Nemzeti Vízstratégia

Átírás

1 Nemzeti Vízstratégia Kolossváry Gábor főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály május 9. SZOLNOK

2 Nemzeti Vízstratégia Felelősség politikai feladatok Kolossváry Gábor Integráció szakmai műhelyek főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Közmegegyezés - társadalom május 9. SZOLNOK

3 Miért van szükség Vízstratégiára? A víz akkor és ott legyen, ahol, és amikor kell Új globális és lokális kihívásoknak kell megfelelnünk: éghajlatváltozás, urbanizáció, népesség növekedés, elérhető vízkészletek csökkenése, szennyezések növekedése, biztonságos élelemtermelés, kiszámítható gazdálkodás, vízbiztonság, stb. Válaszokat kívánunk megfogalmazni a következő kérdésekre: rendelkezünk-e elegendő mennyiségű és minőségű vízkészlettel; milyen mértékű a biztonság, és mekkorák a kockázatok; milyen mértékbe szolgálja a mezőgazdasági termelés kiszámíthatóságát és biztonságát, az öntözéses gazdálkodás elősegítését; milyen mértékben szolgálja a vízgazdálkodás a gazdaság, a társadalom, a vidék fejlődését; a hazai vízgazdálkodás mennyire szolgálja az életminőség javítását; mennyire érvényesülnek az ökológiai szempontok; mennyire hatékony az intézményi rendszer működése? 3

4 A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságának állásfoglalása a vízgazdálkodás stratégiai kérdéseiről Minden fenntarthatónak szánt regionális beavatkozás során kikerülhetetlen a víz élelmiszer energia társadalom kapcsolatrendszer folyamatos optimalizálása. A mezőgazdaság és vízgazdálkodás kapcsolatában paradigmaváltás szükséges. Az egységes víz-körforgalmat figyelembe vevő megoldások lehetnek csak fenntarthatóak, amelyeknek a mezőgazdasági vízgazdálkodási beavatkozások szerves és nélkülözhetetlen részét kell, hogy képezzék, a víz keretirányelv javaslatainak megfelelően. 1.Magyarország növénytermesztésében meghatározó és integráló tényező a víz. Megnőtt az időjárási szélsőségek gyakorisága. A mezőgazdasági vízgazdálkodásban egyidejűleg aktív és passzív tényező a talaj. 2.Magyarországon a talaj az ország legnagyobb potenciális természetes víztározója. 3.A felszíni vizek vízteste mellett a felszín alatti vízkészlet és a talajnedvesség is víz. A talajban történő hasznos tározás túlnyomó részt a vízgyűjtő területen folytatott racionális és fenntartható talajhasználat függvénye. 4.A mezőgazdasági termelés jelenlegi és jövőbeli fejlesztésének alapját a szakmai konszenzuson nyugvó közép (3-5 év) és hosszú távú (5-10 év) vízgazdálkodási tervek kidolgozása jelenti. Ez magába kell, hogy foglalja az agronómiai, műszaki, technológiai, nemesítési, minőségbiztosítási, környezetvédelmi, logisztikai, ökonómiai, marketing, vidékfejlesztési szempontokat, összefüggéseket egyaránt. 5.A vízkészlet minél nagyobb hányadát legyünk képesek raktározni a kedvezőtlen, vízhiányos időszakokra. A vízvisszatartás valamennyi tényezőjét figyelembe véve kell kialakítani a térségi öntözési rendszereket. 6.A vízgazdálkodási feladatok tervezésének és hatékony megvalósításának súlyponti kérdése a tudományos kutatás, az oktatás és a szaktanácsadás fejlesztése. 7.Egyértelmű és kiszámítható jogi és gazdasági szabályozás kialakítása. 8.Meghatározó jelentősége van a szakszerű tápanyagellátásnak. 9.Az adaptív, a változó klimatikus feltételekhez alkalmazkodó növénytermesztési technológiák. 10.A növénytermesztési technológiák műszaki, technológiai, biológiai fejlesztése. 4

