Nemzeti Vízstratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzeti Vízstratégia"

Átírás

1 Nemzeti Vízstratégia Kolossváry Gábor főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály május 9. SZOLNOK

2 Nemzeti Vízstratégia Felelősség politikai feladatok Kolossváry Gábor Integráció szakmai műhelyek főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Közmegegyezés - társadalom május 9. SZOLNOK

3 Miért van szükség Vízstratégiára? A víz akkor és ott legyen, ahol, és amikor kell Új globális és lokális kihívásoknak kell megfelelnünk: éghajlatváltozás, urbanizáció, népesség növekedés, elérhető vízkészletek csökkenése, szennyezések növekedése, biztonságos élelemtermelés, kiszámítható gazdálkodás, vízbiztonság, stb. Válaszokat kívánunk megfogalmazni a következő kérdésekre: rendelkezünk-e elegendő mennyiségű és minőségű vízkészlettel; milyen mértékű a biztonság, és mekkorák a kockázatok; milyen mértékbe szolgálja a mezőgazdasági termelés kiszámíthatóságát és biztonságát, az öntözéses gazdálkodás elősegítését; milyen mértékben szolgálja a vízgazdálkodás a gazdaság, a társadalom, a vidék fejlődését; a hazai vízgazdálkodás mennyire szolgálja az életminőség javítását; mennyire érvényesülnek az ökológiai szempontok; mennyire hatékony az intézményi rendszer működése? 3

4 A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságának állásfoglalása a vízgazdálkodás stratégiai kérdéseiről Minden fenntarthatónak szánt regionális beavatkozás során kikerülhetetlen a víz élelmiszer energia társadalom kapcsolatrendszer folyamatos optimalizálása. A mezőgazdaság és vízgazdálkodás kapcsolatában paradigmaváltás szükséges. Az egységes víz-körforgalmat figyelembe vevő megoldások lehetnek csak fenntarthatóak, amelyeknek a mezőgazdasági vízgazdálkodási beavatkozások szerves és nélkülözhetetlen részét kell, hogy képezzék, a víz keretirányelv javaslatainak megfelelően. 1.Magyarország növénytermesztésében meghatározó és integráló tényező a víz. Megnőtt az időjárási szélsőségek gyakorisága. A mezőgazdasági vízgazdálkodásban egyidejűleg aktív és passzív tényező a talaj. 2.Magyarországon a talaj az ország legnagyobb potenciális természetes víztározója. 3.A felszíni vizek vízteste mellett a felszín alatti vízkészlet és a talajnedvesség is víz. A talajban történő hasznos tározás túlnyomó részt a vízgyűjtő területen folytatott racionális és fenntartható talajhasználat függvénye. 4.A mezőgazdasági termelés jelenlegi és jövőbeli fejlesztésének alapját a szakmai konszenzuson nyugvó közép (3-5 év) és hosszú távú (5-10 év) vízgazdálkodási tervek kidolgozása jelenti. Ez magába kell, hogy foglalja az agronómiai, műszaki, technológiai, nemesítési, minőségbiztosítási, környezetvédelmi, logisztikai, ökonómiai, marketing, vidékfejlesztési szempontokat, összefüggéseket egyaránt. 5.A vízkészlet minél nagyobb hányadát legyünk képesek raktározni a kedvezőtlen, vízhiányos időszakokra. A vízvisszatartás valamennyi tényezőjét figyelembe véve kell kialakítani a térségi öntözési rendszereket. 6.A vízgazdálkodási feladatok tervezésének és hatékony megvalósításának súlyponti kérdése a tudományos kutatás, az oktatás és a szaktanácsadás fejlesztése. 7.Egyértelmű és kiszámítható jogi és gazdasági szabályozás kialakítása. 8.Meghatározó jelentősége van a szakszerű tápanyagellátásnak. 9.Az adaptív, a változó klimatikus feltételekhez alkalmazkodó növénytermesztési technológiák. 10.A növénytermesztési technológiák műszaki, technológiai, biológiai fejlesztése. 4

5 Vajon kellő tisztelettel és alázattal bánunk a vízzel?

6 A vízzel kapcsolatos szólások és közmondások (Dr. Tóth Albert nyomán) Kint van a vízből. Víz mosta ide. Elapadt a víz is előle. Zavaros vízben jó halászni. Tiszta vizet a pohárba! stb (O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások, Gondolat, 1966) Vízzel kapcsolatosan 95 idézet (az anyához fűződő szólás és közmondás csak 46 esetben szerepel!)

7 A Föld vízkészletének megoszlása Óceánok és tengerek ÉDES VÍZ Édes vízből: Sarki jég és gleccserek Felszín alatti víz Vízfolyások, tavak Talajnedvesség Légkör Élőlények 97.2 % 2.8 % 2.14 % % % % % % 100 % 76.4 % 23.0 % 0.3 % 0.2 % 0.09 % 0.01 % 7

8 Vízkészletek eloszlás egyenlőtlen: Észak-Amerika Közép- és Dél-Amerika Európa Afrika Ázsia Ausztrália, Óceánia 14 % víz 8% ember 31 % víz 6% ember 15 % víz 13% ember 9 % víz 13% ember 27 % víz 60% ember 4 % víz 1% ember 8

9 Globális és regionális klímaváltozás Globális változás: átlagban 0,75 C melegedés 100 év alatt alig változó csapadékviszonyok Térségünkben (Kárpát-medence) erősebb a változás mint a globális átlag: 1 Celsius fokot meghaladó melegedés kimutatható csapadék-csökkenés A regionális szélsőségek erősödtek (nagy melegek, növekvő aszályhajlam, extrém csapadék-események gyakorisága) 9

10 Vízhiány éves (mai állapot) nyári 10

11 Vízhiány 2030 (WaterGap modell) éves nyári 11

12 Útkeresés, jövő A világ és Magyarország vízgazdálkodása az útkeresés időszakát éli. MERT Változnak a vízigények, Nő a veszélyeztetettség, Csökkennek a hozzájutási esélyek, Nő a szennyezettség, Nőnek a szolgáltatásokkal szembeni követelmények, Vízgazdálkodási konfliktusok megoldása = jó vízstratégia Változik a gondolkodás világméretekben: Víz Világfórum (Marseille, március) Rio+20 (Rio de Janeiro, június ) Blueprint Európai Unió Minden dokumentumban szerepel: az állami szerepvállalás, a vízvédelem növelése és a vízgazdálkodás integrálása (külső, belső) 12

13 Adottságaink: A magyar vízgazdálkodásnak jelentős múltja és jövője van! 13

14 Vizeink eloszlása egyenetlen térben és időben! Szolnok, április 14

15 Extrém hidrológiai állapotok VAGY MÉGSEM??? Vizek kártételei Belvíz: 2-3 évente Aszály: 3-5 évente Árvíz : 2-3 évente kicsi, 5-6 évente jelentős, évente extrém 15

16 Van víz, vagy nincs víz? 16

17 Országos éves vízmérleg Külföldről érkezik: 111,5 km3 Hazai csapadék: 56 km3 117,5 km3 Párolgás: 50 km3 Hazai lefolyás: 6 km3 Vízfelhasználás: 1,5 km3 Külföldre távozik: 116 km

18 Egy főre jutó vízkészlet: sok vagy kevés? Külföldről érkezik: 111,5 km3 117,5 km3 Hazai lefolyás: 6 km3 Egy főre jutó összes vízkészlet: m3/év VÍZBEN GAZDAG ORSZÁG Egy főre jutó hazai vízkészlet: 600 m3/év A nagy folyók melletti területek VÍZHIÁNYOS ORSZÁG Az ország egyéb területei 18 18

19 Felszíni vízkészletek és vízhasználatok (mértékadó nyári időszakban, m3/s) Tisza vízgyűjtő a tiszai kivezetésekkel Dunántúl a dunai kivezetésekkel Jelenleg Jelenleg de de m3/s m3/s öntözésre, öntözésre, szörösére szörösére nőhet! nőhet! Kihasználtság Kihasználtságkb. kb %, %, de deéghajlatváltozás éghajlatváltozás öntözés! öntözés! 19 19

20 Felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok (éves értékek partiszűrés nélkül, millió m3/év) Észak-Magyarország Dunántúl 1700 Alföld Alföld: Alföld: kihasználtság kihasználtság 70%, 70%, de deéghajlatváltozás éghajlatváltozásmiatt miattaa készlet készletaafelére felérecsökkenhet! csökkenhet! Ivóvíz? Ivóvíz? 20 20

21 2012 március-augusztus hónapok vizsgálata műholdas adatok alapján NDVI növényborítottsági index, 2012 március-augusztus 21 21

22 Paradigma váltás a vizek megtartására kis víz körforgás föld feletti nagy víz körforgás föld és óceán feletti 20 milliárd m3 esővizet vezetünk el az EU-ban a csatornákban, ami hiányzik a földből és a mezőgazdaságból! 22 22

23 A KETTŐS helyett TÖBBES VESZÉLYEZTETETTSÉG VÍZMINŐSÉG ASZÁLY IPARI KATASZTRÓFÁK BELVÍZ ÁRVÍZ KLÍMAVÁLTOZÁS, avagy A VÍZ HOZZA A KÖVETKEZŐ VÁLSÁGOT

24 VÍZHIÁNY / VÍZTÖBBLET ÖNTÖZÉS / VÍZRENDEZÉS / BELVÍZ 24 24

25 A régi aszályok sokkal tragikusabb következményekkel jártak (Réthly Antal nyomán) 1022 semmi gabona nem termett A Duna Mo-on is átgázolható volt Erdélyben az éhhalállal küzdő nép sás-és gyékénygyökerekből sütött lepényen élődött. A korabeli szabályozásokat követően a vízkormányzás és talajjavítás igénye jelentősen nőtt. Mára az aszályok gyakorisága nőtt jelentősen. Kezelésük csak KULTÚRMÉRNÖKI SZEMLÉLETTEL lehetséges!!!! 25 25

26 Víztöbblet, avagy a csapadék adatok országos rekordjai Legnagyobb évi csapadékösszeg: 1550 mm Jávorkút Havi legnagyobb csapadékösszeg: 444 mm Dobogókő június 48 órás legnagyobb csapadékösszeg: 288 mm Kékestető június órás legnagyobb csapadékösszeg: 260 mm Dad június perces legnagyobb csapadékösszeg: 120 mm Heves augusztus perces legnagyobb csapadékösszeg: 64.2 mm Zirc május 24. Évi csapadékos napok számának maximuma (>=0,1 mm): 206 nap Csenger Az ország km2 síkvidéki vízgyűjtőterületéből belvízzel erősen veszélyeztetett km2, közepesen veszélyeztetett km2 (ez összesen a teljes vízgyűjtő 32 %-a), km2 mérsékelten, km2 pedig alig veszélyeztetett. 26

27 A Kárpát-medence sajátos vízrajzi helyzete Dr. Tóth Albert a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségi tagja, az Alföld Program kitalálója nyomán A vízszabályozások eredménye: az egykori km2-es ártér 1300 km2-es hullámtérré zsugorodott Vízborításos felszín jelenleg: %

28

29 Időjárási szélsőségek az Alföldön 1830 a Zádor-híd két-két szélső pillérét elsodorja az áradás 1839 aszály 1841 aszály 1845 árvíz 1852 árvíz 1862 aszály példátlan aszály, ínség! a szegedi nagy árvíz! 1992 aszály 1998 árvíz 1999 árvíz 2000 árvíz, belvíz, aszály, fagykár

30 Három kritikus évjárat csapadékeloszlása a Közép-Tisza völgyben Évi csapadékmennyiség átlaga ( ) 527 mm mm 226 mm mm 304 mm mm mm Cserapandzsi (India) éves csapadékátlag mm/év 1861-ben mm/év Atacama sivatag (Arica) 0,8 mm/év

31 A Nemzeti Vízstratégia célja A vizek mennyiségi és minőségi védelmének, a vízhasználatok (beleértve az ivóvízellátást, az ipari és öntözési célú vízkivételeket, az ökológiai vízigényeket) szükségleteinek, a vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentésének, megelőzésének biztosítása. Időtávja: rövid távú teendők középtávú teendők finanszírozás szerint hosszú távú teendők a Víz Keretirányelv és az EU A stratégia az alkotmányos alapelvekre, a hazai és EU szabályozásra, a már elkészített egyéb stratégiákra, tervekre, programokra épül, mint a Víz Keretirányelv szerint elkészített Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Nemzeti Vidékstratégia, az Új Széchenyi Terv, az EU Duna Régió Stratégia, stb.). 31

