TALAJVÉDELEM Dr. Barkács Katalin
|
|
- Magda Fábián
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TALAJVÉDELEM 1
2 2
3 A TALAJ JELLEMZŐI háromfázisú polidiszperz rendszer, amelyben szilárd, cseppfolyós és légnemű anyagok találhatók diszpergált állapotban a bioszféra része, a szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója fizikai, kémiai, és biológiai folyamatok bonyolult rendszerének állandó színhelye 3
4 A TALAJ FELÉPÍTÉSE levegőtartalma: O 2 tartalma: 15% CO 2 tartalma: a levegőbeni 0,03%-hoz képest 1-3% víztartalma: Magyarország talajtakarójának egy méteres rétege mintegy km 3 víz befogadására és km 3 víz raktározására képes, amelynek kb %-a hasznosítható víz szervetlen: ásványi anyagok, kőzetek szerves: - élő: növényzet, állatvilág (mikroorganizmusok) - élettelen: humusz 4
5 5
6 A TALAJ TERMÉSZETES ÖSSZETEVŐI Talajlevegő: pórusokban helyezkedik el, találhatunk benne vízgőzt, továbbá különböző bomlási folyamatokból származó gázokat. CO 2 tartalma: 0,2 14 % között ingadozik, de átlag 2 % O 2 tartalma: % Tartalmaz még ammóniát, kén-hidrogént, metánt, merkaptánt, indolt és szkatolt is. A talajlevegő összetétele meghatározza a talajban végbemenő folyamatok irányát, mivel az oxigéndús levegőjű talajban oxidációs és oxigénben szegény levegőjű talajban redukciós irányban tolódnak el a biokémiai folyamatok. 6
7 A TALAJ TERMÉSZETES ÖSSZETEVŐI Talajvíz A talaj a csapadékból, a talajvízből és igen kis mértékben a talajba jutó levegő páratartalmának megkötődéséből fedezi nedvességtartalmát. A talaj víztartalom alapján történő felosztása: - kiszáradási vagy párolgási zóna: változó víztartalmú - áteresztő zóna: a növényzet számára ez biztosítja a víztartalékot - kapilláris zóna: minimális vízkapacitással rendelkezik - talajvízgyűjtő zóna: max. vízkapacitással rendelkezik, ebből a rétegből nyerjük az ivóvizünket - impermeábilis zóna: a víz számára többékevésbé áthatolhatatlan pl. agyag, kőzet 7
8 A TALAJ TERMÉSZETES ÖSSZETEVŐI Természetes ásványi anyagok: makroelemek: Na, K, Ca, P mikroelemek: Cu, Co, I, Mg, S ultramikroelem: F, Zn, As, Mn, Radioaktív izotópok: urán-238, tórium-232, kálium-40 8
9 A TALAJ TERMÉSZETES ÖSSZETEVŐI Humusz: - szerves kolloidok keveréke - a talaj legelterjedtebb nem élő szerves anyaga, aromás karakterű három dimenziós kolloid rendszer Fő tulajdonságai: - kitűnő víztároló képesség - a talaj vázrészeit rögökké, morzsákká ragasztja össze - a növények tápanyagait megköti, védi az eső okozta kimosódástól - C-forrás, továbbá adszorbens mval/100g ioncsere kapacitású 9
10 HUMUSZ SZEREPE A KÖRNYEZETBEN A humin anyagok fontos szerepe: savasság, komplexképzés, redukálók, kolloidok kevés oldott rész Más elemek biológiai hozzáférhetőségét befolyásolja Az élő vizek szerves anyagának fele (DOC) huminszerű pl. 8-9 mg/l C a Balaton szerves oldott anyaga fajlagos UV abszorpció A 254 /DOC adat a szakirodalomban vízre átlag 12, talajeluátumra ez az érték A humusz a vízben C-forrás, továbbá adszorbens Toxikus vegyületek prekurzora (klórozás) kg C/év/hektár a humusz eredetű atmoszférikus szennyezés 10
11 A TALAJ TERMÉSZETES ÖSSZETEVŐI Mikroorganizmusok: Felszín alatti 0-15 cm mélységben: kevés mikroba cm mélységben: több tíz millió mikroba/ 1 g talaj 1,5 m mélységben: anaerob baktériumok 1 gramm talajban élő mikrobák megoszlása: 1 milliárd baktérium 35 millió sugárgomba 100 ezer egyéb gomba 100 ezer kékalga 30 ezer egysejtű 11
12 A TALAJ FONTOSABB JELLEMZŐI Pórusvolumen ( hézagtérfogat) Permeabilitás Kapillaritás Vízkapacitás Hőmérséklet Talajvíz Talajlevegő 12
13 A TALAJ FONTOSABB JELLEMZŐI Vízkapacitás: az a százalékos tömegveszteség, amely a talajminta 105 o C -on tömegállandóságig történő szárításakor észlelhető. Minimális vízkapacitás: a talaj pórusaiban visszatartott víz mennyisége. pl. talajvíz-áteresztő zóna Maximális vízkapacitás: a talaj pórusterét teljesen kitölti a víztartalom. pl. tömött agyagtalaj Hőmérséklet: a talaj hőmérséklet a Nap sugárzásától függ. A talajban a hő főleg vezetés útján terjed, és a szilárd fázis vezeti. Hőmérsékletzónák: - felszíni zóna: 0-1,5 m, napi hőmérséklet ingadozás: o C - fagymentes zóna: 1,5-2 m, napi hőmérséklet ingadozás: kicsiny - neutrális zóna: 2-24 m, napi hőmérséklet ingadozás: nincs A neutrális zóna alsó határától a Föld belseje felé haladva 35 m-enként 1 o C-kal emelkedik a hőmérséklet. 13
14 A TALAJ FONTOSABB JELLEMZŐI Pórusvolumen: a talajtérfogat százalékában kifejezett pórusmennyiség. Értéke talajonként változó. pl. kerti földé: 64% Permeabilitás: a talajnak az a képessége, amely megmutatja, hogy a víz és a levegő számára milyen mértékben járható át. Ez az érték a pórusvolumentől és a nedvességtartalomtól függ. Kapillaritás: elsősorban a pórusok átmérőjétől függ, de a talaj nedvességtartalma is befolyásolja. Kis átmérőjű pórusokban a kapilláris emelkedés nagyobb és lassan megy végbe, (pl. agyagtalaj esetén). Nagy átmérőjű pórusokban alacsonyabb és gyorsabban megy végbe. Nedvességtartalom befolyása: száraz talajban elősegíti, nedves talajban késlelteti a vízemelést. 14
15 A TALAJ FIZIKAI SAJÁTSÁGAI A talaj szemcsézettsége: kőzettörmelék durva kavics apró kavics durva homok finom homok por iszap agyag, humusz > 7 mm 5-7 mm 2-5 mm 0,2-2 mm 0,02-0,2 mm <0,05 mm 0,002-0,02 mm <0,002 mm 15
16 FIZIKAI SAJÁTSÁGOK (szemcseeloszlás) 1. homok, 2. vályogos homok, 3. homokos vályog, 4. vályog, 5. homokos, agyagos vályog, 6. homokos agyag, 7. iszapos vályog, 8. iszap, 9. iszapos agyagos vályog, 10. agyagos vályog, 11. iszapos agyag, 12. agyag 16
17 A TALAJ FIZIKAI TULAJDONSÁGAI A kavics és kőzettörmelék jelenléte káros a talajban. A durva homok tiszta állapotban a vizet jól vezeti, a részecskék közötti hézagok túl nagyok ahhoz, hogy a vizet visszatartsák. A finom homoknak jó a vízvezető képessége, a víztartó képessége közepes, a termékeny homoktalajok fő alkotóeleme. Mennyisége %-ig kedvező lehet. Az iszap víztartó képessége jó, de lassan vezeti a vizet. A különálló iszapszemcsék közti üregek már olyan kicsik, hogy a szemcsék közé a hajszálgyökerek sem tudnak behatolni. A vályogtalajok fő alkotórésze. Az agyag szervetlen kolloid, nagyobb mennyiségben tömött, nehezen művelhető talajt alakít ki. 17
18 A TALAJOK VÍZÁTERESZTŐ KÉPESSÉGE A talaj megnevezése Szivárgási tényező (cm/s) Kavics Durva homok Közepes homok Finom homok Tőzeges talaj Homokliszt Iszap Sovány agyag Kövér agyag k<
19 SZENNYEZŐ ANYAGOK SAJÁTSÁGAI A talajt ill. felszín alatti vizet szennyező anyagok tulajdonságai közt fontosak: toxicitás, perzisztencia, migráció (vízoldhatóság), levegőszennyezés (migráció a levegőben), növényi felvehetőség (transzlokáció), talaj mikroorganizmusokra gyakorolt hatás. 19
20 A TALAJ SZENNYEZŐDÉSEI I. A talaj szennyező ásványi anyagai: - alumínium kohók környezetében: F, Be - színesfém kohók közelében: Pb, As, Cu - benzinüzemű gépkocsik üzemelése miatt Pt és Pd juthat a talajba. Mezőgazdasági tevékenységből eredő talajszennyeződés: szakszerűtlen trágyázás, talajjavításra, talajfertőtlenítésre és növényi kártevők ellen használt hatóanyagok (pl. klórfenoxi típusú vegyületek). A talajban is előforduló policiklusos szénhidrogének rákkeltő hatásúak: 3,4-benzpirén, 1,2-benzantracén, 3,4-benzfluorantén Természetes tartalomként: növények, talajbaktériumok szintetizálják (µg/kg) Szennyező forrás: közlekedés, kőolaj-finomítók, gázgyárak (mg/kg) 20
21 A TALAJ SZENNYEZŐDÉSEI II. A talaj detergens szennyeződése, pl. mosószerek, felületaktív anyagok A talaj ásványolaj eredetű szennyeződése (olajcsővezeték-repedés, tartálykocsik balesete) Hulladékokból és hulladékkezelésből eredő talajszennyezés folyékony és szilárd hulladékok ártalmatlanítása talajon; szennyvízszikkasztás, háztartási és ipari hulladék tárolása 21
22 TALAJERÓZIÓ ÉS MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS A talajerózió fő okai és korlátozásának lehetőségei Vízerózió Ok: - természetes: heves esőzés, erős lejtésű felszín, növénytakaró hiánya, korlátozott beszivárgás - antropogén: erdőkivágás, túllegeltetés, nem megfelelő vetésszerkezet Beavatkozási lehetőség: tereprendezés, növénytakaró állandó biztosítása, vetésszerkezet, talajjavítás, megfelelő infrastruktúra, mélylazítással a beszivárgás elősegítése 22
23 TALAJERÓZIÓ ÉS MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS Szélerózió Ok: - természetes: erős szél, nem megfelelő talajszerkezet, sűrű növényzet hiánya, száraz, laza talajfelszín - antropogén: mezővédő erdősávok hiánya Beavatkozási lehetőség: mezővédő erdősávok létesítése, sűrű növénytakaró állandó biztosítása, vetésforgó, talajkondicionálás, öntözés. 23
24 TALAJERÓZIÓ ÉS MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS Savanyodás Ok: - természetes: növényzet lebomlása, kilúgozódás - antropogén: légköri savas ülepedés, nem megfelelő műtrágyázás, savanyú kémhatású hulladékok, szennyvíziszapok elhelyezése Beavatkozási lehetőség: megfelelő műtrágyázás, kémiai talajjavítók, légszennyezés csökkentése, megfelelő hulladék elhelyezés 24
25 MAGYARORSZÁG SAVANYÚ TALAJAINAK TERÜLETI ELOSZLÁSA 25
26 ph ÉS REDOXIPOTENCIÁL VISZONYOK A TALAJBAN 26
27 ph ÉS REDOXIPOTENCIÁL HATÁSA A FELSZÍN ALATTI VÍZKÖZEG ÖSSZETÉTELÉRE 27
28 NYOMELEMEK FELVEHETŐSÉGE A TALAJ ph FÜGGVÉNYÉBEN ph savanyú 4,2-6,6 nagy közepes kicsi Cd, Hg, Ni, Zn, As, Be, Cr 6+, Cu Pb, Se Co 2+, Cr 3+, F Fe 2+, Mn 2+ semleges és lúgos 6,7-7,8 As, Cr 6+,Se Be, Cd, Hg, Zn Cu, Pb, Mo 6+,V 5+ Ni, F, Mn Szélesebb ph intervallumban mozgékonyak: Fe, S, B, Li, Rb, Br 28
29 TALAJERÓZIÓ ÉS MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS Sófelhalmozódás, szikesedés Ok: - természetes: só helyi mállásból, talajoldat migráció - antropogén: só öntözővízből, talajvízből, talajvízszint emelkedés, csatornák, tározók és egyéb létesítmények nem megfelelő kialakítása, kemikáliák A másodlagos szikesedés megelőzésének és felszámolásának útja: - jó minőségű öntözővíz - lecsapolórendszerek kiépítése - öntöző- és lecsapolóhálózat elválasztása - káros sók eltávolítása a talajból - esetleg kémiai javítóanyagok alkalmazása ( meszezés ). 29
30 TALAJERÓZIÓ ÉS MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS Szerkezetromlás, tömörödés Ok: - természetes: szerkezeti anyagok hiánya: kolloid cementáló anyagok, biológiai összetevők; nagy záporok, lefolyás, vízborítás, szikesedés - antropogén: gépesítés, művelés nem megfelelő nedvességű talajon, kémiai tulajdonságok megváltoztatása, biológiai degradáció, szerves trágyák hiánya Beavatkozási lehetőség: megfelelő agrotechnika, vetésszerkezet, szerves anyag visszajuttatás, öntözés, kémiai talajjavítás Szélsőséges nedvességviszonyok Ok: - természetes: éghajlat, sekély termőréteg, egyenlőtlen összetétel - antropogén: nem megfelelő vízgyűjtő-terület használat Beavatkozási lehetőség: víz és szélerózió csökkentés, talajjavítás, öntözés, drénezés. 30
31 TALAJERÓZIÓ ÉS MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS Biológiai degradáció Ok: - antropogén: vegyszerek, szennyezések Beavatkozási lehetőség: racionális növénytáplálás és védelem, talajoltás Tápanyagforgalom kedvezőtlen változása Ok: - antropogén: nem megfelelő trágyázás, (kilúgozódás, immobilizálás) Beavatkozási lehetőség: megfelelő műtrágya használat, talajtápanyag mobilizálása, szerves anyagok bejuttatása A talaj tompító képességének csökkenése Ok: - antropogén: vegyszerek, szennyezések Beavatkozási lehetőség: túladagolás elkerülése, agrotechnika 31
32 TALAJERÓZIÓ ÉS MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS 32
33 TALAJERÓZIÓ ÉS MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS 33
34 Talajok érzékenységét jellemző térkép 34
35 Hazai talajtérkép- talajjellemzők 35
36 Termőtalajok állapota világszerte Az ENSZ felmérése szerint a világ termőterülete csak 12%-kal nőtt az utóbbi 40 évben, az élelmiszerek előállított mennyisége ezzel szemben 50%-al emelkedett a következő 40 évben 70% élelmiszertermelés növekedés várható (kb. évente 1 milliárd tonnával több gabona, 200 millió tonnával több hús), megművelhető területnövekedés nem várható A világ termőtalajainak eróziója 25%-a jelentősen, 8%-a közepesen, 36%-a alig erodálódott, 10%-a javuló minőségű Veszélyeztetett termőterületek: Nyugat-Európa, Himalája felföldjei Andok, Afrika déli része Etióp magasföld 36
37 A FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉS- FORRÁSAI Szennyezések a talajban, amelyek bekerülnek a felszín alatti vizekbe mezőgazdasági tevékenység: növényvédő szerek, műtrágyák, peszticidek beoldódása tartálykocsi balesetből kikerülő szennyezők utak sózása nem zárt rendszerű emésztők csővezeték végéből, illesztő és hibahelyeiből történő szivárgás talajvizet vételező kút problémái hulladék lerakás szippantott szennyvíz lerakókból történő beszivárgás benzinkút sérülés felhagyott fúrt kutakba beengedett hulladékok felszíni bányaművelés 37
38 FELSZÍN ALATTI VIZEK JELLEMZÉSE Magyarország ivóvíz készletének jelentős részét teszik ki. Meghatározó, hogy lehet-e belőle ivóvizet készíteni. Ha nem felel meg a minősítési rendszernek, akkor szennyezettnek minősül, akkor is, ha geológiai eredetű a szennyezés. Jelenleg már a felszín alatti régió állapota alapján minősítik, a kárelhárítások a meghatározóak; törzshálózat, minősítés gyakorisága. Csoportosítható aszerint, hogy ivóvíz előállításához az adott víz esetén mennyire komplex technológiai eljárás szükséges: nem kell tisztítani, csak fertőtlenítés szükséges technológiai beavatkozás szükséges 38
39 HATÁRÉRTÉKEK MEGÁLLAPÍTÁSA A talaj megengedhető szennyezőanyag tartalmának megállapításakor figyelembe veszik: talaj-növény-ember, talaj-növény-állat-ember, talaj-víz-ember, talaj-levegő-ember kacsolatokat, és a közvetlen talajfogyasztást is. 39
40 ELEMTARTALOM ADATOK mg/kg Hg Mo Zn Pb Co Cd Ni Cr Cu Litoszféra átlagos elemtartalma 0,5 2, , Talaj jellemző átlagos elemtartalma 0,03 2, , Maximum értékek a talajban 0,3 5, , Talaj határértékek 0, , Növényekben 0, ,1-10 0,5-5 0,2-0,8 1 0,
41 HATÁRÉRTÉK A SZENNYVÍZISZAP ELEMTARTALMÁRA MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSKOR Hg Zn Pb Cd Ni Cr Cu Szennyvíziszap (mg/kg szárazanyagban) szerves anyagok esetén: fenol, detergens, ásványolaj, kátrány, benzol, metanol, oldószer-extrakt, PAH tartalomra stb. írnak elő határértékeket 41
42 SZENNYEZÉSEK HATÁRÉRTÉKEI I. talajra és felszín alatti vízre Fémek mg/kg µg/l Cr Co Ni Cu As Szervetlen szennyezők mg/kg µg/l NH F CN (szabad) CN (kötött) S Hg 10 2 Br Pb Foszfát
43 SZENNYEZÉSEK HATÁRÉRTÉKE II. talaj és felszín alatti víz Policiklusos szénhidrogének mg/k g µg/l Aromás vegyületek mg/kg µg/l Naftalin Benzol 5 5 Antracén Fenantrén Fluorantén Pirén Toluol Xilol Fenol ,4- benzpirén 10 1 Össz. aromás Össz. PAH Etilbenzol Rovarírtó szerek
44 A határértékek nem csupán fizikai-kémiai paraméterekre, biológiai paraméterekre is vonatkoznak; a talaj ill. felszín alatti régió higiénés állapotának megítélésére ilyenek pl. Fecal coliform, Streptococcus, Salmonella, vagy bélféreg-pete szám / gramm talaj adatok 44
45 A TALAJ ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ HATÁRÉRTÉK- RENDSZER A érték: átlagos magyar viszonyoknak megfelelő, tiszta közeg anyagtartalma B érték: tényleges határérték, az anyag ilyen mennyiségben nem jelent adott közeget terhelő kockázatot C értékek: intézkedési határértékek. Ezen értékek meghaladása esetén beavatkozásra van szükség. C 1 : fokozottan érzékeny területek: pl. karsztok C 2 : érzékeny területek: hidrogeológiai védőövezetek C 3 : egyéb területek D határérték: kármentesítési határérték, kockázatelemzéssel határozzák meg az adott területre 45
46 A TALAJ ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ HATÁRÉRTÉKEK (mg/kg) A B C 1 C 2 C 3 K Co K 2 Ni K 2 Cu K 2 Zn K 2 As K 1 Mo K 2 Cd 0, K 1 46
47 A TALAJ ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ HATÁRÉRTÉKEK (mg/kg) A B C 1 C 2 C 3 K benzol 0,1 0,2 0,5 3 5 K 1 toluol 0,05 0, K 1 fenol 0, K 1 krezol 0,05 0, K 1 47
48 TALAJSZENNYEZÉSI KÁROK ELHÁRÍTÁSA A talaj öntisztulása: a napsugárzás baktericid és hőhatása, a felszíni rétegekben érvényre jutó kondenzáció és adszorpció valamint a mikroorganizmusok révén jön létre Károk elhárítása: - a talaj kitermelése nélkül (in situ) - a talaj kitermelésével és a kezelést követő visszajuttatásával (ex situ) 48
49 KÖRNYEZETI KÁRELHÁRÍTÁS A talaj és a talajvíz szennyezettségét csökkentő eljárások A kárelhárítás alapvetően kétféle módon oldható meg: in situ: a kármentesítés az adott helyen történik, ahol a kár bekövetkezett, ex situ: a szennyezett talajt, vizet kitermelik és elszállítják egy kezelő telephelyre. Mindkét esetben fizikai-, kémiai- és biológiai módszereket ill. ezek kombinációját alkalmazzák. In situ fizikai-kémiai módszerek talajpára extrakció: illó komponensek eltávolítása talajlevegőztetéssel(csőrendszer, vákuum ill. hőkezelés) talajmosás: öblítő folyadékkal gyűjtik a szennyezést (záróréteg, szivattyú, mosóvíztisztítás) megkötés és stabilizálás: oldékonyság csökkentés (elektrolízis, üvegesítés) 49
50 KÁRELHÁRÍTÁS előbbiek mellett további ex situ fizikai-kémiai módszer: oldószeres extrakció termikus deszorpció dehalogénezés kémiai oxidáció/redukció égetés pirolízis In situ biológiai módszerek: biokémai lebontás, átalakítás, hasznosítás biodegradáció bioventilláció (talajművelés) talajoltás (mikrobák, enzimek adagolása) az ex situ biológiai módszerek az in situ változatokkal megegyezőek, az oltási módszerek alkalmazása azonban ex situ esetben gyakoribb (bioreaktorok, prizmák, stb.) 50
51 A KÁRELHÁRÍTÁSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ FOLYAMATÁBRÁJA 51
52 TALAJTISZTÍTÁSI ELJÁRÁSOK A TALAJ KIEMELÉSE NÉLKÜL Az eljárások feltételei: - jó áteresztőképesség - a szennyezőanyag homogén eloszlása Az in situ talajtisztítási eljárások leggyakrabban az - átlevegőztetés - talajmosási (extrakciós) - biológiai lebontási - rögzítési, lekötési módszereket alkalmazzák 52
53 TALAJTISZTÍTÁSI ELJÁRÁSOK A TALAJ KIEMELÉSE NÉLKÜL Átlevegőztetés: a könnyen illó szennyező anyagok, pl. oldószerek eltávolítására használható előnyösen A szennyezett talajba injektálócsövekkel meleg levegőt vezetnek, amely a talajon jól elosztva átáramlik. A szennyezett levegőt elszívócsövekkel távolítják el, s a felszínen aktív szenes adszorpcióval tisztítják. A bevezető- és szívócsöveket mélyebb talajvízszintnél függőlegesen, magasabb talajvízszintnél vízszintesen telepítik. Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajból az oldószer 99%-át tudják pl. ezzel a módszerrel eltávolítani. 53
54 54
55 TALAJTISZTÍTÁSI ELJÁRÁSOK A TALAJ KIEMELÉSE NÉLKÜL Talajmosási eljárásoknál a szennyezett talajt pl. felületaktív anyagot tartalmazó vízzel átmossák, majd a mosóoldatot kezelik. Az eljárás lépései: - a víz és felületaktív anyag keverékét a talajba injektálják - az oldatot a talajvíz kiszivattyúzásával gyűjtik vissza és a felszínen tisztítják - a megtisztított talajvizet a talajba visszavezetik A rögzítési, lekötési eljárások egyik változatánál a talaj pórusaiba polimerizálódó vagy kocsonyásodó anyagot injektálnak, amely a szennyezőket a talajhoz köti, így kioldódásukat megakadályozza. A kezelt talaj 10-20%-át kitevő vegyszerrel a talaj megszilárdul. 55
56 56
57 TALAJTISZTÍTÁSI ELJÁRÁSOK A TALAJ KIEMELÉSE NÉLKÜL A szennyezett talajok biológiai tisztításánál injektálóés kiemelő kutakkal a talajvizet cirkuláltatják, a leszívatott vízhez mikroorganizmusokat és tápanyagokat (N,P, nyomelemek) adnak, miközben a talajvízbe levegőztető kutakkal oxigént juttatnak. Ilyen lebontó eljárás enzimkészítménnyel is megvalósítható. 57
58 58
59 Talajtisztítás fizikai kémiai módszerrel: elektrolízis 59
60 TALAJTISZTÍTÁSI ELJÁRÁSOK A TALAJ KIEMELÉSÉVEL Előny: - az eljárásmód kiválasztása rugalmasabb - kevésbé érzékeny a talaj áteresztőképességére, homogenitására - a szennyezők talajbani eloszlásának egyenletességére Az ex situ talajtisztítási eljárások is leggyakrabban a - termikus - talajmosási - biológiai lebontási - szilárdítási módszereket alkalmazzák. 60
61 TALAJTISZTÍTÁSI ELJÁRÁSOK A TALAJ KIEMELÉSÉVEL A talajmosási eljárásokban mosófolyadékként vizet, víz és vegyszer keverékét, szerves oldószereket használnak az olajjal, oldószerrel, esetleg cianidokkal, nehézfémekkel szennyezett talajok extrahálására. A mosófolyadékot a szennyezőktől való megtisztítás után recirkuláltatják. A kezelt talajban mosófolyadék maradhat, egyes talajalkotók is kimosódhatnak, így a talaj tulajdonságai megváltozhatnak. A szilárdítási eljárásoknál rögzítő anyagokat (pl. cement, mész, szerves polimerek) kevernek a talajba, amely ezután régi helyére visszatehető. Hátránya, hogy a rögzítéssel a talajmennyiség növekszik. 61
62 TALAJTISZTÍTÁSI ELJÁRÁSOK A TALAJ KIEMELÉSÉVEL A termikus eljárások égetéssel ( o C) és hőbontással egyaránt üzemeltethetők. Az égető berendezések zöme forgódobos tűztérből és utóégető térből áll. A kiégetés hőigényét gáz vagy olaj támasztóégők fedezik. A berendezéseket hőcserélővel, füstgáz- és szükség esetén szennyvíztisztítóval látják el. Többségük mobil vagy áttelepíthető kivitelben készül. Az eljárással aromás és klórozott szénhidrogénekkel, poliklórozott bifenilekkel, dioxinokkal és nehézfémekkel szennyezett talajok tisztíthatók. Az eljárás költséges és komoly hátránya, hogy a teljesen kiégett talaj biológiailag halott. A biológiai lebontási eljárások olajszennyezések, aromás szénhidrogének és fenolok eltávolítására használatosak. Előnyük a kis energiaszükséglet és kezelési költség, de csak kisebb szennyezőanyagkoncentrációnál alkalmazhatók. Hátrányos, hogy a lebontás lassú és nem tökéletes. További fejlesztésre van szükség nagy hatékonyságú olajlebontó törzsek kitenyésztéséhez, illetve géntechnikai módszerekkel történő kialakításához. 62
Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék ENERGIAHORDOZÓK CSOPORTOSÍTÁSA Összes energiafelhasználás alakulása szénegyenértékben 1960-2020
RészletesebbenA TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció
A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenRÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL
RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez
RészletesebbenKörnyezeti tényezők Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Környezeti tényezők Szerkesztette: Vizkievicz András I. Élettelen (abiotikus) környezeti tényezők A talaj A földkéreg legfelső, termékeny rétege. A benne élő élőlényeket (elsősorban növényeket) látja
Részletesebben4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége
4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenIpari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
RészletesebbenKlórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek
Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc In situ és ex situ biológiai kármentesítési eljárások I. 68.lecke Intenzifikált
RészletesebbenSzennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger
SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. (4032 Debrecen, Egyetem tér 1.) akkreditált területe
Részletesebben- Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktometria, eluálással) MSZ EN 13370:2003; MSZE : µs/cm
Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria, eluálással) MSZ EN 12506:2003; MSZ 219785:1984; MSZE 2142021:2005; EPA Method 9040B Fajlagos elektromos
RészletesebbenCiklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére
Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére Fenyvesi Éva 1, Gruiz Katalin 2 1 CycloLab Ciklodextrin Kutató-fejlesztı Laboratórium Kft, 2 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenTalaj - talajvédelem
Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,
RészletesebbenTÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?
TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenSzolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.
Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. A Kiskunhalasi Szennyvíztisztító telep tervezési alapadatai: A Kiskunhalasi
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1333/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Környezetvédelmi Osztály Laboratóriumi Csoport Központi Laboratórium
RészletesebbenLevegőkémia, az égetés során keletkező anyagok. Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018
Levegőkémia, az égetés során keletkező anyagok Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018 Tartalom Hulladék fogalma Levegő védelme Háztartásokban keletkező hulladék Keletkező
RészletesebbenBOROK EREDETVIZSGÁLATÁRA HASZNÁLATOS ANALITIKAI KÉMIAI MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE
BOROK EREDETVIZSGÁLATÁRA HASZNÁLATOS ANALITIKAI KÉMIAI MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE Készítette: Kisdi Benedek ELTE TTK Környezettan BSc Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens 2016 Bevezetés A borkészítés
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
RészletesebbenA komposztok termékként történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése
A komposztok termékként történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése Botosné Olasz Zsuzsanna NÉBIH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 2016. október 26. Jogi háttér
RészletesebbenSZÉNHIDROGÉN SZENNYEZÉS KÁRMENTESÍTÉSE. Kovács Györgyi DE AMTC KIK Karcagi Kutatóintézet
SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZÉS KÁRMENTESÍTÉSE Kovács Györgyi DE AMTC KIK Karcagi Kutatóintézet Környezetszennyezés fogalma: Környezetszennyezés a környezetet, illetve az embert közvetve vagy közvetlenül károsító
RészletesebbenDr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenTalajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása
Talajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása Talajsavanyúság: Talajsavanyúság: A talajoldatban vagy a talajkolloid felületén a H + ionok túlsúlyba kerülnek az OH - -ionokkal szemben. Aktuális
RészletesebbenBagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.
Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920
RészletesebbenA VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re
Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenA NAT által NAT-8-0003/2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet.
2015. évi MEGRENDELŐ Megrendeljük a QualcoDuna jártassági vizsgálati program keretén belül a megrendelő mellékleteiben levő táblázatokban bejelölt mintákat, valamint a beküldött eredmények értékelését.
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1626/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest,
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenTalaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely
Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely jakab.gergely@csfk.mta.hu Humusz Mezőgazdaság A talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a
RészletesebbenAGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik
AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 2) Akkreditálási
RészletesebbenXXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF
XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A talajszennyezés forrásai és következményei 47.lecke Talajszennyezés Az ipari-technikai
RészletesebbenTALAJTAN I. Cziráki László 1014.
TALAJTAN I. Cziráki László 1014. A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
Részletesebben0,1 mmol/l Savasság EPA Method ,3 mmol/l Összes lebegőanyag-tartalom (>0,45 µm)
Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; MSZ 2604:1971; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos
RészletesebbenFÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN
FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 1/107 File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 2/107 TARTALOMJEGYZÉK 13 FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);.
RészletesebbenTCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel
TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1246/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Környezetügyi és központi laboratórium Osztály Központi Laboratórium 1 (2840 Oroszlány,
RészletesebbenA TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,
RészletesebbenFelszín alatti közegek kármentesítése
Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme
RészletesebbenA NAT által NAT /2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet.
2017. évi MEGRENDELŐ Megrendeljük a QualcoDuna jártassági vizsgálati program keretén belül a megrendelő mellékleteiben levő táblázatokban bejelölt mintákat, valamint a beküldött eredmények értékelését.
RészletesebbenA NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT A NAT-1-1217/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Vízkutató Vízkémia Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 43/b.)
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1593/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEDIO TECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út
RészletesebbenSzabadföldi kísérletek
Szabadföldi kísérletek Természetes remediáció (Natural Attenuation) Fizikai folyamatok Szorpció, párolgás, higulás Kémiai folyamatok Redox reakciók, polimerizáció, degradáció Biológiai folyamatok Biodegradáció,
RészletesebbenA víz élet, gondozzuk közösen!
A víz élet, gondozzuk közösen! Zöldi Irma OVF (Kiss Szabolcs A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv során releváns szennyezett területek értékelése című szakdolgozat) Forrás: FM 2 Jogi alap: 219/2004. (VII.
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
Részletesebben0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 -
Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos vezetőképesség
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1217/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vízkutató VÍZKÉMIA KFT. Vizsgálólaboratóriuma (1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 43/b.)
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1246/2015 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Környezetügyi és központi laboratórium Osztály Központi Laboratórium 1 (2840 Oroszlány,
RészletesebbenLégszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.
BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül
RészletesebbenTALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE
TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenAz égés és a füstgáztisztítás kémiája
Az égés és a füstgáztisztítás kémiája Miért égetünk? Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Elektromos energia Kémiai energia Felesleges dolgoktól megszabadulás
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1099/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A VOLUMIX Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mintavételi és emissziómérési csoport (7200
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenTALAJ FOGALMA, ALKOTÓI ÉS TÍPUSAI 4.10 LECKE
Kilúgzási szint Felhalmozódási v. Akkumulációs v. Illuviális szint 2018. 10. 16. TALAJ FOGALMA, ALKOTÓI ÉS TÍPUSAI 4.10 LECKE Talaj: a Föld legkülső szilárd burka, a földfelszín laza termékeny takarója,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1364/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MOL Petrolkémia Zrt. Tiszaújváros Termelés Igazgatóság Minőségellenőrzés Környezetanalitikai
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1217/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Vízkutató VÍZKÉMIA KFT. Vizsgálólaboratóriuma 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
RészletesebbenBakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány
Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás
RészletesebbenIndokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált
Részletesebbena NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetegészségügyi Fõosztály (1097 Budapest, Gyáli út 2-6.) akkreditált
RészletesebbenKomposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén
Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenTechnológiai szennyvizek kezelése
Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,
RészletesebbenTalaj/talajvíz védelem X. Leggyakrabban előforduló talaj/talajvíz szennyezők
Talaj/talajvíz védelem X. Leggyakrabban előforduló talaj/talajvíz szennyezők Szennyezőanyagok csoportosítása Kémiai összetétel alapján: szerves, szervetlen szennyezők Halmazállapot szerint: gáz, folyékony,
RészletesebbenA szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr
A szója oltás jelentősége és várható hozadékai Mándi Lajosné dr. 2016.12.08. Nitrogén megkötés Rhizobium baktériumokkal Légköri nitrogén (78 %) megkötés. Endoszimbiózis kialakítása, új szerv: nitrogénkötő
RészletesebbenIszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás
Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok
RészletesebbenA HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék
HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
Részletesebben