Veszélyes üzemek üzemeltetőinek kötelezettségei

Átírás

1 -1- Veszélyes üzemek üzemeltetőinek kötelezettségei ELŐADÁS MESICS ZOLTÁN tű. alezredes Vecsés, november 20.

2 -2- Veszélyes üzemek Magyarországon 377db 132 db 122 db

3 A veszélyes üzemek megoszlása tevékenységenként -3-

4 -4- Veszélyes üzemek felügyelete

5 -5- Veszélyes üzemi jogi- és belső szabályozás Ipari Baleseti ENSZ EGB Egyezmény 128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2012/18/EU - Seveso III. - irányelv TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS évi CXXVIII. tv. Kat. IV. fejezet VÉGREHAJTÁSI RENDELETEK 1. Veszélyes üzemek végrehajtási rendelet 219/2011. (X.20.) Korm. r. 2. Bírság rendelet 208/2011. (X.12.) Korm. r. 3. Igazgatási szolgáltatási díj 51/2011. (XII.21.) BM r. 4. Veszélyes katonai objektumok - 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet BM OKF belső szabályozó, 17/2015. sz. Főigazgatói Intézkedés a hatósági eljárás rendjéről

6 -6- A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2012/18/EU - Seveso III. - irányelv átültetése a hazai szabályozásba - a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvényben megtörtént a évi CXCII. törvénnyel, - a Kat. tv. végrehajtását szolgáló 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet módosítása folyamatban van. Hazai jogrendbe történő alkalmazás határideje: június 1.

7 -7- Hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési rendszer működtetése a veszélyes üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése (MKI/FKI), a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése (MKI/FKI), a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, illetőleg a biztonsági irányítási rendszer, irányítási rendszer vizsgálata (MKI/FKI), a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás értékelése (MKI/FKI), a belső védelmi terv, súlyos káresemény elhárítási terv illetve a külső védelmi terv, és ezek végrehajtási feltételeinek meglétének ellenőrzése (MKI/FKI), a településrendezési tervezés (MKI/FKI), a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása (MKI/FKI), II. fokú hatósági feladatok ellátása BM OKF OIBFÖFE Veszélyes Üzemek Főosztály, Szakirányítási tevékenység BM OKF OIBFÖFE Veszélyes Üzemek Főosztály,

8 -8- Veszélyes üzemi üzemeltetői kategóriák Felső küszöbértékű vaf üzem Alsó küszöbértékű vaf üzem Küszöbérték alatti üzem (+ a kiemelten kezelendő létesítmény) Seveso szabályozás hatálya alá tartoznak Magyar szabályozás Szabályozás hatálya alá nem tartozó vaf gazdasági szervezet

9 -9- Fogalmak - 2. Biztonsági jelentés (Kat.): az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, működőképes belső védelmi tervvel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához. Biztonsági elemzés (Kat.): az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához.a biztonsági elemzésben rögzített feladatoknak és intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel.

10 -10- Fogalmak - 3. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset (Kat): olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar (Kat): veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár: a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz, b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás, c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása, d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben, e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő mennyiségben.

11 -11- Fogalmak - 4. Veszélyes anyag (Kat): e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. Veszélyes tevékenység (Kat): olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. Veszély (Kat): valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre.

12 -12- Védelmi tervezés Belső védelmi terv Külső védelmi terv 219/2011. (X. 20.) Korm. R. 8.sz. mell. üzemeltető 219/2011. (X. 20.) Korm. R. 9. mell. veszélyeztetett település polgármestere Katved kir.

13 -13- Fogalmak - 5. Belső védelmi terv (Kat): a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány. Külső védelmi terv (Kat): a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv, amely a települési veszélyelhárítási terv része. Veszélyeztetett terület (vhr): ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus vagy túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják.

14 Legfontosabb új fogalmak - 1. Küszöbérték alatti üzemek (Kat.): egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények Kiemelten kezelendő létesítmények (R.): - a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei (szállító vezetékek, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomások), kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt - veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe - azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe Súlyos káresemény elhárítási terv (Kat.): küszöbérték alatti üzem üzemeltetői okmánya, amely tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit -14-

15 -15- Legfontosabb új fogalmak 2. Veszélyeztetett terület (R.): ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, illetve küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus, illetve túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják Társhatóság (R.): veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, küszöbérték alatti üzemek tekintetében hatósági feladatkört ellátó személyek és szervezetek

16 -16- Veszélyes üzemek típusai, kötelezettségei a veszélyes anyagmennyiség függvényében SEVESO Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Küszöbérték alatti üzem Nem tartozik a Kat. hatálya alá Felső küszöbértékű üzem Alsó küszöbértékű üzem Küszöbérték alatti üzem Nem tartozik a Kat. hatálya alá biztonsági jelentés készítése; adatszolgáltatás a külső védelmi terv készítéséhez (önk. és hatósági feladat); biztonsági irányítási rendszer kiépítési és működtetése bejelentési kötelezettség, biztonsági elemzés készítése; súlyos baleset-megelőzési célkitűzések; adatszolgáltatás a településrendezési tervezés (önk. és hatósági feladat); belső védelmi tervezés; baleseti jelentési kötelezettség, bejelentési kötelezettség, ha a hatóság előírja, akkor súlyos káresemény elhárítási terv készítése, illetve külső védelmi tervhez adatszolgáltatás veszélyes anyagokkal kapcsolatos kémiai biztonsági szabályok; vízminőségi kárelhárítási üzemi terv; veszélyes hulladék létesítmények havária terve veszély-elhárítási alapterv készítése; tűzoltási terv készítése; munkavédelmi előírások; tűzvédelmi előírások műszaki biztonsági előírások

17 -17- A súlyos ipari baleset-megelőzés dokumentációs rendszere Küszöbérték alatti üzem Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem - Biztonsági elemzés Biztonsági jelentés Súlyos káresemény elhárítási terv Esetenként KVT Belső védelmi terv Külső védelmi terv - Településrendezési tervezés Katved. tv. alapján Seveso III. Irányelv szerint

18 Information to the A lakosság tájékoztatása Public -18- Üzemeltetői és hatósági intézkedések felépítése c ELLENŐRZÉSEK Település- rendezési Biztonságos tervezés Technológia Biztonságos irányítás Védelmi tervezés A biztonság bemutatása a Biztonsági jelentésben Megelőzési és felkészülési (következmény csökkentő) intézkedések Védekezési (balesetelhárítási) intézkedések Helyreállítási intézkedések Megelőzés időszaka Esemény (baleset) időszaka Helyreállítás időszaka

19 -19- Veszélyes üzemi hatósági tevékenység Engedélyezés Felügyelet Ellenőrzés Veszélyes üzem vagy létesítmény építési engedélyezési eljárás Veszélyes tevékenység megkezdése Helyszíni szemle (Hsz.): üzemazonosítás, BD valóságtartalmának ellenőrzése Tervezett felülvizsgálat: BJ, BE 5 évente BVT 3 évente SKET 3 évente Nem tervezett felülvizsgálat: Jelentős módosítás Súlyos balesetet és üzemzavart követően (Hsz, káreseti hsz.) Időszakos hatósági ellenőrzés BVT és SKET gyakorlatok ellenőrzése Supervisori iparbiztonsági ellenőrzés (komplex és eseti)

