délibáb, füst és pára A szimulákrum mint regény-értelmezési lehetőség

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "délibáb, füst és pára A szimulákrum mint regény-értelmezési lehetőség"

Átírás

1 XI. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA KOLOZSVÁR, MÁJUS délibáb, füst és pára A szimulákrum mint regény-értelmezési lehetőség Szerző: Kovács Noémi, Babeş Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar, magyar angol szak, IV. év Témavezetők: Szabó Levente, egyetemi adjunktus, Babeş Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar, Magyar Irodalomtudományi Tanszék Selyem Zsuzsa, egyetemi adjunktus, Babeş Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar, Magyar Irodalomtudományi Tanszék

2 az emberek többsége maga is elhiszi magának, hogy ő ténylegesen és egész valójában az a személy, akinek a világ előtt mutatja magát Az identitás megragadásának problémája rajzolódik ki A kígyó árnyékában, Rakovszky Zsuzsa első regényében. Miközben a beszélő hősnő saját személyiségének elbeszélésére törekszik, újra és újra rákérdez saját önazonosságára, és folyamatosan annak töréseivel szembesül. Önmaga idegenségével küszködik a szubjektum, a hasadás megértésével, amely az önmagát kereső én és társadalmi szerepei között jön létre. Ricoeur 1 ugyanaz és őmagaság fogalmait használva azt mondhatjuk, hogy a regény hőse az azonosság formájának keveredésével szembesül az élettörténetben, az őmagaság és az ugyanaz ellentmondását tapasztalja meg. A kígyó árnyéka tehát a beszélő én reflexióit tükrözi arra a problémára, hogy az időben minduntalan mássá kell válnia. Saját identitás változásának megállíthatatlanságát tekintve az elbeszélő számára az idő szüntelen átmenetként érzékelhető, amelyben nem határozhatóak meg egyértelműen a szubjektum alakulásának fordulópontjai. A megkettőződik az én, az azonosság törésének időbeli határvonala nem húzható meg, nem választható el ilyenképpen a múlt a jelentől. Ezen a ponton szervesen kapcsolódik össze Rakovszky Zsuzsa prózája a költészetével. Parti Nagy Lajos megalvadt időnek nevezi Rakovszky verseit: a sodródó, az elsodort, a kiszolgáltatott vacog»két idő közt«, a»volt«és a»nemsokára«között, s mivel se kilépni, se megállni nem tud, kapaszkodó, semmit markoló mozdulatát mutatja föl állandóként (...) Az egykor mostját, s a mostban minden múltat. Nemcsak az időszemlélet hasonló, A kígyó árnyéka és Rakovszky lírája között tagadhatatlan a kapcsolat mind a témaválasztás, mind pedig a nyelvi megformáltság tekintetében. A regényben egy fiktív önéletrajz íródik meg. Az írás tevékenységét mint alaphelyzetet az első mondat jelenti be: Írtam ezeket én, Ursula Binder, született Ursula Lehman, vénségemnek és nyomorúságomnak napjaiban, az Úrnak 1666-ik esztendejében, igaz lelkiösmeretem szerint elmúlt életemnek, kiváltképp gyermek- és ifjúkoromnak dolgairól. A kritikákban oly sokat idézett mondat határozottan és nagyon pontosan jelöli ki a női önéletírás narrátori pozícióját. Élete végéről visszatekintve egy asszony elmeséli fiatalkori éveinek eseményeit. Ursula Lehman azonban a megírás jelenéről vagy a 1 Ricoeur elválasztja az azonosság két jelentését, megkülönbözteti az ugyanazt az őmagaságtól. Az előbbi egy időben változtathatatlant jelent, az utóbbi pedig egy időben nem rögzített állandóságot. Az ugyanaz és az őmagaság feloldhatatlan ellentétéről beszél éppen az élettörténet és az elbeszélő beszédmód kapcsán., v.ö. Ricoeur,

3 közelmúltról alig tesz említést a szövegben, így nem lehet tudni, kinek a számára vagy milyen céllal készíti feljegyzéseit. Ezért Margócsy István a könyvet kihallgatott magánbeszédnek nevezi, azt állítja, hogy a narrátor önmagával beszél. A kígyó árnyékáról írt kritikájában Radics Viktória azt állítja, hogy a regénykonstrukció inog, a szöveg belső ellentmondásait választja vizsgálata tárgyául. Véleménye szerint az önéletírásnak már az első mondatban felkeltett elvárása ellenére az implikált szerző és narrátor mégsem fogják teljesen fedni egymást. 2 Magyarázat nélkül marad, hogy a német nemzetiségű önéletíró milyen nyelven írja visszaemlékezéseit, ahogyan nem kap választ az olvasó arra a kérdésre sem, miként tanult meg a szerző írniolvasni, hol szerezte műveltségét, magasszintű stíluskészségét. Problematikus ugyanakkor a regényben a század történelmi ideje és a hősnő modern érzékenysége, mindezen ellentmondások azonban rejtve maradnak, látszólag eltűnnek a szövegben. Radics Viktória ezen érvek alapján kijelenti, hogy Rakovszky Zsuzsa...történelmietlenül összemosta a premodern világot, valamint a modern és posztmodern mentalitásokat és diskurzusokat. Historizáló, eklektikus, áltörténelmi konfigurációt alkotott meg. 3 A kritika végén Radics Viktória a Rakovszky-regény értelmezésének lehetőségeként beszél Baudrillard elméletéről, a szimulákrumról, ami nincs referenciális viszonyban a reprezentált dologgal. Ebben az értelemben nem egy századi női lélek jelenik meg a műben, csak annak árnyéka. A szimulákrumként létrejövő narrátor és szereplő, Ursula Lehman alakja saját múltját teremti meg a szövegben. Úgy gondolom, hogy a beszélőnek az időhöz való viszonya következmenyekkel jár a szöveg nyelvi megformálására. Kérdésként tételeződik, hogy milyen módon hozza létre az önazonosságát nem találó szerző a visszaemlékezés időszerkezetét? Vajon milyen értelmezését nyújtja Ursula Lehman az időnek, milyen szemlélet olvasható ki a múlt áttekintéséből, az élet eseményeinek narratív elrendezéséből? Ugyanakkor azt a kérdést is feltenném, hogy miként alakítja a nyelvi megformálást a szimulákrum-fogalom, mint referenciák nélküli konstrukció? A kígyó árnyékában az önazonosság megtalálásának az időhöz való viszonya többszörösen összetett. Az idő kétféle minőségben látható: egyrészt az egyéni életút idejeként, másrészt egy távolabbi perspektívából történelmi időként. A magánélet, a személyes múlt mellett a szöveg a történelmi múltat is tematizálja. Felsorakozik a könyv a 2 Radics, Radics,

4 kortárs magyar irodalom azon történelmi regényei mellé, amelyek a nemzeti nagy elbeszélés hagyományának leépítésére tesznek kísérletet. Hiszen A kígyó árnyékában a történelem csak mintegy elnagyolt díszletként van jelen, hasonlóan például Háy János Dzsigerdilen vagy Darvasi László A könnymutatványosok legendája című művéhez. Rakovszky regényének cselekménye a 16. század végén és a 17. század első évtizedeiben zajlik, de az említésre kerülő háttéreseményekből csak nehezen lehet következtetni a valós történelmi, politikai helyzetre, ugyanakkor az elbeszélő a társadalom ábrázolásában megmarad a német polgárság életénél. A beszélő önmagának feltett belső kérdése - a ki vagyok én? - elválaszthatatlan a külső események zajlásától, s így a női szubjektum kifejeződése nem választható el a történelmi időtől. 4 Nem beszélhetünk például a bűn fogalmáról, amely a cselekménybonyolítás egyik kulcseleme, a század történelmi horizontja nélkül. A bűnnek a keresztény középkor által kimunkált felfogásáról van szó, és természetesen nem csak erről, hiszen a reformáció és ellenreformáció korában jár az olvasó, amikor a felekezetek társadalmi hovatartozást jelentenek, amikor valamely valláshoz tartozni sorsdöntő kérdés. Meg kell jegyeznünk ezen a ponton, hogy a cselekménybonyolításban oly nagy szerepet játszó tűz használata sem ártatlan a kor szemléletének tükrében. 5 Nem tekinthetünk el tehát a szubjektum vizsgálatakor a regény történelmi beágyazottságától, még akkor sem, ha ez díszlet csupán. A szövegben tehát összefügg a személyes múlt a történelmi múlttal, dolgozatomban a személyes múlttal foglalkozom, annak kialakításával. Visszatérve az idő megjelenési formáira, szükségesnek látszik felhívni a figyelmet a nézőpontok elkülönülésére. A szubjektív nézőpont nagyon erősen meghatározza az elbeszélt valóságot: a múltbeli eseményeknek már a történés pillanatában sem egyértelmű az érzékelése, nemhogy később, a visszatekintés, az írás idejében. A jelen és a régmúlt nézőpontjai egymásba épülnek, az érzékelésben a belső idő elválik a külsőtől. Gondot okoz a beszélőnek nemcsak az én megragadhatósága, hanem a megtörténtek felidézése is, ugyanis Ursula Lehman mindvégig bizonytalan marad a valóságos történések és a képzelt dolgok elválasztásában. Így a szöveg ismeretelméleti kérdéseket feszeget, a regény az érzékelés történeteként olvasható. 4 Zsadányi, Ez a tűz a kereszténység tüze, a keresztény középkor tüze a pokol tüze, tisztítótűz, a fanatizmus, az engesztelhetetlenség tüze, az eretnekeket, boszorkányokat megégető máglyák, az autodafék tüze és általában: a világból kirekesztett, elfojtott-elnyomott, démonizált érzékiség tüze. írja Szilágyi Ákos Margócsy Margináliák-jában. 3

5 A tűz mint álarc Ursula Lehman 6 elbeszélésének első lapjain a tűzről elmélkedik, pontosabban a tűz kettős természetéről: Homályosan úgy éreztem, mintha a tűz valamely idegen világból közénk származott, nagy hatalmú lény volna, amely csak tetteti a meghunyászkodást, és bár színleg hajlandó ideig-óráig szolgálni bennünket, fölforralni a levesünket és megsütni a kenyerünket, bármelyik percben mást gondolhat, és kimutathatja igazi természetét. (5., kiemelés tőlem) Előbb a kisgyermekként látott lángok fényére emlékezik, amint azok a kályha rácsain kiszűrődnek, majd közvetlenül ezután egy saját tapasztalatként megélt tűzvész leírásába kezd, amikor a szemem láttára mutatta ki a sárga bestia a foga fehérét. (6.) Itt a tűz tehát nem olyan, amilyenként az emberek nap mint nap felismerik. Megszemélyesítve a tűz kegyetlenül pusztító lény formáját ölti, aki álságosan viselkedik, színlel, s aki elrejti belső természetét, mely bűnös és félelmetes. A tűz egyébként feltűnően sokszor felbukkan a szövegben, többször találkozhat az olvasó égő várossal, máglyatűzzel, gyertyalánggal, vagy akár egy álomban, égő emberi testtel. A kígyó árnyékáról írva Margócsy Isván arról beszél, hogy a tűz a regény világában kétféle vonatkozásban van jelen. Külsőként a város, a történelem, a háborúk eseményeiben, belsőként pedig a szereplők vágyaiban, szenvedélyeiben. 7 Burkoltan épül bele a szövegbe az, hogy a beszélő azonosul a kettősnek látott tűzzel. Említésre kerül ugyanis egy kakas 8, amelytől a Ursula fél, és amelyet ellenségének tart, mert az gyakran támad és üldözőbe veszi a gyereklányt. A kakas elpusztul a tűzvészben. Ursula Lehman az égő állat látványáról számol be, és úgy érzi, a kakas üresen rámeredő tekintete őt vádolja.... a bűntudattól hideglelősen azt gondoltam, (...) talán azt hiszi, mostani szörnyű gyötrelmét is én okoztam valamiképpen. (8.) A hősnő a gyűlölt kakas elpusztításában azonosítja magát a tűzzel. Máskor egy hasonlatban kerül egymás mellé az emberi lélek és a tűz. Ursula Lehman elmondja, hogy gyermekként a levágott nyulat figyelte meg, hogy miként válik az imént még eleven, érző és rettegő lélek egy szempillantás alatt semmivé, mint a 6 A beszélő számos szöveghelyen Orsolyának vagy Orsicskának nevezi magát, dolgozatomban az első mondatban előforduló teljes név német változatát - Ursula Lehman - használom. 7 Margócsy: Különös módon, Rakovszky Zsuzsa regényének világában mintha mindvégig ugyanilyen nagy emésztő tűz logogna, mind kívül, a város, a történelem, a háborúk eseményeiben, mind pedig belül, a szereplők lelkében és viselkedésében: mindenütt, szakadatlanul, állandóan és megmagyarázhatatlanul ég a szenvedély, a vágy, a kívánság, a bűn és a harc tüze, s a lángok forróságától és pusztításától nem található és nem is kereshető sehol menedék. 8 Megjegyezzük, hogy történet szerint a kakas is szerepet játszik, mert amikor a gyermek összemorzsolt kenyeret ad neki, azt az állat barátságosan elfogadja, de ha úgy tartja kedve, továbbra is bosszúsan támad. 4

6 kilobbant láng... (10.) Elborzasztja a beszélőt a halál óriási pusztító ereje, önmaga és az ellobbanó láng hasonlatossága. Pár sorral később Ursula Lehman az írás jelen idejéről kezd beszélni, átvált az öregkorára. Végigtekint bűnös életén, és a halál pillanatának rettenetes voltán gondolkodik, amelyben Isten színe előtt fel kell vállalnia az elkövetett vétkeket. Itt pozitívként mutatja meg a gyors elmúlás lehetőségét:... nagy könnyebbséget jelentene számomra, ha elhihetném, hogy nem kell majd odaállnom (...) a legfőbb bíró ítélőszéke elé, hanem lelkem egy csapásra semmivé válik, mint a szétfoszló tajték vagy az ellobbant láng... (10.) Az élettörténetét író Ursula Lehman gyermekkorának első emlékeivel kezdi elbeszélését. Ámulva figyeli a gyermek a tárgyakat, állatokat, jelenségeket, keresi a dolgok lényegét. Az őt körülvevő világ betölti a képzeletét, így identitása csak közvetlen környezetével és az akkoriban hallott számtalan mesével írható le. Ezekben kiemelkedik a tűz motívuma, amely az önértelmezés kiindulópontjába kerül. Ursula felismerni véli a tűz jellegét saját magában. A tűz kettős természete, rejtőző félelmetes és bűnös ereje Ursula Lehman személyiségének későbbi alakulását jelzi előre. Mi is lett belőlem, s mi sorsra jutottam Ursula Lehman életének minden külső eseménye úgy rendeződik bele a retrospektív elbeszélésbe, hogy az olvasó előbb a bekövetkezendők előjeleiről értesül, majd a tulajdonképpeni történésről, azután pedig annak a hősnő lelkére tett hatásairól. Az előre- és visszautalások az élet bűnnel terhes fordulataira mindvégig feszültséggel telítik a szöveget, de ennek a következménye az is, hogy a cselekmény mozzanatai beleolvadnak a visszaemlékezés reflexióiba. Többek között ezért nevezhető lírainak a regény nyelve: az akció dinamikája feloldódik a narratívumban. Az az első eset, hogy Ursula Lehman rákérdez saját identitására, amikor gyermekként anyja hűvös magatartását tapasztalja. Gyöngédségre, becézgetésre vágyik, s mivel nem teljesül a vágya, arra gondol, hogy talán a mostohája az, akit eddig édesanyjának gondolt. Kétségbe esik, amikor megtudja: a városban azt beszélik, hogy a rendes időnél hamarabb született, így anyját erkölcstelenséggel rágalmazzák, következésképpen az apa bizonyul mostohaapának. Élete végéig megmarad Ursulában a kétely, hogy valódi lánya-e vajon apjának, vagy sem:... azon kezdtem el tépelődni, ki is 5

7 vagyok hát én valójában, s hogy megtudom-e még valaha az életben bizonyosan, kinek a leánya vagyok hát, ha nem az övé? (82.) Ursula élete a továbbiakban úgy alakul, hogy mindig csak egymásra rakódnak az újabb elrejtett okok és szándékok, a színlelt valóság és a belső titkok feszültsége soha nem oldódik fel. Az anya, akit Ursula és az apa kénytelen magára hagyni, a városban kitörő pestis áldozatává válik. Nemsokára az apa feleségül vesz egy fiatal nőt, aki nemcsak ugyanazt a nevet (Orsolya) viseli, mint a lánya, de akivel egyforma idősek is. Miután a leány Ursula megmenekül egy rátámadó katona erőszakos közeledésétől, szerelemre lobban egy Miklós nevű ifjú iránt, akitől teherbe esik. Ettől kezdve állapotának elrejtésére kényszerül. Hogy Ursula elkerülje a társadalom büntetését, a család elköltözik, és az út bonyodalmai során a mostoha elpusztul. Az új városba érkezve apa és lánya úgy tesznek, mintha férj és feleség lennének, s az elkövetkező években folyton a leleplezéstől rettegnek. Az igazság felszínre kerülésétől való félelem az, ami miatt később egy gyilkossággal tetézik eddigi bűneiket. A visszaemlékezés szerint az apa többször közösül a lányával (vagyis az ál-feleségével). Titkok rontják meg a kettejük viszonyát is, életük a megnemértés feszültségével terhes, hosszú időn keresztül hallgatnak, és gyűlölik egymást a hallgatásukért. Végül Ursula megszökik, és az ezt követő éveiről már csak egy-egy szóban tesz említést. Ursula Lehman az események sodrásában folyamatosan szerep(ek)et kell játsszon, arra kényszerül, hogy kilétét elrejtse a város, az emberek vádoló tekintete elől. A narrátor az elbeszélés során mindannyiszor distancírozza magát korábbi szerepeitől, szembesül azzal, hogy a helyzetek egyikében sem volt azonos önmagával. Míg társadalmi szerepeit le tudja írni, ezekben meg tudja fogalmazni (színlelő) énjét, akivel nem azonosul, addig valódi identitását nem sikerül megragadnia. Ez jelenti a legnagyobb problémát a beszélő én számára. Hozzátenném, hogy a szövegben megképződő ént nem kívánom pszichoanalítikus szempontok szerint vizsgálni, bár kétségtelen, hogy kínálja magát a szöveg egy freudi vagy lacani értelmezésre. Reflexiókkal tűzdeli tele a szöveget az elbeszélő, a cselekmény különböző pontjain meghasadt személyiségére hívja fel a figyelmet. A másság tapasztalatának egyik leghangsúlyosabb formája az, amikor mostohája temetésén a hősnő a sírkő feliratára pillant. Ekkor a másik nő lép az én helyébe, a szerepek felcserélődnek: az apa lánya az apa feleségévé válik, halott mostohája szerepét kell magára öltenie. A név Ursula Lehman 6

8 teszi ezt lehetővé, melynek jelentése már nem egyértelmű. Idézzük: [a sír] fölé az én nevemet vésték, (...) mint kígyó a levedlett bőrét, otthagytam addigi mivoltomat, hogy egy halott bőrébe bújjak, s az ő életét éljem tovább, mint azok a hazajáró lelkek, akik eleven testben keresnek új lakhelyet maguknak, csak éppen énnekem a magam testében kellett életre támasztanom a holtat, s abban kellett egy idegen léleknek és emlékezetnek helyet szorítanom a magamé mellett... ( ) A mássá válás a nyelvi megformálásban is mássá válik. Hasonlattal él az elbeszélő: kígyóval és hazajáró lélekkel helyettesíti önmagát, egy állat és egy szellem viselkedése helyettesíti a szereplő tettét. A valóságosan megélt helyzetet képekkel cseréli fel a narrációban az elbeszélő. A későbbiekben még visszatérünk a hasonlatok funkciójára. A referencia-illúzió felkeltése A kialakuló egységes személyiség hiányát Zsadányi Edit úgy értelmezi, hogy az a kifejezhetetlen női másságot reprezentálja. Zsadányi Edit szerint Rakovszky regénye egyszerre jeleníti meg a centrális és decentrális szubjektumot. Az identitásra való állandó rákérdezés arra készteti az olvasót, hogy feltételezzen egy rögzített, centrális szubjektivitást. A kérdésre azonban nem tud egyértelmű választ adni a szöveg, így folytonos elmozdulásban levő, decentrált szubjektum képződik meg. Zsadányi Edit a női önértelmezés alakzatait vizsgálja, és arra a következtetésre jut, hogy [az erőteljesen érzékelhető] törés okozta üres helyeken a narratívaként nem elmondható, elbeszélhetetlen női másság hiányként tud megfogalmazódni. 9 Radics Viktória következtetése szerint A kígyó árnyékában a szubjektum szimulákrum, önmaga helyett áll. Baudrillard szimulákruma az a valóság, amely helyettesítő funkcióként működik, s ami elleplezi, hogy nincs semmiféle referenciális kapcsolatban a helyettesített jelölttel. Alkalmazva a szimuláció működését Zsadányi Edit fenti gondolatára azt mondhatjuk tehát, hogy Ursula Lehman úgy tesz, mintha egy stabil elbeszélői pozícióból szólalna meg, és mondaná végig fiatal éveinek eseményeit, és úgy tesz, mint aki eltávolodik egykori és jelenbeli önmagától. Amíg az identitás problémája gazdagon reflektált a szövegben, addig az elbeszélő időhöz való viszonya csak elvétve fogalmazódik meg: ilyenkor olybá tűnt előttem, mintha az idő csak odalent, a téren folytatná szokott útját, benn a ház falai között azonban moccanatlanul állna, megfosztva azon képességétől, hogy 9 Zsadányi, i.m.,

9 változásokat idézzen elő a dolgokban, hacsak azon romboló munkáját nem számítom, amelyet apámon s énrajtam vitt véghez azon tizenhét esztendő alatt, amelyet e házban töltöttem. (275.) Hasztalan kutatok emlékezetemben útjelzők és fogódzók, egynéhány jelentősebb esemény után, amelyek, mint folyóvízből egy-egy testesebb szikla, kiütköznének e színtelen, egybefüggő áradatból. (425.) Ursula Lehman az időről feljegyzett gondolataiban a belső és külső idő különbözőségéről számol be. Úgy beszél itt az időről, mint egyfajta örök állandóságról, mely nem múlik el, és amely nem változik meg. Ricoeur az állandóság és az őmagaság kapcsán a következőket mondja:...hogyan maradhatna az én a lehető leghasonlóbb önmagához, hacsak nem úgy, hogy van benne valami szilárd mag, amely mindenféle időbeli változástól mentes. Viszont egész emberi tapasztalatunk az ellen szól Néha úgy tűnt föl előttem, mintha kétfelé vált volna bennem ama külső személy, aki a világ szemében, s ama másik, aki kettéhasadás következtében a körülöttem zajló emberi életek szövedékéből kihullottam s magamban állóvá, előzmény és folytatás nélkülivé, súlytalanná váltam volna, mint a szélben úszó ökörnyál, vagy mint a kísértet, melynek ködből való testén a valóságos emberek oly könnyedén haladnak át, mintha nem volna más ott, csak üres levegő. (388., kiemelés tőlem) Az érzések és gondolatok víziószerű ábrázolását az érzékelés bizonytalansága teszi lehetővé a beszélő én számára. Ursula Lehman beleépíti beszédmódjába érzékelésének szubjektivitását, és ezzel együtt megkérdőjelezi a mondottak valóságértékét. A szubjektum önmagát előzmény és folytatás nélkülinek látja, akinek semmilyen közvetlen kapcsolata nincs a reális világgal. Nem azt mondja el Ursula, hogy tulajdonképpen mit gondol önmagáról, csak helyettesíti ezt egy álomszerűen érzékelt látomással. A grammatikai szerkezet minthá -i és a hasonlatok sora egymásba fordítja át személyiséget és a kettéválás vizuális képét. Működésbe lép a szimulákrum, az olvasó a mondat végére érve az üres levegőt a beszélővel azonosítja. A összemosás a mondat felépítésén múlik, a minthá -kon, ugyanis az első két mintha esetében a hasonlított (a személyiség) csak néha tűnik olyannak, amilyennek a hasonlításban látszik, ezzel szemben az utolsó három esetben mindig érvényes a hasonlat. Azaz az első két helyzetben a személyiség nem mindig ilyennek tűnik fel, néha másnak: a hasonlóság nem érvényes az idő bármely pillanatában. Ellenpéldaként az utolsó három helyzetből csak egyet említve: a súlytalanság mindig hasonló a szélben úszó ökörnyállal. 10 Ricoeur, 16. 8

10 Ilyenképpen működik tehát a regény nyelve, észrevétlenül, akadálymentesen egymásba íródik a személyiség üres helyének azonosítása és a hiány látvánnyal való helyettesítése. Összefoglalás A szereplőben a bűnösség érzése már akkor megszületik, amikor még gyermek, amikor még semmi rosszat nem tesz, csak passzívan figyeli a környező világot. Figyelmét a dolgok, személyek, vagy éppen a tűz kettős természete ragadja meg, azt veszi észre, és később is azt tartja érdemesnek lejegyezni, ami a világban színlelés, titkolózás. A cselekmény előrehaladásával együtt kiderül, hogy ez lesz Ursula életének mindvégig visszatérő eleme. Így a beszélő az olvasóban a folyamatosság érzését erősíti, a cselekmény különböző pontjain kiütközik a másság, annak ellenére, hogy a másság mibenléte megragadhatatlan marad. A koncepció, ahogyan áttekinti a múltat (a személyes múltját), azt sugallja, hogy folyamatosságában szemléli az időt, mint olyasmit, ami nem múlik. Ezt erősíti az a néhány szöveghely is, amikor nyiltan reflektál saját időtapasztalatára. Mindvégig ugyanazt a hasadást fogalmazza meg önmagában a beszélő, öregségében is az önazonosság kérdését teszi fel, ahogyan fiatalkorában, tehát alapvető problémájában nem szakad el a múlttól. A ki vagyok én? kérdésre nem tud választ adni, csak egyetlen esetben határozza meg egy valóban határozott gesztussal saját személyiségét, amikor az első mondatban kijelenti, hogy Ursula Lehman a szöveg szerzője. Ezzel a hiányzó identitás helyett a múlt elbeszélését, az önéletírást kínálja. Az önéletírásban az elbeszélés jelene a múlton keresztül válik értelmezhetővé, a múlt ugyanakkor mindig az elkerülhetetlen és feloldhatatlan ellentét megtapasztalása a ricoeuri ugyanaz és őmagaság között. Ennek feszültsége nem oldódik fel, és a jelen pillanatában is tart. Ursula Lehman narratívába rendezi, történetté alakítja életének eseményeit, a gyermekkor emlékeitől kezdve az írás jelenéig egy lineáris időszerkezetet épít fel. Rakovszky művében a későbbiek felől újraértelmezett múlt jelenik meg, a szöveg úgy tesz, mintha az idő áttekinthető lenne, mérhető, elbeszélhető. Következésképpen a regény úgy tesz, mintha átfogó képet adna az átélt időről, eközben azonban éppen az idő megragadásával való konfliktus ütközik ki: az időhöz való viszony Baudrillard 9

11 szimulákrum terminusával határozható meg. Pontosabban fogalmazva a nagy elbeszélés mint konstrukció szimulákrum az időnek a szövegben megjelenő felfogásához képest. Az emlékirat szimulákrum-voltára tett önreflexióként olvasható az utolsó lapokon felbukkanó néhány sor, amikor a hősnő az írás jelenében beszél elkészült írásáról: Néha már nem tudom én magam sem, csakugyan megestek-e mindezek énvelem, vagy az egész csak puszta képzelődés, amelyet álmatlan éjszakáimon koholtam, mert mostanság újra álmatlanság gyötör, hogy könnyebben elmúlassam a virradatig hátralevő néhány órát. Ha azonban e teleírt papirosokra pillantok, még ha tudom is, hogy az én kezem rótta teli őket, visszatér belém a bizonyosság, hogy mindez megtörtént csakugyan, s nemcsak álmatlan elmém képzelgése az egész, délibáb, füst és pára... (462.) Ursula Lehman a papírok materiális jelenléte miatt hiszi el, hogy igaz volt mindaz, ami benne írva van. Mindeközben pedig tudja, hogy saját elméjének szüleménye az írás, hiszen ő a szerzőjük. Mégis jobban bízik a már leírtak hitelességében, mint saját érzékelésében és ítélőképességében. Valami olyan biztosítja itt a referenciát, ami a hétköznapi életben a legkevésbé az - egy regényt, egy széphistóriát mindig fikciónak tekintünk). Következésképpen Rakovszky Zsuzsa regényében az időhöz való viszony vizsgálata során a műfaji konstrukció szimulákrumnak bizonyul, sőt a szimulákrum referenciahiányának elleplezésére a szöveg kihasználva egy elbeszélt jelenet, de sokkal inkább nyelvi megformáltság lehetőségét reflektál is. 10

12 Felhasznált irodalom: 1. Jean BAUDRILLARD, A szimulákrum elsőbbsége, ford. GÁNGÓ Gábor = Testes könyv, I., szerk. FOGARASI György, ODORICS Ferenc, Szeged, Ictus Kiadó, JATE Irodalomelméleti Csoport, 1997, MARGÓCSY István, Margináliák Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka, 2000, 2002/9. _2.htm, máj PARTI NAGY Lajos, Névszón ige. Rakovszky Zsuzsa verseiről, Jelenkor, 1989/1. _3.htm, máj RADICS Viktória DOBOSS Gyula, Két bírálat egy könyvről, Holmi, 2002/12., old. 5. Paul RICOEUR, A narratív azonosság, ford. SEREGI Tamás = Narratívák 5., szerk. THOMKA Beáta, Budapest, Kijárat Kiadó, 2001, UNGVÁRI Tamás, A regény és az idő, h.n., Maecenas, ZSADÁNYI Edit, Az önértelmezés alakzatai kortárs írónők műveiben = A magyar irodalom történetei 1919-től napjainkig, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Budapest, Gondolat Kiadó, 2007,

és határidõk, 1981; Tovább egy házzal, 1987; Fehér-fekete, 1991; Hangok, 1994; Egyirányú utca, 1998; valamint regénye: A kígyó árnyéka,

és határidõk, 1981; Tovább egy házzal, 1987; Fehér-fekete, 1991; Hangok, 1994; Egyirányú utca, 1998; valamint regénye: A kígyó árnyéka, Íróportré 115 RAKOVSZKY ZSUZSA Szeretni való ez jut eszembe, és hiába nem akarom személyessé tenni az írást, de azzá lesz Rakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950) szövegei miatt. A hazai recepcióban is megfigyelhetõ,

Részletesebben

A vágy titokzatos tárgya

A vágy titokzatos tárgya Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon

Részletesebben

Az apa állandó metamorfózisa

Az apa állandó metamorfózisa Az apa állandó metamorfózisa Deres Kornélia Szőrapa című kötetéről Deres Kornélia első kötete már címével is felkeltheti a mindenkori olvasó érdeklődését. Miként az Kemény István fülszövegéből is kiderül,

Részletesebben

XVI. József Attila (2.)

XVI. József Attila (2.) XVI. József Attila (2.) 1. Mit nevezünk komplex képnek? 2. Mi a szerpentin-példázat lényege? 3. Mi jellemzi az önmegszólító verstípust? 4. Mi jellemzi az időszembesítő verstípust? 5. Milyen lírai műfajokkal

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

Szövegek típusa: elbeszélő, mese Szövegek olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepes, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam.

Szövegek típusa: elbeszélő, mese Szövegek olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepes, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. Címek: A róka és a tigris, A sajtot osztó róka Forrás: Első meséskönyvem. Móra Könyvkiadó, 1969. és http://www.freeweb.hu/verslista/rokafi/magyarmese1.htm Szövegek típusa: elbeszélő, mese Szövegek olvashatósága:

Részletesebben

Újjászületés - Beleszületni Isten családjába

Újjászületés - Beleszületni Isten családjába Kenneth E. Hagin Nem az a fontos, hogy melyik gyülekezetbe tartozol, hanem az, hogy melyik családba. Jézus azt tanította, hogy az embernek újjá kell születnie. A következő állítások Jézus szájából származnak:

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

AZ ELME RÉTEGEI DIAGRAM

AZ ELME RÉTEGEI DIAGRAM AZ ELME RÉTEGEI DIAGRAM "Vágyad éppúgy helyreállítja az igazságot, ahogy az igazság elvesztése is egy vágyadnak volt köszönhető. A csodák tanítása, Törzsszöveg, 20. VIII. 1.2. A. Amikor arra gondolok:

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó

Részletesebben

1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri

1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri 1 1. 2. 3. 4. 5., 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15., (,»;, ;,...) 16. 17. 18.,, 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. (, ) 26.. 27.,, 28. (, ) 29. 30., 31. 32. 33. 34. '' '' 35. 36. 37., 38., 39., Santa Maria

Részletesebben

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába 2. fejezet Huszonnégy órányi utazás után finoman szólva jólesett feküdnie. A háta hónapok, de talán régebb óta fájt maga sem igazán tudta, mióta. A Kongói Demokratikus Köztársaság Bukavu nevű településén

Részletesebben

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon)

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) A kötetről A 2014-ben megjent kötet huszonöt novellát tartalmaz a 2006 és 2014 között született írásokból

Részletesebben

Vérfolyásos hívő gondolkozás (mód)otok megújulásával alakuljatok át harc az elménkben dől el

Vérfolyásos hívő gondolkozás (mód)otok megújulásával alakuljatok át harc az elménkben dől el Vérfolyásos hívő Róm 12:1 Kérlek titeket testvérek, Isten irgalmára, adjátok oda a testeteket Isten számára élő, szent, és neki tetsző áldozatul, ez legyen a ti ésszerű, igeszerű istentiszteletetek, 12:2

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

ISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN

ISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN ISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN (olvasmány, egyházi iskolában ajánlott téma) Gyülekezeti óraszám: 0. Egyházi iskolák óraszáma: 1. (91. Zsoltár) TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Kálvin

Részletesebben

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum

Részletesebben

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában 21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt

Részletesebben

Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka

Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Informatikus könyvtáros KL szak Magyarország kultúrája a XXI. század elején Agárdi Péter egyetemi tanár Rakovszky Zsuzsa: A kígyó

Részletesebben

Válogatott verseim. Christin Dor. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Válogatott verseim. Christin Dor. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Válogatott verseim Christin Dor 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Valami Valami váratlan, Valami ismeretlen, Valami, ami magához vonz. Valami érzéki, Valami felülmúlhatatlan, Valami, ami megbabonáz.

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

Érfalvy Lívia: Az önazonosság problémája Takács Zsuzsa: A megtévesztő külsejű vendég

Érfalvy Lívia: Az önazonosság problémája Takács Zsuzsa: A megtévesztő külsejű vendég Érfalvy Lívia: Az önazonosság problémája Takács Zsuzsa: A megtévesztő külsejű vendég Az elbeszélői én identitása A személyiség önazonosságnak (identitásának) és önmagával való egységének (integritásának)

Részletesebben

XIX. Kosztolányi Dezső

XIX. Kosztolányi Dezső XIX. Kosztolányi Dezső 1. Hol, mikor született és halt meg a Kosztolányi Dezső? 2. Hol, milyen tanulmányokat folytatott? 3. Milyen kapcsolat fűzte a következő személyekhez? Ady Endre: Babits Mihály: Brenner

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Szarka Károly Csontig, velőig Távolsági szerelem a Rózsavölgyi Szalonban

Szarka Károly Csontig, velőig Távolsági szerelem a Rózsavölgyi Szalonban Szarka Károly 2013. 11. 20. Csontig, velőig Távolsági szerelem a Rózsavölgyi Szalonban Lehetne ez akár egyszerű romantikus történet is. Egy férfi és egy nő telefonon ismerkednek meg, aztán a kettejük közötti

Részletesebben

Ká és Bá. El Kazovszkij emlékműve. Kalligram, Pozsony, 2015.

Ká és Bá. El Kazovszkij emlékműve. Kalligram, Pozsony, 2015. Ká és Bá. El Kazovszkij emlékműve. Kalligram, Pozsony, 2015. (El találkozik a Ká-jával) kicsit fura kicsit nem de ez itt az életem de ez itt az állatom nem tudom csak állítom de talán így is megáll mint

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Patandzsali Jóga szútrái

Patandzsali Jóga szútrái Patandzsali Jóga szútrái A tudat változásai Atma Center, 2009. 09. 11. Gauranga Das atmacenter.hu Bevezető mantra Harih Óm Szaha návavatu Szaha nau bhunaktu Szaha vírjan karavávahaih Tédzsaszvinávadhítamasztu

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I.

BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I. BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I. 1. szept. 16. 2. szept. 23. 3. szept. 30. 4. okt. 7. 5. okt. 14. 6. okt. 21. 7. nov. 4. 8. nov. 11. 9. nov. 18. 10. nov. 25. 11. dec. 2. 12. dec. 9. 13. dec.

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni!

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! 2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! Annak ellenére, hogy bár Jézus tanítását törekszünk megérteni, befogadni, mégis azt éljük meg, hogy bizonyos esetekben nem tudtunk, vagy nem tudunk jól dönteni.

Részletesebben

A gyógypedagógia alkonya

A gyógypedagógia alkonya Faragó Ferenc: A gyógypedagógia alkonya Ha úgy vesszük az embert, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, akiknek kellene lenniök, akkor segítjük őket azzá

Részletesebben

AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI

AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI A természettudósok számára az agresszió egy sok energiát igénylő, magas feszültség szintű, cselekvésben kifejeződő biológiai jelenség. Ezzel szemben

Részletesebben

Egy pályázat ürügyén

Egy pályázat ürügyén BÁRDOS JÓZSEF Egy pályázat ürügyén Holle anyó a szorgalmas lányt aranyesõvel jutalmazta, a lustát szurokkal büntette. Vajon igaza volt? Vagy tehetett volna másképp? Kell-e büntetni és jutalmazni? Ha igen,

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Tanár, diák törvények

Tanár, diák törvények GÁLIK PÉTER DIÁK MURPHY, avagy a problémák kezdete nem esik egybe a felnőttkor kezdetével 4. rész Tanár, diák törvények A diák A LÉNYEG SZUBLIMÁCIÓS TÖRVÉNYE A tanár által elmondott anyagból a diák mindig

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

A szorongás apoteózisa. Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában

A szorongás apoteózisa. Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában Feledy Balázs A szorongás apoteózisa Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában Megjelent a Bárka 2013/1. számában Egy kiállítás megnyitására kaptunk meghívót szeptember

Részletesebben

Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C

Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C 1. Tétel : Hagyomány és újítás Petőfi Sándor tájleíró költészetében 2. Tétel : Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel : Látomásos szimbolizmus

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi

Részletesebben

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz A pszichoanalízis avagy a művészetkritikussá lett pszichológus Sigmund Freud (1856-1939) A freudi pszichoanalízis gyökerei - irracionalitás a misztikus tudomány; - racionalitás a racionalizált misztikum:

Részletesebben

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A hömpölgyő elmúlás immár testközelben?

A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? KÁNTÁS BALÁZS A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? Gondolatok Géher István egy verséről,,... a víz leggonoszabb..." micsoda beszéd? fél év - s már kiárad, hömpölgyet lombkoronát, tetemet, mossa a partot,

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

A gyermek, aki sosem voltam

A gyermek, aki sosem voltam A gyermek, aki sosem voltam Emlékezések Annette Kuhn Ez a történet egy fényképrõl szól; vagy inkább sok történet egy témára, melyeket sok fényképrõl el lehetne mondani. A képen látható hatéves kislány

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

Athenaeum Kiadó Könyvklubja - Párizs fehér fényei

Athenaeum Kiadó Könyvklubja - Párizs fehér fényei 2011 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Athenaeum értékelve Kiadó Mérték - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Xénia kénytelen volt elhagyni a cári Oroszországot, amikor kb. 16 éves volt. Hirtelen

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek

Részletesebben

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva

Részletesebben

A kaleidoszkóp minden arabeszkje

A kaleidoszkóp minden arabeszkje 50 tiszatáj OLASZ SÁNDOR A kaleidoszkóp minden arabeszkje SÁNDOR IVÁN ARABESZK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL Borges Az okok című verséből vett sorok jelentéssűrítő és -előlegező mottóként olvashatók Sándor Iván 1991-ben

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Én Istenem! Miért hagytál el engem?

Én Istenem! Miért hagytál el engem? Édes Illat Én Istenem! Miért hagytál el engem? Sóhajtotta Jézus, miközben a fakereszten felfüggesztve, vércseppek csöpögtek végig a testén. És akkor, nem lélegzett többet. Nem, te voltál minden reményem!

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

EGYHÁZAK ÉRTÉKEI. Könnyebb lenne, sokkal könnyebb a vallások vagy a kereszténység értékeiről beszélni

EGYHÁZAK ÉRTÉKEI. Könnyebb lenne, sokkal könnyebb a vallások vagy a kereszténység értékeiről beszélni Máté-Tóth András EGYHÁZAK ÉRTÉKEI Mottó Hiábavaló hajnal előtt kelnetek, és késnetek a lefekvéssel, akik a fáradság kenyerét eszitek, hiszen ő álmában is megad mindent annak, akit kedvel. (Zsolt 127, 2)

Részletesebben

Mint a nyomozó, rakosgatom a részleteket a fejemben

Mint a nyomozó, rakosgatom a részleteket a fejemben Kelemen Emese Mint a nyomozó, rakosgatom a részleteket a fejemben Tóth Krisztina: Pixel. Magvetõ Kiadó, Budapest, 2011 Az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint a pixel jelentése elemi képpont, amelyek

Részletesebben

Varga András. Õsi magyar nyelvtan

Varga András. Õsi magyar nyelvtan Varga András Õsi magyar nyelvtan Õsi magyar nyelvtan Tartalomjegyzék Õsi magyar nyelvtan...1 Bevezetõ...1 Mi a probléma az indogermán nyelvelemzõ készlettel?...1 Alá és fölérendelt mondatok...1 Az egész

Részletesebben

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi

Részletesebben

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Elemezze két oldal erejéig az alábbi szövegrészletet a teljes kisregény kontextusában. Kérjük, építse érvelését a következő szempontok köré: 1.

Részletesebben

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Nem minden gyermek lesz azonban iskolaérett 6 évesen. Sok szülınek problémát jelent eldönteni az iskolakezdés idıpontját. Bizonytalanok, hogy vajon

Részletesebben

Filmelmélet 1. Történet és elbeszélés. A narrátori funkciók, narrátori szintek.

Filmelmélet 1. Történet és elbeszélés. A narrátori funkciók, narrátori szintek. Filmelmélet 1. Történet és elbeszélés. A narrátori funkciók, narrátori szintek. Hogyan lesz egymás mellé helyezett képekből történet? Az elbeszélés szerkezeti egységei egy filmben Történet és cselekmény,

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

A kvantum impulzus és a téridő mátrix hétköznapjaink a kvantum fizika nyelvén A 2015 október 8-i könyv bemutató előadás teljes anyaga

A kvantum impulzus és a téridő mátrix hétköznapjaink a kvantum fizika nyelvén A 2015 október 8-i könyv bemutató előadás teljes anyaga A kvantum impulzus és a téridő mátrix hétköznapjaink a kvantum fizika nyelvén A 2015 október 8-i könyv bemutató előadás teljes anyaga Kiss Zoltán J Azoknak, akik nem tudtak eljönni és azoknak is szeretettel

Részletesebben

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Milyen szempontokat használjunk az irodalmi művek elemzésekor?

Milyen szempontokat használjunk az irodalmi művek elemzésekor? Katedra NÉMETH DOROTTYA Az irodalmi művek elemzésének és értelmezésének lehetséges szempontjai Milyen szempontokat használjunk az irodalmi művek elemzésekor? Az irodalmi művek elemzésének, értelmezésének

Részletesebben

A Mennyország, Isten gyönyör otthona

A Mennyország, Isten gyönyör otthona A Biblia gyermekeknek bemutatja A Mennyország, Isten gyönyör otthona Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Lazarus Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : Sarah S. 60/60. Történet www.m1914.org Bible

Részletesebben

Gondolatok a Szociális Munka napján

Gondolatok a Szociális Munka napján November 12-én azokat az embereket köszöntötték Kőbányán, akik az emberiséggel egyidős hivatást, teljesítenek A születéstől az elmúlásig minden fontos pillanatnál jelen lévő szakemberek, a szociális területek

Részletesebben

1.,, 8. 10. 2007. 2. % &a( ), 16. 10. 2007. 3.,& &, -. & & 1 (& ) ( ). & 1 - & - ( :!"# $#%# &' &(!)'*+! 19. *'&# 4. &.,, -. & &, && &.

1.,, 8. 10. 2007. 2. % &a( ), 16. 10. 2007. 3.,& &, -. & & 1 (& ) ( ). & 1 - & - ( :!# $#%# &' &(!)'*+! 19. *'&# 4. &.,, -. & &, && &. 1 I, 1.,, 8. 10. 2007. 2. % &a( ), 16. 10. 2007. 3.,& &, -. & & 1 (& ) ( ). & 1 - & - ( :!"# $#%# &' &(!)'*+! 19. *'&# 4. &.,, -. & &, && &. & 1.. +'/!"# # #0,.. ( : 21. 02. 2005). & 1 - & - (: ) 5 -,

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Számomra mindig jelzés értékű az, ha valamilyen formában megrezdül a lelkem, megérinti valami. Ilyenkor az jut az eszembe, hogy ott még feladatom, tanulni valóm van. Üzenni

Részletesebben

Fliegauf Gergely A BÖRTÖN ÉS A KÁBÍTÓSZER KAPCSOLATA: EURÓPAI ÉS HAZAI KRIMINOLÓGIAI HELYZETELEMZÉS. A doktori értekezés tézisei

Fliegauf Gergely A BÖRTÖN ÉS A KÁBÍTÓSZER KAPCSOLATA: EURÓPAI ÉS HAZAI KRIMINOLÓGIAI HELYZETELEMZÉS. A doktori értekezés tézisei Fliegauf Gergely A BÖRTÖN ÉS A KÁBÍTÓSZER KAPCSOLATA: EURÓPAI ÉS HAZAI KRIMINOLÓGIAI HELYZETELEMZÉS A doktori értekezés tézisei Miskolc 2011-1 - A kutatás célja Dolgozatomban igyekeztem feltárni a börtön

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

A kígyó bennünk lakik?

A kígyó bennünk lakik? Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKV0101-L MAGYARORSZÁG KULTÚRÁJA A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Dr. Agárdi Péter egyetemi tanár A kígyó bennünk lakik? Gondolatok Rakovszky

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

KIÁLLÍTÁSI KÉPRIPORT (KRITIKAI MINTÁK PÉCS ÉPÍTÉSZETE 98-08)

KIÁLLÍTÁSI KÉPRIPORT (KRITIKAI MINTÁK PÉCS ÉPÍTÉSZETE 98-08) KIÁLLÍTÁSI KÉPRIPORT (KRITIKAI MINTÁK PÉCS ÉPÍTÉSZETE 98-08) A Kritikai minták címet viselő építészeti kiállítás 2008. december 29-én nyílt meg Pécsett, a Cella Septichora Látogató Központban. Az itt látható

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány

A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány "Mindennek van értelme, nem létezik okozat, ok nélkül" A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány Hamer doktor legjelentősebb felfedezése az Germán Új Medicina, mely egy mérnöki pontosságú,

Részletesebben

Film és idő. (és tér)

Film és idő. (és tér) Film és idő (és tér) A film szobrászkodás az idővel A. Tarkovszkij Minden elbeszélő film tér és időbeli nyelv is egyben. A tér és idő jelölése során a film alkotója a fiktív teret és időt kódokkal ábrázolja,

Részletesebben

Gépi tanulás és Mintafelismerés

Gépi tanulás és Mintafelismerés Gépi tanulás és Mintafelismerés jegyzet Csató Lehel Matematika-Informatika Tanszék BabesBolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007 Aug. 20 2 1. fejezet Bevezet A mesterséges intelligencia azon módszereit,

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. A bűnbánathoz szükségszerűen hozzátartozik az, hogy őszintén

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

A realizmus fogalma 1.

A realizmus fogalma 1. A realizmus A realizmus A romantikával egyidejűleg XIX. sz. elejétől a századforduló időszakáig terjedt el az európai festészetben, irodalomban. Az 1850-1870 közötti két évtizedben a legjelentősebb. Az

Részletesebben

Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.

Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13. Oláh János Magára talál a szó Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről Laudáció Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.) Az még nem volna szokatlan a magyar irodalomban, hogy képzőművészeti

Részletesebben