ING Kötvény Befektetési Alap

Átírás

1 ING Kötvény Befektetési Alap FÉLÉVES BESZÁMOLÓ június 30. Alapkezelő: ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. Vezető Forgalmazó: ING Bank Zrt. Letétkezelő: ING Bank Zrt. PSZÁF engedély száma: III/ /2004 (2004. február 3.) 1

2 I. Általános adatok Az Alap neve: ING Kötvény Befektetési Alap Az Alap típusa: nyilvános Az Alap futamideje: határozatlan futamidejű Alapkezelő neve: ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. Alapkezelő székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B Letétkezelő neve: ING Bank Zrt. Letétkezelő székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B Vezető Forgalmazó neve: ING Bank Zrt. Vezető Forgalmazó székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B Forgalmazó neve: Citibank Zrt. Forgalmazó székhelye: 1051 Budapest, Szabadság tér 7. Forgalmazó neve: Erste Bank Befektetési Rt. Forgalmazó székhelye: 1075 Budapest, Madách I. út Forgalmazó neve: Raiffeisen Bank Zrt. Forgalmazó székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. A könyvvizsgáló neve: Ernst & Young Kft. A könyvvizsgáló székhelye: 1132 Budapest, Váci út 20. Az alap én kezdte meg működését ezer Ft indulótőkével. II. Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások én az Alapkezelő vezérigazgatói pozícióját Kovács Zsolttól, Benczédi Balázs vette át. III. Számviteli Politika Az Alap számviteli politikáját a számviteli törvény és a befektetési alapok beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII.11.) kormányrendelet alapján alakította ki. Az Alap kettős könyvvitelt vezet, éves beszámolót készít, amelynek része a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és a cash-flow kimutatás, valamint az üzleti jelentés. Az Alap eszközeiről részletes nyilvántartást vezet, az értékpapírok értékelése az Alap kezelési szabályzatának megfelelően történik. Az értékpapírok nem realizált árfolyam-különbözetét a tárgyévi eredmény nem tartalmazza, az közvetlenül a tőkenövekménnyel szemben kerül elszámolásra. A befektetési jegyek napi folyóáron kerülnek eladásra, illetve visszavásárlásra. A forgalmazás névértékben az induló tőkét, a befektetési jegyek névértéke és folyóára közötti értékelésből adódó különbözet a tőkenövekményt változtatja. A számviteli politika I. félévében nem változott. IV. Piaci elven történő értékelés elveinek és módszereinek bemutatása Az alapban szereplő eszközök és források piaci értéken történő meghatározása az Alapok Összevont Tájékoztatója részét képező Összevont Kezelési Szabályzatban meghatározott elveknek megfelelően történik, az alábbiak szerint az alapra jellemző releváns szabályok kiemelésével: 2

