VIZSGÁLATOK A VÁRANDÓSSÁG ALATT diagnosztikai vizsgálatok a baba és a mama egészségéért

Átírás

1 Az anya citomegalovírus-fertőzése a várandósság alatt vagy a szoptatás időszakában terjedhet a magzatra, illetve a csecsemőre. A magzati fertőzés súlyos, halmozott fejlődési rendellenességek kialakulásához vezet. A herpeszvírus (HSV) 1-es típusát (ajakherpesz) az emberek többsége hordozza, de a herpeszvírus 2-es típusa (nemi szervi herpesz) csak 20-30%-ban fordul elő. Várandósoknál ajánlatos tisztázni, hogy egyik, másik vagy mindkét vírust hordozzák-e. (Tünetmentes hordozók is lehetnek!) A várandósság alatt bekövetkező megfertőződés vetélést, súlyos, halmozott fejlődési rendellenességek kialakulását eredményezheti az újszülöttben. A fogékony nőknek különösen kell tehát ügyelniük arra, hogy nehogy éppen a terhesség ideje alatt fertőződjenek meg! Mivel a fertőzés forrása a szexuális partner, az ő vizsgálata ebben az esetben feltétlenül javasolt. A HSV-fertőzés és tünetmentes vírusürítés kimutatható a méhnyakról, vagy a gyanús elváltozásról levett mintából PCR-módszerrel. A már korábban lezajlott fertőzés okozta védettség kimutatására is van lehetőség. A védettség ellenére a vírus egy életen át a szervezetünkben marad és a fertőzés az immunrendszer legyengülése hatására fellángolhat, vagy tünetmentes is maradhat. A terhesség utolsó heteiben a méhszájon, vagy a hüvelyben zajló HSV-fertőzés császármetszést indikál. A varicella zoster főleg gyermekkorban szerzett fertőző betegség, mely ellen már létezik védőoltás, de nem kötelező. A fogamzóképes nők már csak 5 7%-ban fogékonyak a VZV-fertőzésre, ezért nem gyakori, 5 7 eset jut terhességre. A fertőzés okozta magzati károsodás súlyossága függ a terhesség korától. A várandósság első 20 hetében zajló varicella-fertőzés okozta magzati károsodás igen ritka (1 2%), de többnyire igen súlyos tünetekkel jár. A terhesség utolsó napjaiban szerzett anyai varicella-fertőzés súlyos, kiterjedt fertőzést okozhat az újszülöttön, mivel ilyenkor már nincs idő a születés előtt a védő hatású anyai ellenanyagok átjutására a méhlepényen keresztül a magzatba. Parvovírus B19 (erythema infectiosum) ellen a szülő nők 50%- a védett, cseppfertőzéssel és vérkészítmények útján terjed. A betegség az esetek egyharmadában tünetmentes, máskor kiütéseket okoz. A magzatra veszélyt a második és harmadik trimeszterben szerzett fertőzés jelent. Ilyenkor a magzati fertőződésre 33%-ban van esély, ez magzati ödémát, vérszegénységet és 9 13%-ban magzati halált okozhat. A TORCH-szűrést érdemes ez utóbbi két vizsgálattal is kiegészíteni. VIZSGÁLATOK KÖZVETLENÜL SZÜLÉS ELŐTT Streptococcus B-szűrés A Streptococcus B a tünetmentes várandósok hüvelyváladékában 5-35%-ban mutatható ki. A baktériumot hordozó terhesekben gyakrabban fordul elő idő előtti burokrepedés, koraszülés, az újszülöttben pedig szepszis (vérmérgezés), agyhártyagyulladás léphet fel, melynek halálozási aránya igen magas (15 20%). A fertőződést túlélő csecsemőkben agykárosodás, mozgás- és értelmi zavarok maradhatnak vissza. A magzat általában a szülőcsatornán áthaladva fertőződik, a véráram útján, a méhlepényen keresztül történő fertőződés rendkívül ritka. A terhesség 36. hetében vett hüvelyváladékból kimutatott Streptococcus