Az Európai Szociális Alapról 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Szociális Alapról 1"

Átírás

1 Az Európai Szociális Alapról 1 Mi az Európai Szociális Alap? Az Európai Szociális Alap (ESzA) emberekbe fektet be tőkét. Célja, hogy javítsa a kilátásait azoknak, akik a legnagyobb nehézségekkel találják szembe magukat, akkor, amikor állást keresnek, munkájukat meg akarják tartani, vagy vissza szerezni. Ezáltal az ESzA európaiak milliói számára teremt lehetőséget társadalmi szerepük kiteljesítésére és ezen keresztül életszínvonaluk emelésére. Az ESZA nagyszabású anyagi támogatást nyújt olyan programokhoz, amelyek fejlesztik illetve visszaállítják a népesség foglalkoztathatóságát. Ennek az alapvető fontosságú feladatnak a lényege az emberek megfelelő szakképzettségének tökéletesítése, önbizalmuk és munkaerőpiaci alkalmazkodó-képességük erősítése. Mit jelent ez a gyakorlatban? Az ESZA a tagállamokkal együttműködve, projektek és rendszerek igen széles skáláját finanszírozza. Többek között: szakmai képzés tapasztalatszerzési és elhelyezkedési lehetőségek foglalkoztatási tanácsadás és az álláskeresés segítése a vállalatokon belüli képzési rendszer kialakítására és fejlesztésére vonatkozó elképzelések kutatási projektek a gazdaság jövőbeli munkaerő-szükségleteinek előrejelzésére és tervezésére az oktatási és képzési rendszerek erősítése Az 1994 és 1999 között eltelt hat évben az ESZA, amely az összes tagállamban működik, összesen az Európai Unió teljes költségvetésének megközelítőleg mintegy tíz százalékát 47 milliárd ECU-t költ arra, hogy hozzájáruljon a tagországok által indított programokhoz. Innovatív megoldások keresése - a Közösségi Kezdeményezések Az ESZA támogat olyan különleges projekteket is, amelyek demonstrálják és bátorítják a transznacionális, innovatív és alulról felfelé irányuló megközelítéseket. Ezek a projektek főleg a két, emberi erőforrásokkal kapcsolatos Közösségi Kezdeményezés körébe esnek: Adaptáció és Foglalkoztatás. Az Adapt Kezdeményezés célja segíteni a munkaadóknak és a munkavállalóknak, hogy felkészüljenek az ipari változásokra és leküzdjék azok hatásait, továbbá elősegíteni az információs társadalomba való átmenetet. A Foglalkoztatási Kezdeményezés azokat a csoportokat célozza meg, amelyeknek különleges nehézségekkel kell szembenézniük a munkaerőpiacon. Négy egymással összefüggő részre bomlik: 1 A Szociális és Családügyi Minisztérium Az Európai Szociális Alap c évi kiadványa alapján

2 a Now célja a nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségének előmozdítása, a Horizon a megváltozott munkaképességűek támogatására szolgál, az Integra a hátrányos helyzetűek segítését célozza, a Youthstart javítani kívánja a fiatalok képzését és bővíteni a 20 év alatti fiatalok munkalehetőségeit. Az ESZA mint egy szélesebb rendszer része Három másik EU-alappal együtt az ESzA a Strukturális Alapoknak a része, amelyek összességükben a teljes EU-költségvetés közel egyharmadát, 157 milliárd ECU-t tesznek ki, 1994 és 1999 között. Ezek az ESZA-től különböző alapok speciális régiókat (ERDF) és szektorokat: a halászatot (FIFG) illetve a mezőgazdaságot (EAGGF Tanácsadó szekció) támogatják. Egy közös cél szolgálatában állnak: hogy áthidalják az Európa gazdag és kevésbé fejlett régiói közötti szakadékot, azaz, hogy megteremtsék a gazdasági és társadalmi kohéziót az egész EU-n belül. Az ESzA szerepe az, hogy a foglalkoztatás és az emberi erőforrások dimenzióját e közös cél felé irányítsa. A Strukturális Alapok Célkitűzései Az ESZA-ből és egyéb Strukturális Alapokból nyújtott pénzügyi támogatás hat célkítűzés elérésére irányul: 1. Célkitűzés - a fejlődésben elmaradott régiók támogatása 2. Célkitűzés - az ipari hanyatlás által komolyan sújtott régiók szerkezetváltása 3. Célkitűzés - a hosszú távú munkanélküliség leküzdése, a fiatalok és a munkaerőpiacról való kirekesztődéssel fenyegetett csoportok bekapcsolódásának megkönnyítése a munkás életbe, a férfiak és nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségének előmozdítása 4. Célkitűzés - a munkaerő felkészítése az ipari változásokra és a termelési rendszerek változására 5. Célkitűzés - (a) a mezőgazdaság és a halászat szerkezetátalakításának meggyorsítása és (b) a vidékfejlesztés elősegítése 6. Célkitűzés - a ritkán lakott régiók fejlesztésének támogatása Az ESzA azokat a programokat finanszírozza, amelyek a 3. és a 4. Célkitűzés körébe tartoznak, amelyeket az EU egészében érvényesítenek. Ezeket a célkitűzéseket kizárólag az ESzA-ból finanszírozzák. az 1., 2., 5b. és 6. Célkitűzés körébe tartoznak, a többi Strukturális Alappal együtt keresik azokat a megoldásokat, amelyek gazdasági növekedést és stabilitást biztosítanak az egyes régiók számára.