3 1. Piaci érték megállapításának szabályai Az alap nettó eszközértéke naponta kerül kiszámításra, mind az alap teljes befektetési állományára, mind egy befektetési jegyre vetítve. Az alap nettó eszközértéke az adott alap tulajdonában lévő eszközök értékelési napon érvényes piaci értékének és az értékelési napon fennálló kötelezettségeinek különbsége, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték az alap értékelési napra számított nettó eszközértékének és az alap forgalomban lévő Befektetési jegyei darabszámának hányadosa. Az alap egy jegyre jutó nettó eszközértékét a Letétkezelő T. napra vonatkozóan a T+1. napon állapítja meg az alábbi alapelvek figyelembevételével: T. napi árfolyamadatokkal az alábbiakban részletezésre kerülő számítási eljárások alapján meghatározza az alap T. napi eszközeinek piaci értékét. A piaci értékhez hozzáadja a T. napig az alapnak járó követeléseket, és levonja a T. napig az alapot terhelő kötelezettségeket. A Letétkezelő a piaci értékből levonja a T. napig ismertté vált, az adott alapot terhelő, a tranzakcióhoz kapcsolódó bankforgalmi jutalék összegét a teljesítés időpontjában, illetve a brókercégnek fizetett jutalék összegét a felmerülés időpontjában. Az adott alap kötelezettségeit növelik az alap működésével kapcsolatos költségek (pl. az alapkezelői díj, a letétkezelői díj, a felügyeleti díj, a könyvvizsgálói díj) T. napig kalkulált időarányos része. A Letétkezelő a portfólióba be/kikerülés napjának a kötés napját külföldi kötvények esetében a visszaigazolás megérkezésének napját - tekinti. Az alap eszközértékét az egyes értékpapírok kiszámított árfolyama és az adott alapban lévő darabszámuk szorzata adja. A Letétkezelő az alap egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét úgy állapítja meg, hogy a fent leírt alapelvek és az alábbiakban részletezendő számítási eljárások alapján kiszámított T. napi piaci értéket elosztja az adott alap T. napon forgalomban lévő befektetési jegyeinek számával. 2. A portfólió elemeinek értékelésének szabályai Folyószámla, bankbetét, kamatozó folyószámla: A folyószámlán lévő eszközök T. napig megszolgált időarányos kamata és az aznapi záró állománya kerül elszámolásra, majd a tényleges havi zárlat alapján kerül sor az esetleges korrekciókra. Repo ügyletek: A repoügyletek értékelése során a repoügyletben szereplő értékpapír azonnali bruttó vételárát a határidős bruttó eladási ár és az azonnali vételár közötti különbség T. napra eső időarányos részével kell megnövelni. Inverz repo ügyletek: Az értékelés során a fordított repoügyletben szereplő értékpapír azonnali eladási árának mínusz egyszeresét a határidős vételár és az azonnali eladási ár közötti differencia T. napra eső időarányos részével kell csökkenteni. Diszkont kincstárjegyek: A diszkont kincstárjegyek T napra vonatkozó piaci árfolyama az Államadósság Kezelő Központ március 1-től hatályba lépett állásfoglalása alapján kerül kiszámítása azzal, hogy a képletben használt hozam az értékpapír hátralévő futamidejétől függően: a) ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett diszkont kincstárjegyek esetén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) árjegyzői középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam, b) 1-3 hónap hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegyek (ideértve az ÁKK árjegyzésből a lejárati dátum miatt már kikerült értékpapírokat is) esetén a legrövidebb futamidejű, ÁKK által jegyzett diszkont kincstárjegy vagy államkötvény középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási 3

4 ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam. Amennyiben azonos lejárattal áll rendelkezésre az értékelés napjára vonatkozóan diszkont kincstárjegy és államkötvény ár is, úgy az értékeléskor a diszkont kincstárjegy árát kell figyelembe venni a hozam meghatározásakor. c) 1 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegyek esetén az MNB által meghirdetett mindenkori kéthetes passzív repo kamat. d) A Diszkont-kincstárjegyeket az aukció napja és a kibocsátás napja közötti időszakban beszerzési értéken kell értékelni. Államkötvények: A T napi bruttó piaci árfolyam az Államadósság Kezelő Központ március 1-től hatályba lépett állásfoglalása alapján kerül kiszámításra azzal, hogy a képletben használt hozam az értékpapír hátralévő futamidejétől függően: a) ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett fix kamatozású államkötvények esetén az ÁKK árjegyzés középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam, b) ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett, fix és változó kamatozású, 1-3 hónapos hátralévő futamidejű államkötvények (ideértve az ÁKK árjegyzésből a lejárati dátum miatt már kikerült értékpapírokat is) esetén a legrövidebb futamidejű, ÁKK által jegyzett diszkont kincstárjegy vagy államkötvény középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam. Amennyiben azonos lejárattal áll rendelkezésre az értékelés napjára vonatkozóan diszkont kincstárjegy és államkötvény ár is, úgy az értékeléskor a diszkont kincstárjegy árát kell figyelembe venni a hozam meghatározásakor. c) ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett, fix és változó kamatozású, 1 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvények esetén az MNB által meghirdetett mindenkor kéthetes passzív repo kamat. ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett változó kamatozású államkötvények T napi bruttó piaci árfolyama az ÁKK árjegyzés nettó középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) növelve az időarányos felhalmozott kamattal. (A felhalmozott kamat számítása az ÁKK által kiadott állásfoglalás szerint történik.) Tőzsdén jegyzett, nem elsődleges forgalmazási körben kibocsátott fix kamatozású államkötvény T napi bruttó piaci árfolyama az ÁKK állásfoglalás alapján kerül kiszámításra, azzal, hogy a képletben szereplő hozam a hozzá legközelebb eső futamidejű, ÁKK által jegyzett állampapír középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam. Tőzsdén jegyzett, nem elsődleges forgalmazási körben kibocsátott változó kamatozású államkötvény T napi bruttó piaci árfolyama az értékelés napjának tőzsdei nettó záróárfolyama, vagy annak hiányában az utolsó kötés ára megnövelve az időarányos felhalmozott kamattal. (A felhalmozott kamat számítása az ÁKK által kiadott állásfoglalás alapján történik.) Tőzsdére be nem vezetett államkötvény T napi árfolyamának meghatározása a beszerzési ár ± amortizáció + felhalmozott kamat összefüggés alapján történik. Az amortizáció az árfolyamnyereség illetve veszteség időarányosan elszámolt részét jelenti. Az államkötvényeket az aukció napja és a kibocsátás napja közötti időszakban beszerzési értéken kell értékelni. 4

