FÜVESSY ANIKÓ. Révész L
|
|
- Kinga Magyar
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szolnoki Tudományos Közlemények XI. Szolnok, FÜVESSY ANIKÓ DATÁLT MAGYAR NYERGEK JELENTŐSÉGE A STÍLUSKUTATÁSBAN Köz- és magángyűjteményeinkben a fanyergek számos típusát őrzik. Kialakulását és típusait régészeti és néprajzi kitekintéssel László Gyula (1939) és Gráfik Imre (2002) foglalta össze. 1 Régészeink az elmúlt évtizedekben nyeregmaradványok előkerülésekor tettek kísérletet az avar és a honfoglalás kori nyergek szerkezetének és díszítményének rekonstruálására. 2 Ezeken a keleti eredetet őrző nyergeken alapul a híres magyar nyereg, melynek továbbélése leginkább a tiszafüredi nyergeken tanulmányozható. A füredi nyereg, mely már 1724-ben elkülönült típust képviselt, összefoglaló elnevezés, bár kialakulása a névadó alföldi településhez köthető. KésőbbTiszafüred mellett ez a típus más nyerges-központokban is készült. A 18. század elejétől a magas kápájú baknyereg volt a Habsburg Birodalomban a huszárság hivatalos, szabályzatban rögzített nyerge, melyet a világ 34 országában a fegyverzettel és a viselettel egyaránt átvettek. Magyarországon köznapi használata is igen népszerű volt. A magyar nyereg a ló hátára simuló két puhafa nyeregszárnyból, az ívesen felhajló keményfa kápákból áll, melyet enyvezéssel és bőrszíjjal erősítettek egybe. A kápák közepén ovális vagy kerekded kápafejeket alakítottak ki. Ez az igen célszerű szerkezet mely lovat és lovast egyaránt kímélt az idők folyamán ugyan kisebb-nagyobb módosításokon átesett, de alapvetően soha nem változott meg. A hadsereg részére készített fanyergek dísztelenek voltak. A vásári árszabások szerint a piacra kerülő példányok között egyszerűbb, dísztelenek mellett faragással vagy csontbetéttel díszesek is előfordultak, melyek ülését különböző minőségű bőrrel vonták be. A faragással vagy csontbetéttel díszített példányok megrendelésre vagy a választék bővítése céljából készültek. A csontos nyergeken a kápafejek kaptak vésett és színezett csontbetétet, s csak elvétve került csontbetét a kápák külső oldalára vagy a nyeregszárnyra. A faragással díszített nyergek kápáját, kápafejeit domború vagy vésett faragás, beütött ornamentika, nyeregszárnyukat ékrovás és vésett mintázat díszítette. A legszebb faragás a kápafejekre került, melyeknek alsó és felső oldalát egyaránt díszítették. A leggyakoribb díszítmények: a stilizált növényi ornamentika, a kinyílt virágtányérok, 1 László Gy ; Gráfik I László Gy ; Garam É ; Dienes I ; U. Kőhalmi K ; Bálint Cs ; Torma L ; Révész L
2 melyek a honfoglalás kori leletekre emlékeztető palmettás motívumukkal egészültek ki. Birodalmiés ország-címeres darabok is előfordulnak, s egy nyereg kápáján viaskodó állatalakok is szerepelnek. Az igényesebb darabokon a kápák szélein domború faragású indasor fut körbe. A hasonló témakörű és faragótechnikájú darabok stílusfejlődését az évszámmal ellátott nyergek segítségével lehet elemezni. A díszes és datált darabok felkutatását az OTKA támogatásával között a Kárpát-medencében végezhettem el. 3 Ennek során az eddig ismert három datált nyergen kívül (1708, 1809, 1837) további tizenegy évszámmal hitelesített nyerget találtam a századból, mely sok vonatkozásban újraértékelte a nyergek ornamentikájának fejlődését, s a datálatlan tárgyak készítési idejére is nagyobb biztonsággal lehetett következtetni. Segítségükkel két jellegzetes stílus készítőhelyét lehetett azonosítani (Tiszafüred, Kiskunhalas), s két újabb centrumra (Nyugat-Felvidék, Túróc megye, illetve az erdélyi Kőhalom/Rupea) utaló jellegzetes díszítőstílus nyomait is el lehetett érni. Az már ismert anyag áttekintésekor nyilvánvalóvá vált, hogy az 1708-as, a Hadtörténeti Múzeumban található nyereg utódatált, feliratának 1-es és 7-es számjegyeit a 18. században nem így írták. 4 A nyergen lévő díszítmények domború faragású indasor és félrozetta legoptimálisabb esetben a század fordulójához. Több, szinte teljesen azonos díszítményű nyerget őriznek gyűjteményeink. (1. kép). 1. kép as utódatált nyereg (Hadtörténeti Múzeum). 3 A kutatást az OTKA T számú támogatásával végeztem. 4 HM
3 1769-es évszámot visel a Kallós-gyűjtemény (Kolozsvár melletti Válaszút/Rascruci) nyerge. Kápáit, kápakanalait és nyeregszárnyát vésett vonalakkal övezett ékrovás keretezi, mely első kápáján egyszerű indasorban végződik. Ez az indás minta K. Csilléry Klára kutatása szerint gótikus eredetű, a népművészetben szívósan továbbélő motívum, mely nem csak a századi bútorokon, hanem még a 19. század végén a pásztorművészetben is megfigyelhető. A díszített felületen már nem központi szerepet játszik, hanem a peremre szorul vissza. 5 Vésett díszítmény keretezi a kengyelszíjak és a heveder átvezetésére szolgáló lyukakat és átvágást is a nyeregszárnyon, mely a tipikus tiszafüredi jellegzetesség első előfordulása. Az évszám a hátsó kápa alján vésett kivitelben (2-3. kép). 2. kép. A válaszúti nyereg dátumos oldala (Kallós-gyűjtemény, Válaszut/Rascruci) 3. kép. Az 1769-es nyereg díszítménye (Kallós-gyűjtemény, Válaszút/Rascruci) 5 K. Csilléry K.,
4 Ennek a díszítésmódnak párhuzamait több esetben indák nélkül szintén felleljük. Indás változata a sárospataki református egyházi gyűjteményben, mint noszvaji gyűjtésű tárgy szerepel, hasonló jegyeket mutat a Mezőgazdasági Múzeum, továbbá a csongrádi múzeum egy-egy nyerge is. Közös jellemzőjük a kápakanalakat díszítő beütött apró sugaras kör vagy félkör. 6 Következő datált tárgyunk bizonyíthatóan kiskunhalasi készítmény, melyet több társával négy tanulmányunkban is bemutattunk os évszámot visel az első kápa alján, melyet beütött ornamentika övez. 8 A jeles festőművész és műgyűjtő, Bozsó János az 1960-as években Kiskunmajsa határának egyik tanyájában találta. Kápakanalait vésett vonalak közt rozmaringmotívum övezi. Első kápakanala tetején egyszerű beütött mintasor van, két egymással érintkező félkörív-sor. A kanál alján domború faragás, mely kiforratlan elrendezésben viaskodó állatokat, oroszlánt és talán sárkányt ábrázol (4. kép). 4. kép. Viaskodó állatok domború faragással 1786-ból (Bozsó-gyűjtemény, Kecskemét) Mind az évszámos, mind az állatalakos kápafejek alatt a kápán igényes, domború faragású rozmaringmotívummal keretezett elhajló levélsor (5. kép). 6 SREM G ; MgM ; TLM Füvessy A., 2003a., 2003b, 2004., Bozsó-gyűjtemény, Kecskemét 4
5 5. kép. Datált kápafej (Bozsó-gyűjtemény, Kecskemét) A hátsó kápakanál külső oldalán kinyílt virágtányérral és gránátalmákkal kombinált virágkompozíció. A díszítéshez használt ütővasak (cifrázóvas) több későbbi datált birodalmi- és ország-címeres darabon előfordulnak. 5
6 Igen fontos darab a 18. század utolsó datált nyerge, mely 1795-ben készült. Nem teljes példány, töredék, csak első kápafejes kápája maradt fenn. Kápafejét vésett vonalpár között ékrovás díszíti, közepén vésett körben szerkesztett hatágú rozetta. A vésett vonalpár a kápafej alján befele forduló csigavonalban zárul. 9 Kápakanala alján befelé forduló domború faragású palmettás csigavonal, melynek közeit mindkét kápafejhez hasonlóan apró, beütött, egymással érintkező körökkel emeltek ki. Hasonló palmettás motívumok a 19. század első felében több tiszafüredi darabot is jellemeznek, egy részüket a Kuli-család korai képviselőihez köthetjük. A kápa felső részének jobb oldalán az évszám: 1795, bal oldalán a VIVÁT szó vésete (6-7. kép). 6. kép ös nyeregrészlet (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy/Sfintul-Gheorghe) 7. kép. A nyereg indadíszes hátoldala (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyögyörgy/Sfintul- Gheorghe) 9 Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy) O
7 A 19. század elejétől ( ) hét, azonos műhelykörre utaló kiskunhalasi készítményt datáltak, melyeken egy kivételével birodalmi- vagy ország-címer látható. A legkorábbi, birodalmi címerrel díszített nyereg 1809-ben készült. 10 Kápáit és kápakanalait mindkét oldalról vonalpárral keretezett rozmarinmotívum övezi. A hátsó kápakanál felső oldalán finom rajzolatú, kitárt szárnyú kettőssas. Szárnytollai nyakánál ívszerűen futnak egybe, felette stilizált növényi elemek helyettesítik a koronát. Díszes faroktolla virágszerű. A kápafej sarkaiban két apró szív. A sas testét borító tollakat beütött hatodkörök jelenítik meg (8. kép). 8. kép. Kétfejű sas az 1809-es nyergen (Hadtörténeti Múzeum) 10 HM
8 A kanál hátlapján az előlaphoz hasonló keretben vésett téglalap alapból emelkedik ki a domború évszám: 1809 (8/a kép). 8/a. kép. A nyereg évszámos hátlapja (Hadtörténeti Múzeum) 8
9 Az első kápafej alsó oldalán bajelhárító szívfonatról leágazó indák tetején a hajdani tulajdonos monogramja: T. I. (9. kép). 9. kép. Szívfonat és monogram az 1809-es nyeregről (Hadtörténeti Múzeum) Alatta a kápán domború faragású levélsor, a hátsó kápa alján pedig egymással érintkező beütött félkörök. A kápák felső oldalát is beütött motívumok övezik: apróbb, ellentétes állású félkörök, melyek beütött csillagokban végződnek. Ugyanennek a kéznek 1840-es készítménye az a Mezőgazdasági Múzeumban található nyereg, mely az 1809-es darab szinte minden elemét magán hordozza. 11 Ezen a nyergen a kékfejű sas testarányai kissé megnagyobbodtak, így lábán a karmokat már nem sikerült kialakítani. Az első kápafejen szívfonatból kinőtt leveles kettőságon kinyílt virágtányér, míg a kápafej hátoldalán a tulajdonos monogramja: CS. A. Alatta beütött minta, mely sugaras félkörökből áll; hasonló mintázat szintén az 1809-es nyereg dátumos hátoldalán látható. Két sasos példány ugyan datálatlan, de sas-megmintázása, beütött díszei teljes egyezést mutatnak az előző darabokéval. Az egyik a Déri Múzeumban található Déri György néprajzi gyűjteménye részeként, melyet a Pest megyei Izsákon gyűjtöttek. 12 Kápáit és kápafejeit rézlemez övezi. Az 1840-es nyereghez hasonlóan kiskunsági gulyás volt utolsó tulajdonosa, s talán tőle származhat az információ, mely szerint a nyereg korábban a Napoleon ellen harcoló magyar nemesi felkelők egyikének tulajdona volt. Már csak ezen az egy nyergen figyelhetjük meg azt a megoldást, hogy a sas szemeit kis fekete faintarzia jeleníti meg, mely a többi darabból már hiányzik. A másik hasonló darabot a kecskeméti Katona József Múzeumban őrzik MgM DM Déri Gyűjtemény KaJM
10 1831-es évszámot visel az a nyereg, melyen aránytalan megmintázásban, vélhetően pénzérméről felnagyítva szerepel az előzőektől eltérő megfogalmazású kétfejű sas (10. kép). 10. kép. Birodalmi címeres nyereg évszámos hátoldala (Thorma János Múzeum) Első kápájának belső oldalán található az évszám, míg hátsó kápáján ugyanitt a beütött KKH betűk utalnak a készítés helyére: Kiskunhalas. 14 Hátsó kápája belső oldalán rusztikus kiképzésben félkörökből kialakított szegélyezés, mely egy 18. század végére datált kétfejű sasos nyereg szegélymotívumával rokonítható. 15 Ez utóbbi nyereg a legkorábbi készítésű a kétfejű sassal díszített példányok között. Megmintázása a többi darabénál természethűbb, de a sas még végső helyét nem találta meg, az első kápafej alján díszlik, kevésbé látható helyen. Ugyanilyen szokatlan helyre, az első kápakanál alsó felére faragták a kétfejű sast a kézsmárki múzeum (Kezmarok) Toporcról (Toporec) bekerült nyergére is, mely készítését a század fordulójához kötheti tól jelennek meg a szintén ehhez a műhelyhez köthető ország-címeres darabok. Az elsőn a címer koronás fejének két oldalán a tulajdonos monogramja: K. B. (11. kép) 14 ThJM RAM P 123.; képét közöltem: Füvessy A , Kézsmárki Múzeum 107/
11 11. kép. Országcímeres kápafej (Reguly Antal Múzeum) Évszáma szintén szokatlan helyen, a hátsó kápa belső oldalán apró, egymással érintkező sugaras köröcskékkel ütötték be (12. kép). 11
12 12. kép. Évszám a nyereg hátoldaláról (Reguly Antal Múzeum) Kápafejének alsó oldalát sugaras félkörök, érintkezési pontjuknál kis beütött csillagok, mely szélmotívumként a műhely szinte minden munkáját jellemzik RAM P
13 1837-ből a Néprajzi Múzeumból, 1840-ból a hódmezővásárhelyi múzeumból ismerjük az ország-címeres nyereg párhuzamait. Kompozíciós elrendezésük csak annyiban változott meg, hogy a monogram helyén két részre osztva jelenik meg az évszám, mely esetleg arra is utalhat, hogy nem megrendelésre, konkrét személynek készült, hanem csak a választék bővítése céljából (13. kép) kép es országcímeres nyereg (Tornyai János Múzeum) 18 NM Rajzát közli: Gráfik I ábra/ a. b.; TJM
14 A műhely utolsó évszámos darabján a dátum és a készítés helye a kápa erősítését szolgáló ívelt kovácsoltvason beütött változatban szerepel. 19 Hátsó kápakanala tetején domború faragással míves, körközépben lévő virág, melyet dús, hajladozó indázatok öveznek (14. kép). 14. kép. Domború faragású virág az 1849-es nyeregről (Móra Ferenc Múzeum). Első kápafején beütött rozetta, szirmaiban kis beütött csillagokkal, mely több, ehhez a műhelyhez köthető nyergen is előfordul. Kápájának szélmotívuma szintén a műhelyre jellemző: beütött sugaras félkörök, érintkezési pontjukon csillagokkal koronázott recés vonalakkal. Ez a kiskunhalasi nyereggyártó műhely két, akár három generációt is átívelt, működésére datált darabok alapján között találunk példát. Az annyira jellegzetes díszítmény, a domború faragások történeti stílusokhoz közelebb állító megjelenítési módja, a beütő- vagy cifrázó vasak azonos kompozíciós elrendezése mind azonos ízlésre, azonos műhelykörre utal. A korai darabok jellegzetessége még a nyeregszárny alsó részének vésett keretezése, mely eddigi ismereteink szerint csak ezt a műhelycsoportot jellemzi. Közel húsz nyerget kapcsolhatunk ehhez a műhelyhez, melyek a Kárpát-medence gyűjteményeinek változatos pontjain tűnnek fel (Felvidék, Délvidék, Duna-Tisza köze, Tiszántúl és Dunántúl). A faragással díszített kiskunhalasi nyergek valószínűleg két vagy három személyhez kötődnek, fő motívumaik is ennyi kéz munkáját őrzik Három faragó véste fel a birodalmi- és ország-címeres darabokat. A virágornamentikával díszített példányokat nagy biztonsággal két személyhez köthetjük. Az ilyen díszes nyergek megbecsült darabok voltak, áruk kétszerese volt a dísztelen példányokénál. Mielőtt közgyűjteménybe kerültek, két, esetleg három alkalommal is gazdát cseréltek. Egy részük kezdetben katonai funkciót tölthetett be. Néhány darab első kápafején utólagos vésés utal a keresztrúd későbbi elhelyezésére MFM os nyereg a Bozsó-gyűjteményből, IKM ez utóbbin I Gy monogram 14
15 A 19. század második felétől a jellegzetes ornamentikájú kiskunhalasi nyergeknek nyomát sem találjuk az emlékanyagban. A műhely művészibb faragásban jártas nyergessel vagy nem rendelkezett, vagy a műhely tevékenységével valamilyen oknál fogva felhagyott. A jellegzetes díszítmények több mint fél évszázadon keresztül jelentős módosulásokon nem estek át. Már a legkorábbi darabon (1786) felleljük a kápákon a domború faragású levélsort, a kápafej kiemelt, jól látható részeit is a domború faragás díszíti. További jellegzetesség, hogy az első kápafej felső oldalán csak beütött mintázat fordul elő, s a kápákat vésett vonalba fogott beütött rozmaringmotívum övezi. Cifrázóvassal beütött ornementikájuk mind a kápafejen, mind az első kápa külső oldalán, továbbá a kápák belső oldalán két-három variációt sorakoztatnak csak fel, s jelenlétük a 18. század végétől a 19. század közepéig folyamatos. A datált nyergek másik típusa régiesebb díszítménysort alkalmaz. Ilyen a már bemutatott es nyereg is. Kápafeje nyújtott vonalú, s egyszerű vésett-ékrovásos díszítménye több korai, datálatlan nyergen is előfordul. Néhányuk kápáján inda is található. Formájuk és díszítményük főként a nyeregszárny átvágásainak keretezése - alapján tiszafüredi készítménynek tekinthetjük őket, hasonlóan az 1795-ös töredékhez. 21 Ezen a nyergen már a kápa hátán domború faragású palmettás levélsort alakított ki a nyerges, mely azonos kevésbé kiművelt változatban több, a 18. század végéhez köthető darabon is előfordul. Legszebb példányuk az igen változatos díszítményű zentai (Senta) nyereg, melynek segítségével több 19. század első feléhez köthető darabot tudunk nagy biztonsággal Tiszafüredhez kötni. Az 1795-ös nyergen találjuk csak egyedül a vésett körbe foglalt régi stílusú, hatszirmú rozettát, mely pásztorfaragásainkon és a szerelmi ajándékba készült mosósulykokon, mángorlókon és guzsalyon még a 19. század második felében is igen népszerű. A vésett rozetta ilyen szerkesztett, bár egyszerűbb változata még csak egy nyereg hátsó kápafején lelhető fel. Esetleg egy korábbi, de a 18. századra már lassan kihaló kápafej- ornamentika emlékét őrzik. 22 A gótikus eredetű indadíszek számos datálatlan darabon, mint korai, tiszafüredi jellegzetesség tanulmányozhatók. Míves, stilizált palmettás növényi ornamentika díszíti kápafejeiket, kápájuk külső oldalán vagy kettős ékrovás, vagy beütött mintasor található. Nyeregszárnyuk kengyelszíjés hevederszíj átbújtatására szolgáló áttöréseit mintegy szemszerű kettős keret övezi, mely különböző kiegészítő díszítményeket kaphat (elhajló vagy csigavonalas inda, egyes vagy kettős éksor). Néprajzi gyűjteményeink legszebb és legharmonikusabb darabjai ebbe a csoportba sorolhatók. Ezeken néha már festés (piros, zöld, fekete) nyomaira is bukkanunk, mely az eddigi ismereteinktől eltérően pár évtizeddel korábbra datálja fanyergeink motívumainak festéssel való hangsúlyozását. A következő datált darabunk 2006-ban a Nagyházi aukción bukkant fel, felülnézetben fotózták, így alsó részének díszítménye nem ismert. Első kápafején nagy valószínűséggel az es évszámot viseli, melyet a hátsó kápafejhez hasonlóan két mezőre oszt a keresztirányú kettős, holkervésővel kialakított vonal. Az évszám alatt szintén domború faragással TIF, mely a készítőhelyre: Tiszafüred utal. A hátsó kápafej felső mezőjében ERDEI, alsó mezőjében MIHÁ utal a tulajdonosra vagy a készítőre (15. kép). 21 Székely Nemzeti Múzeum O 1583 (alapleltár: 347.) 22 SREM G
16 15. kép es tiszafüredi nyereg (ismeretlen) Ezen a darabon már nem ékrovás keretezi a kápafejeket és a kápákat, hanem a kiskunhalasi készítményekhez hasonlóan vonalpár közé fogott rozmaringmotívum. Alatta a kápák két szélén egymással érintkező csillagközepű körsor pirossal színezve. Kápafej-díszítménye egyedi, kezdetleges és kiforratlan, a későbbiekben nem is tud gyökeret ereszteni. A kápákat szegélyező színezett beütött motívum viszont a 19. század második felében szinte egyeduralkodóvá válik. A nyereg ornamentikája a díszítményvilág átalakulási folyamatának egyik állomása. Régi ékrovás és újabb, beütött motívumok párhuzamosan fellelhetők rajta. Hiányzik a kápafejről leágazó indasor, mely szervesen a rozmaringkeretbe már nem építhető be. Ugyancsak eltűnt a kengyelszíj és a hevederszíj mélyített és ékrovásos keretezése, mely a díszítőfunkció mellett esetleg bajelhárító szereppel (szemverés?) is rendelkezhetett. A későbbi darabokon is ritkaságszámba megy ez a keretezési mód. Utolsó datált darabunk az 1839-es nyereg továbbfejlesztett ornamentikáját viseli ben készült, a Tiszafüred melletti Egyekről ajánlották megvételre mely végül nem jött létre a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak. A nyerget színezett motívumai teszik tetszetőssé, mert egyébként technikáját és témakörét tekintve is díszítménye igen egyszerű. Kápafején körközépről leágazó beütött színezett sűrű virágszirmok, Kápáját vonalpár közé fogott sugaras félkörök 16
17 díszítik, alatta egymást érintő sugaras körsor. Nyeregtalpán farkasfog és ékrovás. Kápáját kívülről két sorban sugaras félkör-variációk övezik, hátsó kápafejének alján a két részre bontott piros évszám: (16. kép). 16. kép es tiszafüredi nyereg évszámos hátlapja (ismeretlen) A dátummal jelzett időszakra a nyergek faragott díszítménye igen leegyszerűsödött. Kápafejeiken nagy, színezett, vésett-beütött technikájú rozetták, kápáik szegélymotívuma is beütött kör-, félkör-elemekkel vagy rozmaringmotívummal variálódik. Az igényesebb példányokon a kápák hátoldalán vésett indákról leágazó szimmetrikus egyszerű szerkesztett rozetták piros-fekete színekkel élénkítve. Ezeknél a díszítményeknél is felvetődik mint korábban a virággal kombinált indasorok esetében - a sablon vagy az előrajzolás alkalmazása, mert a két oldal mintázata általában tükörképe egymásnak. Az újonnan előkerült datált nyergek segítségével a díszítmények stílusfejlődésére már nagyobb biztonsággal következtethetünk. Megállapíthatjuk azt, hogy a céhes hagyománnyal rendelkező központ, Kiskunhalas nagyobb múltra visszatekintő mintakönyvet használt, melyben szívfonat, leveles-indás ágvariációk és beütött mintasorok mellett ikonográfiai képek is előfordultak. Így kerülhetett a sárkánnyal viaskodó oroszlán mint a gonosz és a jó harcának megtestesítője a kápafejre. Faragótechnikájuk kifinomult volt, mely a domború faragásoknál szembeszökő. A domború faragás már teljesen begyakorlott formában van jelen az 1786-os darabon, mely azt jelzi, a nyerges ebben a technikában már jártas volt. Ugyancsak jártasságról tanúskodik az 1795-ös nyeregtöredék is, melyből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a korábbi vélekedéstől eltérően az újabb eredetűnek tartott domború faragással a nyergek esetében a 18. század utolsó harmadától már számolhatunk. Ugyancsak néhány évtizeddel korábbra, a 19. század elejére tehetjük a nyergek ornamentikájának színezéssel való kiemelését is, melyet eddig a népművészet kiszínesedéséhez, a 19. század második feléhez kötöttünk. Az áttekintés a motívumok lassú változására utal, mely akár fél évszázadon keresztül is azonos elemeket sorakoztat fel. A stílusátadásban a családi műhelyek kiemelkedőbb szerepe igazolódott, melyben a meghatározó egyéniség mindig kiemelt jelentőségű volt. Fontos eredménye volt a kutatásnak, hogy datálatlan nyergeink korszakolása is nagyobb biztonsággal behatárolható. 17
18 IRODALOM BÁLINT Csanád 1974 A gádorosi honfoglalás kori nyereg. Archeológiai Értesítő K. CSILLÉRY Klára 1991 Bútorművesség. In: Domokos O. főszerk. Kézművesség. Magyar Néprajz III Budapest DIENES István 1972 A honfoglaló magyarok. Budapest FÜVESSY Anikó 2003a Birodalmi és országcímerrel díszített magyar nyergek. In: S. Lackovits E Viga Gy. (szerk) Kéve. Ünnepi kötet a 60 esztendős Selmeczi Kovács Attila tiszteletére Debrecen Veszprém 2003b Egy stílusban azonosítható kiskunhalasi műhely.in: Erostyák Z. (szerk.) A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve Orosháza 2004 Újabb adatok egy stílusban azonosítható kiskunhalasi nyereggyártó műhelyről. In: Szakál Aurél (szerk) Halasi Múzeum 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára Kiskunhalas 2005 Kiskunhalasi nyereg a Kézsmárki Múzeum gyűjteményében. In: H. Bathó E Ujváry Z. (szerk) Jászok és kunok a magyarok között. Ünnepi kötet Bánkiné Molnár Erzsébet tiszteletére Jászberény GARAM Éva 1969 Avar nyereg Tiszafüredről. Archeológiai Értesítő GRÁFIK Imre A nyereg. A Néprajzi Múzeum Tárgykatalógusai 6. Budapest U. KŐHALMI Katalin 1972 A szteppék nomádja lóháton, fegyverben. Budapest LÁSZLÓ Gyula 1941 A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. Archeologia Hungarica XXVII. Budapest RÉVÉSZ László 1993 Honfoglalás kori nyeregmaradványok Karasról. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXX-XXXI Miskolc TORMA László 1979 Magyar csontos nyereg a XVIII. Századból. Műemlékvédelem Rövidítések DM: Déri Múzeum HM: Hadtörténeti Múzeum IKM: István Király Múzeum KaJM: Katona József Múzeum MFM: Móra Ferenc Múzeum MgM: Mezőgazdasági Múzeum NM: Néprajzi Múzeum RAM: Reguly Antal Múzeum SREM: Sárospataki Református Egyháztörténeti Múzeum ThJM: Thorma János Múzeum TJM: Tornyai János Múzeum TLM: Tari László Múzeum 18
közti kutatásom során 62 gyűjteményben 284, nagyrészt faragással díszített vagy csontos nyerget tanulmányoztam.
2004-2007 közti kutatásom során 62 gyűjteményben 284, nagyrészt faragással díszített vagy csontos nyerget tanulmányoztam. A magyar köz- és magángyűjtemények mellett 11 erdélyi, 8 felvidéki és 3 vajdasági
RészletesebbenDéri Múzeum Debrecen. Kolozs megye
V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött
RészletesebbenLEÍRÓKARTONOK. 1. Leltári szám 2014.1.1.
LEÍRÓKARTONOK 1 Leltári szám 201411 2 Megnevezés Tál 4 Leírás, használat/tartalom Sárga alapszínű, korongozott, karcolt és írókás díszítésű díszedény Tükrében a mezőcsáti motívumvilágra jellemző karcolt,
RészletesebbenKépzőművészeti kiállítás-katalógus: Gyulai fazekasság
Képzőművészeti kiállítás-katalógus: Gyulai fazekasság 7. Ltsz.: 60. 167. 84. Korong alakú cserépfedő.; 8. Régi ltsz.: 1756. Yasttg, dombordíszes kályhacsempe vagy épületdisz Középkori és XVI XVII. századi
RészletesebbenA Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.
Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának
RészletesebbenA vargyasi faragott sulykoló
A vargyasi faragott sulykoló Témavezető: Máthé Ferenc Készítette: Máthé Csongor Vargyas község rövid ismertetése Vargyas község, a Baróti medencének az észak-nyugati csücskében, a Vargyas-patak völgyében
RészletesebbenKerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére
331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás
RészletesebbenNemzeti jelképek kerámiákon
Nemzeti jelképek kerámiákon Augusztus 20-a a magyar államiság ünnepe. A jeles nap előtt tisztelegve kívánok pár gondolatot közzétenni arról, hogy nemzeti jelképeink miként jelentek meg a magyar parasztság
Részletesebbenszép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható
Mi jut eszedbe a művészetről? szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható Mit jelent a művészet szó? mű (nem valódi) ember által csinált készített dolog teljesítmény, munka (kunst-német)
RészletesebbenNYÍRMADA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 5/2000./VII. 05./ ÖK. számú. R e n d e l e t e. Nyírmada Nagyközség címerének megalkotásáról.
NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2000./VII. 05./ ÖK. számú R e n d e l e t e Nyírmada Nagyközség címerének megalkotásáról. Nyírmada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenJavaslat. a Beregi keresztszemes hímzés Felső-Tiszavidéki keresztszemes hímzés. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a Beregi keresztszemes hímzés Felső-Tiszavidéki keresztszemes hímzés I. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárba történő felvételéhez A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)
Részletesebben3/1994. /II.23./ Ök. számú rendelete. Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről
42. NAGYMÁNYOK VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATÁNAK 3/1994. /II.23./ Ök. számú rendelete Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről /A módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg/ Nagymányok
RészletesebbenRákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről
Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 15/1995.(VI.15.) sz. RENDELETE
RészletesebbenRégészet Napja május 26. péntek,
Nomádok a Kárpát-medencében Damjanich János Múzeum I. emelet, konferenciaterem Régészet Napja 2017. péntek, 10.30-13.30. DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM SZOLNOK RÉGÉSZET 2017 NAPJA Mali Péter Hoppál Krisztina Felföldi
RészletesebbenEGYEDI BURKOLÁSI MEGOLDÁSOK:
EGYEDI BURKOLÁSI MEGOLDÁSOK: Kőintarzia, természetes kövek, vagy extra méretű greslapok, illesztési hézag (fuga) nélküli szabásával. AZ ELKÉPZELÉSTŐL - A MEGVALÓSÍTÁSIG: 1. A megrendelő által kiválasztott
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,
RészletesebbenZalai kézműves értékek zalai viseletek
Zalakomári népviselet Zalai kézműves értékek zalai viseletek A zalakomári népviselet darabjait a Keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményében, és a Nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzi gyűjteményében
RészletesebbenLajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete a helyi címerrıl és zászlóról
Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete a helyi címerrıl és zászlóról Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alaptörvény 32. cikk
RészletesebbenCsukovits Anita: Fafaragások Pest megyében
Csukovits Anita: Fafaragások Pest megyében A fa, élő és holt anyagában egyaránt fontos szerepet játszott az emberiség történetében. A fa megmunkálásához a hagyományos paraszti, paraszt-polgári társadalomban
RészletesebbenELŐZETES FESTŐ-RESTAURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY Szentendre, Népművészetek háza helyiségeiben lévő festésekről
ELŐZETES FESTŐ-RESTAURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY Szentendre, Népművészetek háza helyiségeiben lévő festésekről Bevezetés A szentendrei Népművészetek háza Szentendre Város Önkormányzatának tulajdona, az épület
RészletesebbenA magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai
A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai 1932-2013 Dobson Szabolcs, Dobson Dénes Bevezetés A magyarországi gyógyszertár névadási szokásokról még nem született korszakok közötti számszerű összehasonlító
RészletesebbenHONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN
HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg
RészletesebbenVárostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.
Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.
RészletesebbenÖntöttvas kandallók 2008-as katalógusa
Öntöttvas kandallók 2008-as katalógusa Hesztis Tüze Lakberendezési és Kandalló Szaküzlet 1212 Budapest Maros u. 32 Uwww.angolkandallo.huU 20/9890-781, 20/8041-708 Viktória kandalló keskeny Viktória korabeli
RészletesebbenMagyar Köztársasági Érdemrend - Nagykereszt a rendi láncon 2000
Magyar Köztársasági Érdemrend - Nagykereszt a rendi láncon 2000 A tanulmányom célja részletekben gazdag fotókkal bemutatni a 2000. évi XI. törvénnyel alapított Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykereszt
RészletesebbenMagyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt Katonai Tagozat
Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt Katonai Tagozat 1991-2016 A tanulmányom célja részletekben gazdag fotókkal bemutatni az 1991. évi XXXI. törvény - a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről valamint
RészletesebbenVarga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben
Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és
RészletesebbenSZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület
SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású
RészletesebbenKazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin
Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.
Részletesebben1. KOVÁCSOLTVAS KERÍTÉS ÁRLISTA
1. KOVÁCSOLTVAS KERÍTÉS ÁRLISTA Az ár nettó ár, telephelyi átadásra vonatkozik, zárbetétet, zárszerkezetet, nyitómotort és felületkezelést nem tartalmaz. A felfogató-rögzítő szerelvények árait tartalmazza.
RészletesebbenSándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication
Sándor Imre PR-díj 2015 Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication Néhány kép az ásatásról Az Index-Indavideó anyaga Tömegsírt találtak, csak nem olyat Indavideó 2015.05.25. A régészeti magánvállalkozás,
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú
RészletesebbenAZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.
L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi
RészletesebbenAhol a tornác végigfut az épület mentén, ott megjelenhet az utcai kapu.
21 Ahol a tornác végigfut az épület mentén, ott megjelenhet az utcai kapu. Előfordul a homlokzat tengelyére illesztett három ablakos változat is, itt vélhetően két helyiség néz az utcára. Mint korábban
RészletesebbenTérinformatikai adatkonverzió a Csörsz-árok példáján
Térinformatikai adatkonverzió a Csörsz-árok példáján Csabainé Prunner Andrea, Harkányiné Székely Zsuzsanna, Füleky György, Bagi Katalin 1. A kutatási terület bemutatása A Csörsz-árok vagy más néven Ördög-árok
RészletesebbenMódosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (V.20.) önkormányzati rendelete a város címeréről, zászlójáról és azok használatáról (egységes szerkezetben) Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.)
RészletesebbenA Gorter-Kecskeméti Röplabda Club (KRC) relikviái. Messzi István Sportcsarnok
A Gorter-Kecskeméti Röplabda Club (KRC) relikviái Messzi István Sportcsarnok Füles serleg, anyaga: fém, színe: arany. Talapzata bordó színű műanyag, mérete: 16 x 16 cm, magassága 9 cm. A serleg teljes
RészletesebbenTÁRGYLISTA Kisvárda Pap
TÁRGYLISTA Kisvárda Pap Leltári szám Megnevezés Leírás Méret Kép J 2014.28.1 Ünnepi abrosz Kék és piros fonallal, keresztszemes technikával hímzett pamutosvászon abrosz. Körben virágsoros minta, közepén
RészletesebbenUj szerkezetű fűrészlap.
932 Uj szerkezetű fűrészlap. Közli : Székely György urad. erdömester.*) Hosszabb ideje annak, hogy az erdöüzerh minden oly kérdésével behatóan foglalkozom, melyek kiválóan erdei nyers terményeink felhasználásával
RészletesebbenMAGYAR NÉPI IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM, BUDAPEST
Leltári szám: 2014.28.1 1 db Gyarapodási napló száma: 47/2014 Megnevezés: tepsi Díszítmény: leveles-virágos Alkotó neve/készítő: korongozó: Czibor Imre, festő: Kajtár Annamária Tervező neve: korongozó:
RészletesebbenPAKOD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2011. (III. 16.) KT. SZÁMÚ RENDELETE A HELYI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL
PAKOD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2011. (III. 16.) KT. SZÁMÚ RENDELETE A HELYI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Pakod Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 1.
RészletesebbenPusztavám Község Önkormányzata Képviselo-testületének 18/2008.( XI. 26. ) sz. rendelete
Pusztavám Község Önkormányzata Képviselo-testületének 18/2008.( XI. 26. ) sz. rendelete Pusztavám Község címerérol, zászlójáról és használatuk rendjérol, valamint a közintézmények épületeinek és a közterületek
RészletesebbenMagyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt Katonai Tagozat
Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt Katonai Tagozat 1991-2016 A tanulmányom célja részletekben gazdag fotókkal bemutatni az 1991. évi XXXI. törvény - a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről valamint
RészletesebbenNyárád. Református templom
Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.
RészletesebbenPályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló
Pályázati azonosító: 3543/00205 Beszámoló az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma által kiírt Muzeális értékű gyűjtemények védelmét és hosszú távú megőrzését szolgáló állományvédelmi szolgáltatásra pályázat
RészletesebbenA TÉSZTAKÉSZÍTÉS SAJÁTOS ESZKÖZE A MAGYARSÁGNÁL (CSIGACSINÁLÓ TÁBLÁCSKÁK) VIGA GYULA
A TÉSZTAKÉSZÍTÉS SAJÁTOS ESZKÖZE A MAGYARSÁGNÁL (CSIGACSINÁLÓ TÁBLÁCSKÁK) VIGA GYULA Bátky Zsigmond tudományos tevékenységét végigkísérték a munkaeszközökkel, apróbb használati tárgyakkal, azok formai,
RészletesebbenHogyan jött létre a kiállítás?
Mindannyian szívesen foglalkozunk valamivel, vagy éppen gyűjtünk valamit. Árus-Kovács Gábor katolikus plébánosunk miseruhákat gyűjt, melyből a tavasz folyamán kiállítást rendeztek Balatonalmádiban. Az
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere
Vármegyék és szabad kerületek 197 Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere Botka János Az emberek csoportjai, közösségei már kezdetektől hitték a jelképek erejét. A legkülönbözőbb
RészletesebbenMegye Ir.sz Város Utca/házszám GPS E GPS N
Fejér 2457 Adony 6.sz. főút 47.130488 18.865122 Veszprém 8400 Ajka Fõ út 47.112216 17.555332 Pest 2170 Aszód Pesti út 3. 47.649330 19.470080 Bács-Kiskun 6430 Bácsalmás Backnang u. 7. 46.124010 19.344340
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI
SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.
Részletesebben1896 Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája I-II. Zombor, Bács-Bodrogh vármegye közönsége.
Dudás Gyula I. Önálló kiadványok 1885 A zentai csata. Monográfia részlet Zenta város történetéből. Zenta, S. n. 1886 Szerémi György emlékirata. Történetkútfő-tanulmámy. Budapest, S. n. 1886 A zentai ütközet
RészletesebbenIII. FORDULÓ HÍRÖS IFJÚSÁGI INTÉZMÉNYEK
III. FORDULÓ Csapatnév: HÍRÖS IFJÚSÁGI INTÉZMÉNYEK Ebben a fordulóban Kecskemét város néhány kulturális intézményével ismerkedhettek meg sokszínű feladatokon keresztül. Szükség lesz kutatómunkátokra, internetes
Részletesebbenhomlokzati mintavételezés
Stukkó Line Kft. és Moli-Build Bt. konzorcium www.stukkoline.hu www.molibuild.hu homlokzatfelújítás lakásfelújítás épületszobrászat kőrestaurálás műkő díszítőfestés 3D falpanel homlokzati mintavételezés
RészletesebbenZsigmond-kori kályhacsempék az esztergomi Malombástya leletanyagában
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Boldizsár Péter Zsigmond-kori kályhacsempék az esztergomi Malombástya leletanyagában 2016 Az esztergomi Viziváros
RészletesebbenLepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 7/1994. (VIII. 20.) számú R E N D E L E T E
Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/1994. (VIII. 20.) számú R E N D E L E T E a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. Az archeometria tárgya, témakörei,
RészletesebbenBóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete
Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról, és használatának rendjéről (Egységes szerkezetben a módosításokról szóló
RészletesebbenA címer, a zászló és a pecsét leírása
Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/l999./VI.l./K.t. r e n d e l e t e Fertőrákos Község címeréről, zászlójáról, lobogójáról, pecsétjéről és ezek használatáról. 1. A helyi önkormányzatokról
RészletesebbenMVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye
MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,
RészletesebbenAz Önkormányzat jelképei. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. 2.
Pétervására Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/1994 (IV.29.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Pétervására Város Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenFirenze garnitúra_belga Bieder Drapp Uni_Belga Bieder Drapp Csíkos
Firenze garnitúra_belga Bieder Drapp Uni_Belga Bieder Drapp Csíkos Firenze ülőgarnitúra A klasszikus formák kedvelőinek. Szép, íves formák, díszvarrások teszik tetszetőssé e többfunkciós ülőgarnitúrát,
RészletesebbenTÁPSZENTMIKLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2003. (XI.26.) RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről
TÁPSZENTMIKLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2003. (XI.26.) RENDELETE a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Tápszentmiklós község önkormányzat képviselő-testülete
Részletesebben"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!
"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást
RészletesebbenHét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki.
Kolozsvár Története A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is. Az ókorban
RészletesebbenJÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról
JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 4/2002. (III. 15.) rendelete Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenTörös Olga tornász Berlin
Törös Olga tornász 1936. Berlin 1914.08.04. Debrecen Diákként tornázott Debrecenben, ahol felfigyelt a tehetségére egy TF-es tanár, aki javasolta, hogy jelentkezzen a főiskolára. Felvételt nyert. Rövidesen
RészletesebbenMűvészettörténeti fejtegetések
Művészettörténeti fejtegetések A tanulmány-trilógiám harmadik fejezete nem ténykérdéseket tárgyal, hanem művészettörténeti dolgokra akarja felhívni a figyelmet. Azonban az, hogy a harmadik részt megérthessék,
RészletesebbenSavaria 38. évkönyv. Belföldi kiadványcsere-partnerek:
Savaria 38. évkönyv Belföldi kiadványcsere-partnerek: INTÉZMÉNY VÁROS 1 Dráva Múzeum Barcs 2 Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum Békés 3 Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba 4 Magyar Földtani és Geofizikai
RészletesebbenPEDAGÓDUSNAPI BULIVAL
a KÖLYÖKPARK Játszóház és Fejlesztőközpont, a Szolnok Város Önkormányzata, Szolnoki Tankerületi Központ, Pelikán Bevásárlóközpont, Szolnok TV támogatásával meghirdeti az I. Szolnoki Tojásfestő Pályázatot
RészletesebbenTörténelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap
Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei
RészletesebbenFirenze garnitúra_belga Bieder Drapp Uni_Belga Bieder Drapp Csíkos
TERMÉKISMERTETŐ Firenze garnitúra_belga Bieder Drapp Uni_Belga Bieder Drapp Csíkos Firenze ülőgarnitúra A klasszikus formák kedvelőinek. Szép, íves formák, díszvarrások teszik tetszetőssé e többfunkciós
RészletesebbenMAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2013 TAVASZ
MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2013 TAVASZ www.magyarregeszet.hu PERKÁTA, EGY NEM SZOKVÁNYOS KÖZÉPKORI LELŐHELY Kovács Loránd Olivér 2009 és 2011 között útépítést megelőző régészeti feltárások folytak
RészletesebbenKor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;
Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi
RészletesebbenKutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július
Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 004 026 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000004026T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 026 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 112946 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenI. fejezet A község címerének leírása és használata 1..
Nemeske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2000.(IX.15.) sz. önkormánvzati rendelete a község jelképeiről és a jelképek használatáról. Nemeske Község Önkormányzatának Képviselö-testülete a
RészletesebbenMEGÚJUL A FORINT. Fejlődés és tradíció MAGYAR TÖRVÉNYES FIZETŐESZKÖZÖK. TÁJÉKOZTATÓ forintbankjegy - biztonsági elemek 2017
MEGÚJUL A FORINT MAGYAR TÖRVÉNYES FIZETŐESZKÖZÖK TÁJÉKOZTATÓ forintbankjegy - biztonsági elemek 2017 Fejlődés és tradíció 1OOO FORINTOS BANKJEGY A bankjegy előoldalának bal szélén, a vízjelmezőtől balra
RészletesebbenRÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról
RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 9/2000. (VII.07.) szám r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG község címer és zászló alapításáról és használatáról Rábahídvég község Önkormányzat az 1990. évi LXV. Törvény 1..
RészletesebbenVajszló Nagyközség képviselőtestülete 4/1998. ( II. 11.) sz. rendelete. A címer, zászló használatáról. I. fejezet 1..
Vajszló Nagyközség képviselőtestülete 4/1998. ( II. 11.) sz. rendelete A címer, zászló használatáról. I. fejezet 1.. A címer leírása Álló, háromszögű pajzs ezüst mezejében domború ívvel határolt zöld pajzsláb.
RészletesebbenRÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN
A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.
RészletesebbenIntercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt
Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa római kori erődjében a XX. század első évtizedében kezdődtek meg a régészeti kutatások, és azóta
RészletesebbenAz önkormányzat jelképei. A címer leírása. A címer használatának köre és szabályai
Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (XI. 01.) KT. számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 6/1995. (III. 20.) KT. számú rendeletének
RészletesebbenNemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.
Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival
RészletesebbenHOMLOKZATFELÚJÍTÁS MŰSZAKI LEÍRÁS
HOMLOKZATFELÚJÍTÁS Budapest, VIII. Rákóczi tér 2. HRSZ.: 34898 MŰSZAKI LEÍRÁS településképi bejelentéshez Megrendelő: Red Loft Invest Kft. 1212 Budapest, Tiborc utca 22. Tervező: Invenio Studio 1114 Bp.,
Részletesebben8/ (VI.30.) RENDELET
8/ 2000. (VI.30.) RENDELET Aggtelek község jelképeiről és azok használatáról Aggtelek Község Önkormányzati Képviselő testületének ( a továbbiakban: képviselő-testület ) 8./ 2000. (VI.30) számú rendelete
RészletesebbenMEGÚJUL A FORINT. Fejlődés és tradíció MAGYAR TÖRVÉNYES FIZETŐESZKÖZÖK. TÁJÉKOZTATÓ forintbankjegyek - biztonsági elemek 2016
MEGÚJUL A FORINT MAGYAR TÖRVÉNYES FIZETŐESZKÖZÖK TÁJÉKOZTATÓ forintbankjegyek - biztonsági elemek 2016 2OOO FORINTOS BANKJEGY BIZTONSÁGI SZÁL bal szélén, a vízjelmezőtől balra található a tagolt formájú,
RészletesebbenEPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL
EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Epöl Község Önkormányzata az 1990. évi LXV.törvény 1.. /6/ bekezdésének a./
RészletesebbenKÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA
. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA különös tekintettel a mállási jelenségek kimutatására Készítette: Király Csilla: Környezettudomány MSc. I. évf. Mácsai Cecília:
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2008. (IX. 9.) MNB rendelete. új biztonsági elemmel ellátott forintos címletű bankjegy kibocsátásáról
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2008. (IX. 9.) MNB rendelete új biztonsági elemmel ellátott 10 000 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a
RészletesebbenVezetõi irodabútor program
exclusive vezetõi irodabútor katalógus Vezetõi irodabútor program Ez a terület megköveteli a rendkívüli igényességet és minõséget. Vezetõi irodabútor családjainkat a precíz megmunkálás, tartós, jó minõségû
RészletesebbenBalatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének. 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról
Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE a helyi címer és zászló alapításáról Balatonfőkajár Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 1. (6) bekezdésének
RészletesebbenKét úrasztalkendő restaurálása Csenger helytörténeti gyűjteményéből. Készítette: Tóth Ilona Csilla 2015.
Két úrasztalkendő restaurálása Csenger helytörténeti gyűjteményéből Készítette: Tóth Ilona Csilla 2015. 1 I.A TÁRGYAK ÁLLAPOTFELMÉRÉSE, RESTAURÁLÁSI TERV A két úrasztalkendő a csengeri helytörténeti múzeum
RészletesebbenAz önkormányzat jelképei
Szálka Község Önkormányzatának 3/2000.(VI.07.) sz. rendelete a község jelképeinek alapításáról és használatuk rendjéről a módosításokkal egységes szerkezetben Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
Részletesebben2. kép: Az ereklyetartó doboz és tartozékai, átvételi állapota, elölnézet, normál felvétel
14 1. kép: A tárgycsoport átvételi állapot a szállítás előtt a Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjteményben 2. kép: Az ereklyetartó doboz és tartozékai, átvételi állapota, elölnézet, normál felvétel 15
RészletesebbenA magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása
A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően
Részletesebben1. Az idei tanév a 2018/2019-es. Mindkét évszámnak pontosan négy-négy osztója van. Mennyi a két legnagyobb prímosztó különbsége?
1. Az idei tanév a 2018/2019-es. Mindkét évszámnak pontosan négy-négy osztója van. Mennyi a két legnagyobb prímosztó különbsége? A) 1 B) 336 C) 673 D) 1009 E) 1010 2. BUdapesten a BIciklik kölcsönzésére
RészletesebbenI. rész: Azonosító adatok
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a G1031-02 jelű, Az ügyfél és a pénzügyi intézmény között létrejött, a fizetési számlaszám rögzítésére vonatkozó megállapodás megszüntetése iránti kérelem elnevezésű nyomtatványhoz Kérjük,
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról
SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román
Részletesebben