Észrevételek a 2002/21/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdése alapján 1

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 20/06/2011 C(2011)4537 SG-Greffe (2011) D/10057 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Ostrom u., H-1015, Budapest Hungary Címzett: Szalai Annamária elnök Fax: Tisztelt Elnök Asszony! Tárgy: A Bizottság határozata a HU/2011/1223. sz. ügyben: Híváskezdeményezés nyilvános, helyhez kötött telefonhálózatból elnevezésű nagykereskedelmi piac A Bizottság határozata a HU/2011/1224. sz. ügyben: Hívásvégződtetés nyilvános, helyhez kötött egyedi telefonhálózatban elnevezésű nagykereskedelmi piac Észrevételek a 2002/21/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdése alapján 1 I. ELJÁRÁS A Bizottság május 20-án nyilvántartásba vette a magyar nemzeti szabályozó hatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) bejelentését a Híváskezdeményezés nyilvános, helyhez kötött telefonhálózatból és a Hívásvégződtetés nyilvános, helyhez kötött egyedi telefonhálózatban elnevezésű magyarországi piacok harmadik alkalommal történő felülvizsgálata vonatkozásában Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról ( Keretirányelv ), HL L 108., , 33. o. Az intézkedéstervezet az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról Commission européenne/europese Commissie, 1049 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË - Tel

2 A nemzeti konzultáció február 24-től március 16-ig tartott. A Bizottság június 1-jén kiegészítő információkat kért 4 az NMHH-tól, amire a választ június 6-án kapta meg. A keretirányelv 7. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok a bejelentett intézkedéstervezettel kapcsolatban észrevételeket küldhetnek az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak. II. AZ INTÉZKEDÉSTERVEZET LEÍRÁSA II.1. Előzmények Az érintett nagykereskedelmi piacok második felülvizsgálatának bejelentése a HU/2007/0726 5, bizottsági értékelése pedig a HU/2007/ ügyszámon történt. A híváskezdeményezési piac tekintetében az NMHH akkor négy különálló földrajzi piacot azonosított, amelyek mindegyike megfelel a helyi inkumbens hálózatüzemeltetők (helyi inkumbensek), azaz a Magyar Telekom, az Invitel, a Hungarotel és a Monortel szolgáltatási területének. Az NMHH úgy ítélte meg, hogy az érintett piacokon mind a négy helyi inkumbenst jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak kell minősíteni, ezért a következő kötelezettségeket rótta rájuk: (i) átláthatóság, (ii) számviteli szétválasztás, (iii) hozzáférés és összekapcsolás, valamint (iv) árszabályozás és költségelszámolás. A hívásvégződtetési piac tekintetében az NMHH akkoriban tizenöt különálló piacot azonosított, amelyek egybeesnek a hozzájuk tartozó, helyhez kötött hálózatokkal. Az NMHH a hálózatüzemeltetők mindegyikét az érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosította, és különböző korrekciós intézkedéseket írt elő a szolgáltatók következő két csoportja szerint: (i) a fent említett helyi inkumbensek és (ii) a jelentős piaci erővel rendelkező összes többi szolgáltató. Az NMHH az első csoport esetében a hozzáférési irányelvben meghatározott kötelezettségek teljes körét előírta, míg a második csoport esetében csak az átláthatóságra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettséget. A Bizottság megtette észrevételeit az említett piacelemzésre vonatkozóan. A Bizottság meglátása szerint nem volt indokolt a megkülönböztetésmentességre vonatkozó azon korrekciós intézkedés, amely a végződtetési piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat arra kötelezte, hogy kimenő forgalmukat harmadik szolgáltató által kiválasztott tranzitszolgáltatónak adják át, ezért arra kérte az NMHH-t, hogy csak azokat a szabályozói kötelezettségeket rója ki, amelyek a keretirányelv célkitűzéseivel összhangban vannak és az érintett piacokon fennálló működésbeli problémák megoldását célozzák. A Bizottság ezenkívül arra kérte az NMHH-t, hogy az alternatív szolgáltatókat tömörítő második csoport esetében fontolja meg megfelelő árszabályozási kötelezettségek kirovását. Végezetül a Bizottság felkérte az NMHH-t, hogy a szóló, december 17-i 2007/879/EK bizottsági ajánlás (HL L 344., , 65. o., a továbbiakban: ajánlás) szerinti 2. és 3. számú piacra vonatkozik. A keretirányelv 6. cikkének megfelelően. A keretirányelv 5. cikkének (2) bekezdése értelmében. SG-Greffe (2007) D/ SG-Greffe (2007) D/

3 végződtetési díjakról szóló ajánlás elfogadását követően az elemzést újból folytassa le. II.2. Piacmeghatározás A híváskezdeményezés nagykereskedelmi piaca Az NMHH kifejtette, hogy a híváskezdeményezés piacához hozzátartozik a helyhez kötött szolgáltató saját előfizetője által kezdeményezett helyi, országos, nemzetközi és internethívásoknak a szóban forgó szolgáltatást megvásárló hálózatüzemeltető összekapcsolási pontjáig történő továbbítása is 7. A piacmeghatározás technológiasemleges, mivel magába foglalja a nyilvános kapcsolt telefonhálózatot (PSTN) és az IP-technológián alapuló híváskezdeményezési szolgáltatásokat is. Az előfizetői hurok és a bitfolyam nagykereskedelmi átengedése nem tekinthető helyettesítő szolgáltatásnak. Ami a piacok területi kiterjedését illeti, az NMHH három különálló földrajzi piacot azonosított, amelyek megfelelnek a helyi inkumbensek tényleges szolgáltatási területének: Magyar Telekom (harminckilenc számozási körzet), Invitel (tizennégy számozási körzet) és UPC (egy számozási körzet) 8. A hívásvégződtetés nagykereskedelmi piaca Az NMHH minden egyes helyhez kötött hálózat esetében definiálta a hívásvégződtetés nagykereskedelmi piacát, amely magába foglal minden olyan szolgáltatást, amelyet a szolgáltatók a hívásoknak az összekapcsolási pontoktól a végfelhasználóikig történő továbbítása érdekében nyújtanak. Az NMHH piacmeghatározása a híváskezdeményezés piacáéhoz hasonlóan technológiasemleges, mivel az IP-technológián alapuló hívásvégződtetési szolgáltatások részét képezik az érintett piacnak. Ami a piacok területi kiterjedését illeti, az NMHH harminchét különálló piacot azonosított, amelyek megfelelnek az egyes helyhez kötött hálózatüzemeltetők szolgáltatási területének. II.3. A jelentős piaci erő megállapítása Az NMHH javaslata szerint a helyi inkumbens hálózatüzemeltetők (Magyar Telekom, Invitel és UPC) esetében meg kell állapítani, hogy mindkét fent említett nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkeznek. A jelentős piaci erőre vonatkozó megállapítását az NMHH a híváskezdeményezési piacok vonatkozásában többek között az alábbi főbb kritériumokra alapozza: (i) piaci részesedés, (ii) a vállalkozás mérete, (iii) ellenőrző szerep a nehezen megkettőzhető infrastruktúra felett, (iv) könnyű vagy privilegizált hozzáférés a pénzügyi forrásokhoz, (v) méretgazdaságosság, (vi) választékgazdaságosság, (vii) vertikális integráció, (viii) a potenciális verseny hiánya, valamint (ix) a kiegyenlítő vásárlóerő hiánya vagy alacsony