UNION-MOZAIK. Általános felelõsségbiztosítás. Különös Biztosítási Feltételek

Átírás

1 UNION-MOZAIK Általános felelõsségbiztosítás Különös Biztosítási Feltételek Jelen biztosítási szabályzatban foglalt feltételek eltérõ szerzõdéses kikötések hiányában az UNION Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) felelõsségbiztosítási szerzõdéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerzõdést e feltételekre hivatkozva kötötték. 1. A biztosító e feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdés keretében díjfizetés ellenében vállalja, hogy a szabályzatban és a szerzõdésben meghatározott feltételek és mérték szerint mentesíti a biztosítottat a szerzõdésben meghatározott minõségében okozott kár megtérítése alól, amelyért a polgári jog szabályai szerint felelõsséggel tartozik. 2. A biztosítottak Jelen feltételek alapján biztosított a szerzõdésben név szerint feltüntetett: a) magánszemély a szerzõdésben feltüntetett minõségében; b) egyéni vállalkozó; c) az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában rendszeresen közremûködõ segítõ családtag; d) cégjegyzékbe bejegyzett jogi személyiséggel rendelkezõ, illetve nem jogi személyiségû gazdasági társaság, bírósági nyilvántartásba vett szervezet; e) a biztosított önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egysége. 3. Biztosítási esemény A feltételek értelmében biztosítási eseménynek minõsül a biztosítási szerzõdésben rögzített, a biztosított által, jogszerûen, engedéllyel végzett tevékenység során a biztosított, illetve alkalmazottai által harmadik személynek szerzõdésen kívül okozott kár, amelynek során a károsult élete, testi épsége vagy egészsége károsodik, illetve vagyoni kára keletkezik. Sorozatkár Sorozatkárnak tekintendõk az egyazon károkozói magatartásból és azonos okból eredõ, azonos vagy eltérõ idõpontban bekövetkezõ károk, ha a károkozó magatartás és a kár bekövetkezése között az összefüggés jogi és mûszaki vagy gazdasági vonatkozásban fennáll. Jelen szerzõdés értelmében a sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minõsülnek. 4. A szerzõdés létrejötte A szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzõdõ fél ajánlatát írásban terjeszti elõ. Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerzõdésrõl kötvényt állít ki. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történt átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal jön létre. 5. A biztosító kockázatviselése 5.1. A szerzõdés határozatlan tartamú, a kockázatviselés kezdetét és lejáratát a szerzõdés tartalmazza. A biztosítási idõszak egy év. A szerzõdést a felek írásban a biztosítási idõszak végére felmondhatják, a felmondási idõ 30 nap Amennyiben a szerzõdõ, illetve biztosított a biztosítás díját az esedékességtõl számított 60 nap alatt nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtõl számított 60 napig viseli, ez idõ alatt a biztosított az elmaradt díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás 60 nap elteltével megszûnik A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki. A kár bejelentésének idõpontja az a nap, amikor a károsult az igényét a biztosítottnak írásban bejelentette A kár bekövetkeztének idõpontja az az idõpont, amikortól a károkozó kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az idõpont a személysérüléses károknál a halál beállta, a testi sérülés idõpontja, az egészségkárosodás kezdete, illetve a vagyoni károk felmerülése. 6. A kockázatviselés helye A biztosítási szerzõdés kizárólag a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkra terjed ki. 7. A kártérítés módja és mértéke 7.1 A biztosító a szerzõdéssel fedezett károkat a magyar jog szabályai szerint téríti meg A biztosító a biztosított helyett megtéríti a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges A biztosító megtéríti a 2. pontban leírt károk járulékos költségeit is (kamat, igényérvényesítési és jogvédelmi költség), a perköltséget azonban csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott, illetve a perrõl egyébként értesült Megtéríti a biztosító a kárenyhítés indokolt költségeit is A biztosító a kártérítés összegébõl a maradványértéket és a máshonnan megtérülõ kárt jogosult levonni. 8. A biztosítási összeg Önrészesedés 8.1. Az éves és káreseményenkénti biztosítási összeget a felek a szerzõdésben határozzák meg. Az egy biztosítási év alatt bekövetkezett káreseményekbõl eredõ összes kárkifizetés a biztosítási összeget nem haladhatja meg. Egy évnél hosszabb szerzõdés esetén a biztosítási összeg a szerzõdés teljes tartamára meghatározható. Az egy káreseményre jutó kárkifizetés mértéke nem haladhatja meg a káreseményenkénti biztosítási összeget. A biztosító a kárt a szerzõdésben meghatározott mértékben téríti meg Amennyiben a biztosított a biztosítási idõszakra vonatkozó összeget már a tartam lejárta elõtt igénybe veszi, a biztosító további fedezetet nem nyújt. További fedezet nyújtásáról és annak díjáról a biztosító dönt A biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább Ft-ot maga visel. Az ön-

2 részesedést el nem érõ károkat a biztosító nem téríti meg Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott biztosításmatematikai elvek szerinti tõkésítési eljárással határozza meg a járadék-tõkeértéket. A járadék-tõkeérték járadék formájában való kifizetési kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott kárra már kifizetett egyéb kártérítésekkel együtt a járadéktõkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget, ellenkezõ esetben a biztosító járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már kifizetett károk különbsége aránylik a teljes járadék-tõkeértékhez. A biztosító a jövedelempótló, létfenntartást szolgáló járadékfizetésben nem érvényesíti az önrészt. 9. Kizárások és korlátozások 9.1. Csak kiegészítõ feltételek, illetve záradékok alapján téríti meg a biztosító az alábbiakat: a) a környezetszennyezéssel okozott károkat (élõvilág, talaj, vizek, levegõ stb. szennyezése), források, vízfolyások kiapadása, elszegényedése, elterelõdése miatt bekövetkezett azon károkat, amelyek a kiaknázásra alkalmas dolgok elfogyása miatt keletkeztek; b) a termékfelelõsségi, illetve szavatossági károkat (amelyek a biztosított által elõállított, illetve forgalmazott termékek és az általa nyújtott szolgáltatások hibájából keletkeztek); c) az üzemi balesetbõl eredõ károkat; d) az elmaradt vagyoni elõnybõl eredõ károkat (tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés és egyéb veszteségeket); e) szakmai felelõsségi károkat Nem terjed ki a biztosítási fedezet az alábbiakra: a) atomkárok (nukleáris hasadás és fúzió, radioaktív izotópok sugárzása, gyorsító berendezések okozta károk, ionizáló és lézersugárzás stb.); b) robbanóanyagok tárolása vagy felhasználása során keletkezett károk; c) gépjármû-felelõsségbiztosítással fedezett károk; d) motoros, vízi és légi jármûvel okozott károk, kivéve a motoros meghajtású, gépjármûnek nem minõsülõ gépeket; e) fuvarozói minõségben okozott károk; f) a biztosított által elõállított, illetve forgalomba hozott, termékekben illetve szolgáltatásokban keletkezett, illetve ezekkel okozott károk; g) a biztosított birtokában lévõ idegen (bérelt, haszonbérelt kölcsönzött, lízingelt, letétként kezelt) dolgokban, illetve általuk okozott károk; h) a biztosítottnál hivatása gyakorlásánál fogva magánál tartott vagy megmunkált idegen dologban keletkezett kár, vagy amelyet ezen dolgokkal okoztak; i) kötbér, bírság vagy egyéb büntetõ jellegû költségek; j) lopással okozott károk; k) az ipari, mezõgazdasági és kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység idõleges felfüggesztése vagy megszüntetése folytán keletkezett károk; l) az állam vagy annak szervei ellen irányuló erõszakos cselekedetekkel, háborús, harci cselekményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargásokkal, sztrájkkal, terrorcselekményekkel, szabotázs vagy elkobzás során okozott károkra Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyet a biztosított a Ptk b pontjában felsorolt közeli hozzátartozójának, alkalmazottjának, üzlettársnak, társtulajdonosának, megbízottjának stb. okozott Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban rögzített felelõsségénél szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapszik Nem téríti meg a biztosító azon károkat, amelyek lassú, folyamatos állagromlás folytán keletkeztek (gázok, gõzök, nedvesség, korom, csapadék stb) Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek olyan tevékenységbõl származnak, amely különbözik attól, amire a kötvényt kiállították. 10. A biztosító visszkereseti joga A biztosító a felelõsségbiztosítás alapján kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított jogellenesen, a) szándékosan, vagy b) súlyosan gondatlan magatartásával idézte elõ. Súlyosan gondatlan magatartásnak minõsül a biztosított károkozása, ha a) a biztosított a kárt a jogszabályban elõírt hatósági engedély nélkül, vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta; b) a biztosított a kárt súlyosan ittas, bódító- vagy kábítószerek hatása alatt lévõ állapotban okozta; c) a biztosított a jogszabályokban vagy egyéb, kötelezõ rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatta a tevékenységét, és ez a tény a károkozásban közrehatott; d) a kár a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerzõdésben kikötött kármegelõzési elõírások súlyos vagy folyamatos megsértésével kapcsolatban keletkezett; e) a biztosított ismétlõdõen, ugyanazon körülmények között okozott kárt, s ezen helyzetet a biztosító felhívása ellenére sem szüntette meg; f) a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozta. 11. A felek együttmûködése szerzõdéskötéskor A biztosított köteles a szerzõdés megkötésekor a biztosítót a felelõsségbiztosítás szempontjából minden lényeges kérdésrõl megfelelõen tájékoztatni, még abban az esetben is, ha a szükséges adatok, okiratok üzleti vagy foglalkozási titoknak minõsülnek A biztosító a szerzõdés létrejöttének feltételéül szabhatja bizonyos nyilatkozatok megtételét A biztosított köteles a biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges okiratokat, szerzõdéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére bemutatni Adatkezelés, biztosítási titok A biztosító jogosult az ügyfelek biztosítási ajánlaton felvett, valamint a közlési, változás-bejelentési kötelezettség teljesítése körében tudomására jutott adatait, ideértve a különleges adatokat is a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló évi. LXIII. törvény rendelkezései szerint, a évi LX. törvényben (Bit.) foglaltakkal összhangban kezelni. Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, illetve az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követe-

3 lések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Az ügyfél tájékoztatást kérhet a személyes adatainak kezelésérõl, valamint kérheti az adatai helyesbítését, törlését. A biztosítót a birtokába jutott biztosítási titkok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A biztosító titoktartási kötelezettségére a évi LX. törvény ban foglalt szabályok az irányadóak. Biztosítási titok minden olyan államtitoknak nem minõsülõ a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzõdéseire vonatkozik. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggenek. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül ha a törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a.) a feladatkörében eljáró felügyelettel, b.) a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c.) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d.) hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel, e.) a törvényben foglalt esetekben az adóhatósággal, f.) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g.) a biztosítóval, a biztosításközvetítõvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítõi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h.) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i.) az egészségügyrõl szóló évi CLIV. törvény 108. (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, j.) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésére felhatalmazott szervvel, k.) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l.) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetõ Hivatallal, m.) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülõ biztosítási szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval, n.) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelõ szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal, o.) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel, p.) fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítõvel, szaktanácsadóval szemben, ha az a.)- j.) és n.) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k.), l.), m.) és p.) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosító nem tájékoztathatja az ügyfelet a b.), f.), j.), pontban foglalt adattovábbításról A biztosított köteles bejelenteni, amennyiben más biztosítóval felelõsségbiztosítási szerzõdést kötött. Amennyiben szerzõdéskötéskor már egy másik biztosítótársasággal fennálló biztosítási szerzõdése van, úgy az Union Biztosító megtérítési kötelezettsége csak a másik biztosító által fedezetbe nem vont részre terjed ki. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a másik felelõsségbiztosítási szerzõdést utóbb kötötte, a bejelentési kötelezettség azonban változatlanul fennáll. 12. Változásbejelentés A biztosított a biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges, a közlési kötelezettség hatálya alá tartozó körülmények változását köteles a biztosítónak haladéktalanul bejelenteni, illetve a kapcsolódó adatokat, okiratokat bemutatni. A közlési kötelezettség hatálya alá tartozik valamennyi, az adatközlõben szereplõ kérdés megválaszolása. 13. Kárbejelentés A biztosított a káreseményt, illetve a kárigény érvényesítését a bekövetkezéstõl vagy a tudomásra jutástól számított 72 órán belül köteles a biztosítónak bejelenteni A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a kár bekövetkeztének, a biztosítottal szembeni igény érvényesítésének idõpontját, helyét és valamennyi egyéb információt A biztosító a kárt az összes szükséges a felelõsséget és a kár összegét bizonyító okirat beérkeztét követõ 30 napon belül téríti meg A biztosított köteles a kárügy peren kívüli vagy peres eljárás útján történõ rendezéséhez valamennyi szükséges információt megadni, az okiratokat, határozatokat és levelezéseket rendelkezésre bocsátani, továbbá

4 a biztosító képviselõjének (ügyvéd, jogtanácsos, szakértõ stb.) a szükséges meghatalmazásokat megadni A biztosított a biztosító hozzájárulása nélkül kártérítési igényt részben vagy egészben nem ismerhet el, egyezséget nem köthet, kártérítést nem fizethet. 14. Díjfizetés A biztosított a díjat a díjszabás szerint, az ott meghatározott módon és szabályok szerint köteles megfizetni, a díj nagyságát és a díjfizetés gyakoriságát a szerzõdés tartalmazza A biztosítási szerzõdés a felek megállapodásától függõen határozott vagy határozatlan tartamú lehet. A tartamon belül a biztosítási idõszak egy év A felek a határozatlan tartamú szerzõdést a biztosítási idõszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idõ 30 nap A határozott tartamú biztosítási szerzõdés a tartam lejártakor akkor is megszûnik, ha a díjat továbbra is megfizették. A lejárat utáni díjat a biztosító köteles visszafizetni Amennyiben a szerzõdõ, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtõl számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtõl számított 60 napig viseli, ez alatt az idõ alatt a biztosított (szerzõdõ) az elmulasztott idõszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a 60. nap elteltével megszûnik Ha a biztosítási idõszakban a biztosító szolgáltatást nyújtott, a biztosító a teljes biztosítási idõszakra járó díj megfizetését követelheti A biztosítási idõszakra járó díj elõre esedékes, a felek azonban részletfizetésben is megállapodhatnak Határozott idõre kötött biztosítások esetén a biztosítás díja a szerzõdés megkötésekor egy összegben esedékes Joghatóság A jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdésbõl eredõ jogviták eldöntésére kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fõvárosi Bíróság illetékes. Az eljárások nyelve magyar. Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsõsorban a Polgári Törvénykönyv, a évi LX. törvény és a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irányadóak. 16. Elévülés A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények elévülési ideje a káresemény bekövetkeztétõl számított két év, jogi személyek esetében egy év. 17. Egyéb rendelkezések Társaságunk neve: UNION Biztosító Rt. Székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1. Cégjegyzékszámunk: Cg.: Cégbíróság neve: Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., Postacím: 1535 Budapest, 114. Pf Panaszügyek intézésére társaságunk Vezérigazgatósága jogosult. További panasz lehetõséggel lehet fordulni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez, a Békéltetõ Testülethez, valamint a bíróságokhoz. A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást. ÁF. 01. sz. Záradék Kiállításokon és bemutatókon történõ, harmadik személynek okozott kár Jelen Záradékkal együttesen kötött Általános Felelõsségbiztosítási szerzõdés, külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosított kiállításon és bemutatón való részvétele során szerzõdésen kívül, harmadik személynek okozott személysérüléses és vagyoni károkra. ÁF. 02. sz. Záradék Vendéglátóipari intézmények ruhatárában bekövetkezett károk a) Jelen Záradékkal együttesen kötött Általános Felelõsségbiztosítási szerzõdés, külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosított éttermek, presszók, sörözõk, cukrászdák és más, hasonló jellegû vendéglátóipari intézmények õrzött ruhatárában, ruhatári jegy ellenében a szerzõdésben meghatározott értékhatárig, az ott szokásosan õrzésben elhelyezett dolgokban lopással vagy egyéb módon bekövetkezett károkra. b) A biztosító károsultanként és káreseményenként maximum Ft-ot fizet. c) Kizárás: A fedezet nem terjed ki értéktárgyakra (ékszer, nemesfém, drágakõ, gyûjtemény stb.), okiratokra, értékpapírokra, készpénzre. ÁF. 03. sz. Záradék Szállodák és panziók vendégszobáiban elhelyezett ingóságokban betöréses lopással okozott károk a) Jelen Záradékkal együttesen kötött Általános Felelõsségbiztosítási szerzõdés külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosított szállodák és panziók vendégszobáiban a vendégek által, ilyen helyekre szokásosan magukkal vitt használati ingóságokban betöréses lopás során okozott károkra, személyenként maximum Ft értékig. Betöréses lopásnak minõsül, amikor a lezárt helyiségbe a tettes dolog elleni erõszakkal behatolt, és onnan a biztosított vagyontárgyát eltulajdonította. b) Kizárás: A fedezet nem terjed ki értéktárgyakra (ékszer, nemesfém, drágakõ, gyûjtemény stb.), okiratokra, értékpapírokra, készpénzre. Valamennyi záradékra alkalmazásra kerülnek az Általános Felelõsségbiztosítási Feltételek rendelkezései az itt leírt eltérésekkel. ÁF. 04. sz. Záradék Bérlõi Felelõsségbiztosítás 1. A biztosítás fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított az általa bérelt ingatlanban bérlõi minõségében okoz és amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik. Feltételek 9..-ban meghatározott eseteken túl az alábbi károkra: a) amelyek abból erednek, hogy a bérlõ az ingatlanon olyan átalakítási, felújítási munkálatokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadói vagy hatósági engedély lett volna szükséges, és ilyen engedélylyel nem rendelkezett, ideértve a bérlõt emiatt terhelõ, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének költségeit is; b) amelyet olyan személyek okoztak, akik az ingatlan egészét vagy bármely részét a bérlõvel kötött szerzõdés alapján használják (pl. alvállalkozó, albérlõ);

5 c) amelyek a bérelt ingatlanban a rendszeres használat és igénybevétel miatt keletkeznek (elhasználódás, kopás stb.); d) a bérlõ által okozott kár miatt a bérbeadás megszüntetésébõl, szüneteltetésébõl keletkezõ gazdasági hátrányokra (termeléskiesés, elmaradt haszon, egyéb veszteség); e) a bérlemény berendezési tárgyaira, gépi berendezéseire, elektromos és/vagy gázüzemû készülékek káraira. 3. A jelen Záradék csak írásos bérleti szerzõdéssel együtt érvényes. ÁF. 05. sz. Záradék Bérbeadói Felelõsségbiztosítás 1.A jelen Záradék fedezetet nyújt az Általános Felelõsségbiztosítási Feltételektõl eltérõ módon azokra a dologi károkra is, melyeket a biztosított mint az ingatlan bérbeadója bérlõjének okoz és amelyekért a magyar polgári jog szerint kártérítési felelõsséggel tartozik. Feltételekben kizártakon túl az alábbi károkra: a) gazdasági hátrányokra, amelyek káreseménybõl keletkeznek (termeléskiesés, egyéb veszteség); b) garancia ill. szavatosság alapján megtérülõ károkra; c) b ponttal összefüggésben felmerülõ költségekre. 3. Bérbeadó kötelezettsége jelen záradék alapján tájékoztatni a bérlõt a bérlemény használatáról, karbantartásáról, javításáról. Biztosító nem nyújt fedezetet azokra a károkra, ha azok a tájékoztatás hiányosságaira vezethetõk vissza. 4. A jelen Záradék csak írásos bérleti szerzõdéssel együtt érvényes. ÁF. 06. sz. Záradék Szolgáltatói Felelõsségbiztosítás Különös Feltételek Jelen Különös Feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdés az Általános Felelõsségbiztosítási Feltételekkel együtt és ezen kiegészítésekkel kerül alkalmazásra. 1. A biztosítási esemény Jelen Különös Feltételek alapján megkötött felelõsségbiztosítási szerzõdés keretében a biztosító a szerzõdésben megállapított mértékben és feltételek szerint megtéríti a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosítottal szerzõdéses viszonyban álló felet (a szolgáltatás igénybevevõit) ért azon dologi károkat, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik. Jelen szerzõdés alapján dologi kárnak minõsül egy adott vagyontárgy megrongálódásából, megsemmisülésébõl vagy használhatatlanná válásából eredõ kár. 2. Kizárások Az Általános Felelõsségbiztosítási Feltételek 9..-ban felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás: a) biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelõ kártérítési kötelezettségbõl eredõ károkat; b) a biztosított által a megbízottjának, alvállalkozójának okozott károkat; c) a biztosítottat garanciális kötelezettség vagy szavatosság alapján terhelõ kötelezettségek teljesítésének költségeit és az azzal összefüggésben felmerülõ egyéb költségeket és kiadásokat (hibás szolgáltatás kijavításával, július újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülõ költségek és egyéb kiadások) d) a tisztítással eltávolítható szennyezõdési károkat. 3. Kiegészítõ feltételek 1. Jelen Különös Feltételek alapján a biztosító megfizeti az alábbi károkat: a) a biztosított birtokában lévõ (a biztosított által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megõrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkra; b) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, mûszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját terhelõ kártérítési kötelezettségekre; c) azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul; d) a biztosítottat terhelõ azokra a kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékenységébõl erednek. 2. Kizárólag kiegészítõ feltételként, külön díj megfizetése esetén téríti meg a biztosító a biztosítottat, mint gyermekellátási illetve oktatási, nevelési tevékenység folytatóját terhelõ kártérítési összeget: a) a gépjármûvekben okozott károkra. 4. A biztosító megtérítési igénye Az Általános Felelõsségbiztosítási Feltételekben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha 1. a kár a szolgáltatásra vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi elõírások megszegése miatt következett be; 2. a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elõ, s errõl a fokozott veszélyrõl a biztosított a szolgáltatás igénybevevõjének tájékoztatást, felhívást nem adott. ÁF. 07. sz. Záradék Rendezvényszervezõi Felelõsségbiztosításra (UNION egyedi) 1. A jelen Záradék fedezetet nyújt azokra a dologi és személysérüléses károkra, melyeket a biztosított, mint a rendezvény szervezõje a rendezvényen résztvevõknek, nézõknek, és harmadik személyeknek a rendezvény idõtartama alatt, a helyszínen okozott, és amelyekért a magyar polgári jog szerint kártérítési felelõsséggel tartozik. A fedezet kiterjed a fent nevesített személyek ruházatára is. Feltételekben kizártakon túl az alábbi károkra: a) a kiállított tárgyakban keletkezett károkra; b) a rendezvény lebonyolítására szolgáló dolgokban keletkezett károkra; c) gépjármûvek, vízi és légi jármûvek által okozott károkra; d) tûzijáték és állatversenyek lebonyolítása során keletkezett károkra. 3. Nem terjed ki a fedezet a rendezvény sportolói által okozott károkra. 4. A kockázatviselés az egy évnél rövidebb tartamú, határozott idõre szóló szerzõdés esetén a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, és bekövetkezett, de a szerzõdés megszûnését követõ 1 éven belül bejelentett károkra terjed ki. Ny.sz.: U70001/2