5 Kereskedelmi kötvények: Tőzsdén jegyzett kereskedelmi kötvények T napra vonatkozó bruttó piaci árfolyama az értékelés napjának tőzsdei nettó záróárfolyama, vagy annak hiányában az utolsó kötés ára megnövelve az időarányos felhalmozott kamattal. Tőzsdére be nem vezetett kereskedelmi kötvény T napra vonatkozó árának meghatározása a beszerzési ár ± amortizáció + felhalmozott kamat összefüggés alapján történik. Az amortizáció az árfolyamnyereség illetve veszteség időarányosan elszámolt részét jelenti. Külföldi állampapírok: Az euro-ban denominált államkötvények értékelése az adott állampapír T napra vonatkozó Bloomberg nyilvántartásban szereplő bruttó piaci záróára alapján történik. Ha a legutolsó rendelkezésre álló piaci záróár értéknapja T napnál korábbi, akkor a legutolsó jegyzett ár hozamát figyelembe véve kell kiszámítani a T napra vonatkozó bruttó piaci záróárat. Befektetési jegyek: Tőzsdére bevezetett befektetési jegyek: Az alap tulajdonában lévő ilyen értékpapírokat a T. napi tőzsdei forgalommal súlyozott átlagárfolyam szerint kell értékelni, ennek hiányában a legutolsó átlagárfolyamot, vagy az alap alapkezelője által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell alkalmazni. Tőzsdén kívüli befektetési jegyek: A befektetési jegyeket az alap alapkezelője által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni. Részvények: Tőzsdére bevezetett részvény: Az Alap tulajdonában lévő ilyen értékpapírokat a forgalmazó tőzsde T. napi tőzsdei záróárfolyama szerint kell értékelni. Ha az adott napon nem történt üzletkötés, a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha az adat 30 napnál nem régebbi. Ha nincs az értékelés szempontjából elérhető 30 napnál nem régebbi tőzsdei árfolyam, úgy a tőzsdén kívüli kereskedelemben regisztrált és közzétett OTC átlagárfolyam alapján kell az eszközt értékelni. Ha ez az adat 30 napnál régebbi, az utolsó tőzsdei/tőzsdén kívüli átlagárfolyamot kell alkalmazni. Tőzsdére be nem vezetett részvény: A tőzsdén kívüli kereskedelemben forgó részvények értékelése a regisztrált és közzétett OTC átlagárfolyam felhasználásával történik. Ha ez az árfolyam 30 napnál régebbi, az árjegyzés keretében brókercégek által közzétett legjobb vételi árfolyam, ennek hiányában a beszerzési árfolyam alkalmazandó. Határidős ügyletek: Szabványosított tőzsdei határidős ügyletek: Az értékelés napján az összes tőzsdei pozíció értékelésre kerül. Határidős vásárlás esetén a fordulónapi piaci árfolyam és a határidős árfolyamnak a fordulónapi és a teljesítési időpont közötti idő függvényében kiválasztott diszkontrátával kiszámolt jelenértéke kerül összevetésre. Ezen árfolyam-különbözetnek és a kötés névértéken vett nagyságának szorzata adja a pozíció értékét (nyereségét/veszteségét). Határidős eladás esetén a határidős árfolyamnak a fordulónapi és a teljesítési időpont közötti idő függvényében kiválasztott diszkontrátával kiszámolt jelenértéke és a fordulónapi piaci árfolyam kerül összevetésre. Ezen árfolyam-különbözetnek és a kötés névértéken vett nagyságának szorzata adja a pozíció értékét (nyereségét/veszteségét). A nem szabványosított, tőzsdén kívüli határidős ügyletek esetében a forward vételi megállapodások T. napi eszközértéke az azonnali termék T. napi piaci értékének és a forward ügyletben szereplő vételi árfolyam T. napra vonatkozó jelenértékének különbözetével egyezik meg. A forward eladási megállapodások T. napi eszközértéke a forward ügyletben szereplő eladási árfolyam T. napra számított jelenértékének és az azonnali termék T. napra vonatkozó piaci értékének különbözetével egyezik meg. Az így kapott árfolyam-különbözetnek és a kötés névértékének szorzata adja a pozíció értékét 5