szintje. A hívásvégződtetések nagykereskedelmi piacán az NMHH a Magyar Telekomon, az Invitelen és az UPC-n kívül jelentős piaci erővel rendelkezőként jelölné meg a harmincnégy alternatív hozzáférésihálózat-üzemeltetőt is, az alábbi kritériumok alapján: 7 8 Számos kiegészítő szolgáltatás mellett. A második piac-felülvizsgálat óta az Invitel és a Hungarotel, valamint az UPC és a Monortel összeolvadása folytán csökkent a helyi inkumbensek száma. Az NMHH a piacok földrajzi kiterjedésének elemzésekor figyelembe veszi a korábbi koncessziós területekre és számozási körzetekre jellemző magatartási tényezőket és strukturális szempontokat. 3

4 (i) piaci részesedés (valamennyi szolgáltató monopolhelyzetben van), (ii) a potenciális verseny hiánya, (iii) ellenőrző szerep a nehezen megkettőzhető infrastruktúra felett, valamint (iv) a kiegyenlítő vásárlóerő hiánya vagy alacsony szintje. II.4. Korrekciós intézkedések Helyi inkumbens szolgáltatók (Magyar Telekom, Invitel és UPC) Az NMHH a helyi inkumbens szolgáltatókra a nagykereskedelmi híváskezdeményezési és hívásvégződtetési szolgáltatások nyújtása tekintetében az alábbi korrekciós intézkedéseket javasolja előírni: Átláthatóság az inkumbensek nem kötelesek új referenciaajánlatot benyújtani, csak az aktuális ajánlatokat megfelelően módosítani 9. Árszabályozási és költségelszámolási kötelezettségek a Magyar Telekom összekapcsolási díjait (azaz helyhez kötött híváskezdeményezési és végződtetési díjait) 10 a TD-LRIC költségmodell 11 alapján kell kialakítani, míg az Invitel és az UPC díjait az alábbi képletek alapján kell meghatározni: i. az Invitel által az általános összekapcsolási szolgáltatásra alkalmazandó díj = a Magyar Telekom általános összekapcsolási díja 12 + (az Invitel által a helyi összekapcsolási szolgáltatásra alkalmazott, szabályozott díj 13 a Magyar Telekom általános összekapcsolási díja) * 30%. ii. az Invitel által a regionális összekapcsolási szolgáltatásra alkalmazandó díj = (a Magyar Telekom regionális összekapcsolási díja / a Magyar Telekom általános összekapcsolási díja) * az Invitel által az általános összekapcsolási szolgáltatásra alkalmazandó díj. iii. az Invitel által az országos összekapcsolási szolgáltatásra alkalmazandó díj = (a Magyar Telekom országos összekapcsolási díja / a Magyar Telekom általános összekapcsolási díja) * az Invitel által az általános összekapcsolási szolgáltatásra alkalmazandó díj Az UPC esetében az átláthatóságra vonatkozó kötelezettség teljesítéséhez elegendő az előd (Monortel) referenciaajánlatának módosítása. A módosításoknak tartalmazniuk kell egyebek között az új híváskezdeményezési és hívásvégződtetési díjakat. A helyi inkumbensek ezenkívül kötelesek a referenciaajánlatukban megajánlott összekapcsolási pontokra és interfészekre vonatkozó információkat (ezek elhelyezkedése, technológiája stb.) internetes honlapjukon külön is közzétenni. Az egyszerűség érdekében az összekapcsolási szolgáltatás egyaránt jelenthet híváskezdeményezési és hívásvégződtetési szolgáltatásokat, és ennek megfelelően az összekapcsolási díjak is jelenthetnek híváskezdeményezési és hívásvégződtetési díjakat. A Magyar Telekomnak költségalapú díjakat kell megállapítania az általános, regionális és országos összekapcsolási szolgáltatások esetében, azzal hogy: (i) általános összekapcsolási szolgáltatást nyújt, ha a hívást indító/fogadó előfizetőt kiszolgáló kapcsolóberendezés és az összekapcsolási pont között nincs további PSTN kapcsolóközpont, vagy