A BIZÁNCI BIRODALOM ÁLLAMSZERVEZETE 1. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK, TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Βυζάντιον, lat.: Byzantium Kr. e. 660 óta görög gyarmat 1.1. Korabiz

Átírás

1 A BIZÁNCI BIRODALOM ÁLLAMSZERVEZETE 1. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK, TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Βυζάντιον, lat.: Byzantium Kr. e. 660 óta görög gyarmat 1.1. Korabizánci kor (4-6. sz.) 330. május 11. Nagy Konstantin: a Római Birodalom fővárosa Constantinopolis Nea Rhómé a bizánciak: hoi Rhomaioi görög gyökerek A bizánci állam és művelődés három alappillére: kereszténység római hagyományok Nagy Theodosziosz (395) a Nyugat-Római Birodalom bukása (476) Jusztinianosz ( ) 1.2. Középbizánci kor (7-12. sz.) 7-8. sz. III. Leó ( ) Ecloga képrombolás Cirill és Metód Bizánc aranykora Makedón dinasztia: Baszileiosz ( ) (9-10. sz.) VI. Leó ( ): Baszilikák VII. Konstantin ( ): a bizánci kultúra csúcsa Kezdődő hanyatlás (1025-től) gazdasági válság szeldzsuk törökök, normannok keresztes hadjáratok helyreállítási törekvések: I. Mánuel ( ) 1204: Latin Császárság 1.3. Későbizánci kor ( sz.) Konstantinápoly visszahódítása: VIII. Palaiologosz Mihály (1261) Bizánc bukása:

2 2. CSÁSZÁRI HATALOM 2.1. A császári hatalom átruházása a) római folytonosság isteni eredetű (theokratikus) hatalom b) koronázás: a nép, a szenátus és a hadsereg választja (népszuverenitás) vallási jellegű koronázás (pátriárka, Hagia Sophia) felkenés (12. századtól) 2.2. A császári trón utódlása két elv harcol egymással: a) császár által kijelölt örökös (dinasztikus jog) b) nép által választott uralkodó (népszuverenitás) végül a dinasztikus jog győzni látszik: az Amroioni család, II. (Hebegő) Mihály leszármazottai ( ); a Makedónok ( ); a Dukaszok ( ); a Komnénoszok ( ); az Angeloszok ( ); a nikaiai Laszkarisz család ( ); s végül a Palaiologoszok ( ). DE: soha nem kopott ki a nép és a hadsereg által választott uralkodó doktrinája 2.3. A császári család és helye az államban a) császárnék b) bíborban-született (porphürogennetosz) hercegek társcsászárság de nem jelentett osztott hatalmat 2

3 2.4. Az uralkodók hivatalos címei és a császárkultusz a) a császár idegen királyok: Rómában: dominus Bizáncban: baszileusz (Rhómaión), deszpotész rex b) a keresztény kultúrközösség (oikumené) ura: az összes uralkodó felett áll c) császárkultusz isteni hatalom választotta ki, ezért hagiosz és iszaposztolosz, jelképe a kereszt etikett, szertartások 2.5. A császári hatalom korlátai igazságos a) minister Dei in bonum, ezért betartja a törvényt (bár elvben fölötte áll) ha e követelményeket sérti: leváltható! (ellenállási jog) hivatalnokok által tett császári eskü (baszilikosz horkosz) b) hűségeskük: valamennyi alattvalóra vonatkozó általános eskü (politikosz h.) császár által tett eskü mindez a gyakorlatban nem érinti az ellenállás jogát 3

4 3. A SZENÁTUS ÉS A GYŰLÉSEK 3.1. A szenátus (szünklétosz) trónbetöltéskor jóváhagyás társcsászárok beiktatásakor beleegyezés tanácsadó szerv 3.2. A gyűlések császárkoronázásában való részvétel, császár letétele propaganda-tevékenység politikai perek 4. AZ EGYHÁZ 4.1. Előzmények Diocletianus és a keresztényüldözés 4.2. Állam és egyház szövetsége 313: Konstantin Milánói edictum 325: Nicaeai egyetemes zsinat 4.3. Egyházszervezet a) patriarchátusok alexandriai antiochiai jeruzsálemi konstantinápolyi (381-es konstantinápolyi egy. zsinat óta tiszteletbeli elsőbbség illeti Róma után: a keleti egyház feje) b) metropóliák és püspökségek a) metropólia (élén metropolita, érsek) b) suffraganeus püspökségek (élén püspök) és autokefál püspökségek (kis és nagy autokefália) metropoliták és püspökök választása a konstantinápolyi egyházban: endémusza szinódus + patriarcha 4

5 pátriárka választása: endémusza szinódus + császári jóváhagyás c) alsópapság felolvasó, diakónus, hüpodiakónus, presbiter a papi házasság kérdése d) Egyház és állam egyház és császár: a császár egyházi kérdésekben is illetékes: gyámkodás (cezaropápizmus) 4.4. A helyes hit kérdése a) Ortodoxia b) Az egyházpolitikai fejlődés súlypontjai arianizmus nesztorianizmus monofizitizmus képrombolás (ikonoklaszmosz) a primátusért folyó vita Rómával: 1054 nagy keleti egyházszakadás szlávok ortodox hitre térítése 5

6 5. A BIZÁNCI IGAZGATÁS RENDSZERE A) KORABIZÁNCI KOR 5.1. Központi igazgatás a) A Szent Palota főeunuch (praepositus sacri cubiculi) b) Sacrum consistorium (testületi szerv) császár által kinevezett főhivatalnokok nincs örökletes főnemesség c) négy udvari főméltóság magister officiorum quaestor sacri palatii comes sacrarum largitionum comes rerum privatarum d) Konstantinápoly város igazgatása városi prefektus (eparkhosz) 5.2. Helyi igazgatás a) Polgári igazgatás praefecturák (praefectus praetorio) dioikészisz (vicarius) provinciák (helytartók: correctores, consulares, praesides) b) Katonai igazgatás magister peditum és magister equitum magistri militum dux (duces) c) Jusztinianosz korában a Palota szerepe közvetlenül a császárnak felelős főméltóságok polgári és katonai hatalom bizonyos körülmények között már nem válik el élesen (háborús helyzet, exarchátusok - exarchosz) 6

7 B) KÖZÉPBIZÁNCI KOR 5.3. Változások: decentralizáció; tartományi szinten a polgári és katonai igazgatás összeolvasztása majd szétválasztása a) a központi ill. főhivatalok tekintetében köztes hivatali szintek megszüntetése a császár által közvetlenül utasítható szolgálatvezetők (új officialisok: pl. dromosz logothetész, szkholák domesztikosza, szertartásmester) b) a helyi igazgatás tekintetében: themák létrehozása (sztratégosz katonai és polgári igazgatás egy kézben), belső egységei: 2-4 turma (turmakhész) és 5-7 banda (comes) a 11. századtól újra szétválik a katonai és a polgári igazgatás (sztratégosz + praitor) C) KÉSŐBIZÁNCI KOR 5.4. Változások: a központban koncentráció; vidéken erősödő regionális hatalmak a) központi igazgatás: a 11. századtól új méltóságok, de gyakran hivatal nélkül, sok régi hivatal pedig elenyészik egyre kevesebb kézben összpontosuló tényleges hivatali hatalom (koncentráció) fontosabb tisztségek katonai igazgatás: nagydomesztikosz megasz dux polgári igazgatás (példák az új tisztségekre): irodák logothetésze nomophülax filozófusok konzulja b) helyi igazgatás: a 12. századtól önállósodó vidéki városok és területek deszpotátusok

8 5.5. A császári kancellária és a khrüszobulla a) Kancellária: a központi igazgatás hivatala vezetői változnak az idők során: magister officiorum, quaestor sacri palatii, logothetész tu dromu, nagylogothetész, meszadzón) felügyelet, koordináció, oklevéladás b) Khrüszobullon: aranybullával ellátott császári oklevél khrüszobullosz logosz khrüszobullon szigillion khrüszobullosz horiszmosz 5.6. A bizánci közigazgatás legfőbb sajátosságai bonyolult, de rugalmas nem léteztek örökleges hivatalok a méltóságok és címek nem föltétlenül jelentettek hivatalt 6. PÉNZEK ÉS ADÓK a) Pénz: aranysolidus (nomiszma, hüperpüron) ezüstpénz (miliaszérion) rézpénz (follis) b) Adók: fő- és különadók iugatio-capitatio annona szünóné katonaállítási kötelezettség khrüszargüon munera c) Középbinánci kor kapnikon (füstpénz) démoszion (telekadó) a faluközösség adószavatossággal tartozik 8

9 7. BIZÁNCI TÁRSADALOM FEUDALIZMUS? 7.1. Bizánci társadalmi rétegek: a) szabad parasztság (georgoszok) b) paroikoszok c) rabszolgák d) városi lakosság 7.2. Volt-e feudalizmus Bizáncban? Feudális intézmények: immunitás pronoia appanage-rendszer DE: a Nyugat-Európában ismert hűbéri lánc Bizáncban ismeretlen! Bizáncban hiányoznak a nyugati típusú feudalizmusra jellemző elemek: hűség eskü beneficium vazallitás örökletes főnemesség 9