B-hordozás esetén a szülés közben az anyának intravénásan adagolnak antibiotikumot, majd szükség esetén az újszülöttet is antibiotikum-kezelésben részesítik. Ezzel az eljárással megelőzhető a súlyos újszülöttkori problémák kialakulása. Nemi szervi herpesz direkt kimutatása Az elsődleges fertőzést követően a nemi szerveken vírussal teli hólyagok, sebek jelentkeznek láz és izomfájdalom kíséretében. A hólyagból levett mintából a vírus kimutatható PCR-módszerrel. A HSV-fertőzésen már korábban átesett (TORCH-vizsgálat során megállapíthatóan HSV-szeropozitív) egyénekben a nyugvó állapotban lévő vírus valamilyen inger hatására aktiválódhat, amely tüneteket okozhat, vagy sokszor tünetmentes is lehet. A várandósok aktív illetve tünetmentes hordozása szülés alatt megfertőzheti az újszülöttet, mely hólyagos bőrelváltozásokat, szemgyulladást, szervi és idegrendszeri elváltozásokat, kezeletlen esetben halált okozhat. Ezért az akut herpeszfertőzés a szeméremtesten illetve a hüvelyben császármetszés javallatát képezi. Megerősítésképpen szülés előtt hüvelymintát vesznek, melyből PCR-módszerrel kimutatható a vírus jelenléte. Bővebb információkért keresse fel az alábbi internetes oldalakat: vagy hívja a következő telefonszámot: (+36 1) VIZSGÁLATOK A VÁRANDÓSSÁG ALATT diagnosztikai vizsgálatok a baba és a mama egészségéért Genoid_LA4.indd :16:56

2 A kismamák számára legfontosabb, hogy a baba a lehető legnagyobb egészségben tudjon fejlődni az anyaméhben és jöjjön világra. Életünk során sok fertőzésen átesünk, sokszor a tudtunk nélkül, szervezetünk ezek egy része ellen tartós védelmet szerez, mely később a magzatot is védi. Más kórokozók újraaktiválódhatnak, illetve újrafertőzhetnek. Vizsgálatokkal a várandósság ideje alatt megállapítható, hogy mely fertőzésen esett már át a kismama, esetleg milyen éppen fennálló fertőzések jelenthetnek kockázatot a fejlődő magzat számára. Ilyen vizsgálatok például a TORCH-vizsgálatok. A méhnyak és a húgycső gyulladását okozó kórokozók kimutatására is lehetőség van, melyek gennyes folyást, vizelési panaszokat okozhatnak, de tünetmentesen is jelen lehetnek. Ezek a fertőzések kockázatot jelenthetnek a terhesség kimenetelére, és megfertőzhetik az újszülöttet születése során. Az első nőgyógyászati vizsgálat, vagy bármely méhnyaki mintavétel során lehetséges a méhnyakrákszűrés elvégzése is. Méhnyakrákszűrés és HPV-vizsgálat A humán papillómavírus (HPV) által okozott méhnyakrák világszerte a második leggyakoribb női daganatos megbetegedés, amely hazánkban évente 500 nő életét oltja ki. Rendszeres szűréssel ez 100%-osan megelőzhető lenne. A terhességi nőgyógyászati vizsgálat lehetőséget nyújt a méhnyakrákszűrésre is. A szűrővizsgálaton a méhszáj kolposzkópos megtekintése mellett citológiai (sejtkenet) vizsgálatra mintavétel történik. Amennyiben bizonytalan vagy kóros az eredmény, HPV-tesztet érdemes végeztetni. Ez segíthet eldönteni a további teendőket. Normális sejtkenetvizsgálat esetén végzett HPV-teszt felhívhatja a figyelmet a vírus jelenlétére, amelynek bizonyos típusai a méhnyakrák szempontjából kockázatot jelentenek. Ilyenkor az évenkénti méhnyakrákszűrést semmiképpen nem szabad elhanyagolni. A HPV-fertőzések több mint 90%-a átmeneti jellegű, egy éven belül elmúlhat. A