5 Vajon kellő tisztelettel és alázattal bánunk a vízzel?

6 A vízzel kapcsolatos szólások és közmondások (Dr. Tóth Albert nyomán) Kint van a vízből. Víz mosta ide. Elapadt a víz is előle. Zavaros vízben jó halászni. Tiszta vizet a pohárba! stb (O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások, Gondolat, 1966) Vízzel kapcsolatosan 95 idézet (az anyához fűződő szólás és közmondás csak 46 esetben szerepel!)

7 A Föld vízkészletének megoszlása Óceánok és tengerek ÉDES VÍZ Édes vízből: Sarki jég és gleccserek Felszín alatti víz Vízfolyások, tavak Talajnedvesség Légkör Élőlények 97.2 % 2.8 % 2.14 % % % % % % 100 % 76.4 % 23.0 % 0.3 % 0.2 % 0.09 % 0.01 % 7

8 Vízkészletek eloszlás egyenlőtlen: Észak-Amerika Közép- és Dél-Amerika Európa Afrika Ázsia Ausztrália, Óceánia 14 % víz 8% ember 31 % víz 6% ember 15 % víz 13% ember 9 % víz 13% ember 27 % víz 60% ember 4 % víz 1% ember 8

9 Globális és regionális klímaváltozás Globális változás: átlagban 0,75 C melegedés 100 év alatt alig változó csapadékviszonyok Térségünkben (Kárpát-medence) erősebb a változás mint a globális átlag: 1 Celsius fokot meghaladó melegedés kimutatható csapadék-csökkenés A regionális szélsőségek erősödtek (nagy melegek, növekvő aszályhajlam, extrém csapadék-események gyakorisága) 9

10 Vízhiány éves (mai állapot) nyári 10

11 Vízhiány 2030 (WaterGap modell) éves nyári 11

12 Útkeresés, jövő A világ és Magyarország vízgazdálkodása az útkeresés időszakát éli. MERT Változnak a vízigények, Nő a veszélyeztetettség, Csökkennek a hozzájutási esélyek, Nő a szennyezettség, Nőnek a szolgáltatásokkal szembeni követelmények, Vízgazdálkodási konfliktusok megoldása = jó vízstratégia Változik a gondolkodás világméretekben: Víz Világfórum (Marseille, március) Rio+20 (Rio de Janeiro, június ) Blueprint Európai Unió Minden dokumentumban szerepel: az állami szerepvállalás, a vízvédelem növelése és a vízgazdálkodás integrálása (külső, belső) 12

13 Adottságaink: A magyar vízgazdálkodásnak jelentős múltja és jövője van! 13

14 Vizeink eloszlása egyenetlen térben és időben! Szolnok, április 14

15 Extrém hidrológiai állapotok VAGY MÉGSEM??? Vizek kártételei Belvíz: 2-3 évente Aszály: 3-5 évente Árvíz : 2-3 évente kicsi, 5-6 évente jelentős, évente extrém 15

16 Van víz, vagy nincs víz? 16

17 Országos éves vízmérleg Külföldről érkezik: 111,5 km3 Hazai csapadék: 56 km3 117,5 km3 Párolgás: 50 km3 Hazai lefolyás: 6 km3 Vízfelhasználás: 1,5 km3 Külföldre távozik: 116 km

18 Egy főre jutó vízkészlet: sok vagy kevés? Külföldről érkezik: 111,5 km3 117,5 km3 Hazai lefolyás: 6 km3 Egy főre jutó összes vízkészlet: m3/év VÍZBEN GAZDAG ORSZÁG Egy főre jutó hazai vízkészlet: 600 m3/év A nagy folyók melletti területek VÍZHIÁNYOS ORSZÁG Az ország egyéb területei 18 18