32 A víz-politikát integrálni kell a különböző szektor- és szakpolitikákba VKI-VGT intézkedések lefordítása a utáni támogatások nyelvére 32 32

33 NEM A VÍZ NEMLÉTE A BAJ, DE AZ, HOGY OTT NINCS ELÉG VÍZ, HOL KELLENE, MIDŐN OTT, HOL SEMMI HASZNA, ELÉG TÁN MÉG SOK IS VAN (GR. SZÉCHENYI) VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZ STRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL (a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító konzultációs vitaanyag) Készítette: A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága január 1. BEVEZETÉS 2. HELYZETELEMZÉS 3. PROBLÉMA FELVETÉSEK 4.CÉLMEGHATÁROZÁS KAPCSOLÓDÁSOK 5. SZAKTERÜLETEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 5.1 VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV (VKI) - VÍZKÉSZLET GAZDÁLKODÁS 5.2 TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS, ÖNTÖZÉSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA, ASZÁLYKEZELÉS 5.3 TELEPÜLÉSEK VÍZGAZDÁLKODÁSA 5.4 VÍZKÁRELHÁRÍTÁS 5.5. KIEMELT SZAKTERÜLETI FELADATOK 6. A VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER MEGÚJÍTÁSA ÉS ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDJÉNEK KIALAKÍTÁSI JAVASLATA 33

34 Vízgyűjtő-gazdálkodás A Víz Keretirányelv végrehajtása Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. irányelve Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén (Water Framework Directive WFD - Víz Keretirányelv VKI ) 34

35 Új, általános célkitűzés: a vizek jó állapotának elérése 2015-ig felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot Mindezek biztosítják, hogy a VÍZ, mint az ember létfeltétele és természeti erőforrás, megőrizhető legyen a jövő nemzedékek számára 35

36 A tervezési folyamat Jelentés a megvalósításról (15. cikk) Állapot értékelés (kock. ért.) VGT felülvizsgálat Hatóságok és terület kijelölése (3. cikk) Terhelések, kockázatértékelés gazdasági elemzés (5. cikk) 2003 Környezeti célok (4. cikk) (kockázatelemzés) Intézkedési program megvalósítás Társadalmi Monitoring programok (8. cikk) részvétel (14. cikk) Állapotértékelés 2009 VGT kidolgozása (13. cikk, VII. mell.) Intézkedési programok (11. cikk) 36

37 A második VGT ütemterve 37

38 A Bizottság javaslatai az első VGT alapján A monitoring program és az intézkedések programjának hatékony finanszírozása A felszíni vizek osztályozási módszertanának fejlesztése Hatékony kémiai monitoring (szürke víztest) A kivételek átláthatóbb igazolása, bizonytalanságok csökkentése (2021, 2027) Tervezett új beavatkozások vizsgálata a VKI 4.7 cikkének alapján Felszín alatti vizek kémiai állapota: emelkedő trendek vizsgálatának kiszélesítése Mezőgazdaságot érintő kiegészítő intézkedések finanszírozás Természetes vízvisszatartás növelése Költségmegtérülés elvének alkalmazása 38

39 A VGT és egyéb vízügyi tervek stratégiai szerepe Szolgáltatói oldal Környezeti oldal Integrált vízgazdálkodási tervek Vízkészlet-gazdálkodás Vízkárelhárítás Települési vízgazdálkodás Területi vízgazdálkodás Folyó- és tó-gazdálkodás Vízerő-hasznosítás Vízi közlekedés Vízgyűjtőgazdálkodási Tervek (VGT) Célkitűzések Igények Adottságok A vizek jó ökológiai állapotának elérése Egészséges ivóvíz biztosítása Fenntartható vízhasználatok Feltételek Vízhasználók (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás, lakosság) 39

40 BLUEPRINT to Safeguard Europe s Water Resources JELENTÉS AZ EURÓPAI VÍZKÉSZLETEK MEGŐRZÉSÉRŐL 40

41 A Blueprint folyamat ( ): Célja: az EU vízügyi szabályozás komplett értékelése, áttekintése Idő horizont: 2020, úgyanúgy, mint az EU 2020 Stratégiáé Új szempontok a vízgazdálkodásban: - ökológiai szolgáltatások szerepe, - klímaváltozás, extremizáció, vízhiány - demográfiai változások, víz-élelmiszer-energia nexus, - területhasználatok, az integráció jelentősége, stb. Egyéb szakpolitikákkal való kapcsolatok::megújuló energia politika, KAP reform, stb. Jelentés közzététele: november