20 -20- Üzemeltetői és hatósági intézkedések rendszerbe foglalása

21 MEGELŐZÉSI INTÉZKEDÉSEK üzemeltető iparbiztonsági hatóság -21- veszélyes tevékenység azonosítása és bejelentése; biztonsági dokumentáció készítése (biztonsági jelentés, biztonsági elemzés és súlyos káreseményelhárítási terv) és hatósági elbírálásra történő benyújtása; biztonsági elemzés és jelentés soros és soron kívül felülvizsgálata; súlyos káresemény-elhárítási terv felülvizsgálata; biztonsági irányítási rendszer kiépítése és működtetése; súlyos baleset és üzemzavar kivizsgálása és megelőzési intézkedések azonosítása. hatósági engedélyezési és felülvizsgálati feladatok: veszélyes tevékenység azonosításának ellenőrzése; biztonsági dokumentáció elbírálása; hatósági ellenőrzési tevékenység: szankcionálási tevékenység: hatósági nyilvántartási és tájékoztatási rendszer működtetése; iparbiztonsági hatósági tevékenység

22 FELKÉSZÜLÉSI INTÉZKEDÉSEK üzemeltető iparbiztonsági hatóság -22- Javaslat veszélyességi övezet kijelölésére; belső védelmi tervezés, felülvizsgálat és gyakoroltatás. belső védelmi terv oktatás és begyakoroltatás Veszélyességi övezet kijelölésére; Veszélyességi övezetben fejlesztések ellenőrzése belső védelmi terv minősítése és a begyakorlás ellenőrzése; külső védelmi tervezés, felülvizsgálat, gyakoroltatás lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása kapcsolódó egyéb katasztrófavédelmi feladatok

23 VÉDEKEZÉSI (BALESET-ELHÁRÍTÁSI) INTÉZKEDÉSEK üzemeltető iparbiztonsági hatóság Súlyos baleset és üzemzavar minősítése; belső védelmi terv életbe léptetése; üzemi vezetési törzs, védelmi infrastruktúra és védelmi szervezetek működtetése; azonnali baleset-elhárítási és mentési intézkedések; súlyos baleset és üzemzavar bejelentése; információszolgáltatás a hatóság számára a települési védekezési tevékenységhez; tűzoltási, kárcsökkentési és baleset-elhárítási tevékenység végzése. Súlyos baleset és üzemzavar minősítése; külső védelmi terv alkalmazása; a lakosság riasztása és tájékoztatása; a védekezésben résztvevő szervek készültségbe helyezése; a védelemmel összefüggő azonnali intézkedések bevezetése; lakosságvédelmi intézkedések alkalmazása; veszélyhelyzet kezelési operatív törzsek és központok működtetése; a védelmi bizottságok munkájában való részvétel; kezdeményezése a nemzetközi tájékoztatási kötelezettségek végrehajtása, szükség szerint segítségnyújtás -23-

24 HELYREÁLLÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK üzemeltető iparbiztonsági hatóság -24- Károk felmérése és a sérült létesítmények helyreállítása; súlyos baleset közepes és hosszú távú hatásainak elhárítása; mentesítési feladatok végrehajtása; Jelentés a helyreállítás eredményeiről. A lakosság alapvető életfeltételeinek biztosítása; a sérült infrastruktúra ideiglenes helyreállítása; mentesítési feladatokban történő közreműködés; a károk felmérésében való közreműködés; a segélyek eljuttatásában való közreműködés.

25 A hatósági döntéshozatal műszaki követelményei és eszközrendszere Minősítési terület Veszélyes üzem által okozott veszélyeztetettség minősítése Veszélyességi övezet kijelölése A veszélyességi övezetben történő fejlesztésre vonatkozó állásfoglalás Belső védelmi terv Súlyos káresemény elhárítási terv Külső védelmi terv Biztonsági irányítási rendszer Minősítési kritérium és szempontrendszer, műszaki követelmények Kockázati alapú mennyiségi kockázatelemzés eredményei. A halálozás egyéni kockázatának és a társadalmi kockázatnak műszaki követelményei a végrehajtási rendeletben A sérülés egyéni kockázatának követelményei a végrehajtási rendeletben. Általános követelmények táblázatba foglalva az építmények jellege és az egyes zónák rendszerében Veszélyeztetett terület számítása következményelemzéssel. Konkrét műszaki követelmények nincsenek megadva. Végrehajtási rendeletben megadott minőségi kritériumok. Védelmi intézkedések arányban állnak-e a biztonsági dokumentációban meghatározott veszélyeztető hatásokkal, A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. Végrehajtási rendelet mellékletében megadott következmény alapú mennyiségi követelmények. A tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e a bemutatott veszélyeztető hatásokkal. A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. A külső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e az üzemeltető által megadott veszélyeztető hatásokkal. A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. A minőségi jellegű ellenőrzési követelmények (szempontrendszer) a hatósági eljárásrendben vannak rögzítve. Alkalmazott hatósági eszköz Kockázat elemző szoftver.( DNV PhastRisk 6.54) Nemzetközileg elfogadott eljárások és módszerek, valamint adattárak. Holland színes könyvek. Hatósági eljárásrend. Végrehajtási rendelet. Hatósági eljárásrend. Következmény elemző szoftver.(dnv PhastRisk 6.54) Nemzetközileg elfogadott eljárások és módszerek, valamint adattárak. Holland színes könyvek. Hatósági eljárásrend. Hatósági eljárásrend. Külső védelmi terv készítése és minősítése. Hatósági eljárásrend. Ellenőrzési szempontrendszer (kérdéslista) -25-

26 -26- Iparbiztonsági hatósági együttműködés feladatai Hatósági adatok gyűjtése - ipar-felügyeleti adatbázis létrehozása és működtetése - engedélyek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, védelmi tervek gyűjtése, valamint a társhatóságok részére történő elérhetőségének biztosítása - társhatóságok: katved. hatóság figyelmének felhívása R. hatálya alá tartozás Hatóságok közötti adatmegosztás - a társhatóságok az ipar-felügyeleti adatbázishoz hozzáférhetnek - félévente elektronikus úton tájékoztatás küldése a társhatóságoknak - a társhatóságok a tájékoztatást követően a rendelet hatálya alá került üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyeket, ellenőrzési jegyzőkönyveket feltöltik az adatbázisba Társhatósági ellenőrzések koordinálása - területi szervek közreműködésével a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságok bevonása a védelmi tervek elkészítésébe és begyakoroltatásába - a társhatóságok a tervezett ellenőrzéseikről előzetesen tájékoztatják a hatóságot - hatóság az R. hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában a társhatóságok részére javaslatot tehet hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából, és több hatóság bevonásával közös, összehangolt ellenőrzés szervezésére jogosult

27 -27- Iparfelügyeleti együttműködési tevékenység Országos Rendőr-főkapitányság, Megyei (fővárosi) Rendőr-főkapitányságok és helyi Rendőr-kapitányságai Nemzeti Adó és Vámhivatal Alkotmányvédelmi Hivatal Nemzeti Védelmi Szolgálat Terrorelhárítási Központ Magyar Energia és Közmű szabályozási Hivatal Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Kormányhivatalok munkavédelmi szakigazgatási szervei Nemzeti Közlekedési Hatóság Kormányhivatalok Közlekedési Felügyelőségei Nemzeti Élelmiszer Biztonsági Hivatal Kormányhivatalok Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei Települési önkormányzat polgármesteri hivatal HM Veszélyes Katonai Objektum Felügyeleti Hatóság Katonai objektumok Országos Mentőszolgálat Regionális Mentőszervezetek Országos Atomenergia Hivatal Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Kormányhivatalok mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Kormányhivatalok Regionális Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Kormányhivatalok területi bányakapitányságai Nemzeti Biztonsági Felügyelet Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Közlekedésbiztonsági Szervezet Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főfelügyelőség és regionális felügyelőségei

28 Veszélyes üzemi védelmi tervek -28-

29 -29- Lakossági tájékoztató kiadvány Mi a teendő súlyos ipari baleset esetén? SZAJOL KÖZSÉG LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYA A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: - a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes tevékenységekről és a lehetséges súlyos balesetekről, - a bekövetkezett súlyos baleset elleni védekezés szabályairól. Készült: Szajol Község Polgármesteri Hivatala, és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízásából

30 -30- Küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének kötelezettségei (Tv 41. ) 1. A veszélyes tevékenység azonosítása és bejelentése 2. súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) elkészítése és benyújtása 3. Súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító irányítási rendszer működtetése 4. A SKET-ben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása 5. SKET felülvizsgálata, és szükség szerinti módosítása (3 évente, és soron kívül) 6. SKET gyakoroltatása 7. Súlyos balesetek jelentése és kivizsgálása 8. Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése

31 -31- Küszöbérték alatti üzemek azonosítása SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS Tevékenység Küszöbérték alatti üzemek felmérése Veszélyes anyag Küszöbérték (t) Alsó negyede Szállító vezetékek kőolaj termékek, szénhidrogének - Égetéssel történő ártalmatlanítás veszélyes hulladék - Vízművek, szennyvíztisztítók klór 1 Hűtőházak, hús, konzervipari üzemek ammónia 1 Mérgező anyagok tárolása mérgező, nagyon mérgező anyagok 1,25 Robbanóanyag, pirotechnikai termék tárolás robbanóanyag, pirotechnikai termék 2,5 Szénhidrogén gáz tárolás propán, bután, PB 12,5 Ipari gáz tárolás cseppfolyós oxigén 50 Kőolaj termékek tárolása Benzin,-gázolaj, biodízel 625 Erőművek, fűtőművek főtőolaj 625 Alkohol gyártás és tárolás, bioetanol gyártás etilalkohol 1250 Műtrágya tárolás ammónium-nitrát 312,5 Növényvédőszer tárolás környezetre veszélyes anyagok 25// 50 Gumigyárak környezetre veszélyes anyagok 25 Veszélyes hulladék lerakók és tárolás környezetre veszélyes anyagok, mérgező anyagok 25 // 12,5

32 Biztonsági dokumentáció -32-

33 -33- Üzemeltetői kötelezettségek teljesítése Az üzem és környezetének leírása Az üzemeltető fő biztonsági célkitűzései Kockázatok és következmények elemzése Belső védelmi terv Biztonsági irányítási rendszer Adatszolgáltatás külső védelmi tervhez és a lakosság tájékoztatásához

34 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet Biztonsági jelentés elkészítésének tartalmi és formai követelményei: 1. Tartalmi követelmények 1.1. Célkitűzések, irányítási rendszerek 1.2. A veszélyes üzem környezetének bemutatása (SKET-hez is szükséges) 1.3. A veszélyes üzem bemutatása (SKET-hez is szükséges) 1.4. A veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúra 1.5. A legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása (SKET-hez szükséges) 1.6. A baleset által való veszélyeztetés értékelése 1.7. A balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása 1.8. A biztonsági irányítási rendszer (biztonsági elemzéshez nem szükséges IR) 1.9. Az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezése Építési engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó követelmények Felhasználható dokumentumok 2. Formai követelmények 2.1. A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és a hatóság részére két példányban, elektronikus adathordozón benyújtani. A térképeket és helyszínrajzokat, a rajtuk szereplő (a könnyű áttekinthetőséget biztosító) méretaránynak megfelelően nyomtatott formában, vagy elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) kell benyújtani A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményét és a veszélyeztetett területeket A biztonsági jelentések (kiegészítések) formai követelményei minden esetben azonosak. -34-

35 -35- Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei I. 1. Tartalmi követelmények 1.1. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben megadja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit, azok fejlesztési irányait, továbbá összefoglaló jelleggel ismerteti az alábbi területeken bevezetett vagy működtetett intézkedéseit, szervezetét, irányítási rendszereit: a) szervezet és személyzet, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése, c) üzemvezetés, d) a változtatások kezelése, e) védelmi tervezés, f) belső audit és vezetőségi átvizsgálás.

36 Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei II. (Veszélyes üzem környezetének bemutatása) Az üzemeltető bemutatja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek, egyéb telephelyeken és területeken végzett tevékenységek, beleértve a fejlesztések ismert, lehetséges hatásait figyelembe vették Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását, ideértve különösen: b) a külső, például a dominóhatás és a rendelet hatálya alá nem tartozó telephelyek, területek és fejlesztések miatti okokat, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják egy súlyos baleset kockázatát vagy -36-

37 -37- Üzem környezete, üzem bemutatása (helyszínrajz) I. Lakosság által látogatott létesítmények, közintézmények, kórházak, természeti területek, gazdálkodó szervezetek, tevékenységük jellemzése. A térképek, helyszínrajzok méretaránynak megfelelően nyomtatottan formában vagy elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) legyenek.

38 -38- Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei III A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek a biztonság szempontjából fontos az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó információit A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem méretarányos helyszínrajzát, amely bemutatja az üzem egészét, és vázlatosan feltünteti a veszélyes és tároló létesítményeket A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát A veszélyes anyagok leltárában az pont szerinti adatok közül a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosítását megalapozó adatokat (az anyag azonosítása, besorolása, mennyisége) az üzemeltető táblázatosan összesítve is megadja A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egészének bemutatásán felül, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekről, a veszélyazonosítást megalapozó mélységű további információk megadása szükséges A veszélyes anyagok szállításának bemutatása telephelyen belül A veszélytelenítő és mentesítő anyag(ok) bemutatása a telephelyen

39 A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát az alábbi tartalommal: a) az anyag megnevezése, nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula, fizikai forma), továbbá az anyagoknak az 1. melléklet 1. táblázata szerinti veszélyességi osztályba sorolása, b) jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok (H-mondatok) a normálüzemi és a rendellenes működési körülmények között, c) az egyéb információk (például a tárolásra vonatkozó információk), d) a veszélyes anyagok jelen lévő maximális mennyisége, e) a veszélyes anyagok a)-d) pont szerinti adatai megadhatók a biztonsági adatlappal és annak szükség szerinti kiegészítésével.

