Veszélyes üzemi alapismeretek

Átírás

1 Veszélyes üzemi alapismeretek ELŐADÁS DR. KÁTAIURBÁN LAJOS Vecsés, november 20. Az előadás tartalma A. Bevezető iparbiztonsági veszélyeztetettség általános értékelése B. Iparbiztonsági kockázatkezelés és elemzés alapjai C. Veszélyes üzemek felügyeletével kapcsolatos szabályozási környezet 1 2 1

2 A. Magyarország iparbiztonsági veszélyeztetettségének értékelése Veszélyes tevékenységek (üzemek) általi veszélyeztetettség 3 4 2

3 Magyarország veszélyes üzemei

4 A veszélyes üzemek megoszlása tevékenységenként Veszélyes anyagok életciklusa Veszélyes anyagot gyártó üzemek (baleseti eseménysorok beavatkozás tervezhető) Veszélyes anyagot tároló és felhasználó üzemek (baleseti eseménysorok beavatkozás tervezhető) Veszélyes áru szállítás a gyártási helytől a felhasználási helyig logisztika (nem tervezhető) BEHOZATAL TERMELÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁS HULLADÉK RAKTÁROZÁS FELHASZNÁLÁS KIVITEL SZÁLLÍTÁS TERJESZTÉS, ÁRUSÍTÁS 7 8 4

5 Veszélyes anyagok előfordulása a veszélyes ipari üzemeken belül A különböző ágazatokba sorolható veszélyes ipari üzemekben jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége és minősége változatos (pl. olajipar gyógyszeripar) Veszélyes anyagok előfordulás üzemen belül: Raktárak Tartályparkok Töltő és lefejtő helyek (vasúti, közúti, uszály) Üzemi teherpályaudvarok Szivattyútelepek Anyagfogadó és feladó állomások Üzemi készülékek, csővezetékek A veszélyes üzemi balesetek kialakulásának okai Az elmúlt évtizedben bekövetkezett súlyos balesetek okainak statisztikai értékelése

6 Ipari baleset hatásai MÉRGEZÉS Hatások1 Szennyezett tárgyakkal való érintkezés Közvetlen mérgezés Szennyezett élelmiszer fogyasztása INDIA, Bhopal; dec t metilizocianát kikerülése 3598 halott ember mérgezése embert kitelepítése

7 1976. július 10. Seveso, Olaszország 2 kg dioxin kikerülése 600 embert kitelepítése 2000 ember dioxin mérgezése (37000 érintett) Körülbelül 10 négyzetmérföld földterület és növényzet azonnal elszennyeződött A helyben termesztett élelmiszer felhasználását több hónapra megtiltották és a felső talajréteget el kellett távolítani és elégetni Állatállomány megsemmisítése ( db) HŐSUGÁRZÁS Hatások2 Építmény károsodás Személyi sérülés Első, másod, harmadfokú égési sérülés Buncefield; dec fő könnyű sérült jelentős környezeti kár

8 Budapest, XV. kerület m2 tűzfelület ismeretlen vegyi anyagok robbanások Texas City, Texas BP munkavállaló halt meg 170 megsérült A tűz hőterhelése okozta a legtöbb kárt A kár 1 milliárd dollár

9 Kijev (Ukrajna) üzemanyag bázistelep tűz 8 napig égett a telep 5 halott és 15 sebesült Jelentős anyagi kár Hatások3 ROBBANÁS Építmény károsodás Személyi sérülés Repeszhatás: 100 Joule Test, dobhártya, tüdő sérülés HOLLANDIA, Enschede; máj mes sugarú körön belül az összes épület megsemmisült 21 ember elhunyt 1000 ember megsérült

10 Enschede (Hollandia), t tüzijáték 21 halott 947 sérült Pusztítás: Gyár,40 ha 400 ház Több mint 1500 megrongálódott 1250 hajléktalan 450 millió EURO Enschede, Hollandia Tűzijáték Raktár

11 AZF Toluouse (Franciaország) t ammóniumnitrát hangárban Richterskála szerinti 3,2es erősségű földrengéshez hasonló robbanás

12 Toulouse, Pusztítás mértéke: A teljes gyár, tízezer ablak 500 ház lakhatatlan 69 iskola (2 rom) 18 kollégium rongálódott 29 halott 2500 súlyos sérült Kár: 1,5 Mrd EUR Robbanás a TIANJIN i Kikötőben (Kína) Kár: 3,5 Md USD, 173 halott, 797 sérült 700 tonna nátriumcianid, 800 tonna Ammóniumnitrát, 500 tonna kálium nitrát, TDI?

13 Törökbálint, halott, 10 sebesült 70 épület károsodott Közúti balesetek 8 gépkocsi károsodott KÖRNYEZETI HATÁSOK Nagybánya (Románia); jan. 30. Hatások4 Levegőszennyezé s Talajszennyezés Vízszennyezés m 3 nehézfém koncentrációval szennyezett víz a szennyezés elérte a Dunát Személyi sérülés nagyszámú növény és állatfaj elpusztulása 6 hónapos halászati tilalom Ukrajna Tisza folyó Nagybánya Magyarország Szamos folyó Duna folyó Románia Szerbia Duna folyó Fekete tenger

14 Veszélyes szállítmányok általi veszélyeztetettség Veszélyes anyagok előfordulása a veszélyes üzemeken kívül Veszélyes anyagok fuvarozása, szállítmányozása, a veszélyt a folyamatosan ellenőrzött üzemeken kívül helyezi: közel a lakossághoz, lakott területeken belülre is Szállítási ágazatok: közúti szállítás logisztikai raktárak, kombiterminálok vasúti szállítás teherpályaudvarok belvízi szállítás kikötők, lekötők légi szállítás előkészítő létesítmények csővezetékes szállítás (kőolaj és földgáz, termékvezetékek) Csővezetékes Belvízi Vasúti Közúti

15 Veszélyes áru közúti szállítás 34 millió árutonna kilométer/év teljesítmény Transzeurópai közlekesési hálózat Veszélyes áru logisztikai raktárbázisok (14 db) Veszélyes áru vasúti szállítás 9 M árutonna km veszélyes áru/év (forrás: KSH) Teherpályaudvarok 14 db Iparvágányok veszélyes üzemek Kombiterminálok (Soroksár, Csepel, Sopron) Huckepack és Rola szállítás

16 Súlyos vasúti veszélyes áru balesetek Viareggio Italy 17 halott, 27 sérült 1000 kitelepített és 100 fő hajléktalanná vált Gyúlékony gáz (LPG) Cseljabinszk (Oroszország) vasúti katasztrófa teherpályaudvaron 6000 db kétliteres brómot tartalmazó palackot tároló vasúti kocsi égett 1,3 millió embert veszélyeztetett a mérgező felhő

17 Veszélyes áru belvízi szállítás 1,8 mill árutonnakilométer/év Duna folyam 417 fkm (1850, ,00 km) ENSZ EGB IV Vi. viziút RoRo forgalom Dunai kikötők (Baja, Csepel, Szbatta, Komárom, Gönyü,) Veszélyes áru belvízi baleset én Rajnán Waldhof 2400 tonna kénsav Antwerpenből Basf Ludwigshafen 33 17

18 Veszélyes áru légi szállítás Liszt Ferenc repülőtér Balaton repülőtér Veszélyes áru csővezetés szállítása kőolaj és földgáz szállító vezetékek Termékvezetékek Szivattyú, kompresszor és elosztó állomások

19 Létfontosságú rendszerek és létesítmények általi veszélyeztetettség Létfontosságú rendszerek és létesítmények 10 szektor és 43 alszektor Forrás: Kovács László: Kritikus információs infrastruktúrák előadása

20 Vasilikos erőmű KI elem kiesése robbanás következtében Ciprus Erőmű termelése: 1148/788 Mw 98 lefoglalt konténer (400 t TNT) robbant fel a szomszédos haditengerészeti bázison 13 halott, 65 sebesült 2 év újjáépítésre 38 Mw tartalék erőmű 180 Mw mobil erőmű 120 Mw török Ciprusról Nukleáris létesítmények általi veszélyeztetettség

