Hevesi kistérségben. Módszertani összefoglaló tanulmány, Tutor Alapítvány, TÁMOP / projekt MICROSOFT

Átírás

1 TÁMOP / Tartozunk ennyivel! program a Hevesi kistérségben Módszertani összefoglaló tanulmány, Tutor Alapítvány, TÁMOP / projekt MICROSOFT november 24. Szerző: Tutor Alapítvány

2 Tartozunk ennyivel! program a Hevesi kistérségben Módszertani összefoglaló tanulmány, Tutor Alapítvány, TÁMOP / projekt Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS HÁZTARTÁSOK ELADÓSODÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TANÁCSADÓ SZOLGÁLATOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN... 5 SZAKPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁSOK AZ ADÓSSÁGPROBLÉMA MAGYARORSZÁGON A HEVESI KISTÉRSÉG SAJÁTOSSÁGAI A KISTÉRSÉG GAZDASÁGI KÖRNYEZETE, GAZDASÁGI FEJLŐDÉS, VÁLTOZÁSOK, TENDENCIÁK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN A KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS HELYZETE TÁRSADALMI LESZAKADÁS ÉS KIREKESZTŐDÉS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET A CSALÁDOK DEPRIVÁLTSÁGA ADÓSSÁG ÉS MUNKAVÁLLALÁS KIINDULÁS: BEFOGADÓ FALU, HITEL - S PROGRAM BEFOGADÓ FALU PROGRAM KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK ERK A MÁSODIK BEFOGADÓ FALU HITEL-S PROGRAM A HITEL-S PROGRAM TEVÉKENYSÉGEI AZ ÉRINTETT CÉLCSOPORT A TARTOZUNK ENNYIVEL! PROJEKT CÉLJAI ÉS ELMÉLETI ALAPJA ELMÉLETI ALAPOK: A TÁRSADALMI TŐKE FOGALMA, TÍPUSAI A TÁRSADALMI TŐKE NÖVELÉSÉVEL FOGLALKOZÓ NEMZETKÖZI PROJEKTEK, TANULMÁNYOK A VILÁGBANK PROJEKTJE AZ OECD KUTATÓINTÉZETÉNEK TANULMÁNYA KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS A HÁZTARTÁSOKAT ÉRINTŐ ADÓSSÁG TÉMAKÖRÉBEN MÓDSZERTAN A FELMÉRÉS CÉLJA A KUTATÁS HIPOTÉZISEI AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA ÖSSZEGZÉS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS A TARTOZUNK ENNYIVEL! PROJEKT KERETÉBEN A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS HIPOTÉZISE A FELMÉRÉS EREDMÉNYEI AZ ELADÓSODÁS ISMERTEBB FORMÁI A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ÖSSZEGZÉSE

3 9. A PROJEKTBE BEVONT HÁZTARTÁSOK JELLEMZŐI A PROJEKT MENTORAINÁL JELENTKEZŐ ÜGYFELEK MEGOSZLÁSA NEMEK SZERINT ÜGYFELEINK ÉLETKORA ÜGYFELEK MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉS ÉS NEMEK SZERINTI BONTÁSBAN ÜGYFELEK CSALÁDI ÁLLAPOT ÉS NEM SZERINTI MEGOSZLÁSA A HÁZTARTÁSOKBAN ÉLŐ GYERMEKEK SZÁMA ÜGYFELEINK MUNKAERŐ-PIACI STÁTUSZA ÜGYFELEK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE EGY FŐRE ESŐ JÖVEDELEM A CSALÁDOKBAN ADÓSSÁGOK TÍPUSAI ÜGYFELEINK KÖRÉBEN AZ ELADÓSODÁS NAGYSÁGA AZ ADÓSSÁGKEZELÉS, MINT MUNKAMÓDSZER A HEVESI KISTÉRSÉGBEN KÜLFÖLDI MÓDSZERTAN ADAPTÁLÁSA A COLLECTIF ALPHA A SZOCIÁLIS MUNKA KÜLÖNFÉLE MUNKAFORMÁINAK MEGJELENÉSE AZ ADÓSSÁGKEZELÉS GYAKORLATÁBAN PROBLÉMAMEGOLDÓ MODELLEK A CSALÁDHANGSÚLYÚ ESETMUNKA CSOPORTMUNKA KÖZÖSSÉGI SZOCIÁLIS MUNKA, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SEGÍTŐK SEGÍTÉSE: ESETMEGBESZÉLŐ CSOPORTOK, SZUPERVÍZIÓ ESETLEÍRÁSOK A SORSFORDÍTÓ TÁBLÁS JÁTÉK A PROJEKT KOMMUNIKÁCIÓJÁRÓL A KOMMUNIKÁCIÓ FŐ CÉLJAI VOLTAK: KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA A KOMMUNIKÁCIÓ TARTALMA A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK, ESZKÖZÖK ZÁRÓSZÓ HELYETT

4 1. Bevezetés A Tutor Alapítvány 2011 tavasza óta foglalkozik célzottan a Tartozunk ennyiivel! projekt keretében eladósodott családokkal a Hevesi kistérségben. A szolgáltatások tapasztalatait egy olyan módszertani anyag összeállításával tesszük közkinccsé, melyben az eddig alkalmazott adósságkezelői megoldásoktól eltérő, új modell definiálásával próbálkozunk. A módszertani kiadványban három fő témát érintünk. Felvázoljuk az európai és a magyarországi helyzetet az adósságprobléma vonatkozásában, majd bemutatjuk a Hevesi kistérséget, mely adósságkezelő munkánk földrajzi, társadalmi-gazdasági környezetét jelentette. A projektünk gyakorlati kidolgozásának elméleti alapját a társadalmi tőke teóriája adta, e téma kapcsán sorra vesszük a társadalmi tőke meghatározásait, s kitérünk arra, hogyan vezet a társadalmi tőke bizonyos típusainak hiánya a kirekesztődéshez. Elméleti kiindulásunk talaján láthatóvá tesszük, hogy az adósságkezelő programunk összekötő hidat képezhet a különböző logika szerint működő társadalmi rendszerek között az adósságcsapdába került családok érdekében, erősítve az egyes szereplők közötti bizalmi szintet. Az adóstanácsadás, mint önálló szociális szolgáltatás, hiánypótló a hazai gyakorlatban. Jelenleg nincs olyan speciális segítségforma, amely gazdasági-szociális státusztól függetlenül a még nem, vagy nem teljesen eladósodott családoknak nyújtana segítséget. Akkor, amikor a KHR-ben nyilvántartott rossz adósok száma néhány év alatt 500 ezerrel nőtt több mint háromszorosára, az adósságrendező szolgáltatásra fordított keretek nem nőttek számottevően. Olyan működésmódokat kívánunk leírni, amelyek biztosítják azt, hogy az adósok és a piaci szolgáltatók, hitelezők között megjelenjen egy bizalmi partner, az adósságkezelést folytató segítő szakemberek. A következő terület, amit bejárunk, az adósságkezelés mint folyamat, munkamódszer, mely egy újfajta, komplex látásmódot, rendszerszemléletet is jelent egyben. Az adósságkezelő munkánk során nem csupán az adósságra fókuszáltunk, hanem az adós személyt, családot állítottuk munkánk gyújtópontjába. A hangsúly az adós személyek kapcsolat- és viszonyulási rendszerére, értékeire, attitűdjeire, adottságaira, készségeire helyeződik, ezek mintegy a velük folytatott segítő munka kiindulópontjai. Ennek megfelelően az adósságkezelés célja olyan folyamatok elindítása, cselekvési tervek közös kialakítása, amelyek az adós és családja tudását, készségeit fejlesztik az öngondoskodás jegyében, így valóban esély lesz arra, hogy az adós visszanyerje a saját döntéseiért való felelősségtudatot: tudatosítsa magában, hogy nagyon nehéz anyagi viszonyok között is vannak döntési lehetőségei, és felelős ezekért a döntésekért, vagy éppen elodázásukért. 3

5 Itt szeretnénk megjegyezni, hogy munkánk lényeges elemének tekintjük a képessé tételt. Az angol szakirodalomban elkülönül az enablement és az empowerment fogalma, különválasztva ezzel egy folyamat két fázisát (Beresford, Peter Croft, Suzy: Citizen Involvement. London, 1993, Macmillan). Az enablement szó szerinti fordítása lehetne a magyar szaknyelvben használt képessé tétel, míg az empowerment kifejezéssel több helyen kissé erőltetettnek tűnően hatalommal való felruházásként találkozunk. Az enablement a képessé tétel azon fázisára vonatkozik, amikor individuális szinten történnek változások, mikor az egyén felismeri saját belső erőforrásait, önbizalma megerősödik, képessé válik saját szükségleteinek/vágyainak artikulálására, saját elképzeléseinek megvalósítására. Ettől valamelyest elkülönül az empowerment fogalma. Az empowerment a képessé tétel azon fázisa, amikor az önmeghatározáson túljutva, a valahová tartozás örömteli élményétől megerősödve a közösségnek nyíltan fel kell vállalnia érdekeit/céljait, tárgyalóképessé kell válnia más hatalmi csoportok képviselőivel szemben, fel kell ismernie saját hatalmi pozícióját, és mernie kell élni ennek a hatalomnak az eszközeivel a közösség érdekében. A képessé tétel ezen fázisában már nem az egyéni, illetve csoportos motivációk feltérképezésén, megerősítésén van a hangsúly, hanem a már kialakult elképzelések ütköztetésén, a hatalmi viszonyok átrendezésén (ha más nem, legalább szemlélet szintjén, hiszen onnan lehet tovább lépni). Az empowerment egyik lényeges, bár kevésbé hangsúlyozott és gyakorolt eleme az, amikor a hatalmi helyzetben lévő csoportokat tesszük képessé ennek az újfajta viszonyrendszernek az elfogadására, próbáljuk bevonni ebbe a másféle hangnemet kívánó diskurzusba, ami főleg a mai Magyarországon lenne fontos feladat, bár nem kizárólag a szociális munkáé. 1 Ebben a részben tárgyaljuk, hogy hogyan lehet kialakítani egy közös nyelvet az adóssal, a családjával, valamint az őt körülvevő nagy rendszerekkel, hogyan tudjuk motiválni az ügyfeleket, milyen eszközök, technikák állnak rendelkezésére a tanácsadónak és az ügyfeleknek. Az adósságproblémák kiinduló tézise, hogy a probléma kialakulása mögött mentális és anyagi jellegű folyamatok is állnak. Ennek értelmében az eladósodás folyamatában 1 Forrás: 4c36a68ce4fc12575d9002dfc69?OpenDocument 4

6 megkülönböztetünk kiegyensúlyozott, kritikus, lecsúszási, összeomlási szakaszokat, a megoldások között rehabilitációs, szanálási és csődmegoldásokat. A mentorok a családdal folytatott első interjú, segítő beszélgetések során beazonosítják a család helyzetét, diagnózist állítanak fel, sorra veszik a család készségeit, lehetséges erőforrásait, támaszait, mindezekhez képest az adóssal együtt tűzik ki a közös célokat, készítik el a cselekvési terveket, és választják ki az illeszkedő tanácsadói modell(eke)t. A terv megvalósítása alapvetően az adós feladata, ill. az adósságkezelés folyamán a tanácsadó szakember a tanácsadói modellnek megfelelően vesz benne részt úgy, hogy a folyamatban felmerülő új információk mentén folyamatosan igazítanak az eredeti terven. Ez a terv nem csupán a pénzügyi rendezés lépéseit, hanem mentális megerősítést, a munkába állás készségei és a problémamegoldó képességek fejlesztését, önismereti fejlesztést, valamint a családi kapcsolatok kohéziójának megerősítését, a hiányosságok felszámolását is tartalmazza. Az adósságkezelési munkánk eszerint nem váltja ki, és nem is akarja kiváltani egyik ma működő szociális segítő tevékenységet sem, hanem ezekkel párhuzamosan működve az adósokban az önmenedzselés eszközeit erősíti, melyek arra szolgálnak, hogy az adott problémával a megfelelő segítőhöz a megfelelő időben tudjanak fordulni, vagy akár a piaci megoldások közül is a maguk számára megfelelőt tudják kiválasztani. És végül összefoglaljuk, hogy milyen legyen a tanácsadó vagy mentor, milyen ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel kell rendelkeznie annak a személynek, aki mint tanácsadó lép a folyamatba. Hogyan lehet definiálni a segítő szakember részéről a siker kudarc eredmény horizontját, hogyan tudja erőforrásait megújítani a mindennapi munkája során. A mentor egyik feladata a közvetítés a szereplők között; a rendszerből általában hiányzó bizalmi tőkét jelentheti a többi fél részére. Munkája során mind a piaci, mind a szociális rendszerekben, szolgáltatásokban segít eligazodni az adósnak, ő az, aki révén összehangolódhatnak a különböző logika szerint működő rendszerek, akinek a segítségével közelíthetnek egymáshoz a közös cél érdekében az adóssal kapcsolatban álló legkülönfélébb szereplők. 2. Háztartások eladósodásával fo glalkozó tanácsadó szolgálatok az a Európai Unióban 5 Az Európai Unió számos polgára küzd jelzálog- vagy fogyasztói hiteleinek törlesztésével, miközben a lakbért és közüzemi számláit is fizetnie kell ben a megkérdezettek több mint negyede mondta, hogy tart a túlzott eladósodástól, míg 11,6%-uk már

7 késedelemben volt az ilyen típusú tartozások vagy számlák rendezésével (ez utóbbiak aránya 2007-ben 9,9% volt). Az Eurofound felmérése az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó szolgálatokra összpontosított különösen abból a szempontból, hogy miként javítható az e szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szolgáltatások színvonala. A felmérés meghatározta a sikeres adósságkezelési tanácsadás eszközeit, és körvonalazta, hogy milyen feltételek mellett folytatható helyes gyakorlat. 2 Az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt célkitűzése, hogy 2020-ra 20 millió embert kell kiemelni a szegénységből. A szegénység egyik egyre meghatározóbb oka a túlzott eladósodás. A túlzott eladósodás kezelése kulcsfontosságú a szegénység eredményes visszaszorítása szempontjából. A gazdasági recesszió miatt azonban egyre több olyan háztartás is eladósodási problémákkal szembesül, amely korábban nem volt kitéve a szegénység kockázatának. 3 A gazdasági és pénzügyi válság sokak számára jövedelemcsökkenést eredményezett, mivel kevesebb órában foglalkoztatják őket, vagy elvesztették munkájukat őszén az Európai Unióban minden ötödik háztartás számolt be arról, hogy az előző évben jelentősen csökkent a bevétele. 4 A korábban hosszú távú pénzügyi kötelezettségeket vállaló háztartások most, a nehezebb időkben gyakran képtelenek adósságaik törlesztésére. Vannak, akik a közüzemi számlák fizetésével késnek, mert kevesebb a jövedelmük, vagy mert egyéb számlákat kell rendezniük. Ez általános a munkanélküliek körében, akiknek nagyobb közüzemi számlákat kell kiegyenlíteniük, részben éppen azért, mert több időt töltenek otthon. A szegény háztartások nagyobb eséllyel vesznek fel kisebb kölcsönöket törlesztőrészleteik 2 Háztartások eladósodásával foglalkozó tanácsadó szolgálatok Az Európai Unióban. Összefoglaló. Forrás: European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (Eurofound) Európai alapítvány az élet- és munkakörülmények javításáért 3 Háztartások eladósodásával foglalkozó tanácsadó szolgálatok az Európai Unióban. Összefoglaló. Forrás: European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (Eurofound) Európai alapítvány az élet- és munkakörülmények javításáért 4 Háztartások eladósodásával foglalkozó tanácsadó szolgálatok az Európai Unióban. Összefoglaló. Forrás: European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (Eurofound) Európai alapítvány az élet- és munkakörülmények javításáért 6