ha a hívó/hívott fél és az összekapcsolási pont azonos számozási körzethez tartozik, (ii) regionális összekapcsolási szolgáltatást nyújt, ha a hívást indító/fogadó előfizetőt kiszolgáló kapcsolóberendezés és az összekapcsolási pont között a hívás legalább egy PSTN tranzitközponton megy keresztül, és (iii) országos összekapcsolási szolgáltatást nyújt, ha a hívást indító/fogadó előfizetőt kiszolgáló kapcsolóberendezés és az összekapcsolási pont között a hívás legalább két PSTN tranzitközponton megy keresztül. A bejelentésben foglalt költségmodell alapján kell meghatározni. A évi DH /2009 sz. határozat állapította meg. 4

5 iv. a UPC által az általános összekapcsolási szolgáltatásra alkalmazandó díj = a Magyar Telekom általános összekapcsolási díja + (a UPC által alkalmazott szabályozott összekapcsolási díj 14 a Magyar Telekom általános összekapcsolási díja) * 30%. Ezen túlmenően az összekapcsolási díjaknak az összekapcsolási szolgáltatás nyújtásához használt technológiától (percalapú áramkörkapcsolt vagy adatmennyiség-alapú IP-technológia) függetlenül egységesnek kell lenniük 15. Megkülönböztetésmentesség 16 A hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettség, amely biztosítja, hogy (i) a magasabb hálózati szinteken érvényes díjakat egyedül az összes alacsonyabb szintű összekapcsolást felkínáló, helyhez kötött hálózatüzemeltetők szabják meg, valamint azt, hogy (ii) a szolgáltatók egypontos összeköttetést biztosító összekapcsolási pontokon keresztül kapcsolódhassanak valamennyi helyi inkumbenshez, ezáltal azok bármely előfizetőjéhez, s így elkerülhetők legyenek a nem hatékony beruházások 17. Számviteli szétválasztás A hozzáférési hálózatok üzemeltetői Az NMHH a hozzáférési hálózatok üzemeltetőire a nagykereskedelmi hívásvégződtetési szolgáltatások nyújtása tekintetében az alábbi korrekciós intézkedéseket javasolja előírni: Átláthatóság a hozzáférési hálózatok üzemeltetői nem kötelesek referenciaajánlatot benyújtani, azonban kötelesek a szolgáltatásnyújtás feltételeit és díjait honlapjukon közzétenni és a tranzitszolgáltatót megnevezni 18. Árszabályozási és költségelszámolási kötelezettségek, melyek értelmében a A évi DH /2008 sz. határozat állapította meg. A Bizottság kiegészítő információk iránti kérésére az NMHH közölte, hogy a helyi inkumbensek az e módszer szerint kiszámított összekapcsolási díjaikat referenciaajánlatukkal egy időben fogják benyújtani, és a díjakat a nemzeti konzultációs eljárást követően az NMHH-nak jóvá kell hagynia. Ugyanakkor a hozzáférési hálózatok üzemeltetői által alkalmazott díjak esetében nincs szükség jóváhagyásra. Tekintve, hogy az eljárás célja a bejelentésben foglalt korrekciós intézkedések végrehajtásának nyomon követése, az NMHH úgy véli, nincs szükség az eredményeknek a keretirányelv 7. cikkének (3) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátására. Az NMHH mindazonáltal kötelezi magát arra, hogy tájékoztatja a Bizottságot a BU-LRIC modellről és az az alapján kiszámított díjakról, amint a modell kialakításra került. A javaslat szerint e kötelezettség csak a hívásvégződtetések nagykereskedelmi piacára vonatkozik, a híváskezdeményezésekére nem. A helyi inkumbens csak akkor szüntetheti meg, helyezheti át vagy módosíthatja az összekapcsolási pontot (a technológiai változások hatására), ha ez irányú szándékát legalább három évvel korábban bejelenti. Az IP-alapú összekapcsolási pontok létrehozására irányuló hálózatfejlesztési terveiket ugyancsak kötelesek rendszeresen (legalább hat hónapos időtávra előre) nyilvánosságra hozni. Az NMHH magyarázata szerint a hagyományos PSTN-hálózatok és a kábeles műsorelosztó hálózatok illesztéséhez interfész szükséges, mivel az utóbbi a telefonbeszélgetéseket IP-csomagok formájában továbbítja, és a fejállomások általában nem alkalmasak a hagyományos áramkörkapcsolt hálózat 7-es jelzőrendszerű jeleinek fogadására, illetve adására. Az NMHH arra is rámutat, hogy a kis kábeltelevízió-szolgáltatóknak a hagyományos PSTN-hálózatból érkező hívások végződtetésére gyakran közbenső tranzitszolgáltatót kell alkalmazniuk. Az NMHH ezért az összekapcsolás megkönnyítése érdekében javasolja megkövetelni a hozzáférési hálózatok üzemeltetőitől, hogy nevezzék meg az igénybevett közbenső szolgáltatót, amely rendelkezik a hívásvégződtetéshez szükséges interfésszel és nemzeti pontkóddal. 5

6 hozzáférési hálózatok üzemeltetőinek az alábbi képlet alapján kell helyhez kötött végződtetési díjaikat (FTR) meghatározniuk: i. a hozzáférési hálózatok üzemeltetője által alkalmazott FTR = a Magyar Telekom által alkalmazott általános FTR + (a hozzáférési hálózatok üzemeltetője által november 12-én alkalmazott FTR a Magyar Telekom által alkalmazott általános FTR) * 30%. A hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettség, amely általános hívásvégződtetési szolgáltatás nyújtására kötelezi a hozzáférési hálózatok üzemeltetőit 19. Megkülönböztetésmentesség Ami a nagykereskedelmi végződtetési piacokra kiszabott árszabályozási és költségelszámolási kötelezettségeket illeti, az NMHH érvelése szerint jelen eljárás során még nem volt lehetséges a BU-LRIC (alulról építkező LRIC) módszer szerint felépített költségmodell kialakítása, tekintettel az ilyen költségmodellek bevezetésének időigényére. Az NMHH következtetése szerint ezért (i) a helyhez kötött végződtetési díjak területén továbbra is a korábbi, a Magyar Telekom adataira épülő, felülről építkező LRIC-költségmodell (TD-LRIC) alkalmazására van szükség, (ii) a BU-LRIC modellen alapuló (azaz a végződtetési díjakról szóló ajánlásnak megfelelő) költségalapú árképzésre vonatkozó kötelezettséget pedig a következő piac-felülvizsgálat keretében, az ajánlásban meghatározott időkereten belül fogja kiszabni. Ezenkívül az NMHH határozatában kimondja, hogy a BU-LRIC modell alkalmazásáig is szükségesnek tartja a díjszimmetria irányába való elmozdulást 20. Az NMHH meglátása szerint az egységes BU-LRIC díjak bevezetéséig ezen átmeneti szabályozással a helyhez kötött végződtetési díjak kívánt csökkenése fokozatosan valósul meg, elkerülve az esetleges nagyobb díjcsökkentésből származó, az Invitelt, az UPC-t és a hozzáférési hálózatok üzemeltetőit érintő kedvezőtlen hatásokat. III. ÉSZREVÉTELEK A bejelentés tartalma és az NMHH által rendelkezésre bocsátott kiegészítő információk alapján a Bizottság a következő észrevételeket teszi 21 : A megfelelő költségelszámolási kötelezettség szükségessége a helyhez kötött végződtetési piacokon A Bizottság több alkalommal kifejtette azon álláspontját, mely szerint a hívásvégződtetési díjak kialakításakor a mindenkori szolgáltatást nyújtó, A helyi inkumbensek esetében (i) az összekapcsolási pont megszüntetésének és/vagy módosításának előzetes bejelentésére, valamint (ii) az IP-alapú összekapcsolási pontok telepítésére irányuló tervek előzetes nyilvánosságra hozatalára megállapított időkorlátok a hozzáférési hálózatok üzemeltetőire is vonatkoznak. A Bizottság