Vízgazdálkodás és tájhasználat a vízstratégiában. Kolossváry Gábor Vízgyűjtő-gazdálkodási és vízvédelmi főosztály MFGI, március 27.
|
|
- Gergely Soós
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vízgazdálkodás és tájhasználat a vízstratégiában Kolossváry Gábor Vízgyűjtő-gazdálkodási és vízvédelmi főosztály MFGI, március 27.
2 A víz akkor és ott legyen, ahol, és amikor kell K.G. 2
3 Miért van szükség Vízstratégiára? Új globális és lokális kihívásoknak kell megfelelnünk: éghajlatváltozás, urbanizáció, népesség növekedés, elérhető vízkészletek csökkenése, stb. Válaszokat kívánunk megfogalmazni a következő kérdésekre: rendelkezünk-e elegendő mennyiségű és minőségű vízkészlettel; milyen mértékű a biztonság, és mekkorák a kockázatok; milyen mértékbe szolgálja a mezőgazdaság érdekeit, az öntözéses gazdálkodás elősegítését; milyen mértékben szolgálja a vízgazdálkodás a gazdaság, a társadalom, a vidék fejlődését; a hazai vízgazdálkodás mennyire szolgálja az életminőség javítását; mennyire érvényesülnek az ökológiai szempontok; mennyire érvényesíthetők az ökonómiai összefüggések? mennyire hatékony az intézményi rendszer működése? 3
4 A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságának állásfoglalása a vízgazdálkodás stratégiai kérdéseiről Minden fenntarthatónak szánt regionális beavatkozás során kikerülhetetlen a víz élelmiszer energia társadalom kapcsolatrendszer folyamatos optimalizálása. A mezőgazdaság és vízgazdálkodás kapcsolatában paradigmaváltás szükséges. Az egységes víz-körforgalmat figyelembe vevő megoldások lehetnek csak fenntarthatóak, amelyeknek a mezőgazdasági vízgazdálkodási beavatkozások szerves és nélkülözhetetlen részét kell, hogy képezzék, a víz keretirányelv javaslatainak megfelelően. 1. Magyarország növénytermesztésében meghatározó és integráló tényező a víz. Megnőtt az időjárási szélsőségek gyakorisága. A mezőgazdasági vízgazdálkodásban egyidejűleg aktív és passzív tényező a talaj. 2. Magyarországon a talaj az ország legnagyobb potenciális természetes víztározója. 3. A felszíni vizek vízteste mellett a felszín alatti vízkészlet és a talajnedvesség is víz. A talajban történő hasznos tározás túlnyomó részt a vízgyűjtő területen folytatott racionális és fenntartható talajhasználat függvénye. 4. A mezőgazdasági termelés jelenlegi és jövőbeli fejlesztésének alapját a szakmai konszenzuson nyugvó közép (3-5 év) és hosszú távú (5-10 év) vízgazdálkodási tervek kidolgozása jelenti. Ez magába kell, hogy foglalja az agronómiai, műszaki, technológiai, nemesítési, minőségbiztosítási, környezetvédelmi, logisztikai, ökonómiai, marketing, vidékfejlesztési szempontokat, összefüggéseket egyaránt. 5. A vízkészlet minél nagyobb hányadát legyünk képesek raktározni a kedvezőtlen, vízhiányos időszakokra. A vízvisszatartás valamennyi tényezőjét figyelembe véve kell kialakítani a térségi öntözési rendszereket. 6. A vízgazdálkodási feladatok tervezésének és hatékony megvalósításának súlyponti kérdése a tudományos kutatás, az oktatás és a szaktanácsadás fejlesztése. 7. Egyértelmű és kiszámítható jogi, gazdasági és vízvédelmi szabályozás kialakítása. 8. Meghatározó jelentősége van a szakszerű tápanyagellátásnak. 9. Az adaptív, a változó klimatikus feltételekhez alkalmazkodó növénytermesztési technológiák. 10. A növénytermesztési technológiák műszaki, technológiai, biológiai fejlesztése. 4
5 A Föld vízkészletének megoszlása 5
6 Vízkészletek eloszlás egyenlőtlen Észak-Amerika 14 % víz 8% ember Közép- és Dél-Amerika 31 % víz 6% ember Európa 15 % víz 13% ember Afrika 9 % víz 13% ember Ázsia 27 % víz 60% ember Ausztrália, Óceánia 4 % víz 1% ember 6
7 A magyar vízgazdálkodásnak jelentős múltja és jövője van! 7
8 Országos éves vízmérleg Külföldről érkezik: 111,5 km 3 Hazai csapadék: 56 km 3 Párolgás: 50 km 3 Hazai lefolyás: 6 km 3 117,5 km 3 Vízfelhasználás: 1,5 km 3 Külföldre távozik: 116 km 3 8
9 Egy főre jutó vízkészlet: sok vagy kevés? Külföldről érkezik: 111,5 km 3 Hazai lefolyás: 6 km3 Egy főre jutó hazai vízkészlet: 600 m 3 /év 117,5 km 3 Egy főre jutó összes vízkészlet: m 3 /év VÍZBEN GAZDAG ORSZÁG A nagy folyók melletti területek VÍZHIÁNYOS ORSZÁG Az ország egyéb területei 9
10 Felszíni vízkészletek és vízhasználatok (mértékadó nyári időszakban, m 3 /s) Tisza vízgyűjtő a tiszai kivezetésekkel Dunántúl a dunai kivezetésekkel Jelenleg 20 m3/s öntözésre, de 3-5 szörösére nőhet! Kihasználtság kb. 25 %, de éghajlatváltozás öntözés! 10
11 Felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok (éves értékek partiszűrés nélkül, millió m 3 /év) Észak-Magyarország 1700 Dunántúl Alföld Alföld: kihasználtság 70%, de éghajlatváltozás miatt a készlet a felére csökkenhet! Ivóvíz? 11
12 Útkeresés, jövő Változik a gondolkodás világméretekben: Víz Világfórum (Marseille, március) Rio+20 (Rio de Janeiro, június ) Blueprint Európai Unió 12
13 VÍZ VILÁGFÓRUM MARSEILLE, MÁRCIUS A vízhez való hozzáférést, csak a csatornázással együtt szabad kezelni. A szolgáltatás igénybevétele során a hozzáférés prioritása legyen szociális alapú. Cél a vízveszteségek csökkentése, takarékos vízhasználatok elterjesztése. Növelni kell az állami irányítást a szektorban, az önkormányzatok fokozott állami ellenőrzésese szükséges. Növelni kell a tisztított szennyvíz újrafelhasználását különösen a mezőgazdaságban. A víziközmű fejlesztések műszaki mutatóin kívül, egészségügyi minőségi indikátorok használatára célszerű áttérni (pl. mortalitás, várható élettartam, vírusfertőzések esetszáma stb.) a műszaki beavatkozások előtt és után. 13
14 RIO JÚNIUS Rio+20 első ízben olyan jövőkép, mely politikailag megvalósítható lesz Fontos a kitűzött cél, de még fontosabb az odavezető út Változik a világ,energetikai forradalom, információs társadalom, Emberközpontúság, holocén után antropogén világ, nőnek a szociális feszültségek, jövőnk alapja a munka, Fenntarthatóság, integrált kezelésmód, gazdaság, szociális kérdések, környezetvédelem, egységes összefüggésben vizsgálandó. 14
15 VGT FELADATOK 1042/2012. (II. 23.) Kormányhatározat VGT-2009 kihirdetése A) Jelentés az Intézkedések végrehajtásáról az első VGT-ben vállaltak szerint 1. Jogszabály változások (a szerves és tápanyag terhelés csökkentése): - 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet - Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot - vízvédelmi sávokra vonatkozó előírásokat január 1-jétől kell alkalmazni évi CCIX. Törvény a víziközmű-szolgáltatásról - Vízgazdálkodási Törvény évi LVII. Tv vízgazdálkodási bírság bevezetése (300 eft-1000 eft). 2. Szerves és tápanyag terhelés csökkentő projektek a, mezőgazdaság; b, ipari, kommunális. 3. Monitoring hálózat fejlesztése 4. Rekonstrukciós, rehabilitációs, revitalizációs projektek 5. Ivóvízbázis biztonságba helyezési projektek B) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja folyamatban C) Felülvizsgálat a vízgyűjtők jellemzőiről, környezeti hatásokról, gazdasági elemzésről folyamatban D) A második VGT elkészítése A KEOP tervezési időszakra 1 MrdFt-ra pályázat 15
16 Célkitűzések - vízfolyások Természetes vízfolyások jó állapot elérésének ideje 5% 1% 10% 6% 21% Erősen módosított (vízfolyások) jó potenciál elérésének ideje jelenlegi jó állapot fenntartása 2015-ig 2015 után, de intézkedés 2015-ig 2021-ig 2027-ig 2027 után 57% 6% 0%3% 6% 50% Mesterséges (vízfolyások) jó potenciál elérésének ideje 15% 0% 4% 17% 35% jelenlegi jó potenciál fenntartása 2015-ig 2015 után, de intézkedés 2015-ig 2021-ig 2027-ig 2027 után 28% 36% jelenlegi jó potenciál fenntartása 2015-ig 2015 után, de intézkedés 2015-ig 2021-ig 2027-ig 2027 után 16
17 Célkitűzések - állóvizek Természetes állóvizek jó állapot elérésének ideje 10% 3% 17% 39% Erősen módosított (állóvizek) jó potenciál elérésének ideje 33% 1% jelenlegi jó állapot fenntartása 2015-ig 2015 után, de intézkedés 2015-ig 2021-ig 2027-ig 2027 után 30% 0% 7% Mesterséges (állóvizek) jó potenciál elérésének ideje 13% 8% 1% 0% jelenlegi jó potenciál fenntartása 2015-ig 2015 után, de intézkedés 2015-ig 2021-ig 2027-ig 2027 után 47% 12% 74% 5% jelenlegi jó potenciál fenntartása 2015-ig 2015 után, de intézkedés 2015-ig 2021-ig 2027-ig 2027 után 17
18 Célkitűzések felszín alatti víztestek Célkitűzések 1% 8% 68% 12% 10% jelenlegi jó állapot fenntartása jó állapot elérése 2021-ig jó állapot elérése 2027 után 1% jó állapot elérése 2015-ig jó állapot elérése 2027-ig enyhébb célkitűzés 18
19 BLUEPRINT to Safeguard Europe s Water Resources JELENTÉS AZ EURÓPAI VÍZKÉSZLETEK MEGŐRZÉSÉRŐL 19
20 Blueprint Áttekinti: a vízpolitika közösségi jogi eszközeinek végrehajtását, Az intézkedések hatékonyságát, javaslatot fogalmaz meg a javítás érdekében. Ütemterv: vége: Blueprint első konzultációra kész kézirat tavasz: Konzultáció az érdekeltekkel vége: Bizottság kiadja 'Blueprint for Safeguarding Europe's Water' 3 fő pilléren nyugszik: A tagállamok által benyújtott VGT-k vizsgálata A vízhiány és aszály politika felülvizsgálata A vízkészletek klímaváltozással szembeni sérülékenységének vizsgálata 20
21 KLÍMAVÁLTOZÁS, MINT HAJTÓERŐ Hidrológiai ciklus jobb megismerése Hidrológiai szélsőségekre adandó válaszok Humán hatás következményei, felkészülés Alkalmazkodás követelménye 21
22 Vizeink eloszlása egyenetlen térben és időben! Szolnok, április 22
23 VÍZHIÁNY / VÍZTÖBBLET ÖNTÖZÉS / VÍZRENDEZÉS / BELVÍZ 23 23
24 Statisztikai adatok szerint! Vizek kártételei Árvíz 2-3 évente kicsi 5-6 évente jelentős évente extrém Belvíz: 2-3 évente Aszály: 3-5 évente 24
25 A víz-politikát integrálni kell a különböző szektor- és szakpolitikákba VKI-VGT intézkedések lefordítása a utáni támogatások nyelvére 25 25
26 Vidékfejlesztési Minisztérium A Nemzeti Aszálystratégia megalapozása Konzultációs anyag lezárva: , beépül a NV-ba A Nemzeti Aszálystratégia elemei Nemzeti Vízgazdálkodási, Öntözési és Aszálystratégia 2013-ban Nemzeti Vízstratégia 26
27 A Vízstratégia célja A vizek mennyiségi és minőségi védelmének, a vízhasználatok (beleértve az ivóvízellátást, az ipari és öntözési célú vízkivételeket, az ökológiai vízigényeket) szükségleteinek, a vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentésének, megelőzésének biztosítása. Időtávja: rövid távú teendők középtávú teendők hosszú távú teendők a Víz Keretirányelv és az EU finanszírozás A stratégia az alkotmányos alapelvekre, a hazai és EU szabályozásra, a már elkészített egyéb stratégiákra, tervekre, programokra épül, mint a Víz Keretirányelv szerint elkészített Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Nemzeti Vidékstratégia, az Új Széchenyi Terv, az EU Duna Régió Stratégia, stb.). 27
28 AZ OKSZERŰ TÁJHASZNÁLAT AKADÁLYAI - Rossz támogatási rendszer [12] - Információ hiánya [7] - Érdektelenség a gazdálkodók részéről [7] - Együttműködés hiánya [7] - Rövid távú gondolkodás [6] - Rendezetlen birtokviszonyok [5] - Történelem (gazdálkodói szokások) [5] Szakismeret hiánya [4] - Érdekellentétek (földhasználói ellenérdekeltek) [4] - Pénzhiány [3] - Komplex szemléletmód hiánya [3] - Az állami javak rendelkezésre állásához szükséges költségeket a gazdálkodók nem akarják elismerni, nincsenek tisztában a táj felhasználói a táj fenntartás költségeivel. [3] - Széttagoltság (intézményi) [2] - Költséges [2] - Az összhang hiánya a szakterületen belül és [2] - Központosított döntési struktúrák [2] Gazdálkodói profitmaximalizálás a cél - Bürokrácia - Slendriánság (felületesség, hanyagság) - Éghajlatváltozás - Megvalósítási kényszer hiánya - Agrárkörnyezeti hiányosságok - Gazdaságpolitika - Szabályozás hiányosságai - Rossz művelési rendszer - Kis közösségek felbomlása - A szakma súlytalanná válása - Politikai érdekek - Nagytőke érdekeltsége az intenzív, nagytáblás szántóművelésben - Kevés sikeres példa - Piaci viszonyok - Infrastruktúra hiánya, vagy a meglévő infrastruktúrák nehezen változtathatók - Agrárstratégiában nem szerepel kellő súllyal - Konfliktushelyzet az infrastruktúra és a természeti adottságok között 28
29 Javaslatok A vízkészlet-gazdálkodást stratégiai szintre kell emelni. A vizek Magyarországon tartása. Az elméletek helyett a gyakorlati megvalósíthatóság módját kell bemutatni. Elő kell segíteni a szemléletváltozást. A gazdálkodók képzése céljából fórumokat, szakmai egyeztetéseket kell szervezni, illetve ezekre nagyobb hangsúlyt fektetni. 29
30 NEM A VÍZ NEMLÉTE A BAJ, DE AZ, HOGY OTT NINCS ELÉG VÍZ, HOL KELLENE, MIDŐN OTT, HOL SEMMI HASZNA, ELÉG TÁN MÉG SOK IS VAN (GR. SZÉCHENYI) VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZ STRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL (a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító konzultációs vitaanyag) Készítette: A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága január 1. BEVEZETÉS 2. HELYZETELEMZÉS 3. PROBLÉMA FELVETÉSEK 4.CÉLMEGHATÁROZÁS KAPCSOLÓDÁSOK 5. SZAKTERÜLETEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 5.1 VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV (VKI) - VÍZKÉSZLET GAZDÁLKODÁS 5.2 TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS, ÖNTÖZÉSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA, ASZÁLYKEZELÉS 5.3 TELEPÜLÉSEK VÍZGAZDÁLKODÁSA 5.4 VÍZKÁRELHÁRÍTÁS 5.5. KIEMELT SZAKTERÜLETI FELADATOK 6. A VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER MEGÚJÍTÁSA ÉS ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDJÉNEK KIALAKÍTÁSI JAVASLATA 30
31 Magyarország vízpolitikai célkitűzései felszíni- és felszín alatti vizeink minőségi és mennyiségi jó állapotának elérése és a velük való hosszú távú és fenntartható gazdálkodás a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek és a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltaknak megfelelően A klímaváltozás hatásainak mérséklése, beleértve az aszálykezelési feladatokat, az aszály stratégia kidolgozása Az öntözési feltételek javítása, az öntözéses gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a mezőgazdaság versenyképességének javítása A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése, a termelés biztonság vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a helyi víztározás pályázatainak elősegítése Az állam fokozott felelőssége mellett és a vízbiztonság megteremtése érdekében az árvizek és belvizek kezelése során a megelőzés, a vizek lehetőség szerinti visszatartása, a tározás növelése A Nitrát Irányelv követelményeinek teljesítése a kijelölt érzékeny területeken, a jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának elősegítése Az állam szerepének erősítése a vízilétesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a víziközmű szolgáltatásban, a víziközművek állapotának javításában, az EU szabályozás teljesítésében (települési szennyvíz irányelv, ivóvízminőség irányelv) A vízügyi hatósági, felügyeleti tevékenység erősítése, megfigyelő rendszerek, adatbázisok fejlesztése. A közfoglalkoztatással ellátható vízgazdálkodási feladatok bővítése, egységes ellátási rendszerének kidolgozásával a feladatellátás stabilitásának megteremtése A nemzetközi együttműködés erősítése a vízgazdálkodás területén Az állami vízgazdálkodási feladatok működési és fenntartási finanszírozása, egységes normatívák 31 (munkanemenként és tevékenységenként fajlagos költségek) bevezetésével
32 Területi vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, aszálykezelés Célkitűzések: Gyors vízelvezetés és Vízvisszatartás A klímaváltozás hatásainak mérséklése, beleértve az aszálykezelési feladatokat; Az öntözési feltételek javítása, az öntözéses gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a mezőgazdaság versenyképességének javítása; A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése, a termelés biztonság vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása; A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a helyi víztározás pályázatainak elősegítése; A Nitrát Irányelv követelményeinek teljesítése a kijelölt érzékeny területeken, a jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának elősegítése 32
33 Öntözés 33
34 Vízkárelhárítás Célkitűzések: Az állam fokozott felelőssége mellett a vízbiztonság megteremtése; Magyarország tározási kapacitásának növelése, a vizek lehetőség szerinti visszatartása; Az árvíz levonulását elősegítő nagyvízi meder megtartása, a levezető kapacitás megtartása, növelése; Helyre kell állítani a védelmi művek állapotát, el kell érni a megfelelő szintű kiépítettséget; A nagyvízi mederkezelési tervek elkészítése az EU Árvízi Irányelvének megfelelően; Az árvízi veszély és kockázati térképek elkészítése; A külföldi lefolyás-szabályozás és a hazai árvízvédelem, területi tervezés összehangolása, a határvízi együttműködés erősítése; Az árvízvédelem úgynevezett nem-szerkezeti módszereinek (szervezeti, szervezési, fenntartási feladatok, védekezési eszközrendszer, árvízi előrejelzés és monitoring) fejlesztése és alkalmazása; Helyre kell állítani a védekező szervezetek hierarchiáját az igazgatóságok, a vízitársulatok, és az önkormányzatok között; Az árvízkockázat kezelését össze kell kapcsolni a mezőgazdasági és egyéb területhasználatokkal. 34
35 Települési vízgazdálkodás Célkitűzések: Az állam szerepének erősítése a vízilétesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a víziközmű szolgáltatásban, a víziközművek állapotának javításában, az EU szabályozás teljesítésében A 98/83/EK Ivóvíz irányelvben foglalt kötelezettségek teljesítése, az Ivóvízminőség-javító Program teljes körű végrehajtása; A 91/271/EGK Szennyvíz irányelvben foglalt határidős kötelezettségek teljesítése; A Magyar Energia Hivatalt segíteni kell az üzemeltető szervezetek integrációjának megvalósításában és a hatósági ármegállapítás és ellenőrzés teljes rendszerének felállításában, valamint a gördülő fejlesztési és rekonstrukciós terv jóváhagyásának szakmai, műszaki kérdéseiben; A településeken gondoskodni kell a csapadékvíz-gazdálkodásról, melynek során a keletkező csapadékvizek helyben-tartására és hasznosítására, valamint a települési és területi elvezető rendszerek megfelelő kapcsolatának kialakítására kell törekedni. 35
36 Kiemelt vízgazdálkodási kérdések Nagy tavaink vízgazdálkodása Regionális és Határvízi kapcsolatok Hajózáshoz kapcsolódó vízügyi feladatok Megújuló energia stratégia vízgazdálkodási vonatkozásai Duna-Tisza Közi Homokhátság vízellátása Duna-Tisza csatorna, Jászsági főcsatorna??? 36
37 37
38 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! 38
A víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
RészletesebbenNemzeti Vízstratégia
Nemzeti Vízstratégia Kolossváry Gábor főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály 2013. május 9. SZOLNOK Nemzeti Vízstratégia Felelősség politikai feladatok Kolossváry Gábor Integráció
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenA nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben. Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31.
A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31. VÍZKÉSZLETEK KONFLIKTUSOK A víz elérhetősége (1000 m 3 /fő évi szinten)
RészletesebbenVíz- stratégia-, gazdálkodás-, szolgáltatás-,
Beszédes József: Sem házad udvarából, sem községedből, úgy vármegyédből, egy csepp vizet ki ne engedj! Víz- stratégia-, gazdálkodás-, szolgáltatás-, Kolossváry Gábor főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenAz aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben
Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,
RészletesebbenVÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.
VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban
RészletesebbenNemzeti Vízstratégia A jövő vízügyi politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító ágazati stratégiai dokumentum Kolossváry Gábor
Nemzeti Vízstratégia A jövő vízügyi politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító ágazati stratégiai dokumentum Kolossváry Gábor főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály A
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenAszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Klímaváltozás: A hidrológiai ciklus felgyorsulása ÁRVÍZ BELVÍZ ASZÁLY SZÉLSŐSÉGEK
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
RészletesebbenA Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007
A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,
RészletesebbenAz Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenFelszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes
Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenKörnyezet és Energia Operatív Program
Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,
RészletesebbenAszálykárok kezelése a mezőgazdaságban
Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban Tanczné Óvári Csilla osztályvezető Agrárminisztérium DriDanube Nemzeti Aszályszeminárium Budapest, 2019. április 15. A klímaváltozás negatív hatásai a mezőgazdasági
RészletesebbenKistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium
Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken
Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
RészletesebbenIvóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza
RészletesebbenParadigmaváltás a vízgazdálkodásban
Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban Dr. Perger László (laszlo.perger@neki.gov.hu) NeKI Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály NeKI-nap, Balatonöszöd, 2013. március 27-28. A Föld vízkészletének megoszlása A Föld
RészletesebbenÖntözés, tározás adottságok, lehetőségek, feltételek, válaszok
Beszédes József: Sem házad udvarából, sem községedből, úgy vármegyédből, egy csepp vizet ki ne engedj! Öntözés, tározás adottságok, lehetőségek, feltételek, válaszok (szemléletváltás a területi vízgazdálkodásban)
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenMagyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 2. oldal A költségvetési szerv a gazdálkodási besorolása alapján ö
Magyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 1. oldal Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,
RészletesebbenVíztudományi kutatások - Kérdőív. Tisztelt Válaszadó!
Víztudományi kutatások - Kérdőív Tisztelt adó! Köszönjük, hogy a Nemzeti Víztudományi Program sikeressége érdekében vállalkozik a kérdőív kitöltésére. A kérdőív célja, hogy a lehető legszélesebb körben
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG. SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, december 9.
AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, 2014. december 9. A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi helyettes
Részletesebben347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
Vízügyi igazgatóság 7/C. (1) A vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a belügyminiszter irányítása alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. (2) Az igazgatóság
RészletesebbenA TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása
A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő
RészletesebbenÖntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020
IFJ. HUBAI IMRE Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020 Kecskemét, 2014. május 16. Öntözésfejlesztés szükséglete jelentős felszíni és felszín alatti vízbázisok és készletek, országon átfolyó vízmennyiség
RészletesebbenHatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati
RészletesebbenMagyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 2. oldal 8. A költségvetési szerv működési köre: a környezetvédelm
Magyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 1. oldal Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenA Nemzeti Víztudományi Kutatási Program
A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program Engloner Attila igazgató Duna-kutató Intézet MTA Ökológiai Kutatóközpont 2018 HATÁRTALAN TUDOMÁNY engloner.attila@okologia.mta.hu Előterjesztés az MTA Nemzeti Víztudományi
RészletesebbenVGT intézkedések végrehajtása 2010-2012
VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,
RészletesebbenA Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete
A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete Láng István Vízkárelhárítási főosztályvezető A Tisza-völgy vízkárelhárítási helyzete rossz Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott helyzet Klimaváltozás kitettség Alulértékelt
RészletesebbenKÖRFORGÁSOS GAZDASÁG TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ÖNTÖZÉSI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA
KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ÖNTÖZÉSI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA KOLOSSVÁRY GÁBOR Országos Vízügyi Főigazgatóság Lajosmizse, 2017. május 16. KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG Az anyagkörforgás megvalósítása a körforgásos
RészletesebbenTerületi vízgazdálkodási kérdések és megoldások. Horváth Angéla. Amit az aszálymonitoring-rendszerről tudni kell
Amit az aszálymonitoring-rendszerről tudni kell Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldások Horváth Angéla osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 13 000
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenE G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S
E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenAz árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
RészletesebbenXIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék
Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az
RészletesebbenAz árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok
Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki
RészletesebbenA VGT3 kidolgozásának ütemterve és munkaprogramja; Tájékoztató az 1382/2013. (VI.27.) Korm. határozat változásáról
A VGT3 kidolgozásának ütemterve és munkaprogramja; Tájékoztató az 1382/2013. (VI.27.) Korm. határozat változásáról Szabó Péter osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2018.12.12 Siófok BRVT ülés
RészletesebbenVízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek
RészletesebbenNYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba
NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT
RészletesebbenVeszprém Megyei Környezetvédelmi Program egyeztetési té anyaga. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A.
Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2018-2022 egyeztetési té anyaga PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A. 2018. július 03. A PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. rövid
RészletesebbenEU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára
EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2012. április 24. Célkeresztben a vízgazdálkodás A Kárpát medence vízborította
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtási tapasztalatai az EU Tagállamokban
A Víz Keretirányelv végrehajtási tapasztalatai az EU Tagállamokban Horváth Balázs osztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzetközi Osztály Víz és biztonság Magyarországon konferencia Nemzeti Közszolgálati
RészletesebbenCSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN
CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN Dr. Buzás Kálmán c. egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék LIFE-MICACC projekt LIFE 16 CCA/HU/000115 Lajosmizse, 2019. június 19. Csapadékvíz
RészletesebbenNemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
RészletesebbenA VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László
Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenAz Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 6. rész: A víz társadalmi-gazdasági körforgása Magyarországon Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén
A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén Lendér Henrik Országos Környezetvédelmi Konferencia, 2019. április 12., Veszprém Éghajlatváltozás Magyarországon I. Röviden: Magyarország éghajlata
RészletesebbenVÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek készítése
Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenBardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
RészletesebbenVíz az élet gondozzuk közösen
Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenA GWP KKE régió aszálykezelési útmutatója
GWP KKE régió aszálykezelési útmutatója Dr. Gayer József GWP Magyarország Dr. Szalai György kerekasztal beszélgetés - Új utak a hazai aszálykezelés területén 2016. 04. 27. szálykezelési program 2013-15
RészletesebbenA NATéR Projekt általános bemutatása
A NATéR Projekt általános bemutatása Kajner Péter Orosz László Szőcs Teodóra Turczi Gábor Pálvölgyi Tamás Czira Tamás Kovács Attila Rotárné Szalkai Ágnes Mattányi Zsolt és az MFGI több kollégája Nemzeti
RészletesebbenA Duna stratégia természetvédelmi aspektusai
A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenSérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában
Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL
NEM A VÍZ NEMLÉTE A BAJ, DE AZ, HOGY OTT NINCS ELÉG VÍZ, HOL KELLENE, MIDŐN OTT, HOL SEMMI HASZNA, ELÉG TÁN MÉG SOK IS VAN (GR. SZÉCHENYI) VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL,
RészletesebbenVidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenA KEOP pályázati rendszere 2007-2013
A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000
Részletesebbenzkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenHajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében
Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenAmennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,
Részletesebben