SIÓFOKI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE

Átírás

1 SIÓFOKI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének május ülésére Tárgy: Siófok Város Önkormányzata által biztosítható települési támogatásokról szóló önkormányzati rendelet módosítására Előterjesztő: Kónyáné dr. Zsarnovszky Judit jegyző Előkészítette: Siófok KÖH Hatósági Osztály Tárgyalja: Nemzeti Erőforrás Bizottság, valamint a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság

2 Tisztelt Képviselő-testület! Siófok Város Önkormányzata által biztosítható települési támogatásokról szóló 1/2016 (II.29.) önkormányzati rendeletben szabályozott pénzbeli rendszeres települési támogatásban részesülők vonatkozásában igényként merült fel a lakókörnyezet rendezettségének, mint jogosultsági feltételnek a szabályozása. A szabályozási igényt több önkormányzat nagyon eltérő módon valósította meg, így a Kúria Önkormányzati Tanácsa (a továbbiakban Önkormányzati Tanács) több döntés keretében is állást foglalt a kérdésben. Az ilyen jellegű szabályozási igény alapján a április 1. napját megelőzően a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban:sztv.) 132. (4) bekezdés a) pontja az aktív korúak ellátása tekintetében, míg március 1. napját megelőzően az Sztv (4) bekezdés e) pontja a normatív lakásfenntartási támogatás tekintetében adott felhatalmazást a lakókörnyezet rendezettségének, mint jogosultsági feltételnek a szabályozására a települési önkormányzatok képviselő-testületei részére. Az aktív korúak ellátásánál a tárgyi felhatalmazás törvényi keretszabályait az Sztv. 33. (7) bekezdése, míg a normatív lakásfenntartási támogatás esetében az Sztv.38. (9) bekezdése foglalta magában. A szociális tárgyú önkormányzati rendeletalkotás általános törvényi alapjait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX.törvény (a továbbiakban: Mötv.) teremti meg. A Mötv. 8. -a alapvető rendelkezésként és az önkormányzatok 6. szerinti önfenntartó képességének lakosságra háruló feladataként fogalmazza meg az (1) bekezdése a) pontjában a helyi közösség tagjának az öngondoskodásra irányuló kötelezettségét, amellyel a közösségre háruló terhek enyhítéséhez köteles hozzájárulni. Az Sztv. felhatalmazó rendelkezései az életvitelszerűen használt lakókörnyezet rendezettségének kritériumait tartalmazták. Ebben a körben a szociális ellátás feltétele a tágabb értelemben vett lakókörnyezet (lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda) tisztán tartása, az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságának, higiéniájának fenntartása. Az Sztv. tehát a magánszféra közösség oldaláról észlelhető részével kapcsolatosan fogalmazott meg elvárásokat a támogatás iránt folyamodóval szemben. A fentiek alapján a társadalom tagjainak önfenntartási képességére irányuló alaptörvényi és annak nyomán sarkalatos törvényi elvárás fényében legitim azon helyi jogalkotói célkitűzés, mely a szociális ellátások odaítélését a lakókörnyezet rendezettségének meglétéhez köti. Fontos azonban az is, hogy a települési önkormányzatok jogalkotói hatásköre behatárolt a lakókörnyezet rendezettségének rendeleti meghatározása vonatkozásában. Az Önkormányzati Tanács határozatban fejtette ki: A törvényalkotó azonban nem hagyott mozgásteret az önkormányzat számára abban, hogy miként értelmezhető a lakókörnyezet rendezettségének tartalma: (...) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A lakókörnyezet rendezettségének szűken vett értelmezési keretét erősíti meg az Önkormányzati Tanács egy másik döntésében is: 2

3 Az Sztv.-ből a felhatalmazás tárgya és keretei világosan kiderülnek: az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételül az önkormányzat a kérelmező (vagy a jogosult) ingatlana és környezete karbantartására kötelezettségeket állapíthat meg. Ezek: a lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel határolt terület, járda tisztántartása; az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása; az ingatlan higiénikus állapotának biztosítása. A lakókörnyezet rendezettségének szabályozása tekintetében a túlterjeszkedés kapcsán elemezte az Önkormányzati Tanács a szociális tárgyú helyi szabályozások fényében a jogszabályok magánéletre gyakorolt hatásának lehetséges mértékét, mélységét, és ennek nyomán így fogalmaz a bírói testület: A szabályozás ezen módját mindig jellemzi a magánéletre gyakorolt hatás mélysége. A szociális ellátások körében a magánszférát érintő feltétel a minimális mérték meghatározásával már konkréttá válik. A minimumra törekvés ezen a területen a jogi szabályozás, így az önkormányzati rendeletalkotás korlátja is egyben. Az Önkormányzati Tanács egy másik határozatában az alábbiakat állapította meg: A Kúria gyakorlata a szociális tárgyú önkormányzati jogalkotás felülvizsgálata kapcsán egyértelmű: önkormányzati rendeletben nem lehet a szociális segély feltételévé tenni a magánszféra körébe tartozó magatartásokat (pl. tisztálkodás). A magánszférához való jogot, az ahhoz tartozó magánéletet, a családi életet, az otthont, a fizikai és erkölcsi integritást védi az évi XXXI. törvénnyel kihirdetett emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, november 4-én kelt Egyezmény (Emberi Jogok Európai Egyezménye) 8. cikke, a hozzá tartozó nemzetközi bírói gyakorlattal, valamint védi az Alkotmánybíróság gyakorlata is március 1. napjától a normatív lakásfenntartási támogatás megszűnt, az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló hatáskör pedig átkerült a járási hivatalokhoz. Az aktív korúak ellátása kapcsán március 1. napját követő rövid ideig megmaradt a kapcsolódó önkormányzati rendeletalkotást megalapozó Sztv. -beli előírás, azonban a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó rendeleti előírást megalapozó utolsó Sztv.-beli jogszabályhelyet is hatályon kívül helyezte a jogalkotó április 1. napjától. Annak ellenére, hogy a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó felhatalmazásokat április 1. napjára teljes egészében hatályon kívül helyezte a központi jogalkotó, ettől függetlenül a települési támogatások tárgyában álláspontunk szerint - adott a jogi lehetőség ezen jogosultsági feltétel szabályozására, így alkalmazására. Az Sztv (4) bekezdés g) pontja, mint felhatalmazó rendelkezés ugyanis csak annyit mond ki, hogy Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. Mivel az Sztv.-ből április 1. napjára teljes mértékben hatályon kívül helyezte a központi jogalkotó a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó szabályozásokat, így nem ütközik a helyi önkormányzat képviselő-testülete a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 3. - ába, mely szerint az alacsonyabb szintű jogszabály nem ismételheti meg a magasabb szintű 3

4 jogszabályban foglaltakat, amellyel a jogszabály (jelen esetben önkormányzati rendelet) az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes. Azzal, hogy az Sztv. már nem tartalmaz lakókörnyezet rendezettsége tárgyában előírást, így az arra vonatkozó helyi sajátosságokat tükröző rendeleti szabályozásokat a települési önkormányzati jogalkotó a tágan megfogalmazott Sztv.132. (4) bekezdés g) pontjában lefektetett felhatalmazás alapján szabadon elfogadhatja. A április 1. napját megelőző helyzet részletes elemzésnek azonban fontos szerepe van, mivel álláspontunk szerint az Önkormányzati Tanács a fentiekben leírt ítélkezési gyakorlata irányadó. A fentiek alapján a helyi jogalkotónak figyelemmel kell lenni a magánszférához való jogra, az ahhoz tartozó magánélet, családi élet és otthon fizikai és erkölcsi integritására. Ezen oknál fogva a magánszférát érintő jogosultsági feltétel esetében ilyen a lakókörnyezet elvárt rendezettségének kérdése is a minimumra törekvés a jogi szabályozás, így az önkormányzati rendeletalkotás korlátja. Ezen követelmények figyelembe vételével készítettük el a rendelettervezetet. A fent jelzett indok mellett az előkészítés során felülvizsgálatra került az Ör. szövegtartalma, melynek pontosítása is megtörténik jelen módosítás során. Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy a rendelet módosítását a beterjesztettek szerint fogadja el! Részletes indokolás A rendelettervezet részletes indoklása Az 1. -hoz Jelen rendelet 11. -a alapján hatályát veszti az Ör. 2. a) pontja, így a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 5. (2) bekezdése alapján szükséges az érintett pont tartalmának módosítása. A 2. -hoz A Rendelet 7. a) pontja szerint települési támogatás akkor állapítható meg az egyéb feltételek fennállása mellett - az egyszemélyes háztartásban élő nyugdíjas esetén, amennyiben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg a jövedelme. A módosítás alapján egyértelműen meghatározásra kerül, hogy mely esetekben kell nyugdíjasnak tekinteni a kérelmezőt. A 3. -hoz A módosítás alapján a kérelemhez a kérelmező és a háztartás tagjainak jövedelméről szóló igazolásokat kell csatolni. Törlésre került, hogy a család tagjainak jövedelméről szóló igazolást is csatolni kell, mivel az igényelbírálás során csak a háztartásban együtt élők jövedelme esik a vizsgálat alá, függetlenül azok családi jogállásától. A 4. és 5. -hoz Az Ör. 5. (4) és (5) bekezdéseiben a korábbi 5.. (4) bekezdésében foglaltak pontosítása és egyértelműbben történő megfogalmazása történt meg. 4

5 A 6. -hoz Az Ör. korábbi 6. (1) bekezdésében tévesen lett meghatározva a folyósítás kezdő időpontja, melynek javítása történik meg. A 7. -hoz Az Ör. a 8/A. -al kiegészítése történik meg, melynek részletei az Általános indoklás részben találhatóak. A hoz Az Ör. 10. és 13. (1) és (3) bekezdésekben megfogalmazottak pontosítása történik meg. A 11. -hoz Az 1. -nál jelzettekre tekintettel hatályát veszti az Ör. 2. a) pontja, melyben a család fogalom meghatározása történt. A fentiek alapján a Siófok Város Önkormányzata által biztosítható települési támogatásokról szóló önkormányzati rendelet módosítás tervezetnek elfogadására teszünk javaslatot. TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL (a jogalkotásról szóló CXXX. tv. 17. (1)-(2) alapján): Rendelet-tervezet címe: Siófok Város Önkormányzata által biztosítható települési támogatásokról szóló önkormányzati rendeletének módosításáról Rendelet-tervezet valamennyi jelentős hatása, különösen Társadalmi, gazdasági és költségvetési hatás: közvetlen társadalmi hatása kedvezőek lehetnek az Ör. 8/A. tartalmának érvényesítésével. A gazdasági és költségvetési hatásai a rendelet-tervezetnek álláspontunk szerint nem lesznek, amennyiben ezen.ban megfogalmazott feltételeket teljesítik a kérelmezők. Környezeti, egészségügyi következmények: egyértelműn a közvetlen környezeti és egészségi következményei kedvezőek a rendelettervezetnek. Adminisztratív terheket befolyásoló hatás: a rendelet elfogadása növeli a hivatal feladatait, így a rendelet-tervezet újabb adminisztratív terheket keletkeztet. Egyéb hatás: nincs A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek: Személyi: rendelkezésre áll. Szervezeti: rendelkezésre áll. Tárgyi: rendelkezésre áll. Pénzügyi: rendelkezésre áll. Siófok, május 2. 5 Kónyáné dr. Zsarnovszky Judit jegyző

6 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2017. ( ) önkormányzati rendelet tervezete Siófok Város Önkormányzata által biztosítható települési támogatásokról szóló 1/2016.(II.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Siófok Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló évi III. törvény 10. (1) bekezdésében, a 25. (3) bekezdés b) pontjában, a 26. -ában, a 32. (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 45. (1) bekezdéseiben, 132. (4) bekezdés g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 18. (2) bekezdésében és a 131. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Siófok Város Önkormányzata által biztosítható települési támogatásokról szóló 1/2016.(II.29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 2. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ( 2. E rendelet alkalmazásában:) c) gyermek: a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) meghatározása szerint; 2. Az Ör. 2. h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ( 2. E rendelet alkalmazásában:) h) nyugdíjas: e rendelet alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban, árvaellátásban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban, mezőgazdasági járadékban, időskorúak járadékában, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban, rehabilitációs járadékban, hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, politikai rehabilitációs ellátásokban, házastársi pótlékban, házastárs után járó jövedelempótlékban és közszolgálati járadékban részesülő személy. 3. Az Ör. 5. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: 5. (2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a háztartás tagjainak jövedelméről szóló igazolásokat, melynek irányadó időszakára a Szt.-ben meghatározottakat kell figyelembe venni. 4. Az Ör. 5. (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: 5. (4) A települési támogatási kérelemhez - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - csatolni kell: a) a 16. életévet betöltött önálló keresettel nem rendelkező a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek esetén az iskolalátogatási igazolást, b) a kérelem formanyomtatványon közölt adatokat alátámasztó igazolásokat, 6

7 c) elvált személy esetén a házasság felbontásáról, illetve a gyermek elhelyezéséről szóló jogerős bírósági döntést, vagy házastársától, illetve gyermeke édesapjától külön élő személy esetén a gyámhatóság jegyzőkönyvét, d) minden olyan egyéb igazolást, ami a támogatás megállapításának indokoltságát igazolja. 5. Az Ör. 5. -a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: 5. (5) Rendkívüli temetési támogatás iránti kérelem esetén a (2) és a (4) bekezdésekben foglaltakon túl - csatolni kell: a) a temetés költségeiről kiállított számla eredeti példányát, b) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát. 6. Az Ör. 6. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: 6. (1) A rendszeres települési támogatás legkorábban a kérelem benyújtás hónapjának első napjától illeti meg az érintettet. A korábban megállapított rendszeres települési támogatás legkorábban a lejárat előtti hónapban igényelhető ismét azzal, hogy legkorábban lejáratot követő hónap első napjától állapítható meg. 7. Az Ör. az alábbi 8/A. -al egészül ki: 8/A. (1) Pénzbeli rendszeres települési támogatásra jogosult köteles a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, b) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítására, és c) az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek nem teljesítésére vonatkozó bejelentést a Jegyző köteles kivizsgálni. (3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti vizsgálat megállapítása alapján a jogosult az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítette, a Jegyző a jogosultat legalább ötnapos határidő kitűzésével felszólítja a kötelezettségének teljesítésére az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével. (4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti felszólításban részletezett elvégzendő tevékenységeket a megjelölt határidőben a jogosult nem teljesíti, a pénzbeli rendszeres települési támogatás nyújtását a tárgyhónap végével meg kell szüntetni. 8. Az Ör. 10. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: 10. (1) Az önkormányzat települési támogatás keretében a szociálisan rászoruló háztartások részére a nem lakhatásuk fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadásaik viseléséhez létfenntartási támogatást nyújthat. 7

8 9. Az Ör. 13. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: 13. (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletben meghatározottak szerint az arra rászoruló részére rendkívüli létfenntartási támogatás állapítható meg. 10. Az Ör. 13. (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: 13. (3) Az egy alkalommal megállapított rendkívüli létfenntartási támogatás, a rászorultságtól függően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-áig terjedhet, és a tárgyévben biztosított rendkívüli létfenntartási támogatás együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150 %-ának háromszorosát. 11. Hatályát veszti az Ör. 2. a) pontja. Záró rendelkezések 12. Ez a rendelet július 1. napján lép hatályba. Kónyáné dr. Zsarnovszky Judit sk. jegyző Dr. Lengyel Róbert sk. polgármester 8