Hírlevél ÁFA. Tartalom. ÁFA-visszaigénylés. Számlázás év 1. szám február 3. További információért keressen minket:

Átírás

1 Hírlevél év 1. szám február 3. Tartalom -visszaigénylés Az új szabályok alapján a február elsejétől benyújtott áfa-bevallások esetén: 1. az áfa-visszaigénylés kiutalási határideje főszabály szerint 75 napra nő, 2. amennyiben az adott bevallásban levonásba helyezett összes szállítói számla kifizetésre került, akkor az 1 millió forintot meghaladó összegű áfavisszaigénylést 45 napon belül, az ennél alacsonyabb összegű áfa-visszaigénylést 30 napon belül kell az adóhatóságnak teljesítenie, 3. az áfa-bevallásban nyilatkozni kell arról, hogy a levonásba helyezett összes szállítói számla kifizetettnek tekinthető-e, 4. a számlák kifizetettségére vonatkozóan tett valótlan nyilatkozatot az adóhatóság a visszaigényelt áfa 5%-ának megfelelő, de legalább Ft összegű mulasztási bírságot szabhat ki. 5. áfa-visszaigénylési szempontból egy számla továbbra is akkor minősül kifizetettnek, ha az áfát is tartalmazó ellenértéket a bevallás benyújtásáig teljes mértékben megtérítették, vagy a tartozás más módon teljes mértékben megszűnt, 6. a szerződésben előre kikötött teljesítési garancia visszatartása esetén a számla áfa-szempontból ugyancsak kiegyenlítettnek minősül. Az új szabályok bevezetésével a nemrég megszűnt szabályozással ellentétben nem lesz lehetőség arra, hogy a bevallásban levonható adóként szerepeltetett áfa-összeg megbontásra kerüljön aszerint, hogy mekkora összeg kapcsolódik kifizetett és ki nem fizetett szállítói számlához. Vagyis egyetlen alacsony összegű beszállítói számla ki nem fizetése a teljes (akár jelentős összegű) áfa-visszaigénylés kiutalási határidejének kitolódását eredményezi. Számlázás Számla elektronikus úton történő kibocsátásához a számlabefogadó előzetes beleegyezése is szükséges, kivéve, ha jogszabály kötelezően írja elő az elektronikus számlázást. 1

2 2012. január elsejével hatályba lépett a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló, december 22-én kihirdetett Kormányrendelet. A évi adó és járulékváltozások együttes hatására 2012-ben a havi szinten Ft alatt keresők évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. A béremelés idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet azon munkáltató, aki az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a Kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az a költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő munkáltató azonban, aki valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesíti a Kormányrendelet szerinti béremelést, adókedvezményt vehet igénybe az általa fizetendő szociális hozzájárulási adó terhére. Adókedvezmény Az adókedvezmény maximális mértéke munkavállalónként Ft, amely kedvezmény 75 ezer Ft bruttó bér felett lineárisan csökken. Az adókedvezmény összegének kiszámítását egy példával szemléltetjük Ft-os évi bruttó személyi alapbér esetén azt elvárt béremelés mértéke Ft, így a megemelt évi személyi alapbér Ft. A béremelés költsége az járulékokkal együtt Ft. A Ft évi személyi alapbér Ft feletti része Ft, amely 14 százalékával kell csökkenteni a maximálisan adható forintot, így az adókedvezmény összege havi Ft. Így az adókedvezmény igénybevételével a béremelés költségeként a Ft többletköltségből a Ft kedvezményt levonva Ft adódik. Jogkövetkezmények Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, azaz nem állapít meg adókülönbözetet az állami adóhatóság, amennyiben: 1. az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább 90 százalékának tekintetében teljes mértékben teljesítette, és 2. az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és 3. amennyiben az érintett munkavállaló az ellenőrzés megkezdésekor még a munkáltatóval állt munkaviszonyban, a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette. 2

3 Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15 százalékának megfelelő, de legalább Ft mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni. Mentesül a bírság alól az a munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta. Mindezek mellett a béremelés idén is a munkáltató saját döntésén alapul, azonban a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum mindenkit számára kötelezően betartandó. Adóelőleg megállapítása A munkaviszonyból származó jövedelem adóelőlegét a munkáltatónak kell megállapítania a magánszemély által írásban adott nyilatkozat alapján, és a megállapított, levont adóelőleget az elszámolt hónapot követő hónap 12-éig kell megfizetnie. Erre akkor kerülhet sor, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetést megelőzően erről nyilatkozatot tesz. A nyilatkozattételre sor kerülhet önkéntes alapon, vagy felszólításra, esetenként, vagy adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) tartó érvényességgel. A kifizető azonban tájékoztatni köteles a magánszemélyt a nyilatkozattétel lehetőségéről, illetve a nyilatkozat megtételével, vagy annak elmulasztásával összefüggésben felmerülő lehetséges következményekről. A magánszemély nyilatkozatát a többi adózási bizonylattal együtt az elévülési idő n belül meg kell őrizni, hiszen a kifizető ezzel igazolja, hogy miből, mennyi adóelőleget vont le, vagy éppen azt, hogy jogszerűen nem vont. Adóelőleg-nyilatkozat Segítségképpen és iránymutatásként a törvényi kötelezettségek teljesítéséhez a NAV minden év elején adóelőlegnyilatkozat mintákat készít. A nyilatkozatminták nem kötelezően alkalmazandók, illetve mind tartalmukban, mind formájukban szabadon módosíthatóak. A kifizetők és a munkáltatók a magánszemélyek számára csak azokat a nyilatkozatokat adják át, amelyek a nyilatkozatot tevő magánszemélyek adókötelezettsége szempontjából relevánsak. Adóelőleg-nyilatkozatok fajtái: 1. a személyi kedvezmény érvényesítéséről 2. a családi kedvezmény érvényesítéséről 3. az adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről 4. az adóalap-kiegészítés érvényesítéséről, amennyiben az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelem az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a Ft-ot. Adóalap-kiegészítés 2012 A korábbi tervekkel ellentétben az adóalap-kiegészítés 2012-től Ft éves bruttó jövedelemig nem alkalmazandó, e határ felett pedig szintén a korábbi tervekkel ellentétben 27 százalékos mértékkel kell megállapítani. Azaz az effektív adóteher Ft éves bruttó jövedelemig (a jelenlegi 20,32 százalékkal szemben) 16 százalék lesz, az e feletti jövedelem után változatlanul 20,32 százalék marad. 3

4 Gyermekek után járó kedvezmények január 1-je óta a gyermekek után járó pótszabadság mindkét szülőnek jár. A pótszabadság mértéke nem változott; 1 gyermek után 2 nap, 2 gyermek után 4 nap, 3 vagy több gyermek után pedig 7 nap pótszabadságra jogosultak a szülők. A gyermek/gyermekek után járó pótszabadságot a szülők abban az évben igényelhetik utoljára, amelyik évben a gyermek betölti a 16. életévét. A szülőknek a gyermekeik számáról nyilatkozniuk kell munkáltatójuk felé ahhoz, hogy a pótszabadságot igénybe tudják venni. A pótszabadságra akkor is jogosult mindkét szülő, ha külön élnek, míg az élettársakat ez a jog nem illeti meg. Kötelező a kölcsönzött munkavállalók kölcsönbevevő által történő be- és kijelentése A kölcsönbevevő az állami adóhatósághoz köteles bejelenteni a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét, a kölcsönbeadó nevét és adószámát, a foglalkoztatás megkezdésének napját. A foglalkoztatás befejezésének napját követő napon pedig a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát és a foglalkoztatás befejezésének napját. A kölcsönbevevő a szóban forgó bejelentési kötelezettségének a 12TMUNK jelű bejelentő és változásbejelentő lapon tud eleget tenni. A legnagyobb előnye, hogy szemben a korábbi utalványos rendszerekkel ez esetben sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak (kivéve társkártya igénylés, ellopott, elveszett kártyák) nincs fizetési kötelezettsége a szolgáltató felé. Mivel a kártyakibocsátásának és üzemeltetésének feltételeit jogszabály rögzíti, a szolgáltatók által nyújtott kártyafeltételekben csak csekély eltérésre számíthatunk. Jelenleg SZÉP-kártyát három szolgáltató bocsát ki: 1. az OTP, honlapja: 2. az MKB, honlapja: 3. és a K&H, honlapja: A kártyán lévő egyenleg az alábbi belföldi szolgáltatások igénybe vételére jogosít (szálláshely-szolgáltatást mindhárom alszámláról igénybe lehet venni): 1. Szálláshely alszámla (maximum Ft) 2. Vendéglátás alszámla (maximum Ft) 3. Szabadidő alszámla (maximum Ft) Fontos tudnivaló, hogy az egyes alszámlákra utalt támogatások másik alszámlára nem utalhatók át, azokat kizárólag a munkáltató általi utalásban megjelölt alszámlán lehet nyilvántartani, és csak az alszámlának megfelelő szolgáltatás nyújtására lehet beváltani. 4

5 Egy munkavállaló több különböző szolgáltatótól származó SZÉP-kártyával is rendelkezhet, azonban az ezen kártyákra utalt juttatás összességében nem haladhatja meg a törvényben előírt értékhatárt. A szolgáltatók által kibocsátott kártyák érvényessége 5 év. A kártyára utalt juttatások a tárgyévet követő év december 31-ig használhatók fel. A munkavállalóknak lehetőségük lesz online módon nyomon követni a tranzakciókat, valamint a számlaforgalmat. A kártyához társkártya is igényelhető valamely közeli hozzátartozó számára, ennek Ft + díját a munkavállaló köteles megtéríteni. A SZÉP-kártyára került összeg felhasználására három lehetőség van: 1. elektronikus elfogadóhelyi terminálon (POS), 2. központi vagy saját internetes utalvány-beváltási felületen, 3. telefonos felhatalmazó központ által kiadott engedély alapján. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon vagy elektronikus formában kibocsátott t fogyasztásra készétel vásárlására illetve december 31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken használható fel. Az utalvány keretösszege havonta Ft. További információ az honlapon találhatóak, ahol regisztrációt követően az utalvány online is megrendelhető. A február 28-ig leadott megrendelések térítésmentesen kerülnek kiszállításra. Juttatás megnevezése Adóteher mértéke Kedvezményes korlát Széchenyi Pihenő kártya Szálláshely alszámla 30,94% Ft/év Étkezés alszámla 30,94% Ft/év Szabadidő alszámla 30,94% Ft/év Erzsébet utalvány 30,94% 5000 Ft/hó Ft Munkahelyi melegétkeztetés 30,94% Ft/hó Helyi utazási bérlet térítése 30,94% bérlet ellenértéke Önkéntes nyugdíjpénztári kiegészítés 30,94% minimálbér 50%-a Önkéntes egészségpénztári kiegészítés 30,94% minimálbér 30%-a Iskolakezdési támogatás/utalvány 30,94% minimálbér 30%-a Étkezési utalvány Otthoni internethasználat Üdülési csekk Csekély értékű ajándék/utalvány Sportrendezvény belépő 0% Ft/év Helyközi munkába járás kieg. (+14%)* 0% korlátlan Védőoltás* 0% korlátlan *nem béren kívüli juttatásnak minősülő elemek 5

6 Kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésének bejelentése január elsejét megelőzően a kapcsolt vállalkozások tekintetében bejelentési kötelezettség kizárólag a szerződés létrejöttekor terhelte az adózót. Az idei évtől a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is be kell jelenteni a megszűnést követő 15 napon belül. Amennyiben az adózó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az adóhatóság megvétózhatja a tagváltozást A cégtörvény módosítása értelmében, ha a cégjegyzékbe bejegyzett tag átruházza részesedését, a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikusan értesíti az adóhatóságot. Az adóhatóság pedig 3 munkanapon belül elektronikusan jelzi a cégbíróságnak, ha a cég, amelynek részesedését átruházni kívánják, 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik. Ebben az estben a cégbíróság hiánypótlási eljárásban hívja fel a céget, hogy a részesedés átruházás napjával mint fordulónappal készítsen könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleget és nyújtsa be azt a cégbíróságra. Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével megkeresi az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja a forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot keres meg behajtás végett. Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, illetőleg nem minősítheti behajthatatlannak. 6

7 Mikor és hogyan kell regisztrálni kötelezően a kamaránál? A most alakuló egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, vagyis legkésőbb március 1-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál kezdeményezni nyilvántartásba vételüket. A január 1-től életbe lépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek: 1. A kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. A nyilvántartásba vételi kötelezettség nem merül ki a bejelentkezésben, a törvény szerint kötelező az adatok frissítést kezdeményezni a bekövetkezett változásokat követő 5 munkanapon belül. 2. A kamarai közfeladatok ellátásához évente Ft kamarai hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonásra kerül a tagdíjból. A hozzájárulást minden év március 31. napjáig kell teljesíteni a területi kamara részére. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulást a törvény köztartozásnak minősíti, melyet meg nem fizetés esetén az adóhatóság adók módjára hajt be. 3. A Kamara köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani. Lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá. Emiatt ez semmi másként nem értelmezhető, mint egy újabb adónem, amit a vállalkozásoknak kötelezően meg kell fizetni. A kamarai regisztrációs eljárás során a gazdálkodó szervezetek papír alapon, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatója szerint várhatóan január végétől elektronikus úton is benyújthatják a cégszerűen kitöltött nyilvántartásba vétel iránti kérelmüket a területileg illetékes gazdasági kamarához. A kérelemnek tartalmazni kell a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, főtevékenységét, ténylegesen végzett egyéb tevékenységeit, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolását. A kamara honlapján elérhető formanyomtatvány minta a törvényben meghatározott kötelező adatokon kívül, a törvényben foglalt felhatalmazás alapján, tartalmaz egyéb a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó információt is, melyek közlése, illetve azok nyilvántartásban történő feltüntetése önkéntes. Ilyen adat jelenleg a cégméretre (statisztikai létszám, nettó árbevétel) vonatkozó számszerű adatok, valamint a külkereskedelmi tevékenységre folytatásával kapcsolatos nyilatkozat. A formanyomtatványon megadható harmadik adattípus a kapcsolattartáshoz szükséges adatok köre, melyek csak belső felhasználás céljából kerülnek feltüntetésre, a nyilvánosság számára nem elérhetőek, azonban megadásuk kötelező. A formanyomtatvány kitöltéséhez részletes útmutató ad tájékoztatást, mely segítséget nyújt a gazdálkodó szervezetek kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolásához is. 7