8 fizetése, a háztartásban előforduló, sürgős javítások elvégzése és különböző áruk vásárlása céljából. Az ilyen kis összegű, könnyen elérhető kölcsönök gyakran magas kamatozásúak, vagy olyan termékek megvásárlására ösztönzik a fogyasztókat, amelyeket nem engedhetnek meg maguknak. Egy-egy törlesztőrészlet befizetésének elmaradása a felhalmozódó kamatok, büntetések és kezelési költségek révén könnyen tovább gyűrűzhet. Az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó szolgálatok az eladósodottság problémájával először szembesülőknek és a tartós szegénységben élőknek egyaránt segíthetnek abban, hogyan terelhetik vissza pénzügyeiket és ezzel együtt gyakran az életüket is a rendes kerékvágásba. Ha nincs elérhető segítség, az a háztartásoknak és a társadalomnak is pénzbe kerül, mivel a túlzott eladósodás számtalan problémát eredményezhet, illetve jelezhet, többek között olyan társadalmi és egészségügyi problémákat, mint a depresszió és az emberi kapcsolatok megromlása. Az Eurofound felmérésének eredményei azt mutatják, hogy az adósságkezelési tanácsadó szolgáltatások színvonala azáltal emelhető, ha személyre szabott megközelítéseket kínálnak, ha a lehető legnagyobb mértékben a háztartások kezében hagyják az irányítást, és ha bizalmon alapuló kapcsolatot építenek ki az érintettek között. 5 Szakpolitikai iránymutatások Az idejében történő hozzáférés biztosítása A segítséghez való hozzáférés idejében történő biztosítása kihívást jelenthet, különösen akkor, ha a társadalomból kirekesztettek szorulnak segítségre. Potenciális segítséget jelentenek az olyan intézkedések, mint az anonim módon történő kapcsolatfelvétel, a többnyelvű és többféle médiumot magában foglaló információs csatornák, a célzott marketingtevékenység, a korai figyelmeztetési rendszerek és a segítő szolgálatok. 6 A szociális partnerek fontos szerepet tölthetnek be azáltal, hogy a munkavállalók számára tájékoztatást nyújtanak az elérhető szolgáltatásokról, mivel az 5 Háztartások eladósodásával foglalkozó tanácsadó szolgálatok az Európai Unióban. Összefoglaló. Forrás: European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (Eurofound) Európai alapítvány az élet- és munkakörülmények javításáért 6 Háztartások eladósodásával foglalkozó tanácsadó szolgálatok az Európai Unióban. Összefoglaló. Forrás: European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (Eurofound) Európai alapítvány az élet- és munkakörülmények javításáért 7

9 eladósodási problémák gyakran akkor merülnek fel, ha valaki hirtelen és váratlanul munkanélkülivé válik. A segítséghez való hozzáférés akadályai a várólisták, a szolgáltatások nem megfelelő elérhetősége és az olyan kizáró okok, mint az adósság- vagy jövedelemkorlátok. Az azonnali beterjesztés és a minimális szolgáltatások rendszere enyhítheti az efféle akadályok kedvezőtlen hatását. 7 A minőség emelése Az adósságszolgálat biztosításához következetes és testre szabott megközelítésre van szükség. Egyes esetekben a gyors és egyszerű megoldás a megfelelő, míg más esetekben több időt vesz igénybe a fenntartható megoldás kidolgozása. A tanácsadó kézikönyvek hasznosnak bizonyultak, csakúgy, mint a különböző háttérrel rendelkező személyekből álló tanácsadó csoportok, amelyek résztvevői együtt dolgoztak konkrét esetek hosszú távú megoldásainak kialakításán. A bizalmon alapuló kapcsolatok kialakítása, a háztartások helyzetének teljes körű megértése és a megfelelő válasz kidolgozása időbe telhet. Az esettanulmányok számos olyan tényezőt kiemelnek, amelyek eredményesek lehetnek ilyen például a más, szintén adóssággal küzdő háztartásokkal folytatott tapasztalatcsere. Alapvetően fontos a titoktartás hiteles és jól kommunikált biztosítása. A szemtől szembeni találkozók általában növelik a bizalmat, de nem minden szakaszban és nem minden esetben ugyanaz az értékük. Alapvetően fontos az adósságkezelési tanácsadók és egyéb érintettek, például a hitelezők, a jóléti intézmények hivatalai és az egészségügyi szolgáltatások közötti jó kapcsolatok kialakítása. Az őszinte és következetes kommunikáció elengedhetetlen feltétele a fenntartható bizalom kiépítésének. Fontos, hogy a szolgálatok miközben támogatást nyújtanak a háztartásokra bízzák az irányítást, és biztosítsák, hogy a háztartások is tevékenyen közreműködjenek a megoldás megtalálásában. Ez nemcsak ahhoz járul hozzá, hogy a háztartások úgy érezzék, ők tartják kézben a dolgokat, hanem a 7 Háztartások eladósodásával foglalkozó tanácsadó szolgálatok Az Európai Unióban. Összefoglaló. Forrás: European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (Eurofound) Európai alapítvány az élet- és munkakörülmények javításáért 8

10 hitelezőket és az adósságkezelési tanácsadókat is arra ösztönzi, hogy megfelelő megoldás kialakításán fáradozzanak. Gyakran alapvetően fontos, hogy az eladósodott háztartás a folyamat alatt megbízható fizetési magatartást tanúsítson, többek között azért, hogy később olcsóbb hitelhez juthasson. 8 Stabil intézmények kialakítása A minőségbiztosításhoz szükség van az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó szolgáltatások nyilvántartásba vételére és az adósságkezelési tanácsadók képzésére. Ezen kívül a támogatási területek például jogi segítségnyújtás, pénzügyi tanácsadás és tehermentesítés, valamint mentális egészségügyi ellátás fokozott integrálása is szükséges. A különböző segítő intézmények közötti átfedéseket nem kell szükségszerűen kevéssé hatékonynak tekinteni. A különböző háttérrel rendelkező szervezeteknek más és más az erőssége. Az adósságkezelési problémákat holisztikus módon kell megközelíteni: megelőző, helyreállító vagy gyógyító, enyhítő és rehabilitációs intézkedések széles körének alkalmazásával. Az Európai Bizottság fogyasztói hitel megállapodásokról szóló 2008/48/EK irányelve például fontos megelőző intézkedéseket határoz meg. A kiszámítható jogi adósságrendezési és csődeljárás alapvetően fontos. A jogi eljárások nem lehetnek túl rövidek, és nem adhatnak teret visszaélésekre, viszont túl hosszúra sem nyúlhatnak, és nem lehetnek elérhetetlenek. Lényeges, hogy legyenek olyan ösztönzők, amelyek miatt a háztartások maximalizálják keresetüket az ilyen típusú eljárások alatt, amikor egy meghatározott bevételi szint fölött minden jövedelem a hitelezőkhöz kerül, sokszor akár több éven át. Végül sürgős esetekben a lakáspolitika is szerephez juthat, például annak elősegítésével, hogy a háztartás egy megfizethetőbb ingatlanba költözhessen. Ez azért fontos, mert az adóssággal küzdő háztartások gyakran attól félnek, hogy 8 Háztartások eladósodásával foglalkozó tanácsadó szolgálatok az Európai Unióban. Összefoglaló. Forrás: European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (Eurofound) Európai alapítvány az élet- és munkakörülmények javításáért 9

11 elvesztik a tetőt a fejük fölül, és mert a problémák gyakran elsősorban a lakhatáshoz kapcsolódó költségekből erednek Az adósságprobléma Magyarországon Hazánkban a lakossági díjhátralékok felhalmozódása az 1980-as évek végén vált társadalmi-szociális problémává. A poszt-szocialista átalakulási folyamat során az állam fokozatosan építette le a termékek és szolgáltatások állami támogatási rendszerét, ami a fogyasztói árak drasztikus növekedését eredményezte. Ezzel együtt a reáljövedelmekben erőteljes (évi százalékos) csökkenés következett be, miközben a lakossági jövedelemszerzési lehetőségek is beszűkültek, a keresőképes népesség egynegyede kiszorult a munkaerőpiacról. Ugyanakkor a lakossági életszínvonal növelésére irányuló kádári modernizáció a közművesített szolgáltatások nagyarányú és gyorsütemű kiépítésével járt együtt, ami a háztartások jelentős fogyasztásnövekedést eredményezte. A közműfejlesztési programok (vezetékes gázellátás, szennyvízberuházás, telekommunikáció) a rendszerváltás utáni időszakban még nagyobb ütemben folytak. 10 A rendszerváltás időszakában kiépülő újkapitalizmus világában a háztartások többsége nem tudott felkészülni a létbiztonság megrendülésére, nem volt képes az életvezetési stratégiáját, öngondoskodási rendszerét megfelelő módon alakítani. Az államszocializmus fogyasztói ártámogatási rendszere pazarló, nem gazdaságos fogyasztói mintákat alakított ki a lakosságban. Az irracionális fogyasztói szokások az alacsony iskolai végzettséggel, minimális jövedelemmel rendelkező háztartások, társadalmi csoportok életvitelére volt jellemző, akik a legkevésbé tudtak alkalmazkodni az új társadalmi-gazdasági körülményekhez. 11 A fogyasztói társadalomra jellemző az előrehozott, azonnali, korlátozásmentes és gyors szükségletkielégítés igénye, a megtervezett, lassabb gyarapodást preferáló magatartásmintával szemben. Már nemcsak a fiatalabb korosztály sajátossága a 9 Háztartások eladósodásával foglalkozó tanácsadó szolgálatok az Európai Unióban. Összefoglaló. Forrás: European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (Eurofound) Európai alapítvány az élet- és munkakörülmények javításáért 10 Czike Klára Vass Péter: Gyorsjelentés a díjhátralékosokról. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, Vitál Attila (szerk.): A háztartási adósságkezelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest,

12 különböző javak, tulajdonok azonnali megszerzésének, birtoklásának vágya, hanem egész társadalmunkat behálózta ez a módosult igény. Ez szükségszerűen hitelfelvétellel és a lakosság tömeges eladósodásával együtt járó folyamat. Az, hogy valaki adós a mai világban, nem jelent semmi szokatlant mindaddig, amíg rendesen fizeti a díjakat, törlesztő részleteket. Ha valamilyen okból betegség, munkanélküliség, figyelmetlenség, vagy tudatos nem fizetés miatt a rendszeres befizetés megszakad, akkor áll elő az a baj, amelyet hátraléknak nevezünk. 12 Az 1990-es évek végén hazánkban a díjhátralékos fogyasztók száma 900 ezer volt, a háztartások 8 százaléka volt terhelt kifizetetlen közüzemi és lakbér számlákkal. Ebből a negyedévet meghaladó hátralékosok aránya 53 százalék volt. A TÁRKI háztartáspanel vizsgálatai a magyar háztartások 12 százalékában mutatta ki a díjhátralékosságot. 13 A 2000-es évek elejétől az eladósodott háztartások aránya elsősorban a kisebb településeken növekedett, valamint tovább romlott a keleti régió, ezen belül a tiszántúli szolgáltatási körzet helyzete, az itt felhalmozódott díjhátralék egy háztartásra jutó mértéke az országos átlag négyszeresét tette ki, viszont mérséklődött a fővárosban illetve körzetében élők eladósodása. A szociális szakminisztérium 14 adatai szerint 2003-ra mérséklődött a hátralékos fogyasztók névleges száma (550 ezer), ugyanakkor a TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálata 2005-ben a megfigyelt háztartások 14 százalékában mutatott ki lakásfenntartással összefüggő pénzügyi nehézséget, 2007-ben 12 százalékukban. 15 Az EUROSTAT jelentésére hivatkozva viszont a CEU tanulmánya megállapítja, hogy a közötti időszakban a magyar lakosságnak átlagosan 16,7%-a (mintegy 1,65 millió ember) halmozott fel tartozást közüzemi számláin, ezen indikátor szerint harmadik volt az EU-27-ek között ben azonban Magyarországon volt a legmagasabb az ilyen helyzetben lévők aránya (18%), így levált a 10 új tagállamban uralkodó, 2005 óta lefelé ívelő trendről Vass Péter: Adósságkezelés gyakorlati tapasztalatai. Szociális Szakmai Szövetség, Vitál Attila: A díjhátralékosság makrostrukturális okai és lokális természete. In: Fónai Mihály Mankó Mária (szerk.): Acta inter urbes. BDF, Szombathely, Kőnig Éva: Adósságkezelés: sikerek és kudarcok. Esély, 2006, 1. sz. 15 Köz, teher, elosztás. Háztartás Monitor Jelentés, TÁRKI, Sergio Tirado Herrero, S. T. Ürge-Vorsatz, D.: Energiaszegénység Magyarországon. CEU Védegylet, 2009.

13 2009. december végén a magyar lakosságnak 8,36 millió hitelszerződése volt. A jelzáloghitelek aránya az összes lakossági hitelen belül 15,4%-ot tett ki. Fizetési késedelem 2009 végén összesen 3,23 millió hitelszerződésnél állt fenn, vagyis az összes fennálló hitelszerződés több mint egyharmada valamilyen mértékben késedelmes volt. A 90 napon túl késedelmes hitelek száma egy év alatt 376 ezerrel növekedett, és decemberben 1,78 milliós darabszámot ért el év végére az összes késedelmes hitel 55%-a 90 napon túl is késedelmessé vált. Különösen veszélyeztetettnek tekinthetők annak a 90 ezer lakossági jelzáloghitel-szerződésnek az adósai, amelyek esetében végén 90 napon túli fizetési késedelem állt fenn. Az utóbbi két évben több mint 30 ezer lakóingatlan került végrehajtási vagy egyéb tartozásrendezési, illetve követelésértékesítési eljárás alá. A fizetési késedelmi probléma továbbra is nő. A hitelezők ben közel 14 ezer, az utóbbi két évben pedig közel 21 ezer lakóingatlan-fedezetet értékesítettek. 17 A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) lakossági alrendszerében tárolt természetes személyek száma 2005-ben 321 ezer főről év végére 789 ezer főre emelkedett A Hevesi k istérség sajátosságai Az észak-magyarországi régió kistérségei évi első kockázati jelentés. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, április Információk a KHR Lakossági alrendszerében tárolt adatokról. 12

14 A Hevesi kistérség az észak-magyarországi régió és Heves megye déli részén, a Nagyalföld peremén helyezkedik el. Területe 698 négyzetkilométer. A megye legdélebbi kistérsége, melyet északon az M3-as autópálya, nyugaton és délen a megyehatár, keleten pedig a Tisza határol. A szomszédos kistérségek a Füzesabonyi, a Gyöngyösi (Heves megye), a Jászberényi, a Tiszafüredi (Hajdú-Bihar megye) és a Szolnoki (Jász- Nagykun-Szolnok megye) kistérség. A kistérségi központ, Heves a kisebb súlyú központok közé tartozik, a környező településeken élőkre nincs igazán vonzó hatása: mindössze hat község lakosainak ingázási célpontja. Az elmaradott, alapvetően mezőgazdasági karakterű Hevesi kistérség belső egyenlőtlenségei a rendszerváltozás óta nőnek. A falvak többségének helyzete romló-stagnáló, csupán Tarnamérán és Boconádon éri el a jövedelemszint a vidéki átlagot, kedvező foglalkoztatás mellett javuló tendenciát mutatva. Bár Heves város nem nevezhető jelentős gazdasági centrumnak, egy szűk településgyűrű mégis kialakult körülötte (Hevesvezekény, Tenk, Pély, Erdőtelek). Legkedvezőtlenebb a helyzet azokon a településeken, ahol magas, 50%-ot meghaladó a roma lakosság aránya: Tarnazsadányon, Tarnaörsön, Kömlőn, Erken, Átányon. A települések egy részében az ipar (Boconád, Tarnaméra), más részében a szolgáltatások (Kisköre, Heves) jelentik a megélhetés fő forrását, de akad olyan falu is, ahol a mezőgazdaság a legjelentősebb gazdasági tényező. 19 A kistérségen belüli főutak és mellékutak minősége rossz, ami elriasztja a befektetőket, a minőségromlás pedig növeli a balesetveszélyt. Mind a települések közötti, mind a településeken belüli utak felújításra, illetve burkolásra szorulnak. Helyközi autóbuszjárat minden települést érint, helyi autóbuszjárat a kistérségben nem közlekedik. 20 A külső, nagytérségi elérést tekintve a Hevesi kistérséget közúti tranzit folyosó közvetlenül nem érinti, de az M3 gyorsforgalmi út a kistérség északi határán halad. A településekről két helyen érhető el az autópálya: a mellékútvonal szerepű Heves- Nagyfüged közötti útról és a 31-es számú főútról. Az autópálya elérési ideje a kistérség központjától kevesebb 30 percnél TÁMOP Kistérségi Tükör, Hevesi Kistérség, 4. o. 20 TÁMOP Kistérségi Tükör, Hevesi Kistérség, 5. o. 21 TÁMOP Kistérségi Tükör, Hevesi Kistérség, 5. o. 13

15 A kistérség gazdasági környezete, gazdasági fejlődés, változások, tendenciák az elmúlt évtizedben A Hevesi kistérség természeti és gazdasági adottságaira megfelelő éghajlati viszonyok, jó termőképességű földek jellemzők. Általában kevés a szikes, használhatatlan legelő, a Tisza ártere, a barna erdőtalajok és a humuszos barnatalajok, réti talajok optimális feltételeket nyújtanak a mezőgazdálkodás, kertészet számára. A térség termelési szerkezete hasonlít az országoshoz, a három jól elkülöníthető talajadottságú területen találhatók termelési övezetek (zöldségtermesztés, kertészetek, erős hagyománnyal rendelkező dinnyetermesztés, gabona és takarmánynövények termesztése). A térség jellemzően rurális. Noha természeti adottságai kedveznek a mezőgazdasági termelésnek, mégsem tudta megtalálni a kitörési pontjait. A kistérségben a rendszerváltást követően jelentősen átalakult a lakosság megélhetését legnagyobb mértékben biztosító mezőgazdaság. Megszűntek a termelőszövetkezetek, a térség legnagyobb agrár munkáltatója, a Hevesi Állami Gazdaság privatizációjára is sor került. Az 1-5 hektáros birtokokon gazdálkodók gabona- és takarmánytermeléssel, kertészkedéssel próbálnak boldogulni. Az utóbbi időben a korábban jelentős állattenyésztési ágazat visszaszorult. A 2000-es évekre jellemző a vetőmagtermelés, a gyümölcstermesztés felfutása és az olajos növények térhódítása. A szántóföldi zöldségtermesztés volumene az elmúlt években erősen, közel az egytizedére csökkent. Ennek elsődleges oka az aszályos időjárás okozta termelési kockázat mellett az, hogy a kistérségben teljesen hiányzik a zöldségfeldolgozás, a piaci értékesítés előkészítéséhez szükséges osztályozó, csomagoló, címkéző technológia, a hűtő-, tároló- és szállítókapacitás. A térség gazdaságföldrajzi adottságai és az agrárgazdálkodás dominanciája miatt az iparfejlesztés kevésbé játszott szerepet. Céltudatos ipartelepítésre az 1970-es években került sor, elsősorban Heves város kezdeményezésére és szerepvállalásával. Az as időszakban több nagyobb ipari üzem, gyár alapított gyáregységet Hevesen. Az új ipari munkahelyeket százalékban a Heves környéki községek bejáró lakosai töltötték be. A rendszerváltást követően az anyavállalatok piacvesztése, a szerkezetváltás következtében a hevesi gyáregységek, kihelyezett üzemek döntő többsége megszűnt (pl. BERVA) vagy átalakult (pl. MEZŐGÉP). A könnyűipar és az élelmiszeripar, valamint a kereskedelem tartja pozícióit. Az élelmiszer-feldolgozóipar még elmarad lehetőségeitől, a könnyűipart a piaci függőség befolyásolja. A térségben alapított, illetve megjelenő magánvállalkozások, főként az építőanyag, faipar, húsfeldolgozás és szolgáltatások területén a munkaerő-kapacitásnak csak szerény 14

16 hányadát tudták lekötni. A korábbi jórészt gépipari tevékenységet ellátó üzemek megszűnésük óta kihasználatlanok. 22 Ma a térség legjelentősebb iparága a könnyűipar. A ruhaipar néhány településen (Heves, Erdőtelek, Tiszanána) megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik, és sikeresen működtet varrodákat (Ramona Rt., Budagant Szövetkezet stb.), ami foglalkoztatási szempontból fontos, ugyanakkor kedvezőtlen, hogy a bérmunka jellegű tevékenységek nyertek teret. Működnek vállalkozások a faiparban (pl. Forest-H Kft.) és a fémiparban (pl. Block Metal Kft.). A térségben korábban nagy szerepe volt a gépiparnak, ami mára jelentősen visszaszorult. A gépgyártás kapcsán elsősorban a mezőgazdasági gépek és terményszárítók gyártását és telepítését kell kiemelni (Hevesgép Kft.), de működik épületgépészet (Altena Cleaning Heves Hungária Kft.), utánfutó- és ponyvagyártás (Hevesponyva Kft.) is. Hevesen kijelölt iparterület és ipari park áll a vállalkozások és a befektetők rendelkezésére, melynek infrastruktúrával történő ellátása jelenleg fontos feladat a város életében. A gazdasági szerkezetben a mezőgazdaság a vállalkozások száma alapján 13%-ot képvisel. Tekintettel a mezőgazdaságnak a többi gazdasági ágnál alacsonyabb jövedelmezőségére és létszámkibocsátására, nagyon nagy probléma, hogy az ipar aránya (9%) nemcsak az országos átlagtól, de még a mezőgazdaság arányától is jelentősen elmarad. Így az iparnak sincs munkaerő-felszívó hatása a térségben, de Heves városban is stabilan nagy a munkanélküliség, egészében pedig alacsonyak a keresetek. A kistérségi szinten majdnem 15%-ot elérő kereskedelmi szektort jellemzően a térség központja, Heves erősíti. A gazdasági szolgáltatások aránya mindössze 4%-ot tesz ki. A fennmaradó vállalkozások az egyéb szolgáltatási, szállítási, pénzügyi, ingatlanügyi, vendéglátási gazdasági ágakban tevékenykednek. A térség településeinek többsége nem rendelkezik meghatározó, 10 fő feletti foglalkoztatást biztosító vállalkozásokkal, üzemekkel. E falvakban a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A Hevesi kistérségre jellemző vállalkozói aktivitás (38 működő vállalkozás/ezer fő; KSH, 2004) az országos átlag fele, megyei viszonylatban a második legalacsonyabb, és a vidéki térségek átlagát sem éri el. Tovább árnyalja a képet, hogy a működő vállalkozások 42%-a a kistérség központjában, Hevesen található. Heves mellett Kiskörén, Tarnamérán, Tiszanánán működnek jelentősebb számban vállalkozások TÁMOP Kistérségi Tükör, Hevesi Kistérség, 9. o. 23 TÁMOP Kistérségi Tükör, Hevesi Kistérség, 10. o. 15

17 A turizmus jelentősége a kistérségben összességében csekély. Ennek hátterében a hézagos belső közlekedési kapcsolatok, a rossz útminőség és a hiányos marketingtevékenység áll. A kistérség turizmusát erős szezonalitás, területileg pedig a Tisza-tó koncentrációja jellemzi. A kistérség szociális helyzete társadalmi leszakadás és kirekesztődés A Hevesi kistérség fiatalodási indexe (0 14/60 x éves népesség aránya %-ban, KSH, 2005) 91,8, a megye kistérségei között bőven a legmagasabb (a Pétervásárai kistérségben pl. 50,1), a megye kistérségeinek átlaga 68,5, míg az országos átlag 73,2. A fiatal korstruktúra (Átány, Erdőtelek, Kömlő, Pély) általában a cigány lakosság súlyának köszönhető. Kivétel ez alól Tenk, ahol a népességszerkezet a község annak érdekében tett erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a fiatalok a faluban maradjanak, ne vándoroljanak el: magas színvonalú általános iskolai oktatást hoztak létre (az ökoiskolába a környékről is járnak diákok), egészségházat építettek, önálló orvossal rendelkeznek, és kisebb üzemek is működnek. Az elvégzett átlagos osztályfok 2001-ben a 7 évnél idősebb népesség körében Tarnabodon (6,8), Tarnazsadányban (7,3) és Erken (7,4) volt a legalacsonyabb a kistérség települései közül. A 18 év fölötti, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya a kistérségben 19,8% (KSH, 2001), a legalacsonyabb a hét megyei kistérség közül (az Egri kistérségben pl. 48,3%). A megye kistérségeinek átlaga 28,8%, az országos átlag 38,2%. A legrosszabb mutatóval Tarnabod rendelkezik (4,7%), s bár Heves városban (29,4%) és Tarnamérán (27,8%) magasabbak az arányok, ezek sem érik el a megyei átlagot. A felsőfokú végzettség tekintetében sem jobb a mutató: a kistérségi átlag (5%) fele a megyeinek. Itt is hasonlóan alakulnak a szélsőértékek: a legkedvezőtlenebb Tarnabod (1,5%), a legkedvezőbb Heves (8,1%) helyzete. A rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma 1000 lakosra (KSH, 2005) a kistérségben 49,58 fő, kiugróan a legmagasabb a megyében. Legalacsonyabb a mutató a prosperáló Egri (10,65 fő) és Gyöngyösi (14,21 fő) kistérségekben, a megye kistérségeinek átlaga 24,25 fő, az országos átlag pedig 15,14 fő. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0 24 éves népességből (KSH, 2005) a Hevesi kistérségben 46,4%, szintén jóval magasabb a többi kistérségre jellemző aránynál. A megye kistérségeinek átlaga 30,8%, az országos átlag 23,38%. A kistérség szociális helyzetét már a statisztikai adatok is hűen tükrözik. Megállapítható, hogy az alacsony átlagos képzettség, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekbe tartozók 16

18 nagy száma és a segélyezésre szorulók magas aránya rendkívül nagy terhet ró a kistérségre. A 2001-es népszámláláskor a kistérségben élők 8,9%-a vallotta magát roma nemzetiségűnek (az akkori megyei átlag 4%), de a 2005-ben készült komplex kistérségi program adatgyűjtése alapján a becsült kistérségi átlag 24%. Tarnabodon, Kömlőn, Erken, Tarnazsadányban a tényleges arány meghaladja az 50%-ot, Átányban, Erdőtelken, Kiskörén, Tarnaörsön és Tiszanánán pedig 30% körüli. A roma kisebbséghez tartozók képezik le ma Magyarországon a legkomplexebben a leszakadó társadalmi csoportok jellemzőit, így körükben nagyobb arányban találunk inaktív, tartósan munkanélküli, gyesen vagy gyeden lévő, valamint munkaképes korhatár alatti (nyugdíjas), megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élő, alacsony szinten iskolázott (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező), szakképzetlen (legfeljebb gimnáziumi érettségivel rendelkező), illetve 45 év feletti munkavállalókat. A kistérségben Cigány Kisebbségi Önkormányzatok működnek Erdőtelek, Erk, Heves, Kisköre, Tarnabod, Tarnazsadány és Tiszanána településeken. A Hevesi Kistérség Többcélú Társulása 2006 júniusában a gyermekjóléti szolgáltatás ellátására, 2006 augusztusában a családsegítés feladat ellátására szerzett működési engedélyt. Innentől saját intézményeként működteti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. Az intézmény székhelye Heves, Tarnazsadány, Tiszanána, Átány és Erdőtelek telephelyekkel. A gyermekjóléti szolgáltatás intézményi keretei között pszichológiai, fejlesztőpedagógiai és jogi tanácsadás működik. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat a telephelyeken keresztül a települések mindegyikén elérhető. Az egyes településeken a gyerekszámnak megfelelően, de a szükségletekhez nem igazodva nagyon különböző időtartamban működik a szolgáltatás. A jelentős problémákkal küzdő Tarnabodon például, ahol a veszélyeztetett gyerekek száma meghaladja a 60 főt, csupán heti 12 órában van jelen a gyermekjóléti szolgálat munkatársa. A gyermekjóléti szolgáltatásokba a kistérségben élő 0 17 éves gyerekek (8624 fő) 9,1 százaléka (792 fő) volt bevonva 2007-ben. Az országos arány 6,4%. A családsegítő szolgáltatásait a korosztály 5 százaléka (432 fő) vette igénybe, az országos arány 2%. A kistérségben 531 gyereket tartanak nyilván veszélyeztetettként (a 0-17 évesek 6,2 százaléka), 131 gyerek pedig védelembe vett (1,5%). Az előbbiek aránya a kistérségi családok helyzetét ismerve meglepő módon alacsonyabb az országos mutatónál (10,5%), utóbbiak aránya pedig csak kevéssel haladja meg azt (1%) a 2007-es adatok szerint. A lakosságszámtól függetlenül biztosítandó szociális alapszolgáltatások (házi segítségnyújtás, étkeztetés) egyetlen kivétellel minden településén elérhetők: Tarnazsadányban nincs házi segítségnyújtás. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat 17

19 ahogy fentebb szerepel kistérségi társulás formájában működik, és lefed minden települést. Az idősek nappali ellátását, amely 3000 fő felett kötelező, hat település (Átány, Erdőtelek, Kömlő, Tarnaszentmiklós, Heves és Zaránk) biztosítja, az utóbbi két településen idősek otthona is működik. Falu- vagy tanyagondnoki szolgáltatás 2007-ben sehol nem működött a kistérségen belül. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást népességszáma alapján egyedül Hevesnek kellene biztosítania, de 2007-es adat szerint erről nem gondoskodik. 24 Égető probléma az adósságkezeléshez való hozzáférés hiánya. A szabályozás a szociális törvény szerint csak a 40 ezer lakos feletti településeken kötelező az ellátás eleve sújtja a nagyváros-hiányos és természetesen az aprófalvas, hátrányos helyzetű régiókat. A munkaerő-piaci helyzet Munkanélküliség, a foglalkoztatottság mértéke A TEIR nyilvántartása szerint a Hevesi kistérség 13 települése társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és 2008 között a kistérség munkanélküliségi rátája 10,4%-ról 20,8%-ra nőtt, miközben a foglalkoztatottsági ráta kevesebb, mint 1 százalékponttal emelkedett ra a munkanélküliségi ráta 2,6-szer volt magasabb (20,8%), mint az országos ráta (8%), a foglalkoztatási ráta (46,9%) pedig majdnem 10%-kal volt alacsonyabb az országosnál (56,7%). A megyei foglalkoztatási ráta ekkor 53,2%, a munkanélküliségi ráta pedig 10,9% volt. Elsősorban a fejlettebb kistérségeknek (Egri, Gyöngyösi, Füzesabonyi kistérség) köszönhető, hogy ezek az adatok nem voltak sokkal rosszabbak az országos mutatóknál. Az, hogy 2008-ban a Hevesi kistérség munkanélküliségi rátája még a megyeinek is kétszerese volt, már ekkor jelezte ennek a térségnek a legégetőbb problémáját. 25 Az aktív korú lakosság kevesebb, mint fele volt foglalkoztatott már 2008-ban a kistérségben. Az ÁFSZ 2010-es adatai szerint a helyzet ebben az évben sem változott jelentősen: a munkanélküliek száma a évesek között 2323 volt (18,39%), és a kistérség foglalkozatási rátája a megyében még ekkor is a legrosszabb (46,9%), azonos a évivel. Az aktivitási arány (munkanélküliek és foglalkoztatottak együtt) nem különbözik jobban a többi kistérségétől, ám ez csak annyit jelent, hogy a munkanélküliek aránya magas, és ebben a kistérségben is lenne munkaerő TÁMOP Kistérségi Tükör, Hevesi Kistérség, 38. o. 25 Hevesi kistérség helyzetelemzés a kistérségi gyerekesély stratégiához, o. 26 Hevesi kistérség helyzetelemzés a kistérségi gyerekesély stratégiához, 44. o. 18

20 A TEIR nyilvántartása szerint a munkanélküliségi ráta 2010-ben valamivel alacsonyabb volt, mint 2009-ben (kb. 17%), ám még mindig sokkal magasabb, mint a régióban (15% alatti), a megyében (11%) körüli, illetve országosan (9% körüli). 27 A KSH 2010-es adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők aránya a Hevesi kistérségben 16,7% volt, a megyén belül változatlanul a legmagasabb a kistérségek közül. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül 61,4% volt. 28 Települési szinten nincsenek adatok a foglalkoztatási és munkanélküliségi rátáról (16 64 évesek között): az ÁFSZ relatív mutatója a munkavállalási korú népességgel számol (nyilvántartott álláskeresők a éves népesség százalékában). Eszerint 2009-ben a legrosszabb helyzetű települések a foglalkoztatottság terén Tiszanána (26,7%-os relatív mutató), Tarnaörs (22,6%), Kömlő (22,2%), Átány (21,2%) és Tarnazsadány (20,1%). 29 A 2012-es településsoros adatokból a februárban és áprilisban nyilvántartott álláskeresők számát és a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányát érdemes kiemelni. Az áprilisi adatok az idénymunkáknak köszönhetően kedvezőbbek. Mindkét hónapot tekintve Tarnazsadány és Kömlő adatai a legrosszabbak: a nyilvántartott álláskeresők aránya februárban 34-36%, áprilisban 26-30%, és hasonlóan magasak az arányok Átányban, Tarnabodon, Tiszanánán és Tarnaörsön. 30 A roma kisebbségen belül nagyon alacsony az aktív, folyamatos és legális foglalkoztatásban állók aránya. A többség vagy teljesen kívül reked a munkaerőpiacon, vagy feketemunkásként főleg az építőiparban dolgozik. Mostanra a második generáció nő fel úgy, hogy nem látja a szüleit munkába járni. A generációkon átívelő munkanélküliség nem adott pozitív mintát a fiataloknak, így elkötelezettségük csekély, nem ismerik a munka megtalálásának, megtartásának fortélyait. Mindemellett az oktatás rendszere gyakorlatilag generációkra konzerválja munkanélküliségüket, perifériára szorult helyzetüket. A települések önkormányzatai és tartós munkanélküli népessége számára egyaránt fontos lehetőség a közmunkában való foglalkoztatás. A Hevesi kistérségben az átmenet 27 Hevesi kistérség helyzetelemzés a kistérségi gyerekesély stratégiához, 44. o. 28 Hevesi kistérség helyzetelemzés a kistérségi gyerekesély stratégiához, 45. o. 29 Hevesi kistérség helyzetelemzés a kistérségi gyerekesély stratégiához, 46. o. 30 Hevesi kistérség helyzetelemzés a kistérségi gyerekesély stratégiához, 47. o. 19

21 évtizedében nagyobb mértékű munkahelyteremtés nem történt a rendszerváltás egyik vesztese a kistérség. Jelenleg a legtöbb aktív korúnak az önkormányzatok adnak munkát. A legjelentősebb ipari foglalkoztatók a malom, a mezőgépgyár, illetve a háziipari szövetkezet és más kisebb könnyűipari gyáregységek. Munkaerő-piaci intézményrendszer, alternatív, komplex szolgáltatások, programok A Hevesi Munkaügyi Kirendeltség szolgáltatásai a szegénység és a rossz közlekedés, valamint a meglehetősen hiányos információáramlás miatt nehézkesen érhetőek el. A kistérség társadalmi-foglalkoztatási helyzetét jól mutatják a foglalkoztatási programok (HEFOP): 8 osztályt biztosító képzés, roma dajka és pedellus program, melyek a roma társadalom szocializációját kívánták segíteni. Komoly társadalompolitikai hatása van annak a foglalkoztatási programnak, amelyet Tarnabodon és Erken valósítanak meg. A Befogadó falu elnevezésű program a település kiüresedését hivatott megállítani úgy, hogy a szociálisan rászoruló családok szükséglethierarchiáját komplex program segítéségével (közmunka, települési ház biztosítása, mentális segítségnyújtás) építik újra. Az OFA A családsegítő szolgálatok foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásainak fejlesztése című programjára beadott pályázatok közül 2009-ben a Hevesi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat támogatásban részesült, ily módon lehetőséget kapva négy fő foglalkoztatására. A hevesi kistérségben támogatott HEFOP programok száma az országos átlag felét tette ki. Az elnyert nyolc HEFOP program közül hét óvodai, iskolai kompetenciafejlesztést segítő program, egy pedig a Befogadó falu programhoz kapcsolódó, a Tutor Alapítvány által elnyert HEFOP es program volt. Az NFÜ jelentéskészítője nem jelzi a szintén ide tartozó HEFOP es programot, melyet szintén a Tutor Alapítvány nyert el Heves megyei szociális szakemberek képzésére. Az UMFT keretében hat TÁMOP program nyert támogatást a kistérségben: kettő profitorientált cég által beadott TÁMOP 2.3.3/A-09/1 Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva program keretében, a Tutor Alapítvány három pályázata, egy Ifjúsági Információs Pont és két Tanoda létrehozására, valamint egy, a szintén Befogadó falu programon munkálkodó MMSZ Befogadás Kht. által elnyert LHH-s projekt gyermekés ifjúságvédelem témájában. A családok depriváltsága A GYEP program 2009-ben vizsgálta a családok depriváltságát. Ennek egyik mutatója az, hogy a családok mekkora részének van elmaradása a lakásrezsivel, közüzemi díjakkal. A 20

22 Hevesi kistérségben a családok 12,1 százalékának volt áramtartozása, 4,6 százaléknak elmaradása a vízszámlával, 15,9 százalék pedig a gáz díjával tartozott. Összességében a válaszadó családok közel egynegyedének (22,2%) volt tartozása valamely közszolgáltató felé. A tartozás mértékét tekintve csak az összes tartozást tudjuk, amelyben a rezsitartozások mellett benne van egyéb adósság is (családnak, rokonnak, boltba); eszerint a családok mintegy háromnegyedének (73,5%) nincs tartozása. Az adóssággal rendelkező családok közel egytizedének (9,2%) volt húszezer forintnál kevesebb adóssága, egyötödük húsz- és ötvenezer forint közötti, egynegyedük ötven- és százezer forint közötti, több mint egyharmaduk pedig százötvenezer forintnál is több tartozást halmozott fel. Másik három indikátort vizsgálva az derült ki, hogy a családok egynegyedében (24,5%) előfordul, hogy nincs, vagy nem marad pénz élelmiszerre, ami igen megdöbbentő arány. Ezekben a családokban nehézséget okoz a mindennapi élelem előteremtése is. Hasonlóan fontos, hogy egytizedük nem tudja kiváltani a gyerekek gyógyszerét, és további 19,1 százalékuk egyáltalán nem is költ erre. A családok több mint felében (57,2%) nincs pénz a gyerekek évi egyheti nyaralására, 7 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a gyereknek nincs is szüksége üdülésre. A kistérségben az értelmiségi szerep hiányával és a helyenként elöregedő települési társadalommal magyarázható az, hogy a civil társadalom szerveződései inkább a hivatásokhoz kapcsolódnak, és működésük kevésbé intenzívnek mondható. Elsősorban a köz- és magánvagyon biztonságához kapcsolódó (tűzoltó egyesület, polgárőrség) szerveződéseket és a gazdaköröket emelhetjük ki. A nevelési-oktatási intézményekhez is szinte mindenhol kiépítették civil forrásszerző lehetőségeiket a pedagógusok, akik meglehetősen aktívnak számítanak a kistérségben Adósság és munkavállalás Az eladósodottságból való kilábolás feltétele, hogy az átmeneti pénzbeli segítséghez munkakeresésben nyújtott segítség és munkalehetőség társuljon. A munkavállalás gátjai A munkaerőpiacról kiszorult csoportok munkavállalását számos probléma nehezíti: tartós munkanélküliség alacsony iskolai végzettség vagy szakképesítés hiánya piacképes szakma hiánya alacsony jövedelem, eladósodottság szenvedélybetegség egyéb egészségügyi problémák 21

23 lakhatási gondok csonka család a családi kapcsolatok rendezetlensége, támogató háttér hiánya szocializációs hiányosságok, életvezetési problémák roma származás A tartós munkanélküliségnek járulékos hatásai is vannak, amelyeket szintén kezelni kell ahhoz, hogy sikeres legyen a személy reintegrációja: a rendszeres jövedelem megszűnése vagy csökkenése stressz, szorongás, depresszió pszichés okok szomatizálódása, egészségkárosodás a társas kapcsolati háló szétszakadozása, izoláció a társadalmi presztízs elvesztése az önértékelés csökkenése, az identitás és a biztonságérzet elvesztése a gyermekek kirekesztettsége szenvedélybetegség (alkoholizmus, nyugtató-, altatóhasználat) életvezetési problémák rendszertelen életmód, strukturálatlan napirend munkanélküli létre való szocializáció hibás minta átörökítése A munkavállalás elé további akadályt gördít a munkagyakorlat, a munkaszocializáció hiánya, ami összefügg a többgenerációs munkanélküliséggel. A munkába állás alapvető külső feltételei sem adottak a kistérségben. A nehezen megközelíthető kistelepüléseken fél ötkor elmegy az utolsó busz bár az itt élők az utazási költséget sem bírják fedezni, ide nem járnak be a munkásjáratok sem. Jellemzően nincsen olyan közösségi tér, ahol a munkalehetőségeknek utána lehet nézni. Elenyésző a bejelentett állások száma, és a tetemes tartozást felhalmozók amúgy is szívesebben választják a feketemunkát, mert így nem letiltható az adósságuk a fizetésből. Motivációs tényezők és elvárások A mélyszegénységben élők körében érezteti hatását az új szociális szabályozás szerinti eljárás, mely szerint egy családban csupán egy segélyezett lehet ez a családok számára nagy motiváló erő az elhelyezkedésben. 22

24 Azokban a családokban, ahol volt minta és van törekvés az elhelyezkedésre a tartozások törlesztése és a család eltartása érdekében, ott van esély a visszatalálásra a munka világába. Együttműködési készség és érdekérvényesítő képesség A kistérség lakosságának egy része felkészült, és segítséggel képes a munkavállalásra, helyzetének javítására. Az ő esetükben elsősorban az információ- és kapcsolathiány, illetve a közlekedés megoldatlansága jelenti a fő problémát. A kistérségben élők érdekérvényesítési képessége igen gyenge, és lehetőségeik rendkívül szűkösek. Azok közül, akiknek sikerül munkát találniuk, sokan feketén foglalkoztatottak, s gyakran nem kapják meg a bérüket. Többen ezekből a tapasztalatokból okulva választják a közmunka programban való részvételt, mivel az ugyan kevesebb jövedelmet jelent, viszont biztonságosabb. A helyzet megváltoztatásához nem elegendő a munkavállalói jogok ismertetése a lakosságnak, a munkáltatói oldal szemléletének megváltoztatására is szükség van. Kiegészítő szolgáltatások iránti igények A kistérségben igen nagy igény mutatkozik a kiegészítő szolgáltatásokra. A problémák (egészségügyi, munkavállalási, anyagi, családi, szocializációs, származási stb.) komplexitásából fakadóan az egyénre szabott szolgáltatások tudnak hatékonyan működni. Az emberek a nem intézmény, nem hivatal jellegű szolgáltatásokban bíznak, illetve ezeket veszik szívesebben igénybe. Emellett fontos tényező, hogy az egyes lehetőségeket, segítségnyújtási formákat, információkat számukra érthető módon juttassák el hozzájuk, és a megvalósításban is segítséget kapjanak, folyamatos elérhetőséggel. 5. Kiindulá s: Befogadó falu, Hitel - S Program A Tartozunk ennyivel! projekt, amely a Hevesi kistérség egészét átölelő program, a Befogadó Falu Program és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat HITEL-S Programjának talaján indult útnak. Az adósságkezelés jól illeszkedett a Befogadó falu korábbi programjai, szolgáltatásai körébe, a HITEL-S Program tapasztalatai pedig elméleti és gyakorlati alapot biztosítottak a projekt számára. 23

25 Befogadó Falu Program A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Tutor Alapítvány 2004 őszén az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériummal, illetve a Hajléktanokért Közalapítvánnyal közösen indította el a Befogadó Falu Programot, hogy az összetartó, lakhatási gondokkal küszködő családok számára valós lehetőséget teremtsen a hajléktalan létből történő kilépésre, az önálló otthon, önálló egzisztencia megteremtésére. Az első Befogadó falu Tarnabod községben valósult meg, a program kiterjesztésére pedig a Hevesi kistérség egy másik hátrányos helyzetű településén, Erken kerülhetett sor. A családok az őket korábban gondozó szociális szervezetek munkatársainak segítségével kerülhetnek a programba (a családok helyzetét bemutató levél elküldésével), emellett a község szociális teherbírását figyelembe véve a település legszegényebb családjai közül is néhány a program résztvevője lett. Az egyik kiemelt cél a programba bevont családok önálló életvitelének elősegítése, ezért a program elindítói szükségesnek tartották, hogy minden egyes házhoz tartozzon háztáji gazdálkodásra alkalmas méretű kert, illetve gazdasági épületek. A házak tulajdonjoga a karitatív szervezeteké, a benne lakók a házakat szociális bérlakásként használhatják, térítésmentesen. A családok évről évre megújított szerződésben vállalják az együttműködést a program munkatársaival, gondoskodniuk kell gyermekeik óvodába, iskolába járatásáról, a használatba kapott ház és kert gondozásáról. Közösségi szolgáltatások Tarnabod lakóit a program munkatársai a háztáji gazdálkodás újraindításával, képzések és közösségi programok szervezésével, falubusz járat biztosításával támogatták. A falubusz megkönnyítette többek munkaerő-piaci részvételét, a közeli települések infrastruktúrájának (pl. a szakorvosi rendelések) elérését, és használatával lehetőség nyílt közös kirándulások, rendezvények szervezésére, ami elősegítette a helyi közösség összekovácsolását. A közösség fejlesztéséhez, egyben a program elfogadtatásához hozzájárult az is, hogy kezdetben a községi Népházban főként a helyi fiatalság számára mozi működött, 2008 decemberétől pedig a Norvég Civil Támogatási Alapnak köszönhetően Retextil társadalmi és ökológiai újrahasznosító (recycling) program indult. 24

26 Ugyancsak a Népházban került sor még 2005-ben az egész falu számára meghirdetett úgynevezett Konyhakert program első képzéssorozatára, amit a sokak által kedvelt Bálint gazda vezetett. E program második eleme háziállatok ólakba telepítése azoknál a családoknál, akik részt vettek az állattartást megalapozandó újabb rövid képzésen. A település legszegényebb lakosainak az eladósodásuk megfékezésére új szociális támogatási formákat is ajánlott a program. Több családnál az áramszolgáltatás megszüntetésének alternatívájaként előrefizetős, úgynevezett kártyás villanyórákat szereltek fel, mely a tapasztalatok szerint hozzásegíti őket az energiával való takarékoskodáshoz. Az adósságkezelési szolgáltatás azokon a legnehezebb helyzetű családokon segít, akik önerejükből képtelenek rendezni felgyülemlett közüzemi tartozásaikat megelőzve ezzel az uzsora jellegű eladósodásukat. Gyermek- és ifjúsági programok A településen a közösségi élet fellendítése, a tehetséggondozás, valamint a szabadidő hasznos eltöltése érdekében 2007-ben alternatív napközbeni ellátás indult a kocsmából átépített Mip Tanti Játszóházban. E program az Európai Unió által finanszírozott HEFOP es projekt keretében valósult meg, helyi munkanélküli nők gyermekfelügyelői képzésével és foglalkoztatásával. A két helybeli gyermekfelügyelő asszony munkájával működő Játszóház ad otthont az iskolai közétkeztetésnek, délelőtt és délután gyermekek számára fejlesztő és szabadidős foglalkozásoknak, a Retextil programnak. Uniós támogatással a Játszóház újabb programokkal, tudatosabb szolgáltatástervezéssel Ifjúsági Információs Ponttá fejlődött, majd az iskolai előmenetel segítésére, az első osztályos, felsős és középiskolás fiatalok számára Tanodák nyíltak Tarnabodon és Tarnazsadányban ben a leghátrányosabb helyzetű kistérségek uniós fejlesztési programjának köszönhetően újabb szolgáltatások indultak a befogadó településeken. A tarnabodi és az erki Biztos Kezdet Gyerekházak feladata a 0 5 éves gyermekek fejlődésének elősegítése, a felelős szülői szerep kialakítása, megerősítése. A minden délelőtt nyitva tartó Gyerekházakban a korszerű gyermeknevelési alapelvek folyamatos és tudatos átadása mellett a gyerekekkel való rendszeres foglalkozás a szülők bevonásával zajlik. A tarnabodi és az erki Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda a 6 29 éves gyermekek és fiatalok tanulási képességének fejlesztésével, iskolai előmenetelük elősegítésével, a munkaerőpiacra való belépésük elősegítésével, a társas kapcsolatok bővítésével járulnak hozzá a térség fiataljainak társadalmi integrációjához. A hagyományos egyéni és közösségi kompetenciafejlesztő programok mellett tanácsadással támogatjuk a fiatalokat, 25

27 a települések lakosságát is elérő nagy rendezvények (pl. falunapi programok, szüreti nap) pedig lehetőséget nyitnak közösségi részvételükre. Foglalkoztatási programok 2004 óta kiemelt cél a foglalkoztatottak számának bővítése. Meghatározó volt a program kezdetén, hogy Tarnabodon megnégyszereződött, a kistérségben pedig összesen 100 fővel bővült a közhasznú és a közcélú munkában részt vevő személyek száma. Mivel azonban a közhasznú foglalkoztatás hosszú távon nem jelent megoldást a munkavállalók számára, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat létrehozta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Szociális és Foglalkoztató Közhasznú Társaságot, és saját erőből megvásárolta a volt termelőszövetkezeti istállóépületet, melyben 30 munkavállalónak helyet biztosító elektronikai bontó üzemhez csarnokot alakított ki. A foglalkoztatási program keretében az üzem kialakítása és kezdeti működtetése az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és a Heves Megyei Munkaügyi Központ támogatásával valósult meg. A munkavállalók foglalkoztatásba ágyazott betanító képzésen vettek részt, a továbbiakban munkaerőpiacra történő visszailleszkedésüket az üzemben alkalmazott üzemi szociális munkás is segíti. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadás" Nonprofit Kft óta folyamatosan biztosít elfogadható munkavégzést az elektronikai bontóüzemben, így helyben az egyetlen, bárki által elérhető legális kenyérkereseti lehetőséget tartja fenn. Erk a második Befogadó falu Az új Befogadó falunak a heves megyei mintegy 900 lakosú Erk község ad otthont. Tarnabodhoz hasonlóan itt is célként fogalmazódott meg a helyi foglalkoztatás érdekében munkahelyek teremtése, melyhez folyamatosan keresik a lehetőségeket, valamint az együttműködő partnereket. A Szeretetszolgálat nevelőszülő-hálózatát Erkre is kiterjesztette, 2008 nyarán, majd 2010-ben nevelőszülői képzést hirdettek. Jelenleg 20 családban vannak már gyermekek, és további 20 család várja az állami gondoskodásban részesülő gyermekek kihelyezését. HITEL- S Program A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a 2008 októberében kirobbant hitelválság károsultjainak megsegítésére 2009 februárjában indította el a HITEL-S Programot, kísérleti jelleggel. 26

28 A program pilot projektje a Takarék Bank és egyes Takarék Pont-tag takarékok együttműködésével valósult meg, míg a program másik fele a Szeretetszolgálathoz közvetlenül beérkező esetek kezelésére épült. A HITEL-S Program tevékenységei A program munkatársai a családok gazdasági egyensúlyának (bevételek/kiadások) megteremtése céljából a bajbajutottakkal együtt keresik a megoldásokat a háztartási mérleg átgondolásával, helyzetfelmérést készítenek, adósságkezelési szolgáltatást nyújtanak, valamint közvetítenek a pénzügyi intézetek, a közműszolgáltatók felé. Közreműködnek abban, hogy a családok eligazodjanak az őket érintő szabályok és információk sűrűjében, és megtalálják azokat a természetes és intézményi támaszokat, amelyek nehéz helyzetükben megoldást jelenthetnek. Az érintett célcsoport A program célcsoportjába azok a hátrányos helyzetű családok, személyek tartoznak, akiknek a válság hatására romlott az élethelyzetük, így veszélyben van a megélhetésük, lakhatásuk. Az adósságcsapdába került családok nem csupán az eladósodásból eredő anyagi-pénzügyi problémáik rövid távú kezelésében kapnak segítséget, hanem hangsúlyos a szociális, mentális, egészségi élethelyzetüket tekintetbe vevő folyamatos kísérésük. 6. A Tartozunk ennyivel! projekt céljai és elméleti alapja Célok és célcsoportok A Kísérleti program az adósságcsapda megelőzése érdekében című konstrukcióban a kiíró három nagy, összefüggő területen történő beavatkozással kívánt hatást gyakorolni: (1) a háztartásgazdálkodási tudás fejlesztése és segítése (szociális munka segítségével); (2) banki szolgáltatások hatékony igénybevétele (pénzügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés segítése közvetítő/mediáló szervezet segítségével); illetve (3) munkába állás segítése. A kiíró elvárása az volt, hogy lehetővé váljon az adósságok törlesztése, és meg lehessen akadályozni az újabb adósságok keletkezését. 31 A támogató olyan pályázatok benyújtását várta, amelyek egyszerre mozgósítják az adósságkezelésben már használatos eszköz- és kapcsolatrendszert, továbbá a programot 31 Teller Nóra: TÁMOP 5. TENGELY PROGRAMJAINAK MONITORING VIZSGÁLATA, TÁMOP 5.3.5/09-1 intézkedés, Városkutatás Kft., 2011., 2. o. 27

29 elviszik olyan térségekbe, ahol eddig nem folyt adósságkezelési szolgáltatás (állami program), és ez a tevékenység kiegészül további szociális munka elemekkel és egyéb innovatív elemekkel. 32 A Tartozunk ennyivel! projekt a Hevesi kistérségben olyan adósságkezelő, adósságmegelőző program kialakítását és megvalósítását célozta, mely ötvözi a hagyományos szociális munka eszköztárát a személyes kapcsolatokon nyugvó támogatással, lehetőséget nyújt a tartozással rendelkezők, szegénységben élők segítésére, bevonja az ügyfeleket a program fejlesztésébe, aktívan alkalmazza a nem formális tanulás módszereit, biztosítja az információt, a szolgáltatások elérését, sokszínűsége lehetővé teszi a kríziskezelést és a prevenciót is, módot ad a közösség erejének növelésére, a társadalom szövetének erősítésére, épít a helyi szociális szolgáltatók munkájára, új eljárásokkal gazdagítva azt, mintát ad a település döntéshozóinak a szociális problémák kezelésére, szektorközi együttműködést valósít meg, közvetít a különböző szereplők közt, a személyes felelősség hangsúlyozásával terel minden résztvevőt a tudatosan meghozott optimális döntések felé, esélyt teremtve arra, hogy a program végeztével közös munkánk modellként szolgálhasson más kistérségek, települések szolgáltatási palettájának tervezésében. A program elsődleges célcsoportja a Hevesi kistérségben - ahol a foglakoztatási és iskolázottsági mutatók 10%-kal alacsonyabbak az országos átlagnál, és a háztartások 20%-ában jelen van a közműtartozás, ugyanakkor a szociális szolgáltatások alacsony szintűek, vagy el sem elérhetőek - azon háztartások köre volt, melyekben a felgyülemlett adósság, annak kezelése, illetve az adósságcsapda kialakulásának megelőzése támogatást, beavatkozást igényel. A célcsoport ugyanakkor meglehetősen heterogén, tagjainak a hátrányok különböző szintjeivel kell megküzdeniük. A szegregálódó falvak lakosainak munkalehetőségtől és ellátásoktól megfosztottsága nehezen összemérhető a nagyobb városok iskolázottabb, jobb esélyekkel rendelkező lakosságának problémáival. Míg utóbbi esetben elégséges lehet a kísérés, a lehetőségek 32 Teller Nóra: TÁMOP 5. TENGELY PROGRAMJAINAK MONITORING VIZSGÁLATA, TÁMOP 5.3.5/09-1 intézkedés, Városkutatás Kft., 2011., 2. o. 28

30 folyamatos tudatos átgondolása és közvetítés a szolgáltatók felé, úgy egy mélyszegénységben élő, akár uzsorával is terhelt család folyamatos mentorálást, együttgondolkodást igényel, és inkább a tudásmegosztás indirekt formáit képes befogadni. Másodlagos célcsoportunkba tartoztak a kistérség szociális szolgáltatói, így a családsegítő szolgálat, a munkaügyi kirendeltség, a helyi civil szervezetek, a közmű- és hitelező cégek, valamint az önkormányzatok és oktatási intézmények. Tapasztalatunk szerint az aktívabb együttműködéssel, a problémákon felülemelkedő konstruktív közös munkával jelentősen javítható a helyi lakosok és a szolgáltatók helyzete is. További célcsoportunk a kistérségen túlnyúlva azon civil szervezetek, szociális szolgáltatók, döntéshozók és cégek köre, amelyek maguk is felismerték a háztartások adósságcsapdájának veszélyeit mind a családokra, mind a közösség s a társadalom egészére nézve, és készek hagyományos módszerekkel és új eszköztárral tenni ez ellen. Elméleti alapok: A társadalmi tőke fogalma, tí pusai Mind a projekt általános céljainak meghatározása, mind a célcsoportok kijelölése, mind a gyakorlati munkánk erősen kötődik a társadalmi tőke elméletéhez, ezért fontosnak tartjuk, hogy röviden kitekintsünk erre a teóriára, a teljesség igénye nélkül. A társadalmi tőke fogalmát a jelenség négy legnagyobb hatású, mára klasszikusként kezelt kutatójának (Bourdieu, Coleman, Putnam és Fukuyama) meghatározásain keresztül mutatjuk be. Bourdieu a Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke című művében az egyes tőkefajták egymásra történő átváltásának ( rekonverziójának ) folyamatait vizsgálta. Bourdieu, túllépve a közgazdaságtan tőkefogalmán, kulturális, társadalmi és szimbolikus tőkéről értekezett. A közvetlenül anyagi tőkévé váltható gazdasági tőke, valamint a bizonyos feltételek mellett gazdasági tőkévé konvertálható társadalmi és kulturális tőke fogalmából kiindulva jut el a tőkeátváltások elemzéséhez. Felfogásában a társadalmi tőke azokat az erőfeszítéseket foglalja magába, amelyeket az egyének a társadalmi kapcsolathálók kialakítása céljából fejtenek ki. A társadalmi tőke magánvagyon, amely révén az érintettek erősíthetik társadalmi státusukat, sőt hatalomra tehetnek szert Füzér Katalin Gerő Márton Sik Endre Zongor Gábor: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI, 2005, 19. o. 29

31 Coleman szerint a társadalmi tőke a személyek közötti viszonyokban testesül meg, és akkor keletkezik, amikor az emberek közötti viszonyok úgy változnak meg, hogy elősegítsék a cselekvést. (Coleman 1998 (1988): 17). A társadalmi tőke erőforrásként hasznosítható kapcsolatrendszer, amelynek három alaptípusa: kötelezettségek/elvárások, információs csatornák és normák/szankciók. Coleman felfogásában a hangsúly a társadalmi tőke egyéni cselekvést előnyösen előmozdító vonatkozásán van, habár elméletében megjelenik a társadalmi tőke közjószág-jellege is: bizonyos típusainak előnyeit nem csak azok élvezhetik, akik létrehozzák, mivel nehéz kizárni másokat a fogyasztásából. 34 A társadalmi tőke közjószág-felfogása Putnam (1993, 1993a, 1995, 2000) munkáiban teljesedik ki. Szerinte, míg a fizikai tőke fogalma tárgyak és az emberi tőke fogalma emberek egyedi sajátosságaira utal, addig a társadalmi tőke inkább kollektív ismérv: egyének közti kapcsolatokat, szoros társadalmi kapcsolathálókat, erős civil szervezeteket, valamint a kölcsönösség, a szolidaritás és a bizalom ezekből fakadó normáit jelenti. A társadalmi tőke szorosan kapcsolódik a civil kurázsi fogalmához, felhívja a figyelmet arra, hogy a civil kurázsi sokkal hatékonyabb, ha a kölcsönös társadalmi kapcsolatok sűrű hálózatába ágyazódik (Putnam 2000:19). Putnam szerint a társadalmi tőke kulturális jelenség, egyszerre jelenti a kollektív cselekvésre való készséget és a közintézményekbe vetett bizalmat, nagy közösségek (akár nemzetek vagy régiók) jellemzője. 35 A társadalmi tőke fogalmát Fukuyama Bizalom című munkája (Fukuyama, 1997(1995)) nyomán a következőképpen határozhatjuk meg: az emberek közti társadalmi együttműködést (kooperációt) elősegítő, mozgósított informális társadalmi normák és értékek együttese, kezdve a reciprocitástól a bizalmon át egészen a valláserkölcsig. A hangsúly két kulcsszón van: együttműködés és mozgósítás. Társadalmi tőkéről, vagyis felhasználható és bővíthető erőforrásról ugyanis csak akkor beszélhetünk, ha a potenciális társadalmi normákat adott társadalmi kapcsolatban (legyen az, mondjuk a kölcsönösség normája egy baráti kapcsolatban) életre hívjuk, mozgósítjuk a kölcsönösen előnyös együttműködés céljából. A közgazdasági szakkifejezés, a tőke használata azért lehet indokolt, mert a társadalmi kapcsolatokban rejlő, majd az együttműködéshez életre hívott társadalmi normák segítéségével a társadalmat ugyanúgy lehet építeni és 34 Füzér Katalin - Gerő Márton Sik Endre Zongor Gábor: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI, 2005, o. 35 Füzér Katalin - Gerő Márton Sik Endre Zongor Gábor: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI, 2005, o. 30

32 rombolni, mint az anyagi/fizikai vagy az emberi tőke segítéségével. Példaként említhetjük az olasz maffia ténykedését, ahol egyértelműen létezik a csoporton belül, a csoport tagjai között társadalmi tőke és együttműködés, de ennek kihatása a társadalom többi tagjára egyértelműen káros. Éppen ezért, amikor a társadalmi tőke működését és mértékét vizsgáljuk, fontos kérdés annak társadalmi összhasznossága. 36 Attól függően, hogy milyen minőségű, irányultságú és erősségű társadalmi kapcsolat jellemzi, a társadalmi tőke különféle típusait különböztetjük meg. Beszélhetünk: összetartó társadalmi tőkéről, melyet erős kötések (például családon vagy etnikai közösségen belüli kapcsolatok) jellemeznek. A társadalmi tőkének ez a formája hajlamos másokat kizáró, homogén csoport- és közösségi tudat kialakítására. Az összetartó társadalmi tőke megítélése össztársadalmi szempontból nem egyértelmű. Az összetartó társadalmi tőke a családon, rokonságon, nemzetiségen belüli kölcsönös segítséget, szolidaritást is erősítheti, mint egyfajta erős társadalmi ragasztóanyag, de forrása lehet a kirekesztő, másik családdal, népcsoporttal, nemzetiséggel szembeni ellenséges magatartásnak is. összekötő társadalmi tőkéről, melyet gyengébb, kevésbé sűrű de csoporthatárokat áttörő kötődések jellemeznek. Ez a forma inkább alkalmas a különböző társadalmi csoportok, rétegek közötti kapcsolatteremtésre, integrációra. összekapcsoló társadalmi tőkéről, amely a civil társadalom és a kormányzat, illetve más hierarchikusan elkülönülő társadalmi egységek összekapcsolását szolgálja. Mint ilyen egyaránt lehet a civil társadalom és a kormányzat közötti jobb együttműködést elősegítő áttétel, de lehet korrupciós kapcsolatrendszer. 37 A társadalmi tőke növelésével foglalkozó nemzetközi projektek, tanulmányok A társadalmi tőkére vonatkozó elméletek világsikerének egyik oka az lehet, hogy nincs olyan ország, kultúra, gazdaság, amelyben valamilyen formában ne lehetne alkalmazni a fogalmat valamely jelenség megmagyarázására. A társadalmi tőke szegény országban a fejlődés záloga, gazdag országban a gazdagodás negatív hatásainak ellenszere, jóléti gazdaságban az állam egy lehetséges helyettesítője, piaci gazdaságban a tranzakciók hatékonyságát fokozó intézmény. Mivel a társadalmi tőke használhatóságát a világ 36 Füzér Katalin Gerő Márton Sik Endre Zongor Gábor: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI, 2005, o. 37 Füzér Katalin Gerő Márton Sik Endre Zongor Gábor: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI 2005, 22. o. 31

33 minden részén felfedezték, ezért nem meglepő, hogy a fogalom hamar nemzetközi konferenciák tárgya, összehasonlító tanulmányok témája és nemzetközi szervezetek kedvence lett. Ma már van a társadalmi tőke kutatására specializálódott szervezet, The Social Capital Foundation ( sok olyan agytröszt, aki munkájában előszeretettel foglalkozik a társadalmi tőkével, de az Európai Unió kiemelt kutatásai között is bőven találunk társadalmi tőkével megtűzdelt nekiveselkedést, továbbá az ENSZ társadalmi statisztikai mérési problémákra specializálódott munkacsoportja (Sienna Group, is foglalkozott a társadalmi tőke mérésének kérdésével. 38 A Világbank projektje A Világbank társadalmi tőke projektje a bankcsoport nyomor ellen folyó küzdelme programjának része. Mivel a program alapelve, hogy a nyomort elsősorban a gazdasági növekedés, illetve a jólét emelése útján lehet leküzdeni, ezért a társadalmi tőke projekt legfontosabb előfeltevése, hogy a társadalmi tőke vagy pozitív hatással van a gazdasági növekedésre, s akkor eszközként használható a gazdasági növekedés fellendítésében, vagy hatása negatív, s akkor a társadalmi tőke e formáitól meg kell szabadítani a közösséget. A társadalmi tőkében a Világbank a már ismert és elismert tőkék (fizikai, pénz és emberi tőke) sorából eddig hiányzó elemet véli felismerni (innen származik a sokszor idézett társadalmi tőke, mint a hiányzó kapocs szólam, Grootaert, 2001), aminek hozzárendelése a többi tőkéhez megsokszorozhatja azok fenntartható fejlődést elősegítő hatását. A Világbank nem teszi le a voksát egyetlen társadalmitőke-megközelítés mellett sem, inkább háromféle társadalmi tőke koncepciót használ: Szűk definícióként a társadalmi tőke az emberek adott közösségen belüli kapcsolatait és a közösség által elismert normáit jelenti, melyek csoportkohéziót és identitást teremtenek. Tágabb értelemben a társadalmi tőke a csoportokon belüli és a csoportok közötti kapcsolatokat is jelenti. Legmegengedőbb használata pedig a társadalmi, politikai környezetet is magában foglalja, vagyis a kapcsolatokon és a bizalmon kívül a normák, a hagyományok, szokások is a társadalmi tőke részét képezik. 38 Füzér Katalin Gerő Márton Sik Endre Zongor Gábor: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI, 2005, 25. o. 32

34 Általánosságban elmondhatjuk, hogy a Világbank számára társadalmi tőke minden olyan kulturális elem, amely a gazdasági növekedésre hatást gyakorol. 39 A Világbank a társadalmi tőke következő forrásait különbözteti meg: a család, a közösség, az etnikai csoport, civil társadalom, a gazdasági vállalkozások, a közszféra, a nemi szerepek és az oktatás: 40 A társadalmi tőke képződése alapkövének a családot tekinti, mivel itt alakulnak ki a kapcsolatépítés mintái, a gyermek itt tanulja meg, mennyire bízhat a társadalom családon kívüli tagjaiban. Az etnikai csoportok önmaguk is a társadalmi tőke jelentős forrásai lehetnek, de szerepük azért is fontos, mert az etnikai csoportok erősítik a rokoni kapcsolatokat, amelyek a családhoz hasonlóan jelentős forrást jelenthetnek, például az új vállalkozások beindítása során. A közszféra és a gazdasági vállalkozások esetén az erős informális kapcsolatok és a szervezeten belüli bizalom csökkenthetik a tranzakciós költségeket, az ellenőrzési kényszert, így növelik a produktivitást és hatékonyságot. A társadalmi tőke azonban nem csupán a szervezeten belül, hanem a szervezetek között is jelentős hatású lehet: a gazdasági vállalkozások esetében a bizalom jelenti az alapját mindenféle együttműködésnek, a közszféra esetében pedig a lakossággal, társadalommal való erős kötelékek és bizalom a helyi problémák iránti érzékenységet, a törvények, és hatalom iránti erősebb elkötelezettséget és nagyobb szabálykövetést eredményez. Végül, de nem utolsósorban fontosak a különböző szektorok közötti kapcsolatok: az állam, a civil társadalom és a piaci szereplők ugyanis együtt hatékonyabban képesek elérni közös célokat. 41 A Világbank társadalmi tőke projektje keretében nem csupán a társadalmi tőke hatásait, adott pillanatban való szintjét mérő kutatásokat végez, hanem fejlesztési projekteket is 39 Füzér Katalin Gerő Márton Sik Endre Zongor Gábor: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI 2005, 26. o. 40 Füzér Katalin Gerő Márton Sik Endre Zongor Gábor: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI, 2005, 27. o. 41 Füzér Katalin - Gerő Márton Sik Endre Zongor Gábor: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI, 2005, 27. o. 33

35 működtet, melyekben a társadalmi tőke elméletét, illetve gondolkodásmódját használja. 42 Az OECD kutatóintézetének tanulmánya A nemzeti társadalmitőke-fejlesztési tanulmányok másik gyakran hivatkozott nemzetközi archetípusa az OECD oktatással foglalkozó kutatóintézetének összefoglaló munkája. A munka célja a már elméletileg elfogadott és empirikusan elemzett emberi tőkének, és a hozzá valami módon kapcsolódó, azt még ismeretlen mechanizmusokon keresztül, de feltehetően kiegészítő, illetve elősegítő társadalmi tőkének a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásainak elemzése. A társadalmi tőke fogalmát az emberi és a fizikai tőkéhez képesti eltérései által ragadja meg, mint olyan tőkét, ami nem egyéni tulajdonosok, hanem a közöttük létrejövő kapcsolatokban halmozódik fel, s ezért csoportok tulajdonában lévő olyan közjószágnak tekinthető, amit az emberi és a fizikai tőkével azonos módon (tehát idő- és sokféle egyéb ráfordítással) hoznak létre, de aminek beruházási folyamata ezekhez képest kevésbé kézzelfoghatóan megy végbe. 43 Az ily módon definiált társadalmi tőke a kapcsolatok, a bizalom, a közösségi normák és a civil társadalmi aktivitás olyan elegye, amelynek hatására az emberi tőke hasznosulása megnő, valamint a jólét fenntartható termelésére gyakorolt szinergikus pozitív hatása megsokszorozódik. Az emberi és társadalmi tőke fejlesztési kérdéskörét azért elengedhetetlenül fontos elemezni, mert ez a két erőforrás erősen hat a gazdasági fejlődésre, s az ezzel együtt járó, azzal távolról sem azonos jólét-termelésre. Mivel azonban a társadalmi tőke működéséről, a jólét-termelésre gyakorolt hatásainak módjáról kevesebbet tudunk, mint az emberi tőkééről, ezért a fejlesztés során is sokkal nagyobb óvatosságot ajánlanak a tanulmány szerzői. Annak alapján, amit a társadalmi tőke sajátosságairól akkoriban tudni lehetett, fontosnak tartják az összekötő és az összetartó társadalmi tőke egyidejű fejlesztését, mint az esélyegyenlőség, de legalábbis a társadalmi kirekesztettség elkerülésének egyik zálogát, 42 Füzér Katalin - Gerő Márton Sik Endre Zongor Gábor: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI, 2005, 27. o. 43 Füzér Katalin - Gerő Márton Sik Endre Zongor Gábor: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI, 2005, 33. o. 34

36 a kormányzat minden szintjének, illetve a civil társadalom szervezeteinek bevonását a tervezés folyamatába, a fejlesztés-orientált, de az alapkutatások támogatását a társadalmi tőke mérésének és hatásainak jobb megértését elősegítendő. 44 A társadalmi tőke fejlesztése tehát, mint ahogy a fentiekben is látható, a társadalmi kirekesztődés ellen hathat, növelheti a különböző szereplők közötti bizalmat, s a fejlesztés elemei a közösségfejlesztés elemeivel csengnek össze. Ezek az alapgondolatok gyakoroltak hatást azokra a törekvéseinkre, melyek az adósságprobléma gyógyírját egyaránt kereste az egyéni erőfeszítésekben és a közösség szövetének erősítésében. 7. Közvélemény- kutatás a háztartásokat érintő adósság témakörében A projekt keretében a háztartások eladósodásához kapcsolódó közvélemény-kutatást folytattunk annak felmérésére, hogyan vélekednek az emberek az eladósodásról, az adósságkezelésről és annak megoldási módjairól. Az alábbiakban a felmérés összefoglaló elemzését ismertetjük. A közvélemény-kutatás a projekt kommunikációjának részeként jelent meg a program első felében. Módszertan A kutatás módszertana kvantitatív eljárásokon alapul, az adatfelvétel CAWI (Computer Assisted Web Interviewing) technikával, vagyis online megkérdezéssel, önkitöltős kérdőív alkalmazásával zajlott a oldalon. A kérdőívre bárki válaszolhatott, a felmérés nem reprezentatív. A következő szempontok miatt döntöttünk az online módszer mellett: Könnyebb elérés: a nehezen elérhető célcsoportok bevonására is lehetőséget nyújt. Hibák csökkentése: kérdezői és adatrögzítési hibáktól mentes. Gyorsaság: mivel a kérdőív bármikor elérhető, és egyszerre akár többen is válaszolhatnak rá, az első eredmények órákon belül láthatóak. 44 Füzér Katalin Gerő Márton Sik Endre Zongor Gábor: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI, 2005, 33. o. 35

37 Költséghatékonyság: más kutatási módszerekhez képest több ponton is költségmegtakarítás érhető el (pl. nyomda, kérdezőbiztosok, utazás, adatrögzítés), emiatt több forrás marad az elemzés elmélyítésére. A kérdőívet összesen 500 fő töltötte ki, ebből a férfiak száma 184, a nőké 316. A válaszadók átlagos életkora 37,7 év, a legfiatalabb kitöltő 15, a legidősebb 68 éves volt. A felmérés célja A magyar háztartások eladósodása a gazdasági válság kitörését követően, 2008-tól jelentős gazdasági társadalmi problémákhoz vezetett. A Tartozunk ennyivel! projekt keretében megvalósított közvélemény-kutatásunk során arra kerestünk válaszokat, hogyan vélekednek az emberek a háztartások eladósodásáról, milyen horderejűnek gondolják ezt a problémát ma Magyarországon, szűkebben a Hevesi kistérségben, megítélésük szerint mekkora felelőssége van az államnak, a bankoknak, maguknak a családoknak az eladósodás folyamatában, milyen megoldásokat, segítségeket tartanak hatékonynak a probléma kezelésében. Megkérdeztük a válaszadókat, hogy saját maguk rendelkeznek-e hitellel, illetve van-e közüzemi hátralékuk, s okozott-e már problémát számukra hiteleik törlesztése, közüzemi számláik befizetése. Érdekelt bennünket, hogy a válaszadók kértek és kaptak-e segítséget, amikor tartozásaik rendezése nehéz helyzet elé állította őket, valamint hogy ők maguk, illetve feltételezésük szerint az emberek általában kihez fordulnak segítségért, hogy adósságproblémájukat megoldják. A kutatás hipotézisei Kutatásunk során feltételeztük, hogy a gazdasági válság hatásai következtében növekvő eladósodást a háztartások körében komoly problémának tartják az emberek Magyarországon és a Hevesi kistérségben egyaránt. Hipotézisünk szerint az emberek nagymértékben tartják felelősnek a családok eladósodásáért az államot, a bankokat, kisebb arányban magukat az adósságcsapdába került családokat, s a többség véleménye szerint az államnak feladata, hogy segítséget nyújtson az adósságcsapdába került személyeknek, családoknak. Feltételeztük, hogy a válaszadók többsége a segítő lehetőségek közül az aktív támogatási eszközöket tartja hatékonyabbnak, semmint a közvetlen pénzbeli segítségnyújtást. Feltételeztük továbbá, hogy többségük rendelkezik valamilyen hitellel, főképp lakáshitellel, és sokuknak van közüzemi hátraléka, valamint, hogy a hitelt felvett válaszadók nagy hányadékának okozott már problémát a hitelek törlesztése, illetve a számlák befizetése. Előzetesen úgy véltük, hogy a válaszadók, amikor adósságuk rendezésében erre rászorultak, kértek és kaptak is segítséget, leginkább rokonoktól, ismerősöktől, barátoktól, illetve bankoktól, hitelintézetektől, és 36

38 kevésbé hivatalos intézményektől, hatóságoktól. Ehhez kapcsolódóan feltételeztük, hogy a válaszadóink véleménye szerint az emberek általában is leginkább rokonoktól, ismerősöktől, barátoktól, illetve bankoktól, hitelintézetektől kérnek és kapnak segítséget, amikor nehéz helyzetbe kerülnek tartozásaik miatt. Az eredmények összefoglalása A kérdések sorrendjének meghatározása során az általános témáktól haladtunk a konkrétabb problémák, a véleményektől a konkrét információk felé. Alapvetően zárt kérdéseket tettünk fel. A zárt kérdések esetében megadtuk a válaszlehetőségeket, és a kérdezett ezek közül jelölhetett meg egyet vagy többet (összhangban a kitöltési útmutatóval). A zárt kérdések használata lehetővé tette, hogy a válaszlehetőségek jól behatárolhatók legyenek, illetve ezek segítették a hipotézis ellenőrzését. A skálakérdésekkel az érzelmek, attitűdök mérését, pozitív vagy negatív voltát számszerűsítettük. A skálakérdéseknek sokféle típusa létezik (ordinális skála, intervallumskála, arányskála, nominális skála), a leggyakoribb, amikor az iskolai osztályozás mintájára 1-es és 5-ös között osztályoztatjuk le a megkérdezettekkel a vizsgált jelenséget. Ügyeltünk a skála szimmetriájára, tehát arra, hogy a semleges attitűdöt kifejező középső válaszhoz képest ugyanannyi pozitív és negatív hozzáállást kifejező válasz legyen. A skálafokozatok száma ezért általában páratlan. Legtöbbször a Likert-skálát használtuk, melynél egy állítással való egyetértés mértékét vagy egy vélemény helyeslését kell a válaszadónak kifejeznie. A magyar családok eladósodásának mértékére vonatkozó véleményüket ötfokozatú Likert-skálán jelölhették a válaszadók, ahol az 1-es az Elenyésző, az 5-ös a Nagyon nagy válaszkategóriát jelentette. Az 500 kérdőívkitöltő válaszainak átlaga 4,34 (1-től 5-ig skálázva). A legalacsonyabb érték a 2, a legmagasabb az 5 volt. A válaszadók közül senki nem gondolta úgy, hogy Magyarországon elenyésző lenne a családok eladósodásának mértéke, egy kérdezett választotta a 2-es kategóriát (2,2%), 68-an a 3-ast (12,8%), 168-an a 4-est (33,6%), és 257 személy, azaz a megkérdezettek több mint fele (51,4%) vélte úgy, hogy nagyon nagy mértékű az eladósodás. 37

39 Szintén Likert-skálán mértük, mit gondolnak a válaszadók arról, mekkora problémát jelent a Hevesi kistérségben az eladósodás. Az 1-es itt is az Elenyésző, az 5-ös a Nagyon nagy válaszkategóriát jelentette. Az átlag ez esetben 4,37, a legkisebb kapott érték a 2-es volt, ezt mindössze ketten választották, a legmagasabb az 5-ös, melyet a megkérdezettek több mint fele, 246 fő jelölt. 55-en a 3-as (11%), 197-en a 4-es (39,4%) fokozatot választották. A következő három kérdés arra vonatkozott, hogy milyen mértékben tartják a válaszadók felelősnek a családok eladósodásában az államot, a bankokat/pénzintézeteket, valamint magukat a családokat. A véleményeket ez esetben is Likert-skálán mértük. Az első, az állam felelősségére vonatkozó kérdésre adott válaszokban a fentiekhez képest már jobban megoszlottak a vélemények, kevesebben jelölték meg a két szélsőértéket. Az átlag 3,91 (1-től 5-ig skálázva), 38

40 a válaszadók közül egy személy véleménye volt, hogy az állam egyáltalán nem felelős a családok eladósodásában (0,2%), 25-en (5%) jelölték a 2-es, 131-en a 3-as (26,2%), és legtöbben, 203-an a 4-es válaszkategóriát, ez utóbbi kicsivel több, mint a válaszolók kétötöde (40,6%). 140 személy, azaz a megkérdezettek közel egyharmada vélte úgy, hogy teljes mértékben az állam felelős a családok eladósodásáért (28%). A bankok felelősségét illetően a válaszadók közül öten az 1-es (1%), 23-an a 2-es (4,6%), 91-en a 3-as (18,2%), a legtöbben, 237-en a 4-es válaszkategóriát jelölték, ez megközelítően a válaszadók felét jelenti (47,4%). 147-en (28,8%) a bankokat teljes mértékben felelősnek gondolják a családok eladósodásáért. Arra a kérdésre, hogy maguk az adósságcsapdába került családok milyen mértékben felelősek a helyzetükért, az 500 kitöltő válaszainak átlaga 3,66 (1-től 5-ig skálázva)

41 személy véleménye volt, hogy az adóssággal küzdő családok egyáltalán nem felelősek a helyzetükért (2,8%), 34 megkérdezett a 2-es (6,8%), 144 (28,8%) a 3-as kategóriát választotta, legtöbben, 225-en (45%) pedig a 4-es kategóriát. 83 személy (16,6%) vélte úgy, hogy a családok teljes mértékben felelősek az eladósodásukért. Zárt kérdést tettünk fel arra vonatkozóan, hogy a válaszadók szerint az államnak feladata-e a segítségnyújtás az adósságcsapdába került családoknak. Három válaszkategóriát adtunk meg előre: Igen, Nem és Nem tudja. Legtöbben Igen" választ adtak erre a kérdésre, összesen 420-an, ez a kérdőívet kitöltők 84%-át jelenti, 41 személy vélte úgy, hogy az államnak nem feladata az adósságcsapdába került családok segítése, mely az összes válaszadó 8,2%-át teszi ki, legkevesebben, mindössze 39-en (7,8%) jelölték a Nem tudja" válaszlehetőséget. A következő, a segítségnyújtási módok hatékonyságát firtató kérdésekre válaszmátrixban kérdeztünk rá, mely az adott téma több dimenzión történő mérését teszi lehetővé. Legnagyobb arányban (54,6%, 273 fő) a munkahelykeresésben való segítségnyújtás esetében válaszoltak úgy a megkérdezettek, hogy azt teljes mértékben hatékony segítségnek tartják, ezt követi a bankok/szolgáltatók/hitelezők és az adósok közötti közvetítés (40,4%, 202 fő), majd az adóstanácsadás (40%, 200 fő), illetve a pénzügyi ismeretek nyújtása (34,4%, 172 fő) mint teljes mértékben hatékonynak gondolt segítő eszköz.. A pénzbeli segítségnyújtást a legtöbben (195 fő, 39%) kis mértékben tartották hatékony kezelési módnak, hasonlóan a közvetlen pénzsegélyhez (174 fő, 34,8%). 40

42 Ön szerint mennyire hatékony segítség a pénzbeli segítségnyújtás? Egyáltalán nem 45 9% Kis mértékben % Közepes mértékben ,8% Nagymértékben 85 17% Teljes mértéken 61 12,2% A leggyakoribb válasz: Kis mértékben", a legritkább válasz: Egyáltalán nem" Ön szerint mennyire hatékony segítség a pénzügyi ismeretek nyújtása? Egyáltalán nem 8 1,6% Kis mértékben 57 11,4% Közepes mértékben % Nagymértékben ,6% Teljes mértéken ,4% A leggyakoribb válasz: Teljes mértéken", a legritkább válasz: Egyáltalán nem". Ön szerint mennyire hatékony segítség a segítségnyújtás munkahelykeresésben? Egyáltalán nem 4 0,8% Kis mértékben 13 2,6% Közepes mértékben 60 12% Nagymértékben % Teljes mértéken ,6% A leggyakoribb válasz: Teljes mértéken", a legritkább válasz: Egyáltalán nem". Ön szerint mennyire hatékony segítség az adóstanácsadás? Egyáltalán nem 10 2% Kis mértékben 64 12,8% Közepes mértékben 92 18,4% Nagymértékben ,8% Teljes mértéken % A leggyakoribb válasz: Teljes mértéken", a legritkább válasz: Egyáltalán nem". Ön szerint mennyire hatékony segítség a közvetítés a bankok/szolgáltatók/hitelezők és az adósok közt Egyáltalán nem 21 4,2% Kis mértékben 45 9% Közepes mértékben % Nagymértékben ,4% Teljes mértéken ,4% A leggyakoribb válasz: Teljes mértéken", a legritkább válasz: Egyáltalán nem". Ön szerint mennyire hatékony segítség a közvetlen pénzsegély? Egyáltalán nem % Kis mértékben ,8% Közepes mértékben 87 17,4% Nagymértékben 88 17,6% Teljes mértéken 92 18,4% A leggyakoribb válasz: Kis mértékben", a legritkább válasz: Egyáltalán nem". 41

43 Zárt kérdést tettünk fel arra vonatkozóan, hogy a válaszadóknak van-e hitele. Három válaszkategóriát adtunk meg előre: a Van, a Nincs, és a Nem tudja válaszlehetőségek valamelyikét jelölhették a megkérdezettek. Az 500 kitöltő közül a legtöbben a Van" választ adták erre a kérdésre, összesen 366-an, mely a kérdőívet kitöltők 73,2%-át jelenti; 130 személy, az összes válaszadó 26%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs hitele, a legritkább a Nem tudja" válasz volt, ezt négyen jelölték (0,8%). Többszörös választással kérdeztünk rá arra, hogy milyen típusú hitellel rendelkeznek a válaszadóink. A banki lakáshitel válaszkategóriát jelölték legtöbben, 228-an, ami az összes válasz 44,3%-a, a személyi hitel válaszlehetőséget 89-en jelölték meg (17,3%), emellett magas volt a gépjármű-hitellel rendelkezők száma (80, ami 15,5%-nak felel meg). Az uzsorahitel válaszlehetőséget csak öten jelölték, ez az összes válasz 1%-a. Az Egyéb válaszlehetőségnél a következő hiteleket sorolták fel válaszadóink: diákhitel, szabad felhasználású jelzáloghitel, bankkártyahitel, hitelkártya; szabad felhasználású lakásfelújításra felvett hitel, munkáltatói hitel, A-hitel. Ha Önnek van hitele, akkor az milyen típusú? (több válasz lehetséges) Banki lakáshitel ,3% Gépjárműhitel 80 15,5% Áruhitel 42 8,2% Személyi hitel 89 17,3% Büntetésekből adódó tartozás 11 2,1% Családon belüli kölcsön 43 8,3% 42

44 Uzsorahitel 5 1% Egyéb 17 3,3% Összes válasz 515 Zárt kérdésben érdeklődtünk arról, hogy a válaszadók rendelkeznek-e közüzemi hátralékkal. Három válaszkategóriát adtunk meg előre: Van, Nincs és Nem tudja. A kapott válaszok szerint a kérdőívet kitöltők legtöbbjének, 292 főnek ( 58,4%) van közüzemi hátraléka, 206 személynek nincs, mely az összes válaszadó 41,2%-át teszi ki. Többszörös választással kérdeztünk rá arra, hogy amennyiben van közüzemi hátraléka a válaszadónak, az milyen típusú. A kapott válaszok szerint legtöbben villanyhátralékkal rendelkeznek, összesen 223-an, ami az összes válasz 54,4%-a, a vízdíjhátralékot 90-en jelölték meg (22%), emellett magas volt a gázdíj hátralékosok száma, 55 fő, ami 13,4%- nak felel meg. Az Egyéb kategóriát jelölők (0,7%) az internetet, a kábeltévét és a távfűtési díjat említették. Ha Önnek van közüzemi hátraléka, az milyen típusú? (több válasz lehetséges) Vízdíj 90 22% Villanyáram díja ,4% Gázdíj 55 13,4% Szemétdíj 29 7,1% Közös költség 10 2,4% Egyéb 3 0,7% Összes válasz

45 Zárt kérdést tettünk fel arra vonatkozóan, hogy a válaszadóknak okozott-e már problémát a hitelek törlesztése. Itt is három válaszkategóriát adtunk meg előre: Igen, Nem és Nem tudja. Az 500 kitöltő közül legtöbben, 394-en (78,8%) Igen" választ adtak erre a kérdésre, 102 személy (20,4%) válaszolta, hogy nem okozott számára problémát hiteleinek törlesztése, a Nem tudja" választ mindössze négyen jelölték (0,8%). Arra a kérdésünkre, hogy okozott-e már problémát a számlák befizetése, 417 Igen választ kaptunk, ami a kérdőívet kitöltők 83,4%-át jelenti, 79-en (15,8%) feleltek nemmel, és csak négyen jelölték a Nem tudja válaszlehetőséget. 44

46 Zárt kérdésben kérdeztünk rá arra, hogy a válaszadók kértek-e segítséget a tartozásaik rendezéséhez, amikor nehéz helyzetben voltak. Az 500 kitöltő legtöbbje igennel válaszolt, összesen 370-en (74%), a Nem választ adók száma 130, ez az összes válaszadó 26%-a. Következő kérdésünk arra irányult, hogy a válaszadók kaptak-e segítséget a tartozásaik rendezéséhez, amikor nehéz helyzetben voltak. Azok a személyek válaszoltak erre a kérdésre, akik az előző kérdésnél az Igen választ adták, így az e kérdésre válaszolók száma 370 volt. Itt is három válaszkategóriát adtunk meg előre: Igen, Nem, és a 45

47 Nem tudja válaszlehetőségeket jelölhették meg a megkérdezettek. A válaszok megoszlását az alábbi táblázat mutatja. Kapott-e segítséget tartozásai rendezéséhez? Igen ,4% Nem 32 8,6% Összes válasz 370 Többszörös választással kérdeztünk rá arra, hogy kitől kaptak segítséget a válaszadók tartozásaik rendezéséhez. A legtöbbször a rokonoktól érkezett segítséget jelölték meg a válaszadóink, összesen 245 esetben, ami az összes válasz 31,4%-a, az ismerősöktől, barátoktól kapott segítséget 170-en választották (21,8%), emellett magas volt a hitelintézeteket megjelölők száma, 109 (14%). Az önkormányzati segítség 95 válaszadónál jelent meg (12,2%), és legkevesebben, mindössze 19-en (2,4%) jelölték az uzsorásoktól kapott segítséget. Az Egyéb kategóriában munkahelyet, pénzügyi tanácsadót említettek a kitöltők, de szerepelt félretett pénz, és zálogház is, és többen jelezték, hogy senkitől nem kértek, illetve kaptak segítséget. Kitől kapott segítséget tartozásai rendezéséhez, amikor nehéz helyzetbe került? (több válasz lehetséges) Rokonoktól ,4% Ismerősöktől, barátoktól ,8% Szomszédoktól 57 7,3% Szociális intézményektől 49 6,3% Önkormányzattól 95 12,2% Uzsorásoktól 19 2,4% Hitelintézetektől % Egyéb 37 4,7% Összes válasz 781 Szintén többszörös választással kérdeztük meg, hogy kitől kérnek az emberek leginkább segítséget, ha nehéz helyzetbe kerülnek tartozásaik miatt. Ez esetben is a rokonokat jelölték meg legtöbben, összesen 238-an, ami az összes válasz 21,7%-a, ezt követik az ismerősök, barátok (216 jelölés, 19,7%), emellett magas értékkel jelenik meg a hitelintézetek válaszkategória (193-an jelölték, 17,6%), valamint az önkormányzat (161, 14,7%). Itt már számottevő az uzsorásoktól kért segítség is, 101-en választották, ami 9,2%-ot jelent az összes válaszhoz viszonyítva. Az Egyéb választ mindössze ketten jelölték (0,2%) 46

48 Ön szerint kitől kérnek leginkább segítséget az emberek, ha nehéz helyzetbe kerülnek tartozásaik miatt? (több válasz lehetséges) Rokonoktól ,7% Ismerősöktől, barátoktól ,7% Szomszédoktól 79 7,2% Szociális intézményektől 106 9,7% Önkormányzattól ,7% Uzsorásoktól 101 9,2% Hitelintézetektől ,6% Egyéb 2 0,2% Összes válasz 1096 Hasonlóan alakult a sorrend annak megítélésében, hogy kitől kapnak leginkább segítséget az emberek tartozásaik rendezésében. Első helyen a rokonok állnak (212 jelölés, 22,3%), őket követik az ismerősök, barátok (196; 20, 7%), majd a hitelintézetek (190; 20%). Az uzsorásokat itt is meglehetősen sokan, 106-an (11,2%), jelölték, míg az önkormányzatot 104-en választották (11%). A sor végén a szomszédoktól kapott segítség áll, 55 jelöléssel (5,8%). Ön szerint kitől kapnak az emberek leginkább segítséget, ha nehéz helyzetbe kerülnek tartozásaik miatt? (több válasz lehetséges) Rokonoktól ,3% Ismerősöktől, barátoktól ,7% Szomszédoktól 55 5,8% Szociális intézményektől 86 9,1% Önkormányzattól % Uzsorásoktól ,2% Hitelintézetektől % Egyéb 0 0% Összes válasz 949 Összegzés A kutatás során igazolódtak hipotéziseink, mely szerint a gazdasági válság hatásai következtében növekvő eladósodást a háztartások körében nagy horderejű problémának tartják az emberek Magyarországon és a Hevesi kistérségben egyaránt. A válaszadók a helyzet kialakulásában nagymértékben tartják felelősnek az államot, a bankokat, és jóval kevésbé magukat az adósságcsapdába került családokat, emellett a többség véleménye szerint az államnak feladata, hogy segítséget nyújtson az adósságproblémával küzdőknek. A kérdőívet kitöltők túlnyomó része az aktív támogatási eszközöket tartotta hatékonynak a segítő lehetőségek közül, azaz a közvetlen pénzbeli segítség helyett inkább a munkahelykeresésben nyújtott támogatást, a pénzügyi ismeretek nyújtását, az adóstanácsadást, a közvetítést a pénzintézetek/hitelezők és az adósok között. 47

49 A válaszadók nagy hányada vett fel valamilyen hitelt, legfőképpen lakáshitelt, és többségüknek van közüzemi hátraléka. A hitellel rendelkezők túlnyomó részének okozott már problémát azok törlesztése, illetve a közüzemi díjhátralékosoknak a számláik befizetése. A kérdőívet kitöltők java része kért és kapott is segítséget, amikor hitelei és számlái fizetése kapcsán nehéz helyzetbe került, leginkább rokonoktól, ismerősöktől, barátoktól, illetve bankoktól, hitelintézetektől. Hivatalos intézményekhez, hatóságokhoz jóval kevésbé fordulnak segítségért, és megítélésük szerint az emberek általában is hozzájuk hasonló arányban veszik igénybe a segítő forrásokat. A közvélemény-kutatásunk eredményeiből jól látható, hogy bár segítséget leginkább az államtól várnak az emberek, személyesen kevésbé fordulnak állami intézményekhez, hatóságokhoz. Látható továbbá, hogy az adósságkezelés aktív eszközeinek előnyben részesítése mellett maguk a válaszadók, és vélekedésük szerint az emberek túlnyomó többsége is elsősorban rokonokhoz, ismerősökhöz fordul szorult helyzetében, s jóval kevésbé azokhoz, akik éppen az aktív támogatási eszközökkel tudják/tudnák kezelni a problémát. Nagy szerepe lehet tehát a továbbiakban olyan segítő rendszereknek, melyek nem kötődnek közvetlenül az állami hivatalokhoz, ám mégis sikerül az emberek bizalmát elnyerniük, és olyan aktív eszközökkel segíteni az adósságcsapdába került családokat, amelyekkel képessé válnak saját életük menedzselésére. 8. Szükségletfelmérés a Tartozunk ennyivel! projekt keretében A program indulását megelőzően a Hevesi kistérség jellemzőinek feltárása mellett szükségletfelmérést végeztünk a projekt keretében, amely magára az adósságproblémára és az adóssággal küzdő vagy annak veszélyével fenyegetett családokra fókuszált. Munkánkhoz több forrást is felhasználtunk, többek között a kistérségi fejlesztési tervet, a Legyen jobb a gyermekeknek Nemzeti Stratégiáról szóló országgyűlési határozat alapján létrejött program részeként a Gyerekesély programiroda 2009-es felmérését, megvalósíthatósági tanulmányát (TÁMOP /1), a Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programját, különböző, a KSH, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, valamint az NFU által készített összefoglalókat, jelentéseket. Emellett fókuszcsoportos interjúkat készítettünk döntéshozókkal, szociális szakemberekkel a pályázat témájában, véleményeket kérve, ötleteket, innovatív megoldásokat keresve. A célzott szükségletfelmérés során 500 családdal töltöttünk ki kérdőívet. E felmérés nem reprezentatív, de mivel a térségi családsegítő szolgálat ügyfeleinek körében készült, mindenképpen jól jellemzi a térség adósságproblémával való érintettségét, így releváns információkat tartalmaz. 48

50 A projekt keretében kérdőíves szükségletfelmérésünk a kistérségi családsegítő szolgálat ügyfélkörében készült 2011-ben, mivel véleményünk szerint ezt a célcsoportot mindenképpen érinti az adósságprobléma. Hipotézisünk ennek megfelelően az volt, hogy a megkérdezettek közt nagy számban találunk adóssággal rendelkező családokat, akik nem tudnak félretenni, problémás számukra a közüzemi díjak kifizetése, hátralékosok, vagy már szünetelnek is otthonukban a közszolgáltatások, és szükségük lenne adósságkezelő szolgáltatásokra ahhoz, hogy helyzetük megváltozzon. A szükségletfelmérés hipotézise Feltételeztük, hogy a szegénységi rizikófaktorok közül többet is nagy számban találunk e családok körében (kistelepülésen élnek, nincs munkájuk, alacsony iskolai végzettségűek, több gyermeket nevelnek, lakáskörülményeik nem megfelelőek), továbbá, hogy a családok még meglévő erőforrásaikat sem tudják felhasználni, aminek az alacsony iskolázottság, a tudáshiány mellett fontos oka a nagyfokú depriváció. A felmérés eredményei A kérdőív szerkezete három nagyobb blokkra osztódik, először szocio-demográfiai adatokra, majd a lakhatási és életkörülményekre, végül az adósságproblémára vonatkozóan tettünk fel kérdéseket. A kitöltött kérdőívek száma 500 volt. Az alábbiakban a szükségletfelmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük. Az aktivitási státuszra, az átlagos heti munkaidőre és az iskolai végzettségre irányuló kérdésre kapott válaszok szerint a háztartások 70%-ának nincs dolgozó tagja, felében van valamilyen stabil keresettel rendelkező személy, illetve csupán 16%-ában van teljes állású háztartástag. Legalább ilyen fontos, hogy a háztartások elenyésző, mindössze 2 százalékában van felsőfokú végzettségű személy is. (Minden háztartás esetében a benne élő személyek adatainak rögzítésére 5-5 lehetőség volt, 5 kereső jövedelemmel rendelkező és 5 eltartott, saját jövedelem nélkül). A mintába került háztartások létszámát tekintve a legtöbb háztartás háromtagú, kicsivel kevesebb a kettő, illetve négytagú, valamint az egy- és az öttagú háztartások száma, majd csökkenő arányú a hat vagy annál több személyt magába foglaló háztartásoké. A 3,62-es háztartásnagyság az országos átlagnál magasabb, továbbá láthatjuk azt is, hogy a megkérdezett családok 57,9%-ában nevelnek gyermekeket, ami ugyancsak magas érték. A családtípusokat tekintve legtöbb a gyermekes középkorúakból és valamivel kisebb arányban a csak középkorúakból álló háztartás. 49

51 A válaszadók több mint fele születése óta él a lakóhelyén, míg további egyharmaduk öt évnél régebben, ami azt mutatja, hogy nagyon gyenge a földrajzi mobilitás a vizsgált családok körében. Egyúttal azt is jelenti, hogy a kistérségben élők számára nem nyitott a kistérség elhagyásának lehetősége, mindenképpen a kistérségben kell megoldást találni a problémáikra. A családok lakáskörülményei kedvezőnek is mondhatók, a lakások átlagosan 2-3 szobásak. Azonban árnyalja a képet, hogy háromnegyedük felújításra szorul, majd 40%- uk vályogház, és magas a komfortnélküli (19,4%) és félkomfortos (36,4%) lakások aránya. A tartós fogyasztási cikkek közül a megkérdezett háztartások szinte mindegyikében van televízió (kis híján 100%), mosógép (96%), és magas a mobiltelefonnal rendelkezők aránya (76%). A számítógép egyáltalán nem elterjedt (33%), és ennél is kisebb arányú (24%) az internet-hozzáférés. A megkérdezett családok többsége (61%) kistelepülésen él, ami egyrészt következik a kistérség településföldrajzából, másrészt abból, hogy a felmérés célcsoportját a kistérségi családsegítő szolgálat ügyfelei képezték, akik nagy százalékban érintettek az adósságproblémával. A háztartások jelentős többsége rendelkezik kerttel, ám csak a válaszadók nagyjából fele (45%) műveli azt. A családok egy része tehát rendelkezik olyan kihasználatlan erőforrásokkal, amelyeket be lehetne vonni az adósságprobléma felszámolásának folyamatába. A kerthez képest lényegesen kevesebb ingatlanhoz tartozik gazdasági épület is (46%). Ez természetesen akadályozza a kert művelését, illetve azt, hogy a család a kertben valamilyen mezőgazdasági tevékenységet tudjon folytatni. Annak ellenére, hogy a gazdasági épület hasznosítására irányuló kérdésre nagyon magas a választ nem adók aránya (49%), érzékelhető, hogy még a gazdasági épülettel rendelkező családok nagy százaléka (35%) sem hasznosítja a meglévő adottságokat a megélhetése segítésére. A háztartások jövedelemforrásait illetően a válaszolók jelentős hányada bevételi forrásként jelölte meg a gyermekek után járó támogatásokat (315), a szociális transzfereket (280), ezt követik a munkából (195) és a nyugellátásból (113) származó bevételek, végül a szülői támogatás, az álláskeresési ellátások, majd a sor végén a hitelek. (A kérdésre adott válasz nem rangsorolás volt, hanem csak arra vonatkozott, hogy az adott forrás megtalálható-e a jövedelmek között.) Megtakarításról a kérdezettek alig számoltak be (5,4%), és összesen nyolcan említették, hogy bankban van megtakarított pénzük. 50

52 Arra a kérdésünkre: előfordul-e, hogy az étkezésen spórolnak, a válaszadók igen magas százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyakran (39,2%), illetve mindig (28,6%) spórol, emellett a néha kategóriát választók aránya is viszonylag magas (21,8%). Csupán a válaszadók 10,4% mondta azt, hogy sohasem fogja vissza az élelemmel kapcsolatos kiadásokat. Félig nyitott kérdésben kérdeztünk rá arra, kitől kérnek segítséget a családok, ha nem jönnek ki egy hónapban a jövedelmükből. A válaszokat tekintve az első három kategória (rokon, ismerős, szomszéd) összesen 71,1%-ot tesz ki. A segítség forrásának tehát legtöbben a hozzájuk vagy társadalmi, vagy rokoni alapon közel állókat nevezték meg, ezen belül is legfontosabb a rokonság. Az intézményektől való segítségkérés aránya rendkívül alacsony: 0,2%. Az eladósodást illető kérdések sorában az első arra vonatkozott, hogy van-e a családnak valamilyen adóssága. A kérdezettek 88,4%-a adott igenlő választ. Többszörös választás lehetőségével válaszolhattak arra a kérdésre, hogy milyen típusú adóssággal rendelkeznek. Legtöbben a közüzemi hátralékokat jelölték meg (68%), majd a személyi hitelek (41%), banki lakáshitelek (33%), áruhitel (8%), gépjármű-hitel (6%), büntetésből származó tartozás (5%), családon belüli kölcsön (5%), uzsorahitel (1%), bérleti díj hátralék (1%) következett. Kérdésmátrixban lehetett választ adni arra, hogy melyik típusú tartozásból mennyi fordul elő egy-egy háztartásban, illetve milyen nagyságrendűek ezek a tartozások. A kapott válaszok szerint átlagosan két közüzemi hátralékkal rendelkeznek a háztartások, amennyiben másfajta adósságot is megjelöltek, úgy annak előfordulása átlagosan egy. Az adósságok nagyságrendjét tekintve átlagosan a banki lakáshitelek nagysága a legnagyobb értékű ( Ft), de magas az áruhitel ( Ft), a családon belüli kölcsön ( Ft), az egyéb hitel ( ), a gépjármű-hitel ( ), a személyi hitel ( ) átlagos nagyságrendje is. A legtöbben, ahogy az előzőekben is láttuk, közüzemi hátralékot halmoztak fel, melynek maximum szélső értéke Ft volt. A felvett hitelt legtöbben lakásra (35%) és autóra (30%) költik, de elég nagy a létfenntartásra költők aránya is (22%). A szöveges válaszokból az látszik, hogy sokan már az előző adósságok törlesztésére is hitelt vesznek fel. A stabil keresettel bíró háztartástagok számával összevetve az egyes adósságtípusokat, azt láttuk, hogy azoknak a háztartásoknak a körében is viszonylag magas a banki lakáshitellel, a közüzemi hátralékosok és a személyi hitellel rendelkezők száma, amelyekben egy stabil kereső sincs. Azon háztartásokban, amelyekben egy stabil kereső van, megnő a lakáshitelesek, a közüzemi hátralékosok és a személyi hitellel rendelkezők 51

53 aránya. A két stabil keresős háztartások körében tovább nő az aránya a banki lakáshiteleknek, a közüzemi tartozásoknak és a családon belüli kölcsönnek. A három stabil keresettel rendelkező háztartások száma mindössze négy volt, a négy stabil keresetű háztartásoké pedig egy. Az eladósodás ismertebb formái Közüzemi díjhátralék A szükségletfelmérés keretében megkerestük a közüzemi szolgáltatókat, hogy aktuális adatokat nyerjünk a következőkről: jelentős tartozással rendelkezők száma, kikapcsolt fogyasztóhelyek száma, védendő fogyasztók száma, előre fizetős órával rendelkezők száma. A TIGÁZ adatai szerint az egri kirendeltségen 943, a gyöngyösin 1563 védett fogyasztót tartanak nyilván. A szolgáltatónak tartozó, illetve a kikapcsolt fogyasztókról üzletit titok miatt nem adtak tájékoztatást. Az ÉMÁSZ-tól a teljes ellátási területre (Heves, Nógrág, Borsod megye) vonatkozóan kaptunk adatokat. E szerint a fogyasztóból védett, az előrefizetős mérők száma 218, ám ez folyamatosan növekszik. Mindkét szolgáltató esetében valószínűsíthető, hogy a nyilvántartott védendő fogyasztók száma nem fedi le az érintettek teljes körét. Léteznek további olyan családok, akik ebbe a kategóriába esnek, azonban az ügyintézésben segítséget igényelnének. A kistérségi családsegítőt 2009-ban 2254 fő kereste fel valamilyen problémával, közülük mindössze 234 fő aktív kereső, 1013-an munkanélküliek, 861-en inaktív keresők (gyesen, gyeten lévők). Legtöbben ügyintézéshez kértek segítséget, de sokan konkrétan anyagi okok miatt, illetve információért vagy tanácsért fordultak az intézményhez. A családsegítők tapasztalatai szerint évek óta visszatérő probléma a közüzemi szolgáltatók felé felhalmozódott tartozás, majd ennek következtében a szolgáltatás kikapcsolása. Az elmúlt évben kiugróan magas lett az e problémával érintett személyek száma. Szeptember és október hónapban lehetőség nyílt arra, hogy a Héra Alapítvány támogatásban részesítse azokat a fogyasztókat, akik az áramszolgáltatónak nagyobb összeggel tartoznak vagy hátralékuk van, illetve már ki is kapcsolták őket a szolgáltatásból. A Hevesi Kistérség Többcélú Társulásának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata felvállalta, hogy összegyűjti a kérelmeket a támogatást igénybe venni kívánó rászorult lakosoktól. A 17 településen összesen 289 család igényelte ezt a támogatást. Voltak, akik magasabb összegű támogatásban részesültek, de legtöbben 5000 forint 52

54 jóváírást kaptak a közüzemi áramszámlájukra. Összesen Ft támogatást sikerült a térségbe juttatni. A térségben magas volt azon személyek száma, akik a krízis alaphoz fordultak támogatásért. Hiteltartozás A Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) adatai szerint az elmúlt öt évben az egész országban nőtt a hiteltörlesztési mulasztások, illetve a rendszerben nyilvántartott magánszemélyek száma. Ugyanez a tendencia jellemzi a kistérséget is, a Hevesi Kistérség Többcélú Társulásának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatát számos esetben keresik fel hiteltörlesztési problémákkal. A kistelepülések egyébként hátrányos helyzete ebben az esetben némi előnyt jelent: a házakat nehéz elárverezni, így a helyi jelzáloghitellel rendelkező lakosok nagyobb eséllyel tudják megtartani otthonukat. Szabálysértések büntetési tételei A hátrányos térségekben gyakoriak a szabálysértések, melyek jó része pénzbüntetéssel zárul. E büntetéseket a mélyszegénységben élő lakosok nem tudják kifizetni, így azok nagyon gyorsan jelentős mértékű tartozássá duzzadnak. A tartozás rendezése általában oly módon történik, hogy az adósok börtönben töltik le az adósságnak megfelelő időt. Pénztartozás magánszemélynek (uzsora) Az uzsora a térség valamennyi településén jellemző, különböző mértékben. Pontos adatokra lehetetlen szert tenni, mivel az uzsorakölcsönt tabuk veszik körül. Annyit tudhatunk biztosan, hogy veszélyeztetettebbek a mélyszegénységben, nyomorban élők, illetve azoknak a településeknek a lakói, ahol jelentős a munkanélküliség. Az uzsorakölcsönhöz egyéb problémák, illetve bűncselekmények is társulnak, például fenyegetés, bántalmazás, menekülés, lakásvesztés, rabszolgamunka, prostitúció. A szükségletfelmérés összegzése Hipotézisünk szerint a térségi családsegítő szolgálat ügyfelei között nagy számban találunk adóssággal rendelkező családokat, ezt a felmérés teljes mértékben igazolta, hiszen a családok 88,4%-a számolt be valamilyen adósságról. Az adatok igazolták azt is, hogy a családok nem tudnak félretenni, ez 94,6%-ukra igaz. A közüzemi díjak kifizetése 53

55 is problémát jelent a családok 70,8%-a esetében, míg 55,2 %-uk otthonában már kapcsolták ki a közszolgáltatásokat. Ehhez képest az elmúlt évben összesen egy család részesült adósságkezelési szolgáltatásban. A szegénységi rizikófaktorok közül többet is magas számban találtunk a felmérésben választ adó családok körében, így például a családok 62,5%-a kistelepülésen él, a háztartások 70%-ának nincs dolgozó tagja, a családok 57,9%-ában nevelnek gyermeket, felsőfokú képzettséggel rendelkezők alig akadnak. A lakáskörülményeiket akár megfelelőnek is mondhatjuk, hiszen a kérdezettek 96,8%-a kertes házban lakik, amelyek általában 2-3 szobásak. Azonban a lakások 75,7%-a felújításra szorul, sok köztük a vályogház (39,4%), s a komfortnélküli és félkomfortos lakások aránya is magas, összesen 55,8%. Fontos problémának látjuk, hogy a családok még meglévő erőforrásaikat sem tudják felhasználni, ezt alátámasztja, hogy a családok 86,8%-a rendelkezik kerttel, 46, 1%-uk gazdasági épülettel is, azonban csak 51%-uk műveli a kertjét, és mindössze 29,8%-uk használja megélhetésre a gazdasági épületet. 9. A projektbe bevont háztartások jellemzői A segítő munka módszereinek, eszközeinek kiválasztásához, a módszertani munka megalapozásához elengedhetetlennek tartottuk, hogy a projektbe bevont háztartásokról alapvető jellemzők tekintetében összefoglaló elemzést készítsünk. Az alábbiakban megpróbáljuk számokkal érzékeltetni tapasztalatainkat a projekt 21 hónapja alatt hozzánk forduló családokról. A projekt mentorainál jelentkező ügyfelek megoszlása nemek szerint Összesen 217 ügyféllel kötöttünk együttműködési megállapodást az elmúlt időszakban háztartási adósságprobléma miatt, a hozzánk forduló első ízben családjuk miatt segítséget kérő ügyfelek közül 156-an (72%) nők voltak, 61-en (28%) pedig férfiak. Női és férfi ügyfelek aránya 28% 72% nők férfiak 54

56 Ügyfeleink életkora Ügyfeleink átlagos életkora év volt, közülük a legfiatalabb egy 19 éves fogyatékos fiú, a legidősebb 75 éves nyugdíjas asszony volt. 9 fő volt a 65 éven felüliek száma. Ügyfelek megoszlása település és nemek szerint i bontásban A legtöbb ügyfelünk Heves (52) városában él, majd Tiszanánáról (40), Tarnabodról (37), Kisköréről (37), Erkről (23) érkeztek hozzánk az ügyfeleink, ezek a települések kiemelkedtek, mivel az ügyfélszolgálati irodáink ezeken a településeken álltak a lakosság szolgálatára. A Hevesi kistérség többi településéről kevesebb arányban találkoztunk ügyfelekkel. Település Férfi Nő Összesen Átány Boconád Erdőtelek Erk Heves Hevesvezekény Kisköre Kömlő Tarnabod Tarnaméra Tarnaörs Tarnaszentmiklós Tenk Tiszanána Zaránk Összesen

57 Ü gyfelek családi állapot és nem szerinti megoszlása Az ügyfelek család állapotát vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a legtöbben (51%), főképp a nők körében házasságban élnek, viszonylag sokan elváltak, vagy válófélben vannak (16%), és élettársi kapcsolatban élnek (15%), utána kisebb az özvegyek aránya (10%), majd az egyedállók (7%) következnek. Családi állapot Férfi Nő Összesen Egyedülálló Élettársi kapcsolatban él Elvált/Válófélben Házas Özvegy Nincs adat Összesen Ügyfelek megoszlása családi állapot szerint 10% 1% 7% 51% 15% 16% Egyedülálló Élettársi kapcsolatban él Elvált/Válófélben Házas Özvegy Nincs adat A háztartásokban élő gyermekek száma A hozzánk forduló kliensek családjaiban 46 esetben nincsen kiskorú gyermek, 27 esetben egy gyermek, 61 esetben kettő gyermek, 35 esetben 3 gyermek, 26 esetben 4 gyermek, 56

58 11 esetben 5 gyermek, három esetben 6 gyermek, négy esetben 7 gyermek, három esetben 8 gyermek, egy esetben 9 gyermek él a családokban. Az ábrából is látszik, hogy a legtöbb családban jellemzően két vagy három gyermek él. Gyermekek száma a családokban 12% 5% 5% 21% Nincs gyermek 1 gyermek 16% 13% 2 gyermek 3 gyermek 4 gyermek 5 gyermek 28% 6 vagy több gyermek Ügyfeleink munkaerő- piaci státusza Ügyfeleink többségének (90) nem volt munkája, sokan valamilyen transzfer jövedelemmel rendelkeztek csupán (Gyes, Gyet, fogyatékossági támogatás, ápolási díj), azonos arányú volt a nyugdíjasok és a foglalkoztatottak aránya (17-17%), egy tanuló volt közöttük, és 3 esetben nem volt megbízható adatunk. Ügyfelek munkaerő-piaci státusza Foglalkoztatott Munkanélküli Tanuló Gyes, Gyet, fogy. tám., RSZS, ápolási díj Nyugdíjas, rokk. nyugdíjas Nincs adat