42 A Blueprint célkitűzései: Célok A vizeket érintő valamennyi tevékenység fenntarthatóságának biztosítása, ezáltal a jó vízminőség elérhetőségének biztosítása egy fenntartható és igazságos vízhasználat érdekében Célkitűzések (valami jobb, több és új) Jobb végrehajtás! Nagyobb integritás! Néhány új jogi javaslat a jelenlegi szabályozási keretirányelv teljesítéséhez 42

43 Blueprint hatástanulmány 12 fő probléma 1. A víz megfelelő árazásának hiánya 2. Vízmennyiségi mérések hiánya 3. Kereskedelmi áruk címkézésének hiánya 4.Területhasználat/ mezőgazdaság hatásai 5. Épületek és berendezések víz- hatékonyatlansága 6. Rossz hatékonyságú infrastruktúra (viziközművek) 7. A használt vizek újra felhasználásának hiánya 8. Jó vízügyi irányítási szervezet ( governance) 9. Célkitűzések meghatározása 10. Aszály kezelés 11. Költség-haszon elemzések 12. Tudásbázis/Kutatás szerepe 43

44 Végrehajtás eszközei: Az Intézkedési Programok Alapintézkedések Szennyvíz program Ivóvízminőség-javító program Szennyezés-csökkentési programok IPPC irányelv Nitrát akcióprogram Natura 2000 Kiegészítő Intézkedések 44

45 Területi vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, aszálykezelés Célkitűzések: Gyors vízelvezetés és Vízvisszatartás A klímaváltozás hatásainak mérséklése, beleértve az aszálykezelési feladatokat; Az öntözési feltételek javítása, az öntözéses gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a mezőgazdaság versenyképességének javítása; A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése, a termelés biztonság vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása; A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a helyi víztározás pályázatainak elősegítése; A Nitrát Irányelv követelményeinek teljesítése a kijelölt érzékeny területeken, a jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának elősegítése 45

46 Öntözési Ügynökség 46

47 Vízkárelhárítás Célkitűzések: Az állam fokozott felelőssége mellett a vízbiztonság megteremtése; Magyarország tározási kapacitásának növelése, a vizek lehetőség szerinti visszatartása; Az árvíz levonulását elősegítő nagyvízi meder megtartása, a levezető kapacitás megtartása, növelése; Helyre kell állítani a védelmi művek állapotát, el kell érni a megfelelő szintű kiépítettséget; A nagyvízi mederkezelési tervek elkészítése az EU Árvízi Irányelvének megfelelően; Az árvízi veszély és kockázati térképek elkészítése; A külföldi lefolyás-szabályozás és a hazai árvízvédelem, területi tervezés összehangolása, a határvízi együttműködés erősítése; Az árvízvédelem úgynevezett nem-szerkezeti módszereinek (szervezeti, szervezési, fenntartási feladatok, védekezési eszközrendszer, árvízi előrejelzés és monitoring) fejlesztése és alkalmazása; Helyre kell állítani a védekező szervezetek hierarchiáját az igazgatóságok, a vízitársulatok, és az önkormányzatok között; Az árvízkockázat kezelését össze kell kapcsolni a mezőgazdasági és egyéb területhasználatokkal. 47

48 48

49 Települési vízgazdálkodás Célkitűzések: Az állam szerepének erősítése a vízilétesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a víziközmű szolgáltatásban, a víziközművek állapotának javításában, az EU szabályozás teljesítésében A 98/83/EK Ivóvíz irányelvben foglalt kötelezettségek teljesítése, az Ivóvízminőség-javító Program teljes körű végrehajtása; A 91/271/EGK Szennyvíz irányelvben foglalt határidős kötelezettségek teljesítése; A Magyar Energia Hivatalt segíteni kell az üzemeltető szervezetek integrációjának megvalósításában és a hatósági ármegállapítás és ellenőrzés teljes rendszerének felállításában, valamint a gördülő fejlesztési és rekonstrukciós terv jóváhagyásának szakmai, műszaki kérdéseiben; A településeken gondoskodni kell a csapadékvíz-gazdálkodásról, melynek során a keletkező csapadékvizek helyben-tartására és hasznosítására, valamint a települési és területi elvezető rendszerek megfelelő kapcsolatának kialakítására kell törekedni. 49

50 50

51 Az Ivóvízminőség-javító Programban érintett települések a hatályos 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet alapján* *2012. november 11-i állapot szerint 51

52 Kiemelt vízgazdálkodási kérdések Nagy tavaink vízgazdálkodása Regionális és Határvízi kapcsolatok Hajózáshoz kapcsolódó vízügyi feladatok Megújuló energia stratégia vízgazdálkodási vonatkozásai Duna-Tisza Közi Homokhátság vízellátása Duna-Tisza csatorna, Jászsági főcsatorna??? 52

53 Gróf Széchenyi István így írt a vizek szabályozásáról: vizeink szabályozását ha minden oldalról megfontolás s tökéletes összefüggés nélkül vitetik végbe, alkalmasint többet fog egy vidéknek ártani, mint amennyit használna másiknak, sőt talán még azon tájt is fogja sújtani, mellynek kedvéért vittek végbe, minthogy csak egy kissé hosszabb időt tekintve még nagy kérdés, a mezei gazdákra nézve, valljon mi sorvasztóbb baj: a néha nagyobb víz-e, vagy a közönséges és kivált az alföldön olly tikkasztó szárazság: midőn minden esetre alig követhetni el a mezei gazdaság körében otrombább bűnt, mint vizek mert néha alkalmatlanok meg nem fontolt, s ekkép hebehurgya leszállítása által 53 ellökni s megsemmisíteni az irrigatio áldását, mellyel semmi nem ér fel.

54 ak n n jó a m ne zél, s a: e l c é e f i dja t. Sen semm u t em be tar n i ak ötő k i k yik l e m 54

Vízgazdálkodás és tájhasználat a vízstratégiában. Kolossváry Gábor Vízgyűjtő-gazdálkodási és vízvédelmi főosztály MFGI, március 27.

Vízgazdálkodás és tájhasználat a vízstratégiában. Kolossváry Gábor Vízgyűjtő-gazdálkodási és vízvédelmi főosztály MFGI, március 27. Vízgazdálkodás és tájhasználat a vízstratégiában Kolossváry Gábor Vízgyűjtő-gazdálkodási és vízvédelmi főosztály MFGI, 2013. március 27. A víz akkor és ott legyen, ahol, és amikor kell K.G. 2 Miért van

Részletesebben

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

Részletesebben

Nemzeti Vízstratégia A jövő vízügyi politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító ágazati stratégiai dokumentum Kolossváry Gábor

Nemzeti Vízstratégia A jövő vízügyi politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító ágazati stratégiai dokumentum Kolossváry Gábor Nemzeti Vízstratégia A jövő vízügyi politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító ágazati stratégiai dokumentum Kolossváry Gábor főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály A

Részletesebben

Víz- stratégia-, gazdálkodás-, szolgáltatás-,

Víz- stratégia-, gazdálkodás-, szolgáltatás-, Beszédes József: Sem házad udvarából, sem községedből, úgy vármegyédből, egy csepp vizet ki ne engedj! Víz- stratégia-, gazdálkodás-, szolgáltatás-, Kolossváry Gábor főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára

EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2012. április 24. Célkeresztben a vízgazdálkodás A Kárpát medence vízborította

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Öntözés, tározás adottságok, lehetőségek, feltételek, válaszok

Öntözés, tározás adottságok, lehetőségek, feltételek, válaszok Beszédes József: Sem házad udvarából, sem községedből, úgy vármegyédből, egy csepp vizet ki ne engedj! Öntözés, tározás adottságok, lehetőségek, feltételek, válaszok (szemléletváltás a területi vízgazdálkodásban)

Részletesebben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,

Részletesebben

Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban

Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban Dr. Perger László (laszlo.perger@neki.gov.hu) NeKI Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály NeKI-nap, Balatonöszöd, 2013. március 27-28. A Föld vízkészletének megoszlása A Föld

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG. SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, december 9.

AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG. SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, december 9. AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, 2014. december 9. A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi helyettes

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben. Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31.

A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben. Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31. A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31. VÍZKÉSZLETEK KONFLIKTUSOK A víz elérhetősége (1000 m 3 /fő évi szinten)

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete Láng István Vízkárelhárítási főosztályvezető A Tisza-völgy vízkárelhárítási helyzete rossz Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott helyzet Klimaváltozás kitettség Alulértékelt

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért

Részletesebben

MaSzeSz Országos Konferencia Lajosmizse, 2011. május 17-18.

MaSzeSz Országos Konferencia Lajosmizse, 2011. május 17-18. MaSzeSz Országos Konferencia Lajosmizse, 2011. május 17-18. Víz a változó Európában Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem László Somlyódy MaSzeSz Országos Konferencia Lajosmizse, 2011. május 17-18.

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS

Részletesebben

A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata

A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata KÖTIVIZIG 5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotivizig.hu A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata Szolnok, 2014. augusztus 26. Háfra Mátyás

Részletesebben

Szemléletváltás az aszályok kezelésében

Szemléletváltás az aszályok kezelésében Beszédes József: Sem házad udvarából, sem községedből, úgy vármegyédből, egy csepp vizet ki ne engedj! Szemléletváltás az aszályok kezelésében Kolossváry Gábor OVF Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály A

Részletesebben

Vizeink állapota 2015

Vizeink állapota 2015 Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése

Részletesebben

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL NEM A VÍZ NEMLÉTE A BAJ, DE AZ, HOGY OTT NINCS ELÉG VÍZ, HOL KELLENE, MIDŐN OTT, HOL SEMMI HASZNA, ELÉG TÁN MÉG SOK IS VAN (GR. SZÉCHENYI) VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL,

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási

Részletesebben

A vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS

A vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás helyzete Magyarország jelenlegi vízügyi politikáját alapvetõen a vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény határozza meg. Tartalmában tükrözi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN

DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN Tisztelt Királyi Felségek, Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Főtitkár Úr, Excellenciás Hölgyek és Urak!

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Miért kellettek VTT projektek?

Miért kellettek VTT projektek? dr. Tombácz Endre Tájgazdálkodás és az árvízi tározók, és ennek speciális esete a Beregi tározó Miért kellettek VTT projektek? Rendkívüli árvizek a Tisza völgyében 1998-2001, 2006 Kiegészítő Biztonsági

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES)

Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES) Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES) Dr. Koncsos László, BME VKKT Kritikus vízgazdálkodási területek mindhárom vízgazdálkodási

Részletesebben

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése

Részletesebben

Akadályok és lehetőségek

Akadályok és lehetőségek Akadályok és lehetőségek Katasztrófa? London 2010 vagy inkább kaland? A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem

Részletesebben

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra: Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a VP2-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése c. pályázati felhívás A pályázati kiírás elsősorban a mezőgazdasági

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

KVASSAY JENŐ TERV 2015 BEMUTATÁSA, A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA FELVÁZOLÁSA

KVASSAY JENŐ TERV 2015 BEMUTATÁSA, A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA FELVÁZOLÁSA A KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A BÁCSVÍZ ZRT. KÖZÖS FÓRUMA KVASSAY JENŐ TERV 2015 BEMUTATÁSA, A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Magyarország árvízvédelmi stratégiája

Magyarország árvízvédelmi stratégiája Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

KVASSAY JENŐ TERV 2015 BEMUTATÁSA, A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA FELVÁZOLÁSA

KVASSAY JENŐ TERV 2015 BEMUTATÁSA, A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA FELVÁZOLÁSA KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A FŐVÁROSI VÍZMŰVEK ZRT. KÖZÖS FÓRUMA KVASSAY JENŐ TERV 2015 BEMUTATÁSA, A NEMZETI

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL NEM A VÍZ NEMLÉTE A BAJ, DE AZ, HOGY OTT NINCS ELÉG VÍZ, HOL KELLENE, MIDŐN OTT, HOL SEMMI HASZNA, ELÉG TÁN MÉG SOK IS VAN (GR. SZÉCHENYI) VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL,

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS)

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Dr. Csete Mária egyetemi docens, tanszékvezető BME Környezetgazdaságtan Tanszék NAS felelős, Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben