A termel köteles a veszélyes hulladékot fajtánként elkülönítve gyjteni és biztonságos átmeneti tárolásáról gondoskodni. A veszélyes hulladékok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A termel köteles a veszélyes hulladékot fajtánként elkülönítve gyjteni és biztonságos átmeneti tárolásáról gondoskodni. A veszélyes hulladékok"

Átírás

1 A termel köteles a veszélyes hulladékot fajtánként elkülönítve gyjteni és biztonságos átmeneti tárolásáról gondoskodni. A veszélyes hulladékok lerakással, illetve égetéssel végzett ártalmatlanításának részletes szabályait a 22/2001 (X. 10.), ill. a 3/2002 (II. 22.) KöM sz. rendeletek határozzák meg, míg a fizikai-kémiai és a biológiai eljárásokkal történ ártalmatlanítás feltételeit engedélyében az illetékes kv. hatóság állapítja meg. A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelje köteles minden veszélyes hulladékot eredményez tevékenységérl anyagmérleget készíteni, a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére szolgáló létesítményei üzemeltetésérl üzemnaplót vezetni, nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni, Az üzemi gyjthelyen 1 éven túl nem tartható, de átmenetileg nem kezelhet veszélyes hulladékok legfeljebb 3 évig történ tárolására tároló-telep létesíthet.

2 Néhány veszélyes hulladék (hulladékolajok, PCB, PCT, elemek és akkumulátorok, egészségügyi hulladékok, állati eredet hulladékok, növényvédszerrel szennyezett csomagoló-eszközök, elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, hulladékká vált gépjármvek) kezelésének részletes szabályairól külön jogszabályok rendelkeznek. Mindezen hulladékokkal mint ún. kiemelt hulladékáramokkal külön-külön kell foglalkozni országos, területi, helyi és egyedi hulladékgazdálkodási tervekben. A hulladék termeljét, birtokosát vagy kezeljét hulladékgazdál-kodási bírság megfizetésére kell kötelezni, ha a hulladékgazdálkodásra vonatkozó elírásokat megszegi. A bírság mértékét a B = A * M * S képlettel számolt összeg Ft-ban, ahol A az alapbírság Ft-ban, M egy módosító tényez, S pedig egy súlyosbító ( a jogsértés ismétldését, ill. a környezet érzékenységét veszi figyelembe). Az alapbírság értéke a kötelezettségszegés fajtájától függen Ft, és ennek %-a állapítható meg ha az elkövet megszüntette a jogsért állapotot a határozat kiadásáig. Az M módosító-tényez az M = V * M t képlettel számolható, ahol V veszélyes hulladékra 10; egyes nem veszélyes hulladékokra 2,5; települési hulladékra 1,5; egyéb nem veszélyes hulladékra 1. M pedig a következ táblázatból kapható meg:

3 Az egyes hulladékfajták kezelésének módjai A városi szemét minsége és összetétele fizikai jellemzk: térfogattömeg; darabosság; összetétel (válogatás útján, anyagféleségek szerint); nedvességtartalom; ftérték; kémiai jellemzk: szervesanyagtartalom (izzítási veszteség); hamutartalom; C/N arány; ph érték; N-, P-, K-tartalom; biológiai jellemzk: szerves anyag biológiai lebonthatósága és a fertzképesség

4 A települési hulladék kezelésének els lépése a hulladékgyjtés. A gyjtés során a hulladék átrakó telepekre kerül, ahol (vagy a végleges kezelés helyén) elkezelik a szemetet (tömörítés, válogatás, osztályozás). Rendezett lerakás esetében kívánatos a hulladék tömörítése. Ezt végezhetik a lerakás eltt présgépekkel bálákat képezve), vagy lerakás után (speciális tömörít-gépekkel döngölve). A városi szemét elhelyezésének legegyszerbb módja a területfeltöltés: a rendezetlen nyílt lerakást ma már nem engedélyezik, helyébe a rendezett lerakás lépett. A biztonságos hulladéklerakás megköveteli a lerakott hulladék és a környezeti elemek közti anyagforgalom megakadályozását, a lerakó helyes üzemeltetését, lezárását és hosszú-távú utógondozását.

5 Ezek az elvek a 22/2001 (X. 10.) KöM sz. rendelet szerinti veszélyes-hulladék-, nemveszélyes-hulladék-, és inert-hulladék-lerakók mindegyikére vonatkoznak, különbség, az alkalmazott szigetel-, és monitoring rendszerek és kiegészít létesítmények és az üzemeltetés módja között van. A nem-veszélyes-hulladék-lerakóban tl települési szilárd, egyéb nem-veszélyes, és olyan szennyvíztisztítási hulladék helyezhet el, melyben a fekali és streptococcus szám az eredeti 10%-ánál kevesebb. A hulladékot a következ ábrán látható szigetelésre lehet lerakni. A komposztálás célja az, hogy a szemétben természetes körülmények között lezajló folyamatokat meggyorsítva a szemét szerves-anyagtartalmából a talajba visszajuttatható talajjavító és humusz visszapótló anyagként. Ez aerob folyamat, melynek során a szerves anyagot a mikroorganiz-musok enzimrendszeri bontják le biológiai oxidációval. Ezért a hmérséklet, ph a kiindulási víztartalom és a C/N arány fontos szerepet játszik a folyamat során. A komposztálás optimális körülményei: hmérséklet: 65 o C víztartalom: % ph: 4,5 9,5 C/N arány: leveg: 0,6 1,9 m 3 /kg szerves anyag * nap szemcseméret: mm prizmákban < 12 mm mechanikus komposztálókban Az anyag elkészítése és érlelési módja szerint számos technológia ismert, ezek elvileg 4 csoportba sorolhatók: komposztálás aprítás nélkül (van Maanen, Baden-Baden eljárások); komposztálás aprítás után (Dorr Oliver, Caspari-Meyer, Gonkard eljárások); komposztálás elérleléssel, aprítás nélkül (Dano-Bio, Prat-Sofranie eljárások); komposztálás elérleléssel, aprítás után (Biotank, Triga, Multibacto, Thomson eljárások).

6 A következ ábrán látható Caspari-Meyer rendszer eljárás nemcsak az aprítási és a válogatási mveletek sorrendjét, hanem a csatorna-iszap bekeverésével történ komposztálást is szemlélteti. A komposztkihozatal a szemétösszetétel és az alkalmazott technológia függvénye. Átlagosan % erjedési veszteség mellett % komposzthozammal lehet számolni, a kb % nem komposztálható maradék pedig rendezett lerakással ártalmatlanítható.

7

8 A szerves anyagtartalmú hulladékok (mezgazdasági és élelmiszeripari hulladékok, istállótrágya, szennyvíziszap) mikrobiológiai hasznosítására elterjedt másik lehetség az anaerob körülmények között lezajló biogáztermelés. Az anaerob lebontás 2 lépésben, 2 (sav-, és metánképz) baktériumcsoport alkalmazásával végezhet el legalább 70 % nedvességtartalom, ph, C/N arány mellett. Termékként a metánból (50-70 v/v %), és széndioxidból álló MJ/m 3 ftérték biogázt és a szerves trágyaként hasznosítható rothasztott iszapot nyerik. A feldolgozott anyagtól függen 1 kg szerves anyagból 0,25 0,5 m 3 gáz nyerhet, ennek %át a rendszer saját ftsére kell fordítani ( a mezofil mikroorganizmusok o C, a termofil fajok pedig o C-on dolgoznak). A biogáz termelés újabban alkalmazott módszere a korábban rendezett lerakással létesített szemét-depóniákba utólag telepített gázkivételi kutakkal végzett gáztermelés. A tapasztalatok szerint éves üzemeltetést feltételezve a gázhozam évente 1,5 4 m 3 /t. A szemét ártalmatlanításának közegészségügyi szempontból jó, ökológiai nézpontból kifogásolható megoldása a szemét ftanyag hozzáadása nélkül történ elégetése. Tüzeléstechnikai szempontból nagy probléma a szemét heterogén összetétele. Ftértéke a nyári hónapokban 3350, a téli hónapokban 6300 kj/kg érték körül mozog, az éghet-anyag, hamu-, és nedvességtartalom függvényében. Általában önmagában éghet a hulladék, ha hamu-, és nedvességtartalma %-nál kisebb, éghetanyag-tartalma %-nál nagyobb. A szemétéget mködésekor figyelembe-veend általános elvek: % légfelesleget kell biztosítani; kis légsebességet kel alkalmazni (így kevesebb pernyét visz magával; a levegszükséglet felét a tztér felett kell adagolni; az égetési hmérséklet min. 850 o C, (1 %-nál több szerves kötés halogént tartalmazó hulladék esetén legalább 1100 o C), ennek biztosítására minden éget egységet ún. támasztó égvel kell felszerelni; az átlagos tartózkodási id a tztérben legalább 2 s legyen. A szemétéget berendezések a kemence építési módjában (rostélyos, vagy rostély nélküli), a rostélyrendszerben (álló-, vagy mozgó rostély), és az adagolás módjában (szakaszos, vagy folyamatos) különböznek. A mai égetk már kielégít hatásfokkal üzemelnek, követelmény a h-hasznosítás (villamos energia-termelés, távftés) is, és sok éget ipari hulladékok égetésére is alkalmas. A szemét mennyiségének %át kitev salak további elhelyezése nem problémamentes. A légszennyezés elkerülése érdekében gáztisztítást (pl. gázmosókkal), porleválasztást alkalmaznak. A hulladékkérdés végs és teljes megoldása a szemét komplex hasznosítása, melynek eredményeként annak minden alkotórésze újrahasznosíthatóvá válik. A városi szemét sok értékes anyagot tartalmaz: az ócskavasat, színesfémet a kohászat tudja hasznosítani, a papírhulladék kinyerésével fákat menthetünk meg, az üvegtörmelék üvegipari nyersanyag, a törött színes üvegbl építipari burkolóanyag készíthet, stb. Hazánkban 2002-ben a papír 32%-át, a manyagok 18 %-át, az üveg 15 %-át, a fémek 82 %-át hasznosították újra. Fontos feladat a szelektív hulladékgyjtés elterjesztése. A vegyes szemét ilyen szempontú feldolgozására is létezik eljárás: (pl. Hydrosposal, ennél egy hatalmas keverben iszapszervé alakítják a szemetet, mágnessel a 20 mm-nél

9 nagyobb vasat, ciklonnal az üveg és vastörmeléket, majd következik a papír kinyerése és a homok eltávolítása. A visszamaradó iszapból szerves trágyát készítenek. Ipari hulladékok A rohamosan fejld ipar min nagyobb mennyiség hulladékot termel, kezelésük sokféleségük és mennyiségük miatt óriási feladat. Az USA-ban 1968-ban kitermelt ásványi anyagoknál a medd mennyisége a fémeknél 60 %-ot, a nemfémes anyagoknál 18 %-ot tett ki, a nyersanyagok feldolgozása során további 32 %, illetve 8 % hulladék keletkezett. Az ipari hulladékok csoportosíthatók iparágak szerint, de a vegyiparban ez nem mond semmit a hulladék jellegére, kezelhetségére vonatkozóan. Célszerbb osztályozási módszer a hulladékok csoportosítása jellegük szerint, amint az a következ táblázatban is látható. Az ipari hulladékok eltávolítására sokféleségük miatt nem alakult ki egységes eljárás, általános elv azonban, hogy üzemen belül a különböz forrásból származó hulladékokat külön kell gyjteni és elszállításukig megfelel körülmények között tárolni. A külön történ gyjtésnél el kell választani az elssorban a városi szeméttel együtt kezelhet hulladékot, a veszélyes hulladékot (fajtánként is elkülönítve!) és az egyéb hulladékot. A hulladékok ártalmatlanítására számításba vehet módszerek rendezett és biztonságos lerakás (esetleg különleges elkezelés után) vagy mélységi elhelyezés; égetés (sokszor különleges kemencékben vagy speciális technológiai elírások mellett) Építési törmelék, bányászati hulladék és medd eltávolítására a leggyakrabban a területfeltöltést, vagy a rendezett lerakást alkalmazzák. Víz-oldható anyagot tartalmazó hulladék esetén figyelembe kell venni a környék víznyer bázisait. A veszélyes hulladékok rendezett, biztonságos lerakásánál fokozott biztonsági követelményeket kell betartani. Az ilyen lerakókba csak olyan (adott esetben

10 térfogatcsökkentéssel, fáziselválasztással, kicsapással, beágyazással, stb. elkezelt) veszélyes hulladék kerülhet, melynek feldolgozása a közeljövben nem várható. A lerakóhelyek létesítésénél megfelel természetes (geológiai viszonyok) és mszaki védelmet kell biztosítani. A mszaki védelem fontos elemei: a tárolótér tagolása és szigetelése zárórétegekkel (agyag, beton); a csapadék-, és talajvíz távoltartása, a szivárgó vizek gyjtése; ellenrz rendszer (figyelkutak) kiépítése és üzemeltetése. A veszélyes hulladékok anyagi tulajdonságaiktól függen ömlesztett, csomagolt, és beágyazott formában rakhatók le. Különösen veszélyes, vagy más módon nem kezelhet hulladékot mélységi elhelyezéssel lehet ártalmatlanítani. Ipari hulladékok égetéssel történ ártalmatlanításakor a hulladék éghetsége (ftérték, nedvesség és hamutartalom) vizsgálni kell annak gyulladási hmérsékletét, lobbanás-, és olvadáspontját, mérgez vagy robbanó voltát. Ezen vizsgálatok segítségével meg kell állapítani hogy a hulladék égethet-e központi égetben város szeméttel együtt, vagy kezelése különleges eljárást, vagy berendezést igényel. Vegyipari hulladékok égetésénél gyakran használt speciális berendezések: forgó dobkemencék; fluidágyas, vagy többlépcss kemence iszapszer anyagok esetén; rostély nélküli aknás kemence gyulladás eltt megolvadó manyagokhoz; folyékony hulladékok porlasztása, vagy merül-égk alkalmazása; speciális tzterek (pl. sóolvadékos kemence, plazmareaktor). A rostély nélküli égetk elssorban folyékony, iszap, illetve pasztaszer hulladékok égetésére használatosak, míg a rostélyos berendezéseket szilárd hulladékok esetében alkalmazzák. Szilárd hulladékoknál a maradék mennyisége % (salakolvasztásos tüzelésnél %), folyékony és iszapszer hulladékoknál pedig 2-10 %. Az égetés során keletkez anyagok korróziós hatása elleni védelemrl, a légszennyez anyagok eltávolításáról gondoskodni kell. A gyakorlatilag hamumentes manyagok hasznosítására alkalmas módszer a pirolízis, melynek során a hulladékot levegtl elzárva o C-ra hevítik. A hbomlás eredményeként fleg gázok keletkeznek, melyeket a ftéstl kezdve egészen az újrapolimerizálásig számos célra lehet használni. Iszapkezelés Külön kell beszélnünk a szilárd és a folyékony hulladékok között átmenetet képez iszapszer hulladékokról, melyek részben az iparban, de legnagyobb részt a szennyvízkezelés során keletkeznek. A víztisztításnál, vagy a különböz ipari folyamatokban (br-, cukorgyári, keményít, szesz-, papír-, gyógyszeripari, stb.) képzd iszapok kezelési módja a bennük felhalmozódó vegyi anyagok függvénye. A városi szennyvíztelepeken alapveten kétféle iszapot kapnak: a mechanikai tisztítás ülepítjében a nyersiszapot, és az eleveniszapos biológiai tisztítóból elvezetett fölösiszapot. Az elbbi mennyisége 50 g/f*nap, az utóbbié pedig kb. 30 g/f*nap. Bár kívánatos lenne ennek a hatalmas iszapmennyiségnek a közvetlen mezgazdasági hasznosítása, ez több ok miatt nem valósítható meg.

11 Az iszapkezelés elsdleges feladata a viszonylag nagymennyiség, de kis szárazanyagtartalmú (a nyersiszapé 2,5 5 %, az eleveniszapé 0,5 1 %) térfogatának csökkentése vízelvonással. Az iszapban különböz formában jelenlév (pórus, sejtállomány, kémiailag között) vizet srítéssel, víztelenítéssel és szárítással lehet eltávolítani. Ezen mveletek térfogat-, és víztartalom-csökkent hatását mutatja a következ ábra. Végs elhelyezés eltt a víztelenített, vagy szárított iszapot komposztálják,vagy elégetik. Egy lakos szennyvizét kezel telepen naponta 100 m 3 iszap keletkezik. Els lépésként az iszapot kondicionálják. Ennek célja a tulajdonságok olyan megváltoztatása melynek eredményeképpen a következ mvelet során javul az iszap vízleadó képessége (flokkuláló szerek hozzáadásával érik el). További technológiai cél lehet az iszap ferttlenítése (pasztrözéssel: 30 perc, 70 o C; rádioaktív sugárzással). Az iszapsrítés legegyszerbb módja annak ülepítése, henger alakú mtárgyban, lassú keveréssel, 8 12 % iszapkoncentráció is elérhet. A víztelenítés legelterjedtebb módszere a vákuumszrvel (15-30 % iszaptartalom, folyamatos üzem, vagy szrpréssel (60 % iszaptartalom, szakaszos üzem) történ szrés. Dinamikus víztelenítés centrifugálással, vízszintes tengely, g gyorsulást biztosító ki helyigény centrifugákkal. Szárítás szikkasztóágyakban, mert a hvel tötén szárítás nagyon drága, Égetben történ ártalmatlanítás esetén elszárítást alkalmaznak.

12 Talajvédelem A talaj fontosabb jellemzi: A talaj szemcsézettsége és az egyes frakciók tulajdonságai: Knopp-féle talajszita-sorozattal szitálva az alábbi frakciókat különböztetjük meg: kzettörmelék > 7 mm durva kavics 5 7 mm apró kavics 2 5 mm; a kavics és kzettörmelék jelenléte káros durva homok 0,2 2 mm; a vizet jól vezeti, %-nyi mennyiség hasznos lehet, a kötött talajokat lazítja finom homok 0,02 0,2 mm; a vizet jól vezeti, az agyagtalajokat lazítja, %-ig kedvez lehet por < 0,05 mm iszap 0, mm; víztartó képessége jó, a vályogtalajok f alkotórésze, nagy iszaptartalom csak morzsás szerkezet esetén hasznos agyag, humusz < 0,002 mm; az anyag szervetlen kolloidok, a humusz szerves kolloidok keveréke, kitn víztároló képességgel rendelkeznek, a talaj vázrészeit rögökké, morzsákká ragasztják össze. Az agyagtalajok f része az agyag, mely nagyobb mennyiség esetén kötött, nehezen mvelhet szerkezetet alakít ki, A humusz a talaj élvilágának teremt kedvez feltételeket, és fontos szerepe van a talaj termékenységének fokozásában. A talaj pórusvolumene: a talajtérfogat százalékában kifejezett pórusmennyiség (hézagtérfogat), homogén szikláé 0%, homok- agyag keveréké 32 %, homoké %, kerti földé 65 %, tzegtalajé %. Fontos a pórusok mérete is, a 30 µm-nél nagyobb durva pórusok vezetik a vizet és lehetvé teszik a talaj levegzését. A talaj permeabilitása: megmutatja hogy a talaj víz, vagy más folyadék, illetve a leveg számára milyen mértékben járható át. Értéke a pórusvolumentl és a nedvességtl függ. Talajszennyezés vízzel történ terjedését jellemzi a talaj szivárgási tényezje, értéke a jó szigetel agyagásványokra cm/s.

13 A talaj kapillaritása: elssorban a pórusátmértl függ, de a nedvességtartalom is befolyásolja. Kis átmérj pórusokban a kapillárisemelkedés nagyobb és lassan megy végbe (agyagtalaj esetén 1 2 m, vagy ennél is több), nagy átmérj pórusokban kisebb és gyorsabban megy végbe (homoktalajban 30 cm). A talaj vízkapacitása: a talajminta 105 o C-on tömegállandóságig történ szárítása során elszenvedett, %-ban megadott tömegveszteséget jelenti. Jellemzésére a minimális és a maximális vízkapacitást használják. Az elbbi a talaj pórusaiban visszatartott víz mennyiségét jelenti. Ha a talaj vízkapacitása minimális, már nem érvényesül a talaj kapillaritása. Minimális vízkapacitással rendelkezik pl. a talajvíz-átereszt zóna. Maximális vízkapacitásról akkor beszélünk, ha a talaj pórusterét 100%-ban kitölti a víztartalom. Maximális vízkapacitással jellemezhet pl. a talajvízgyjt zóna, illetve a tömött agyagtalajok. A talajvíz: a talaj a csapadékból, a talajvízbl és igen kis mértékben a talajba jutó leveg páratartalmából fedezi nedvességtartalmát. A talajvíz megkötése pórusokban történik. A víz párolgás és a talajvízbe történ leszivárgás következtében változtatja helyét a talajban. A víztartalom alapján a talaj a felszíntl az impermeabilis rétegig terjeden az alábbi zónákra osztjuk fel: Kiszáradási vagy párolgási zóna helyezkedik el a felszínhez legközelebb. Nedvességtartalma szélsségesen változik. Az átereszt zóna biztosítja a növényzet számára a víztartalékot. Víztartalma elssorban a párolgási zóna víztartalmának függvénye, mert itt még nem érvényesül a talaj vízemel képessége. A kapilláris zónában növelheti a minimális vízkapacitást a kapillaritás és a vízgz mozgása is. A talajvízgyjt zóna tartalmazza a legtöbb nedvességet, maximális vízkapacitással rendelkezik, innen nyerjük ivóvizünket. Az impermeabilis zóna a talajvízgyjt zóna alatt helyezkedik el, mely a víz számára többé-kevésbé áthatolhatatlan, pl. agyag, kzet. A talajban függlegesen mozgó nedvesség az impermeabilis zónát elérve mozgását megváltoztathatja, elmozdulhat oldalsó irányban is a réteg mentén. A talajvízzel kapcsolatban ismerni kell a vízgyjt zóna felszíntl való távolságát, a talajvízáramlás irányát, és talajvíz-ingadozás mértékét. Tiszta, megfelel talajvízállású talajban addig amíg a víz eljut a vízgyjt zónáig, ún. nemesedési folyamaton megy keresztül, ami 4-5 m mélységben márt beteljesedik és sterillé válik a víz. Szennyezett, magas vízállású talajban ez a nemesedés csak részben megy végbe. A talajvíz is szennyezdhet, és így a talajból nyert ivóvíz minsége is tartósan megváltozhat. Hulladék anyagok végs elhelyezése szempontjából is fontos ismerni a talajvíz-ingadozás mértékét. Olyan területet kell erre a célra kijelölni, melynek fels, ingadozási szintje 2 m-nél mélyebben van, és nincsenek a közelében vízellátásra szolgáló kutak. A talajleveg: a pórusokban helyezkedik el, vízgz és különböz bomlási folyamatokból származó gázok találhatók benne. CO 2 -tartalma 0,2 14 %, átlagosan kb. 2 %, O 2 -tartalma kb. 12 %, ezenkívül H 2 S, CH 4, merkaptánok és indol is van benne. Ezek a talaj szerves anyagainak bomlásából származnak, az összetétel anaerob bomlásra utal. A talajlevegben ionizáló sugárzás is észlelhet, mely 3 radioaktív izotóptól származik. A talajleveg összetétele meghatározza a talajban végbemen folyamatok irányát, oxigéndús levegj talajban oxidációs, oxigénben szegény talajban redukciós irányban tolódnak el a biokémiai folyamatok.

14 A talaj természetes összetevi A talaj mikroorganizmusai: a baktériumok fleg a szervetlen részecskéket körülvev kolloid anyagban szaporodnak a legjobban, ugyanis ilyen környezetben a biokémiai folyamatok felgyorsulnak, a baktériumok több táptalajhoz jutnak. A talajbaktériumok mennyisége és fajtája a talaj fizikai, mechanikai tulajdonságaitól, h-, leveg-, és vízgazdálkodásától, ásványi-anyagtartalmától függ. A mezgazdasági mvelés alatt nem álló talaj tömött, kis szemcséj, kis pórusméret, kevés levegt tartalmaz, baktériumflórája is szegényes. A termtalaj fellazított, morzsás szerkezet anyaga temérdek baktériumot és gombát tartalmaz. Tömött, légszegény talajokban már alig vannak, illetve hiányozhatnak az aerob fajok. Kb. 1,5 m-tl lefelé már túlsúlyban vannak az anaerob baktériumok. A talaj mélységével tökéletesedik a baktériumszr szerepe, mert 4-5 m mélységben, a gyepes, kötött talaj alatt a talajvíz már megközelíten steril. A talaj természetes ásványi anyagai: a Föld szilárd kérgébl származnak. Szerepük és az ember biológiai szükséglete szerint makro-,(na, K, Ca, P) mikro-,(cu, Fe, Co, I, Mg, S) és ultramikro-elemek (F, Zn, As, Mn, Sr, Se) csoportjára osztjuk ket. Az ásványi anyagokat az el szervezetek ionok, vegyületek, ritkábban nagyobb molekulatömeg szerves vegyületek formájában veszik fel. A talaj és az emberi szervezet ásványi anyagtartalmát láthatjuk a következ táblázatban. A talaj szennyezdései: minden, a talaj felszínére, vagy közvetlenül a talajba került folyékony, oldott, vagy oldható szilárd antropogén, talajidegen anyag. Ha egy adott anyag koncentrációja a talajban vagy talajvízben meghatározott értéket meghalad, a talajt szennyezettnek tekintjük. A szennyezés forrásai: régebbi lerakók, meddhányók, ülepít-medencék; potenciális szennyez tevékenység területei, nagykiterjedés talajszennyezések; háborús maradványok, katonai területek

15 A talaj szennyez ásványi anyagai részben közvetlenül kerülnek a talajba (pl. veszélyes anyagok lerakása, elásása), részben pedig a szennyez forrásokból a levegbe kerülnek, majd onnan az ülepedés és a csapadék kimosó hatása következtében a talajra/talajba jutnak (pl. egy Al-kohóban 1 kg Al elállítása során 13,2 g kerül a levegbe és onnan a talajba). A mezgazdasági tevékenységbl származó talajszennyezések közül legjelentsebbek a talajjavításra, ferttlenítésre és a növénykártevk elleni védekezésre használt anyagok. Zeket viszonylag nagy mennyiségbe, a talaj fels cm-es rétegébe bedolgozva alkalmazzák. Jelents a permetkiszóródásból, levelekrl a talajba jutó mennyiség is. Hogy a talajvíz milyen mértékben válik szennyezetté, attól függ, hogy a lassú lemosódás ideje alatt az adott hatóanyagból mennyi marad aktív állapotban. A szennyezdést befolyásolja a talajvízszint mélysége, a talaj típusa, a hatóanyag és toxikus termékeinek vízoldhatósága és illékonysága. A talajban elforduló policiklikus szénhidrogének részben mint ott képzd anyagok (a növényzet és a talajbaktériumok szintetizálják ket), részben szennyezésként fordulnak el a talajokban. Utóbbi esetben több forrásból származhatnak, pl. erdtüzekbl, kokszolókból, kolaj-finomítókból, közlekedési csomópontok, forgalmas útvonalak, nagyvárosok légterében os megtalálhatók. Innen a kiüleped aeroszolokkal kerülnek a talajba. Jó öntisztuló-képesség talajokban nem jelentenek különösebb veszélyforrást, ennek hiányában a talajvíz, illetve az ivóvíz szennyezése utján íz-, és szag-beli károsodást okoznak, illetve közvetlenül is veszélyeztetik az embert. A talaj detergens szennyezdésének forrása részben a háztartási szennyvíz, de az ipari szennyvizek befogadójából is bejuthatnak a talajba. A talaj adszorbeálja ezeket, ez a folyamat a legfels 2-3 cm-es rétegben a legintenzívebb. Egy részük a talaj mélyebb részeibe hatolva eléri a talajvizet. Ma az anionaktív detergenseket a talajvíz szennyvíz jelleg szennyezésének kémiai indikátorának tekintik. A talajvízzel vándorolva 1-3 év alatt m-t tesznek meg. Elssorban organoleptikus hatást fejtenek ki, de elsegíthetik toxikus anyagok vándorlását is. A talaj ásványolaj eredet szennyezése pl. balesetek, csvezetékek sérülése nyomán számolni kell vele. Az olaj a talajban kétfázisú, heterogén rendszert alkot. Laza száraz talajban lefelé, tömöttben oldalirányban áramlik. Az olaj a talajvíznél lassabban vándorol, a benzin kb. olyan sebességgel mozog mint a talajvíz. Az ásványolaj eredet szennyezdések a talajvíz minségét rontják, a talaj öntisztuló képességét gátolják. Hulladékokból és hulladékkezelésbl ered talajszennyezés: élvíz befogadók hiányában a folyékony hulladékok egy részét, a szilárd hulladékokat pedig majdnem teljes egészében a talajban, vagy a talajon elhelyezve ártalmatlanítják, megváltoztatva ezzel a talaj eredeti állapotát. Ha ezek a hatások az ember szempontjából kedveztlenek, akkor ez a folyamat a talaj káros elszennyezését jelentik. Fekália, háztartási szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezése során patogén baktériumok és nagymennyiség szerves anyag kerül a talajba. Az öntisztulás során a kórokozók elpusztulnak, A szerves anyagok mineralizálódnak, a nitrogéntartalmú vegyületek nitrifikálódnak. Az öntisztulási folyamat végtermékei a klf. szervetlen sók, (melyek a csapadékvízzel vagy a szennyvízzel a talajvízbe jutnak) és a humusz. Ahhoz hogy a talaj öntisztulása végbemenjen idre és megfelel talajrétegre van szükség. Ha a lebontás feltételei térben és idben nincsenek meg, a talajvíz szennyezdhet a még le

16 nem bontott szerves anyagokkal, melyen a vándorlással ivóvíz-kutak vizébe is bejuthatnak és fertzést is okozhatnak.jó áteresztképesség talajban a szennyezdés fleg függleges irányban terjed, az öntisztulási folyamat lezajlásához min. 1,5 m szrréteg-vastagság szükséges, ez néhány évre biztosítja a talajvíz baktériumfertzéstl való mentességét. A különböz tárolókból kikerül iszap ártalmatlanítása legmegfelelbben házi szeméttel 1:4 arányban keverve komposztálással oldható meg. A házi-szemét égetéssel történ megsemmisítése után az eredeti szemétmennyiség %-át kitev salak marad vissza, mely oldható komponenseket is tartalmaz. A salakot is általában talajon helyezik el, a csapadékvíz hatására az oldható anyagok bemosódnak a talajba, jelentsen növelve a talajvíz sókoncentrációját. Ipari hulladékok talajon történ elhelyezése esetén a lerakóhelyen gyakran az egy adott termelési folyamatra jellemz anyagok halmozódnak fel, talajszennyez hatásuk a vízoldható vegyületek jelenlététl függ. Mérgez anyagok még akkor is veszélyt jelentenek, ha nem vízoldhatóak. A talaj szennyezése legeredményesebben a nagyobb arányú hulladékhasznosítással csökkenthet, azonban hulladékok talajon történ ártalmatlanításával továbbra is számolni kell. A talaj természetes hulladékforgató, és rendelkezik olyan sajátosságokkal, melyekkel az anyagok bizonyos fajtáit ártalmatlanítani képes. A talaj öntisztulása A talaj felszínén és mélyén érvényesül öntisztulásban mechanikai, fizikai, kémiai és biológiai folyamatok játszanak szerepet. Természetes körülmények között ioncsere is végbemegy a talajban, mely hosszabb id alatt játszódik le, és az ionok kötési energiáitól is függ. A kationok kötési energiáinak sorrendje: Li + < Na + < K + << Mg 2+ < Ca 2+ < Ba 2+ << Al 3+ < Fe 3+ A talajok öntisztulásában jelents szerep jut a mikroorganiz-musoknak. Steril talajban nincs öntisztulás. Az oxigéntenzió növelése a nitrifikáció, CO 2, SO 2, SO 3 képzdését segíti, csökkentése pedig az NH 3, CH 4 és H 2 S képzdésének kedvez. A talaj fehérjéi ammonifikáció és nitrifikáció révén bomlanak el. (H 2 S, merkaptánok, indol és szkatol képzdik a folyamat során) A szerves anyag oxidációja során zsírsavak keletkeznek, melyek további oxidációval CO 2 -vé és H 2 O-vá alakulnak. Talajszennyezési károk elhárítása A 219/2004 (VII. 21.) kormányrendelet szerint néhány kivétellel tilos, - a földtani közeg és a felszínalatti vizek szennyezésének megelzése érdekében, - a rendelet 1 sz. melléklete szerinti szennyez anyagoknak közvetlen bevezetése felszínalatti vizekbe; közvetett bevezetése felszínalatti vizekbe fokozottan érzékeny területeken; mélymvelés bányákban, illetve mélyinjektálással történ elhelyezése. Szennyez anyag minden emberi tevékenységbl származó anyag, mely a földtani közegbe, felszínalatti vizekbe jutva szennyezést, illetve vízminségromlást okozhat.

17

18 Fokozottan érzékeny területnek számítanak pl.: ivóvízbázisok, ásvány-, és gyógyvizek meghatározott hidrogeológiai védterületei; karsztos területek, ahol a felszínen vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészk, dolomit képzdmények találhatók; állóvizek mederéltl számított 0,25 km széles parti sávja; meghatározott természetvédelmi területek. Érzékeny területek: karsztos területek, ahol 100 m-en belül a felszín alatt mészk, dolomit képzdmények találhatók; ahol a felszín közelében jó vízadó réteg van; állóvizek mederéltl számított 0,25 1 km közötti övezete. Kevésbé érzékeny terület: ami nem tartozik az elz kettbe. A 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza hazánk településeinek a különbözérzékenység területek szerinti besorolását. Kármentesítés A már bekövetkezett, határértéket meghaladó szennyezettség esetén a tevékenység folytatójának kármentesítést kell végezni. Ha ez ismeretlen, vagy jogutód nélkül megsznt szervezet és a tevékenység a környezetvédelmi törvény hatálybalépését követen folyt vagy folyik, akkor a terület tulajdonosa, vagy használója; tevékenység a környezetvédelmi törvény hatálybalépését megelzen történt, akkor a Magyar Állam nevében kijelölt szervezet kötelezett a kármentesítésre. Az állami feladatokat az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében végzik. Leggyakoribb szennyez anyagok a növényvédszerek, nehézfémek és a szénhidrogének. A szennyezett terület károsodásának megállapítása során rögzítik a terület korábbi használatának történetét, geológiai és hidrogeológiai viszonyokat, a talaj jellemzit, a szennyezés módját, mennyiségét, kiterjedését, valamint a talajvíz jellemzit és szennyezettségét. A talajtisztítási eljárás eredményességét reprezentatív mintavétellel kell igazolni, a késbbiekben pedig ellenrizni kell (pl. figyel-kutakból vett vízminták elemzésével). A földtani közeget és a felszínalatti vizeket ért szennyezés minsítéséhez a 10/2000 (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletet mellékleteiben megadott (A) háttérkoncentrációkat, (B) szennyezettségi és (C i ) intézkedési határértékeket kell alkalmazni. A (B) szennyezettségi határérték felszínalatti víznél az ivóvízminség és a vízi ökoszisztéma igényeinek, földtani közegnél a talajok multifunkcionalitásának figyelembevételével megállapított koncentráció. A (C i ) intézkedési szennyezettségi határérték felett a különböz érzékenységi területeken a környezetvédelmi hatóságnak intézkednie kell a kármentesítésrl. A kármentesítés els szakasz a tényfeltárás, ezt követi a mszaki beavatkozás, majd az utóellenrzés.

19

20

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

A vízszennyezést csökkent vagy megszüntet technológiai módosítás. Értékes anyagok visszanyerése. Szennyvíztisztítás

A vízszennyezést csökkent vagy megszüntet technológiai módosítás. Értékes anyagok visszanyerése. Szennyvíztisztítás A vízszennyezést csökkent vagy megszüntet technológiai módosítás Értékes anyagok visszanyerése Szennyvíztisztítás Egyik példa erre a fluorapatit gyártásánál keletkez fluoridtartalmú szennyvizek problémája:

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet FŐBB TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Nyilatkozat ... 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: ... ... ...

Nyilatkozat ... 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: ... ... ... 1.sz. levélminta 1. sz. melléklete 1. számú melléklet a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelethez Nyilatkozat az 1991. évi IL. törvény 31. (1) bekezdés c) pontja, illetve a 70. c) pontja szerint a felszámolási

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Az ózonréteg sérülése

Az ózonréteg sérülése Az üvegházhatás Már a 19. században felismerték hogy a légköri CO2 üvegházhatást okoz. Üvegházhatás nélkül a felszínen 2 m-es magasságban 14 oc-os hmérséklet helyett kb. 2 oc lenne. Az üvegházhatás mértéke

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék ENERGIAHORDOZÓK CSOPORTOSÍTÁSA Összes energiafelhasználás alakulása szénegyenértékben 1960-2020

Részletesebben

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok FKF ZRt. Környezetvédelmi osztály A magyarországi hulladékösszetétel alakulása vizsgálati tapasztalatok XV. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai fórum és kiállítás 2008.Április 22-24. Szombathely A hulladékbegyűjtéshez,

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 85.157-1-7/2011. Ea: dr. Balthazár Éva Pádár Csilla Tárgy: hulladékkezelési engedély H A T Á R O Z A T A Biopetrol Környezettechnikai

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

Szennyvíztisztítás 9. ea.

Szennyvíztisztítás 9. ea. Szennyvíztisztítás 9. ea. Melicz Zoltán Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet A mai órán beszélünk: A szennyvíztisztítás hulladékairól Keletkezés helye Ártalmatlanítás lehet ségei Az iszapkezelésr l

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3

A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3 A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3 (Fordította: Dr. Való Magdolna) A zománcozás eltti elkezelés egy igen fontos folyamat. A

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

Veszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék

Veszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék Petrolkémiai alapanyagok és s adalékok eláll llítása manyag m hulladékokb kokból Angyal András PhD hallgató Veszprémi Egyetem, Ásványolaj és Széntechnológiai Tanszék Veszprém, 2006. január 13. 200 Mt manyag

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés Hulladék / melléktermék felmérés Adatszolgáltató 1. Adatszolgáltató neve Weprot Kft. 2. Kapcsolattartó neve Elérhetıség 3. Település Dabas 4. Utca, házszám Kör utca 6/A 5. Irányítószám 2372 6. Telefon/fax

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP TRIFENDER

BIZTONSÁGI ADATLAP TRIFENDER Budapest 2007. október 11. készítmény neve: 1. A készítmény neve: Gyártó cég neve: Biovéd 2005 Kft. 9923 Kemestaródfa, Kemesmáli út 23. telefon: 20/951-81-51, fax: 20/460-41-99 email: bioved@bioved.hu

Részletesebben

SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZÉS KÁRMENTESÍTÉSE. Kovács Györgyi DE AMTC KIK Karcagi Kutatóintézet

SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZÉS KÁRMENTESÍTÉSE. Kovács Györgyi DE AMTC KIK Karcagi Kutatóintézet SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZÉS KÁRMENTESÍTÉSE Kovács Györgyi DE AMTC KIK Karcagi Kutatóintézet Környezetszennyezés fogalma: Környezetszennyezés a környezetet, illetve az embert közvetve vagy közvetlenül károsító

Részletesebben

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Részletesebben

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál Veres András előadása

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

A programban együttm KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ANYAGGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI IRODA

A programban együttm KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ANYAGGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI IRODA A programban együttm ttmköd partnerek: KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ANYAGGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI IRODA A munka idtartama: 32 hónap Kezdete: 2004. Október 15. Vége: 2007. Június 15. Ma:2007. június 15. MOKKA konferencia

Részletesebben

Elérhet legjobb technika a kerámiatégla és -cserép gyártásában

Elérhet legjobb technika a kerámiatégla és -cserép gyártásában !" #$%&'(! )'*+, Elérhet legjobb technika a kerámiatégla és -cserép gyártásában TERVEZE T Tégla és Cserépipari Környezetvédelmi Társulás a Környezetvédelmi Alap Célelirányzat támogatásával és a Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

TALAJVÉDELEM Dr. Barkács Katalin

TALAJVÉDELEM Dr. Barkács Katalin TALAJVÉDELEM 1 2 A TALAJ JELLEMZŐI háromfázisú polidiszperz rendszer, amelyben szilárd, cseppfolyós és légnemű anyagok találhatók diszpergált állapotban a bioszféra része, a szilárd földkéreg legfelső,

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő -testületének

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély Ügyszám: 25632/2014. Iktatószám: 24353/2015. Ügyintéző: Görög Annamária H A T Á R O Z A T 1.00 Engedélyes:

Részletesebben

Archenius egyenlet. fehérje denat. optimum

Archenius egyenlet. fehérje denat. optimum Bírság A bírság nem mentesít semmi alól. A környezetvédelmi minisztérium vagy a jegyző szabhatja ki (utóbbi esetben a bírság 30%-a az önkormányzatot illeti). ( ) Alap 9-18.000 Ft Környezetveszélyeztetés

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ] KÁR... ÉN ÉLVEZTEM... www.eautarcie.org

A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ] KÁR... ÉN ÉLVEZTEM... www.eautarcie.org A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ]??? KÁR...... ÉN ÉLVEZTEM... A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége A MINDENT-AKUKÁBA RENDSZER A HULLADÉKOK SZELEKTÍV BEGYŰJTÉSE

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

Biogáz Biometán vagy bioföldgáz: Bio-CNG

Biogáz Biometán vagy bioföldgáz: Bio-CNG Biogáz tisztítás A biogáz metán (60-65% CH 4 ) és széndioxid (30-35% CO 2 ) keverékéből álló gáz, mely kommunális szennyvíziszap, állati trágyák és mezőgazdasági maradékok fermentációja során termelődik

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

ORSZAGOS KOR NYELETVFDLLMI ES~ERMESZEIVEDEL VII F OFELUGYELOSEG HATÁROZAT

ORSZAGOS KOR NYELETVFDLLMI ES~ERMESZEIVEDEL VII F OFELUGYELOSEG HATÁROZAT .. ORSZAGOS KOR NYELETVFDLLMI ES~ERMESZEIVEDEL VII F OFELUGYELOSEG Ik a ós:dm: EÍá iraisa,,,: Ugvinté:ó: OKTF-KP/l996-2 1/2015. 14/6002/2014. Gábriel Edit Túigv: l-iulladékgazdálkodási engedély HATÁROZAT

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

-komposztálás -biogáz nyerése

-komposztálás -biogáz nyerése SZILÁRD HULLADÉK -az ember termelői-fogyasztói tevékenysége során keletkezik -forrásai: háztartások, ipar, mezőgazdaság stb. Osztályozás -égethető és nem égethető -komposztábilis (bomló) és nem komposztábilis

Részletesebben

Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt)

Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Melicz Zoltán EJF Baja MaSzeSz Konferencia, Lajosmizse, 2012. május 30-31. Arzén Magyarország Forrás: ÁNTSZ (2000)

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1.A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapilláris víz (növények által felvehető víz), adszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

1. BEVEZETÉS... 4 2. A KISTÉRSÉG ÉS TELEPÜLÉSEINEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 6 3. LAKOSSÁGI FELMÉRÉS... 12

1. BEVEZETÉS... 4 2. A KISTÉRSÉG ÉS TELEPÜLÉSEINEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 6 3. LAKOSSÁGI FELMÉRÉS... 12 1. BEVEZETÉS... 4 2. A KISTÉRSÉG ÉS TELEPÜLÉSEINEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 6 2.1. DEMOGRÁFIAI ADATOK... 6 2.2. DOMBORZATI VISZONYOK... 6 2.3. TALAJTANI ADOTTSÁGOK... 8 2.4. TERÜLETHASZNÁLAT (MEZGAZDASÁG,

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

A gyártás helyszíne: A telephely meglév a város ipari övezetében helyezkedik el. Kft tevékenységét több épületben, egy telephelyen végzi.

A gyártás helyszíne: A telephely meglév a város ipari övezetében helyezkedik el. Kft tevékenységét több épületben, egy telephelyen végzi. KÖRNYEZETVÉDELMII TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.. 5100 JÁSZBERÉNY,, THÖKÖLY ÚT 20.. T:: 57//405--059 F:: 57//502--845 M:: 30//99--59--435 JELENTÉSE AZ ProfExt JÁSZBERÉNY,, IIPARTELEP ÚT 3.. ALLATTTTI I

Részletesebben

Vízbesajtolás homokkövekbe

Vízbesajtolás homokkövekbe Vízbesajtolás homokkövekbe Problémák, olajipari tapasztalatok és ajánlások Hlatki Miklós okl. olajmérnök Vízbesajtolás homokkövekbe Tartalom A nemzetközi olajipar vízbesajtolási tapasztalatai A hazai vízbesajtolási

Részletesebben

Technológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása

Technológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása Környezetvédelem A szennyvíztisztítás célja Technológiai rendszerek 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása 2008/2009-as tanév, I. félév Horváth Balázs SZE MTK BGÉKI

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0 Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0 Karbantartás Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon Október 2014. október 15. Készítette: Kemény Béla Gestamp Hungária Kft

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A KÖR-KER Környezetvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

KIVIRÁGZÁSMENTES SZÁRAZHABARCS Bmstr.Dipl.HTL.Ing. Eduard LEICHTFRIED Wopfinger Baustoffindustrie GmbH Budapest, 2010 marc. 23.

KIVIRÁGZÁSMENTES SZÁRAZHABARCS Bmstr.Dipl.HTL.Ing. Eduard LEICHTFRIED Wopfinger Baustoffindustrie GmbH Budapest, 2010 marc. 23. KIVIRÁGZÁSMENTES SZÁRAZHABARCS Bmstr.Dipl.HTL.Ing. Eduard LEICHTFRIED Wopfinger Baustoffindustrie GmbH Budapest, 2010 marc. 23. SZÁRAZHABARCS 40 év tapasztalat Előkevert, állandó minőség Minden alkotóelem

Részletesebben