tartósan fennálló HPV jelenlét előfeltétele a méhnyakrák kialakulásának, ez hosszabb ideig (átlag 5 8 évig) tartó folyamat, ezért rendszeres szűréssel megelőzhető. HPV-fertőzés nem jelent kockázatot a terhességre, a fertőzöttek normál úton szülhetnek, de a vírust átadhatják az újszülöttnek a szülés során. Ezt követően néhány hónapig a csecsemők egy részében a szájüregben kimutatható a HPV. A fertőzés átmeneti, és gyakorlatilag tünetmentes. A teendőkről konzultáljon kezelőorvosával. Chlamydia-, Mycoplasma-, Ureaplasma-, gonorrhoeaszűrés Az e baktériumok által előidézett fertőzés a méhnyak és a húgycső gyulladását okozza, mely gennyes folyással, vizelési panaszokkal jelentkezhet. Gyakori azonban a tünetmentes hordozó állapot. Ilyenkor sok esetben már csak későn, a belső nemi szervekre terjedés következtében kialakult szövődmények észlelésekor merül fel e fertőzések gyanúja, pedig ekkor már sokkal nehezebb a kialakult betegségekkel megküzdeni. A chlamydia-, mycoplasma-, ureaplasma-, gonorrhoeavizsgálat révén időben felfedezett fertőzés kezelésével elejét vehetjük a nőgyógyászati komplikációknak, melyek meddőséget okozhatnak. Ha a kezeletlen, fertőzött nő mégis teherbe esik, vetélés, koraszülés veszélyezteti a magzatot és az édesanyát. Chlamydiavagy gonorrhoeafertőzés esetén a szülés során a szülőcsatornán keresztülhaladva fertőződhet az újszülött, a gonorrhoea súlyos szemfertőzést okozhat, és kezeletlen esetben vaksághoz vezethet, a chlamydia esetében pedig fennáll a csecsemőkori tüdőgyulladás veszélye. Ezért ajánlott a terhesség alatti fertőzéseket diagnosztizálni, kezelni a szülés előtt. A chlamydia-, mycoplasma-, ureaplasma-, gonorrhoeafertőzés a szexuális partnert is érinti, ezért minden esetben vizsgálni és kezelni kell őt is. A kórokozók a szokványos baktériumtenyésztési eljárásokkal nem mutathatók ki, vagy tenyésztésük körülményes, egyenkénti mintavételt igényelne. Diagnosztizálásukhoz modern technológiával végzett, nagyon érzékeny és pontos kimutatásra, az ún. PCR-tesztre van szükség, mely egyetlen mintavételből lehetővé teszi az összes kórokozó kimutatását. TORCH-vizsgálat A TORCH betűszó, a toxoplasma, rubeola, citomegalovírus, herpesz és egyéb (others) szavak kezdőbetűiből áll. Az egyéb a magzatra kockázatot jelentő fertőzések alatt a varicella zoster vírus (VZV), a Parvovírus B19 és a további hasonló fertőzéseket értjük. A TORCH-vizsgálat jelzi azt is, hogy az illető átesett-e már életében a fent említett kórokozók okozta fertőzéseken, ezáltal lehetővé válik, hogy kiszűrjük azokat, akik még fogékonyak a fertőzésre. A terhesség során szerzett TORCH-kórokozók az anyánál általában nem vezetnek komplikációkhoz, viszont magzati károsodást, vetélést okozhatnak, ezért a terhesség vállalása előtt fontos a védettségi állapot meghatározása, és a fogékonyak számára tájékoztatás nyújtása a lehetséges kockázatokról, és azok elkerülésének lehetőségeiről. A toxoplazmózist egy parazita okozza, amely a várandósság alatt a méhlepényen keresztül jut az anyából a magzatba. Ha a megfertőződés a terhesség közben jön létre, vetélést vagy súlyos születési rendellenességek kialakulását okozhatja. A fertőzés forrása nem kellően átsütött hús, nyers kecsketej, és a macska ürüléke, illetve ezzel szennyezett zöldség, gyümölcs lehet. A vizsgálat alapján megtudjuk, hogy a kismama fogékony-e a fertőzésre, vagy már régebben átesett rajta. Amennyiben fogékony, a várandósság alatt a legszigorúbban kell ügyelnie a kézmosásra és az ételek elkészítésére. A várandósság első 4 hónapjában zajló rubeola (rózsahimlő) fertőzés súlyos, halmozott fejlődési rendellenességeket okoz az újszülöttben. Fogékony terheseknek kerülniük kell a gyermekközösségeket, ahol a megfertőződés kockázata magas. Gyermekkori kötelező védőoltás van ellene Magyarországon 1989 óta. Genoid_LA4.indd :16:59

3 részt keresnek a mintában, melyet enzim segítségével olyan mennyiségűre sokszorosítanak, hogy könnyen felismerhető legyen. Ez a módszer alkalmas a még tünetmentes HPV-vírusfertőzés kimutatására is. A fogamzásgátlás megkezdése előtt mérje fel trombózisveszélyét! Kockázatok vizsgálata fogamzásgátló tabletta felírása előtt Fogamzásgátló szedése és a terhesség többszörösére növeli a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát. A betegséget okozó legjelentősebb genetikai tényező az V. alvadási faktor Leiden mutációja, mely igen gyakori Magyarországon. Minden tizedik ember érintett. Azok a nők, akiknél ilyen genetikai eltérés áll fenn, a genetikai elváltozástól függően csak az előnyök és hátrányok gondos mérlegelése után, és csak szoros ellenőrzés mellett szedhetnek hormontartalmú készítményeket. Fogamzásgátló tabletta felírása előtti teljes körű nőgyógyászati szűrés mellett javasolt néhány laboratóriumi vizsgálat elvégzése, ugyanis vannak olyan rejtett vérképzőszervi, máj-, illetve vesebetegségek, melyek tünetet, panaszt nem okoznak. Ezért alapvető a teljesvérkép-vizsgálat, a máj- és vesefunkció felmérése. Mi a mélyvénás trombózis? A mélyvénás trombózis, vagyis a vénák vérrögösödése a hazai népesség gyakori megbetegedése. Elsősorban az alsó végtag nagy vénáiban alakul ki, s a vérrög elzárhatja a véráram útját. Ha a vérrög leszakad és továbbsodródik, bekerülhet a tüdőbe, agyba, egyéb szervekbe (embólia), amely súlyos következményekkel jár. Kik a veszélyeztetettek? Nőknél különösképpen a fogamzásgátló tabletta szedése, terhesség, szülés növeli jelentősen a trombózisveszélyt. A mélyvénás trombózis kialakulását ezen kívül elősegíti a tartós fekvés, nagyobb műtét, baleseti sérülések, daganatos betegségek, dohányzás. Genoid_LA4.indd 3 Mekkora a mélyvénás trombózis kockázata? Az említett állapotok mellett vannak öröklött tényezők is, amelyek hajlamosabbá teszik az egyént a trombózisra, és sokszorosára is emelhetik a kockázatot. Örökletes hajlamosító tényező jelenlétére hívja fel a figyelmet, ha fiatal korban vagy szokatlan helyen következik be trombózis, illetve, ha a családban halmozottan jelentkezik. NŐI EGÉSZSÉG modern diagnosztikai vizsgálatok A családban előforduló trombózis, vagy a trombózishajlam bármilyen gyanújele esetén genetikai vizsgálatok elvégzése mindenképpen indokolt. A hajlamosító tényezők közül a legfontosabb a már említett V. véralvadási faktor Arg506Gln nevű genetikai változata, közismert nevén Leiden mutáció. Ritkábban fordul elő a II. véralvadási faktort, a protrombint kódoló gén G20210A vagy a homocisztein-anyagcserében szerepet játszó MTHFR-gén C677T nevű elváltozása. A Leiden mutáció a trombózisos