető tevékenységtől az érintett el van zárva, azt nem választhatja /1990. (IV. 25.) AB határozat 6 Az Alkotmánybíróság 1009/B/1991. sz. ügyben hozott határozata 7 49/1991. (IX. 27.) AB határozat 8 21/1990. (X. 4.) AB határozat, az Alkotmánybíróság 881/B/1991. sz. ügyben hozott határozata, 4/1993. (II. 12.) AB határozat 9 21/1994. (IV. 16.) AB határozat, 52/1996. (XI. 14.) AB határozat 5

6 Hasonlóan foglalt állást az Alkotmánybíróság az 54/1993. (X. 13.) AB határozatban, amikor a vállalkozás jogát, mint a foglalkozás szabad megválasztásához való alkotmányos alapjog egyik aspektusát elemezve megállapította, hogy senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás, sem pedig ennek adott vállalkozási-jogi formában való gyakorlásához. A vállalkozás joga annyit jelent de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást. Az Alkotmánybíróság az Ügyvédi törvény több rendelkezésével összefüggésben vizsgálta már az Alkotmány 70/B. (1) bekezdésébe ütközését, és úgy foglalt állást, hogy a foglalkozás és a munka szabad megválasztásának jogával alkotmányossági szempontból szoros kapcsolatban áll az Ügyvédi törvény kamarai felvétel feltételeit meghatározó rendelkezése is. Így pl. az Alkotmánybíróság kifejtette, nem kétséges, hogy a foglalkozás és a munka szabad megválasztásának jogával alkotmányossági szempontból szoros kapcsolatban áll a kötelező kamarai tagság és a kamarai tagfelvétel szabályaival, ennek az összefüggésnek alkotmányossági megítélésénél, különösen pedig annak mérlegelésénél, hogy a jogkorlátozás alkotmányos indokon nyugszik-e és az alkotmányosan indokolt céllal arányban álló-e, az ügyvédi hivatás és hivatásgyakorlás sajátosságaiból kell kiindulni. E feltételek kapcsán megállapította, hogy...az ügyvéddé válás, a foglalkozásválasztás olyan szubjektív feltételei, amelyek a választási szabadságot korlátozhatják ugyan, de elvileg mindenki által teljesíthető feltételek, és mindenki előtt nyitva állnak. A felvétel feltételei nem állítanak tárgyi korlátot az ügyvéddé válás, a kamarába való bekerülés elé (nem limitálják például az ügyvédek létszámát). Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Ügyvédi törvény szabályai nem teszik lehetetlenné az ügyvédi hivatás, mint foglalkozás választását azok számára, akik az Ügyvédi törvény hatálya alá tartoznak 10. Valamennyi ügyvéd szabadon választja, hogy a kamarai tagság feltételeit ügyvédi tevékenysége érdekében létrehozza-e vagy sem. Eszerint tehát mindenki számára nyitva áll a lehetőség, hogy teljesítse azon feltételeket, amelyek a kamarai tagság létrejöttének, fenntartásának feltételei. Így az indítvány ebben a körben is alaptalan. VI.3. Alapjogvédelem Az indítványozó az Alkotmány vonatkozó szabályának hivatkozása nélkül utalt arra is, hogy az általa kifogásolt rendelkezés a szükségesség-alkalmasság-arányosság hármas követelményének nem felel meg. Az Alkotmány 8. (1) bekezdése szerint az állam elsőrendű kötelezettsége az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme. Az állam kötelessége az alapjogokkal kapcsolatban nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktől, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről. Az emberek természetszerűen egyéni szabadságuk és személyes igényeik szempontjából gyakorolják alapjogaikat. Az államnak viszont arra van szüksége garanciális feladata ellátásához, hogy az egyes alanyi alapjogok biztosítása mellett az azokkal kapcsolatos értékeket és élethelyzeteket önmagukban is, azaz ne csupán az egyes egyedi igényekhez kapcsolódóan védje, s a többi alapjoggal összefüggésben kezelje /B/2001. sz. ügyben hozott határozat 6

