ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének február 14-ei ülésére

Átírás

1 1 ELŐTERJESZTÉS Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének február 14-ei ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Szalay István polgármester és Marton Ilona képviselő, bizottsági elnök Göndörné Frajka Gabriella mb. jegyző és Farkasné Szabó Mária aljegyző minősített többség Tisztelt Képviselő-testület! Az Országgyűlés által az elmúlt év végén megalkotott jogszabályok következtében változott a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), melynek hatásaként a helyi szociális rendeletünket is módosítani szükséges. Továbbá, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény 58. (2) bekezdésének b) pontja január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az Szt. 26/A. -át, így ezt követően nincs lehetőség arra, hogy a jegyző előleget biztosítson a szociális ellátásban részesülő személyek részére. A év elejére áthúzódó évben megállapított előlegek visszafizetésével kapcsolatos eljárási szabályokról a 62/2006. (III.27.) Kormányrendelet rendelkezik. A legjelentősebb változás ebben az évben is az aktív korúak ellátását érinti. A évi szabályozás az önkormányzatok részére csak a bérpótló juttatásra jogosultakra vonatkozóan adott lehetőséget arra, hogy az önkormányzat helyi rendeletben egyéb jogosultsági feltételként szabályozza, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezetét rendben tartsa. Az új szabályozás továbbra is lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzat rendeletében egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket teljesítse. Új rendelkezés továbbá, hogy már nemcsak a bérpótló juttatásban - most már foglalkoztatást helyettesítő támogatásban - részesülők, hanem minden, aktív korúak ellátására való jogosult részére előírhatja a lakókörnyezet rendezettségének biztosítását, mely szerint az önkormányzat a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettséget írhat elő.

2 2 A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével fel kell szólítania. Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó feltételeknek a felszólítás ellenére nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni. Önkormányzatunk ez ideig a fenti lehetőségekkel nem élt, azonban tájékoztató jelleggel ismételten felhívjuk ezen lehetőségre a Bizottság figyelmét! Foglalkoztatást helyettesítő támogatással kapcsolatos változások: Az Szt. 35. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80%-a. A nyugdíjminimum összege évben is ,-Ft, így fentiek alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege a évben a mindenkori nyugdíjminimum 80%-ra, azaz ,-Ft-ra csökkent. Rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos változások: Azon aktív korúak ellátására jogosult személy, aki: - az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, vagy - a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, - az eddigi 55. életévét betöltött személyek helyett, - vagy - a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjba, terhességi-gyermekágyi segélyben és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani rendszeres szociális segélyre jogosult. Továbbá, a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel egyéb feltételeket is meghatározhat, mely alapján szintén rendszeres szociális segélyre lehetnek jogosultak. A Testület tavaly az Szt. 37. (1) bekezdés d) pontjának felhatalmazása alapján helyi rendeletben szabályozta a további jogosultsági feltételeket. Azonban az Szt. 37. (1) bekezdés d) pontja alapján a települési önkormányzat rendeletében csupán az ellátásra jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel határozhat meg egyéb feltételeket, a törvény által szabályozott jövedelemhatárt nem módosíthatja, ezért a rendeletünk jövedelemhatárra vonatkozó pontját törölni szükséges. A rendszeres szociális segély havi összege is módosul. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege (71.800,-Ft) személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot

3 3 állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja a meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%- ának szorzatával. A rendszeres szociális segély maximum összege: ,-Ft. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő családtag esetén, a rendszeres szociális segély összege ,-Ft. Lakásfenntartási támogatással kapcsolatos támogatások: Az Szt ának felhatalmazása alapján a 20/2010. (XII. 07.) számú önkormányzati rendelet rendelkezik a helyi lakásfenntartási támogatásról, illetve szabályozza a támogatás igénybevételének jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait. A lakásfenntartási támogatás megállapítása a képviselő-testület (bizottság) hatásköréből, jegyzői hatáskörbe került, s egyúttal megszűnt a helyi lakásfenntartási támogatás (amely a törvényi szabályozásnál kedvezőbb feltételek előírását engedte). A támogatás folyósítása a törvény 34. (3) bekezdése értelmében fokozatosan kerül kivezetésre. A január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb március 31-éig folyósítható. A jövőben normatív és adósságkezeléshez kapcsolódó lakásfenntartási támogatás nyújtható. Változott azon területek köre is, melyekhez lakásfenntartási támogatás nyújtható. A Szt. szerint lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A jogszabály-módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a települési önkormányzat rendeletében a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő.

4 4 A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni. Szankcióként a törvény meghatározza, hogy amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a fenti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén, a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható. Természetben nyújtható szociális ellátások: Az önkormányzatok január 1-jétől az Szt. 47. (1) bekezdésében foglaltak alapján felhatalmazást kapnak arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást a rendszere szociális segélyre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan részben természetben nyújtsák, amennyiben a családban védelembe vett gyermek él. A Szoctv. 47. (2) bekezdése kimondja, hogy a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt a szerint védelembe vett gyermek él. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatást természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásáról dönt, úgy ennek eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit rendeletében szabályozza, azzal, hogy a védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.

5 5 Hatásvizsgálat A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 20/2010. (XII. 07.) számú rendelet módosításához A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítésének hatásvizsgálatával kapcsolatban - a rendelet várható következményeiről - az alábbi tájékoztatást adom: Társadalmi-gazdasági hatása: az Szt. módosítása folytán január 1-jétől helyi lakásfenntartási támogatást nem lehet megállapítani. A január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb március 31-éig folyósítható. Mivel az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nem folyósított, így községünket a jogszabály-módosítás ezen része társadalmi-gazdasági téren nem érinti január 1-jétől az aktív korú nem foglalkoztatottak foglalkoztatást helyettesítő támogatása egységesen az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, vagyis ,-Ft-ot lehet, szemben az eddigi ,-Ft-tal. Ez a csökkentés a jogosultaknál 20%-os jövedelemkiesést jelent havonta. Költségvetési hatása: a helyi lakásfenntartási támogatás teljes egészében az önkormányzat költségvetését terhelte volna, de mivel nálunk helyi lakásfenntartási támogatás nem került megállapításra, így költségvetés szempontjából a helyi lakásfenntartással kapcsolatos változás Önkormányzatunkat nem érinti. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének csökkentése az Önkormányzatnál havi ,-Ft-os kiadáscsökkenést eredményez. Környezeti következménye: a rendeletmódosításnak nincs, mivel Önkormányzatunk nem élt az Szt. 33. (7), és a 38. (9) bekezdésében adott felhatalmazással, és rendeletben nem szabályozta, hogy az aktív korú nem foglalkoztatottakra, valamint a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. Egészségi következménye: nincsenek. Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nincs. Egyéb hatása: nincs A rendelet megalkotásának szükségessége: az Szt. módosítása szükségessé teszi az önkormányzati rendelet helyi lakásfenntartási támogatásról szóló rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek módosítását. A rendelet-tervezet elfogadásával megteremtődik az önkormányzati rendeletnek a központi jogszabályokkal való összhangja. A rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következmények: A helyi szabályozás elmaradása jogszabálysértést eredményez. A fentiek alapján kérem az alábbi rendelet-tervezet megtárgyalását és elfogadását.

6 6 Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének../2012. (II...) számú önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 20/2010. (XII. 07.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 20/2010. (XII. 07.) számú önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. A Rendelet 8. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 8. (2) A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg az Szt /C. - aiban megállapított feltételek fennállása esetén, az ott leírtak szerint. 2. A Rendelet 8. (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 8. (5) Az Szt. 37. (1) bekezdés a) pontja alapján egészségkárosodott személynek a rendszeres szociális segély megállapításához a következő igazolásokat kell csatolnia: a) amennyiben munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve 50%-os egészségkárosodást szenvedett, vagy ha az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által - fent említett egészségkárosodási esetek valamelyikéről - kiállított érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást, b) súlyosan látássérült vagy fogyatékos személy esetén, a Magyar Államkincstár illetékes területi szervének igazolását arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, c) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezőnek tartásra képes és köteles hozzátartozója nincs. 3. A Rendelet 8. (9) bekezdés c) pontja törlésre kerül. 4. A Rendelet 9. -a az alábbiak szerint módosul: 9.. (1) Normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg a jegyző az Szt. 38. (1)-(8) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak. (2) A lakásfenntartási támogatást az Önkormányzat természetbeni juttatásként adja akként, hogy a támogatott a támogatás megállapítását követő hónap utolsó napjáig az Sztv. 38. (1) bekezdésben meghatározott valamely közüzemi számlának a kifizetést megelőző hónapra eső befizetéséről nevére (házastársa, élettársa nevére) szóló - albérlet esetén a bérleti szerződést és a tulajdonos nevére szóló - igazolást, lakáscélú pénzintézeti kölcsön esetén a törlesztőrészlet előző havi befizetéséről szóló igazolást, vagy egyéb tüzelőanyag vásárlása esetén annak 30 napnál nem régebbi teljesítésű lakásfenntartási támogatásban részesülő nevére (házastársa, élettársa nevére) szóló - számláját (ügyfélfogadási időben) az ügyintézőnek felmutatja. A bemutatott számla (számlák) összegének magasabbnak, vagy egyenlőnek kell lennie a jogosult részére megállapított havi lakásfenntartási támogatás összegénél. (3) Amennyiben a jogosult a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja a természetbeni ellátásról szóló igazolást, számlát bemutatni, számára a támogatás nem fizethető ki. 4. (1) A Rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) Jelen rendeletnek a helyben szokásos módon, a Hivatal folyosóján lévő hirdetőtábláján történő kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szalay István sk. polgármester Göndörné Frajka Gabriella sk. mb. jegyző