betegek 20-30%-ánál mutatható ki. Az öröklődő trombózishajlam mintegy 80%-ban ehhez az elváltozáshoz kapcsolható. Az átlagnépességhez képest mintegy 8-szorosára nő a mélyvénás trombózis kockázata már abban az esetben is, ha a gén két példánya közül csak az egyiken fordul elő mutáció, fogamzásgátló szedése esetén pedig ez az érték 30-szorosára emelkedik. A nagy kockázatú (pl. mindkét példányon mutációt hordozó) egyéneknél a trombózis kialakulása megfelelő véralvadásgátló kezeléssel megelőzhető. A szakirodalom szerint a Leiden mutáció szerepet játszhat az ismétlődő vetélés, illetve egyes szülészeti szövődmények kialakulásában. Milyen minta alkalmas a kimutatásra? Megfelelő a fájdalmatlanul nyerhető szájüregi törlet, illetve a nőgyógyászati rendelőben a méhnyakrákszűrésre levett minta, amelyekből PCR-technológiával állapítják meg a mutációt. Bővebb információkért keresse fel az alábbi internetes oldalakat: vagy hívja a következő telefonszámot: (+36 1) :17:02

4 Mindannyiunk legfőbb értéke az egészség. Mégis hajlamosak vagyunk csak akkor orvoshoz fordulni, ha már baj van. Pedig a női egészség számára különlegesen veszélyesek azok a kórokozók, amelyek esetleg nem is okoznak tüneteket. Sajnos ezek között szerepelnek olyanok, amelyek később rákos megbetegedéshez vezethetnek, és olyanok is, amelyek a fogamzást akadályozzák meg. Ahhoz, hogy ezeket a veszélyeket elkerüljük, javasolt az alábbi vizsgálatok elvégzése a partner, a férj, a majdani gyermek, a mindennapi egészségünk érdekében. Chlamydia-, Mycoplasma-, Ureaplasma-, gonorrhoeaszűrés Az e baktériumok által előidézett fertőzés a méhnyak és a húgycső gyulladását okozza, amely gennyes folyással, vizelési panaszokkal jelentkezhet. Gyakori azonban a tünetmentes hordozó állapot. Ilyenkor sok esetben már csak későn, a belső nemi szervekre terjedés következtében kialakult szövődmények észlelésekor merül fel e fertőzések gyanúja, pedig ekkor már sokkal nehezebb a kialakult betegségekkel megküzdeni. A chlamydia-, mycoplasma-, ureaplasma-, gonorrhoeaszűrés révén időben felfedezett fertőzés kezelésével elejét vehetjük a petevezetékek gyulladása miatt fellépő alhasi fájdalomnak, vérzészavarnak, illetve az elzáródásuk következtében kialakuló méhen kívüli terhességnek, meddőségnek. Ha a kezeletlen fertőzött nő mégis teherbe esik, vetélés, koraszülés veszélyezteti a magzatot és az édesanyát. A chlamydia-, mycoplasma-, ureaplasma-, gonorrhoeafertőzés a szexuális partnert is érinti, ezért minden esetben vizsgálni és kezelni kell őt is! A kórokozók a szokványos baktériumtenyésztési eljárásokkal nem mutathatók ki, vagy tenyésztésük körülményes, egyenkénti mintavételt igényelne. Diagnosztizálásukhoz modern technológiával végzett, nagyon érzékeny és pontos kimutatásra, az ún. PCR-tesztre van szükség, mely egyetlen mintavételből lehetővé teszi az összes kórokozó kimutatását. Genoid_LA4.indd 4 Méhnyakrákszűrés és HPV-vizsgálat A humán papillómavírus (HPV) által okozott méhnyakrák világszerte a második leggyakoribb női daganatos megbetegedés, amely hazánkban évente 500 nő életét oltja ki. Rendszeres szűréssel ez gyakorlatilag teljes mértékben megelőzhető lenne. A szűrővizsgálaton a méhszáj kolposzkópos megtekintése mellett citológiai (sejtkenet) vizsgálatra mintavétel történik. Amennyiben bizonytalan vagy kóros az eredmény, HPV-tesztet mindenképpen érdemes végeztetni. A legmodernebb ajánlások szerint a HPV-teszt a citológiai vizsgálattal egy időben elvégezve érzékenyebbé és megbízhatóbbá teszi a méhnyakszűrést. Emellett fontos megjegyezni, hogy a HPV jelenléte a szervezetben önmagában semmiképp sem utal kóros elváltozásra. A HPV-fertőzöttség rizikófaktort jelent. Fertőzésmentesség esetén a jelenlegi szakirodalom szerint 5 éven belül nem várható kóros elváltozás. Normális sejtkenetvizsgálat esetén végzett HPV-teszt felhívhatja a figyelmet a vírus jelenlétére, amelynek bizonyos típusai a méhnyakrák szempontjából kockázatot jelentenek. Ilyenkor az évenkénti méhnyakrákszűrést semmiképpen nem szabad elhanyagolni. HPV-vizsgálat kérhető nőgyógyászoktól, bőr- és nemi gyógyászoktól, urológusoktól. Az országban több száz orvosnál van lehetőség a teszt elvégzésére. A HPV-vizsgálathoz szükséges mintavétel a megszokott nőgyógyászati vizsgálat keretében történik. Nők esetében a rutin nőgyógyászati vizsgálat során, a citológiai vizsgálathoz hasonlóan a méhnyakszájról apró kefe segítségével fájdalommentesen mintát vesznek, olyan területről, ahol nincsenek idegvégződések. Az így levett hámsejtek alkalmasak arra, hogy kimutassák az esetleges HPV-fertőzöttséget. A mai legfejlettebb technológia a HPV-kimutatására, az úgynevezett PCR-módszer. Ez a vizsgálati módszer rendkívül érzékeny, tehát már egészen kis vírusmennyiség esetén is ki tudja mutatni a HPV-t, valamint meghatározni annak pontos típusát. Leegyszerűsítve: a PCR-vizsgálat során a vírusra jellemző DNS :17:05

5 Ritkábban fordul elő a II. véralvadási faktort, a protrombint kódoló gén (G20210A) mutációja, amely azonban homozigóta formában (azaz, amikor mindkét génhely hibás) szerepet játszhat az ismétlődő vetélés kialakulásában. Enyhe kockázati tényező lehet a homocisztein-anyagcserében szerepet játszó MTHFR-gén C677T nevű elváltozása. A trombózishajlamra utaló genetikai elváltozás felismerése lehetővé teszi, hogy kisadagú alvadásgátló kezeléssel megelőzzük a szövődményeket. Azok a nők, akiknél ilyen genetikai eltérés áll fenn, nagyon megfontolandó női nemi hormontartalmú készítményeket szedniük a többszörös kockázat miatt, ezért számukra más fogamzásgátló módszerek alkalmazása javasolt. A TORCH-vizsgálat A TORCH betűszó, a toxoplazma, rubeola, citomegalovírus, herpesz és egyéb (others) szavak kezdőbetűiből áll. Az egyéb a magzatra kockázatot jelentő fertőzések alatt a varicella zoster vírus (VZV), a Parvovírus B19 és a további hasonló fertőzéseket értjük. A toxoplazmózist egy parazita okozza, amely a terhesség alatt a méhlepényen keresztül jut a magzatból az anyába. Ha a megfertőződés a várandósság közben jön létre, vetélés vagy súlyos születési rendellenességek kialakulását okozza. A fertőzés forrása nem kellően átsütött hús, nyers kecsketej, és a macska ürüléke illetve ezzel szennyezett zöldség, gyümölcs lehet. A teherbeesés előtt végzett vizsgálat alapján megtudjuk, hogy a jövőbeli kismama fogékony-e a fertőzésre, vagy már régebben átesett rajta. Amennyiben fogékony, a várandósság alatt a legszigorúbban kell ügyelnie a kézmosásra és az ételek elkészítésére. A várandósság első 4 hónapjában zajló rubeola- (rózsahimlő-) fertőzés súlyos, halmozott fejlődési rendellenességeket okoz az újszülöttben. A teherbeesés előtt érdemes tisztázni, hogy átestünk-e már ezen a fertőzésen, és amennyiben nem, úgy a védőoltás beadása ajánlatos. Fogékony terheseknek kerülniük kell a gyermekközösségeket, ahol a megfertőződés kockázata magas. Gyermekkori kötelező védőoltás van ellene Magyarországon 1989 óta. Az anya citomegalovírus-fertőzése a várandósság alatt vagy a szoptatás időszakában terjedhet a magzatra illetve a csecsemőre. A magzati fertőzés súlyos, halmozott fejlődési rendellenességek kialakulásához vezet. A herpeszvírus 1-es típusát (ajakherpesz) az emberek többsége hordozza, de a herpesz vírus 2-es típusa (nemi szervi herpesz) csak 20-30%-ban fordul elő. Gyermekvállalás előtt ajánlatos tisztázni, hogy egyik, másik vagy mindkét vírust hordozzuk-e. (Tünetmentes hordozók is lehetünk!) A várandósság alatt bekövetkező megfertőződés ugyanis vetélést, súlyos halmozott fejlődési rendellenességek kialakulását eredményezheti. A fogékony nőknek különösen kell tehát ügyelniük arra, hogy nehogy éppen a várandósság alatt fertőződjenek meg! Mivel a fertőzés forrása a szexuális partner, az ő vizsgálata ebben az esetben feltétlenül javasolt. A varicella zoster főleg gyermekkorban szerzett fertőző betegség, mely ellen már létezik védőoltás, de nem kötelező. A fogamzóképes nők már csak 5-7%-ban fogékonyak a VZV-fertőzésre, ezért nem gyakori, 5-7 eset jut terhességre. A fertőzés okozta magzati károsodás súlyossága függ a terhesség korától. A várandósság első 20 hetében zajló varicella-fertőzés okozta magzati károsodás igen ritka (1-2%), de többnyire igen súlyos tünetekkel jár. A terhesség utolsó napjaiban szerzett anyai varicella-fertőzés súlyos, kiterjedt fertőzést okozhat az újszülöttön, mivel ilyenkor már nincs idő a születés előtt a védő hatású anyai ellenanyagok átjutására a méhlepényen keresztül a magzatba. Parvovírus B19 (erythema infectiosum) ellen a szülő nők 50%-a védett, mely cseppfertőzéssel és vérkészítmények útján terjed. A betegség az esetek egyharmadában tünetmentes, máskor kiütéseket okoz. A magzatra veszélyt a második és harmadik trimeszterben szerzett fertőzés jelent. Ilyenkor a magzati fertőződésre 33%-ban van esély, ez magzati ödémát, vérszegénységet és 9-13%-ban magzati halált okozhat. A TORCH-szűrést érdemes az utóbbi két vizsgálattal is kiegészíteni. Bővebb információkért keresse fel az alábbi internetes oldalakat: vagy hívja a következő telefonszámot: (+36 1) FELKÉSZÜLÉS A TERHESSÉGRE átfogó diagnosztikai vizsgálatok várandósság előtt Genoid_LA4.indd :17:09

6 Kilenc odafigyeléssel és várakozással teli hónap következik a fogamzást követően a kismama életében. Azonban amikor egy család kis jövevény fogadása mellett dönt, már a várandósságot megelőzően különböző vizsgálatok elvégzésére lehet szükség, egyrészt mivel vannak olyan kórokozók, amelyek fennálló tartós fertőzés esetén a fogamzást gátolhatják, másrészt várandósság előtt érdemes a leendő kismama minden olyan problémáját kezelni, amely befolyásolhatja a magzat fejlődését, a kisbaba érkezését. Bizonyos kórokozók (lásd TORCH-vizsgálatok) várandósság alatt magzati károsodást okozhatnak. Szerencsére ezek közül számos fertőzésen már gyermekkorban átesünk, vagy létezik ellenük védőoltás. Vizsgálatokkal a várandósság ideje előtt megállapítható, hogy mely betegségeken esett már át a kismama. A védettségi állapot meghatározásával lehetőség van a fogékonyak tájékoztatására a lehetséges kockázatokról, és azok elkerülésének lehetőségeiről, illetve védőoltással a védettség biztosítására. A tervezett fogamzás előtti vizsgálatok elvégzése mellett szól az az érv is, hogy a várandósság alatt jobb a méhnyakat a lehető legkevesebbszer terhelni mintavétellel. Méhnyakrákszűrés és HPV-vizsgálat A humán papillómavírus (HPV) által okozott méhnyakrák világszerte a második leggyakoribb női daganatos megbetegedés, amely hazánkban évente 500 nő életét oltja ki. Rendszeres szűrés- Genoid_LA4.indd 6 sel 100%-osan megelőzhető lenne. A szűrővizsgálaton a méhszáj kolposzkópos megtekintése mellett citológiai (sejtkenet) vizsgálatra mintavétel történik. Amennyiben bizonytalan vagy kóros az eredmény, HPV-tesztet érdemes végeztetni. Ez segíthet eldönteni a további teendőket. Normális sejtkenetvizsgálat esetén a HPV-vizsgálat felhívhatja a figyelmet a vírus jelenlétére, amelynek bizonyos típusai a méhnyakrák szempontjából kockázatot jelentenek. Ilyenkor az évenkénti méhnyakrákszűrést semmiképpen nem szabad elhanyagolni. A HPV-fertőzések több mint 90%-a átmeneti jellegű, egy éven belül elmúlhat. A tartósan fennálló HPV jelenlét előfeltétele a méhnyakrák kialakulásának, ez hosszabb ideig (átlag 5-8 évig) tartó folyamat, ezért rendszeres szűréssel megelőzhető. A teendőkről konzultáljon kezelőorvosával. Chlamydia-, Mycoplasma-, Ureaplasma-, gonorrhoeaszűrés Az e baktériumok által előidézett fertőzés a méhnyak és a húgycső gyulladását okozza, mely gennyes folyással, vizelési panaszokkal jelentkezhet. Gyakori azonban a tünetmentes hordozó állapot. Ilyenkor sok esetben már csak későn, a belső nemi szervekre terjedés következtében kialakult szövődmények észlelésekor merül fel e fertőzések gyanúja, pedig ekkor már sokkal nehezebb a kialakult betegségekkel megküzdeni. A chlamydia-, mycoplasma-, ureaplasma-, gonorrhoeavizsgálat révén időben felfedezett fertőzés kezelésével elejét vehetjük olyan komplikációknak, mint a petevezetékek gyulladása miatt fellépő alhasi fájdalom, vérzészavar, méhen kívüli terhesség, meddőség. Ha a kezeletlen fertőzött nő mégis teherbe esik, vetélés, koraszülés veszélyezteti a magzatot és az édesanyát. A chlamydia-, mycoplasma-, ureaplasma, gonorrhoeafertőzés a szexuális partnert is érinti, ezért minden esetben vizsgálni és kezelni kell őt is! A kórokozók a szokványos baktériumtenyésztési eljárásokkal nem mutathatók ki, vagy tenyésztésük körülményes, egyenkénti mintavételt igényelne. Diagnosztizálásukhoz modern technológiával végzett, nagyon érzékeny és pontos kimutatásra, az ún. PCRtesztre van szükség, mely egyetlen mintavételből lehetővé teszi az összes kórokozó kimutatását. Genetikai vizsgálatok ismétlődő vetélés esetén Ismétlődő vetélések, a családban előforduló trombózis, vagy a trombózishajlam más gyanújelei esetén genetikai vizsgálatok elvégzése indokolt, ugyanis a fokozott trombóziskészség a lepény kisereinek eltömődése révén a magzat elhalását okozhatja. A leggyakoribb ilyen eltérés az V. alvadási faktor Leiden mutációja :17:12