7 Az állam számára az alapjogok védelme csupán része az egész alkotmányos rend fenntartásának és működtetésének. Ezért az állam úgy alakítja ki az egyes alapjogok megvalósításához szükséges jogszabályi és szervezeti feltételeket, hogy mind a többi alapjoggal kapcsolatos, mind pedig egyéb alkotmányos feladataira is tekintettel legyen; az egyes jogoknak az egész rend szempontjából legkedvezőbb érvényesülését teszi lehetővé, s mindezzel az alapjogok összhangját is előmozdítja 11. Az alapjogok között léteznek ún. anyajogok, amelyek forrásai más alapjogoknak, befolyással lehetnek más emberi jogok értelmezésére 12, illetve amelyekre végső soron hivatkozni lehet az ember személyes autonómiájának védelmében, ha az adott tényállásra egyik nevesített alapjog sem vonatkozik 13. Egyes alapjogok korlátozhatatlanok, mások pedig meghatározott feltételekkel és mértékben korlátozhatók. Így például az emberi méltósághoz való jog sajátossága, hogy bizonyos aspektusban az emberi státusz meghatározójaként, az élethez való joggal fennálló egységében abszolút és korlátozhatatlan 14. Anyajog mivoltából levezetett egyes részjogai (mint pl. az önrendelkezéshez és a személy testi integritásához való jogok) azonban bármely más alapjoghoz hasonlóan korlátozhatók. Bizonyos alapjogok csak a lényeges tartalom tekintetében korlátozhatatlanok. Az alapjog alkotmányosan megengedhető korlátozásának alapvető kritériuma, hogy annak kényszerítő okból és arányosan kell megtörténnie. Az arányosság követelménye magában foglalja a legkevésbé korlátozó és alkalmas eszköz használatát. Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog vagy szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy a másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél elérése érdekében történik, hanem szükséges, hogy a korlátozás megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan. Az Alkotmánybíróság több határozatban rámutatott arra, hogy az ügyvédi hivatás sajátosságai folytán szükséges és arányos szigorúbb elvárásokat támasztani az ügyvédekkel szemben 15. Ennek alapja az ügyvédi hivatás közjogias jellege, szabályozottsága és függetlensége, melyet az Alkotmánybíróság a 22/1994. (IV. 16.) AB határozatában a következőképpen fogalmazott meg: (...) az ügyvédi foglalkozás elsősorban az igazságszolgáltatáshoz és a jogalkalmazáshoz kapcsolódó tevékenység. Az igazságszolgáltatásban védőként vagy jogi képviselőként való közreműködése alkotmányos követelmény és az eljárási törvények kötelező előírása. (...) A foglalkozás sajátossága tehát az igazságszolgáltatás és jogalkalmazás rendszeréből folyik azon túl, hogy az igazságszolgáltatáshoz és jogalkalmazáshoz kapcsolódik. Az ügyvédi foglalkozásgyakorlás szabályai közjogi tartalmú, illetve vonatkozású normák. (...) Az ügyvédi hivatás megkülönböztető jegye, hogy szellemi szabadfoglalkozásként olyan magántevékenység, amely a közhatalmi szervek működési körében garanciális okokból 11 64/1991. (XII. 17.) AB határozat 12 23/1990. (X. 31.) AB határozat 13 Ilyen anyajog pl. az emberi méltósághoz való jog: lásd 23/1990. (X. 31.) AB határozat 14 64/1991. (XII. 17.) AB határozat /B/2001. sz. ügyben hozott határozat 7