19 Felszíni vízkészletek és vízhasználatok (mértékadó nyári időszakban, m3/s) Tisza vízgyűjtő a tiszai kivezetésekkel Dunántúl a dunai kivezetésekkel Jelenleg Jelenleg de de m3/s m3/s öntözésre, öntözésre, szörösére szörösére nőhet! nőhet! Kihasználtság Kihasználtságkb. kb %, %, de deéghajlatváltozás éghajlatváltozás öntözés! öntözés! 19 19

20 Felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok (éves értékek partiszűrés nélkül, millió m3/év) Észak-Magyarország Dunántúl 1700 Alföld Alföld: Alföld: kihasználtság kihasználtság 70%, 70%, de deéghajlatváltozás éghajlatváltozásmiatt miattaa készlet készletaafelére felérecsökkenhet! csökkenhet! Ivóvíz? Ivóvíz? 20 20

21 2012 március-augusztus hónapok vizsgálata műholdas adatok alapján NDVI növényborítottsági index, 2012 március-augusztus 21 21

22 Paradigma váltás a vizek megtartására kis víz körforgás föld feletti nagy víz körforgás föld és óceán feletti 20 milliárd m3 esővizet vezetünk el az EU-ban a csatornákban, ami hiányzik a földből és a mezőgazdaságból! 22 22

23 A KETTŐS helyett TÖBBES VESZÉLYEZTETETTSÉG VÍZMINŐSÉG ASZÁLY IPARI KATASZTRÓFÁK BELVÍZ ÁRVÍZ KLÍMAVÁLTOZÁS, avagy A VÍZ HOZZA A KÖVETKEZŐ VÁLSÁGOT

24 VÍZHIÁNY / VÍZTÖBBLET ÖNTÖZÉS / VÍZRENDEZÉS / BELVÍZ 24 24

25 A régi aszályok sokkal tragikusabb következményekkel jártak (Réthly Antal nyomán) 1022 semmi gabona nem termett A Duna Mo-on is átgázolható volt Erdélyben az éhhalállal küzdő nép sás-és gyékénygyökerekből sütött lepényen élődött. A korabeli szabályozásokat követően a vízkormányzás és talajjavítás igénye jelentősen nőtt. Mára az aszályok gyakorisága nőtt jelentősen. Kezelésük csak KULTÚRMÉRNÖKI SZEMLÉLETTEL lehetséges!!!! 25 25

26 Víztöbblet, avagy a csapadék adatok országos rekordjai Legnagyobb évi csapadékösszeg: 1550 mm Jávorkút Havi legnagyobb csapadékösszeg: 444 mm Dobogókő június 48 órás legnagyobb csapadékösszeg: 288 mm Kékestető június órás legnagyobb csapadékösszeg: 260 mm Dad június perces legnagyobb csapadékösszeg: 120 mm Heves augusztus perces legnagyobb csapadékösszeg: 64.2 mm Zirc május 24. Évi csapadékos napok számának maximuma (>=0,1 mm): 206 nap Csenger Az ország km2 síkvidéki vízgyűjtőterületéből belvízzel erősen veszélyeztetett km2, közepesen veszélyeztetett km2 (ez összesen a teljes vízgyűjtő 32 %-a), km2 mérsékelten, km2 pedig alig veszélyeztetett. 26

27 A Kárpát-medence sajátos vízrajzi helyzete Dr. Tóth Albert a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségi tagja, az Alföld Program kitalálója nyomán A vízszabályozások eredménye: az egykori km2-es ártér 1300 km2-es hullámtérré zsugorodott Vízborításos felszín jelenleg: %

28

29 Időjárási szélsőségek az Alföldön 1830 a Zádor-híd két-két szélső pillérét elsodorja az áradás 1839 aszály 1841 aszály 1845 árvíz 1852 árvíz 1862 aszály példátlan aszály, ínség! a szegedi nagy árvíz! 1992 aszály 1998 árvíz 1999 árvíz 2000 árvíz, belvíz, aszály, fagykár

30 Három kritikus évjárat csapadékeloszlása a Közép-Tisza völgyben Évi csapadékmennyiség átlaga ( ) 527 mm mm 226 mm mm 304 mm mm mm Cserapandzsi (India) éves csapadékátlag mm/év 1861-ben mm/év Atacama sivatag (Arica) 0,8 mm/év

31 A Nemzeti Vízstratégia célja A vizek mennyiségi és minőségi védelmének, a vízhasználatok (beleértve az ivóvízellátást, az ipari és öntözési célú vízkivételeket, az ökológiai vízigényeket) szükségleteinek, a vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentésének, megelőzésének biztosítása. Időtávja: rövid távú teendők középtávú teendők finanszírozás szerint hosszú távú teendők a Víz Keretirányelv és az EU A stratégia az alkotmányos alapelvekre, a hazai és EU szabályozásra, a már elkészített egyéb stratégiákra, tervekre, programokra épül, mint a Víz Keretirányelv szerint elkészített Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Nemzeti Vidékstratégia, az Új Széchenyi Terv, az EU Duna Régió Stratégia, stb.). 31

32 A víz-politikát integrálni kell a különböző szektor- és szakpolitikákba VKI-VGT intézkedések lefordítása a utáni támogatások nyelvére 32 32

33 NEM A VÍZ NEMLÉTE A BAJ, DE AZ, HOGY OTT NINCS ELÉG VÍZ, HOL KELLENE, MIDŐN OTT, HOL SEMMI HASZNA, ELÉG TÁN MÉG SOK IS VAN (GR. SZÉCHENYI) VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZ STRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL (a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító konzultációs vitaanyag) Készítette: A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága január 1. BEVEZETÉS 2. HELYZETELEMZÉS 3. PROBLÉMA FELVETÉSEK 4.CÉLMEGHATÁROZÁS KAPCSOLÓDÁSOK 5. SZAKTERÜLETEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 5.1 VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV (VKI) - VÍZKÉSZLET GAZDÁLKODÁS 5.2 TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS, ÖNTÖZÉSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA, ASZÁLYKEZELÉS 5.3 TELEPÜLÉSEK VÍZGAZDÁLKODÁSA 5.4 VÍZKÁRELHÁRÍTÁS 5.5. KIEMELT SZAKTERÜLETI FELADATOK 6. A VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER MEGÚJÍTÁSA ÉS ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDJÉNEK KIALAKÍTÁSI JAVASLATA 33

34 Vízgyűjtő-gazdálkodás A Víz Keretirányelv végrehajtása Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. irányelve Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén (Water Framework Directive WFD - Víz Keretirányelv VKI ) 34

35 Új, általános célkitűzés: a vizek jó állapotának elérése 2015-ig felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot Mindezek biztosítják, hogy a VÍZ, mint az ember létfeltétele és természeti erőforrás, megőrizhető legyen a jövő nemzedékek számára 35

36 A tervezési folyamat Jelentés a megvalósításról (15. cikk) Állapot értékelés (kock. ért.) VGT felülvizsgálat Hatóságok és terület kijelölése (3. cikk) Terhelések, kockázatértékelés gazdasági elemzés (5. cikk) 2003 Környezeti célok (4. cikk) (kockázatelemzés) Intézkedési program megvalósítás Társadalmi Monitoring programok (8. cikk) részvétel (14. cikk) Állapotértékelés 2009 VGT kidolgozása (13. cikk, VII. mell.) Intézkedési programok (11. cikk) 36

37 A második VGT ütemterve 37

38 A Bizottság javaslatai az első VGT alapján A monitoring program és az intézkedések programjának hatékony finanszírozása A felszíni vizek osztályozási módszertanának fejlesztése Hatékony kémiai monitoring (szürke víztest) A kivételek átláthatóbb igazolása, bizonytalanságok csökkentése (2021, 2027) Tervezett új beavatkozások vizsgálata a VKI 4.7 cikkének alapján Felszín alatti vizek kémiai állapota: emelkedő trendek vizsgálatának kiszélesítése Mezőgazdaságot érintő kiegészítő intézkedések finanszírozás Természetes vízvisszatartás növelése Költségmegtérülés elvének alkalmazása 38

39 A VGT és egyéb vízügyi tervek stratégiai szerepe Szolgáltatói oldal Környezeti oldal Integrált vízgazdálkodási tervek Vízkészlet-gazdálkodás Vízkárelhárítás Települési vízgazdálkodás Területi vízgazdálkodás Folyó- és tó-gazdálkodás Vízerő-hasznosítás Vízi közlekedés Vízgyűjtőgazdálkodási Tervek (VGT) Célkitűzések Igények Adottságok A vizek jó ökológiai állapotának elérése Egészséges ivóvíz biztosítása Fenntartható vízhasználatok Feltételek Vízhasználók (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás, lakosság) 39

40 BLUEPRINT to Safeguard Europe s Water Resources JELENTÉS AZ EURÓPAI VÍZKÉSZLETEK MEGŐRZÉSÉRŐL 40

41 A Blueprint folyamat ( ): Célja: az EU vízügyi szabályozás komplett értékelése, áttekintése Idő horizont: 2020, úgyanúgy, mint az EU 2020 Stratégiáé Új szempontok a vízgazdálkodásban: - ökológiai szolgáltatások szerepe, - klímaváltozás, extremizáció, vízhiány - demográfiai változások, víz-élelmiszer-energia nexus, - területhasználatok, az integráció jelentősége, stb. Egyéb szakpolitikákkal való kapcsolatok::megújuló energia politika, KAP reform, stb. Jelentés közzététele: november

42 A Blueprint célkitűzései: Célok A vizeket érintő valamennyi tevékenység fenntarthatóságának biztosítása, ezáltal a jó vízminőség elérhetőségének biztosítása egy fenntartható és igazságos vízhasználat érdekében Célkitűzések (valami jobb, több és új) Jobb végrehajtás! Nagyobb integritás! Néhány új jogi javaslat a jelenlegi szabályozási keretirányelv teljesítéséhez 42

43 Blueprint hatástanulmány 12 fő probléma 1. A víz megfelelő árazásának hiánya 2. Vízmennyiségi mérések hiánya 3. Kereskedelmi áruk címkézésének hiánya 4.Területhasználat/ mezőgazdaság hatásai 5. Épületek és berendezések víz- hatékonyatlansága 6. Rossz hatékonyságú infrastruktúra (viziközművek) 7. A használt vizek újra felhasználásának hiánya 8. Jó vízügyi irányítási szervezet ( governance) 9. Célkitűzések meghatározása 10. Aszály kezelés 11. Költség-haszon elemzések 12. Tudásbázis/Kutatás szerepe 43

44 Végrehajtás eszközei: Az Intézkedési Programok Alapintézkedések Szennyvíz program Ivóvízminőség-javító program Szennyezés-csökkentési programok IPPC irányelv Nitrát akcióprogram Natura 2000 Kiegészítő Intézkedések 44

45 Területi vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, aszálykezelés Célkitűzések: Gyors vízelvezetés és Vízvisszatartás A klímaváltozás hatásainak mérséklése, beleértve az aszálykezelési feladatokat; Az öntözési feltételek javítása, az öntözéses gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a mezőgazdaság versenyképességének javítása; A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése, a termelés biztonság vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása; A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a helyi víztározás pályázatainak elősegítése; A Nitrát Irányelv követelményeinek teljesítése a kijelölt érzékeny területeken, a jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának elősegítése 45

46 Öntözési Ügynökség 46

47 Vízkárelhárítás Célkitűzések: Az állam fokozott felelőssége mellett a vízbiztonság megteremtése; Magyarország tározási kapacitásának növelése, a vizek lehetőség szerinti visszatartása; Az árvíz levonulását elősegítő nagyvízi meder megtartása, a levezető kapacitás megtartása, növelése; Helyre kell állítani a védelmi művek állapotát, el kell érni a megfelelő szintű kiépítettséget; A nagyvízi mederkezelési tervek elkészítése az EU Árvízi Irányelvének megfelelően; Az árvízi veszély és kockázati térképek elkészítése; A külföldi lefolyás-szabályozás és a hazai árvízvédelem, területi tervezés összehangolása, a határvízi együttműködés erősítése; Az árvízvédelem úgynevezett nem-szerkezeti módszereinek (szervezeti, szervezési, fenntartási feladatok, védekezési eszközrendszer, árvízi előrejelzés és monitoring) fejlesztése és alkalmazása; Helyre kell állítani a védekező szervezetek hierarchiáját az igazgatóságok, a vízitársulatok, és az önkormányzatok között; Az árvízkockázat kezelését össze kell kapcsolni a mezőgazdasági és egyéb területhasználatokkal. 47

48 48

49 Települési vízgazdálkodás Célkitűzések: Az állam szerepének erősítése a vízilétesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a víziközmű szolgáltatásban, a víziközművek állapotának javításában, az EU szabályozás teljesítésében A 98/83/EK Ivóvíz irányelvben foglalt kötelezettségek teljesítése, az Ivóvízminőség-javító Program teljes körű végrehajtása; A 91/271/EGK Szennyvíz irányelvben foglalt határidős kötelezettségek teljesítése; A Magyar Energia Hivatalt segíteni kell az üzemeltető szervezetek integrációjának megvalósításában és a hatósági ármegállapítás és ellenőrzés teljes rendszerének felállításában, valamint a gördülő fejlesztési és rekonstrukciós terv jóváhagyásának szakmai, műszaki kérdéseiben; A településeken gondoskodni kell a csapadékvíz-gazdálkodásról, melynek során a keletkező csapadékvizek helyben-tartására és hasznosítására, valamint a települési és területi elvezető rendszerek megfelelő kapcsolatának kialakítására kell törekedni. 49

50 50

51 Az Ivóvízminőség-javító Programban érintett települések a hatályos 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet alapján* *2012. november 11-i állapot szerint 51

52 Kiemelt vízgazdálkodási kérdések Nagy tavaink vízgazdálkodása Regionális és Határvízi kapcsolatok Hajózáshoz kapcsolódó vízügyi feladatok Megújuló energia stratégia vízgazdálkodási vonatkozásai Duna-Tisza Közi Homokhátság vízellátása Duna-Tisza csatorna, Jászsági főcsatorna??? 52

53 Gróf Széchenyi István így írt a vizek szabályozásáról: vizeink szabályozását ha minden oldalról megfontolás s tökéletes összefüggés nélkül vitetik végbe, alkalmasint többet fog egy vidéknek ártani, mint amennyit használna másiknak, sőt talán még azon tájt is fogja sújtani, mellynek kedvéért vittek végbe, minthogy csak egy kissé hosszabb időt tekintve még nagy kérdés, a mezei gazdákra nézve, valljon mi sorvasztóbb baj: a néha nagyobb víz-e, vagy a közönséges és kivált az alföldön olly tikkasztó szárazság: midőn minden esetre alig követhetni el a mezei gazdaság körében otrombább bűnt, mint vizek mert néha alkalmatlanok meg nem fontolt, s ekkép hebehurgya leszállítása által 53 ellökni s megsemmisíteni az irrigatio áldását, mellyel semmi nem ér fel.

54 vizstratégia@vm.gov.hu ak n n jó a m ne zél, s a: e l c é e f i dja t. Sen semm u t em be tar n i ak ötő k i k yik l e m 54