40 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egészének bemutatásán felül, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekről, a veszélyazonosítást megalapozó mélységű további információk megadása szükséges. -40-

41 -41- Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei IV A biztonsági jelentésben összefoglaló jellemzéssel be kell mutatni a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúrát. a) a külső elektromos és más energiaforrások, b) a külső vízellátás, c) a folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás, d) a belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása, e) a belső elektromos hálózat, f) a tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is), g) a tűzoltóvíz hálózat, h) a meleg víz és más folyadék-hálózatok, i) a híradó rendszerek, j) a sűrített levegő ellátó rendszerek, k) a munkavédelem, l) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, m) a vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények, n) az elsősegélynyújtó és mentő szervezetek, o) a biztonsági szolgálat, p) a környezetvédelmi szolgálat, q) az üzemi műszaki biztonsági szolgálat, r) katasztrófa elhárítási szervezet, s) a javító és karbantartó tevékenység, t) a laboratóriumi hálózat, u) a szennyvízhálózatok, v) az üzemi monitoring hálózatok, w) a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek, x) a beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek.

42 -42- Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei V A részletes elemzéssel vizsgált, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása 1.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetést, a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevő módszerrel értékeli. a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása), b) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező események előfordulási gyakoriságának, valószínűségének meghatározása, c) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeinek értékelése, valamint a lehetséges dominóhatások és azok következményeinek bemutatása és értékelése, d) az egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása a hatások által érintett területre, e) az előző lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal. bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat.

43 Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását, ideértve különösen: a) a működési okokat, c) a természeti okokat, például a földrengéseket és az árvizeket. -43-

44 -44- Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei V Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető - valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan - bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel, vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági jelentésben csak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egésze által jelentett veszélyeztetést érdemben meghatározó, legnagyobb kockázatot jelentő potenciális baleseti eseménysorokat kell bemutatni és szövegesen értékelni Az üzemeltető a biztonsági jelentésben - az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan - javaslatot tehet a sérülés egyéni kockázata értékeinek alapján a veszélyességi övezet nagyságára. A kockázat mértékének - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előző pontokban leírt gyakoriságának és súlyosságának figyelembevételével történő - meghatározásakor az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat. Az emberi sérülést okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körül a környezetet és - ha ilyenek vannak - a különleges természeti értékeket is Az üzemeltető a biztonsági jelentésben bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeiben alkalmazott veszélyes anyagokhoz vagy folyamatokhoz kapcsolódó korábbi, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemében január 1-ét követően bekövetkezett, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarokat és súlyos baleseteket, elemzi az azokból levonható tanulságokat, valamint bemutatja a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedéseket.

45 -45- Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei VI. Bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket, valamint a vezetéshez és a döntés-előkészítéshez szükséges infrastruktúrát: a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítményeket, b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszerét, c) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszerét, d) a veszélyhelyzeti híradás eszközeit és rendszereit, e) az érzékelő/védelmi rendszereket és a véletlen anyagkibocsátás mennyiségét korlátozó eszközöket, mint amilyen többek között a vízpermet, a gőzfüggöny, az elzárószelep, illetve az inertizáló rendszerek, A belső védelmi tervben az itt bemutatott információkat kell felhasználni. Mennyiségi és minőségi bemutatás szükséges!

46 Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei VII A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer, amely kiterjed az eljárási rendre, a szervezeti felépítésre, a felelősségi körökre és feladatokra kiterjedő összefoglaló módon történő bemutatására Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem általános vezetési rendszerébe A biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat a folyamatos tökéletesítés szükségességével kapcsolatos tudatosság növelése céljából tett intézkedésekkel együtt Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján az üzemeltető kialakítja, felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat, figyelembe véve a vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló információkat. A normák kialakításába - az őket érintő területeken és mértékben - a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai veszélyhelyzetek jelzését és kezelését is, külön figyelmet fordít az alvállalkozói rendszerben végzett tevékenységekre. A normarendszer részeként az üzemeltető a rendszerhiba kockázatának csökkentése céljából, az üzemben lévő, a biztonsági jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorokhoz rendelhető technológiai berendezések elhasználódásával és a korrózióval járó kockázatok kezelése és ellenőrzése érdekében kidolgozza ezen technológiai berendezések állapotának nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló stratégiát és módszertant, gondoskodik a megfelelő utókövetési intézkedések és az esetlegesen szükséges ellenintézkedések megtételéről. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is Az üzemeltető figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata és a vizsgálat során szükségesként azonosított változtatások beépítése érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. Az üzemeltető meghatározza a biztonsági teljesítmény-értékelési eljárások során alkalmazott teljesítménymutatókat, így különösen biztonsági teljesítménymutatókat és/vagy más vonatkozó mutatókat is. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket. A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről vagy üzemzavarokról ad tájékoztatást. A jelentésekben külön ki kell térni az olyan baleseti eseményekre, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események hátterét fel kell tárni, a tapasztalatait értékelni, a következtetéseket levonni, és ezek alapján intézkedni kell a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről - arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott - minőségtanúsító szervezet által a biztonsági irányítási rendszer működtetésének minősítését is magában foglaló tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés hatóság részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer szerinti bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

47 -47- Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei VIII A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény építési engedélyezési eljárásával (beleértve a jelentős bővítést is) egy időben a hatósághoz benyújtandó biztonsági jelentés tartalma: a) az 1.1.; 1.2.; ; a), b); ; ; ; ;1.4.; 1.6. az építési stádiumban előre látható szinten; 1.7. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.9.; b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és iránytechnikai) értékelése; c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A dokumentációnak része lehet: ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása, cb) az alapozás tervezése, cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése, cd) a méretezés, ce) a statikai megfontolások, cf) a külső behatás elleni védelem

48 -48- Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés tartalmi követelményei IX Az üzemeltető a biztonsági jelentés egyes tartalmi elemeit egyéb vonatkozó uniós és hazai szabályozásnak megfelelő dokumentum felhasználásával is bemutathatja, amennyiben az megfelel a jelen rendelet követelményeinek. EKHE dokumentáció Üzemi vízkárelhárítási terv Munkahelyi veszélyelhárítási terv

49 -49- Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés formai követelményei 2. Formai követelmények 2.1. A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és a hatóság részére elektronikus adathordozón benyújtani. A térképeket és helyszínrajzokat, a rajtuk szereplő (a könnyű áttekinthetőséget biztosító) méretaránynak megfelelően nyomtatott formában, vagy elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) kell benyújtani A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményét és a veszélyeztetett területeket.

50 /2011. (X. 20.) Korm. rendelet 35..-a Súlyos Káresemény Elhárítási Terv engedélyezéséhez benyújtott kérelem kötelező tartalmi elemei: 35. A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője - ha számára a hatóság előírja - a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít, melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként a hatóság részére. (1a)A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben meghatározottakon túl tartalmazza: a) a küszöbérték alatti üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul, b) a súlyos káresemény elhárítási tervet készítő szakértő nevét, címét, aláírását, elérhetőségét, valamint c) a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét, aláírását. (1b) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként az üzemeltető csatolja: a) a súlyos káresemény elhárítási tervet két példányban, b) a súlyos káresemény elhárítási terv védendő adatot nem tartalmazó változatát két példányban vagy nyilatkozatot arról, hogy a beküldött dokumentáció nem tartalmaz védendő adatot. (1c) Ha a cégjegyzék tartalmazza az üzemeltető cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, a hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. (1d)Az üzemeltető a küszöbérték alatti üzemet a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak szerint köteles működtetni.

51 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 5. melléklet Súlyos Káresemény Elhárítási Terv tartalmi formai elemei: 1. Tartalmi követelmények 1.1. A küszöbérték alatti üzem és környezetének bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.2., 1.3., 1.5. pontjában foglalt követelményekkel A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 1.3. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység erő- és eszközrendszerének leírása. Ezen belül: 1.4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok 1.5. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása, amennyiben külső védelmi terv készítését a hatóság előírja 1.6. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása Az irányítási rendszer bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.1. pontjában foglalt követelményekkel A súlyos káresemény elhárítási tervnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését. 2. Formai követelmények A súlyos káresemény elhárítási terv formai követelményei megegyeznek a 3. melléklet 2. pontjában foglalt formai követelményekkel. (Megegyezik a Biztonsági jelentésnél leirtakkal) -51-

52 -52- Veszélyes üzemi technológia bemutatása Szöveges leíráson felül technológiai rajzon, folyamat ábrán (P & I-ok, technológia rajzok, műszerezési ábrák)

53 Terv hatósági vizsgálata (Kritérium rendszer veszély,- következmény elemzés) (BE, BJ) Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel, vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. (SKET) A veszélyeztetett területek bemutatása térképen ábrázolva és ezzel egyenértékű leírással történik. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel elvégezheti. -53-

54 R. 7. Melléklet 1.7. BE és BJ -nél is! -54- Súlyos Káresemény elhárítási terv elfogadási kritériumai I A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés elfogadhatóságának feltétele: a) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak, b) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak, c) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltétele biztosított, és d) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja.

55 -55- Súlyos Káresemény elhárítási terv elfogadási kritériumai II A hatóság a lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban a lehetséges súlyos balesetek következményeinek mértékét veszi alapul, ahol elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, a) ha a lakóterületen a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében halálos hatás (tűzhatás, mérgezési hatás, túlnyomás) nem várható, és b) ha ilyen hatások közösségi létesítményeket, tömegtartózkodásra szolgáló építményeket nem érintenek Halálos hatást jelent: a) tűzhatás tekintetében: aa) 8 kw/m2 értéket elérő vagy meghaladó hőfluxus, ab) gőztűz esetében az alsó robbanási határ felét elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció, ac) 1%-ot elérő, vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség; b) mérgezési hatás tekintetében: ba) az ERPG 3 értéket, vagy a visszafordíthatatlan egészségkárosodásra vonatkozó nemzetközi szakirodalomban szereplő mértéket elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció, bb) 1%-ot elérő vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség; c) túlnyomás tekintetében 10 kpa értéket elérő vagy meghaladó léglökési hullám A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetést az 1.7. pontban bemutatottak szerint kell értékelni.

56 -56- Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés hatósági értékelése minősítése Az R. 7. melléklete A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági színvonala alapvető mutatóit a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés tartalmazza. A hatóság ezek alapján minősíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetettséget A hatóság felülvizsgálata a következő szempontokra terjed ki: a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosítása és a veszélyes anyagok leltára, különös tekintettel a technológiában lévő anyagokra, b) a súlyos baleseti veszélyt jelentő létesítmények meghatározása az üzemen belül, c) a lehetséges súlyos baleset elemző-feltárási folyamatának elemei (függetlenül az elemzés módszerétől): ca) eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása, beleértve a lehetséges súlyos balesetet eredményező közvetlen eseményeket és végeseményt, cb) gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása, d) a veszélyes anyagnak a súlyos balesethez vezető események során a rendszerből való kijutása feltételeivel és körülményeivel, és a veszélyes anyagban káros folyamatot kiváltó (iniciáló) hatással összefüggésben da) azon hibahelyek jellegének és geometriai jellemzőinek (rés, lyuk, alak, méret stb.) meghatározása, amelyeken keresztül a veszélyes anyag kibocsátása megvalósulhat, db) a kiszabaduló veszélyesanyag-mennyiség kiszámításához szükséges állapotjellemzők, az anyagösszetétel és az időtényező, továbbá az iniciáló hatás jellemzőinek meghatározása, dc) a feltételezhetően kiszabaduló anyagmennyiség kiszámítására szolgáló kibocsátási modell (számítási eljárás) meghatározása, a kijutó anyag mennyiségének kiszámítása, a járulékos mechanikai romboló hatás jellegének meghatározása, e) a technológiai rendszer és annak biztonságos működtetésével kapcsolatos műszaki-technikai rendszerek, f) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményei értékelésével összefüggésben fa) a súlyos baleset kialakulási feltételeinek meghatározása (beleértve a feltételezett időjárási tényezők, az anyagi állandók és egyéb kiindulási együtthatók), fb) a veszélyes hatások terjedésének bemutatása és értelmezése, fc) a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a súlyos baleseti hatásokkal szembeni érzékenységének bemutatásához használt kiindulási mutatók, számítási módszerek, modellek helyes alkalmazása, fd) a kiindulási feltételezések igazolhatóak-e, nem tartalmaznak-e a kelleténél kedvezőbb körülményeket.

57 -57- Felülvizsgálat alapjai: Biztonsági dokumentáció felülvizsgálat az üzemben történt változások, melyek lehetnek: technológiai változtatások (fejlesztések, korszerűsítések, kiváltások, új anyagok, stb.); személyi (vezetői és munkavállalói) feltételrendszer változásai (munkakörök átszervezése, kiszervezések, leépítések, új feladatkörök stb.); technikai eszközrendszer változásai (új eszközök, berendezések, selejtezések, korszerűsítések); az üzem környezetének változásai (infrastruktúra, gazdálkodó szervezetek, stb.) technológiai eltérések, üzemzavarok, rendkívüli események, balesetek tapasztalatai; a belső (külső) védelmi terv gyakorlatok tapasztalatai; a (biztonsági) irányítási rendszer külső és belső auditálásának tapasztalatai.

58 -58- Biztonsági dokumentáció felülvizsgálat Felülvizsgálat szempontjai: a veszélyes ipari üzem állapota mennyire felel meg a BJ/BE-ben bemutatott helyzetnek; a veszélyes ipari üzem biztonsági színvonalának mutatói reálisan mutatják a valós helyzetet; a veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség változásai: a külső és belső változások befolyásolták-e a veszélyeztetés mutatóit; a BVT megfelelősége.

59 -59- Hatósági ellenőrzések típusai Helyszíni szemlék típusai - Helyszíni szemle üzemazonosítás céljából - Helyszíni szemle a benyújtott biztonsági dokumentáció valóság tartalmának ellenőrzése céljából - Káreseti helyszíni szemle a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar körülményeinek kivizsgálása céljából Hatósági ellenőrzések típusai - Időszakos hatósági ellenőrzés - Supervisori iparbiztonsági ellenőrzés (komplex és eseti) -Belső védelmi terv gyakorlat ellenőrzése és értékelése

60 -60- Üzemeltetői kötelezettségek üzemzavarok, súlyos balesetek kapcsán

61 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar -61- A Kat. 37. d) értelmében: Üzemeltető köteles a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követő lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást adni a hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek közép- és hosszú távú következményeinek elhárítása, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hasonló súlyos balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseiről. A Kat. 42. értelmében: az üzemeltető köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján távbeszélőn az iparbiztonsági hatóságot haladéktalanul tájékoztatni: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar körülményeiről. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban szereplő veszélyes anyagokról, a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról, a megtett intézkedésekről.

62 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar -62- Valami esemény történt Üzemzavarnak minősül? nem nincs teendője az üzemeltetőnek igen az üzemeltető a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján tájékoztatja a hatóságot (Kat. 42. ) adatlap megküldése a hatóság részére 24 órán belül (R. 30. ) a baleset kivizsgálásának lezárását követő 15 megfelel a mellékletben napon belül az üzemeltető szereplő részletes jelentést küld a baleset kritériumoknak) körülményeiről (tartalmi követelményeket a hatóság R. 31. határozza meg az Európai Bizottság előírásai alapján) Kivizsgálás üzemzavar kivizsgálásának lezárását követő 15 napon belül az üzemeltető tájékoztatja a hatóságot a baleset körülményeiről

63 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben valami történt Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar Súlyos baleset Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar: veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár: a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz, b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás, c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása, d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben, e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő mennyiségben, Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet. -63-

64 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar -64- Valami esemény történt Üzemzavarnak minősül? nem nincs teendője az üzemeltetőnek igen az üzemeltető a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján tájékoztatja a hatóságot (Kat. 42. ) adatlap megküldése a hatóság részére 24 órán belül (R. 30. ) a baleset kivizsgálásának lezárását követő 15 megfelel a mellékletben napon belül az üzemeltető szereplő részletes jelentést küld a baleset kritériumoknak) körülményeiről (tartalmi követelményeket a hatóság R. 31. határozza meg az Európai Bizottság előírásai alapján) Kivizsgálás üzemzavar kivizsgálásának lezárását követő 15 napon belül az üzemeltető tájékoztatja a hatóságot a baleset körülményeiről

65 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar -65-

66 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar -66- Az üzemeltetőt érintő feladatok üzemzavar esetén: R.30. Az üzemeltető a Kat a szerinti azonnali tájékoztatási kötelezettségén túlmenően az üzemzavarról, annak bekövetkezését vagy az arról való tudomásszerzést követő 24 órán belül írásbeli adatszolgáltatást nyújt a hatóság részére (12. melléklet szerint vagy honlapról adatlap). Az adatszolgáltatás a hatóság ügyeleti szolgálata útján elektronikusan ( ben), vagy telefaxon teljesíthető. A hatóság az üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás kézhezvételét követően a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról - annak egy másolati példánya megküldésével - a veszélyeztetett település polgármesterét tájékoztatja Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar - műszaki, szervezeti és irányítási rendszerrel kapcsolatos - körülményeit kivizsgálja és annak eredményéről a hatóságot a kivizsgálás lezárását követő 15 napon belül tájékoztatja.

67 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Az üzemeltetőt érintő feladatok súlyos baleset esetén: R.31. Az esemény kivizsgálásának lezárását követő 15 napon belül az üzemeltető a 30. -ban meghatározott kötelezettségén túlmenően részletes jelentést küld a hatóság részére, ha a baleset a 11. mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel. A jelentési kötelezettség független a hatóság területi vagy helyi szerveinek a védekezésben való részvételétől. Az üzemeltető a hatóság számára kiegészítő jelentést küld, ha új tény vagy körülmény jut tudomására vagy ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését szükségessé teszik. A hatóság a kézhezvételtől számított 8 napon belül a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről és a következmények csökkentésére tett intézkedésekről - az üzemeltetőtől kapott jelentés egy másolati példányának megküldésével - a veszélyeztetett település polgármesterét tájékoztatja. (6) A hatóság a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről és a következmények mérséklésére tett intézkedésekről tájékoztatja az érintett személyeket. 31/A. Ha valamely üzemeltető úgy ítéli meg, hogy a veszélyes anyagok vagy keverékek valamelyike a besorolása ellenére nem hordozza magában a súlyos baleset veszélyét, annak egészségi, fizikai és környezeti veszéllyel kapcsolatos tulajdonságainak értékeléséhez a 13. melléklet szerinti információkat megküldi a hatóság részére. -67-

68 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről történő jelentés küldésének feltételei (R. 11. melléklet): Az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül: 1. Ha a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet legalább az 1. melléklet 1. és 2. táblázat 3. oszlopában közölt felső küszöbmennyiség 5%-nak megfelelő tömegű veszélyes anyag okozta. 2. Ha emberi életben és anyagiakban a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kárt okozott, így: a) egy vagy több ember halálát okozta; b) hat vagy több ember a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén belül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult; c) egy vagy több ember a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult; d) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül egy vagy több lakóház lakhatatlanná vált; e) emberek kimenekítésére vagy két órát meghaladó elzárkóztatására volt szükség; f) közműszolgáltatások (ivóvíz, elektromos áram, gáz, távbeszélő) két órát meghaladó időtartamú szünetelése. -68-

69 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar -69- A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről történő jelentés küldésének feltételei (R. 11. melléklet): 3.1. A szárazföldi élőhelyek végleges vagy tartós károsodása: a) természetvédelmi oltalom alatt álló terület (különösen a védett természeti terület, Natura 2000 terület); b) 0,5 ha vagy ennél nagyobb területű környezet- vagy természetvédelem szempontjából fontos élőhelyek ökológiai folyosók, természeti területek; védett természeti területek, Natura 2000 területek c) 10 ha vagy ennél nagyobb területű élőhelyek, beleértve a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket is A felszíni vizek végleges vagy tartós károsodása: a) 10 km-t meghaladó hosszúságú folyó, patak vagy csatorna; b) 1 ha vagy ennél nagyobb területű tó vagy víztározó Felszín alatti vizek számottevő károsodása: 1 ha vagy ennél nagyobb területen. 4. Ha a következő anyagi károk keletkeztek: a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben bekövetkezett anyagi kár meghaladja a 2 millió EUR-t; b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül bekövetkezett anyagi kár meghaladja a 0,5 millió EUR-t. 5. Ha a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset államhatáron túli hatásokat okozott.