6 (nyereség/veszteség). A devizák esetén a T. napi piaci érték az MNB által T. napon közzétett, T. napra vonatkozó deviza középárfolyam. A jelenérték-számítást az értékelés napja és a teljesítési időpont közötti időhöz lejáratban legközelebb álló, 30 napnál nem régebbi tőzsdei árfolyammal rendelkező, az értékelt termék devizanemében denominált állampapír árfolyamából számított diszkontrátával kell elvégezni. Követelés, kötelezettség: A vételkor felmerült, de ki nem fizetett kötelezettség, az eladáskor járó, de ki nem fizetett követelés, és az utalásból adódó úton lévő pénz kerül elszámolásra. Eszközök és források forintra történő átértékelésének szabályai: Az egyes Alapok a devizában meghatározott eszközeinek T napi értékét, illetve a T napon devizában fennálló követeléseit és kötelezettségeit az alábbiak szerint kell meghatározni: amennyiben a Magyar Nemzeti Bank jegyez árfolyamot az adott devizára: a Magyar Nemzeti Bank T. napra érvényes hivatalos deviza középárfolyamán kell átszámítani forintra. Amennyiben T. napra vonatkozóan MNB hivatalos deviza középárfolyam nem áll rendelkezésre, az utolsó hivatalosan közzétett MNB deviza középárfolyamot kell figyelembe venni. amennyiben a Magyar Nemzeti Bank nem, de az adott ország központi bankja jegyez árfolyamot az adott devizára euróban (vagy dollárban): az adott ország központi bankja által közzétett adatok alapján a T napra vonatkozó elsősorban EUR, másodsorban USD középárfolyam és az MNB által közzétett HUF/EUR illetve HUF/USD deviza középárfolyam alapján kell az értékelést elvégezni. (Amennyiben az adott ország központi bankja vételi és eladási árfolyamot jegyez az adott devizára ezek számtani átlagaként kell a középárfolyamot meghatározni.) Amennyiben az adott ország központi bankja által közzétett deviza/eur illetve adott deviza/usd árfolyam T napra vonatkozóan nem áll rendelkezésre az utolsó elérhető, közzétett árfolyamo(ka)t kell figyelembe venni. amennyiben az adott ország központi bankja nem jegyez árfolyamot: a Reuters révén elérhető T napra vonatkozó adott deviza/eur illetve deviza/usd piaci árfolyamot kell az értékelés alapjául venni, és ezt a megfelelő MNB deviza közép árfolyamon átszámítani forintra. Költségek, jutalékok: A befektetési tranzakciók teljesítése során felmerülő bankköltségek illetve brókeri jutalékok a felmerülés napján csökkentik a portfólió értékét. V. Működési adatok 1. Nettó eszközérték alakulása Közzétett nettó eszközérték Nettó eszközérték Befektetési jegyek darabszáma Egy befektetési jegyre jutó nettó 1, , , , eszközérték 2. A saját tőke és az egy jegyre jutó nettó eszközérték alakulása havonta Dátum Nettó eszközérték NEÉ/darab ,00 1, ,00 1, ,00 1, ,00 1, ,00 1, ,00 1, ,00 1,

7 3. Az újonnan kibocsátott és visszaváltott befektetési jegyek mennyisége hónap nyitó készlet eladott db visszaváltott db záró készlet Likvid eszközök alakulása 2007 folyószámla lekötött betét devizaszámla összesen Január Február Március Április Május Június Július 0 Augusztus 0 Szeptember 0 Október 0 November 0 December 0 Elhatárolt kamat az időszak végén: Működési költségek Alapkezelői díj Költség típusa Összeg % 87% Letétkezelői díj (tranzakciós díjjal) % Felügyeleti díj % Brókeri jutalék Auditori díj % Közzétételi díj % Bankköltség % Egyéb költségek Összesen % 0 0 0% 0% 7

8 6. Portfólió összetétele régiónként ÉRTÉKPAPÍROK MEGOSZLÁSA ÁN Reláció Piaci érték (HUF) % Magyar értékpapírok ,0% ,0% ÉRTÉKPAPÍROK MEGOSZLÁSA ÉN Reláció Piaci érték (HUF) % Magyar értékpapírok ,0% ,0% 7. Az Alap részére igénybe vett hitelek és származtatott ügyletek Az Alap az év során nem vett igénybe hitelt és nem kötött származtatott ügyletet 8

9 8. Az értékpapír-állomány összetételében bekövetkezett változások, a tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott és a tőzsdén nem forgalmazott értékpapírok aránya Értékpapírok megnevezése beszerzési ár értékkülönbözet értékkülönbözet értékkülönbözet piaci ár Forint kamat osztalék egyéb HUF változó kamatozású kötvények A080612C /C A090424E /E A090812F /F A091012D /D A101012B /B A111012B /B A120612B /B A130212D /D A140212C /C A150212A /A A160212C /C A170224B /B A171124A /A A201112A /A fix kamatozású kötvények Államkötvények összesen D D D D D D MNB Diszkont kincstárjegyek Kamatozó kincstárjegyek Vállalati kötvények Vállalati és egyéb kötvények összesen Kötvények összesen belföldi tőzsdei részvények össz belföldi tőzsdén kívüli részvények össz belföldi részvények összesen külföldi tőzsdei részvények összesen külföldi tőzsdén kívüli részvények össz külföldi részvények összesen Részvények összesen REPO ügyletek összesen Határidős ügyletek összesen Mindösszesen

10 III. Értékpapíralap vagyonának megoszlása (HUF) Értékpapír Időszak nyitó állománya Időszak záróállománya Megoszlás saját tőkére vetítve ép. neve ép. kibocsátója futamidő (év) Tőzsdei ÉP Tőzsdén kívüli ÉP Tőzsdei ÉP Tőzsdén kívüli ÉP Megoszlás saját tőkére vetítve Betét ,9% D AKK ,0% D AKK 0, ,4% D AKK 0, ,4% D AKK 0, ,3% D AKK ,0% D AKK ,0% D AKK 0, ,4% D AKK 0, ,1% D AKK 0, ,3% MNB Magyar Nemzeti Bank 0, ,9% Diszkont papírok összesen ,8% A071012G /G AKK ,0% A080612C /C AKK 0, ,1% A090424E /E AKK 1, ,9% A090812F /F AKK 2, ,3% A091012D /D AKK 2, ,1% A101012B /B AKK 3, ,9% A111012B /B AKK 4, ,8% A120612B /B AKK 4, ,2% A130212D /D AKK 5, ,0% A140212C /C AKK 6, ,1% A150212A /A AKK 7, ,1% A160212C /C AKK 8, ,5% A170224B /B AKK 9, ,9% A171124A /A AKK 10, ,3% A201112A /A AKK 13, ,5% Államkötvények összesen ,6% Készpénz ,9% Tranzakcióból származó nettó köv/köt ,0% Egyéb kötelezettségek ,2% Pénz és köv/köt. összesen ,7% Összesen: ,0% 10