8 hangsúlyozottan magántevékenységként különül el a közhatalomtól. Garanciális okok és az alkotmányos jogbiztonság szükségessé teszik és indokolják, hogy a magántevékenységként folytatott jogvédő, jogképviselő feladatok ellátása a szervezett közhatalommal szemben a magántevékenységnek intézményes tekintélyt, intézményes jogvédelmet, intézményes ellensúlyt biztosítson. Az ügyvédi kamara köztestületként a jogkereső közönség számára intézményesen garantálja tagjainak szakmai hozzáértését, a jogvédelem és jogi képviselet lege artis ellátását, intézményesen garantálja továbbá a magántevékenységként végzett feladatok teljesítésében való függetlenséget. Az ügyvédi függetlenségnek tehát az ügyvédi kamara, mint köztestületi szerv ad garanciát és nyomatékot. A fentiekből megállapítható, hogy az ügyvéddé, s így a kamarai taggá válást korlátozó bizonyos szabályok léte alkotmányosan indokolt, sőt, szükségszerű. A kamarai taggá válás feltételeivel összefüggésben az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy az ügyvédi foglalkozás gyakorlásának szabályai, a foglalkozás gyakorlásának körében az ügyvédre háruló kötelességek és feladatok törvényben szabályozott normatív előírások. Ezek olyan szabályok tehát, amelyek az ügyvédi foglalkozás kereteit határozzák meg és tartalmát érintik. Az ügyvédi foglalkozás megválasztása ezeknek a szabályoknak az elfogadását jelenti. Ha tehát valaki az ügyvédi pályát választja, aláveti magát ezeknek az előírásoknak. Ezen szabályok közjogias jellegéből következik, hogy gyakorlásuk csak köztestületi tagként, azaz közjogi intézmény tagjaként lehetséges. Mint ahogyan arra korábban már utaltam, az Alkotmánybíróság több határozatban rámutatott arra, hogy az ügyvédi hivatás sajátosságai folytán szükséges és arányos szigorúbb elvárásokat támasztani az ügyvédekkel szemben 16. Így nyilvánvaló, hogy a szükségességalkalmasság-arányosság követelményének az Ügyvédi törvény kamarai felvételt szabályozó rendelkezései megfelelnek. Így az indítvány ebben a körben is alaptalan. Megalapozatlan egyébként az a hivatkozás is, hogy a várakozási időben nincs különbség a (szándékos bűncselekmény esetére kiszabott) végrehajtandó, illetve a bármely bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állás esetén, hiszen a kötelező várakozási idő az első esetben az Ügyvédi törvény 13. (4) bekezdés ca) és cb) pontja szerint nyolc, illetve öt év, vagyis kitűnik a hatályos szabályozásból az indítványozó által hiányolt szempont érvényre juttatása, a szabályozás arányossága. VII. Kérelem A fentiekre tekintettel elsősorban az indítvány visszautasítását, másodsorban (érdemi vizsgálat esetén) az indítvány elutasítását kérem. B u d a p e s t, július 20. Tisztelettel: Dr. Bánáti János elnök /B/2001. sz. ügyben hozott határozat 8

Tisztelt Alkotmánybíró Úr!

Tisztelt Alkotmánybíró Úr! DR. KISS LÁSZLÓ úr alkotmánybíró A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága B u d a p e s t Donáti u. 35-45. 1 0 1 5 Postacím: 1535 Bp. Pf. 773. Hiv. szám: 1837/B/2010. Tárgy: álláspont közlése Tisztelt Alkotmánybíró

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíró Úr!

Tisztelt Alkotmánybíró Úr! DR. KISS LÁSZLÓ úr alkotmánybíró A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága B u d a p e s t Donáti u. 35-45. 1 0 1 5 Postacím: 1535 Bp. Pf. 773. Hiv. szám: 658/B/2007. Tárgy: álláspont közlése Tisztelt Alkotmánybíró

Részletesebben

Első / előző / következő / utolsó dokumentum /B/1991 AB határozat

Első / előző / következő / utolsó dokumentum /B/1991 AB határozat Első / előző / következő / utolsó dokumentum Becsuk --------------------------------------------------------------- 2012/B/1991 AB határozat AB közlöny: X. évf. 5. szám ---------------------------------------------------------------

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló 16/2012. (IX.19.) önkormányzati rendelet módosításáról Demecser

Részletesebben

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás 76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz Alulírott.. [név] (születési hely, idő:.., lakcím:..) alkotmányjogi panasszal fordulok a T. Alkotmánybírósághoz

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HÁROMTAGÚ TANÁCSÁNAK HATÁROZATA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HÁROMTAGÚ TANÁCSÁNAK HATÁROZATA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HÁROMTAGÚ TANÁCSÁNAK HATÁROZATA 915/B/1998. AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

A munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog az Alkotmánybíróság gyakorlatában

A munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog az Alkotmánybíróság gyakorlatában GULYÁS PÉTER A munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog az Alkotmánybíróság gyakorlatában Az Alkotmánybíróság alapjogokra vonatkozó értelmezésérõl megannyi mû jelent már meg,

Részletesebben

a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálatát

a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálatát Tilk Péter az alkotmánybíróság És a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálati lehetõsége* Már az Alkotmány szövegében szerepelt (igaz, csak az utolsó éveiben) olyan kitétel, mely szerint az Alkotmánybíróság