21 Nukleáris létesítmények Létesítmények és tevékenységek tervezési kategóriába sorolása I. kategória Paksi Atomerőmű II. kategória Kiégett Kazetták Átmeneti tárolója (KKÁT) Budapesti Kutatóreaktor Izotópintézet Kft. III.kategória BME Oktatóreaktor Püspökszilágyi Radioaktív Hulladékfeldolgozó és Tároló Telep (RHFT) Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló, Bátaapáti V. kategória Bohunice Atomerőmű Mohovce Atomerőmű Krsko Atomerőmű Dukovany Atomerőmű Temelin Atomerőmű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség osztályozási rendszere Nemzetközi Nukleáris Eseményskála INES International Nuclear Event Scale Nemzetközi Atomenergiaügynökség által bevezetett osztályozási rendszer A nukleáris események osztályozására fokozat létezik

22 Potenciális nukleáris veszélyforrások hazánk térségében Paksi Atomerőmű BME Oktatóreaktor Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója MTA Kutatóreaktor Bányászati tevékenységek

23 Bányászati tevékenységek Bányászati tevékenységek Kőolaj és földgázkitermelés, kutatófúrások Kitermelt anyag elsődleges készletezése és feldolgozása Földalatti gáztárolók Termékelosztási és logisztikai tevékenység szénhidrogén szállítóvezetékek Szén és lignitbányászat létesítményei Bányászati veszélyes hulladéktároló létesítmények Fúrási iszaptároló létesítmények Bányászati hulladéktároló létesítmények a vörösiszap tározók, a az uránérc bányászat hulladék tározók, a színesfém zagytározók és a vasérc zagytározó. A szénés lignitbányászati tevékenység hulladékait meddőhányókon és talajdepókban tárolják. Kolontár,

24 Magyarországi veszélyes tevékenységek iparbiztonsági szempontú elemzése és rendszerbe foglalása

25 EU27 veszélyes üzemek Az EUban (27) összesen 9926 db veszélyes üzem tartozik a seveso irányelv hatálya alá tartozó. E számból a felsős üzemek száma 4403 db, az alsós küszöbértékű üzemek száma 5523 db

26

27 A veszélyes üzemek országos eloszlása az üzemek besorolása alapján Alsó küszöbértékű üzem Felső küszöbértékű üzem SKETre kötelezett küszöbérték alatti üzem SKETre nem kötelezett küszöbérték alatti üzem 53 A veszélyes üzemek számának megoszlása igazgatóságonként BácsKiskun Baranya Békés BorsodAbaújZemplén Budapest Csongrád Fejér GyőrMosonSopron HajdúBihar Heves JászNagykunSzolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Somogy Tolna SzabolcsSzatmárBereg Vas Veszprém Zala Küszöbérték alatti veszélyes üzem Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Felső küszöbértékű veszélyes anygokkal foglalkozó üzem 54 27

28 Veszélyes üzemek Magyarországon 465 db 134 db 105 db A veszélyes üzemek megoszlása tevékenységenként

29 B. Iparbiztonsági kockázatok kezelése és elemzése Mit jelent az iparbiztonság?

30 Az iparbiztonság, mint önálló biztonsági szakterület fogalma Mindazon veszélyes tevékenység (veszélyes üzem) specifikus jog intézmény és feladatrendszer, eljárás és eszközrendszer, illetve módszertan, amely a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel, a veszélyes áru szállítással, a nukleáris balesetek elhárításával, valamint a létfontosságú rendszerek és létesítmények biztonságával kapcsolatos üzemeltetői, hatósági és önkormányzati feladatok teljesítése útján a lakosság életének, és egészségének, a környezetnek és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javaknak és szolgáltatásoknak a magas szintű védelmét szolgálja. Iparbiztonsági jogi szabályozás fogalma A katasztrófavédelmi szabályozás (jogterület) speciális része, amely különösen a felkészülési és balesetelhárítási intézkedések vonatkozásában magában ötvözi a tűzvédelem és a polgári védelem feladatrendszerének legfontosabb elemeit és amely a súlyos balesetek, üzemzavarok, létfontosságú rendszer elemek kiesésével járó események bekövetkezésének megelőzését és a lehetséges következmények csökkentését és elhárítását szolgálja. SEVESO ENSZ EGB ADR ADN RID ICAO Lrtv. Kat

31 Integrált katasztrófavédelmi feladatrendszer január 01. Iparbiztonság Polgári Védelem Tűzvédelem

32 Az iparbiztonsági célú veszélyeztetettség fogalma iparbiztonsági célú veszélyeztetettség alatt az iparbiztonsági szakterület által felügyelt veszélyes tevékenységek által okozott veszélyeztetettséget értjük, pontosabban a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek, a küszöbérték alatti üzemek, a nukleáris létesítmények nem tervezett eseményei, és a létfontosságú rendszerek és létesítmények kiesése általi veszélyeztetést. Mit jelent a kockázatkezelés? Mi a kockázatelemzés?

33 Alapfogalmak A kockázat a valószínűség és a sérülés kombinációja a veszély és a biztonság hányadosa az esemény, a bekövetkezési valószínűség és a következmény hármasa (forrás: Guidelines for Chemical Process quantitative risk analysis. CCPS, New York 1989) Kockázat (Kat.): egy adott területen adott időtartamon belül, meghatározott körülmények között bekövetkező, egészséget, illetve környezetet károsító veszély megvalósulásának valószínűsége Súlyos baleseti veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése (Kat.): az üzemeltető által végzett módszeres elemző tevékenység, amelynek során meghatározza és bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségeit és azok bekövetkezésének valószínűségét. Forrás: Guidelines for Chemical Process quantitative risk analysis. CCPS, New York 1989 Ipari kockázatok kezelése és elemzése Veszélyek azonosítása Baleseti események azonosítása Következmények értékelése Beköv. valószínűség becslése Következmények mérséklését szolgáló intézkedések Kockázat összegzés Kockázatok korlátozása? Beköv. valószínűség csökkentését szolgáló intézkedések 66 Optimális javaslatok kidolgozása a kockázatok kezeléséhez

34 Elemi hiba események Lehetséges hatások Csokornyakkendő módszer alkalmazása veszélyeztetettség elemzéshez ESEMÉNYSOR UE 1 UE 2 UE 3 UE 4 ÉS VAGY IE IE VAGY IE Csúcs esemény VAGY CE SCE DP DP ME ME UE 5 CU E UE 7 CU E ÉS VAGY IE IE Megelőzés VAGY Hibafa Kezdeti esemény IE Védelmi zárak SCE DP DP Következmények csökkentése ME ME ME ME Eseményfa Kockázatcsökkentés A kockázat lehető legkisebb ésszerűen megvalósítható (ALARP) HSE Költséghaszon elemzés (Cost Benefit Analysis CBA) Kockázatcsökkentő intézkedések: kockázat (veszély) kizárása vagy csökkentése (inherent safety); a következmények csökkentése; és a bekövetkezési valószínűség csökkentése Forrás: Redusing risk and protecting people, HSE Norwich www. hse.gov.hu

35 Települési külső védelmi terv Üzemi belső védelmi terv Fizikai védelem kármentő Fizikai védelem mentesítő eszközök Automatikus veszélyhelyzeti lekapcsolás Kritikus riasztás, kezelői felügyelet kézi Alapellenőrzés, beavatkozás folyamat riasztás, kezelői felügyelet Védelmi rétegek egymásra épülése folyamat tervezés Forrás: Guidelines for Chemical Process quantitative risk analysis. CCPS, New York 1989 Veszélyes üzemi kockázat és következmény elemzési alkalmazások Kockázat és következményelem zés alkalmazási területei Előírt műszaki követelmények Súlyos balesetek elleni védekezés területén felhasznált kockázat és következményelemzési alkalmazások Veszélyes üzem által okozott veszélyeztetettség minősítése. Biztonsági jelentés és elemzés hatósági vizsgálata és biztonsági intézkedések bevezetése Halálozás egyéni és társadalmi kockázatának meghatározása Belső és külső védelmi terv, súlyos káresemény elhárítási terv kidolgozása Veszélyeztetett terület (hatásterület) kiszámítása Településszerkezeti terv kidolgozása Veszélyességi övezet meghatározása a sérülés egyéni kockázatának megállapítása útján