11 9. Portfólió jelentés Portfólió jelentés értékpapíralapra Alapadatok: Alap neve, lajstromszáma: ING KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP Alapkezelő neve: ING Befektetési Alapkezelő Letétkezelő neve: ING Bank Tárgynap (T): Saját tőke: Egy jegyre jutó NEÉ: 1,28972 Darabszám A tárgynapi nettó eszközérték meghatározása: I. Kötelezettségek Összeg/Érték (%) I/1. Hitelállomány (összes): Hitelező Futamidő 0 0,0% I/2. Költségek (összes): Alapkezelői díj Letétkezelői díj PSZÁF díj Bizományosi díj 0 Forgalm. ktg. 0 Közzétételi ktg. 0 Reklám ktg. 0 Költségként elszámolt egyéb 0 Egyéb - nem költség alapú köt I/3 Céltartalékok (összes): I/4 Passzív időbeli elhatárolások Köt. Össz.: II. Eszközök Összeg/Érték (%) II/1. Folyószámla, készpénz (összes): ,9% Folyószámlán ,9% II/2. Egyéb követelés (összes): ,0% Folyószámla felh. kamat ,0% Ép eladás 0,0% Egyéb követelés 0,0% II/3. Lekötött bankbetétek Bank Futamidő ,9% II/3.1. Max 3 hó lekötésű (összes): ,9% II/ hónapnál hosszabb lekötésű (összes): 0 0,0% II/4. Értékpapírok: Megnev. Devizane m Névérték ,4% II/4.1. Állampapírok (összes): ,4% II/ Kötvények (összes): ,6% A080612C /C HUF ,1% A090424E /E HUF ,9% A090812F /F HUF ,3% A091012D /D HUF ,1% 11

12 A101012B /B HUF ,9% A111012B /B HUF ,8% A120612B /B HUF ,2% A130212D /D HUF ,0% A140212C /C HUF ,1% A150212A /A HUF ,1% A160212C /C HUF ,5% A170224B /B HUF ,9% A171124A /A HUF ,3% A201112A /A HUF ,5% II/ Kincstárjegyek (összes): ,8% D HUF ,4% D HUF ,4% D HUF ,3% D HUF ,4% D HUF ,1% D HUF ,3% MNB HUF ,9% II/ Egyéb jegybankképes ép. (összes): 0 0,0% II/ Külföldi állampapírok (összes): 0 0,0% II/4.2. Gazdálkodói és egyéb hitelviszonyt megtestesítő ép.: 0 0,0% II/ Tőzsdére bevezetett (összes): 0 0,0% II/ Külföldi kötvények (összes): 0 0,0% II/ Tőzsdén kívüli (összes): 0 0,0% II/4.3. Részvények (összes): 0 0,0% II/ Tőzsdére bevezetett (összes): 0 0,0% II/ Külföldi részvények (összes): 0 0,0% II/ Tőzsdén kívüli (összes): 0 0,0% II/4.4. Jelzáloglevelek (összes): 0 0,0% II/ Tőzsdére bevezetett (összes): 0 0,0% II/ Tőzsdén kívüli (összes): 0 0,0% II/4.5. Befektetési jegyek (összes): 0 0,0% II/ Tőzsdére bevezetett (összes): 0 0,0% II/ Tőzsdén kívüli (összes): 0 0,0% II/4.6. Kárpótlási jegy (összes): 0,0% II/5. Aktív időbeli elhatárolások()összes 0,0% 0,0% II/6. Származékos ügyletek 0 0,0% II.6.1. Határidős Megnev Tipus (S/L) Névérték/db 0 0,0% II./ Futures (összes): 0 0,0% 0,0% II./ Forward (összes): 0 0,0% 0,0% II.6.2. Opciós Megnev Típus Névérték/db 0 0,0% II/ Tőzsdei opciós (összes): 0 0,0% 0,0% II/ OTC ill. OTC típusu (összes): 0 0,0% 0,0% Eszk. Össz.:

13 10. Egyéb információk Az Alap származtatott ügyleteket, értékpapír kölcsönzést, óvadéki REPO ügyleteket az év során nem kötött. Az Alapkezelő a befektetési alap befektetési jegyei után, a hozamra és a tőke megóvására ígéretet nem tett. Nincs az alap javára kapott, illetve terhére adott fedezet, biztosíték, óvadék, garancia- és kezességvállalás. VI. Makrogazdaság 1. Nemzetközi körkép első félév Januárban az olajárak még 50 dolláros hordónkénti ár alatt is jártak, de az Irán körüli feszültségek odáig vezettek, hogy az első negydév végére már konkrét találgatások jelentek meg az Irán elleni támadások lehetséges megindulásáról, így a fekete arany ára megint 70 dolláros szintre ugrott. Az idei első komolyabb riadalom az Ázsiából induló fejlődő piaci miniválság volt, melynek hatása azonban március végére elmúlt. Lemond a Világbank elnöke, miután védhetetlen pozícióba került partnere premizálása kapcsán tól Ciprus és Málta is csatlakozik az euro-övezethez. Az Egyesült Államok gazdaságának általános állapotáról sokkal optimistább kép rajzolódott ki az év eleji makroadatok megismerése során, mint azt a 2006-os év második felében a pesszimista várakozások mutatták. Az első negyedév egésze azonban már sokkal vegyesebb képet mutat. A növekedés a korábbi becsléseknél kedvezőbben alakult, a munkaerőpiac továbbra is feszes, de az ingatlanpiac egy-egy kedvező jelzés után még mindig nem mutatja a fellendülés jeleit, a maginfláció, a termelékenység csökkenése és a béroldali nyomás inflációs veszélyeket sejtet, az ingatlanpiaci bizonytalanság mellett pedig a fogyasztás mérséklődése is a növekedési kilátások további szűkülését mutatja. Vagyis az első negyedév végére ismét stagflációs veszélybe került az USA gazdasága. A FED nehéz helyzetbe került, hisz az inflációs veszélyek szigorítást (kamatemelést), a gazdasági lassulás pedig lazítást (kamatcsökkentést) igényelne. Egyelőre a kamatszint változatlanul hagyása mellett döntött a FED, sőt Ben Bernanke elnök nyilatkozata szerint egyelőre nincs is napirenden a kamatcsökkentés. A második negyedév amerikai adatai aztán havonta változtatták a képet, mely a gazdaságról kialakult. Áprilisban főleg pozitív adatok érkeztek a munkaerőpiacról a maginflációs folyamatokról és még az ingatlanpiacon is akadt kellemes meglepetés, bár a csalódást keltő első negyedéves 1,3%-os növekedési adat és az ingatlanpiac általános állapota azért hűtötte az optimizmust, mindenesetre a kamatcsökkentési várakozások erősödtek. Májusban teljesen megváltozott a kép, gyenge munkaerőpiac, kamatcsökkentési várakozások megfordulása és stagflációs félelmek jellemezték az időszakot. A negyedév vége ismét megnyugtatóbb adatokkal szolgált, az infláció mérséklődése, az erősödő exportteljesítmény, az élénk munkaerőpiac és lakossági fogyasztás a stagflációs félelmeket végre mérsékli. Az ingatlanpiac azonban az egész félév során gyenge maradt, eltekintve egy-egy részadat csalfa reményt keltő alakulásától. Továbbra is pozitív hírek érkeznek az Európai Monetáris és Gazdasági Unió és annak legjelentősebb tagja a német gazdaság felől óta nem látott mértékűre csökkent a munkanélküliek aránya és a lélektani küszöböt jelentő négymilliós szám alá esett. A munkaerőpiaccal párhuzamosan a német növekedés is felpörgött a 2006 os évben a német GDP 2,5%-kal nőtt, ami már-már az ezredforduló konjunktúrájára emlékeztet. Európában az infláció az év első felében az Európai Központi Bank által kívánatosnak tartott 2%- os szint alatt maradt. 13

