A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben. Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, május

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben. Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31."

Emma Csonkané
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, május

2 VÍZKÉSZLETEK KONFLIKTUSOK A víz elérhetősége (1000 m 3 /fő évi szinten) 2

3 A Duna a legnemzetközibb folyó a világon 800,000 km 2 19 ország 81 million lakos (5 ország < 2000 km2) 3

4 Miért fontos a nemzetközi együttműködés? - Alvízi v. felvízi országok! 4

5 24 beérkező 84% < 200 mbf (a Kárpát-medence alján) 95%-a felszíni vízkészleteknek külföldi eredetű árvíz, belvíz, aszály mérsékelt égöv, kontinentális hatás klímaváltozás 3 távozó érzékeny vízkészletek 5

6 Vizeink eloszlása egyenetlen térben és időben! 6

7 Extrém hidrológiai állapotok Szélsőséges aszályok Flash árvizek 7

8 Belvíz károk 8

9 [1000 ha] Costs and inundated areas of the excess water between [millió HUF] inundated area costs

100 50 0 inundated area costs 1999 2000 2001 2002 2003 2004

10 Árvíz 2010 juniusában 10

11 11

12 Klíma változás potenciális hatása 12

13 A vízügyi ágazat feladatmegosztásának átalakítása Vízügyi feladatok Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Vízügyi igazgatási szervek irányítása Vízgazdálkodási feladatok 13

14 A vízügyi ágazat intézményrendszerének átalakítása Belügyminisztérium Vízügyi Koordinációs Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Vízgazdálkodási és Koordinációs Főosztály Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzeti Környezetügyi Intézet 12 Vízügyi Igazgatóság 12 NeKITerületi kirendeltség 14

Vízvédelmi Főosztály Vízgazdálkodási és Koordinációs Főosztály Országos Vízügyi

15 A vízügyi ágazat nemzetközi együttműködései Kétoldalú együttműködés: Határvízi (szomszédos országokkal) Nem szomszédos országokkal Többoldalú együttműködés: Nemzetközi egyezmények, konvenciók» (Helsinki, Duna ICPDR, INBO, Tisza, etc.) Europai Unió) szintű együttműködés: Közös megvalósítási stratégia (CIS - 27 Tagállam) Közös szabályozás Blueprint folyamat 15

egyezmények, konvenciók» (Helsinki, Duna ICPDR, INBO, Tisza, etc.

16 Határvízi megállapodások Mind a 7 szomszédos országgal Árvíz elleni védelem, folyószabályozás Hidrológiai előrejelzés, adatcsere Vízminőségvédelem Vízgazdálkodás, vízkészlet védelem (mennyiség és minőség) Vízgyűjtő gazdálkodás tervezés Egyéb kétoldalú megállapodások: Hollandia, Kína, Mongólia, stb. 16

Vízminőségvédelem Vízgazdálkodás, vízkészlet védelem (mennyiség és minőség)

17 A Nemzetközi DunaVédelmi Egyezmény Az egyezmény, a Duna vízgyűjtő területén, jogi háttérként biztosítja az együttműködést a vizek és az ökológiai erőforrások védelme illetve azok fenntartható használata érdekében Aláírás: Szófia,1994. június 29. Hatálybalépés: október

ökológiai erőforrások védelme illetve azok fenntartható használata

18 Duna Védelmi Egyezmény Célkitűzései Biztosítsa a felszíni és felszín alatti vizek megőrzését és ésszerű használatát Felügyeljea szennyvizek,illetvea tápanyagés veszélyes anyagok diffúz és pontszerű bevezetését Felügyelje az árvíz és jég-veszélyeket Csökkentsea Dunavízgyűjtőterületéről, a Fekete-tengerbe érkező szennyezés terhelést 18

veszélyes anyagok diffúz és pontszerű bevezetését Felügyelje az árvíz és

19 Szerződő felek Germany Austria Czech Republic Slovakia Hungary Slovenia Croatia Bosnia & Herzegovina Serbia Montenegro Romania Bulgaria Rep. of Moldova Ukraine European Union 19

20 `Megfigyelők` Black Sea Commission Die Donau Tourism Commission Navigation Commission Friends of Nature Europ. Angling Ass. GWP CEE UNESCO - IHP REC VGB Power Tech 20

21 Nemzetközi DunaVédelmi Bizottság(ICPDR) A Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság, a Duna Védelmi Egyezmény végrehajtásáért felelős szerv október 1-óta. 21

22 Az együttműködés felépítése : ICPDR Szerződő Felek Delegációi ICPDR Titkárság Vízgyûjtõ Gazdálkodási Szakértõ Csoport Terhelések és Intézkedések Szakértõ Csoport Monitoring és Értékelés Szakértõ Csoport Árvíz Védelmi Szakértõ Csoport Az alábbi Szakértö Csoportok támogatják a fentiek munkáját : (Ad Hoc) Információ és GIS Szakértõ Csoport (Ad hoc) Közönség - tájékoztatás Szakértõ Csoport (Ad hoc) Stratégiai Szakértõ Csoport 22

23 Duna Vízgyűjtő Állapot Jelentés Víz Keretirányelv V. Cikk `Roof Report` Jóváhagyva 2004 ben (Bécs, december 13.) Miniszteri találkozó keretében 23

24 KözösIntézkedésiProgram (JPM) Terhelések összegzése (szennyezés & hidromorfológia) A környezeti célkitűzések elérése: jó ökológiai és kémiai állapot Közös Intézkedési Program (JPM) kialakítása Nemzeti intézkedésekre építve Vízgyűjtő szintű intézkedések Hosszú távú elképzelések 24

25 Árvizek Árvíz Szabályozási Akciótervek Duna EFAS Vízgyűjtő szintű árvízi monitoring Árvízi kockázati térképezés 25

26 JDS2 Agenda Item:

27 27

28 28

29 Víz Keretirányelv: a vízzel kapcsolatos európai keret szabályozás Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. irányelve Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén (Water Framework Directive WFD - Víz Keretirányelv VKI ) 29

30 EU Víz Keretirányelv december 22. Elsőbbségi anyagok kibocsátása Települési szennyvízelhelyezés Ivóvíz irányelv Fürdővíz irányelv Természetvédelem (NATURA 2000) Mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés elleni védelem Árvízi irányelv Felszín alatti víz irányelv 30

31 A magyar EU elnökség vízpolitikai célkitűzései A vízpolitika is kiemelt prioritásaink között szerepelt a környezetügyek területén, ahogyan ezt már a közös spanyol-belga-magyar trió program is megjelölte. Az Európai Bizottság 2012-ben teszi közzé átfogó, az EU vízstratégiájára vonatkozó (ún. Blue-print) dokumentumát, amelyben áttekinti a vízpolitika terén eddig létrehozott közösségi jogi eszközök végrehajtási helyzetét és hatékonyságát, illetve javaslatot fogalmaz ennek javítása érdekében. A magyar EU elnökség fő célja ennek a folyamatnak a támogatása és ösztönzése volt. Ennek érdekében elnökségünk alatt Tanácsi Következtetéseket fogadtattunk el a vízkészletek védelme, az integrált, fenntartható vízgazdálkodás témakörben a Környezetvédelmi Tanács júniusi ülésén. 31

32 A Blueprint folyamat: Célja: az EU vízügyi szabályozás komplett értékelése, áttekintése Idő horizont: 2020, mint az EU 2020 Stratégia Új aspektusok a vízgazdálkodásban: ökológiai szolgáltatások szerepe, klímaváltozás, extremizáció, demográfiai változások, víz-élelmiszer-energia, földhasználatok, vízhiány, stb. 32

33 2012 Blueprint to Safeguard Europe s Water Az Európai Vizek Megőrzése, röviden Blueprint Jelentés a 2009 Report on on Vízgyűjtő- River Basin gazdálkodási Management Plans Plans Tervekről Review Vízhiány és Water aszály Scarcity Stratégia & felülvizsgálata Droughts Strategy Strategy Climate Címaváltozásl Change Change Vulnerability Sérülékenység & és Adaptation Adaptáció Az EU vízkészletek fenntarthatósága és sérülékenysége «Fitness Check» EU szabályozási eszközök Szabályozási lehetőségek Területhasználat Erőforrás hatékonyság Gazdasági szabályzók Kormányzás Tudásbázis Nov 2012 Blueprint To Safeguard EU Waters 33

34 Európai Unió Duna Régió Stratégia végrehajtása 2 pillér: A természeti környezet védelme a vízminőség helyreállítása és fenntartása (HU-SK), a környezeti kockázatok kezelése (HU-RO). 34

35 VÍZVILÁGFÓRUM MARSEILLE, MÁRCIUS A vízhez való hozzáférést, csak a csatornázással együtt szabad kezelni. A szolgáltatás igénybevétele során a hozzáférés prioritása legyen szociális alapú. Cél a vízveszteségek csökkentése, takarékos vízhasználatok elterjesztése. Növelni kell az állami irányítást a szektorban, az önkormányzatok fokozott állami ellenőrzésese szükséges. Növelni kell a tisztított szennyvíz újrafelhasználását különösen a mezőgazdaságban. A víziközmű fejlesztések műszaki mutatóin kívül, egészségügyi minőségi indikátorok használatára célszerű áttérni (pl. mortalitás, várható élettartam, vírusfertőzések esetszáma stb.) a műszaki beavatkozások előtt és után. 35

antropogén világ, nőnek a szociális feszültségek, jövőnk alapja a munka, Fenntartható fejlődés, integrált

36 Rio+20 első ízben olyan jövőkép, mely politikailag megvalósítható lesz Fontos a kitűzött cél, de még fontosabb az odavezető út Változik a világ,energetikai forradalom, információs társadalom, Emberközpontúság, holocén után antropogén világ, nőnek a szociális feszültségek, jövőnk alapja a munka, Fenntartható fejlődés, integrált kezelésmód, gazdaság, szociális kérdések, környezetvédelem, egységes összefüggésben vizsgálandó. RIO JÚNIUS

37 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 37

Hasonló dokumentumok

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes