FÜVESSY ANIKÓ. Révész L

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FÜVESSY ANIKÓ. Révész L. 1993."

Átírás

1 Szolnoki Tudományos Közlemények XI. Szolnok, FÜVESSY ANIKÓ DATÁLT MAGYAR NYERGEK JELENTŐSÉGE A STÍLUSKUTATÁSBAN Köz- és magángyűjteményeinkben a fanyergek számos típusát őrzik. Kialakulását és típusait régészeti és néprajzi kitekintéssel László Gyula (1939) és Gráfik Imre (2002) foglalta össze. 1 Régészeink az elmúlt évtizedekben nyeregmaradványok előkerülésekor tettek kísérletet az avar és a honfoglalás kori nyergek szerkezetének és díszítményének rekonstruálására. 2 Ezeken a keleti eredetet őrző nyergeken alapul a híres magyar nyereg, melynek továbbélése leginkább a tiszafüredi nyergeken tanulmányozható. A füredi nyereg, mely már 1724-ben elkülönült típust képviselt, összefoglaló elnevezés, bár kialakulása a névadó alföldi településhez köthető. KésőbbTiszafüred mellett ez a típus más nyerges-központokban is készült. A 18. század elejétől a magas kápájú baknyereg volt a Habsburg Birodalomban a huszárság hivatalos, szabályzatban rögzített nyerge, melyet a világ 34 országában a fegyverzettel és a viselettel egyaránt átvettek. Magyarországon köznapi használata is igen népszerű volt. A magyar nyereg a ló hátára simuló két puhafa nyeregszárnyból, az ívesen felhajló keményfa kápákból áll, melyet enyvezéssel és bőrszíjjal erősítettek egybe. A kápák közepén ovális vagy kerekded kápafejeket alakítottak ki. Ez az igen célszerű szerkezet mely lovat és lovast egyaránt kímélt az idők folyamán ugyan kisebb-nagyobb módosításokon átesett, de alapvetően soha nem változott meg. A hadsereg részére készített fanyergek dísztelenek voltak. A vásári árszabások szerint a piacra kerülő példányok között egyszerűbb, dísztelenek mellett faragással vagy csontbetéttel díszesek is előfordultak, melyek ülését különböző minőségű bőrrel vonták be. A faragással vagy csontbetéttel díszített példányok megrendelésre vagy a választék bővítése céljából készültek. A csontos nyergeken a kápafejek kaptak vésett és színezett csontbetétet, s csak elvétve került csontbetét a kápák külső oldalára vagy a nyeregszárnyra. A faragással díszített nyergek kápáját, kápafejeit domború vagy vésett faragás, beütött ornamentika, nyeregszárnyukat ékrovás és vésett mintázat díszítette. A legszebb faragás a kápafejekre került, melyeknek alsó és felső oldalát egyaránt díszítették. A leggyakoribb díszítmények: a stilizált növényi ornamentika, a kinyílt virágtányérok, 1 László Gy ; Gráfik I László Gy ; Garam É ; Dienes I ; U. Kőhalmi K ; Bálint Cs ; Torma L ; Révész L

2 melyek a honfoglalás kori leletekre emlékeztető palmettás motívumukkal egészültek ki. Birodalmiés ország-címeres darabok is előfordulnak, s egy nyereg kápáján viaskodó állatalakok is szerepelnek. Az igényesebb darabokon a kápák szélein domború faragású indasor fut körbe. A hasonló témakörű és faragótechnikájú darabok stílusfejlődését az évszámmal ellátott nyergek segítségével lehet elemezni. A díszes és datált darabok felkutatását az OTKA támogatásával között a Kárpát-medencében végezhettem el. 3 Ennek során az eddig ismert három datált nyergen kívül (1708, 1809, 1837) további tizenegy évszámmal hitelesített nyerget találtam a századból, mely sok vonatkozásban újraértékelte a nyergek ornamentikájának fejlődését, s a datálatlan tárgyak készítési idejére is nagyobb biztonsággal lehetett következtetni. Segítségükkel két jellegzetes stílus készítőhelyét lehetett azonosítani (Tiszafüred, Kiskunhalas), s két újabb centrumra (Nyugat-Felvidék, Túróc megye, illetve az erdélyi Kőhalom/Rupea) utaló jellegzetes díszítőstílus nyomait is el lehetett érni. Az már ismert anyag áttekintésekor nyilvánvalóvá vált, hogy az 1708-as, a Hadtörténeti Múzeumban található nyereg utódatált, feliratának 1-es és 7-es számjegyeit a 18. században nem így írták. 4 A nyergen lévő díszítmények domború faragású indasor és félrozetta legoptimálisabb esetben a század fordulójához. Több, szinte teljesen azonos díszítményű nyerget őriznek gyűjteményeink. (1. kép). 1. kép as utódatált nyereg (Hadtörténeti Múzeum). 3 A kutatást az OTKA T számú támogatásával végeztem. 4 HM

3 1769-es évszámot visel a Kallós-gyűjtemény (Kolozsvár melletti Válaszút/Rascruci) nyerge. Kápáit, kápakanalait és nyeregszárnyát vésett vonalakkal övezett ékrovás keretezi, mely első kápáján egyszerű indasorban végződik. Ez az indás minta K. Csilléry Klára kutatása szerint gótikus eredetű, a népművészetben szívósan továbbélő motívum, mely nem csak a századi bútorokon, hanem még a 19. század végén a pásztorművészetben is megfigyelhető. A díszített felületen már nem központi szerepet játszik, hanem a peremre szorul vissza. 5 Vésett díszítmény keretezi a kengyelszíjak és a heveder átvezetésére szolgáló lyukakat és átvágást is a nyeregszárnyon, mely a tipikus tiszafüredi jellegzetesség első előfordulása. Az évszám a hátsó kápa alján vésett kivitelben (2-3. kép). 2. kép. A válaszúti nyereg dátumos oldala (Kallós-gyűjtemény, Válaszut/Rascruci) 3. kép. Az 1769-es nyereg díszítménye (Kallós-gyűjtemény, Válaszút/Rascruci) 5 K. Csilléry K.,

4 Ennek a díszítésmódnak párhuzamait több esetben indák nélkül szintén felleljük. Indás változata a sárospataki református egyházi gyűjteményben, mint noszvaji gyűjtésű tárgy szerepel, hasonló jegyeket mutat a Mezőgazdasági Múzeum, továbbá a csongrádi múzeum egy-egy nyerge is. Közös jellemzőjük a kápakanalakat díszítő beütött apró sugaras kör vagy félkör. 6 Következő datált tárgyunk bizonyíthatóan kiskunhalasi készítmény, melyet több társával négy tanulmányunkban is bemutattunk os évszámot visel az első kápa alján, melyet beütött ornamentika övez. 8 A jeles festőművész és műgyűjtő, Bozsó János az 1960-as években Kiskunmajsa határának egyik tanyájában találta. Kápakanalait vésett vonalak közt rozmaringmotívum övezi. Első kápakanala tetején egyszerű beütött mintasor van, két egymással érintkező félkörív-sor. A kanál alján domború faragás, mely kiforratlan elrendezésben viaskodó állatokat, oroszlánt és talán sárkányt ábrázol (4. kép). 4. kép. Viaskodó állatok domború faragással 1786-ból (Bozsó-gyűjtemény, Kecskemét) Mind az évszámos, mind az állatalakos kápafejek alatt a kápán igényes, domború faragású rozmaringmotívummal keretezett elhajló levélsor (5. kép). 6 SREM G ; MgM ; TLM Füvessy A., 2003a., 2003b, 2004., Bozsó-gyűjtemény, Kecskemét 4

5 5. kép. Datált kápafej (Bozsó-gyűjtemény, Kecskemét) A hátsó kápakanál külső oldalán kinyílt virágtányérral és gránátalmákkal kombinált virágkompozíció. A díszítéshez használt ütővasak (cifrázóvas) több későbbi datált birodalmi- és ország-címeres darabon előfordulnak. 5

6 Igen fontos darab a 18. század utolsó datált nyerge, mely 1795-ben készült. Nem teljes példány, töredék, csak első kápafejes kápája maradt fenn. Kápafejét vésett vonalpár között ékrovás díszíti, közepén vésett körben szerkesztett hatágú rozetta. A vésett vonalpár a kápafej alján befele forduló csigavonalban zárul. 9 Kápakanala alján befelé forduló domború faragású palmettás csigavonal, melynek közeit mindkét kápafejhez hasonlóan apró, beütött, egymással érintkező körökkel emeltek ki. Hasonló palmettás motívumok a 19. század első felében több tiszafüredi darabot is jellemeznek, egy részüket a Kuli-család korai képviselőihez köthetjük. A kápa felső részének jobb oldalán az évszám: 1795, bal oldalán a VIVÁT szó vésete (6-7. kép). 6. kép ös nyeregrészlet (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy/Sfintul-Gheorghe) 7. kép. A nyereg indadíszes hátoldala (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyögyörgy/Sfintul- Gheorghe) 9 Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy) O

7 A 19. század elejétől ( ) hét, azonos műhelykörre utaló kiskunhalasi készítményt datáltak, melyeken egy kivételével birodalmi- vagy ország-címer látható. A legkorábbi, birodalmi címerrel díszített nyereg 1809-ben készült. 10 Kápáit és kápakanalait mindkét oldalról vonalpárral keretezett rozmarinmotívum övezi. A hátsó kápakanál felső oldalán finom rajzolatú, kitárt szárnyú kettőssas. Szárnytollai nyakánál ívszerűen futnak egybe, felette stilizált növényi elemek helyettesítik a koronát. Díszes faroktolla virágszerű. A kápafej sarkaiban két apró szív. A sas testét borító tollakat beütött hatodkörök jelenítik meg (8. kép). 8. kép. Kétfejű sas az 1809-es nyergen (Hadtörténeti Múzeum) 10 HM

8 A kanál hátlapján az előlaphoz hasonló keretben vésett téglalap alapból emelkedik ki a domború évszám: 1809 (8/a kép). 8/a. kép. A nyereg évszámos hátlapja (Hadtörténeti Múzeum) 8

9 Az első kápafej alsó oldalán bajelhárító szívfonatról leágazó indák tetején a hajdani tulajdonos monogramja: T. I. (9. kép). 9. kép. Szívfonat és monogram az 1809-es nyeregről (Hadtörténeti Múzeum) Alatta a kápán domború faragású levélsor, a hátsó kápa alján pedig egymással érintkező beütött félkörök. A kápák felső oldalát is beütött motívumok övezik: apróbb, ellentétes állású félkörök, melyek beütött csillagokban végződnek. Ugyanennek a kéznek 1840-es készítménye az a Mezőgazdasági Múzeumban található nyereg, mely az 1809-es darab szinte minden elemét magán hordozza. 11 Ezen a nyergen a kékfejű sas testarányai kissé megnagyobbodtak, így lábán a karmokat már nem sikerült kialakítani. Az első kápafejen szívfonatból kinőtt leveles kettőságon kinyílt virágtányér, míg a kápafej hátoldalán a tulajdonos monogramja: CS. A. Alatta beütött minta, mely sugaras félkörökből áll; hasonló mintázat szintén az 1809-es nyereg dátumos hátoldalán látható. Két sasos példány ugyan datálatlan, de sas-megmintázása, beütött díszei teljes egyezést mutatnak az előző darabokéval. Az egyik a Déri Múzeumban található Déri György néprajzi gyűjteménye részeként, melyet a Pest megyei Izsákon gyűjtöttek. 12 Kápáit és kápafejeit rézlemez övezi. Az 1840-es nyereghez hasonlóan kiskunsági gulyás volt utolsó tulajdonosa, s talán tőle származhat az információ, mely szerint a nyereg korábban a Napoleon ellen harcoló magyar nemesi felkelők egyikének tulajdona volt. Már csak ezen az egy nyergen figyelhetjük meg azt a megoldást, hogy a sas szemeit kis fekete faintarzia jeleníti meg, mely a többi darabból már hiányzik. A másik hasonló darabot a kecskeméti Katona József Múzeumban őrzik MgM DM Déri Gyűjtemény KaJM

10 1831-es évszámot visel az a nyereg, melyen aránytalan megmintázásban, vélhetően pénzérméről felnagyítva szerepel az előzőektől eltérő megfogalmazású kétfejű sas (10. kép). 10. kép. Birodalmi címeres nyereg évszámos hátoldala (Thorma János Múzeum) Első kápájának belső oldalán található az évszám, míg hátsó kápáján ugyanitt a beütött KKH betűk utalnak a készítés helyére: Kiskunhalas. 14 Hátsó kápája belső oldalán rusztikus kiképzésben félkörökből kialakított szegélyezés, mely egy 18. század végére datált kétfejű sasos nyereg szegélymotívumával rokonítható. 15 Ez utóbbi nyereg a legkorábbi készítésű a kétfejű sassal díszített példányok között. Megmintázása a többi darabénál természethűbb, de a sas még végső helyét nem találta meg, az első kápafej alján díszlik, kevésbé látható helyen. Ugyanilyen szokatlan helyre, az első kápakanál alsó felére faragták a kétfejű sast a kézsmárki múzeum (Kezmarok) Toporcról (Toporec) bekerült nyergére is, mely készítését a század fordulójához kötheti tól jelennek meg a szintén ehhez a műhelyhez köthető ország-címeres darabok. Az elsőn a címer koronás fejének két oldalán a tulajdonos monogramja: K. B. (11. kép) 14 ThJM RAM P 123.; képét közöltem: Füvessy A , Kézsmárki Múzeum 107/

11 11. kép. Országcímeres kápafej (Reguly Antal Múzeum) Évszáma szintén szokatlan helyen, a hátsó kápa belső oldalán apró, egymással érintkező sugaras köröcskékkel ütötték be (12. kép). 11

12 12. kép. Évszám a nyereg hátoldaláról (Reguly Antal Múzeum) Kápafejének alsó oldalát sugaras félkörök, érintkezési pontjuknál kis beütött csillagok, mely szélmotívumként a műhely szinte minden munkáját jellemzik RAM P

13 1837-ből a Néprajzi Múzeumból, 1840-ból a hódmezővásárhelyi múzeumból ismerjük az ország-címeres nyereg párhuzamait. Kompozíciós elrendezésük csak annyiban változott meg, hogy a monogram helyén két részre osztva jelenik meg az évszám, mely esetleg arra is utalhat, hogy nem megrendelésre, konkrét személynek készült, hanem csak a választék bővítése céljából (13. kép) kép es országcímeres nyereg (Tornyai János Múzeum) 18 NM Rajzát közli: Gráfik I ábra/ a. b.; TJM

14 A műhely utolsó évszámos darabján a dátum és a készítés helye a kápa erősítését szolgáló ívelt kovácsoltvason beütött változatban szerepel. 19 Hátsó kápakanala tetején domború faragással míves, körközépben lévő virág, melyet dús, hajladozó indázatok öveznek (14. kép). 14. kép. Domború faragású virág az 1849-es nyeregről (Móra Ferenc Múzeum). Első kápafején beütött rozetta, szirmaiban kis beütött csillagokkal, mely több, ehhez a műhelyhez köthető nyergen is előfordul. Kápájának szélmotívuma szintén a műhelyre jellemző: beütött sugaras félkörök, érintkezési pontjukon csillagokkal koronázott recés vonalakkal. Ez a kiskunhalasi nyereggyártó műhely két, akár három generációt is átívelt, működésére datált darabok alapján között találunk példát. Az annyira jellegzetes díszítmény, a domború faragások történeti stílusokhoz közelebb állító megjelenítési módja, a beütő- vagy cifrázó vasak azonos kompozíciós elrendezése mind azonos ízlésre, azonos műhelykörre utal. A korai darabok jellegzetessége még a nyeregszárny alsó részének vésett keretezése, mely eddigi ismereteink szerint csak ezt a műhelycsoportot jellemzi. Közel húsz nyerget kapcsolhatunk ehhez a műhelyhez, melyek a Kárpát-medence gyűjteményeinek változatos pontjain tűnnek fel (Felvidék, Délvidék, Duna-Tisza köze, Tiszántúl és Dunántúl). A faragással díszített kiskunhalasi nyergek valószínűleg két vagy három személyhez kötődnek, fő motívumaik is ennyi kéz munkáját őrzik Három faragó véste fel a birodalmi- és ország-címeres darabokat. A virágornamentikával díszített példányokat nagy biztonsággal két személyhez köthetjük. Az ilyen díszes nyergek megbecsült darabok voltak, áruk kétszerese volt a dísztelen példányokénál. Mielőtt közgyűjteménybe kerültek, két, esetleg három alkalommal is gazdát cseréltek. Egy részük kezdetben katonai funkciót tölthetett be. Néhány darab első kápafején utólagos vésés utal a keresztrúd későbbi elhelyezésére MFM os nyereg a Bozsó-gyűjteményből, IKM ez utóbbin I Gy monogram 14

15 A 19. század második felétől a jellegzetes ornamentikájú kiskunhalasi nyergeknek nyomát sem találjuk az emlékanyagban. A műhely művészibb faragásban jártas nyergessel vagy nem rendelkezett, vagy a műhely tevékenységével valamilyen oknál fogva felhagyott. A jellegzetes díszítmények több mint fél évszázadon keresztül jelentős módosulásokon nem estek át. Már a legkorábbi darabon (1786) felleljük a kápákon a domború faragású levélsort, a kápafej kiemelt, jól látható részeit is a domború faragás díszíti. További jellegzetesség, hogy az első kápafej felső oldalán csak beütött mintázat fordul elő, s a kápákat vésett vonalba fogott beütött rozmaringmotívum övezi. Cifrázóvassal beütött ornementikájuk mind a kápafejen, mind az első kápa külső oldalán, továbbá a kápák belső oldalán két-három variációt sorakoztatnak csak fel, s jelenlétük a 18. század végétől a 19. század közepéig folyamatos. A datált nyergek másik típusa régiesebb díszítménysort alkalmaz. Ilyen a már bemutatott es nyereg is. Kápafeje nyújtott vonalú, s egyszerű vésett-ékrovásos díszítménye több korai, datálatlan nyergen is előfordul. Néhányuk kápáján inda is található. Formájuk és díszítményük főként a nyeregszárny átvágásainak keretezése - alapján tiszafüredi készítménynek tekinthetjük őket, hasonlóan az 1795-ös töredékhez. 21 Ezen a nyergen már a kápa hátán domború faragású palmettás levélsort alakított ki a nyerges, mely azonos kevésbé kiművelt változatban több, a 18. század végéhez köthető darabon is előfordul. Legszebb példányuk az igen változatos díszítményű zentai (Senta) nyereg, melynek segítségével több 19. század első feléhez köthető darabot tudunk nagy biztonsággal Tiszafüredhez kötni. Az 1795-ös nyergen találjuk csak egyedül a vésett körbe foglalt régi stílusú, hatszirmú rozettát, mely pásztorfaragásainkon és a szerelmi ajándékba készült mosósulykokon, mángorlókon és guzsalyon még a 19. század második felében is igen népszerű. A vésett rozetta ilyen szerkesztett, bár egyszerűbb változata még csak egy nyereg hátsó kápafején lelhető fel. Esetleg egy korábbi, de a 18. századra már lassan kihaló kápafej- ornamentika emlékét őrzik. 22 A gótikus eredetű indadíszek számos datálatlan darabon, mint korai, tiszafüredi jellegzetesség tanulmányozhatók. Míves, stilizált palmettás növényi ornamentika díszíti kápafejeiket, kápájuk külső oldalán vagy kettős ékrovás, vagy beütött mintasor található. Nyeregszárnyuk kengyelszíjés hevederszíj átbújtatására szolgáló áttöréseit mintegy szemszerű kettős keret övezi, mely különböző kiegészítő díszítményeket kaphat (elhajló vagy csigavonalas inda, egyes vagy kettős éksor). Néprajzi gyűjteményeink legszebb és legharmonikusabb darabjai ebbe a csoportba sorolhatók. Ezeken néha már festés (piros, zöld, fekete) nyomaira is bukkanunk, mely az eddigi ismereteinktől eltérően pár évtizeddel korábbra datálja fanyergeink motívumainak festéssel való hangsúlyozását. A következő datált darabunk 2006-ban a Nagyházi aukción bukkant fel, felülnézetben fotózták, így alsó részének díszítménye nem ismert. Első kápafején nagy valószínűséggel az es évszámot viseli, melyet a hátsó kápafejhez hasonlóan két mezőre oszt a keresztirányú kettős, holkervésővel kialakított vonal. Az évszám alatt szintén domború faragással TIF, mely a készítőhelyre: Tiszafüred utal. A hátsó kápafej felső mezőjében ERDEI, alsó mezőjében MIHÁ utal a tulajdonosra vagy a készítőre (15. kép). 21 Székely Nemzeti Múzeum O 1583 (alapleltár: 347.) 22 SREM G

16 15. kép es tiszafüredi nyereg (ismeretlen) Ezen a darabon már nem ékrovás keretezi a kápafejeket és a kápákat, hanem a kiskunhalasi készítményekhez hasonlóan vonalpár közé fogott rozmaringmotívum. Alatta a kápák két szélén egymással érintkező csillagközepű körsor pirossal színezve. Kápafej-díszítménye egyedi, kezdetleges és kiforratlan, a későbbiekben nem is tud gyökeret ereszteni. A kápákat szegélyező színezett beütött motívum viszont a 19. század második felében szinte egyeduralkodóvá válik. A nyereg ornamentikája a díszítményvilág átalakulási folyamatának egyik állomása. Régi ékrovás és újabb, beütött motívumok párhuzamosan fellelhetők rajta. Hiányzik a kápafejről leágazó indasor, mely szervesen a rozmaringkeretbe már nem építhető be. Ugyancsak eltűnt a kengyelszíj és a hevederszíj mélyített és ékrovásos keretezése, mely a díszítőfunkció mellett esetleg bajelhárító szereppel (szemverés?) is rendelkezhetett. A későbbi darabokon is ritkaságszámba megy ez a keretezési mód. Utolsó datált darabunk az 1839-es nyereg továbbfejlesztett ornamentikáját viseli ben készült, a Tiszafüred melletti Egyekről ajánlották megvételre mely végül nem jött létre a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak. A nyerget színezett motívumai teszik tetszetőssé, mert egyébként technikáját és témakörét tekintve is díszítménye igen egyszerű. Kápafején körközépről leágazó beütött színezett sűrű virágszirmok, Kápáját vonalpár közé fogott sugaras félkörök 16

17 díszítik, alatta egymást érintő sugaras körsor. Nyeregtalpán farkasfog és ékrovás. Kápáját kívülről két sorban sugaras félkör-variációk övezik, hátsó kápafejének alján a két részre bontott piros évszám: (16. kép). 16. kép es tiszafüredi nyereg évszámos hátlapja (ismeretlen) A dátummal jelzett időszakra a nyergek faragott díszítménye igen leegyszerűsödött. Kápafejeiken nagy, színezett, vésett-beütött technikájú rozetták, kápáik szegélymotívuma is beütött kör-, félkör-elemekkel vagy rozmaringmotívummal variálódik. Az igényesebb példányokon a kápák hátoldalán vésett indákról leágazó szimmetrikus egyszerű szerkesztett rozetták piros-fekete színekkel élénkítve. Ezeknél a díszítményeknél is felvetődik mint korábban a virággal kombinált indasorok esetében - a sablon vagy az előrajzolás alkalmazása, mert a két oldal mintázata általában tükörképe egymásnak. Az újonnan előkerült datált nyergek segítségével a díszítmények stílusfejlődésére már nagyobb biztonsággal következtethetünk. Megállapíthatjuk azt, hogy a céhes hagyománnyal rendelkező központ, Kiskunhalas nagyobb múltra visszatekintő mintakönyvet használt, melyben szívfonat, leveles-indás ágvariációk és beütött mintasorok mellett ikonográfiai képek is előfordultak. Így kerülhetett a sárkánnyal viaskodó oroszlán mint a gonosz és a jó harcának megtestesítője a kápafejre. Faragótechnikájuk kifinomult volt, mely a domború faragásoknál szembeszökő. A domború faragás már teljesen begyakorlott formában van jelen az 1786-os darabon, mely azt jelzi, a nyerges ebben a technikában már jártas volt. Ugyancsak jártasságról tanúskodik az 1795-ös nyeregtöredék is, melyből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a korábbi vélekedéstől eltérően az újabb eredetűnek tartott domború faragással a nyergek esetében a 18. század utolsó harmadától már számolhatunk. Ugyancsak néhány évtizeddel korábbra, a 19. század elejére tehetjük a nyergek ornamentikájának színezéssel való kiemelését is, melyet eddig a népművészet kiszínesedéséhez, a 19. század második feléhez kötöttünk. Az áttekintés a motívumok lassú változására utal, mely akár fél évszázadon keresztül is azonos elemeket sorakoztat fel. A stílusátadásban a családi műhelyek kiemelkedőbb szerepe igazolódott, melyben a meghatározó egyéniség mindig kiemelt jelentőségű volt. Fontos eredménye volt a kutatásnak, hogy datálatlan nyergeink korszakolása is nagyobb biztonsággal behatárolható. 17