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI 944 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3152/2016. (VII. 22.) AB HATÁROZATA bírói kezdeményezés

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Tárgy: indítvány jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére

Tárgy: indítvány jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: indítvány jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott, dr. Kádár

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének

Részletesebben

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló évi C. törvény a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló évi C. törvény a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. 193/2010. (XII. 8.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 185. számában AB közlöny: XIX. évf. 12. szám 868/B/2007 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Tárgy: indítvány jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére

Tárgy: indítvány jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: indítvány jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott [.] az

Részletesebben

2 2 / 2 0 0 5. ( V I. 1 7. ) A B H A T Á R O Z A T A Z E G Y E N L Ô V Á L A S Z T Ó J O G A L K O T M Á N Y O S S Á G I K É R D É S E I

2 2 / 2 0 0 5. ( V I. 1 7. ) A B H A T Á R O Z A T A Z E G Y E N L Ô V Á L A S Z T Ó J O G A L K O T M Á N Y O S S Á G I K É R D É S E I AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG LEGUTÓBBI DÖNTÉSEIBÔL 2 2 / 2 0 0 5. ( V I. 1 7. ) A Z E G Y E N L Ô V Á L A S Z T Ó J O G A L K O T M Á N Y O S S Á G I K É R D É S E I Alkotmány 71. (1) bekezdés az egyenlô választójog

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 491/B/1996 Budapest, 2004.04.06 12:00:00 de. Bihari Mihály Dr. 12/2004. (IV. 7.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2004. évi 43. számában

Részletesebben

Tisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai

Tisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL FELÜGYELETI ÉS IGAZGATÁSI MONITORING FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ 1056 Budapest V. ker., Váci utca 62-64. 1364 Budapest, Pf. 234. (1) 235-1774 Fax: (1)

Részletesebben

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról 1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Főosztályvezető: dr. Túry Ibolya

Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Főosztályvezető: dr. Túry Ibolya Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Főosztályvezető: dr. Túry Ibolya Tárgy: Alsónémedi Nagyközség 10/2016. (VIII.26.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 69. szám MAGYAR KÖZLÖNY 69. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 13., kedd Tartalomjegyzék 14/2014. (V. 13.) AB határozat A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek a családi pótlékról

Részletesebben

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A., 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A., 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet. Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A., 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu SZAKSZERVEZETEK Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Budapest Donáti

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. május 23. 2014. 16. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 14/2014. (V. 13.) AB határozat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek a

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. március 3. 2014. 6. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 6/2014. (II. 26.) AB határozat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján Hajdúszoboszló, 2010. 06. 03. Rózsavölgyi Anna Székhely: 1051 Budapest Akadémia u.3. Levelezési cím: 1122 Budapest Városmajor u. 48/b. Telefon:

Részletesebben

A büntetı törvénykönyv módosítására vonatkozó T/25. számú törvényjavaslatról

A büntetı törvénykönyv módosítására vonatkozó T/25. számú törvényjavaslatról A Társaság a Szabadságjogokért jogvédı szervezet véleménye A büntetı törvénykönyv módosítására vonatkozó T/25. számú törvényjavaslatról Készítette: dr. Simon Éva Politikai szabadságjogok programvezetı

Részletesebben

Hatályos: től

Hatályos: től MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető

Részletesebben

jogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget.

jogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget. 32/2004. (IX. 14.) AB határozat 689/E/2004 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása, valamint jogszabály alkotmányellenességének megállapítása

Részletesebben

1. oldal, összesen: 6 oldal Ügyszám: 141/E/1999 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Harmathy Attila Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 60/2003. (XI. 26.) AB határozat ABH oldalszáma: 2003/620

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 59/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 59/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 59/2015. számú határozata felülvizsgálata

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíró Úr!