70 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar A hatóságot érintő jelentési rendszer: R.32. A hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekről, illetve küszöbérték alatti üzemekről, a ban foglaltak szerint kapott információkról nyilvántartást vezet. A hatóság központi szerve a nyilvántartásban szereplő adatokról az Európai Bizottság vonatkozó előírásainak figyelembevételével tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét. A hatóság központi szervének vezetője az olyan veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről és üzemzavarokról, amelyek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és következményeik csökkentése szempontjából műszakilag különösen fontosak haladéktalanul, de legkésőbb a baleset időpontját követő egy éven belül tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét. Amennyiben a tájékoztatás tartalmát érintően hatósági eljárás folyik, a tájékoztatást az eljárás jogerős befejezését követően kell megküldeni. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos előírások végrehajtásáról az Európai Unió illetékes szervével történő együttműködés és információszolgáltatás céljából először szeptember 30-ig majd azt követően négyévente a hatóság központi szerve nemzeti jelentést készít, amelyet továbbít az Európai Unió illetékes szervének. A hatóság központi szerve az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően a 31/A. szerint az üzemeltető által megküldött információkat, azok megalapozottsága esetén továbbítja az Európai Bizottság -70-

71 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar -71- Üzemzavarok, súlyos balesetek hatósági kivizsgálása I. Káreseti helyszíni szemle célja: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar, nem jelentés köteles esemény kivizsgálása, az alábbi szempontok szerint: - biztonságos üzemeltetés körülményeinek meglétének vizsgálata; - az üzemeltető által a súlyos balesetek, üzemzavar, nem jelentés köteles esemény következményeinek korlátozása érdekében (mind a veszélyes üzem területén belül és kívül) tett intézkedések felmérése; - üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar, nem jelentés köteles esemény károsító hatásainak csökkentése érdekében megtett (biztonsági dokumentációban foglaltak szerinti) intézkedései megfelelőségének vizsgálata. Az esemény kivizsgálása miatt elrendelt helyszíni szemléről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) előírása szerinti jegyzőkönyv készül.

72 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Üzemzavarok, súlyos balesetek hatósági kivizsgálása II. A szemle során az alábbi feladatokat kell végrehajtani: a) Az esemény helyszínét, a baleseti hatásokkal érintett hatásterületet minden esetben meg kell tekinteni, ahol az esemény körülményeinek felderítésében segítséget nyújtó fényképeket kell készíteni. b) A kivizsgálás során az üzem belső védelmi tervében/súlyos káresemény elhárítási tervében leírtakat össze kell vetni az esemény kezelésével kapcsolatosan végrehajtott intézkedésekkel (erők, eszközök rendelkezésre állása; az érintett személyek, a beavatkozó állomány felkészültsége; az egyes védekezési mozzanatok időszükségletei); c) A szemle során jegyzőkönyvben rögzíteni kell az esemény minősítéséhez szükséges minden információt: A kialakult tűznek, vagy robbanásnak a veszélyes anyaggal kapcsolatos érintettségét; A kikerült veszélyes anyag mennyiségét és halmazállapotát; A kikerült veszélyes anyag tulajdonságát (pl.: mérgező, rákkeltő, oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes); Amennyiben veszélyes létesítményt (létesítmény egészét) le kellett állítani az esemény kapcsán, akkor a létesítmény megnevezését, leállításának körülményeit; Az emberi életben és anyagiakban, illetve a természeti elemekben (talaj, víz) okozott kár becsült mértékét. -72-

73 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar -73- Üzemzavarok, súlyos balesetek hatósági kivizsgálása III. A szemle során az alábbi feladatokat kell végrehajtani: d) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény felszámolására vonatkozó védekezési, elhárítási és helyreállító intézkedéseket megtette / elmulasztotta. e) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az esemény keletkezésének időpontját és bejelentésének idejét, a bejelentő nevét, valamint a bejelentést fogadó szerv megnevezését.

74 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Üzemzavarok, súlyos balesetek hatósági kivizsgálása IV. A szemle során az alábbi feladatokat kell végrehajtani: f) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az üzemeltetőnek, szemtanuknak, hatósági tanuknak, illetve a társhatóságok képviselőinek nyilatkozatát az esemény bekövetkezésének okairól és körülményeiről, melynek során az esemény értékeléséhez szükséges mértékben ismertetni kell : az eseményben érintett veszélyes létesítmény, üzemi technológia, vagy berendezés kialakítását, működését, technológiai paramétereit (hőmérséklet, nyomás, stb.) és karbantartottságát; az esemény feltételezett kiindulási helyzetét és az esemény kialakulásának folyamatát, az esemény kezelése során tett üzemeltetői intézkedéseket; az eseményt feltételezhetően előidéző okokat, az esemény kialakulását befolyásoló tényezőket, az eseményben érintett veszélyes anyagok fizikai és kémiai jellemzőit; az esemény következményeinek és hatásainak (személyi sérülés/halál, anyagi kár, környezetszennyezés, belső, vagy külső dominóhatás, stb.) részletes leírását; a normál üzemtől való eltérés, illetve esetlegesen az arra való visszaállás tényét, befolyásoló körülményeit; az esemény üzemeltetői kivizsgálásának tervezett/becsült befejezését/lezárását; az üzemeltető további intézkedéseinek leírását az érintett berendezés(ek), létesítmény(ek) vonatkozásában, illetve az érintett veszélyes anyag(ok) kezelésével kapcsolatosan (melyre a részletes kivizsgálás eredménye befolyással bír); a beavatkozó állomány/létesítményi tűzoltóság káresemény elhárításával kapcsolatosan végzett tevékenységét és annak tapasztalatait. -74-

75 A káreset helyszínén hozható hatósági döntés Az esemény kivizsgálása közben tapasztalt súlyos hiányosságok esetében, a további balesetveszély elhárítása érdekében a helyszínen tartózkodó kiadmányozásra jogosult személy a Kat. 35. (2) bekezdésében foglaltak szerint a veszélyes tevékenység végzését azonnali hatállyal, fellebbezésre tekintet nélkül megtilthatja, a (3) bekezdésben foglaltak szerint a veszélyes anyagokat elszállíttathatja, a veszélyes üzem területére történő belépést megtilthatja, a helyiségeket lezárhatja. Kat. 35. (3) Az iparbiztonsági hatóság elrendelheti az üzemeltető költségére és veszélyére: a) a rendőrség közreműködésével - külön jogszabály szerint - a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben foglalkoztatott vagy annak területén lévő személyeknek a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területére történő belépésének, illetve az otttartózkodásának megtiltását, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történő hitelesítését, b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény biztonsági őrzését, c) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök ca) elszállítását, cb) környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését, cc) veszélyeztető jellegük megszüntetését. -75-

76 SEVESO irányelv és változásai -76-

77 -77- Seveso II. Irányelv módosítás okai 1. A hatály hozzáigazítása a CLP Rendelethez, (az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE). 2. Az irányelvnek a végrehajtásra vonatkozó részletesebb szabályozási igénye. 3. Továbbá az irányelv bizonyos részeinek bővítése, pontosítása. Fogalmak, hatály Biztonsági dokumentációk felülvizsgálata Hatósági ellenőrzés Nyilvánosság tájékoztatása, részvétel a döntéshozatalban

78 -78- Seveso III. Irányelv (2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) Első olvasati megállapodás március 27. Elfogadva július 4. Kihirdetve július 24. ) (OJ L 197/1) Letölthető magyarul is: Jogerőre emelkedett augusztus 13. Hazai jogrendbe történő illesztés május 31. Végrehajtás június 1-től

79 -79- Seveso III. Irányelv hazai jogrendbe ültetését szolgáló jogszabályok: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény (hatályos: január 1.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (hatályos: január 1.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 476/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (hatályos: december 25.) (nehéz fűtőolaj, február 14.) Az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló évi CXCII. törvény (kihirdetve: november 29., hatályos: június 1.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 34/2015. (II. 27.) Korm. rendeletet (kihirdetve: február 27., hatályos: június 1.)

80 Jogszabály változásai évben -80-

81 -81- A Kat. törvény módosításai: Módosuló és új fogalmak: Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet működtet, irányít, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján meghatározó gazdasági vagy döntéshozatali befolyással rendelkezik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény, küszöbérték alatti üzem műszaki üzemeltetése felett Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék, vagy hulladék formájában.

82 3. 31a. Veszélyes anyagok jelenléte: veszélyes anyagok tényleges vagy várható jelenléte a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben, valamint azoknak az anyagoknak a jelenléte, amelyekről reálisan feltételezhető, hogy akkor keletkezhetnek, amikor a folyamatok beleértve a tároló tevékenységet is az üzemen belül bármely létesítményből kikerülnek az ellenőrzés alól, amennyiben e veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott alsó küszöbérték negyedét. -82-

83 Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén lévő föld alatti vagy föld feletti technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülő műszaki egység, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik, magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló úszó vagy egyéb felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül.

84 -84- A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki: 4. (3) a) az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény 1. (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, c) az ásványi anyagok bányákban és kőbányákban többek között fúrólyukakon át történő kinyerésére, azaz feltárására, kitermelésére és feldolgozására, d) a hulladéklerakó telepre, ideértve a föld alatti hulladéktárolást is, e) a katonai létesítményekre, berendezésekre vagy tárolókra. A Kat. 4. -a a következő (3a) bekezdéssel egészült ki: (3a) A Kat. IV. fejezetének hatálya kiterjed a szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett gáztárolásra, a vegyi és termikus feldolgozási műveletekre és a veszélyes anyagokkal végzett ilyen műveletekkel kapcsolatos tárolásra, valamint a működő meddő ártalmatlanítására szolgáló létesítményekre, a veszélyes anyagokat tartalmazó derítő-, illetve ülepítőmedencét is beleértve.

85 -85- Módosuló üzemeltetői kötelezettségek: 27. (2) Az üzemeltető az iparbiztonsági hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem ideiglenes leállítását, végleges bezárását. 27. (3) c) Az üzemeltető köteles az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál a jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése vagy csökkenése; a veszélyes anyag jellegének vagy fizikai tulajdonságának, vagy felhasználási folyamatának jelentős változása esetén. 27. (3) d) Az üzemeltető köteles az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál) az üzem besorolásának megváltozása esetén.

86 -86- Módosuló hatósági feladatok: 29. Az iparbiztonsági hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata, illetve a hatósági ellenőrzésen tapasztaltak alapján állapítja meg a dominóhatásban érintett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körét. Az iparbiztonsági hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelőzési célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. Az iparbiztonsági hatóság az intézkedéseiről tájékoztatja a külső védelmi tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket. 36. Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek és üzemzavarok megelőzése, kivizsgálása, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott gyakorisággal hatósági ellenőrzést tart.

87 -87- Rendeleti módosítások: Új fogalmak bevezetése: Keverék Érintett nyilvánosság Nyilvánosság biztosítása érdekében a BJ/BE kivonatának szükséges tartalmi elemeinek meghatározása. BJ/BE soron kívüli felülvizsgálati kötelezettség megállapítása veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése esetére. Dominóhatásban érintettek szélesebb körű vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályok megalkotása. Hatósági ellenőrzés rendszerének pontosítása Településrendezési tervezéssel kapcsolatos változások átvezetése. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos felmentésre vonatkozó rendelkezések megalkotása. Mellékletek aktualizálása. Hatálybalépés és dokumentáció módosítási kötelezettség megállapítása.

88 -88- Jogalkalmazást segítő útmutatók, módszertani kiadványok: Ideiglenes tárolás (szállítókonténerek) Veszélyes anyagok naprakész nyilvántartó rendszere BIR elemei (nyomon követési dokumentumok, folyamatos tökéletesítés) Hatósági ellenőrzés: Ellenőrző vizsgálati program Éves ellenőrzési terv Dominóhatás: Rendelkezésre álló információk átadásának módja A nem sorolt területek, fejlesztések figyelembe vétele Belső védelmi terv (védekezéshez szükséges megfelelő eszközök) Nyilvánosság biztosítása: Engedélyezés során az érintett települések vonatkozásában Veszélyességi övezeten belüli fejlesztés kapcsán Honlapok Súlyos baleset esetén az érintett személyek tájékoztatása Mezőgazdasági tevékenységet végző üzemek körének meghatározása Külső és természeti okok meghatározása Felhasználható dokumentumok körének meghatározása

89 -89- A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések: E rendelet hatálya alá kerülő üzemeltetők szeptember 1-ig a 7. és a 33. szerinti üzemazonosítási eljárást folytatnak le. A Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását megváltoztató veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a biztonsági elemzés, vagy biztonsági jelentés 11., vagy a súlyos káresemény elhárítási terv 38. szerinti soron kívüli felülvizsgálati jegyzőkönyvét szeptember 1-ig, majd a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági elemzést, vagy biztonsági jelentést június 1-ig benyújtja. A küszöbérték alatti üzemek esetében a hatóság dönt a súlyos káresemény elhárítási terv december 31-ig történő benyújtásáról.

90 -90- A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések: A Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását nem megváltoztató veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője részére a hatóság előírja a biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek az e rendelet előírásai szerinti módosítással érintett részének, vagy jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek június 1-ig történő benyújtását. Nem jelentős tartalmi módosítás esetében az egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés benyújtására a 11. szerinti felülvizsgálatkor kerül sor. A már működő besorolását nem megváltoztató küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a SKET-et a soron következő, 38. szerinti felülvizsgálat során módosítja.

91 -91- A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések: A már működő besorolását nem megváltoztató üzem üzemeltetőjének nem kell átdolgoznia a biztonsági dokumentációját, ha az üzemeltető a Módr. rendelkezéseinek megfelelő biztonsági elemzést, biztonsági jelentést vagy súlyos káresemény elhárítási tervet nyújtott be a hatósághoz a Módr. hatálybalépését megelőzően.

92 Folyamatábra: -92-