36 Halálozás egyéni kockázata Halálozás egyéni kockázat: Egy adott területen, adott időtartamig tartózkodó személyre vonatkoztatott halálos kimenetelű baleset valószínűsége. Halálozás társadalmi kockázata Társadalmi kockázat: Megadja a valószínűségét azoknak a halálos kimenetelű eseményeknek, amelyek meghatározott időtartam (rendszerint 1 év) alatt, meghatározott számú (N = 10, 100, 1000) halálos áldozatot követelnek

37 Veszélyes anyagok kibocsájtásának következményei és hatásai Veszélyes anyagok Kikerülés Más balesetek Gáz Kétfázisú Folyadék Folyadék tócsa Párolgás Külső tűz Robbanás Összenyomott állapot Elszabaduló folyamatok Porrobbanás Fizikai robbanás Tűzgömb Fáklyatűz Gőz/gáz felhő tűz VCE Tócsatűz BLEVE Mérgezés Hősugárzás Robbanás (túlnyomás és repesz) Hatások Sugárláng, fáklyatűz (jet fire) Gőz/gázfelhő robbanás (VCE) Tócsatűz (pool fire) Gőz/gázfelhőtűz (flash fire) Forrásban lévő folyadék gőzrobbanása (BLEVE) Mérgező felhő terjedése (toxic fume)

38 Feltételezett baleset hatásai példa (tűzveszélyes anyag kibocsátása és következményei) Anyag: aceton Mennyiség: 1000 l Csomagolóeszköz: IBC Hatások: Tűz és robbanásveszély ARH/2=31 m ARH=23 m FRH=11 m Gőzfelhő robbanás Ablaküveg sérülések: 80m Épületek rongálódása, dobhártyasérülések: 3540m Égési sérülések: 40m Feltételezett baleset hatásai példa (pirotechnikai anyag robbanása) Anyag: pirotechnikai termékek (bombák) Mennyiség: 200 kg Hatások: Robbanás: Ablaküveg sérülések: 400 m Épületek rongálódása: 100 m dobhártyasérülések: 60 m

39 Feltételezett baleset hatása példa (mérgező anyag kiszabadulása és terjedése) Anyag: klór Mennyiség: 50 l 20 mmes lyukadás Hatások: mérgezés 100%os halálozás: 300 méteres távolságig 10%os halálozás: 400 méterig 1%os halálozás: 550 méterig Súlyos baleseti eseménysorok hatásai Referencia eseménysor Súlyos baleset hatása Hősugárzás Túlnyomás Repeszhatás Mérgező hatás Tócsatűz < 500 m Tartálytűz < 500 m Fáklyatűz < 500 m Tűzgömb < 500 m Gőztűz < 500 m Porrobbanás < 1 km < 1 km VCE (gázfelhő robbanás) < 1 km < 3 km < 3 km BLEVE < 1 km < 5 km < 5 km Mérgező felhő Környezeti hatás (felszíni víz és levegő szennyezés) < 15 km < 500 km

40 Veszélyességi övezetek kijelölése (példa) sérülés egyéni kockázata Belső zóna Középső zóna Külső zóna Holland veszélyeztetettség elemzési módszertani útmutatók LILA KÖNYV TNO (Purple Book). Committee for the Prevention of Disasters. CPR 18E. Guidelines for Quantitative Risk Assessment (Mennyiségi kockázatelemzési módszertani útmutató). The DirectorGeneral of Labour, The Netherlands SÁRGA KÖNYV TNO (Yellow Book). CPR 14E, Methods for the Calculation of Physical Effects (Módszertani útmutató a fizikai hatások számítására) ZOLD KÖNYV TNO (Green Book CPR 16E, Methods for the Determination of Possible Damage (Módszertani útmutató a lehetséges károk meghatározására) VÖRÖS KÖNYV TNO (Red Book). CPR 12E, Methods for the Determining and Processing Probablilities (Módszertani útmutató a valószínűség számítására és feldolgozására)

41 C. Veszélyes üzemekkel kapcsolatos szabályozási környezet Az iparbiztonsági igazgatás közjogi szabályozásának fejlődése

42 143 év évi VIII. törvénycikk az ipartörvény 8. a így rendelkezett: Ha valamely iparág gyakorlása oly üzlettelepek felállításával jár, melyek fekvésük vagy az üzlet minémüsége által a szomszéd birtokosokat vagy lakókat, avagy egyáltalában a közönséget háborgatják, megkárosíthatják vagy veszélyeztethetik, ily telepek az alább körülirt eljárás mellett csak iparhatósági engedély alapján állíttathatnak fel. mindennemű tűzijáték és gyúszeráru készítésére szolgáló telepek; lőporgyárak és raktárak, gázkészítő, gáztartó intézetek, olajgyárak, ásványolajfinomítók, mindennemű vegyészeti gyárak, gyors fehérítők; czukor, szesz és sörgyárak vagy az uszodák, fürdők év évi genfi egyezmények A polgári védelmi feladatok a következők: a létfontosságú közművek sürgős megjavítása, közreműködés a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen létesítmények megmentésében, évi XXXVII. törvény a polgári védelemről Polgári védelmi feladatok 4. g) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz, élelmiszer, takarmány és gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme 84 42

43 Iparbiztonsági intézményrendszer fejlesztése Központi szerv Területi szerv Helyi szerv Intézmény fejlesztési intézkedések BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség iparbiztonsági főfelügyelő és helyettese veszélyes üzemek főosztály veszélyes szállítmányok főosztály kritikus infrastruktúra koordinációs főosztály hatósági koordinációs és műveletelemzési főosztály Fővárosi és Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok iparbiztonsági főfelügyelők hatósági osztály KML, KSE Katasztrófavédelmi Kirendeltségek iparbiztonsági felügyelők hatósági osztály Személyi és tárgyi feltételek megteremtése Eljárási rend, módszertan, képzés és továbbképzés, hatósági ellenőrző szoftverek és adatbázisok (IBIR, PhastRisk, VÁSZIR, HADAR, IIK, NBIÉK, RODOS)

44 Veszélyes üzemek felügyelete Veszélyes üzemi jogi és belső szabályozás Ipari Baleseti ENSZ EGB Egyezmény 128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2012/18/EU Seveso III. irányelv TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS évi CXXVIII. tv. Kat. IV. fejezet VÉGREHAJTÁSI RENDELETEK 1. Veszélyes üzemek végrehajtási rendelet 219/2011. (X.20.) Korm. r. 2. Bírság rendelet 208/2011. (X.12.) Korm. r. 3. Igazgatási szolgáltatási díj 51/2011. (XII.21.) BM r. 4. Veszélyes katonai objektumok 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet BM OKF belső szabályozó, 17/2015. sz. Főigazgatói Intézkedés a hatósági eljárás rendjéről

45 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2012/18/EU Seveso III. irányelv átültetése a hazai szabályozásba a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvényben megtörtént a évi CXCII. törvénnyel, a Kat. tv. végrehajtását szolgáló 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet módosítása folyamatban van. Hazai jogrendbe történő alkalmazás határideje: június 1. Hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési rendszer működtetése a veszélyes üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése (MKI/FKI), a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése (MKI/FKI), a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, illetőleg a biztonsági irányítási rendszer, irányítási rendszer vizsgálata (MKI/FKI), a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás értékelése (MKI/FKI), a belső védelmi terv, súlyos káresemény elhárítási terv illetve a külső védelmi terv, és ezek végrehajtási feltételeinek meglétének ellenőrzése (MKI/FKI), a településrendezési tervezés (MKI/FKI), a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása (MKI/FKI), II. fokú hatósági feladatok ellátása BM OKF OIBFÖFE Veszélyes Üzemek Főosztály, Szakirányítási tevékenység BM OKF OIBFÖFE Veszélyes Üzemek Főosztály,