kiegészítő információk iránti kérésére az NMHH kifejtette, hogy az érintett piacra belépő szolgáltatók növekvő száma miatt a BU-LRIC költségmodell alkalmazását megelőzően további piacelemzést indokolt végezni. Az NMHH továbbá úgy véli, hogy az említett piacelemzés két éven belül (azaz a hatályos magyar szabályozási keretben rögzített időkereten belül) történő elvégzése lehetővé teszi a nemzeti szabályozó hatóságok számára a végződtetési díjakról szóló ajánlásban foglalt határidők betartását és a szóban forgó új szolgáltatók tapasztalatainak összegyűjtését. A keretirányelv 7. cikkének (3) bekezdése alapján. 6

7 hatékonyan működő szolgáltató költségszintjéből kell kiindulni 22, és a hatékony költségszint meghatározására az előretekintő hosszú távú, növekményi költségeken alapuló (FL-LRIC) módszertant ajánlja követendő árazási modellként. A Bizottság véleménye szerint a felülről lefelé építkező modellek alkalmasak ugyan a beruházást visszatartó hatások kiküszöbölésére, azonban nem feltétlenül képesek ugyanolyan mértékben ösztönözni a hatékonyságot, mint az alulról felfelé építkező modellek, mivel általában lehetővé teszik a nem megfelelő hatékonyságból eredő költségek megtérülését is. A végződtetési díjakról szóló ajánlásban a Bizottság azt javasolja, hogy a hatékony költségek értékelése alulról felfelé építkező modellezési megközelítésen alapuljon, melynek eredményeit össze lehet egyeztetni a felülről lefelé építkező megközelítéssel. A Bizottság tudomásul veszi, hogy az NMHH (i) alulról építkező LRIC-modell helyett (a Magyar Telekom adatait alapul vevő) felülről építkező modellt alkalmaz, és (ii) a nagykereskedelmi végződtetési piacok két év múlva várható következő felülvizsgálatáig elhalasztja az alulról építkező LRIC-modell bevezetését. Ez alapján az NMHH csak december 31-ét követően tervezi alkalmazni a BU-LRIC modellt, melynek bevezetése ennélfogva legkorábban július 1- jével valósul meg 23. A Bizottság felkéri az NMHH-t, hogy lehetőség szerint már 2012 vége előtt hozza teljes összhangba költségelszámolási módszertanát a hatékony szolgáltató folyó költségein alapuló, ajánlott BU-LRIC modellel. A helyhez kötött végződtetési díjaknál tapasztalható ár-aszimmetriák A Bizottság tudomásul veszi, hogy az NMHH a helyhez kötött végződtetési díjaknál tapasztalható jelenlegi díjaszimmetria csökkentését a BU-LRIC költségmodellen alapuló szimmetria elérése irányában tett első lépésként javasolja. Ugyanakkor a Bizottság rámutat, hogy a következő szabályozási időszakban nemcsak a hozzáférési hálózatok üzemeltetői, hanem a többi helyi inkumbens is a Magyar Telekom helyhez kötött végződtetési díjainál magasabb díjakat állapíthatnak meg 24. A Bizottság kiegészítő információk iránti kérésére az NMHH elismerte, hogy e megközelítés eredményeképpen 37 különböző, helyhez kötött végződtetési díj állhat elő 25. A végződtetési díjakról szóló ajánlás kimondja, hogy az egységes hatékony költségszinttől történő bármely eltérést az érintett üzemeltetők ellenőrzésén kívül eső objektív költségeltéréssel kell indokolni. Helyhez kötött hálózatokban nem azonosítottak ilyen objektív, az üzemeltető ellenőrzésén kívül álló Ld. a UK/2006/0498, FR/2007/0669, IT/2008/0802, PL/2008/0814 és BG/2009/0865 ügyeket. Feltételezve, hogy a BU-LRIC modell kialakítása a következő piac-felülvizsgálat 2013 közepére várható elfogadását követően egy évet venne igénybe. Körülbelül az Invitel, az UPC és a hozzáférésihálózat-üzemeltetők jelenlegi árai és a jövőben a Magyar Telekom TD-LRIC költségmodell alapján megállapításra kerülő díjai közötti különbség 30%- ával megegyező árakat. A kiegészítő tájékoztatás szerint az általános hívásvégződtetési szolgáltatás esetében a helyhez kötött végződtetési díjak csúcsidőben (csúcsidőn kívül) 0,68 (0,68) Ft/perc és 3,60 (2,40) Ft/perc között mozognak. A helyi inkumbensek esetében kisebb különbség tapasztalható (1,39 (0,82) Ft/perc és 2,04 (1,09) Ft/perc között). 7