Tisztelt Alkotmánybíró Úr! dr. Stumpf István alkotmánybíró úr részére Alkotmánybíróság Budapest Tisztelt Alkotmánybíró Úr! Országgyűlési képviselők a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

3) kulcskérdés: az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása

3) kulcskérdés: az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása Előadásvázlat Az alkotmánybíráskodás fogalma és modelljei. A magyar alkotmánybíráskodás jellemzői. Az Alkotmánybíróság jogállása, hatáskörei 2016. november 10. és november 17. I. Az alkotmánybíráskodás

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

v é g z é s t : I n d o k o l á s : A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi

Részletesebben

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 484/B/2003. AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta

Részletesebben

A keresetindítási határidőről. a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban

A keresetindítási határidőről. a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban A keresetindítási határidőről a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban Szerző: dr. Tóth Dávid 2015. március 26. Az állam gyakorolja a büntetőhatalom monopóliumát, e hatalom gyakorlása

Részletesebben

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S : BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme

Részletesebben

AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME

AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME 2015. szeptember 21. Vissy Beatrix Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Az alapjogok védelme és korlátozása

Az alapjogok védelme és korlátozása Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

A fizetett szabadsághoz való jog az Alkotmánybíróság határozataiban

A fizetett szabadsághoz való jog az Alkotmánybíróság határozataiban Dr. Tur zó Tíme a főtanácsadó Alkotmánybíróság Hivatala A fizetett szabadsághoz való jog az Alkotmánybíróság határozataiban 1. Bevezetés Az Alaptörvény XVII. cikke, éppúgy mint az Alkotmány 70/B. (4) bekezdése

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1272/B/1995 Budapest, 1996.06.21 12:00:00 de. Ádám Antal Dr. 24/1996. (VI. 25.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1996. évi 51. számában

Részletesebben

A vállalkozáshoz és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogról

A vállalkozáshoz és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogról Fábián Ferenc * A vállalkozáshoz és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogról Az Országgyűlés 2011. április 18-i ülésnapján elfogadott Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) új koordinátarendszerbe

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1206/B/1996 Budapest, 1999.05.19 12:00:00 de. Strausz János Dr. 12/1999. (V. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1999. évi 44. számában

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 571/B/2000 Budapest, 2003.06.02 12:00:00 de. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva Dr. 31/2003. (VI. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny

Részletesebben

én kelt megkeresésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk.

én kelt megkeresésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk. KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL 1056 Budapest, Váci utca 62-64., www.kmrkh.hu 1364 Budapest, Pf. 234. e-mail: hivatal@kmrkh.hu HIVATALVEZETŐ Fax: 06-1/317 6606 e-mail: hivatal@kmrkh.hu

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. március 3. 2016. 5. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 4/2016. (III. 1.) AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi 200

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Tisztelt Alkotmánybíróság! Tisztelt Alkotmánybíróság! A köztársasági elnök 2016. március 9-én kelt indítványa szerint március 1-jén elfogadott, a posta szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényt

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos álláspontja szerint Debrecen, Hajó utca szervizútja közlekedési rendjének

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Jogforrások: Képviselethez, védelemhez, ingyenes jogsegélyhez való jog

Jogforrások: Képviselethez, védelemhez, ingyenes jogsegélyhez való jog Képviselethez, védelemhez, ingyenes jogsegélyhez való jog Jogforrások: 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

A KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA. h a t á r o z a t o t :

A KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA. h a t á r o z a t o t : KÚRIA Köf.5013/2012/7.szám A KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Dr. Bagosi Mária jogtanácsosa által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (4025 Debrecen, Piac utca 54.),

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6514/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6514/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6514/2013. számú ügyben Előadó: dr. Vass Veronika Az eljárás megindítása Egy magánszemély azért fordult Hivatalomhoz, mert a magasabb összegű családi pótlékra

Részletesebben

VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján

VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján 2009. július 17. 85-8/2009 VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján A közszolgáltatás fogalomkörének meghatározása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. -a

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. (3) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. (3) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva Alkotmánybíróság Ügyszám: Előadó: AJB-2249/2013 dr. Lápossy Attila 1015 Budapest Donáti u. 35-45. Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.)

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

--------------------------------------------------------------- 1053/E/2005 AB határozat

--------------------------------------------------------------- 1053/E/2005 AB határozat --------------------------------------------------------------- 1053/E/2005 AB határozat AB közlöny: XV. évf. 6. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén?

Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén? Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén? Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztály

Részletesebben

Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL. Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV.

Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL. Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV. Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV. konferenciája A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának válaszai I. Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény

2003. évi CXXV. törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben