Csonta László. Bálint Emese-Éva. Kovásznai Sándor. Szentes Sarolta. Nulla hulladék

Átírás

1 Csonta László Bálint Emese-Éva. Kovásznai Sándor. Szentes Sarolta Nulla hulladék Zöld SzékelyFöld Egyesület Csíkszerda, 2008

2 TARTALOM ELŐSZÓ 3 1. KIK A ZÖLDSZÉKELYEK? 6 2. NEM KELL A SZEMÉT PROGRAM VISSZATEKINTÉS EGY KIS HULLADÉKTÖRTÉNET HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PRIORITÁSOK HULLADÉK-MEGELŐZÉS SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS ÁRTALMATLANÍTÁS HULLADÉKÉGETÉS HULLADÉKLERAKÁS CSOMAGOLÓANYAG-TÍPUSOKRÓL EMBLÉMÁK, JELZÉSEK 45 2

3 Előszó Három éve a torockói alkonyatban néhány egyetemista fejéből pattant ki az ötlet, hogy jó lenne, ha mindennapi semmittevésünket aktív tevékenységre váltanánk, és tennénk valamit szűkebb-tágabb környezetünk védelme érdekében. Nem sokkal később megalakult a Zöld SzékelyFöld Egyesület. Ezzel az egyesületet szimbolizáló kis hangya elindult meghódítani a világot, terjesztve az igét, hogy ne mindig csak mástól várjuk a megoldásokat, ne csak passzív szemlélői legyünk a körülöttünk végbemenő történéseknek. A kezdeti apróbb programokat fokozatosan nagyobbak és színesebbek váltották fel. Eközben igyekeztünk egy szakterületen kiemelten fejlődni, egy adott problémára jobban összpontosítani a tevékenységeinket: ez lett a hulladékok, a tudatos vásárlás problémaköre. A magunkfajta spenótevő zöldek megítélése rendkívül változatos, gyakran gondolnak rájuk úgy, mint gonosz, mindent ellenző emberekre, akik örömüket lelik abban, ha egy befektetést, egy tervet megakadályozhatnak. Létezik azonban egy másik kategória is, mely úgy gondolja, hogy még mielőtt végérvényesen átváltoztatjuk környezetünket, álljunk meg egy lélegzetvételre, gondoljuk végig hosszabb távon a lehetséges következményeket. Ehhez a csoporthoz szeretjük sorolni mi is magunkat. Általában a pénz, a jólét utáni vágy irányítja mindennapi cselekedeteinket, és csak azt követően, valahol az utolsó sorban kullog a környezetvédelem iránti érzékenységünk. Ezen szeretnénk változtatni! A 2008-as évet a hulladék-megelőzés népszerűsítésének szenteltük, és nagyon örvendetes tényként fogadtuk, hogy Hargita Megye Tanácsa felkarolta elképzelésünket, és partnerként segített a Nem kell a szemét elnevezésű programunk megvalósításában. A program során több ezer diákot, lakost szólítottunk meg, arra kérve őket, hogy gondolkodjanak, még mielőtt cselekednének, és ne legyenek közömbösek környezetünk védelme iránt. Előadássorozatunk tudomásunk szerint témáját és résztvevőinek számát tekintve első és egyedi kezdeményezés Hargita megyében, és ami a legfontosabb, hogy mindez önkéntes alapon valósult meg. Hogy miért tartottuk fontosnak ezt a témát? Lépten-nyomon temérdek hulladékot, szemetet termelünk, hagyunk magunk mögött, és talán nem is ez jelenti a 3

4 legnagyobb veszélyt, hanem az, hogy ezt sokszor a legnagyobb természetességgel tesszük. Talán most a regionális hulladéklerakó problémájának kapcsán érezhették meg térségünk lakosai, hogy azzal, hogy a kapu, az ajtó elé kitesszük a hulladékainkat, még semmi sem oldódik meg, a hulladékprobléma csak térben kerül más helyre. Kisiskolásként arra tanítottak, hogy a szemetet a kijelölt helyre, a szemetes kosárba dobjuk természetesen ez ma is érvényes, azonban mára már jóval nagyobb a felelősségünk. Ideje gondolkodni. Gondolkodni, mikor egy reklámot megnézünk, gondolkodni, mikor egy terméket leemelünk a polcról, és nem árt akkor sem egy picit elgondolkodni, amikor gyermekünk mellett meggyújtjuk azt a közülünk sokak számára néha már létfontosságúnak minősülő szál cigarettát. Igazi fogyasztókká váltunk. Mindennapjainkat a már-már mértéktelen fogyasztás jellemzi. Sokszor egészségünket tekintve teljesen fölösleges, netán romboló hatású termékekben keressük a boldogságot. Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb önálló döntést hozunk mindennapi vásárlásaink során. Mikor gondolkodtunk el utoljára, hogy miért pont azt a terméket vettük le a polcról? Mikor néztük meg utoljára a termék összetételét, annak csomagolóanyagát, származási helyét, vagy egyáltalán milyen információval rendelkezünk a termékről a reklámokban látottak-hallottak, illetve a csomagoláson elénk táruló színözönön kívül? Vörösvérsejtjeink elsápadnak ereinkben, ha nem kaphatjuk meg, amit akarunk, ha nem díszíti cipőnket, ruhánkat valamelyik multinacionális cég emblémája, ha nem birtokoljuk a legújabb sokszor később soha nem is használt tulajdonságokkal rendelkező mobiltelefont. Az olajlufiba kényszerített, gyümölcsöt csak szóbeszédből ismerő cukros levek, a zsírbomba, a feldolgozhatatlan csomagolásba rejtett csipszek, a hosszan friss tetrapack csomagolásba csöpögtetett tej a maga hintázó tehénkéjével képezik táplálékláncunk kiteljesedését. Az ünnepek közeledtével még hangsúlyosabbá válik fogyasztói génjeink ténykedése, igyekszünk pénzre váltani szeretetünket, pedig ahogy egy nemrég olvasott gondolat mondja a boldogságot eladni lehet, megvenni nem! De azért nem kell elkeserednünk, nem vagyunk teljesen kilátástalan helyzetben. Meggyőződtünk arról, hogy az emberek igenis érzékenyek a környezetvédelemre, csak sok esetben hiányzik a figyelemfelkeltés bizonyos problémákra, a kezdő lökés. Az elkövetkező oldalakon pontosan a tájékoztatás és a figyelemfelkeltés érdekében részletesen körbejárjuk a hulladékok témakörét. Fejezeteinkben szerepel a hulladékgazdálkodás rövid története, a csomagolásokon gyakran használt, ökojelként ismert emblémák bemutatása. Fontos részét képezi könyvünknek a hul- 4

5 ladékgazdálkodási prioritások áttekintése: a hulladék-megelőzés, újrahasznosítás, ártalmatlanítás bűvös háromszögének bemutatása. Végezetül szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a kis könyv, a Nulla hulladék létrejöhessen. Kiemelten köszönöm az egyesület nevében Hargita Megye Tanácsának és elnökének, Borboly Csabának, aki a kezdetektől támogatta elgondolásunkat, és segített terveink megvalósításában. Köszönöm az egyesület fáradhatatlan tagjainak, önkénteseinek, akik mindennapos betevőjük megszerzése, egyetemi tanulmányaik, magánéletük mellett időt szakítottak a program megszervezésére, lebonyolítására. A szerkesztő 5

6 1. Kik a zöldszékelyek? Egyesületünk, a Zöld SzékelyFöld Egyesület 2005 novemberében alakult Csíkszeredában Bálint Judit, Dán Annamária, Miklós Zoltán András, Kása Zsolt, Csonta László egyetemisták összefogásának eredményeként. Az elmúlt három évben következetesen az egyesület kezdeti célkitűzéseit, elveit követtük, mely szerint független szervezetként aktívan részt kívánunk vállalni környezetünk védelmében. Ezért fontosnak tartjuk a környezettudatos magatartás kialakítását és ösztönzését főként a székelyföldi gyerekek, ifjúság körében, de nemcsak. Az idei, 2008-as évtől tevékenységünket főként a hulladék-megelőzés, tudatos vásárlás problémájának szenteljük. Ennek érdekében egy összetett, éves programot állítottunk össze partnerségben Hargita Megye Tanácsával és együttműködve néhány magyarországi szervezettel, valamint számos Hargita megyei egyesülettel, intézménnyel. Tevékenységünk eddig egyedülálló térségünkben, és úgy gondoljuk, hogy jelentős szerepet játszhat a lakosság tudatformálásában, környezetvédelem iránti érzékenységének kialakításában és fejlesztésében. Rövid összefoglaló eddigi tevékenységeinkről: Közéleti Felkészítő Erdélyi Magyar Környezetvédő Fiataloknak november-decemberében a Zöld Erdély Egyesület szervezésében került sor egy torockói képzésre, melynek eredményeként pár héttel később itt, Csíkszeredában megalakult a Zöld SzékelyFöld Egyesület. 2. Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek XVI. Országos Találkozója Veszprémben első alkalommal vettünk részt a Zöld OT-n, a magyarországi zöld civil szervezetek országos találkozóján, mely talán a szervezet első hivatalos tevékenységének is mondható. A rendezvény március között zajlott. 6

7 3. IV. ROFTT, Szent Anna-tó április között került megrendezésre a IV. ROFTT kalandverseny Tusnádfürdőn és környékén. A 49,2 kilométeres szakaszt csapatunk (a Zöldszékelyek) 14 óra 55 perc alatt teljesítette, ezzel az eredménnyel a 11 csapat között az első helyen végzett. 4. Csobotfalvi Fürdőépítő Kaláka A kalákamozgalom a 2005-ös Kerek Erdő Feredő felújítása után újra visszatért Csobotfalvába, hogy május 19. és május 28. között a Somlyó patak partján fekvő borvízforrást is felújítsa. Egyesületünk is jelen volt a munkálatoknál. 5. A gyergyóditrói szienitbánya A ditrói lakosság a szienitbánya megnyitása ellen lépett fel, segítségért a Zöld Erdély Egyesülethez fordult, mely a megkeresésre válaszolva a kezdetektől jelen volt a bányaellenes mozgalomban. Ehhez csatlakoztunk mi is, ha csekély mértékben is, de próbáltunk segíteni céljaik elérésében. 6. Tiszta városért civil börze A Rara Avis Egyesület felkérésének eleget téve október 7-én, Sepsiszentgyörgyön részt vettünk a Zöld Klub által szervezett Tiszta városért elnevezésű rendezvénysorozat végén megrendezett civil bazárban. 7. Szemétszedő óvodások A csíkszeredai Szivárvány napközi otthon október 18-án hulladékgyűjtési akciót szervezett az Ifjúsági parkban. A kis szemétszedők mellett jelen voltak egyesületünk tagjai is, akiktől ajándékot kaptak a kicsik. 8. Szemétgyűjtési akció Csíksomlyón Egyesületünk egy lelkes csoportja, valamint a Sapientia EMTE Zöld Körének tagjai a Föld Napja tiszteletére április 23-án a csíksomlyói borvízforrás környékének megtisztítását tűzték ki célul. Nyolc hatalmas zsák volt az eredmény. 9. Új Eldorádó dokumentumfilm-vetítés A Sapientia Egyetem Nagy Aulájában május 22-én került levetítésre egyesületünk szervezésében Kocsis Tibor Verespatakot bemutató Új Eldorádó című dokumentumfilmje. Jelen voltak egyetemisták, városi lakosok egyaránt. 10. Pályázat a gyerekekért A csíkszeredai Tulipán Nagyáruház Gyermekekért pályázatán a Zöld SzékelyFöld Egyesület és a Cimbora napközi otthon programja kedvező elbírálásában részesült, és a hasznot egy csúszda vásárlásának résztámogatására fordítottuk. 11. Természetvédelem Hargita Megyében információs térkép kiadása Június 25-én készült el a megye természetvédelmi területeit bemutató digitális in- 7

8 formációs térképünk. Célunk a lakosság figyelmének felkeltése természeti értékeinkre, főként a kevésbé ismert területekre. 12. Zöld könyvcsomag a Hargita Megyei Könyvtár számára Tevékenységünk során gyakran jutunk környezetvédelem témájú könyvek birtokába. Szerettük volna minél több ember számára elérhetővé tenni ezeket, ezért augusztus 21-én könyvcsomagot adtunk át a helyi könyvtárnak. 13. Hulladékgyűjtés a Somlyó patak felső szakaszán Hargita Megye Tanácsának támogatásával október 8-án egyesületünk a Somlyó patak felső szakaszán hulladékgyűjtő programot szervezett. Az egynapos rendezvény során hatvan zsák szemét és tíz zsák PET-palack gyűlt össze. 14. Túra a Vargyas-szoros természetvédelmi területre Az Elveszett Világ Barlangász Egyesülettel közösen november között kirándulást szerveztünk a Vargyas-szoros természetvédelmi területre, ahol csapatunk meglátogatott néhány jellegzetes barlangot, és előadást hallgatott meg azokról Romániai Zöld Civil Adatbázis Hiányosnak találtuk a zöld civil szervezetekről meglévő adatbázisokat, ezért a világháló segítségével megpróbáltunk egy aktuálisat összeállítani. A program során 397 szervezetet kerestünk meg en, és feldolgoztuk adataikat. 2. Zöld Sajtó székelyföldi sajtófigyelő január és július között 380, Székelyföld környezetvédelmével foglalkozó cikket tettünk közzé honlapunkon. Gyarapodó programjaink miatt ez a tevékenység sajnos egy időre megszűnt, de hamarosan folytatódik. 3. Kaja kommandó Csoki,...mert a kicsik a nagyok A program célja felhívni a figyelmet a helyi termékek és a környezetvédelem kapcsolatára. Közel negyven csokitípust vizsgáltunk, és ezek esetében kiszámítottuk a széndioxid-kibocsátást a gyártótól a fogyasztóig. 4. Közéleti Felkészítő Erdélyi Magyar Környezetvédő Fiataloknak A Zöld Erdély Egyesület 2007-ben Gyergyóditróban szervezte meg a Közéleti Felkészítő Erdélyi Magyar Környezetvédő Fiataloknak elnevezésű programját, amelyen egyesületünk tagjai is jelen voltak. 5. Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek XVII. Országos Találkozója Kecskeméten március között immár másodszorra voltunk jelen a magyarországi zöld civil szervezetek országos találkozóján. Továbbra is a kapcsolatépítés, a 8

9 meglevő kapcsolatok ápolása volt a fő célkitűzés. 6. A környezeti tanácsadás civil hálózatának fejlesztése Erdélyben Kolozsváron május között szervezett képzést a magyarországi Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata hazai zöld civil szervezetek számára. A cél tapasztalatcsere volt és a lehetséges tanácsadói hálózat létrehozása Erdélyben. 7. A csíkszépvízi víztározó környékének megtisztítása A Szépvíz-Tatros Sporthorgász Egyesület a csíkszépvízi tónál és környékén takarítást szervezett május 20-án, ahol mi is jelen voltunk. Az akció során a közel ötven önkéntes nagy mennyiségű hulladékot gyűjtött össze. 8. A (ki)választottak is menjenek el szavazni Csíkszereda Csíkszeredában, június 1-én a Zöld Erdély és Zöld SzékelyFöld egyesületek kezdeményezésére 151 választópolgár szólította fel a Hargita megyei képviselőket, hogy vegyenek részt a ciántechnológia elleni szavazáson. 9. Nem kell a bánya tiltakozás és közmeghallgatás A Ditróban tervezett szienitbánya területrendezési tervét közmeghallgatás alkalmával mutatták be július 22-én. Erre az alkalomra több száz lakos, civil gyűlt össze tiltakozásukat fejezve ki a bányanyitás kapcsán. 10. Erdőtűz Gyergyóditró A közmeghallgatás közben tudtuk meg, hogy a közeli erdőben erdőtűz ütött ki. Személygépkocsikkal többen a helyszínre siettünk, és a tűzoltókkal, helybeliekkel közösen részt vettünk a tűz megfékezésében. 11. Civil Falu Félsziget Fesztivál Az egyesületünk július között részt vett a Félsziget Fesztivál keretén belül megszervezett Civil Faluban. Itt bemutattuk tevékenységeinket, illetve elbeszélgettünk a jelenlevőkkel különböző környezetvédelmi témákról. 12. Volt egyszer egy Suta-tó Augusztusban a Vízügy a Suta-tó karbantartási munkálatai miatt a tó vízének leengedése mellett döntött. Sajnálatos módon ezt semmilyen felmérés nem előzte meg. Eredmény: ezer rák, hal és más élőlény került ki vesztesen. 13. Székelyföldön járt a HuMuSz Székelyföldi körútja alkalmával szeptember 15-én, Csíkszeredát is felkereste a magyarországi Hulladék Munkaszövetség küldöttsége. Ez alkalommal egyesületünk vezetésével terepen tekintettük át az itteni szemétügyeket. 14. Mobilitás Nap Csíkszeredában Csíkszeredában a Polgár-Társ Alapítvány szeptember 19-én megrendezte a Mobilitás Napot, amelynek célja volt, hogy felhívják a figyelmet a kerékpározásra, az au- 9

10 tóhasználattal szemben. A rendezvénybe egyesületünk is bekapcsolódott. 15. Fiatalok a környezetért A CSTIT felkérésére 2007 novemberében egyesületünk Csíkcsicsó, Madaras, Csíkszépvíz, Újtusnád és Csíkszentkirály iskoláiban interaktív foglalkozásokat tartott hulladék témakörben a helybéli diákoknak. 16. Fogyasztói böjt Ne Vásárolj Semmit Nap November 30-án újságcikkek segítségével igyekeztünk felhívni a lakosság figyelmét a Ne Vásárolj Semmit Napra, egy olyan napra, amikor nem a pénz az úr, amikor fogyasztói énünket háttérbe szorítjuk, legalább egy nap erejéig XVIII. Zöld Országos Találkozó Pécsett március Március között immár mondhatni hagyományosan jelen voltunk a Pécsett megrendezésre került XVIII. Országos Találkozón. Az előző évektől eltérően már négy személy képviselte egyesületünket. 2. Fények a természetben fotópályázat Egyesületünk és az Egyetemi Zöld Öntevékeny Kör január-februárban hirdette meg a Fények a természetben című fotópályázatát. A két kategóriában (18 év alatti és feletti) 36 pályázó 93 értékes képet küldött be. 3. Zöld esték a Sapientián A Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal által támogatott Zöld esték keretében rendszeresen környezetvédelmi témájú filmeket vetítettünk, előadásokat szerveztünk a Sapientia EMTE Nagy Aulájában. 4. Föld Napja A Zöld SzékelyFöld Egyesület közösen a Polgár-Társ Alapítvánnyal a Föld Napja alkalmából rendezvénysorozatot szervezett, amelynek célja volt felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára és az emberek felelősségére. 5. Takarítás az Olt partján Csíkszereda Tusnádfürdő Április között sor került az Olt partjának takarítására a Csíkszereda Tusnádfürdő szakaszon az Apemin Tusnád Rt., a Huron Kft., Solaris Trade Kft., illetve a Zöld SzékelyFöld Egyesület szervezésében. 6. Zöldövezet 2. Egyesületünk több szervezettel, intézménnyel közösen felújította a tavalyi év folyamán létrehozott szeméttárolók körüli zöldövezetet, illetve újakat hozott létre. A program végeztével információs táblákat is elhelyeztünk. 10

11 7. Nem kell a szemét ismeretterjesztő kampány Hargita Megye Tanácsával társszervezésben egy nagyméretű előadássorozat keretében 2425 diáknak tartottunk hulladék-megelőzést népszerűsítéstő előadást, valamint több rendezvényen is részt vettünk programsátrunkkal. 8. Ifjúsági Hetek Hargita Megye Tanácsa, a Csíki DT, a Hargita Megyei Sportigazgatóság, a CSTIT, a Sapientia HÖK, a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság, valamint egyesületünk szervezésében kerültek megrendezésre az Ifjúsági Hetek. 9. Zöld játékok A Riehen Egyesület felkérésére június 26-án kis csapatunk Potyandra látogatott, és az ott táborozó diákokkal játszott környezettudatos magatartásra nevelő játékokat. Szelektív hulladékgyűjtés, tudatos vásárlás játékos bemutatása volt a cél. 10. Tusványos Július között, a Nem kell a szemét program keretében egyesületünk rendezvénysátorral volt jelen a rendezvényen, itt került bemutatásra az Ökomata. Ugyanakkor a szelektív hulladékgyűjtés megszervezését is vállaltuk. 11. Félsziget Civil Falu Ugyancsak a Nem kell a szemét program keretében vettünk részt a Félszigeten a Civil Faluban. Játékokkal, szórólapokkal, személyes beszélgetésekkel igyekeztünk minél több emberrel kapcsolatba kerülni. 12. Csíkszeredai Városnapok A háromnapos rendezvényen jelen volt egyesületünk sátra is. Szintén a Nem kell a szemét program részeként bemutattuk az Ökomata mellett két új játékunkat, az Ökodokut, valamint az Ökopecát is. 13. Mobilitás Hete Szeptember hónap folyamán a Polgár-Társ Alapítvány és egyesületünk szervezésében került sor a Mobilitás heti rendezvénysorozatra, melynek keretében csapatversenyek, fotóverseny, kérdőívezés került megrendezésre, valamint egy közös tornaóra a téren. 14. Környezetbarát postaláda A program során kiosztottunk Környezetbarát postaláda feliratú öntapadósokat, melyeknek célja a figyelemfelhívás a szórólapterjesztők felé, hogy az illető postaláda tulajdonosa nem kér az instant szemétből, és kéri, hogy tartsák ezt tiszteletben. 15. Tudatos vásárlás Rajtunk is múlik képzés Köztudott, hogy mindennapi tevékenységeinket, vásárlásainkat döntő módon befolyásolják a reklámok, és ennek eredményeként kevés önálló döntést hozunk meg. A tárgyilagos, kritikus szemléletet hivatott elősegíteni programunk. 11

12 12 2. Nem kell a szemét program visszatekintés Csonta László Amikor három évvel ezelőtt még bontogattunk szárnyainkat, akkor kis programokkal próbáltuk bizonyítani mások és magunk előtt, hogy igenis van helyünk a civil életben. Kezdetben mi is abba a tévedésbe estünk, mint sokan mások a környezetvédőket illetően, hogy környezetvédők lévén feladatunk elsősorban a szemétszedés. Néhány ismerős mondta, hogy azalatt, amíg egy kis patak partját tisztává varázsoljuk, akár az egész oldalról kitermelhetik a fákat. Egyszóval, jóval fontosabb teendők vannak, és a befektetett energiával jóval nagyobb eredményt érhetünk el, mint ha szemétszedéssel foglalatoskodunk. Ezzel egyetértettünk akkor is, azonban tapasztalatra volt szükségünk, amelyre felépíthettük a későbbi nagyobb programjainkat. Azt mondták, hogy egy civil szervezet életében az első három év az, ami létfontosságú, az az igazi kihívás, mely eldönti, hogy van-e elég akarat, tehetség hoszszú távon működtetni egy szervezetet. Jelentem: három évesek vagyunk. Megértük. Működünk. Így, három év távlatából úgy érzem, szereztünk elegendő tapasztalatot, hogy eredményesen szerepet tudjunk vállalni a társadalmi szemléletformálásban, a környezettudatos társadalom kialakulásában, be tudunk tenni valamit a közösbe. Gyakran tartottunk előadásokat, beszélgetéseket különböző hulladékos témakörben, de mondhatni, az áttörés a 2008-as évben történt meg, mikor hulladék-megelőzést népszerűsítő programunkat útjára indítottuk. Mint már szó volt róla, jelen kiadvány az éves Nem kell a szemét program keretében jelenik meg. A progam célkitűzését szerintem teljes mértékben teljesítettük, sőt túlszárnyaltuk. Harminc Hargita megyei település iskoláiban tartottunk hulladék-megelőzést népszerűsítő előadásokat, szám szerint 86 előadást, amelyeken 2425 diák vett részt. Sokszor elhangzik az, hogy a gyerekek környezeti nevelését már kis korban el kell kezdeni, ezt kívánjuk mi is tenni, 1-4., 5-8., osztályos gyerekeknek tartott előadásainkkal. A következő helyszíneket kerestük fel előadásainkkal: Csíkszereda, Csíkcsicsó, Madéfalva, Csíkszépvíz, Csíkszentmiklós, Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csík-

13 mindszent, Csíkrákos, Csíkdelne, Csíkszentmárton. Udvarhely környékén jelen voltunk Székelyudvarhelyen, Felsőboldogfalván, Agyagfalván, Bögözben, Fenyéden, Máréfalván, Zetelakán, Zeteváralján, Szentegyházán és Kápolnáson. A gyergyói körzetben további kilenc előadást tartottunk ezeken a településeken: Gyergyószentmiklós, Gyergyótekerőpatak, Gyergyóújfalu, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Güdüc, Gyergyószárhegy, Gyergyóditró, Gyergyóremete. Az előadások során a jelen kiadványban leírt gondolatokat osztottuk meg a diákokkal, és természetesen kiemelt szerepet tulajdonítottunk a hulladék-megelőzésnek, annak, hogy ötleteket adjunk, ki hogyan tud csökkenteni a termelt hulladék mennyiségén. Nagyon sok kérdés született az előadások során, melyekre igyekeztünk teljes mértékben válaszolni. A sok kérdés tükrözi, hogy valóban volt érdeklődés, érdekelte a diákokat a téma, ezért méltán feltételezhetjük, hogy sok ötletet hasznosítani fognak majd a mindennapokban. Ugyancsak a program keretében hulladékos standunkkal részt vettünk olyan rendezvényeken, mint a Félsziget Fesztivál, Tusványos és a Csíkszeredai Városnapok. A sikeres szereplés érdekében igyekeztünk különböző interaktív játékokat kitalálni, melyek segítségével az érdeklődők tanulhatnak és kikapcsolódhatnak egyazon időben. A legnagyobb sikert egyértelműen az Ökomata játékunk érte el. Ennek a játéknak az alapját nem mi találtuk ki, hanem a magyarországi Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz). Komposztomata néven működő, hasonló játékukat használtuk fel ötletként. Ezt az ötletet gondoltuk tovább, székelyesítettünk rajta, és átalakítottuk hulladékos témakörre, változattunk a szabályzaton. Az Ökomata egy kartonpapírból készült doboz. Miután a játékos megfogalmazott egy környezetvédelemmel kapcsolatos fogadalmat, leírta, és a cetlit bedugta a dobozba, a szerkezet működésbe lépett. Célunk az volt, hogy arra késztessük a játékosokat, hogy tegyenek környezetvédelemhez kapcsolódó fogadalmat, melyet az elkövetkezőkben igyekeznek betartani. Persze sok általános ígéret született, mint például: nem szemetelek, védem a környezetet, szelektíven dobom el a szemetet, de a több száz ígéret között jelentős mennyiségben voltak olyanok is, melyekben a játékosok magasabbra tették a mércét. Hadd idézek néhányat a megtett ígéretek közül: Vásárláskor csakis üveges vizet, és semmi esetre se pillepalackos vizet veszek. Megígérem, hogy nem vágom le a fának a levelét, mert a fa is olyan, mint mi. Când văd o pungă, care nu este din plastic, şi îmi place, o voi cumpăra şi o voi folosi. Tartós és javítható termékeket vásárolok. 13

14 Nem fogok 2009-től dohányozni. Többé nem felejtem el a virágot megöntözni. Fiind de la Dunăre, voi avea mai multă grijă de apă în general. Otthonról mindig viszek zacskót, és nem a boltban veszek. Nem veszek dobozos üdítőket. Nem sértem meg az erdélyi állatokat. :) Környezetemet és önmagamat egyaránt környezettudatos viselkedésre biztatom. Cred că pot încerca să conving cât mai multă lume să aprecieze mai mult mediul înconjurător. Nem iszom több kólát! Megígérem, hogy megeszem ma a meleg ebédet. Soha nem fogok dohányozni. Enni adok a kutyánknak. Nem veszem el a bevásárlóközpontban az ingyenes zacskókat. Amennyiben a több száz ígéretet tevőnek egy része betartja a megígérteket, máris fontos eredményt értünk el hosszabb távon is. A játék úgy folytatódott, hogy képernyőn megjelent egy kérdés, s lehetett választani az alatta jelzett négy válaszlehetőség közül. Kis turpisság persze volt a dologban, csak három ablak volt a dobozon, ahol választ lehetett adni, ez rendszerint mély töprengésre késztette a jelenlevőket. De azért nem voltunk szörnyen gonoszak, a negyedik válasz mindig poén volt, melyet csak jókedvgyártónak szántunk, nem volt helyes válasz. Azok számára, akik nem ismernék az Ökomata kérdéseit, álljon itt néhány: 1. A GMO jelentése: a. Érdekvédelmi Világszervezet b. Szennyvíztisztító baktérium c. Génmódosított szervezet d. Gmóg és Magóg 2. Milyen betegséget terjesztenek a patkányok? a. Influenza b. Skarlát c. Pestis d. Ügynökök a kis semmiháziak? 14

15 3. Mit ábrázol a Zöld SzékelyFöld Egyesület emblémája? a. Gyík b. Hangya c. Tücsök d. Génkezelt paradicsom 4. Ki találta fel a vécépapírt? a. Tin-Cee b. Csai-Kovszki c. Csai-Lun d. Ping Pongh 5. Aceton okozza: a. Szemirritáció b. Fejfájás c. Rákkeltő hatás d. Körömlakk-veszteség Élvezet volt nézni a döbbent arcokat az elején, amikor még nem jöttek rá, hogy a negyedik válaszlehetőség csak töltelék, és lázasan keresték a negyedik ablakot a dobozon. Miután megszületett a döntés, a játékos a megfelelő jelű ablakocskán bedugta a kezét, ahol minden helyes találatnál kézfogás, rossz válasznál kézre ütögetés és útbaigazítás következett. Helytelen válasz esetén fontosnak tartjuk a helyes válasz megbeszélését, ezáltal közvetítve számos értékes információt a hulladék-megelőzésről, szelektív hulladékgyűjtésre való átállásról. A játék végén rendszerint díjakat osztottunk ki a játékosok között. Volt egy lista, mely meghatározta, hogy hány kérdésből hányat kell helyesen megválaszolni, hogy különböző nyereményeket kapjanak. Persze, ezek a szabályok rendkívűl rugalmasak voltak, volt, aki mindenképp szeretett volna egy bizonyos ajándéktípust, és addig faggatóztunk, míg sikerült nyernie. A rendezvények során (Félsziget Fesztivál, Tusványos, Csíkszeredai Városnapok) folytonos volt a látogatottság a standnál, sokan voltak, akik ki szerették volna próbálni az Ökomatát. Voltak azonban olyanok is, akik visszajöttek, mert szerettek volna más kérdésekkel is megismerkedni, sőt, néhányan megkértek, hogy minden kérdést tegyünk fel nekik. 15

16 Az Erdélyi Napló így ír rólunk: Zöld hangya a fűben a Zöld Székely Sátor Tusványoson Ökomata állt egy nagy dobozon. Vajon mi lehet az? Elég sokáig kellett várnom, amíg kitapasztalhattam a doboz rejtélyét, hiszen Tusványoson a Zöld SzékelyFöld Egyesület sátra előtt mindig népes társaság gyűlt össze, vagyis sokakat nem hagyott közömbösen a környezetvédelem kérdése. Mikor végre kipróbálhattam a teljesen környezetbarát szerkezetet, melynek mechanikáját egy másik ember kézfogása vagy enyhe kézre csapása jelentette, nem csalódtam: igazán ötletes kis masinával és igazán elkötelezett emberekkel találkozhattam. A jópofa játék közben komoly témákkal szembesült az Ökomata-használó kérdések formájában, melyekre a megadott válaszlehetőségek közül kellett kiválasztani a helyeset. Ennek megfelelően a játékos a helyesnek vélt válasz betűjével jelzett kis ablakon benyújtotta a kezét, és aszerint kaphatott baráti kézfogást vagy szelíd suhintást, hogy az illető válasz helyes volt-e vagy sem. A Zöld SzékelyFöld Egyesület éppen szolgálatos tagja minden alkalommal értékelte a válaszokat, és röviden ismertette a kérdés lényegét. Jómagam Csonta Lászlót, az egyesület elnökét fogtam ki. Segítségével például megtudtam, hogy az igazán helyes válasz nem is a szelektív hulladékgyűjtés, hanem a hulladékmegelőzés, hogy József Attila, a kenyér, a virágcsokor és a lekvár közül egyedül a lekvár igényel feltétlen csomagolást, s hogy a hulladék és a szemét közzé nem lehet egyenlőségjelet tenni, hiszen az előbbi alapanyag rossz helyen. A Zöld Székely Sátorban a kérdezz-felelek játékon kívül végeztek még ökolábnyom-mérést (vagyis, hogy kinek mennyi zöldterületre lenne szüksége létezéséhez, életmódjának, fogyasztási szokásainak megfelelően), szerveztek óriásplakát-rajzolást a gyerekeknek. Igaz, hogy az Ökomata játékon nyerni is lehetett (például mappát vagy képeslapot), de egyértelműen nem ez volt a lényege: az Ökomata működésbe hozatalához be kellett dobni egy ígéretet (a saját neveddel hitelesítve), amit a mindennapi életben eztán megtartasz és a környezet védelmét célozza. Mindenesetre az érdekes kérdésekkel és az emberi (nem gépi!) odafigyeléssel, ha mást nem, a Zöld Székely Sátor tagjai elérték, hogy szembesülj, hovatovább elgondolkozz a természet megóvásával kapcsolatos néhány dolgon, ami máris több a közömbös semminél. 16

17 És a Transindex: ZÖLD SZÉKELYEK Tusványosi ökolábnyom A zöldek bázisa napközben a Zöld Székely Sátor volt, közvetlenül a sportcsarnokkal szemben; ha éppen nem kirándultak vagy szemetet gyűjtöttek, a környezetvédelmet és a fenntartható életvitelt népszerűsítő játékokkal várták a tusványosi táborlakókat. Az első napok esőzései következtében a legtöbben csupán csütörtökön fedezték fel maguknak az Ökomatát, amely azonban hamarosan óriási népszerűségre tett szert. Kartondobozból készült, környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekkel bombázta a játékost, és a belsejében nem egy gép döntötte el, mi a helyes válasz, hanem hús-vér környezetvédőtől érkezett a visszajelzés. A játékba az nevezhetett be, aki kitöltött egy kis cetlit: ráírta a nevét és egy fogadalmat, amelynek a környezettudatos életvitelhez kellett kapcsolódnia. Volt, aki komoly elhatározással állt neki, volt, aki elpoénkodta, illetve voltak, akik nagyon leszűkítették a fogadalmuk érvényességi idejét és körülményeit, például megígérték, a tábor ideje alatt nem hajítják a cigicsikket a földre világosított föl Ugron Hunor, az Ökomata éppen soros adminisztrátora, miközben két lány már türelmetlenül várta, hogy elkezdődjék a játék.,,a játékosokkal beszédbe elegyedünk, de olyanok is vannak, akik valamely környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéssel, problémával keresnek meg, s azt megbeszéljük, mondja Hunor. A kérdésekre A, B, C válaszok közül lehetett tippelni a helyesre az energiahordozók lebomlási idejétől a PET rövidítés értelméig. Aki több mint öt helyes választ ért el a tízből, kaphatott ajándékot: képeslapot, golyóstollakat, öngyújtót, sörnyitót, mappát, lehúzóst. Volt olyan, aki pólót is nyert, ami azért nagy teljesítmény, mert minden kérdésre helyesen kellett válaszolnia mesélte Csonta László, a Zöld Székelyföld elnöke. A Csíkszeredai Városnapokra már valami újjal is elő szerettünk volna állni, ekkor dolgozódott ki két új játék az Ökodoku és az Ökopeca. Az Ökodoku a népszerű Sudoku játék alapjaira épült, annyi változtatással, hogy a számok helyett különböző szimbólumokat helyeztünk el pl. zöld pont jelzés, Möbiusz-hurok, robbanásveszély stb. Ez már több odafigyelést igényelt, és a látogatók sátrunkhoz leülve sokszor fél órát órát probálták kibogozni a helyes sorrendet. Az Ökopeca, a nevéből is kitűnik, hogy horgászásról volt szó. Ez a kisebb korosztálynak volt kitalálva, és rendkívül nagy sikere is volt, mert mondhatni, nem pihent a pecabot, kézből kézbe adogatták a rendezvény folyamán. Habszivacsból különbö- 17

18 ző formákat készítettünk, festettünk meg (konzervdoboz, újságpapír, PET-palack),és ezeket kellett a rajtuk levő kampó segítségével kihalászni, majd a kijelölt helyre helyezni őket, azaz szelektálni. Itt is voltak, akik szerettek volna egy zöldszékely programpóló birtokába jutni, ők csak azzal a feltétellel kaphattak, ha sorra megküzdöttek az Ökomata Ökopeca Ökodoku rendszerrel. Ugyanitt mint Tusványoson is szerveztünk óriásplakát-festő versenyt, ahol a kicsik kiélhették szabadtéri festőművészi hajlamaikat. A több mint egy méter széles és 12 méter hosszú kiterített plakátra mindenki rárajzolhatta elképzeléseit. A kicsik kiszemeltek egy-egy szabad rést rajta, és festettek lelkesen. 18

19 3. Egy kis hulladéktörténet Szentes Sarolta Nem meglepő, hogy a szemét egyidős az emberiséggel. Mióta az ember megjelent a Földön, azóta termel hulladékot, amely megváltoztatja a talaj, a levegő, a vizek eredeti összetételét. A hulladék alapvetően emberi tevékenység során keletkezik, azok az anyagok, amelyeket már nem használunk, kidobunk, a természetes folyamatok során hasznosulhatnának is, a hulladék tehát olyan anyagokat tartalmaz, amelyek a keletkezés helyén már nem hasznosíthatóak. Nem volt baj a hulladékkal, amíg az emberek kisebb populációkban éltek, szoros kapcsolatban a természettel, a hulladékok ekkor főleg szerves anyagokból álltak, és viszonylag gyorsan lebomlottak. Az első szeméttelepek akkor keletkeztek, amikor az első állandó települések létrejöttek. Talán az egyik legrégebbi fennmaradt hulladéklerakóra Norvégiában akadtak. Ez egy 320 méter hosszú, 65 méter szélességű, 8,5 méter magasságú hulladékkupac volt, amely csontokat, cserepet és hamut is tartalmazott, ezt olykor-olykor meggyújtották, bizonyára azért, hogy szabaduljanak a kellemetlen szagoktól. Az ókori Római Birodalomban már i. e. 600-ban működött a szemételszállítás. A keletkező hulladékokat cserépedényekben tárolták, melyet rendszeresen elszállítottak. Ugyanitt találtak megoldást a szennyvíz problémájára is. A szennyvizet a Cloaca Maxima nevezetű 4 méter magas csatornarendszer vezette el, ezt a rendszert fizetés ellenében lehetett igénybe venni. A görög kultúrában (i. e körül) már ismerték a vízöblítéses toalett elvét, léteztek vízelvezető rendszerek. A szilárd hulladékot (ez csak szerves hulladék volt) trágyaként hasznosították. A római és a görög mellett léteztek más pozitív példák is, pl. a kínai, ahol már régóta (kb éve) működik a hulladékgyűjtő rendszer, illetve a fekáliával való trágyázást eredményesen használják a talaj termékenységének növelésére. A középkorban a hulladékgazdálkodás tekintetében egy visszafejlődés volt tapasztalható. Európában századokon keresztül megszokott látvány volt a szemét az utcákon. Elterjedt volt, hogy a hulladékokat az utcára dobták, vagy nagy részét megetették a disznókkal, amit a disznók nem ettek meg, azt végül az eső mosta le. 19

20 A nagy mennyiségű hulladék miatt az emberek magas sarkú cipőkben vagy gólyalábakkal voltak kénytelenek járni. Nem csoda, hogy elterjedtek a patkányok, amelyek a különböző járványos betegségek (kolera, pestis) hordozói voltak. A városokban végül azért oldották meg a szerves hulladék eltávolítását, mert az embereket zavarni kezdte a bűz, tiszta ivóvízre vágytak. Példaként néhány európai nagyváros megoldása a hulladék- és szennyvízproblémára: Londonban 1306-tól pénzbírságra számíthatott az, aki nem takarította el háza elől a szemetet. Az a háztulajdonos, aki ezt nem tette meg, két shilling bírságot kellett fizessen. Léteztek szennyvízelvezető csatornák, emésztőgödrök, ezek azonban sokszor eldugultak, és végül folyó-, patakvizekbe torkolltak bele, alkalomadtán beleszivárogtak az útjukba eső kutak vizébe ban a párizsi mészárosokat arra kötelezték, hogy az állati eredetű hulladékot a városon kívül helyezzék el. A XV. században Velencében rendeletet hoztak, miszerint tilos a hollókat és héjákat megölni, ezek a madarak ugyanis eltávolítják a szemetet az utcáról ban Johann Wolfgang Goethe így ír Velencéről:...A szemetet ugyan tilos a lagúnákba önteni, de az esőnek nem lehet megtiltani, hogy az utcasarokra lökött szemetet bele ne mossa a lagúnákba, és ami még rosszabb be ne dugítsa a lefolyókat. Ha kiadósan esik, a főterek víz alá kerülnek: kellemetlen mocsok. Mindenki káromkodik és szitkozódik. Ám ha ismét szépre fordul az idő, senki sem gondol többé a tisztaságra. Madrid takarítását úgy oldották meg, hogy az utcákra hordókból vizet öntöttek, így a víz elsodorta a szemetet. 20