46 Veszélyes üzemi üzemeltetői kategóriák Felső küszöbértékű vaf üzem Alsó küszöbértékű vaf üzem Küszöbérték alatti üzem (+ a kiemelten kezelendő létesítmény) Seveso szabályozás hatálya alá tartoznak Magyar szabályozás Szabályozás hatálya alá nem tartozó vaf gazdasági szervezet Fogalmak 2. Biztonsági jelentés (Kat.): az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, működőképes belső védelmi tervvel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához. Biztonsági elemzés (Kat.): az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához.a biztonsági elemzésben rögzített feladatoknak és intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel

47 Fogalmak 3. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset (Kat): olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar (Kat): veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár: a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz, b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás, c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása, d) oxidáló, tűz vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben, e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%át elérő mennyiségben, f) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása. Veszélyes anyag (Kat): e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. Veszélyes tevékenység (Kat): olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet és vagyonbiztonságot. Veszély (Kat): Fogalmak 4. valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre

48 Védelmi tervezés Belső védelmi terv Külső védelmi terv 219/2011. (X. 20.) Korm. R. 8.sz. mell. üzemeltető 219/2011. (X. 20.) Korm. R. 9. mell. veszélyeztetett település polgármestere Katved kir. Belső védelmi terv (Kat): a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány. Külső védelmi terv (Kat): a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv, amely a települési veszélyelhárítási terv része. Veszélyeztetett terület (vhr): Fogalmak 5. ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus vagy túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják

49 Legfontosabb új fogalmak 1. Küszöbérték alatti üzemek (Kat.): egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények Kiemelten kezelendő létesítmények (R.): a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei (szállító vezetékek, szivattyú, kompresszor és elosztó állomások), kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogénbányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe Súlyos káresemény elhárítási terv (Kat.): küszöbérték alatti üzem üzemeltetői okmánya, amely tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit Legfontosabb új fogalmak 2. Veszélyeztetett terület (R.): ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, illetve küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus, illetve túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják Társhatóság (R.): veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, küszöbérték alatti üzemek tekintetében hatósági feladatkört ellátó személyek és szervezetek

50 Veszélyes üzemek típusai, kötelezettségei a veszélyes anyagmennyiség függvényében SEVESO Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Küszöbérték alatti üzem Nem tartozik a Kat. hatálya alá Felső küszöbértékű üzem Alsó küszöbértékű üzem Küszöbérték alatti üzem Nem tartozik a Kat. hatálya alá biztonsági jelentés készítése; adatszolgáltatás a külső védelmi terv készítéséhez (önk. és hatósági feladat); biztonsági irányítási rendszer kiépítési és működtetése bejelentési kötelezettség, biztonsági elemzés készítése; súlyos balesetmegelőzési célkitűzések; adatszolgáltatás a településrendezési tervezés (önk. és hatósági feladat); belső védelmi tervezés; baleseti jelentési kötelezettség, bejelentési kötelezettség, ha a hatóság előírja, akkor súlyos káresemény elhárítási terv készítése, illetve külső védelmi tervhez adatszolgáltatás veszélyes anyagokkal kapcsolatos kémiai biztonsági szabályok; vízminőségi kárelhárítási üzemi terv; veszélyes hulladék létesítmények havária terve veszélyelhárítási alapterv készítése; tűzoltási terv készítése; munkavédelmi előírások; tűzvédelmi előírások műszaki biztonsági előírások 99 A súlyos ipari balesetmegelőzés dokumentációs rendszere Küszöbérték alatti üzem Alsó küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzem Felső küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzem Biztonsági elemzés Biztonsági jelentés Súlyos káreseményelhárítási terv Esetenként KVT Belső védelmi terv Külső védelmi terv Településrendezési tervezés Katved. tv. alapján Seveso III. Irányelv szerint 50

51 Üzemeltetői és hatósági intézkedések felépítése c ELLENŐRZÉSEK Település rendezési Biztonságos tervezés Technológia Biztonságos irányítás Védelmi tervezés A biztonság bemutatása a Biztonsági jelentésben Information to the A lakosság tájékoztatása Public Megelőzési és felkészülési (következmény csökkentő) intézkedések Védekezési (balesetelhárítási) intézkedések Helyreállítási intézkedések Megelőzés időszaka Esemény (baleset) időszaka Helyreállítás időszaka Veszélyes üzemi hatósági tevékenység Engedélyezés Felügyelet Ellenőrzés Veszélyes üzem vagy létesítmény építési engedélyezési eljárás Veszélyes tevékenység megkezdése Helyszíni szemle (Hsz.): üzemazonosítás, BD valóságtartalmának ellenőrzése Tervezett felülvizsgálat: BJ, BE 5 évente BVT 3 évente SKET 3 évente Nem tervezett felülvizsgálat: Jelentős módosítás Súlyos balesetet és üzemzavart követően (Hsz, káreseti hsz.) Időszakos hatósági ellenőrzés BVT és SKET gyakorlatok ellenőrzése Supervisori iparbiztonsági ellenőrzés (komplex és eseti) 51

52 Üzemeltetői és hatósági intézkedések rendszerbe foglalása MEGELŐZÉSI INTÉZKEDÉSEK üzemeltető iparbiztonsági hatóság veszélyes tevékenység azonosítása és bejelentése; biztonsági dokumentáció készítése (biztonsági jelentés, biztonsági elemzés és súlyos káreseményelhárítási terv) és hatósági elbírálásra történő benyújtása; biztonsági elemzés és jelentés soros és soron kívül felülvizsgálata; súlyos káreseményelhárítási terv felülvizsgálata; biztonsági irányítási rendszer kiépítése és működtetése; súlyos baleset és üzemzavar kivizsgálása és megelőzési intézkedések azonosítása. hatósági engedélyezési és felülvizsgálati feladatok: veszélyes tevékenység azonosításának ellenőrzése; biztonsági dokumentáció elbírálása; hatósági ellenőrzési tevékenység: szankcionálási tevékenység: hatósági nyilvántartási és tájékoztatási rendszer működtetése; iparbiztonsági hatósági tevékenység 52

53 FELKÉSZÜLÉSI INTÉZKEDÉSEK üzemeltető iparbiztonsági hatóság Javaslat veszélyességi övezet kijelölésére; belső védelmi tervezés, felülvizsgálat és gyakoroltatás. belső védelmi terv oktatás és begyakoroltatás Veszélyességi övezet kijelölésére; Veszélyességi övezetben fejlesztések ellenőrzése belső védelmi terv minősítése és a begyakorlás ellenőrzése; külső védelmi tervezés, felülvizsgálat, gyakoroltatás lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása kapcsolódó egyéb katasztrófavédelmi feladatok VÉDEKEZÉSI (BALESETELHÁRÍTÁSI) INTÉZKEDÉSEK üzemeltető iparbiztonsági hatóság Súlyos baleset és üzemzavar minősítése; belső védelmi terv életbe léptetése; üzemi vezetési törzs, védelmi infrastruktúra és védelmi szervezetek működtetése; azonnali balesetelhárítási és mentési intézkedések; súlyos baleset és üzemzavar bejelentése; információszolgáltatás a hatóság számára a települési védekezési tevékenységhez; tűzoltási, kárcsökkentési és balesetelhárítási tevékenység végzése. Súlyos baleset és üzemzavar minősítése; külső védelmi terv alkalmazása; a lakosság riasztása és tájékoztatása; a védekezésben résztvevő szervek készültségbe helyezése; a védelemmel összefüggő azonnali intézkedések bevezetése; lakosságvédelmi intézkedések alkalmazása; veszélyhelyzet kezelési operatív törzsek és központok működtetése; a védelmi bizottságok munkájában való részvétel; kezdeményezése a nemzetközi tájékoztatási kötelezettségek végrehajtása, szükség szerint segítségnyújtás 53

54 HELYREÁLLÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK üzemeltető iparbiztonsági hatóság Károk felmérése és a sérült létesítmények helyreállítása; súlyos baleset közepes és hosszú távú hatásainak elhárítása; mentesítési feladatok végrehajtása; Jelentés a helyreállítás eredményeiről. A lakosság alapvető életfeltételeinek biztosítása; a sérült infrastruktúra ideiglenes helyreállítása; mentesítési feladatokban történő közreműködés; a károk felmérésében való közreműködés; a segélyek eljuttatásában való közreműködés. A hatósági döntéshozatal műszaki követelményei és eszközrendszere Minősítési terület Veszélyes üzem által okozott veszélyeztetettség minősítése Veszélyességi övezet kijelölése A veszélyességi övezetben történő fejlesztésre vonatkozó állásfoglalás Belső védelmi terv Súlyos káreseményelhárítási terv Külső védelmi terv Biztonsági irányítási rendszer Minősítési kritérium és szempontrendszer, műszaki követelmények Kockázati alapú mennyiségi kockázatelemzés eredményei. A halálozás egyéni kockázatának és a társadalmi kockázatnak műszaki követelményei a végrehajtási rendeletben A sérülés egyéni kockázatának követelményei a végrehajtási rendeletben. Általános követelmények táblázatba foglalva az építmények jellege és az egyes zónák rendszerében Veszélyeztetett terület számítása következményelemzéssel. Konkrét műszaki követelmények nincsenek megadva. Végrehajtási rendeletben megadott minőségi kritériumok. Védelmi intézkedések arányban állnake a biztonsági dokumentációban meghatározott veszélyeztető hatásokkal, A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannake a feltételei. Végrehajtási rendelet mellékletében megadott következmény alapú mennyiségi követelmények. A tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnake a bemutatott veszélyeztető hatásokkal. A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannake a feltételei. A külső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnake az üzemeltető által megadott veszélyeztető hatásokkal. A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannake a feltételei. Alkalmazott hatósági eszköz Kockázat elemző szoftver.( DNV PhastRisk 6.53) Nemzetközileg elfogadott eljárások és módszerek, valamint adattárak. Holland színes könyvek. Hatósági eljárásrend. Végrehajtási rendelet. Hatósági eljárásrend. Következmény elemző szoftver.(dnv PhastRisk 6.53) Nemzetközileg elfogadott eljárások és módszerek, valamint adattárak. Holland színes könyvek. Hatósági eljárásrend. Hatósági eljárásrend. Külső védelmi terv készítése és minősítése. A minőségi jellegű ellenőrzési követelmények (szempontrendszer) a hatósági eljárásrendben vannak rögzítve. Hatósági eljárásrend. Ellenőrzési szempontrendszer (kérdéslista) 54

55 Iparbiztonsági hatósági együttműködés feladatai Hatósági adatok gyűjtése iparfelügyeleti adatbázis létrehozása és működtetése engedélyek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, védelmi tervek gyűjtése, valamint a társhatóságok részére történő elérhetőségének biztosítása társhatóságok: katved. hatóság figyelmének felhívása R. hatálya alá tartozás Hatóságok közötti adatmegosztás a társhatóságok az iparfelügyeleti adatbázishoz hozzáférhetnek félévente elektronikus úton tájékoztatás küldése a társhatóságoknak a társhatóságok a tájékoztatást követően a rendelet hatálya alá került üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyeket, ellenőrzési jegyzőkönyveket feltöltik az adatbázisba Társhatósági ellenőrzések koordinálása területi szervek közreműködésével a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságok bevonása a védelmi tervek elkészítésébe és begyakoroltatásába a társhatóságok a tervezett ellenőrzéseikről előzetesen tájékoztatják a hatóságot hatóság az R. hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában a társhatóságok részére javaslatot tehet hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából, és több hatóság bevonásával közös, összehangolt ellenőrzés szervezésére jogosult Iparfelügyeleti együttműködési tevékenység Országos Rendőrfőkapitányság, Megyei (fővárosi) Rendőrfőkapitányságok és helyi Rendőrkapitányságai Nemzeti Adó és Vámhivatal Alkotmányvédelmi Hivatal Nemzeti Védelmi Szolgálat Terrorelhárítási Központ Magyar Energia és Közmű szabályozási Hivatal Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Kormányhivatalok munkavédelmi szakigazgatási szervei Nemzeti Közlekedési Hatóság Kormányhivatalok Közlekedési Felügyelőségei Nemzeti Élelmiszer Biztonsági Hivatal Kormányhivatalok Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei Települési önkormányzat polgármesteri hivatal HM Veszélyes Katonai Objektum Felügyeleti Hatóság Katonai objektumok Országos Mentőszolgálat Regionális Mentőszervezetek Országos Atomenergia Hivatal Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Kormányhivatalok mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Kormányhivatalok Regionális Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Kormányhivatalok területi bányakapitányságai Nemzeti Biztonsági Felügyelet Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Közlekedésbiztonsági Szervezet Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főfelügyelőség és regionális felügyelőségei 55

56 Veszélyes üzemi védelmi tervek Lakossági tájékoztató kiadvány Mi a teendő súlyos ipari baleset esetén? SZAJOL KÖZSÉG LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYA A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, a veszélyes tevékenységekről és a lehetséges súlyos balesetekről, a bekövetkezett súlyos baleset elleni védekezés szabályairól. Készült: Szajol Község Polgármesteri Hivatala, és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízásából 56

57 Küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének kötelezettségei (Tv 41. ) 1. A veszélyes tevékenység azonosítása és bejelentése 2. súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) elkészítése és benyújtása 3. Súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító irányítási rendszer működtetése 4. A SKETben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása 5. SKET felülvizsgálata, és szükség szerinti módosítása (3 évente, és soron kívül) 6. SKET gyakoroltatása 7. Súlyos balesetek jelentése és kivizsgálása 8. Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése Küszöbérték alatti üzemek azonosítása SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS Tevékenység Küszöbérték alatti üzemek felmérése Veszélyes anyag Küszöbérték (t) Alsó negyede Szállító vezetékek kőolaj termékek, szénhidrogének Égetéssel történő ártalmatlanítás veszélyes hulladék Vízművek, szennyvíztisztítók klór 1 Hűtőházak, hús, konzervipari üzemek ammónia 1 Mérgező anyagok tárolása mérgező, nagyon mérgező anyagok 1,25 Robbanóanyag, pirotechnikai termék tárolás robbanóanyag, pirotechnikai termék 2,5 Szénhidrogén gáz tárolás propán, bután, PB 12,5 Ipari gáz tárolás cseppfolyós oxigén 50 Kőolaj termékek tárolása Benzin,gázolaj, biodízel 625 Erőművek, fűtőművek főtőolaj 625 Alkohol gyártás és tárolás, bioetanol gyártás etilalkohol 1250 Műtrágya tárolás ammóniumnitrát 312,5 Növényvédőszer tárolás környezetre veszélyes anyagok (R 50 és R 50/53 // R51/53 25// 50 Gumigyárak környezetre veszélyes anyagok 25 Veszélyes hulladék lerakók és tárolás környezetre veszélyes anyagok, mérgező anyagok 25 // 12,5 57

58 Biztonsági dokumentáció Üzemeltetői kötelezettségek teljesítése Az üzem és környezetének leírása Kockázatok és következmények elemzése Az üzemeltető fő biztonsági célkitűzései Belső védelmi terv Biztonsági irányítási rendszer Adatszolgáltatás külső védelmi tervhez és a lakosság tájékoztatásához 58

59 BJ tartalmi követelményei EU útmutató alapján Információk a vezetési rendszerről (SMS, MAPP) (2. Melléklet, I. szakasz és 3. Melléklet Szervezet és célkitűzések Környezet (2. Melléklet, II. szakasz) kiszűrt veszélyes létesítmények (2. Melléklet, III. szakasz) Kritikus létesítmények / baleseti események (2. Melléklet, IV. szakasz) Leíró rész Védelmi intézkedések (2. Melléklet, V. szakasz) Gyakorlati rész BJ tartalmi követelményei EU útmutató alapján II. szakasz III. szakasz témakör ÜZEM VESZÉLYES LÉTESÍTMÉNY(EK) részletezés mértéke ALACSONY IV. szakasz KRITIKUS ESEMÉNYEK MAGAS 59

60 1. szervezet és személyi állomány 2. a súlyos balesetek kockázatának azonosítása és értékelése 3. az üzem működtetése 4. változásmenedzsment 5. védelmi tervezés 6. monitoring rendszerek 7. audit és felülvizsgálat BJ tartalmi követelményei EU útmutató alapján ÁLTALÁNOS IRÁNYÍTÁSI RENDSZER SÚLYOS BALESETMEGELŐZÉSI CÉLKITŰZÉSEK BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KOCKÁZAT ELEMZÉS 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet Biztonsági jelentés elkészítésének tartalmi és formai követelményei: 1. Tartalmi követelmények 1.1. Célkitűzések, irányítási rendszerek 1.2. A veszélyes üzem környezetének bemutatása (SKEThez is szükséges) 1.3. A veszélyes üzem bemutatása (SKEThez is szükséges) 1.4. A veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúra 1.5. A legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása (SKEThez szükséges) 1.6. A baleset által való veszélyeztetés értékelése 1.7. A balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása 1.8. A biztonsági irányítási rendszer (biztonsági elemzéshez nem szükséges IR) 1.9. Az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezése Építési engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó követelmények Felhasználható dokumentumok 2. Formai követelmények 2.1. A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és a hatóság részére két példányban, elektronikus adathordozón benyújtani. A térképeket és helyszínrajzokat, a rajtuk szereplő (a könnyű áttekinthetőséget biztosító) méretaránynak megfelelően nyomtatott formában, vagy elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) kell benyújtani A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményét és a veszélyeztetett területeket A biztonsági jelentések (kiegészítések) formai követelményei minden esetben azonosak. 60

61 Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei I. 1. Tartalmi követelmények 1.1. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben megadja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit, azok fejlesztési irányait, továbbá összefoglaló jelleggel ismerteti az alábbi területeken bevezetett vagy működtetett intézkedéseit, szervezetét, irányítási rendszereit: a) szervezet és személyzet, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése, c) üzemvezetés, d) a változtatások kezelése, e) védelmi tervezés, f) belső audit és vezetőségi átvizsgálás. Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei II. (Veszélyes üzem környezetének bemutatása) Az üzemeltető bemutatja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek, egyéb telephelyeken és területeken végzett tevékenységek, beleértve a fejlesztések ismert, lehetséges hatásait figyelembe vették Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását, ideértve különösen: b) a külső, például a dominóhatás és a rendelet hatálya alá nem tartozó telephelyek, területek és fejlesztések miatti okokat, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják egy súlyos baleset kockázatát vagy következményeit, 61

62 Üzem környezete, üzem bemutatása (helyszínrajz) I. Lakosság által látogatott létesítmények, közintézmények, kórházak, természeti területek, gazdálkodó szervezetek, tevékenységük jellemzése. A térképek, helyszínrajzok méretaránynak megfelelően nyomtatottan formában vagy elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) legyenek. Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei III A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek a biztonság szempontjából fontos az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó információit A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem méretarányos helyszínrajzát, amely bemutatja az üzem egészét, és vázlatosan feltünteti a veszélyes és tároló létesítményeket A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát A veszélyes anyagok leltárában az pont szerinti adatok közül a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosítását megalapozó adatokat (az anyag azonosítása, besorolása, mennyisége) az üzemeltető táblázatosan összesítve is megadja A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egészének bemutatásán felül, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekről, a veszélyazonosítást megalapozó mélységű további információk megadása szükséges A veszélyes anyagok szállításának bemutatása telephelyen belül A veszélytelenítő és mentesítő anyag(ok) bemutatása a telephelyen 62

63 A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát az alábbi tartalommal: a) az anyag megnevezése, nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CASszám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula, fizikai forma), továbbá az anyagoknak az 1. melléklet 1. táblázata szerinti veszélyességi osztályba sorolása, b) jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok (Hmondatok) a normálüzemi és a rendellenes működési körülmények között, c) az egyéb információk (például a tárolásra vonatkozó információk), d) a veszélyes anyagok jelen lévő maximális mennyisége, e) a veszélyes anyagok a)d) pont szerinti adatai megadhatók a biztonsági adatlappal és annak szükség szerinti kiegészítésével A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egészének bemutatásán felül, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekről, a veszélyazonosítást megalapozó mélységű további információk megadása szükséges. 63

64 Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei IV A biztonsági jelentésben összefoglaló jellemzéssel be kell mutatni a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúrát. a) a külső elektromos és más energiaforrások, b) a külső vízellátás, c) a folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás, d) a belső energiatermelés, üzemanyagellátás és ezen anyagok tárolása, e) a belső elektromos hálózat, f) a tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is), g) a tűzoltóvíz hálózat, h) a meleg víz és más folyadékhálózatok, i) a híradó rendszerek, j) a sűrített levegő ellátó rendszerek, k) a munkavédelem, l) foglalkozásegészségügyi szolgáltatás, m) a vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények, n) az elsősegélynyújtó és mentő szervezetek, o) a biztonsági szolgálat, p) a környezetvédelmi szolgálat, q) az üzemi műszaki biztonsági szolgálat, r) katasztrófa elhárítási szervezet, s) a javító és karbantartó tevékenység, t) a laboratóriumi hálózat, u) a szennyvízhálózatok, v) az üzemi monitoring hálózatok, w) a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek, x) a beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek. Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei V A részletes elemzéssel vizsgált, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása 1.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetést, a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevő módszerrel értékeli. a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása), b) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező események előfordulási gyakoriságának, valószínűségének meghatározása, c) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeinek értékelése, valamint a lehetséges dominóhatások és azok következményeinek bemutatása és értékelése, d) az egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása a hatások által érintett területre, e) az előző lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal. bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat. 64

65 Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását, ideértve különösen: a) a működési okokat, c) a természeti okokat, például a földrengéseket és az árvizeket. Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei V Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel, vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági jelentésben csak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egésze által jelentett veszélyeztetést érdemben meghatározó, legnagyobb kockázatot jelentő potenciális baleseti eseménysorokat kell bemutatni és szövegesen értékelni Az üzemeltető a biztonsági jelentésben az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan javaslatot tehet a sérülés egyéni kockázata értékeinek alapján a veszélyességi övezet nagyságára. A kockázat mértékének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előző pontokban leírt gyakoriságának és súlyosságának figyelembevételével történő meghatározásakor az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat. Az emberi sérülést okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körül a környezetet és ha ilyenek vannak a különleges természeti értékeket is Az üzemeltető a biztonsági jelentésben bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeiben alkalmazott veszélyes anyagokhoz vagy folyamatokhoz kapcsolódó korábbi, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemében január 1ét követően bekövetkezett, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarokat és súlyos baleseteket, elemzi az azokból levonható tanulságokat, valamint bemutatja a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedéseket. 65

66 Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei VI. Bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket, valamint a vezetéshez és a döntéselőkészítéshez szükséges infrastruktúrát: a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítményeket, b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszerét, c) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszerét, d) a veszélyhelyzeti híradás eszközeit és rendszereit, e) az érzékelő/védelmi rendszereket és a véletlen anyagkibocsátás mennyiségét korlátozó eszközöket, mint amilyen többek között a vízpermet, a gőzfüggöny, az elzárószelep, illetve az inertizáló rendszerek, A belső védelmi tervben az itt bemutatott információkat kell felhasználni. Mennyiségi és minőségi bemutatás szükséges! Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei VII A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer, amely kiterjed az eljárási rendre, a szervezeti felépítésre, a felelősségi körökre és feladatokra kiterjedő összefoglaló módon történő bemutatására Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem általános vezetési rendszerébe A biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat a folyamatos tökéletesítés szükségességével kapcsolatos tudatosság növelése céljából tett intézkedésekkel együtt Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján az üzemeltető kialakítja, felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat, figyelembe véve a vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló információkat. A normák kialakításába az őket érintő területeken és mértékben a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai veszélyhelyzetek jelzését és kezelését is, külön figyelmet fordít az alvállalkozói rendszerben végzett tevékenységekre. A normarendszer részeként az üzemeltető a rendszerhiba kockázatának csökkentése céljából, az üzemben lévő, a biztonsági jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorokhoz rendelhető technológiai berendezések elhasználódásával és a korrózióval járó kockázatok kezelése és ellenőrzése érdekében kidolgozza ezen technológiai berendezések állapotának nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló stratégiát és módszertant, gondoskodik a megfelelő utókövetési intézkedések és az esetlegesen szükséges ellenintézkedések megtételéről. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is Az üzemeltető figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata és a vizsgálat során szükségesként azonosított változtatások beépítése érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. Az üzemeltető meghatározza a biztonsági teljesítményértékelési eljárások során alkalmazott teljesítménymutatókat, így különösen biztonsági teljesítménymutatókat és/vagy más vonatkozó mutatókat is. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket. A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről vagy üzemzavarokról ad tájékoztatást. A jelentésekben külön ki kell térni az olyan baleseti eseményekre, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események hátterét fel kell tárni, a tapasztalatait értékelni, a következtetéseket levonni, és ezek alapján intézkedni kell a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott minőségtanúsító szervezet által a biztonsági irányítási rendszer működtetésének minősítését is magában foglaló tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés hatóság részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer szerinti bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni. 66

67 Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei VIII A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény építési engedélyezési eljárásával (beleértve a jelentős bővítést is) egy időben a hatósághoz benyújtandó biztonsági jelentés tartalma: a) az 1.1.; 1.2.; ; a), b); ; ; ; ;1.4.; 1.6. az építési stádiumban előre látható szinten; 1.7. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.9.; b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és iránytechnikai) értékelése; c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A dokumentációnak része lehet: ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása, cb) az alapozás tervezése, cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése, cd) a méretezés, ce) a statikai megfontolások, cf) a külső behatás elleni védelem Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei IX Az üzemeltető a biztonsági jelentés egyes tartalmi elemeit egyéb vonatkozó uniós és hazai szabályozásnak megfelelő dokumentum felhasználásával is bemutathatja, amennyiben az megfelel a jelen rendelet követelményeinek. EKHE dokumentáció Üzemi vízkárelhárítási terv Munkahelyi veszélyelhárítási terv 67

68 Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés formai követelményei 2. Formai követelmények 2.1. A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és a hatóság részére két példányban, elektronikus adathordozón benyújtani. A térképeket és helyszínrajzokat, a rajtuk szereplő (a könnyű áttekinthetőséget biztosító) méretaránynak megfelelően nyomtatott formában, vagy elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) kell benyújtani A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményét és a veszélyeztetett területeket. 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 35..a Súlyos Káresemény Elhárítási Terv engedélyezéséhez benyújtott kérelem kötelező tartalmi elemei: 35. A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője ha számára a hatóság előírja a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít, melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként a hatóság részére. (1a)A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben meghatározottakon túl tartalmazza: a) a küszöbérték alatti üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul, b) a súlyos káresemény elhárítási tervet készítő szakértő nevét, címét, aláírását, elérhetőségét, valamint c) a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét, aláírását. (1b) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként az üzemeltető csatolja: a) a súlyos káresemény elhárítási tervet két példányban, b) a súlyos káresemény elhárítási terv védendő adatot nem tartalmazó változatát két példányban vagy nyilatkozatot arról, hogy a beküldött dokumentáció nem tartalmaz védendő adatot. (1c) Ha a cégjegyzék tartalmazza az üzemeltető cég képviselőjének közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját, a hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. (1d)Az üzemeltető a küszöbérték alatti üzemet a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak szerint köteles működtetni. 68

69 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 5. melléklet Súlyos Káresemény Elhárítási Terv tartalmi formai elemei: 1. Tartalmi követelmények 1.1. A küszöbérték alatti üzem és környezetének bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.2., 1.3., 1.5. pontjában foglalt követelményekkel A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 1.3. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység erő és eszközrendszerének leírása. Ezen belül: 1.4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok 1.5. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása, amennyiben külső védelmi terv készítését a hatóság előírja 1.6. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása Az irányítási rendszer bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.1. pontjában foglalt követelményekkel A súlyos káresemény elhárítási tervnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését. 2. Formai követelmények A súlyos káresemény elhárítási terv formai követelményei megegyeznek a 3. melléklet 2. pontjában foglalt formai követelményekkel. (Megegyezik a Biztonsági jelentésnél leirtakkal) Veszélyes üzemi technológia bemutatása Szöveges leíráson felül technológiai rajzon, folyamat ábrán (P & Iok, technológia rajzok, műszerezési ábrák) 69

70 Terv hatósági vizsgálata (Kritérium rendszer veszély, következmény elemzés) (BE, BJ) Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel, vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. (SKET) A veszélyeztetett területek bemutatása térképen ábrázolva és ezzel egyenértékű leírással történik. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel elvégezheti. Súlyos Káresemény elhárítási terv elfogadási kritériumai I A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés elfogadhatóságának feltétele: a) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak, b) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak, c) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagitechnikai és személyi feltétele biztosított, és d) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja. R. 7. Melléklet 1.7. BE és BJ nél is! 70

71 Súlyos Káresemény elhárítási terv elfogadási kritériumai II A hatóság a lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban a lehetséges súlyos balesetek következményeinek mértékét veszi alapul, ahol elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, a) ha a lakóterületen a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében halálos hatás (tűzhatás, mérgezési hatás, túlnyomás) nem várható, és b) ha ilyen hatások közösségi létesítményeket, tömegtartózkodásra szolgáló építményeket nem érintenek Halálos hatást jelent: a) tűzhatás tekintetében: aa) 8 kw/m2 értéket elérő vagy meghaladó hőfluxus, ab) gőztűz esetében az alsó robbanási határ felét elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció, ac) 1%ot elérő, vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség; b) mérgezési hatás tekintetében: ba) az ERPG 3 értéket, vagy a visszafordíthatatlan egészségkárosodásra vonatkozó nemzetközi szakirodalomban szereplő mértéket elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció, bb) 1%ot elérő vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség; c) túlnyomás tekintetében 10 kpa értéket elérő vagy meghaladó léglökési hullám A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetést az 1.7. pontban bemutatottak szerint kell értékelni. Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés hatósági értékelése minősítése Az R. 7. melléklete A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági színvonala alapvető mutatóit a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés tartalmazza. A hatóság ezek alapján minősíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetettséget A hatóság felülvizsgálata a következő szempontokra terjed ki: a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosítása és a veszélyes anyagok leltára, különös tekintettel a technológiában lévő anyagokra, b) a súlyos baleseti veszélyt jelentő létesítmények meghatározása az üzemen belül, c) a lehetséges súlyos baleset elemzőfeltárási folyamatának elemei (függetlenül az elemzés módszerétől): ca) eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása, beleértve a lehetséges súlyos balesetet eredményező közvetlen eseményeket és végeseményt, cb) gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása, d) a veszélyes anyagnak a súlyos balesethez vezető események során a rendszerből való kijutása feltételeivel és körülményeivel, és a veszélyes anyagban káros folyamatot kiváltó (iniciáló) hatással összefüggésben da) azon hibahelyek jellegének és geometriai jellemzőinek (rés, lyuk, alak, méret stb.) meghatározása, amelyeken keresztül a veszélyes anyag kibocsátása megvalósulhat, db) a kiszabaduló veszélyesanyagmennyiség kiszámításához szükséges állapotjellemzők, az anyagösszetétel és az időtényező, továbbá az iniciáló hatás jellemzőinek meghatározása, dc) a feltételezhetően kiszabaduló anyagmennyiség kiszámítására szolgáló kibocsátási modell (számítási eljárás) meghatározása, a kijutó anyag mennyiségének kiszámítása, a járulékos mechanikai romboló hatás jellegének meghatározása, e) a technológiai rendszer és annak biztonságos működtetésével kapcsolatos műszakitechnikai rendszerek, f) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményei értékelésével összefüggésben fa) a súlyos baleset kialakulási feltételeinek meghatározása (beleértve a feltételezett időjárási tényezők, az anyagi állandók és egyéb kiindulási együtthatók), fb) a veszélyes hatások terjedésének bemutatása és értelmezése, fc) a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a súlyos baleseti hatásokkal szembeni érzékenységének bemutatásához használt kiindulási mutatók, számítási módszerek, modellek helyes alkalmazása, fd) a kiindulási feltételezések igazolhatóake, nem tartalmaznake a kelleténél kedvezőbb körülményeket. 71

72 Felülvizsgálat alapjai: Biztonsági dokumentáció felülvizsgálat az üzemben történt változások, melyek lehetnek: technológiai változtatások (fejlesztések, korszerűsítések, kiváltások, új anyagok, stb.); személyi (vezetői és munkavállalói) feltételrendszer változásai (munkakörök átszervezése, kiszervezések, leépítések, új feladatkörök stb.); technikai eszközrendszer változásai (új eszközök, berendezések, selejtezések, korszerűsítések); az üzem környezetének változásai (infrastruktúra, gazdálkodó szervezetek, stb.) technológiai eltérések, üzemzavarok, rendkívüli események, balesetek tapasztalatai; a belső (külső) védelmi terv gyakorlatok tapasztalatai; a (biztonsági) irányítási rendszer külső és belső auditálásának tapasztalatai. Biztonsági dokumentáció felülvizsgálat Felülvizsgálat szempontjai: a veszélyes ipari üzem állapota mennyire felel meg a BJ/BEben bemutatott helyzetnek; a veszélyes ipari üzem biztonsági színvonalának mutatói reálisan mutatják a valós helyzetet; a veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség változásai: a külső és belső változások befolyásoltáke a veszélyeztetés mutatóit; a BVT megfelelősége. 72

73 Hatósági ellenőrzések típusai Helyszíni szemlék típusai Helyszíni szemle üzemazonosítás céljából Helyszíni szemle a benyújtott biztonsági dokumentáció valóság tartalmának ellenőrzése céljából Káreseti helyszíni szemle a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar körülményeinek kivizsgálása céljából Hatósági ellenőrzések típusai Időszakos hatósági ellenőrzés Supervisori iparbiztonsági ellenőrzés (komplex és eseti) Belső védelmi terv gyakorlat ellenőrzése és értékelése Katasztrófavédelem vegyi és sugárfelderítő képességei 73

74 Katasztrófavédelmi Mobil Laboratórium KML Feladatok: Vegyi, biológiai, radiológiai felderítés káreseményeknél A lakosságra és a beavatkozó állományra vonatkozó védelmi intézkedések előkészítése Hatósági ellenőrzések végzése veszélyes üzemekben Veszélyes áru szállítás és azok telephelyeinek ellenőrzése Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egység (KSE) Telepített veszélyes és sugárzó anyag monitoring és korai riasztási rendszerek AMAR, RTH, MoLaRi 74

75 Az európai és a hazai iparbiztonsági képzés és továbbképzés áttekintő elemzése és értékelése 75

76 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jogelőd intézmények Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Rendőrtiszti Főiskola Rendészettudományi Kar NKE KVI képzései Alapképzés Katasztrófavédelem BA új 2013/2014től Védelmi igazgatás Bsc kifutó Ózdon Mesterképzés Védelmi igazgatás Msc 2015/2016ig Katasztrófavédelem Msc. 2016/2017től Részvétel PhD doktori képzésben NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola, katasztrófavédelem kutatási terület 76

77 Az Intézet szervezeti felépítése IGAZGATÓ SZAKFELELŐS (egyetemi tanár, docens) IGAZGATÓHELYETTES (egyetemi tanár, docens) Oktató: Okt. szerv: Össz.: 16 fő 7 fő 23 fő OKTATÁSSZERVEZÉSI OSZTÁLY Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék Iparbiztonsági Tanszék Új alapképzési szak indítása a tanévben 1. Az új alapképzési szak Katasztrófavédelem Az alapképzési szak megnevezése: katasztrófavédelem (Disaster Management) Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint: alapfokozat (BA) A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése : katasztrófavédelmi szervező Nappali és levelező képzési rend 77

78 Új alapképzési szak indítása a tanévben 2. Választható szakirányok: Katasztrófavédelmi műveleti (Disaster management operations) Tűzvédelmi és mentésirányítási (Fire prevention and rescue control) Iparbiztonsági (Industial safety) A katasztrófavédelmi alapképzési szak a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területeket öleli fel. A képzési ágat tekintve a rendészetihez sorolható Képzési idő: 6 félév Differenciált szakmai ismeretek 72 kredit, 735 óra Iparbiztonságtan (3 félév, 150 óra); ipari és közlekedési veszélyhelyzetek felszámolása ( 2 félév, 75 óra); kritikus infrastruktúrák védelme 3 félév, 120 óra); veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek (2 félév, 60 óra); katasztrófa és polgári védelmi szakismeret (2 félév, 60 óra); tűzvédelmi szakismeret (2 félév, 60 óra); tűzoltási és katasztrófaelhárítási technikai ismeretek (2 félév, 60 óra); iparbiztonság gazdasági alapjai (1 félév, 60 óra), szabadon választható tantárgyak (ipari kémia alapjai, ipari szennyezés és megelőzés, veszélyes áru szállítás kockázatelemzésének alapjai (3 félév, 90 óra) Összesen: 735 óra 78

79 Új katasztrófavédelem mesterképzési szak létesítése és indítása (MSc.) 2016tól Iparbiztonsági szaktantárgyak levelező képzés Tantárgy megnevezése Óra Kr. Számon Félévek kérés Veszélyes létesítmények 16 3 V 16 Kockázat és következmény elemzés 12 3 Gy 12 Iparbiztonsági események kezelése 12 3 Gy 12 Iparbiztonság I K (ZV) 26 Környezeti elemek védelme 12 3 F 12 Iparbiztonság F (ZV) 26 Összesen Iparbiztonsági tananyag Bognár Balázs; Juhász István; KátaiUrbán Lajos (szerkesztő); Kossa György ; Kozma Sándor ; Szakál Béla; Vass Gyula: IPARBIZTONSÁGTAN I. Kézikönyv az iparbiztonsági üzemeltetői és hatósági feladatok ellátásához. NKE Egyetemi tankönyv. Budapest, p

80 Iparbiztonsági tananyag 2. KátaiUrbán Lajos; Vass Gyula: Kézikönyv a veszélyes üzemek Biztonságszervezésével kapcsolatos alapfeladatok teljesítéséhez NKE. Budapest, p esz_uzem.pdf?sequence=1&isallowed=y Iparbiztonsági tananyag 3. KátaiUrbán Lajos, Vass Gyula: Kézikönyv Veszélyes üzemek, tevékenységek és technológia az iparban Tansegédlet. NKE, Budapest p

81 Iparbiztonsági tananyag 4. KátaiUrbán Lajos: Kézikönyv a veszélyes üzemekkel kapcsolatos jog, intézmény és eszközrendszer fejlesztése Magyarországon Tansegédlet. NKE, Budapest p Iparbiztonsági tananyag 5. Bognár Balázs (szerk.); Bonnyai Tünde; Görög Katalin; KátaiUrbán Lajos (szerk.) Vass Gyula : Létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme: kézikönyv a katasztrófavédelmi feladatok ellátására Tansegédlet. NKE, 5 81

82 Iparbiztonsági tananyag 6. KátaiUrbán Lajos, Handbook for the Implementation of the Basic Tasks of the Hungarian Regulation on Industrial Safety Tansegédlet. NKE, Budapest p Iparbiztonsági tananyag 7. Szakál Béla, Cimer Zsolt, KátaiUrbán Lajos, Sárosi György, Vass Gyula: Veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni védekezés I.: módszertani szakkönyv veszélyes anyagok és súlyos baleseteik az iparban és a közlekedésben. 5 82

83 között megjelent szakmai kiadványok Iparbiztonsági jegyzetek a SZIE YMÉKen Intézetigazgató: Szakál Béla RTF Katasztrófavédelmi Tanszék Tanszékvezető: Bleszity János 83