3 Küzdelem a munkanélküliség és kirekesztés ellen; az esélyegyenlőség elősegítése A fenyegető munkanélküliséget Európa-szerte a jelenleg napirenden szereplők közül a legégetőbb szociális és gazdasági problémának tartják. Az elmúlt néhány évben a munkanélküliség az Európai Unió gazdaságilag aktív lakosságának %-a között stagnált, ami mintegy 18 millió embert jelent, akiknek a fele több, mint egy évig munka nélkül volt. A Közösség bizonyos részei fokozottabban ki vannak téve a munkanélküliségnek, mint mások, ideértve a nőket, fiatalokat, megváltozott munkaképességűeket és szociális akadályokkal sújtottakat. Amellett, hogy ezeknek az embereknek át kell vészelniük a munkanélküliségből fakadó gazdasági nehézségeket, többségüknek ezen túlmenően meg kell birkózniuk az elszigeteltség illetve a fő társadalmi irányvonal általi nélkülözöttség érzésével. Az alapok 3. Célkitűzése e csoportok megfelelő módon való támogatására hivatott, ezáltal előremozdítva egy társadalmilag koherens Európa felépítését, amelyben mindenki részt vehet és amely mindenki számára jövedelmező. A munkához vezető utak A 3. Célkitűzés meghatározása 1993-ban, amikor a Strukturális Alapok Célkitűzéseit újrafogalmazták, a felülvizsgált ESzA szabályzat új irányt adott a 3. Célkitűzésnek, hogy összhangba kerüljön az Európában elhatalmasodó munkanélküliség problémájával. A jelenlegi program-periódusban ( ) a 3. Célkitűzés számottevő hangsúlyt helyez a munkanélküliség leküzdésére. E Célkitűzés elsősorban hosszabb ideje munka nélkül levőket, a megváltozott munkaképességűeket, a munkakeresés során társadalmi akadályokba ütközőket és olyan 25 év alatti, munkanélküli fiatalokat segít, akik szeretnék megvetni a lábukat a munka világában. Szintén kiemelt jelentőségű ügy a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség előremozdítása. A 3. Célkitűzésen keresztül finanszírozott, a lakosság munkába való visszaállítására irányuló tevékenységek két kategóriába sorolhatók: Szakmai képzésre és előképzésre vonatkozó intézkedések, beleértve az alapképzés, tanácsadás és közvetítés minőségének javítását, ezáltal megkönnyítve az emberek munkára való felkészülését; A támogatások, a képzés, a foglalkoztatási ügyek és a rászorulókat ellátó szociális szolgáltatások fejlesztése; intézkedések többek között foglalkoztatási támogatások, melyek hozzásegítik a vállalkozásokat és a munkaadókat, hogy megfelelő munkaerőt találjanak, ill. újabb munkalehetőségeket kínálhassanak fel. Munka az európai partnerekkel A Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezés A Foglalkoztatási Kezdeményezés a Strukturális Alapok Közösségi Kezdeményezései közé tartozik. E kezdeményezést elsősorban az ESzA alapította, így az Alap általános célkitűzéseire irányul, azaz az emberi erőforrás fejlesztésére és munkalehetőségek megteremtésére Európában. A Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezés pozitívuma az egyéb, ESzA 3. Célkitűzést elősegítő támogatásaihoz képest abban áll, hogy az általa finanszírozott projekteknek speciális kritériumoknak kell eleget tenniük. A Kezdeményezés minden projektje transznacionális kell hogy legyen, tehát kapcsolatban kell állnia más tagországokon belüli, hasonló projektekkel. Továbbá innovatívnak kell lennie, tehát képesnek arra, hogy új eljárásokat és gyakorlatot vezessen be az adott szektorban. Részt kell benne vennie egyének és helyi vállalatok széles körének köz- és magánszférában egyaránt, és a projekt megközelítésmódja használható kell, hogy legyen más nemzeti vagy európai