18 IRODALOM BÁLINT Csanád 1974 A gádorosi honfoglalás kori nyereg. Archeológiai Értesítő K. CSILLÉRY Klára 1991 Bútorművesség. In: Domokos O. főszerk. Kézművesség. Magyar Néprajz III Budapest DIENES István 1972 A honfoglaló magyarok. Budapest FÜVESSY Anikó 2003a Birodalmi és országcímerrel díszített magyar nyergek. In: S. Lackovits E Viga Gy. (szerk) Kéve. Ünnepi kötet a 60 esztendős Selmeczi Kovács Attila tiszteletére Debrecen Veszprém 2003b Egy stílusban azonosítható kiskunhalasi műhely.in: Erostyák Z. (szerk.) A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve Orosháza 2004 Újabb adatok egy stílusban azonosítható kiskunhalasi nyereggyártó műhelyről. In: Szakál Aurél (szerk) Halasi Múzeum 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára Kiskunhalas 2005 Kiskunhalasi nyereg a Kézsmárki Múzeum gyűjteményében. In: H. Bathó E Ujváry Z. (szerk) Jászok és kunok a magyarok között. Ünnepi kötet Bánkiné Molnár Erzsébet tiszteletére Jászberény GARAM Éva 1969 Avar nyereg Tiszafüredről. Archeológiai Értesítő GRÁFIK Imre A nyereg. A Néprajzi Múzeum Tárgykatalógusai 6. Budapest U. KŐHALMI Katalin 1972 A szteppék nomádja lóháton, fegyverben. Budapest LÁSZLÓ Gyula 1941 A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. Archeologia Hungarica XXVII. Budapest RÉVÉSZ László 1993 Honfoglalás kori nyeregmaradványok Karasról. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXX-XXXI Miskolc TORMA László 1979 Magyar csontos nyereg a XVIII. Századból. Műemlékvédelem Rövidítések DM: Déri Múzeum HM: Hadtörténeti Múzeum IKM: István Király Múzeum KaJM: Katona József Múzeum MFM: Móra Ferenc Múzeum MgM: Mezőgazdasági Múzeum NM: Néprajzi Múzeum RAM: Reguly Antal Múzeum SREM: Sárospataki Református Egyháztörténeti Múzeum ThJM: Thorma János Múzeum TJM: Tornyai János Múzeum TLM: Tari László Múzeum 18

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

LEÍRÓKARTONOK. 1. Leltári szám 2014.1.1.

LEÍRÓKARTONOK. 1. Leltári szám 2014.1.1. LEÍRÓKARTONOK 1 Leltári szám 201411 2 Megnevezés Tál 4 Leírás, használat/tartalom Sárga alapszínű, korongozott, karcolt és írókás díszítésű díszedény Tükrében a mezőcsáti motívumvilágra jellemző karcolt,

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

Nemzeti jelképek kerámiákon

Nemzeti jelképek kerámiákon Nemzeti jelképek kerámiákon Augusztus 20-a a magyar államiság ünnepe. A jeles nap előtt tisztelegve kívánok pár gondolatot közzétenni arról, hogy nemzeti jelképeink miként jelentek meg a magyar parasztság

Részletesebben

Csukovits Anita: Fafaragások Pest megyében

Csukovits Anita: Fafaragások Pest megyében Csukovits Anita: Fafaragások Pest megyében A fa, élő és holt anyagában egyaránt fontos szerepet játszott az emberiség történetében. A fa megmunkálásához a hagyományos paraszti, paraszt-polgári társadalomban

Részletesebben

EGYEDI BURKOLÁSI MEGOLDÁSOK:

EGYEDI BURKOLÁSI MEGOLDÁSOK: EGYEDI BURKOLÁSI MEGOLDÁSOK: Kőintarzia, természetes kövek, vagy extra méretű greslapok, illesztési hézag (fuga) nélküli szabásával. AZ ELKÉPZELÉSTŐL - A MEGVALÓSÍTÁSIG: 1. A megrendelő által kiválasztott

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete a helyi címerrıl és zászlóról

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete a helyi címerrıl és zászlóról Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete a helyi címerrıl és zászlóról Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

3/1994. /II.23./ Ök. számú rendelete. Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

3/1994. /II.23./ Ök. számú rendelete. Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 42. NAGYMÁNYOK VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATÁNAK 3/1994. /II.23./ Ök. számú rendelete Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről /A módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg/ Nagymányok

Részletesebben

Zalai kézműves értékek zalai viseletek

Zalai kézműves értékek zalai viseletek Zalakomári népviselet Zalai kézműves értékek zalai viseletek A zalakomári népviselet darabjait a Keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményében, és a Nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzi gyűjteményében

Részletesebben

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (V.20.) önkormányzati rendelete a város címeréről, zászlójáról és azok használatáról (egységes szerkezetben) Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.)

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

Öntöttvas kandallók 2008-as katalógusa

Öntöttvas kandallók 2008-as katalógusa Öntöttvas kandallók 2008-as katalógusa Hesztis Tüze Lakberendezési és Kandalló Szaküzlet 1212 Budapest Maros u. 32 Uwww.angolkandallo.huU 20/9890-781, 20/8041-708 Viktória kandalló keskeny Viktória korabeli

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

1. KOVÁCSOLTVAS KERÍTÉS ÁRLISTA

1. KOVÁCSOLTVAS KERÍTÉS ÁRLISTA 1. KOVÁCSOLTVAS KERÍTÉS ÁRLISTA Az ár nettó ár, telephelyi átadásra vonatkozik, zárbetétet, zárszerkezetet, nyitómotort és felületkezelést nem tartalmaz. A felfogató-rögzítő szerelvények árait tartalmazza.

Részletesebben

TÁRGYLISTA Kisvárda Pap

TÁRGYLISTA Kisvárda Pap TÁRGYLISTA Kisvárda Pap Leltári szám Megnevezés Leírás Méret Kép J 2014.28.1 Ünnepi abrosz Kék és piros fonallal, keresztszemes technikával hímzett pamutosvászon abrosz. Körben virágsoros minta, közepén

Részletesebben

MAGYAR NÉPI IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM, BUDAPEST

MAGYAR NÉPI IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM, BUDAPEST Leltári szám: 2014.28.1 1 db Gyarapodási napló száma: 47/2014 Megnevezés: tepsi Díszítmény: leveles-virágos Alkotó neve/készítő: korongozó: Czibor Imre, festő: Kajtár Annamária Tervező neve: korongozó:

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló Pályázati azonosító: 3543/00205 Beszámoló az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma által kiírt Muzeális értékű gyűjtemények védelmét és hosszú távú megőrzését szolgáló állományvédelmi szolgáltatásra pályázat

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról, és használatának rendjéről (Egységes szerkezetben a módosításokról szóló

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

Térinformatikai adatkonverzió a Csörsz-árok példáján

Térinformatikai adatkonverzió a Csörsz-árok példáján Térinformatikai adatkonverzió a Csörsz-árok példáján Csabainé Prunner Andrea, Harkányiné Székely Zsuzsanna, Füleky György, Bagi Katalin 1. A kutatási terület bemutatása A Csörsz-árok vagy más néven Ördög-árok

Részletesebben

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak Feladatlap lókedvelő könyvbarátoknak Összegyűjthető 56 / Név: Iskola, osztály:. Lakcím:. Elérhetőség: mail, telefon Beküldés határideje: 2012. április 13. Cím: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Gyermekkönyvtár

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről (A 2000. évi módosításokkal egybeszerkesztve) Zalaszentgyörgy Község

Részletesebben

A TÉSZTAKÉSZÍTÉS SAJÁTOS ESZKÖZE A MAGYARSÁGNÁL (CSIGACSINÁLÓ TÁBLÁCSKÁK) VIGA GYULA

A TÉSZTAKÉSZÍTÉS SAJÁTOS ESZKÖZE A MAGYARSÁGNÁL (CSIGACSINÁLÓ TÁBLÁCSKÁK) VIGA GYULA A TÉSZTAKÉSZÍTÉS SAJÁTOS ESZKÖZE A MAGYARSÁGNÁL (CSIGACSINÁLÓ TÁBLÁCSKÁK) VIGA GYULA Bátky Zsigmond tudományos tevékenységét végigkísérték a munkaeszközökkel, apróbb használati tárgyakkal, azok formai,

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Firenze garnitúra_belga Bieder Drapp Uni_Belga Bieder Drapp Csíkos

Firenze garnitúra_belga Bieder Drapp Uni_Belga Bieder Drapp Csíkos Firenze garnitúra_belga Bieder Drapp Uni_Belga Bieder Drapp Csíkos Firenze ülőgarnitúra A klasszikus formák kedvelőinek. Szép, íves formák, díszvarrások teszik tetszetőssé e többfunkciós ülőgarnitúrát,

Részletesebben

Pusztavám Község Önkormányzata Képviselo-testületének 18/2008.( XI. 26. ) sz. rendelete

Pusztavám Község Önkormányzata Képviselo-testületének 18/2008.( XI. 26. ) sz. rendelete Pusztavám Község Önkormányzata Képviselo-testületének 18/2008.( XI. 26. ) sz. rendelete Pusztavám Község címerérol, zászlójáról és használatuk rendjérol, valamint a közintézmények épületeinek és a közterületek

Részletesebben

Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének. 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról

Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének. 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE a helyi címer és zászló alapításáról Balatonfőkajár Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 1. (6) bekezdésének

Részletesebben

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 4/2002. (III. 15.) rendelete Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Epöl Község Önkormányzata az 1990. évi LXV.törvény 1.. /6/ bekezdésének a./

Részletesebben

A címer, a zászló és a pecsét leírása

A címer, a zászló és a pecsét leírása Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/l999./VI.l./K.t. r e n d e l e t e Fertőrákos Község címeréről, zászlójáról, lobogójáról, pecsétjéről és ezek használatáról. 1. A helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei. A címer leírása. A címer használatának köre és szabályai

Az önkormányzat jelképei. A címer leírása. A címer használatának köre és szabályai Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (XI. 01.) KT. számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 6/1995. (III. 20.) KT. számú rendeletének

Részletesebben

RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL. A törteli csodaszarvasok

RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL. A törteli csodaszarvasok RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli csodaszarvasok Dr. Erdei László Törteli Falumúzeum Baráti Kör Egyesület erdei@bio.u-szeged.hu Az ősi szarvasábrázolások és szarvas-mítoszok a nagyállattartó pusztai népek

Részletesebben

Firenze garnitúra_belga Bieder Drapp Uni_Belga Bieder Drapp Csíkos

Firenze garnitúra_belga Bieder Drapp Uni_Belga Bieder Drapp Csíkos TERMÉKISMERTETŐ Firenze garnitúra_belga Bieder Drapp Uni_Belga Bieder Drapp Csíkos Firenze ülőgarnitúra A klasszikus formák kedvelőinek. Szép, íves formák, díszvarrások teszik tetszetőssé e többfunkciós

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

Vászonszőttesek Tiszafüreden és környékén

Vászonszőttesek Tiszafüreden és környékén Vászonszőttesek Tiszafüreden és környékén T. BERECZKI IBOLYA Tiszafüred és környéke történelmének alakulása következtében is kulturálisan különösen jól elkülöníthető tájegysége Szolnok megyének. 1 A szőtteskészítés

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt

Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa római kori erődjében a XX. század első évtizedében kezdődtek meg a régészeti kutatások, és azóta

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e. A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1

UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e. A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1 UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1 Uzsa Község Önkormányzati Képviselő-testülete az 1990.

Részletesebben

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Puriter. Szerzés: vásárlás - Lektorátus Érték: 700.000.-Ft Származás: a művésztől Állapot: Ép Fénykép száma: Lemez száma:

Puriter. Szerzés: vásárlás - Lektorátus Érték: 700.000.-Ft Származás: a művésztől Állapot: Ép Fénykép száma: Lemez száma: Leltári szám: 2011/1 Puriter Baglyas Erika, 2005 Szappan, tükör, szöveg 90x30x300 cm Üveglapon három sorba rendezett szappandarabkákba vésett szórészletekből a tökéletes tisztaság lehetetlenségéről értekező

Részletesebben

1896 Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája I-II. Zombor, Bács-Bodrogh vármegye közönsége.

1896 Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája I-II. Zombor, Bács-Bodrogh vármegye közönsége. Dudás Gyula I. Önálló kiadványok 1885 A zentai csata. Monográfia részlet Zenta város történetéből. Zenta, S. n. 1886 Szerémi György emlékirata. Történetkútfő-tanulmámy. Budapest, S. n. 1886 A zentai ütközet

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről.

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. A módosítására kiadott 14/2012 (VI. 01.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Vezetõi irodabútor program

Vezetõi irodabútor program exclusive vezetõi irodabútor katalógus Vezetõi irodabútor program Ez a terület megköveteli a rendkívüli igényességet és minõséget. Vezetõi irodabútor családjainkat a precíz megmunkálás, tartós, jó minõségû

Részletesebben

Versenyünk második fordulójában címerekkel kapcsolatos feladatokat kaptok. Segítséget a következő weboldalakon találtok:

Versenyünk második fordulójában címerekkel kapcsolatos feladatokat kaptok. Segítséget a következő weboldalakon találtok: 2. forduló Kedves Gyerekek! Versenyünk második fordulójában címerekkel kapcsolatos feladatokat kaptok. Segítséget a következő weboldalakon találtok: http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-a.shtml http://natloz.znet.hu

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

TERMÉK ADATLAP. Szív nagy. Termék neve

TERMÉK ADATLAP. Szív nagy. Termék neve Szív nagy fonal X szalag egyéb: gipsz, festék, lakk, Alkalmazott technikák varrás X ragasztás X festés gyöngyözés 125 g gipsz, 3ml lakk, 10 cm organza szalag, 5 ml festék Szükséges eszközök gipsz kiöntő

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei

Az önkormányzat jelképei Szálka Község Önkormányzatának 3/2000.(VI.07.) sz. rendelete a község jelképeinek alapításáról és használatuk rendjéről a módosításokkal egységes szerkezetben Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Vučedoli leletek szláv forrásokban

Vučedoli leletek szláv forrásokban Vučedoli leletek szláv forrásokban Tóth Imre Vučedol,vagy Zók? című írása adta az ötletet,hogy utána keressek a vučedoli leleteknek szláv forrásokban. Először Gustav Weiß: Keramik - die Kunst der Erde:

Részletesebben

FELHÍVÁS a Jászkun Redemptio 270. évfordulója alkalmából. Tisztelt Hölgyem/ Uram!

FELHÍVÁS a Jászkun Redemptio 270. évfordulója alkalmából. Tisztelt Hölgyem/ Uram! Tisztelt Hölgyem/ Uram! A Redemptio a jászkunok életében évszázadokra volt hatással, meghatározta a térség gazdasági és kulturális fejlődését, identitását. Máig él az önmegváltásban részt vevő települések

Részletesebben

2014. évi NKA pályázat leírókartonjai

2014. évi NKA pályázat leírókartonjai 2014. évi NKA pályázat leírókartonjai 1. Leltári szám 2014. 17. 1. 2. Megnevezés csavarítókendő - női fejviselet 4. Leírás, használat/tartalom Színes gyapjúfonalból (fehér, zöld, világoskék, barna, piros,

Részletesebben

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 9/2000. (VII.07.) szám r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG község címer és zászló alapításáról és használatáról Rábahídvég község Önkormányzat az 1990. évi LXV. Törvény 1..

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere

Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere Vármegyék és szabad kerületek 197 Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere Botka János Az emberek csoportjai, közösségei már kezdetektől hitték a jelképek erejét. A legkülönbözőbb

Részletesebben

Két úrasztalkendő restaurálása Csenger helytörténeti gyűjteményéből. Készítette: Tóth Ilona Csilla 2015.

Két úrasztalkendő restaurálása Csenger helytörténeti gyűjteményéből. Készítette: Tóth Ilona Csilla 2015. Két úrasztalkendő restaurálása Csenger helytörténeti gyűjteményéből Készítette: Tóth Ilona Csilla 2015. 1 I.A TÁRGYAK ÁLLAPOTFELMÉRÉSE, RESTAURÁLÁSI TERV A két úrasztalkendő a csengeri helytörténeti múzeum

Részletesebben

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet Levéltári jelzet Iratfajta Évkör Iratmennyiség Doboz, kötet, iratcsomó 1 nagy doboz (36 cm), 4 nagy doboz (31 cm ), 2 nagy doboz (26 cm), 1 nagy doboz Egyházközség Könyvtára (19 cm), 3 nagy doboz (17 és

Részletesebben

33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos Bútorasztalos 54 543 02 0010 54 01 Bútoripari technikus Fa- és bútoripari technikus

33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos Bútorasztalos 54 543 02 0010 54 01 Bútoripari technikus Fa- és bútoripari technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

1. Logó család: Kör + pajzs

1. Logó család: Kör + pajzs 1. Logó család: Kör + pajzs Kulcsszavak: modern, globális, hagyományőrző A kör + pajzs családhoz tartozó logók mindegyike magában hordozza az alább felsorolt tulajdonságokat: a kör alap, a letisztult formák

Részletesebben

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2013 TAVASZ

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2013 TAVASZ MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2013 TAVASZ www.magyarregeszet.hu PERKÁTA, EGY NEM SZOKVÁNYOS KÖZÉPKORI LELŐHELY Kovács Loránd Olivér 2009 és 2011 között útépítést megelőző régészeti feltárások folytak

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház logó és arculat terv pályázat

Magyarországi Evangélikus Egyház logó és arculat terv pályázat logó és arculat terv pályázat Budapest 2009 1064 Budapest, Izabella u. 69. fsz. 2. Telefon: 06 1 332 3261 e-mail: civertan@civertan.hu www.civertan.hu A pályázati anyagban szereplô információk, tervek

Részletesebben

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően

Részletesebben

AJTÓ-ABLAK betétek ART-GLASS KATALÓGUS KATALÓGUSAINK. Tiffanyi üveg fólia és üveg festészet

AJTÓ-ABLAK betétek ART-GLASS KATALÓGUS KATALÓGUSAINK. Tiffanyi üveg fólia és üveg festészet 20 1 PEMARIN MP.Kft. AJTÓ-ABLAK betétek ART-GLASS KATALÓGUS Tiffanyi üveg fólia és üveg festészet KATALÓGUSAINK Ajtó-ablak betét 2.rész Tiffany virág minták Tiffany állat minták Tiffany táj képek Széljegyzet

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 7/2009. (II. 14.) MNB rendelete. új biztonsági elemmel ellátott 5000 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 7/2009. (II. 14.) MNB rendelete. új biztonsági elemmel ellátott 5000 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bank elnökének 7/2009. (II. 14.) MNB rendelete új biztonsági elemmel ellátott 5000 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Hiemer-Font-Caraffa ház

Hiemer-Font-Caraffa ház Hiemer-Font-Caraffa ház A Hiemer-Font-Caraffa épülettömb Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, védett műemlék épületegyüttese, mely hajdani tulajdonosai után kapta a nevét. Nemcsak központi

Részletesebben

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom.

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom. Zsámbék Város Képviselő-testületének 10/2006. (VI.28.) Ö.K. számú R E N D E L E T E * Zsámbék Város címerérő1, zászlajáról, jelképeiről és ezek használatáról Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Aranyosok Arany-hete

Aranyosok Arany-hete Aranyosok Arany-hete Arany János születésének 197. évfordulója alkalmából március másodikától egy teljes tanítási héten keresztül változatos programokon idéztük meg iskolánk névadójának szellemét, tudtunk

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Kockásliliom a művészetben

Kockásliliom a művészetben Kockásliliom a művészetben 2009 óta foglalkozok a kockásliliomokkal és élőhelyükkel. Megfogott a növény szépsége, eleganciája. valószínűleg nem csak velem történt meg ez, hiszen amióta világ a világ, az

Részletesebben

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről ZALAI MÚZEUM 14 2005 Költő László Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről 1987. május 21.-én a pusztaszemesi Új Kalász Tsz homokbányájában Kerekiben (1. kép 1-2), homokkitermelés

Részletesebben

Laktanyatervezés szemléletének változása 1867-1945 között.

Laktanyatervezés szemléletének változása 1867-1945 között. Tempfli M. Szilárd Laktanyatervezés szemléletének változása 1867-1945 között. 1. Bevezetés Az írott történelem kezdetétől a 18. század közepéig az egyes államok haderejét főként a zsoldosok alkották. A

Részletesebben

Művészettörténeti fejtegetések

Művészettörténeti fejtegetések Művészettörténeti fejtegetések A tanulmány-trilógiám harmadik fejezete nem ténykérdéseket tárgyal, hanem művészettörténeti dolgokra akarja felhívni a figyelmet. Azonban az, hogy a harmadik részt megérthessék,

Részletesebben

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):...

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):... NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):........ 1. Párosítsd össze a múzeumokat a bennük látható kiállításokkal, tárgyakkal! Ha a kiállítási tárgyak betűjelét beírod a megfelelő négyzetbe,

Részletesebben

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete. 9/1995/V.9./ÖR. számú r e n d e l e t e

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete. 9/1995/V.9./ÖR. számú r e n d e l e t e Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete 9/1995/V.9./ÖR. számú r e n d e l e t e a helyi önkormányzati jelképek alkotásáról és használatának szabályozásáról A Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok

A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok A kiadvány címe Borítókép Eredeti ár Kedvezményes ár Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében ( Közleményei 26.)

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Feltárt és feltáratlan nyelvjárási jelenségek a Kiskunságban és a szubsztrátum kérdése (H. Tóth Tibor) 1. Előadásomban a kiskunsági régió nyelvjárási

Feltárt és feltáratlan nyelvjárási jelenségek a Kiskunságban és a szubsztrátum kérdése (H. Tóth Tibor) 1. Előadásomban a kiskunsági régió nyelvjárási Feltárt és feltáratlan nyelvjárási jelenségek a Kiskunságban és a szubsztrátum kérdése (H. Tóth Tibor) 1. Előadásomban a kiskunsági régió nyelvjárási vizsgálatának többéves gyűjtési feldolgozási tapasztalataiból

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Ünnepi programok: 2013. augusztus 19-20. Programok: Augusztus 19.

Ünnepi programok: 2013. augusztus 19-20. Programok: Augusztus 19. Ünnepi programok: 2013. augusztus 19-20. Programok: Augusztus 19. időpont Szolnoki Művésztelep (kemence) Szolnoki Művésztelep (színpad) Kossuth-tér 7.00 Kemence felfűtése 9.00 Magyarok vásárának kezdete,

Részletesebben

Magyarország látnivalói II. Tematikus képgyűjtemény az Idegenforgalmi földrajz tantárgyhoz

Magyarország látnivalói II. Tematikus képgyűjtemény az Idegenforgalmi földrajz tantárgyhoz Magyarország látnivalói II. Tematikus képgyűjtemény az Idegenforgalmi földrajz tantárgyhoz Pécs - Székesegyház Pécs - Gázi Kászim pasa dzsámija jelenleg katolikus templomként működik Pécs - Cella Septichora

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

címe, rövid nyitva tartás idıszaka Fény, szín, mozgás

címe, rövid nyitva tartás idıszaka Fény, szín, mozgás MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Települ Pontos cím Honlapcím Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Megrendel Név Telefon E-mail Név Telefon E-mail Laczkó Dezsı Veszprém Megyei Múzeum Veszprém

Részletesebben

6. (1) A közterületeket legkésőbb a nemzeti ünnepeket megelőző munkanapon fel kell lobogózni.

6. (1) A közterületeket legkésőbb a nemzeti ünnepeket megelőző munkanapon fel kell lobogózni. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2012.(V.14.) önkormányzati rendelete Balatonboglár Város címeréről és zászlajáról, valamint a közterületek fellobogózásáról Balatonboglár Város

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

2/2014. (II.3.) önkormányzati rendelete Szolnok Megyei Jogú Város jelképeiről

2/2014. (II.3.) önkormányzati rendelete Szolnok Megyei Jogú Város jelképeiről Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 2/2014. (II.3.) önkormányzati rendelete Szolnok Megyei Jogú Város jelképeiről (Módosította a 7/2014. (II.28.) önkormányzati rendelet) Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl

a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének 7/2000. (VI. 30.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Részletesebben

Szakmai beszámoló 2013. október 21. Pályázati azonosító: 3533/00082

Szakmai beszámoló 2013. október 21. Pályázati azonosító: 3533/00082 RESTAURÁTOR MŰHELYEK TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES SZAKMAI ANYAGOK ÉS ESZKÖZÖK BESZERZÉSE NÉPRAJZI MÚZEUM Szakmai beszámoló 2013. október 21. Pályázati azonosító: 3533/00082 A Néprajzi Múzeum az I/e altémára

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

I. Fejezet. Szentgotthárd város címerének leírása és a címer használata. 1..

I. Fejezet. Szentgotthárd város címerének leírása és a címer használata. 1.. Szentgotthárd Város Önkormányzatának 3/1992. (IV.24.)ÖKT. rendelete a városi címer, zászló 1 és a Szentgotthárd név használatáról Módosította: a 8/2000. (II.24.) ÖKT. rendelet, a 22/2006. (IV.28.)ÖKT.

Részletesebben