14 A konjunktúrát nem csak a csúcsközeli szinteken járó bizalmi indexek jelzik, hanem az évezred eddigi legkedvezőbb munkanélküliségi statisztikái is, melyek szerint az európai munkanélküliség 7,4%-ra esett. Az EKB az első negyedév során a várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal 3,75%-ra, júniusban pedig 4%-ra emelte irányadó kamatszintet, továbbra is fékezve az európai gazdaság esetleges túlpörgését. A kamatemelési ciklus végét nehéz megjósolni, de a továbbra is alacsony, 1,9%-os infláció hosszú szüneteket és alacsony emeléseket sejtet. A félévben uralkodó mindent átható optimizmus valamelyest mérséklődött, az IFO és a ZEW hangulatindexek hosszú emelkedő ciklus után a félév végére enyhén csökkenni kezdtek, utalva arra, hogy az európai növekedés fái sem nőhetnek az égig. A félév során a fejlett piaci indexeket a kedvező vállalati hírek és a tömeges vállalatfelvásárlások és egyesülések hajtották magasba. Európában ráadásul a kedvező konjunkturális helyzet is fokozta az optimizmust. A kisebb megingások, ázsiai, törökországi problémák nem okoztak trendfordulót. Az MSCI World Free Index dollárban 5,8%-ot erősödött a félév folyamán, az amerikai részvényeket reprezentáló S&P 500 index 5,8%-ot emelkedett, míg a technológiai részvényeket reprezentáló NASDAQ index 7,5%-ot növekedett. Az európai és japán részvényindexek hozamai a következők voltak: német DAX index hozama 15,8%, a londoni FTSE 100 indexé 4,8%, míg a japán Nikkei 225 indexé 4,9% saját devizában. 2. Hazai gazdasági körkép első félév Magyarországon az év a megszorító csomag hatásainak felmérésével és a jegybankelnöki szék várományosa személyének tippelgetésével kezdődött. A Magyar Nemzeti Bank elnökévé Simor Andrást jelölte a miniszterelnök. Az első félév kedvező költségvetési folyamatainak köszönhetően a Pénzügyminisztérium lefelé módosította az éves államháztartási hiány mértékét, melyre az utóbbi években nem volt példa. Simor András vezetésével első kamatcsökkentésén van túl az MNB monetáris tanácsa, ahol az alapkamat 7,75%-ra csökkentése mellett döntöttek. Az infláció 9%-on érte el csúcsát, köszönhetően főként a szabályozott árak emelkedésnek. A beruházások visszaesése és a fogyasztásbővülés megállása a magyar gazdasági növekedés visszaesését jelzi, melyet az európai fellendülés következtében gyorsan növekvő exportszektor dinamikája ellensúlyozhat, melynek első jeleként jelentősen javult a folyó fizetési mérleg. Államháztartási hiányunk év végi mértékét a GDP 6,6%-ára módosította a Pénzügyminisztérium, míg külkereskedelmi forgalmunk évtizedes rekordot beállítva áprilisban pozitív mérleget mutatott A Fidesz népszavazási kezdeményezése zöld utat kapott az Alkotmánybíróság határozata értelmében, ám ennek esetleges költségvetési következményei legkorábban 2009-ban jelentkezhetnek. Az európai konjunktúra hullámait meglovagolva iparunk és exportszektorunk 10% körüli bővülésre képes, de a reálbérek csökkenése a második negyedévtől a fogyasztás visszaesésében is megmutatkozik, ami a magyar gazdaság növekedését jelentősen visszafogja. 14

15 3. Magyar állampapír-piaci beszámoló első félév Kötvénypiac A félév teljesítményére az MNB kamatvágása ellenére rányomta a bélyegét a feltörekvő piacokkal kapcsolatos kockázatok újraárazása. A kötvénypiac első féléves 5,12%-os teljesítménye ugyanakkor még így is kiválónak mondható. A kötvényhozamok jelentős ingadozások mellett csökkentek a félév folyamán. A három-, öt-, tíz- és tizenöt éves államkötvények hozama rendre 62, 42, 1 illetve 13 bázisponttal csökkent. A kamatvágási várakozások emelkedése és az MNB kamatvágásának köszönhetően 2007-ben a rövid kötvények teljesítettek sokkal jobban. A görbe meredeksége jelentősen növekedett (invertáltsága csökkent) -88-ról -27 bázispontra. A forint kismértékben gyengült, 251,1-ről 252,72 forintra. A magyar 10 éves államkötvény német bund feletti kockázati prémiuma 276 bázispontról 235 bázispontra csökkent. Budapest, augusztus