4 helyzetekben. A Kezdeményezés négyféle tevékenységet finanszírozhat: Kísérleti tanácsadási, tájékoztatási és képzési rendszerek Újfajta képzési, elhelyezési és támogatási programok A munkhelyteremtés támogatása, beleértve az önfoglalkoztatás és a vállalkozások elősegítését A potenciális támogatottak, munkáltatók és a társadalom egésze figyelmének a felhívása az adott csoportokat érintő probléma-típusokra A 3. Célkitűzés keretében az ESzA elsősorban olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek a hosszú távú munkanélküliség leküzdését segítik elő, továbbá az érintetteknek a munka világába való visszatérését. Az intézkedések azokat célozzák meg, akiknél fennáll a veszély, hogy tartósan állás nélkül maradnak, illetve akiknek már több mint egy éve nincs munkájuk. A Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezés Integra ága is segíti az állástalanokat, azon belül mind a tartós munkanélkülieket mind más kiszolgáltatott csoportokat. Az esélyegyenlőség előremozdítása Amíg az ESzA programok a nőket és a férfiakat egyaránt érintik, a 3. Célkitűzés keretében az Alap olyan speciális tevékenységeket is finanszíroz, amelyek hozzásegítik a nőket, hogy olyan munkaterületeken is képviseltessék magukat, ahol alulreprezentáltak, és főként amelyek azokat a nőket célozzák meg akiknek nincs szakmai képesítésük, vagy akik hosszú kihagyás után kívánnak visszatérni a munkaerőpiacra. A Foglalkoztatási Kezdeményezés Now ága az erőit a női munkanélküliség leküzdésére összpontosítja, és erősen támogatja a női vállalkozókészséget. Küzdelem a munka világából való kirekesztés ellen Azoknak a kiszolgáltatott csoportoknak a számára, akik ki vannak téve a munkaerőpiacról való kirekesztés veszélyének, a 3. Célkitűzés anyagi segítséget nyújt a munkakeresés közben felmerülő problémák leküzdéséhez. Ezekbe a csoportokba a következők tartoznak bele: megváltozott munkaképességűek, gyermeküket egyedül nevelő szülők, hajléktalanok és csavargók, cigányok és vándorok, börtönbüntetésüket töltők illetve büntetett előéletűek, kábítószerfüggők és mások. A bevándorlók, vendégmunkások, menekültek és más, a munkaerőpiacon általában erős diszkriminációval sújtott csoportok speciális szükségleteire is figyelmet fordítanak. A Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezés két ága foglalkozik ezekkel a csoportokkal: az Integra, amely a hátrányos helyzetűekre irányul, és a Horizon, melynek hatáskörébe kizárólag a megváltozott munkaképességűek tartoznak. A fiatalok hozzásegítése a munka világába való bekapcsolódáshoz A 3. Célkitűzés és a Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezés Youthstart ágának keretében az ESZA olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek a fiatalkori munkanélküliség leküzdésére irányulnak a fiatalok képzésének kiszélesítésével, illetve a munkalehetőségek előremozdításával, hogy ezáltal több fiatal legfőképpen azok, akinek nincs alapképesítésük találhasson munkát.

5 A munkanélküliség elleni harc Európában Mind a 3. Célkitűzés, mind a Foglalkoztatási Kezdeményezés Európaszerte működik, és igyekszik az állástalanok képességeit és szakmai képesítését fejleszteni; mintegy kiegészítik a tagállamoknak a munkanélküliség és a társadalom perifériájára való sodródás leküzdésére tett erőfeszítéseit. A 3. Célkitűzés és a Foglalkoztatási Kezdeményezés nemzeti alapokat szabadít fel, ami katalizátorként hat a munkahelyteremtés támogatására, továbbá a képzés, tanácsadás és a tájékoztatás fejlesztésére, s így az emberek képességei és a munkaerőkereslet nagyobbfokú összehangoltságának következtében a lehetőségekből több ember részesedhet. Pénzügyi erő Európai szinten a 3. Célkitűzést kizárólag illetve a Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezést szinte kizárólag az ESZA finanszírozza. A jelen program-periódusban a 3. Célkitűzés költségvetése mintegy 12 milliárd ECU-re, azaz valamivel több, mint a teljes ESZA költségvetés egynegyedére rúg. Ugyanebben a periódusban a Foglalkoztatási Kezdeményezés részesedése 1,8 milliárd ECU. Azért hogy az egyes projektek pénzt kaphassanak a 3. Célkitűzés illetve a Foglalkoztatási Kezdeményezés keretei között, támogatást kell kapniuk egyéb köz- vagy magánszervezetektől, tehát az ESzA anyagi hozzájárulása egy projekthez meg is duplázódhat a járulékos magán- illetve közalapoknak köszönhetően. Erős partnerség A 3. Célkitűzés és a Foglalkoztatási kezdeményezés számos részvevőt hoz össze, akik partnerként az Alapok hatékony felhasználásán dolgoznak. A vállalkozások, szakszervezetek, munkaadói szervezetek, országos és regionális hatóságok mind részt vesznek. Sőt, az ESzA által támogatott projektekben a magán, állami illetve önkéntes szférák együttműködése szolgáltatja a lehetőséget a sikeres munkahelyteremtésre és az emberek újbóli bevonására a munkába. A foglalkoztatási stratégia Európában Az Amszterdami Szerződés, habár még nem ratifikálták, a foglalkoztatásról szóló részével együtt Európa elkötelezettségét testesíti meg a foglalkoztatás elősegítése mellett, illetve amellett, hogy ez a kérdés a politikai tevékenységben központi szerepet kapjon novemberében, Luxemburgban a Jobs Submit alkalmával, amely az európai vezetők történelmi találkozása volt, egy ambiciózus, de realisztikus foglalkoztatáspolitika körvonalai rajzolódtak ki Európában. Négy problémakör jelölte ki az utat a tevékenységek négy prioritásához. Első a képzettség hiánya ahol a piacon hiányzik a képzett munkaerő, ott az oktatást és a képzést fejleszteni kell, hogy az emberek munkaképessége minél inkább kibontakoztatható és felhasználható legyen. Második a munkahelyek hiánya ahol kevés a munkahely, ott meg kell teremteni a vállalkozókészség atmoszféráját. Harmadik a partnerség hiánya ahol az ipari változások forradalmasították a munkát, ott alkalmazkodóképességre van szükség, hogy mind a vállalkozások, mind a munkaerő idomulni tudjon az úl technológiákhoz, és piaci feltételekhez. És végül az esélyegyenlőség hiánya a férfiak és nők, továbbá a megváltozott munkaképességűek esélyegyenlőségét előre kell mozdítani, hogy teljes mértékben kiaknázhassuk az európai gazdaság növekedési kapacitását. Európa fejlődő foglalkoztatási stratégiájának négy alappillére, a foglalkoztathatóság, a vállalkozókészség, az