8 költségeltéréseket. A végződtetési díjakról szóló ajánlás szerinti, legfeljebb négy évig engedélyezhető átmeneti időszak, melynek során az új piaci belépők számára magasabb árak engedélyezhetők, voltaképpen csak a mobil végződtetési díjakra (MTR) érvényesek, a helyhez kötöttekre nem 26. A Bizottság véleménye szerint az NMHH nem igazolta elégséges indok, azaz objektív költségeltérések meglétét ahhoz, hogy a helyhez kötött végződtetési díjak aszimmetriája megengedhető legyen a magyar piacon. Az NMHH sokkal inkább arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen egyrészt a díjcsökkentés és a helyhez kötött végződtetési díjak közelítésének kényszere, másrészt a szolgáltatók gazdálkodását érintő hatások tompításának kényszere között. Ezért a Bizottság arra kéri az NMHH-t, hogy a végződtetési díjakról szóló ajánlás teljes mértékű figyelembe vétele mellett mielőbb gondoskodjon szimmetrikus és költséghatékony, helyhez kötött végződtetési díjak kialakításáról. Az árszabályozási kötelezettséggel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Mivel az NMHH fenntartja a jogot, hogy szükség szerinti előírja az árak módosítását, a Bizottság emlékezteti a magyar szabályozó hatóságot, hogy a nagykereskedelmi hozzáférési árak megállapítására vagy módosítására irányuló valamennyi szabályozó intézkedést a keretirányelv 7. cikkének (3) bekezdése alapján be kell jelenteni. A keretirányelv 7. cikkének (5) bekezdése értelmében az NMHH köteles a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni a többi nemzeti szabályozó hatóság és a Bizottság észrevételeit. Az NMHH jogosult elfogadni az ennek eredményeként előálló intézkedéstervezetet, és ebben az esetben erről köteles tájékoztatni a Bizottságot. A Bizottság e konkrét bejelentéssel kapcsolatban elfoglalt álláspontja nem érinti a más bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban kialakítandó álláspontját. A 2008/850/EK ajánlás pontja alapján a Bizottság ezt a dokumentumot közzéteszi internetes oldalain. A Bizottság megítélése szerint az ebben a dokumentumban található információk nem bizalmas természetűek. Kérjük, hogy a kézhezvételtől számítva három munkanapon belül értesítse a Bizottságot 28, ha úgy ítéli meg, hogy az üzleti adatok bizalmas kezelésére vonatkozó európai uniós és nemzeti szabályok szerint ez a dokumentum olyan bizalmas természetű információkat tartalmaz, amelyeket az említett közzététel előtt szeretne töröltetni a szövegből 29. Kérését indokolással is el kell látnia. Tisztelettel: Ld. a CY/2011/1170 és PL/2011/1173 ügyeket. A Bizottság 2008/850/EK ajánlása (2008. október 15.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke szerinti bejelentésekről, határidőkről és konzultációkról, HL L 301., , 23. o. Ilyen irányú kérését ben (INFSO-COMP-ARTICLE7@ec.europa.eu) vagy telefaxon ( ) küldheti el. Értékelésének eredményeiről a Bizottság a nyilvánosságot a háromnapos határidő lejárta előtt is tájékoztathatja. 8

9 9 a Bizottság részéről Robert Madelin főigazgató