6 alkalmazkodókészség és az esélyegyenlőség új fejezetet nyitottak Európa munkaügyi politikájában. A Strukturális Alapok továbbra is segíteni fogják az EU tagállamokat, hogy végrehajtsák azokat a strukturális reformokat amelyek elkerülhetetlenek ahhoz, hogy a XXI. század küszöbén polgárai gazdagság és jólét elé tekintsenek. Harc a munkáért a kiszolgáltatott csoportok felkarolása Az elmúlt néhány évben az Európai Uniónak fájdalmasan magas, az aktív népesség mintegy 10-11%-ra kiterjedő munkanélküliséget kellett elszenvednie. De a jelenleg 18 millió munkanélküli közül a leglesújtóbb problémával azok állnak szemben, akik rendszeresn kirekesztődnek a munkaerőpiacról megváltozott munkaképességük, vagy más, szociális jellegű diszkrimináció következtében. A társadalom ezen csoportjainak, legyen szó akár színesbőrűekről, akár megváltozott szellemi vagy fizikai képességűekről, akár hajléktalanokról vagy gyermekeiket egyedül nevelő szülőkről, sokkal keményebben kell küzdeniük a munkáért, mint a társadalom többi részének. A munkanélküliség erősíti a szegénységet és egyéb szociális tényezőket A munka hiánya miatti megpróbáltatásokon túlmenően a munkanélküliség nyomást gyakorol egyéb területekre, mint az egészségügy és lakhatás, vagy akár a kulturális és szociális tevékenységek. Például azok az etnikai kisebbségiek, akik alacsony képzettséggel rendelkeznek, általában csak igen nehezen találnak munkát, ami ahhoz vezet, hogy életükben mindennapossá válik a szegénység és betegség. Európában, amely a Föld egyik leggazdagabb régiója, durván 57 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. Sokuk olyan háztartásokban élnek, ahol a családfő képesítése hiányos. Az elmúlt pár évben a szegény háztartások az EU-ban általában kevesebbet dolgoztak, és amikor dolgoztak, kevesebbet kerestek. A dolgozó szegénység a szegény háztartások mintegy harmadát teszi ki. Az EU szegényeinek fennmaradó része a következő csoportokból áll: egyharmaduk nyugdíjban van, míg a maradék, vagy munkanélküli vagy inaktív, tehát teljes egészében felhagyott a munkakereséssel. Egyre több, eredetileg középosztálybeli alkotja az ún. új szegény -eket, akik család felbomlása, válás, vagy munkájuk elvesztése következtében csúsztak le. Az európai munkaerőpiacokon és szociális rendszerekben jelenleg folyó gyökeres átalakulások felgyorsították ezt a negatív folyamatot. A számos nagyobbszabású fejlesztés következtében megváltozott az emberek életmódja és munkagyakorlata. A munkerőkereslet összetételének megváltozása. Jóllehet az EU dolgozó népessége egészét érintik a munkaerőpiac strukturális változásai, ezek elsősorban mégis a megváltozott munkaképességűek illetve egyéb szociális problémával sújtottak esélyeit rövidítik meg. Különösképpen a gyenge képességekkel vagy hiányos képzettséggel rendelkezőknek kell komoly nehézségekkel szembenézniük munkakeresés közben. Manapság az új, gyakran sok tudást igénylő iparágakban létrejövő munkahelyeket, amelyek általában magas szinvonalú képesítést igényelnek, jól képzett, magas mobilitású, flexibilis munkások töltik be. A társadalmilag kirekesztetteknek egyre kevesebb a kilátásuk arra, hogy felszállhassanak az egyre gyorsabban forgó körhintára.

7 A társadalmi és egyéni életfeltételek megváltozása. Azok a pluralistább kultúrák, és egyéni életmódok, amelyek nagyobb választási szabadságot biztosítanak, megváltoztatták a társadalmak hagyományos szerveződési módját. Az EU polgárok csupán 72% él hagyományos családokban, és a 16 év alatti gyermekek mintegy 8%- át neveli egyetlen szülő (ez Dániában 14% az Egyesült Királyságban 15%-ra rúg). Ezek a változások nemcsak azt jelentik, hogy az élet egyre bonyolultabbá és kiszámíthatatlanná válik az egyén számára, hanem azt is, hogy szociális és gazdasági védelmi rendszer egyre kevésbé megbízható. Ha a munkanélküliek számra továbbra is nő, akkor a versenyképtelenek számára a gyengülő szociális biztonsági rendszerek mellett igen nagy a veszélye annak, hogy tartósan kiszorul a munkaerőpiacról, és ezáltal a társadalomból is, gazdasági és szociális értelemben egyaránt. Az oktatás az állásbiztonság egyik kulcsa Habár általánosan elfogadott dolog, hogy az alacsony képzettségi színvonal a munkaszerzés egyik fő akadálya, mégis a 15 és 25 év közötti európai fiatalok 20%-a bármiféle diploma nélkül sétál ki az iskolából. Még azok is fenyegetve vannak, akiknek van munkájuk, hiszen tudásuk elavul, és újabb fajta képesítésekre nő meg a kereslet. Mégis, becslések szerint az európai vállalatokban négyből egy munkás megy el képzésre. Minthogy a megfelelő oktatás és képzés kapcsolatban áll a munkaszerzési kilátásokkal, igen komoly probléma, hogy a munkanélkülieknek csupán 10%-a részesül képzésben. Valóban, 1996-ban becslések szerint a munkanélküli nők és férfiak fele nem rendelkezett az alapvető oktatásnál magasabb képzettséggel. A munkából való kizárás elleni harc egy kiemelt fontosságú politikai kérdés A szociális és szakmai biztonság színvonalának fenntartása egyre inkább szükségessé teszi, hogy az EU foglalkoztatási és szociális politikája támogató szerepet játsszon. Ebbben a megvilágításban, nem lehet eléggé hangsúlyozni az Európai Szociális Alap jelentőségét a munkaerőpiacból való kirekesztődéssel fenyegetett csoportok támogatása terén. Nem csupán egy Európa méretű szociális védelmi rendszert képvisel amely erőt ad az embereknek a munkalehetőségek kihasználásához, hanem példát mutat és hajtóerőként szolgál egy új, aktív és dinamikus foglalkoztatási politikához a tagállamokban. Az új Amszterdami Szerződés, habár még ratifikálni kell, egyenesen azoknak az igazságtalanságoknak a gócára mér csapást, amelyekkel azok a megváltozott munkaképességűek és kiszolgáltatott csoportok néznek szembe, amelyek igyekeznek teljes mértékben részt venni a társadalomban. A 6a. cikkely véget vet minden olyan diszkriminációnak, melynek alapja a nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy hit, fogyatékosság, kor vagy szexuális beállítottság. A Szerződés először szolgáltat az EU-nak egy specifikus törvényes alapot a társadalmi kirekesztés elleni harcban. Amennyiben a munkanélküliség befolyásolja egy szociálisan befogadó társadalom kiépülését, 18 millió európai munkanélkülivel és változó társadalmi struktúrával a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika szétválaszthatatlanul össze vannak fonódva. A munkanélküliség elleni harcban az Európai Szociális Alap az egész EU-ban támogatja az aktív foglalkoztatáspolitikát. A foglalkoztatásról szóló résznek a Szerződésbe való, nemrégiben történt belefoglalása, egy új, nagyszabású lépést képvisel, amely a munka kérdésével való közös törődés és a

8 munkanélküliség elleni harc jele novemberében, Luxemburgban az első Jobs Submit során a tagállamok megállapodtak, hogy foglalkoztatáspolitikáikat összehangolják a Közösség széleskörű gazdaságpolitikájának irányelveivel, és elősegítenek egy jól képzett, és alkalmazkodóképes munkaerő illetve egy gazdasági változásokat követni tudó munkaerőpiac létrejöttét. ESzA egy fontos eszköz a foglalkoztatáspolitikában Az ESzA sokat tett a Közösség szintjén a munkából való kirekesztés leküzdésére, illetve a veszélyben levő csoportok megsegítésére. A tagállamokon belül az ESzA egyre több olyan politikát valósít meg amelyek főként a tartósan munkanélkülieknek segít elhelyezkedni, miközben olyan tevékenységeket is előremozdít amelyek elsősorban megelőzik a hosszú távú munkanélküliséget. Amikor 1993-ban sor került a Strukturális Alapok reformára, az ESzA szabályzatot is felülvizsgálták, és a kiegészítették a következő kitétellel: Kifejezett figyelmet kell fordítani azokra a személyekre akiket a munkaerőpiacról való kirekesztődés fenyeget, és rugalmasabbá kell tenni azokat a kritériumokat, melyek alapján egy adott kategória idesorolható. Ezáltal a Strukturális Alapok igyekeztek a 3. Célkitűzés keretében a célcsoportok körébe sorolni a megváltozott munkaképességűeket, a menekülteket, a vendégmunkásokat és az etnikai kissebségeket, továbbá a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket és a hajléktalanokat. Börtönbüntetésüket töltők, illetve volt bűnözők is azok közé a csoportok közé tartoznak, amelyek segítségre számíthatnak, csakúgy, mint a kábítószerfüggők, függőségből felépülők, illetve bárki aki elszigeteltségben él vagy akit a munkából való kirekesztés veszélye fenyeget. A munkához vezető utak Az 1993-as reformok a tevékenységi kör kiszélesítésén túlmenően olyan intézkedéseket is életbe léptettek, amelyek jobban kielégítik a célcsoportok speciális szükségleteit. A hagyományosan kiemelt fontosságú szakmai képzés mellett ma már a pályaválasztási tanácsadás, a motivációs és tájékoztatási intézkedések is egyenlő hangsúlyt kapnak. Az ESZA tevékenység körébe a következők tartoznak: Megelőző jellegű finanszírozás a tartós munkanélküliség elkerülése érdekében A finanszírozás és foglalkoztatás közötti hídfunkció megerősítése a támogatottak munkaerőpiacba való fokozatos integrációjával (az út megközelítés) A szakmai képzés kibővítése szakmai gyakorlatokkal Hálózat kiépítése a munkaerőpiaci szervezet megfelelő egységei között Az olyan képzési szabályok előmozdítása, amelyek valódi munkahelyeket teremtenek A fenntartható képzés, a foglalkoztatás és a támogatási struktúra fejlesztése A képzés és a munka közötti űr áthidalása elsőrendű fontosságot nyert. Tehát a fokozatos módon történő integráció számításba veszi azt a tényt, hogy a munkarőpiacról kirekesztettek számára gyakran igen sok időbe telik, mire felkészülnek a szakmai képzésre, vagy arra, hogy a munkaerőpiac teljesértékű tagjaivá váljanak. A Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezés Ezen célok elérésére törekszik a Közösségi Foglalkoztatási Kezdeményezés is, amely többek között kifejezetten kísérleti és transznacionális programokkal segíti a munkaerőpiacon

9 hátrányos helyzetben levőket. Mind a Horizon ág a megváltozott munkaképességűekért, mind az Integra ág a vendégmunkásokért, és egyéb szociálisan hátrányos helyzetű csoportokért a fejlődésre irányul EU-szerte, valamint arra hogy új és innovatív módon közelítsék meg azok szakmai támogatásának kérdését, akiket munkaerőpiacról való kirekesztődés fenyeget. A Kezdeményezés különleges figyelmet fordít a képzés módjára, valamint arra, hogy a célcsoportok iránti attitűd hogyan változtatható meg. Kellő tesztelés és fejlesztés után ezek a módszerek gyakran válnak az EU illetve nemzeti politika fő irányvonalának részeivé. ESZA a gyakorlatban a kiszolgáltatott csoportok segítése a munkakeresésben Az 1993-as reformok eredményeként, a munkaerőpiacról való kirekesztődést elszenvedőkre fordított EU kiadások jelentősen megnőttek. Habár az ESzA támogatások mértéke tagállamról tagállamra igen különböző, becslések szerint összesen az Alap 11%-a megy a munkából való kirekesztés leküzdésére irányuló intézkedésekre. Ha a Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezést ( Integra és Horizion ágakat) valamint a 3. Célkitűzés kirekesztés elleni intézkedéseket segítő támogatásait (nem számítva az 1. Célkitűzés országait) tekintjük, akkor azt látjuk, hogy a jelen program-periódusban a hátrányos helyzetű csoportokra fordított kiadások majdnem 3 milliárd ECU-re nőttek, amely jól tükrözi a közös figyelmet az EU szintjén, amely ezekre a csoportokra irányul. A tagállamokon belül a legfontosobb tevékenység a megváltozott munkaképességűek támogatása, a második legfontosabb pedig a bevándorlók és a vendégmunkások kérdése. Egyéb, volt bűnözőkre, gyermekeiket egyedül nevelő szülőkre, kábítószerfüggőkre és hajléktalanokra irányuló intézkedéséket minden egyes tagállam a szükséges mértékben vezet be. Görögországban például, ahol egy speciális Operációs Program segíti a súlyosan fogyatékosokat, jól látszik, hogy maga a fogyatékosság fogalma viszonylag szűken van meghatározva. Németországban a német nemzetiségiek beáramlását Kelet-Európából jól tükrözi a vendégmunkások integrációjára fektetett különös hangsúly. Tekintés a jövőbe Európa tagállamai a tolerancia, egyenlőség, pluralizmus és más, a modern demokráciát fémjelező eszmék terjesztésében vezetőszereppel büszkélkedhet. Az EU azonban a munkaerőpiacon jelenlévő, a megváltozott munkaképességűek, különböző faji hátérrel vagy szociális problémákkal rendelkezők ellen irányuló diszkriminációt nem szüntetheti meg egy csapásra. Ugyanígy nem szállhat szembe a gazdasági és társadalmi fejlődés irányával, amely a szociálisan kirekesztettek számára még nehezebbé teszi a munkakeresést. Mégis, az EU számos intézkedést hozott, hogy lehetőségeket biztosítson azoknak, akiket a diszkrimináció leginkább veszélyeztet. A képzés fejlesztését, az előítéletek leküzdését és a munkakeresők munkaerőpiacba való bevonását segítő programokon és projekteken keresztül az EU reményt adott azoknak akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999. július 12-i 1784/1999/EK RENDELETE az Európai Szociális Alapról * AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Rácz Andrea Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Az Európai Unióban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kérdéskörét a 70-es évek közepéig a Közösség a tagállamok belügyének tekintette, az

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

A lisszaboni elvek és az EU foglalkoztatási stratégiája

A lisszaboni elvek és az EU foglalkoztatási stratégiája ELTE Társadalomtudományi Kar 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/a Felnőttképzési ny. sz.: 01-0167-04 HEFOP 2.2.1.-06/1.-2007-01-0111/4.0 Civil foglalkoztatás a szociális munkások bővülő eszköztárában

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a 2014-2020-as tervezési ciklusban.

A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a 2014-2020-as tervezési ciklusban. A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a 2014-2020-as tervezési ciklusban Ruszkai Zsolt Munkaerő-piaci környezet Pályázati lehetőségek a jelenlegi,

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása Összegzés A női életpálya sajátosságai A nők munkaerő-piacra való visszatérését akadályozó tényezők Civil

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C

12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) 12606/16 SOC 565 EMPL 375 ECOFIN 837 EDUC 302 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a szociális védelemmel foglalkozó bizottság az Állandó Képviselők

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

f ;.- -iti yu Hivatala

f ;.- -iti yu Hivatala Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő részére Fidesz-MPSZ Képviselőcsoportja f ;.- -iti yu Hivatala trományszám : v, 4 A tv9.14 Érkezett: 2005 MARC 17. Budapest Tisztelt Képviselő Asszony! Az Ön által

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

(7) Luxemburgtól (1997) Thesszalonikiig (2003)

(7) Luxemburgtól (1997) Thesszalonikiig (2003) (7) Luxemburgtól (1997) Thesszalonikiig (2003) Források: Gyulavári Tamás szerk. Az EU szociális dimenziója SzCsM 2000 Kende Tamás- Szűcs Tamás Az EU politikái Osiris 2002 pp.108-112 Laky Teréz A magyarországi

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Pályára lépünk Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Innovatív, integrált non-profit munkaerő-piaci modell kísérleti bevezetése a pályakezdő (és részben megváltozott munkaképességű) fiatalok nyílt munkaerőpiaci

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

A SZEGÉNYSÉG, A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI KÜZDELEM

A SZEGÉNYSÉG, A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI KÜZDELEM A SZEGÉNYSÉG, A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI KÜZDELEM A szegénység, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem terén a tagállamoknak nyújtott támogatás révén

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20.

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20. Jogszabályi keretek 2015. november 20. Tartalomjegyzék 1 Előzmények... 3 2 Alapvető fogalmak... 5 3 Nemzeti szintű jogszabályi keretek... 6 3.1 Nemzeti hitvallás... 6 3.2 Alaptörvény... 6 3.3 Stratégiák...

Részletesebben

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 A projekt bemutatása Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla Szakmai igazgató, projektmenedzser DDRFK Nonprofit

Részletesebben