A KERESKEDELMI TELEVĺZIÓ KETTŐS TERMÉKE. Hirdetés és műsorbrand a TV2-ben, a felzárkózás jegyében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KERESKEDELMI TELEVĺZIÓ KETTŐS TERMÉKE. Hirdetés és műsorbrand a TV2-ben, a felzárkózás jegyében"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Marketing szakirány A KERESKEDELMI TELEVĺZIÓ KETTŐS TERMÉKE Hirdetés és műsorbrand a TV2-ben, a felzárkózás jegyében Készítette: Bartha Krisztina Budapest, 2004.

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 5 I. A kereskedelmi televízió, mint reklámhordozó 7 I.1 Tendenciák a magyar reklámpiacon 7 I.1.1 A kereskedelmi televíziók helyzete a hirdetési piacon 7 I.1.2 Listaár vagy nettó ár? 8 I.1.3 A televíziós torta 10 I.1.4 A kereskedelmi televíziózás születése, térhódítása a piacon 12 I.1.5 Nemzetközi kitekintés 13 I.2 A kereskedelmi televíziók hirdetői 16 I.2.1 A spot 16 I.2.2 A hirdetők 17 I.2.3 A legfontosabb hirdetők médiamixe 18 I.2.4 A vezető hirdetési szektorok csatornapolitikája 20 I.3 A hirdetéshelyek 21 I.4 A TV2 és az RTL Klub reklámbevételei 25 I.4.1 A GRP 25 I.4.2 A SAP 27 I.4.3 A bevételek 28 I.4.4 A tarifanövelés 29 I.5 Jövőbeli tendenciák: az EU várható hatásai 31 II. A kereskedelmi televízió, mint reklámozó 33 II.1 A TV2 stratégiai elemzése 33 II.1.2 Környezetelemzés (PEST) 33 II.1.3 Versenyhelyzet-elemzés (Porter) 38 II.2 Márkaépítési stratégiák 43 II.2.1 Csatorna-image építés. A TV2 mint brand 43 Pozícionálás 43 Design, arculat, logó 44 3

3 Piackutatás 49 II.2.2 A műsorbrandek 56 A műsorstruktúra 56 Portfolióelemzés 66 II.2.3 Kampányok és önreklám a brandépítés érdekében 69 II.2.3/1 A médiamix külső elemei 72 ATL reklámozás 72 BTL módszerek 76 II.2.3/2 Belső promóció 78 II.2.3/3 Mónika kontra Katalin bírónő 80 Függelék Reklámblokkok átlagos nézettsége a nap folyamán Most relevant brands in2000; Best known brands in Kérdőív a TV2 -ről Katalin bírónő plakátterv 88 Ábrák jegyzéke 89 Táblázatok jegyzéke 90 Felhasznált irodalom és források 91 4

4 Bevezetés A dolgozat kísérletet tesz arra, hogy újfajta megközelítésből vizsgálja a kereskedelmi televíziós reklámtevékenységet. Az alapkoncepció szerint a televíziós termék kettőstermészetű. Két alkotóelemét pedig eltéphetetlen kötelékek fűzik össze. Mintha csak sziámi ikrek lennének, akiket szétműteni lehetetlen, mert életfontosságú szerveik közösek. A termék egyik része a reklámhely, melyet a televízió értékesít, s melynek vásárlója a hirdető. A másik rész maga a műsor. Ezt a csatorna szolgáltatja, s a reklámhely kényszerűen együtt mozog vele. A műsor vásárlója a néző. Ha ő nem veszi meg a műsort, akkor a hirdető sem a reklámhelyet. A csatornának tehát az a célja, hogy műsorát, mint brandet minél sikeresebbé tegye, hogy ezzel jobban eladhassa, akár saját, akár más médiumokban. Ez által maga is épp olyan hirdetővé válik, mint egyes számú vásárlója. Ha a hirdetést sikerül jó áron értékesíteni, akkor megfelelő forrásokat tud invesztálni a brandépítésbe, és így tovább, a kör újra és újra visszatér önmagába. E dolgozat elmélete szerint a kereskedelmi televíziós termék e kettőssége miatt nem választható szét, ezért a teljesség kedvéért mindkét elemét tárgyalja. A mai magyarországi kereskedelmi televíziókban a kereskedelmi és a marketing részleg, a programtervezés és a kommunikáció mind külön osztályt alkot, mind saját igazgatóval. Ezeket az osztályokat szorosabb-lazább kötelékek fűzik össze így van ez a TV2-ben is. Elméletileg egy közös cél érdekében dolgoznak: minél nagyobb legyen a bevétel. De nem mindegy, hogy ki irányít. Egyenrangúság van, vagy alá-fölé rendelés? Nem mindig egyértelmű, hogy tulajdonképpen ki vagy kik dolgozzák ki a stratégiát. Kereskedelmi televízió lévén logikusnak tűnik, hogy a kereskedelmi osztályé legyen a (ki nem mondott) elsőbbség, legalábbis így van ez a TV2-ben. Hiszen pénz beszél, mondhatni, és a számok rögtön megmutatják, hogy a műsor sikeres-e. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy ez hosszú távon is jó stratégia (már ha egyáltalán annak nevezhető). Igaz, hogy a kereskedelmi televíziók első néhány éve abszolút sikertörténet, ami adódik a sajátos magyar fejlődéstörténetből, abból, hogy ezek az új csatornák addig teljesen ismeretlen, vonzó és szórakoztató műsorokkal álltak elő, melyek a tanulatlanabb (és így többségben lévő) 5

5 néprétegek számára is könnyen emészthetőek (valójában az ő színvonalukhoz vannak igazítva). Csakhogy a piacra nem elég behatolni, hanem meg is kell tudni tartani azt. Az első törésvonalak már látszanak a TV2 műsorpolitikájának köszönhetően, mely piacvezetőként indult, mostanra viszont jelentősen lemaradt az RTL Klubtól, miközben megjelennek az új versenytársak, és a régiek is igyekeznek megerősödni. Megfelelő stratégia kell(enne), különben néhány éven belül végzetessé válik a lemaradás. A legfőbb probléma talán mégis az, hogy még nem szembesültek a kereskedelmi televíziós terméknek ezzel a kettős természetével. Mintha valamiféle meghasonulás következne be, már csak attól az egyszerűnek látszó kérdéstől is, hogy milyen üzletben is dolgozunk?, vagyis ki a mi fogyasztónk, kinek kellene megfelelnünk, a hirdetőknek, vagy a nézőknek? Aztán a verseny győztese kizárólagosan a hirdető lesz, a műsorbrand pedig csak mint kényszerű eszköz, szükséges rossz jelenik meg, amit valahogyan le kell tudni, mert anélkül nincs hirdetés. Átfogó koncepció hiányában ad-hoc döntések sorozata irányítja a csatornát, miközben mindenre rátelepedik a rövidlátó kereskedelmi gondolkodás. A dolgozat első része a kettős termék első szeletével, az értékesítéssel foglalkozik. Ez szintetikus jellegű, összefoglaló munka, mely igyekszik feltárni, megmutatni a magyar hirdetési piac sajátosságait, a jelenleg használatos, eltérő értékesítési rendszereket, a magyar piacon lévő legfontosabb hirdetőket, költésüket, hogy mikor és hol szeretnek reklámozni. Megpróbál rámutatni a jövőbeli tendenciákra, hogy milyen sors vár ránk, s vajon a germán, vagy az olasz hirdetési minta fog-e nálunk is kialakulni az elkövetkezendő évtizedekben. Itt, a fejezet jellegéből adódóan mindkét országos lefedettségű kereskedelmi csatornával foglalkozunk, hiszen a jelenlegi hirdetési rendszerek, a hirdetéshelyek minősége, a hatályos törvények mindkettőre egyformán vonatkoznak. A számadatok sem jelentenek önmagukban túl sokat, ha nem hasonlítjuk össze a legnagyobb riválisokat. A második, terjedelmesebb rész foglalkozik a termék másik oldalával, a csatorna- és műsorbranddel. Ez a fejezet önálló elemzések sorozata, mely most már elsősorban a TV2 - vel, annak márkaépítésével foglalkozik, s ennek függvényében vizsgálja a TV2 médiatervezését, műsorkoncepcióját, kampánystratégiáit. Persze itt is vizsgáljuk a nagy ellenfelet, hogy mit csinál ő jobban, és mi az, ami nála gyengébb. A dolgozat nem titkolt célja, hogy egy összehangoltabb, hatékonyabb stratégiát javasoljon a TV2 számára, mely sok mindenben különbözne a jelenlegitől. Ehhez (tehát az image- és márkaépítéshez) kapcsolódik 6

6 az elvégzett piackutatás is, mely talán egy kevés segítséget nyújthat egy új és jobb koncepció kialakításában. I. A kereskedelmi televízió mint reklámhordozó I.1 Tendenciák a magyar reklámpiacon A kereskedelmi tévékre kapott licenc felér egy pénznyomtatási engedéllyel. (Ismeretlen szerző) I.1.1 A kereskedelmi televíziók helyzete a hirdetési piacon A fent idézett híres bonmot sugallata szerint a kereskedelmi televíziók reklámhelyeinek értékesítése ma az egyik legjobb médiaüzlet Magyarországon. Nyilvánvalóan nem pusztán egy megelőlegezett elképzelés, vagy jóslat volt ez (vagy ha mégis, nagyszerűen bevált), hanem sokkal inkább a kereskedelmi tévék immár több esztendős hazai tevékenységének számadatokkal, és forint-milliárdokkal is alátámasztott mérlege. Kétségtelen tény, hogy ha a hivatalos, listaáras adatokat vesszük alapul, a hazai reklámpiac abszolút befutóivá a televíziók - s ezen belül elsősorban a kereskedelmi televíziók - váltak, amelyekkel konkurálni pillanatnyilag a médiapiac egyetlen más szektora sem képes. Ezt mutatja az úgynevezett reklámtorta, vagyis a reklámköltések megoszlása az egyes médiumok között. 1. ábra Reklámtorta % 13% Televízió Folyóiratok 13% Napilapok 7% 62% Rádió Közterület 7

7 Forrásadatok: Mediagnózis A 2002-es arányok sem 2003 folyamán, sem pedig 2004 első hónapjaiban nem változtak lényegesen. E szerint a hirdetők Magyarországon túlnyomóan a televíziókban szeretnék viszontlátni reklámspotjaikat, ettől várják kampányuk hatékonyságát, termékük sikerét és eladhatóságát. Közben az újságok, a rádió, vagy a köztéri reklámhordozók csak jócskán lemaradva kullognak a tévék után (nem beszélve a mozi vagy indoor lehetőségeiről, amelyek szinte teljesen elenyésznek a homályban). Igaz, hogy ezeket az eredményeket a hivatalos listaárak alapján számították. E szerint 2002-ben a hirdetők mintegy 318, 4 milliárd forintot költöttek 1, ezen osztoztak a médiapiac szereplői a reklámtortán látható arányban. Sokan azonban túlzónak, és a valóságtól elrugaszkodottnak tartják ezt az összeget. Az utóbbi évek során egyre hevesebben merült fel az igény, hogy a reklámpiac valóságos méreteit kellene megbecsülni. Azt, hogy a hivatalosan kiadott árlistáktól eltérően, milyen bevételek-kiadások valósultak meg ténylegesen, vagyis mennyi a reklámpiac nettó bevétele. I.1.2 Listaár vagy nettó ár? Az utóbbi évek egyik legnagyobb vitája bontakozott ki ebben a kérdéskörben. Talán nem meglepőek a heves indulatok, ha a sokat emlegetett 2002-es év bruttó árbevételét (318,4 milliárd) összehasonlítjuk a becsült nettóval, ami 124, 4 milliárd forint. 2 Honnan ez a tetemes különbség? A reklámköltést mérő cégek a reklámhordozó médiumok által előzetesen megállapított tarifa, illetve a reklámok mennyisége alapján mérik a hirdetési piac nagyságát. Ezekbe a számításokba azonban nem kalkulálják bele a hirdetőknek adott kedvezményeket, a bartereket, illetve a nézettséghez kötött árakat. A kedvezmények esetében elmondható például, hogy a két kereskedelmi tévé szinte vérig menő versengésébe a 20, de még a 80 %-os engedmény is belefér a listaárhoz képest. De talán még ennél is lényegesebb az úgynevezett CPP áron történő értékesítés térhódítása a televíziókban (Cost Per Rating Point, költséghatékonysági mutató, mely a Az adatokat közli: Médiafigyelő, P Reklám és médiabarométer. MédiaFigyelő, P.34 2 A Magyar Reklámszövetség becslése in: Nagyobb a sajtó reklámbevétele. Világgazdaság, P.4 8

8 hirdetés költsége, és a nézettség arányszáma, másképpen fogalmazva a célcsoport 1%-ának elérési költsége). A CPP segítségével a hirdetést vásárló könnyedén megkaphatja az ezer fő elérésére vetített árat, melyet kifizetett. Ez jelentősen megkönnyíti a médiatervezést a cég számára. De ami a lényeg: e szerint a hirdető nem csak az előre megadott listaár díjszabása szerint, a program reklámértéke szerint fizet, mivel a végleges árat az adott műsor aktuális nézettsége is befolyásolja. A megvalósult árak így lényegesen eltávolodnak a listaáraktól. A Magyar Reklámszövetség, öntsünk tiszta vizet a pohárba jelszavával indított, médiumok és ügynökségek bevonásával készített becslése 3 igen meglepő fordulatot hozott. Az MRSZ kérdőívei a Mediagnózis tarifaáras adatait tartalmazták, ennek alapján kellett a szakembereknek megbecsülniük a kedvezményekkel csökkentett, de az ügynökségi jutalékokat tartalmazó médiaköltési adatokat. E szerint valójában nem is a televíziókban (41%), hanem a nyomtatott sajtóban (42%) költik a legtöbbet a hirdetők, igaz, hogy csak 1 %- kal tud többet felmutatni az aranyérmes. Az indoklás szerint erőteljesen növekedett a hirdetési újságok és a magazinok száma az utóbbi években, illetve tarifáikat is jobban növelték a televízióknál. 2. ábra MRSZ becslés a évi nettó reklámköltésrol 9% 42% 6% 1% 1% 41% Televízió Sajtó Közterület Rádió Mozi Internet Forrásadatok: MRSZ A dolog szépséghibája, hogy a két országos kereskedelmi tévén kívül valójában a mai napig egyetlen más médium sem hozza nyilvánosságra nettó bevételeit, így az MRSZ által első helyezettnek kihozott sajtópiac sem. Így valós súlyukat sem lehet korrektül felmérni, s ezek a 3 Az írott sajtó vezet. Népszabadság, P.4. Az MRSZ adatai in: Médiafigyelő P.34. 9

9 becsült adatok is alaposan félrevezethetik a gyanútlan tájékozódót. Ráadásul a reklámköltések még korántsem biztos, hogy arányosak az egyes médiumok hatékonysági mutatóival. Mindenki maga kell tehát, hogy eldöntse, melyik módszer a szimpatikusabb neki. Az igazság valószínűleg, mint mindig, valahol félúton lehet. Ahhoz azonban, hogy megtaláljuk, ki kellene találni egy egységes, mindenki által elfogadott mérési módszert. Ehhez viszont nem ártana, ha a piac valamennyi szereplője precízen közzétenné valós bevételeit. Lássuk a tavalyi adatokat: bruttó milliárd, nettó 140 milliárd 4. E szerint, ha a legóvatosabb becsléseket vesszük is alapul, a televíziók nettó részesedése a reklámtortából mintegy 57 milliárd forint volt a tavalyi évben. I.1.3A televíziós torta Ha szűkebben, már csupán a televíziós reklámpiacot nézzük, markánsan kiviláglik a két nagy kereskedelmi csatorna piacvezető helyzete. 3.ábra Televíziós reklámbevételek ben 7% 93% Kereskedelmi televíziók Többi televízió forrásadatok: 5.lábjegyzet Míg 2001-ben mintegy 85, addig 2002-ben a televíziós reklámtortának már több mint 90 %- án osztozott a két kereskedelmi televízió ben a nettó milliárdosra becsült televíziós bevételekből 39 milliárd forint jutott a TV2 és az RTL Klub kasszájába 5, számítások szerint, a tavalyi évben, a 140 milliárdos reklámbevételből 51 milliárd csorgott a kereskedelmi tv-k büdzséjébe. 4 Incze Kinga: Perception is everything? MédiaFigyelő, P.15 5 Locsmándi Andrea: A kereskedelmi csatornáké a legtöbb bevétel www.magyarhirlap/hu/archivum Letöltés(továbbikban L): :19 10

10 4.ábra Országos, földi csatornák részesedése a reklámbevételekből % 39% 58% RTL Klub TV2 MTV 5.ábra Országos, földi sugárzású csatornák reklámrészesedése, % 46% 50% RTL Klub TV2 MTV forrásadatok: 4.lábjegyzet Bárhogyan is nézzük az adatokat, annyit nyugodtan kijelenthetünk, hogy a tavalyi a televíziók éve volt, de a számokból az is kiolvasható, hogy a televíziós reklámpiac évről-évre dinamikusan fejlődik, és mindaz, ami ott történik, alapvetően meghatározza az egész reklámpiacot. Akarva vagy akaratlanul, kényszeredetten vagy önként és dalolva, a médiapiac összes szereplője ma - beleértve az elektronikus és nyomtatott médiát, az ügynökségeket és a hirdetőket - a (kereskedelmi) tévétársaságokat figyelve, követve alakítja ki éves médiastratégiáját. 11

11 Hogyan alakulhatott ki ez az egyenlőtlen, függő, és távolról sem ideális helyzet? I.1.4. A kereskedelmi televíziózás születése, térhódítása a piacon Az évi I. törvény, vagyis a médiatörvény határozott a kereskedelmi televíziók felállításáról. Így a törvény által létrehozott ORTT megpályáztatta a törvény hatálybalépése elõtt (MTV2 mûsorként megjelölt és az 58-as csatornaként ismert frekvenciakészlet egyesítésébõl) az 1. és a 2. Kereskedelmi Tv adóhálózatot. A két országos földi terjesztésû televíziós mûsorszolgáltatás jogosultságát első körben 10 évre lehetett megszerezni, 5 év hosszabbítással. Az ORTT 1997-ben hozott döntése értelmében a kereskedelmi televíziók pályázatának két nyertese az MTM-SBS Televízió Rt. (TV2) és a Magyar RTL Rt. (RTL Klub) lett. A két új, országos, földi terjesztésû televízió-program októberétől kezdhette meg mûködését. Az 1997 őszi indulást követően a két új kereskedelmi csatorna, viharos sebességgel vette át a vezetést a televíziós piacon. A TV2 már az első év második negyedévére elérte a háztartások 93 százalékát, amelyet a negyedik év végére már csak további 0.8 százalékponttal növelt. Az RTL Klub az elsõ negyedéves 86,6 százalékos elérést év közben folyamatosan növelve, év végére elérte a háztartások 92,5 százalékát. 6 Mindeközben az MTV1 nézettsége folyamatosan és drasztikusan csökkent októberig az MTV1 részesedése a teljes 4 éven felüli tévés lakosság (Totál 4+) nézési idejébõl 50 százalék, az MTV2 18 százalék, ezzel szemben a Duna TV részesedése a hazai nézõk körében már akkor is mindössze 4 százaléknyi volt. A többi kisebb, magyar nyelvű regionális, illetve kábeltelevízió részesedése egyenként nem érte el a 4 százalékot sem. Az idegen nyelvű műholdas adók részesedése együttesen 8 %-ot tett ki. Mindez drámaian megváltozott az év egészét tekintve. Az éves átlagban MTV1=23 %, MTV2=3 %, TV2=30 %, RTL Klub=23 %, Duna TV= 2 %, és ennek megfelelõen csökkent minden más csatorna részesedése is óta a magyar televíziós piacon már gyakorlatilag csak két szereplőről érdemes beszélni: a két földi sugárzású kereskedelmi televízióról, hiszen a két csatorna együttes Share-je a reklámozók szempontjából érdekes évesek körében % körül mozog. (SHR: egy 6 Zelenay Anna: A kereskedelmi televíziózás első éve L:

12 pontosan meghatározott idősávban, az akkor tévénéző közönségen belül, melyet 100%.nak veszünk, a vizsgált műsort hány százalékuk nézte). Az MTV rohamos térvesztése persze összefüggésbe hozható a csatorna körül kialakult állandósult botrányokkal és zilált helyzettel is. Ma a két kereskedelmi tévé már nem a Magyar Televíziótól hódít el nézőket, hanem szinte csak egymástól. Mindenestre mostanra kialakult a sokak által kárhoztatott, sajátos magyar minta, ahol a kereskedelmi televíziók formálják a közízlést, dél- amerikai szappanoperákon és valóságshow-kon szocializálódnak a magyar gyerekek, s közben a közszolgálati televízió nem képes elfogadható alternatívát nyújtani. Lássuk, mi a helyzet külföldön. I.1.5 Nemzetközi kitekintés Általánosságban elmondható, hogy a tévés költések, nem csak Európában, hanem világszerte, stabilan magasak, 7 méghozzá annak ellenére, hogy szakmai berkekben nem szűnnek a (rém)hírek, hogy a tévé reklámpiaci uralma leáldozóban van. A reklámpiacok nagyságát persze nem lenne érdemes hasonlítgatni, hiszen például a nyugat-európai országok bármelyikénél nagyságrendekkel nagyobb a hirdetési piac a magyarországinál. Ám a reklámköltések megoszlása az egyes médiumok között már nagyon is sokatmondó lehet számunkra, most, az EU tagság küszöbén. Nyugat-Európa országaiban kalandozva, meglehetősen vegyes kép fogad minket. Persze a televízió mindenütt fontos pozícióban van, de korántsem azonos mértékben. A szomszédos Ausztriában mondhatni szép, kiegyensúlyozott kép fogad minket. Ahogyan a 6. ábra is mutatja, a televízió, a napilap és a magazin nagyjából azonos arányban részesülnek a reklámozók kegyeiből, bár úgy is nézhetjük a dolgot, hogy a nyomtatott sajtó összességében bizony lekörözi a tévéket. 7 Ahogy a csillag megy az égen. (továbbiakban: KreativOnline) L: :00 13

13 Reklámköltés Ausztriában 6. ábra Forrás: Zenith-Optimedia Olaszországban a televízió drasztikusan vezet minden más médium előtt. Az ő reklámtortájuk kicsit hasonlít a magyarra, már ha a Mediagnózis által mért listaáron alapulót vesszük. Reklámköltés Olaszországban 7. ábra ábra, közli: L: :20 14

14 A képen csillaggal jelölt évek a következő évi jóslatokat tartalmazzák. E szerint ez a tendencia nem is nagyon fog megváltozni a következő években. És akkor egy ellenpélda: Dánia, ahol a napilapok viszik el pálmát, méghozzá egész Európában egyedülállóan nagy fölénnyel. Reklámköltés Dániában 8. ábra Érdemes lenne elgondolkodni, vajon miért éri meg Dániában az újságokban hirdetni? (miközben a magyar sajtó arról panaszkodik, hogy a tévés túlsúly agyonnyomja). Lehet, hogy a dánok többet olvasnak, mint mi, magyarok? 15

15 I. 2. A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓK HIRDETŐI Naponta a teljes népesség háromnegyede lát legalább egy reklámfilmet (Az AGB Hungary felmérése) I.2.1. A spot Ezek az 5-30 mp hosszúságú reklámfilmek, vagyis a spotok foglalják le a kereskedelmi televíziók műsoridejének mintegy ötödét. Sugárzásukért fizet a hirdető, az előzetesen meghatározott díjszabásnak megfelelően, (illetve attól függően, hogy miként sikerült megegyezni a csatornával). Csak hogy érzékeltessük az arányokat, néhány adat 2004 első két hónapjáról. 9. ábra Értékesített televíziós spotok száma (db) január február forrásadatok: 8. lábjegyzet 16

16 Ebben az időszakban az AGB által mér csatornákon összesen spot került sugárzásra, ami átlagban 1045 reklámfilmet jelent naponta 8 A spotok összhossza 474,18 óra naponta! (ráadásul az év első két hónapja hagyományosan gyengébb szokott lenni az előző év végi csúcs után). Ebben az időszakban a legmagasabb átlagnézettségű reklámfilmek toplistáján megtalálhatjuk Az utolsó szamuráj mozifilm, a Skoda (fiú ráfaragott az autóvásárlásra), illetve a Perwoll aktuális reklámspotjait. 9 Blokkonként átlagosan 5 db spotot nézhetünk végig, melyek 25.9 mp hosszúságúak, szintén átlagban. És hogy kik töltötték meg azt a csaknem reklámblokkot? I A hirdetők Kereskedelmi televízióban tömegterméket reklámozni a legérdemesebb. Talán nem meglepő ezek után, hogy a legfontosabb hirdetők az FMCG szektorból kerülnek ki. Ha a hirdetőket szektorok szerint bontjuk, jól megfigyelhető ez a tendencia. 2001, 2002-ben is a legtöbbet az élelmiszer-iparág áldozott tévéreklámra. Az ötös toplista második helyezettje a szépségápolás, a háztartási cikkek piaca, majd a gyógyszerek, és a telekommunikáció következnek. Bár az arányszámok évről évre módosulnak, a sorrend lényegében változatlan marad. Az öt legfontosabb szektort az élvezeti cikkek, a szabadidő, a közlekedés, a tömegtájékoztatás, és a pénzintézetek követik a sorban. 10 Az utóbbi évek legfontosabb hirdetői is nagyjából ugyanazok maradnak. A sorrend itt is változik, bár a két abszolút befutó eddig az Unilever és a Procter & Gamble maradt. Legfontosabb hirdetők Táblázat Hirdető Spotszám Költés(Ft) 1. Unilever Magyarország Procter & Gamble Reckitt Benckiser Henkel Magyarország Westel Átlagos reklámblokk végignézettség. In: Dömötör Sándor: Ki nézi meg a reklámokat? műhely. L: :00 (továbbiakban: Dömötör,1999) 9 A legmagasabb átlagnézettséget elért reklámfilmek L: :13 10 Szektorok megoszlása hetente 2004-ben. L: :10 17

17 Forrás: AGB Hungary De versenyben van a Henkel Mgyarország, a L Oréal, a Nestlé Hungária, a Ferrero, a Wrigley Hungária, a Coca Cola, a Béres Rt., a Beiersdorf Hungary, a Roche Magyarország, és persze a Westel, a Pannon GSM, és Vodafone is. 11 A legerőteljesebben reklámozott márkák azonban meglepő módon többnyire mégis a telekommunikációs szektorból jönnek. A Vodafone Vitamax Unoja, a Westel Domino, a Matáv csevegő díjcsomagja például a listák élén állnak. 12 Ám ha jobban megvizsgáljuk a helyzetet, rájövünk, hogy ez csak első látásra különös, a megfejtés pedig egyszerű: míg az Unilever vagy a Procter & Gamble költése sok termék között oszlik meg, addig mondjuk a Westel összes költésén esetleg csak 2-3 márka (Westel, Westel Domino) osztozik. Legerőteljesebben hirdetett márkák, táblázat Márka A márka hirdetője Spotszám Költés 1. Vodafone Vodafone Nivea Beiersdorf Hungary Westel Domino Westel Matáv Matáv-csport Westel Westel Forrás: 11. lábjegyzet I.2.3 A legfontosabb hirdetők médiamixe A fentebb említett, költés szempontjából legfontosabb szektorok (élelmiszeripar, szépségápolás, stb.) tipikus televíziós hirdetők. Ezzel szemben például az autós, pénzintézeti vagy telekommunikációs szektoroknak a nem televíziós aránya is jelentős. A diagram (10. ábra) egy kozmetikai termékeket (Procter & Gamble), és egy tömegkommunikációs (Westel) cikkeket forgalmazó cég médiamixét hasonlítja össze 11 Hirdetők. KreativOnline :21 L: :12 18

18 10. ábra Hirdetok médiamixe (%) Procter and Gamble Westel mobil RT. 0 Televízió Napilap Folyóirat Közterület Rádió Egyéb Forrásadatok: Mediagnózis. Közli: 21. láblegyzet Bár mindkét cég elsősorban a televízióban hirdet, jól látszik, hogy míg a Westel a nyomtatott sajtóban és a rádióban is jelentősen költ, addig a Procter szinte kizárólag a televízió felé fordult. A Procter esete egyáltalán nem egyedülálló Magyarországon. Az Unilever, a Henkel és még számtalan hatalmas cég követi ugyanezt a médiapolitikát. Igaz, hogy az FMCG tömegtermékeit igen hatékonyan kommunikálja a televízió, ám az is alapszabály a reklámszakmában, hogy a többirányú kommunikáció nagy valószínűséggel hatékonyabb (és kifizetődőbb) lehet. A televízió csak bizonyos típusú üzenetek továbbítására megfelelő. Egyes termékek (például a műszaki cikkek) esetenként igénylik a hosszabb, teljesebb információt, magyarázatot. Minden bizonnyal a Westel marketingstratégái is így gondolják. Miért szűkült be mégis ennyire a vezető szektorok hirdetőinek reklámmixe? Ahhoz, hogy a kérdésre válaszolni tudjunk, közelebbről kell megvizsgálnunk e szektorok csatornapolitikáját. 12 uo. 19

19 I.2.3. A vezető hirdetési szektorok csatornapolitikája Bár az eddig ismertetett adatok az összes televízióban megjelenő hirdetésekre vonatkoznak, nem nehéz kitalálni, hogy a legnagyobb haszonélvezők itt is a kereskedelmi televíziók (gondoljunk csak a televíziós tortára). Az alábbi táblázat jól szemlélteti, hogy néhány jelentős hirdető hogyan osztja meg erőit az egyes csatornák között. Jelentős hirdetők csatornastratégiája, 2003 jan.-szept. 3. táblázat Unilever Procter &Gamble Vodafone Coca Cola RTL Klub 48% 46% 58% 100% TV2 51% 49% 34% 0% Egyéb 1% 5% 8% 0% Főműsoridő 53% 51% 66% 56% aránya Forrás: AGB-Mediaedge, közli: 23. lábjegyzet Az adatok legfontosabb tanúsága szerint a legjelentősebb hirdetők a televíziós piacon szinte kizárólag a kereskedelmi televíziókban jelennek meg. A Coca Cola például csak az RTL Klubon, az Unilever pedig megosztja erőit közöttük. Összegezve tehát egyrészt 90 %-on felüli arányban a tévékben hirdetnek, ráadásul tévés reklámjaik is 90 %-on felüli arányban a TV2-n és az RTL Klubon futnak. Nem pusztán arról van itt szó tehát, hogy a tévé hatékonyan kommunikálja termékeiket, hanem az is jelentősen közrejátszhat, hogy a kereskedelmi tévék lényegében a tavalyi évig mélyen áron alul adták hirdetési idejüket. Ennek okai persze könnyen kitalálhatók, a kemény verseny nyomta le eddig az árakat. Csakhogy ennek messzemenő következményei lettek az egész médiapiacot illetően. ĺgy olyan hirdetők is bejutottak a televízióba, akik rendesen máshol hirdetnének. Ez igen rossz a többi médiumnak, de nem feltétlenül használ a hirdetőnek sem, aki esetleg egy elhibázott, egyoldalú mixszel dobja piacra termékeit (miközben a kereskedelmi televízió is rosszul jár elkótyavetyélt reklámidejével) 20

20 Az utóbbi hónapokban történt már elmozdulás ezen a téren, (melyről később még szó esik) de hogy mennyiben fogja ez átrendezni a hirdetési piacot (s ezzel együtt a reklámtortát), az még a jövő zenéje. I. 3 A HIRDETÉSHELYEK Mostanában mindenki a Betty breakjére vágyik (Cserhalmi Kinga, az Interaktív produkciós főszerkesztője, októberben) A Betty a csúnya lány, dél-amerikai szappanopera a TV2 késő délutáni programsávjának verhetetlen műsora lett. A sorozat körül kialakult hisztériára jellemző, hogy Crespo Rodrigót, Betty szerelmének magyar hangját többször megfenyegették máskor valószínűleg - jámbor honpolgárok, mivel felháborodtak (a sorozatbeli fiatalember) csúnya viselkedésén. Ezek után nem csoda, ha az első széria utolsó darabja rekordnézettségeket produkált, a hirdetők szempontjából érdekes éves korosztály körében még a 60 %-on felüli közönségarány (Share) sem volt ritka. 13 A Betty azonban nem csak az RTL Klub riogatására volt jó, hanem a hirdetők minél nagyobb számú toborzására is. (Valójában a csatorna főszerkesztői is beszálltak a harcba, hogy saját műsoraik promócióját valahogy elhelyezhessék a szappanoperát megszakító reklámblokkban.) Természetesen egyáltalán nem mindegy, hogy mikor sugározzák a reklámfilmet. Többféle összetevőt kell megvizsgálnia a hirdetőnek ahhoz, hogy terméke számára a legoptimálisabb műsorsávot kiválaszthassa. A csatornák minden egyes műsorsávjának megvan az előre megszabott árfekvése, amelynek alapja az arra az időzónára jellemző nézettség (Rating, jelölése AMR: a jelzett műsor vagy időszak egy átlagos percének közönségnagysága). Mivel a reklámok nézettsége igazodik a tévénézés napközbeni alakulásához, így azok a napszakok, amelyekben többen néznek tévét, hirdetői szempontból drágábbak. A tendencia szerint a hajnali időszakban a Rating lényegében elhanyagolható. Aztán a nap folyamán lassan, de biztosan nő, míg délután, 16 óra magaságában el nem kezd 13 információk.(továbbiakban: RTLOnline) Nézettségi adatok. L: :10 21

21 meredeken emelkedni (amikor elkezdenek hazaszállingózni az emberek), este 19 órakor ugrik meg másodszor erőteljesen a görbe, majd 22 órától ismét lefelé tendál (függelék 1) 14. Hirdetői szempontból tehát a főműsoridő (19-22 óráig) a legértékesebb, s egyben a legdrágább. Ha visszatekintünk 3. táblázatra, láthatjuk, hogy a legfontosabb hirdetők reklámspotjaik mintegy felét ebben a három órás idősávban hirdetik, a másik fele pedig megoszlik az egész nap folyamán. A főműsoridő mellett a délutáni műsorsáv (14:00-19:00) érdemel még figyelmet. A hirdetők szempontjából az sem mellékes, hogy a célzott korosztályt mikor érheti el legvalószínűbben. Reggel inkább az idősebbek néznek tévét, majd délután az egészen fiatalok. Estére kiegyenlítődik a korosztályok aránya. Általános közhiedelem, hogy két műsor között a nézők szörföznek a csatornák között. A AGB felmérése viszont azt mutatja, hogy az átlagos néző a reklámblokk 86%-át végignézi (ám vigyázat, a blokk hossza fordítottan arányos a végignézettséggel!). Ugyanakkor a napszak is befolyásolhatja reklámnézési kedvet: délelőtt kevésbé kapcsolnak el a nézők, mint este, főműsoridőben. 15 Azt sem árt figyelembe venni, hogy a tévénézés szezonális, vagyis a nyár felé haladva egyre kevesebben ülnek otthon a képernyők előtt, majd ősszel újra emelkedik a nézőszám, hogy aztán decemberben, az ünnepek alatt tetőzzön. Hogy képet kapjunk a nagyságrendekről, nézzük meg az RTL Klub néhány díjszabását 2003 októberéből. A csatorna 20 fizetési kategóriába osztotta a napszakokat reggel 6 órától hajnali 2 óráig. A kora reggel 45 ezer forinttal indul, ez a XIX. kategória. Reggel 7 órától a díj felszalad 90 ezer forintra, majd dél körül újra visszaesik 30 ezerre. 14:20-tól fokozatos emelkedő tendencia bontakozik ki, 90, 150, 300 ezer forint egy spot sugárzási díja. A Balázs show-ban 510 ezer forintért lehet hirdetni, a Mónika 750 ezer, a Fókusz 1.8 millió forint. Egész nap a legdrágább a Barátok közt szünete, ez 3.3 millió forintba kerül. 21 órától 22 óráig 2.7 millió forint volt a hirdetés ára, majd től újra csökkenő tendenciát mutat egészen hajnali 2 óráig. 16 Vagyis jól látható, hogy a díjszabás hűen követi az AGB eredményeit. 14 Reklámblokkok átlagos nézettsége- függvény. In :Dömötör, uo. 22

A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, "nézik-e" a reklámokat vagy csak "látják" az emberek?

A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, nézik-e a reklámokat vagy csak látják az emberek? Műhely Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Bevezető Nézői oldalról vizsgálva az elmúlt éveket, a televíziós reklámpiac nagyléptékű változásainak éveit tudhatjuk magunk mögött. Az országos kereskedelmi

Részletesebben

MÉDIAKUTATÁS. MÉDIATERVEZÉS MÉRŐSZÁMOK

MÉDIAKUTATÁS. MÉDIATERVEZÉS MÉRŐSZÁMOK Tervezés-Kutatás 5/b. MÉDIAKUTATÁS. MÉDIATERVEZÉS MÉRŐSZÁMOK Nézettségi adatok jellegzetes napi AMR reklám appendix csatorna rivalizálás (AGB-Nielsen) RTL Klub TV 2 csúcs: 2,2 millió néző többi m1 a verseny

Részletesebben

REKLÁMTORTA 2014 A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei

REKLÁMTORTA 2014 A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei 2015. február 19. Reklámtorta 2014 A Reklámtorta 2014 felmérés az elmúlt évek gyakorlatát követve készült. A piac méretének megállapításához az adatokat

Részletesebben

Összefoglaló elemzés a 2011 során a televíziókban sugárzott reklámokról

Összefoglaló elemzés a 2011 során a televíziókban sugárzott reklámokról Összefoglaló elemzés a 2011 során a televíziókban sugárzott reklámokról Hagyományaihoz híven a Nielsen Közönségmérés idén is összefoglaló elemzést készített az előző esztendő Reklám (Szpot) adatbázisa

Részletesebben

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:

Részletesebben

TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS REKLÁMOK NÉZETTSÉGE 2014 I. FÉLÉV Naponta 7,0 millió ember nézett TV-t. Ebből 6,6 millió látott reklámot. A napi TV-nézési idő 294 perc. Ebből

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2014 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV PIACI KÖRKÉP 2014 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV PIACI KÖRKÉP 2014 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TÉVÉNÉZÉSRE FORDÍTOTT IDŐ ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ (PERC/FŐ/NAP) 2013 és 2014 egész év, egész nap, Total TV 400 350 370 376 300 250 286 289

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. június; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TÉVÉNÉZÉSRE FORDÍTOTT IDŐ ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ (PERC/FŐ/NAP) 400 350 375 370 300 250 286 286 200 150 191 202 239 241 100 50 0 TOTAL 4+

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. január; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. január; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. április; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. NOVEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. NOVEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. NOVEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. november; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. december; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. február; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. szeptember; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. június; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

A 2012. évi televíziós és rádiós reklámpiaci felmérés. 2013. március 7.

A 2012. évi televíziós és rádiós reklámpiaci felmérés. 2013. március 7. A 2012. évi televíziós és rádiós reklámpiaci felmérés 2013. március 7. Az előző évekhez hasonlóan elkészítettük a Reklámtortát 2012-re vonatkozóan is. 54 televízió és 111 rádió volt az adatszolgáltatók

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁRCIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁRCIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁRCIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. március; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

Összefoglaló elemzés a 2007 során a televíziókban sugárzott reklámokról

Összefoglaló elemzés a 2007 során a televíziókban sugárzott reklámokról Összefoglaló elemzés a 2007 során a televíziókban sugárzott reklámokról Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. mőszeres televíziós közönségmérést végez Magyarországon. Ennek keretén belül nem csak azt kutatja,

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. OKTÓBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. OKTÓBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. OKTÓBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. október; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

Összefoglaló elemzés a 2010 során a televíziókban sugárzott reklámokról

Összefoglaló elemzés a 2010 során a televíziókban sugárzott reklámokról Összefoglaló elemzés a 2010 során a televíziókban sugárzott reklámokról Legfrissebb tanulmányunk a Nielsen Közönségmérés 2010. évről készített Reklám (szpot) adatbázisának elemzésén alapul. Kizárólag az

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. május; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

A kábel televíziók és közönségük

A kábel televíziók és közönségük Médiakönyv www.agb.hu 2003. szeptember 30. Vörös Csilla A kábel televíziók és közönségük (Kábelhelyzet 2000-2002) Régóta megfigyelt tény, hogy a megnövekedett csatornaválaszték, melyet többnyire kábelen

Részletesebben

Összefoglaló elemzés a 2008 során a televíziókban sugárzott reklámokról

Összefoglaló elemzés a 2008 során a televíziókban sugárzott reklámokról Összefoglaló elemzés a 2008 során a televíziókban sugárzott reklámokról Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. minden év elején összegzést készít az előző év reklámadatairól. Jelen cikkünkben több szempontból

Részletesebben

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az

Részletesebben

A híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség

A híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség A híres bónusz avagy amiről eddig nem akartunk beszélni Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség A médiapiac működése Médiaügynökségek hozzáadott értéke a hirdető számára Szakmai támogatás: Speciális szakmai

Részletesebben

Transzparencia Riport. Reklámköltés az auditált lapokban. 2013. I. félév

Transzparencia Riport. Reklámköltés az auditált lapokban. 2013. I. félév Transzparencia Riport Reklámköltés az auditált lapokban 2013. I. félév A nyomtatott sajtó azon kevés médiatípusok egyike, amelynek a hirdetők számára reklámhordozóként fontos paramétereit nem csak mérik,

Részletesebben

Média költések hatása a patikai értékesítésre Mire érdemes költenünk a büdzsét? kommunikációs vezetője

Média költések hatása a patikai értékesítésre Mire érdemes költenünk a büdzsét? kommunikációs vezetője Média költések hatása a patikai értékesítésre Mire érdemes költenünk a büdzsét? Mihálszki Zsuzsa Kantar Media kommunikációs vezetője Márkus Ádám IMS Health Magyarország OTC-vezető Tematika Kik vagyunk,

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar

Részletesebben

A mérhetőségtől a televíziós hatékonyságig

A mérhetőségtől a televíziós hatékonyságig A mérhetőségtől a televíziós hatékonyságig Két azonos nézettségű reklámszpot értéke azonos? Az RTL Klub és az r-time 2001-2011 között végzett reklámhatékonysági kutatásainak legfontosabb eredményei Mi

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2013. II. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV PIACI KÖRKÉP 2013. II. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV PIACI KÖRKÉP 2013. II. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ 2012. és 2013. II. negyedév 400 350 300 357 346 250 270 268 200 224 226 150 180 184 100 50 0 TOTAL

Részletesebben

A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA. avagy válság alatt is van élet

A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA. avagy válság alatt is van élet A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA avagy válság alatt is van élet A TELJES MAGYAR MÉDIAPIAC TRENDJEI & PROGNÓZIS 2012-re a WHITEREPORT mediabrowser hiánypótló adatai alapján BEVEZETŐ Miért? Prognózis-szezon van 2011

Részletesebben

Legjobb. Leggyorsabb. Legnézettebb

Legjobb. Leggyorsabb. Legnézettebb Legjobb Leggyorsabb Legnézettebb Forma-1 közvetítések 2009-2010 Kiemelkedő nézettség a 18-49 éves férfiakra amr% 15,7% 8,2% vasárnapi futam szombati időmérő shr% 58,0% 46,7% Forrás: AGB Nielsen, 2009 teljes

Részletesebben

TV piaci körkép 2011 Nielsen Közönségmérés

TV piaci körkép 2011 Nielsen Közönségmérés TV piaci körkép 2011 Nielsen Közönségmérés (C) AGB Nielsen Médiakutató Kft. ATV (perc) Egy főre jutó napi átlagos tévénézési idő (ATV perc) Időszak: 2010-2011. január 1 - december 31. 450 400 350 2010

Részletesebben

STORY4 és STORY5. Média ajánlat és vásárlási feltételek - 2013.

STORY4 és STORY5. Média ajánlat és vásárlási feltételek - 2013. STORY4 és STORY5 Média ajánlat és vásárlási feltételek - 2013. Jelen feltételek 2013. április15-től határozatlan időre lépnek hatályba. Az esetleges további változásokról tájékozódhat a www.storytv.hu

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2012. IV. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV PIACI KÖRKÉP 2012. IV. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV PIACI KÖRKÉP 2012. IV. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ 2011. és 2012. IV. negyedév 450 2011 Q4 400 2012 Q4 350 389 389 300 250 200 150 300 297 206 194 253

Részletesebben

Összefoglaló elemzés a 2009 során a televíziókban sugárzott reklámokról

Összefoglaló elemzés a 2009 során a televíziókban sugárzott reklámokról Összefoglaló elemzés a 2009 során a televíziókban sugárzott reklámokról avagy ki tudja, mi Urbán Ildikó foglalkozása? Szokásunkhoz híven egy egész esztendő elteltekor összegzést készítünk a megelőző év

Részletesebben

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás?

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? Televíziónézési pillanatkép Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? 2011. november Nielsen Közönségmérés - Előfizetés (vételi hierarchia) + A teljes népesség () televíziós vételi platformok szerinti kategóriái

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2012. III. negyedév

TV PIACI KÖRKÉP 2012. III. negyedév TV PIACI KÖRKÉP 2012. III. negyedév Nielsen Közönségmérés EGY FŐRE JUTÓ NAPI ÁTLAGOS TÉVÉNÉZÉSI IDŐ (ATV PERC) Időszak: 2011. és 2012. III. negyedév (július 1 - szeptember 30.) 261 261 TOTAL 4+ 187 183

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TRENDEK A TURIZMUS SZEKTORBAN, 2010 A listaáras reklámköltések tükrében

KOMMUNIKÁCIÓS TRENDEK A TURIZMUS SZEKTORBAN, 2010 A listaáras reklámköltések tükrében KOMMUNIKÁCIÓS TRENDEK A TURIZMUS SZEKTORBAN, 2010 A listaáras reklámköltések tükrében KANTAR MEDIA REKLÁMFIGYELÉS, REKLÁMKÖLTÉS-MÉRÉS Figyelt médiumok 20 TV csatorna 11 rádióadó 300 újság cím 17 internetes

Részletesebben

Magyarországi médiapiaci körkép 2005

Magyarországi médiapiaci körkép 2005 Incze Kinga Magyarországi médiapiaci körkép 2005 Az AGB Nielsen, a TNS Media Intelligence és a Szonda Ipsos Gfk Hungária adatai alapján Budapest, 2006. július, 2. szám ISSN 1788-134X ISBN 963 420 871 1

Részletesebben

STORY4 ÉS STORY5 MÉDIA AJÁNLAT ÉS VÁSÁRLÁSI FELTÉTELEK 2014. VISSZAVONÁSIG

STORY4 ÉS STORY5 MÉDIA AJÁNLAT ÉS VÁSÁRLÁSI FELTÉTELEK 2014. VISSZAVONÁSIG STORY4 ÉS STORY5 MÉDIA AJÁNLAT ÉS VÁSÁRLÁSI FELTÉTELEK 2014. VISSZAVONÁSIG Jelen feltételek 2013. április15-től határozatlan időre lépnek hatályba. Az esetleges további változásokról tájékozódhat a www.story4.hu

Részletesebben

TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS. Vörös Csilla 2014. Február 27.

TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS. Vörös Csilla 2014. Február 27. TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS Vörös Csilla 2014. Február 27. ELÉRÉS ÉS KÖZÖNSÉGARÁNY A NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ ÉS AZ ELÉRÉS Célcsoportok: Teljes lakosság (9 179 449 fő) és 18+ (7 857 565 fő) Idősáv: 02:00-25:59

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya Műhely Ünnepi tévénézés Az év végi ünnepek - Karácsony, Újév és a kettő közötti időszak - a televíziós csatornák számára mindig komoly kihívást jelentenek, hiszen ezen időszak alatt a nézők különlegesen

Részletesebben

Médiaismeret. A televízió Horvát János nyomán

Médiaismeret. A televízió Horvát János nyomán Médiaismeret A televízió Horvát János nyomán Száz éve csak, hogy az Angol Királyi Főpostamester hírül vette, hogy a távoli Amerikában üzembe lépett az első telefonvonal, s értetlenül csak annyit mondott:

Részletesebben

A televíziós reklámpiac vizsgálata

A televíziós reklámpiac vizsgálata A televíziós reklámpiac vizsgálata KPMG Tanácsadó Kft. Munkaanyag Ez a tanulmány mellékleteivel együtt 187 számozott oldalt tartalmaz (Az üzleti titkot nem tartalmazó változatot a GVH szerkesztette.).

Részletesebben

Média ajánlat. RTL Klub. műsorszponzorációs megjelenések. Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1

Média ajánlat. RTL Klub. műsorszponzorációs megjelenések. Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1 Média ajánlat RTL Klub műsorszponzorációs megjelenések Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1 RTL Klub Barátok közt A Barátok közt hosszú évek óta Magyarország legnépszerűbb sorozata,

Részletesebben

STORY4 és STORY5. Általános Szerződési Feltételek - 2012. Jelen feltételek 2012. február 15-től határozatlan időre lépnek hatályba.

STORY4 és STORY5. Általános Szerződési Feltételek - 2012. Jelen feltételek 2012. február 15-től határozatlan időre lépnek hatályba. STORY4 és STORY5 Általános Szerződési Feltételek - 2012. Jelen feltételek 2012. február 15-től határozatlan időre lépnek hatályba. Értékesítési formák Szpot alapú értékesítés: STORY4, STORY5 Szpot alapú

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ATV 2012-ES NÉZETTSÉGI EREDMÉNYEIRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ATV 2012-ES NÉZETTSÉGI EREDMÉNYEIRŐL ÖSSZEFOGLALÓ AZ ATV 2012-ES NÉZETTSÉGI EREDMÉNYEIRŐL 5 indok az ATV mellett Stabil nézettség megbízhatóan tervezhető adatokkal Nézőink jómódúak és a legnagyobb arányban városiak. Hatékony reklámkörnyezet,

Részletesebben

5. ATL A HAGYOMÁNYOS REKLÁM

5. ATL A HAGYOMÁNYOS REKLÁM 5. ATL A HAGYOMÁNYOS REKLÁM Ebben a fejezetben a következő kérdéseket tárgyaljuk: Milyen alapvető osztályozása ismeretes a marketingkommunikációs eszközöknek, és ebben hol helyezkedik el a hagyományos

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

MÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig.

MÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig. MÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig. Röviden televíziónkról A Szombathelyi Televízió 22-25 km- es sugárzási körzetével a vasi megyeszékhely környékét, 55.000 háztartást fed le. Hétköznapokon

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

Nyolc magyar nyelvű televíziós csatorna foghatósága antenna típus szerint Földi sugárzás, országos fedettség. AM Micro sugárzás Budapesten

Nyolc magyar nyelvű televíziós csatorna foghatósága antenna típus szerint Földi sugárzás, országos fedettség. AM Micro sugárzás Budapesten Műhely Az AGB a tévé-piac szolgáltatója Az első Médiakönyv megjelenése óta jelentős változások mentek végbe mind a televíziós piac, mind a televízió közönségét vizsgáló AGB Hungary életében. És a verseny

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Szép Új Világ. 2015. június 25. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség

Szép Új Világ. 2015. június 25. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség Szép Új Világ 2015. június 25. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség Nem várt csomag!? Ok - okozat Az elmúlt években elmaradt az iparág pozicionálása. Ennek következtében a kormány az iparágat nem tekinti

Részletesebben

Tévénézési trendek Magyarországon és innovatív megoldások

Tévénézési trendek Magyarországon és innovatív megoldások Tévénézési trendek Magyarországon és innovatív megoldások Nielsen Ügyfélkonferencia 2011. május 11. Előadó: Vörös Csilla Copyright 2011The Nielsen Company Tartalom Eszközellátottság és -használat Növekvő

Részletesebben

The future of television VEZETŐSÉGI JELENTÉS HIBRIDBOX NYRT. ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉS 2012. ÁPRILIS 13.

The future of television VEZETŐSÉGI JELENTÉS HIBRIDBOX NYRT. ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉS 2012. ÁPRILIS 13. The future of television VEZETŐSÉGI JELENTÉS HIBRIDBOX NYRT. ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉS 2012. ÁPRILIS 13. BESZÁMOLÓ A 2011. ÉVRŐL Hibrid TV (HomeSys) szoftver felhasználói: várakozás: 15 ezer letöltés tényleges:

Részletesebben

NAGY SZEKTOROK 2011 Magyar Média 2012 konferencia. Mihálszki Zsuzsa

NAGY SZEKTOROK 2011 Magyar Média 2012 konferencia. Mihálszki Zsuzsa NAGY SZEKTOROK 2011 konferencia Mihálszki Zsuzsa TELJES REKLÁMPIAC 2/3 FMCG +0,6% GYÓGYÁSZAT, GYÓGYHATÁSÚ KÉSZÍTMÉNY +18% PÉNZINTÉZET, BIZTOSÍTÓTÁRSASÁG +1% TÁVKÖZLÉS -14% +2% 2 FMCG & KERESKEDELMI LÁNCOK

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Magyarországi médiapiaci körkép 2006

Magyarországi médiapiaci körkép 2006 Incze Kinga Magyarországi médiapiaci körkép 2006 Az AGB Hungary, a TNS Media Intelligence, a Szonda Ipsos Gfk Hungária és a MATESZ (Magyar Terjesztés Ellen rz Szövetség) adatai alapján Budapest, 2007.

Részletesebben

PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. OTP Kockázati Tőke Alap I.

PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. OTP Kockázati Tőke Alap I. OTP Kockázati Tőke Alap I. BEFEKTETÉSI ELŐMINŐSÍTŐ ADATLAP I. A társaság adatai: 1. Alapadatok Teljes név: Székhely: Iparág: A fő tevékenység és TEÁOR kódja: Alapítás dátuma: Kapcsolattartó személy neve:

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május GKIeNET T-Mobile Egyre több webkosarat tol a magyar Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest,

Részletesebben

PLATFORMOK ÉS NÉZŐK PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS 2. HULLÁMÁNAK NAPJÁN MÉRŐK KLUBJA. Vörös Csilla 2013. Október 31.

PLATFORMOK ÉS NÉZŐK PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS 2. HULLÁMÁNAK NAPJÁN MÉRŐK KLUBJA. Vörös Csilla 2013. Október 31. PLATFORMOK ÉS NÉZŐK PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS 2. HULLÁMÁNAK NAPJÁN MÉRŐK KLUBJA Vörös Csilla 2013. Október 31. TARTALOM Digitális Mérés Technológiája Analóg Földi Lekapcsolás és Mérés Platformváltók

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

KÉPÚJSÁG OLDAL SUGÁRZÁSA. 1 oldal / 2 hét 20.000 Ft + Áfa ( 66 ) 1 oldal / 1 hét 12.500 Ft + Áfa ( 41 ) Magánszemélyek részére: 1 oldal / hó

KÉPÚJSÁG OLDAL SUGÁRZÁSA. 1 oldal / 2 hét 20.000 Ft + Áfa ( 66 ) 1 oldal / 1 hét 12.500 Ft + Áfa ( 41 ) Magánszemélyek részére: 1 oldal / hó GYTV@CHELLO.HU 37/ 311-355 fax: 37/ 505-145 Marketing: 37/ 505-147 KÉPÚJSÁG OLDAL SUGÁRZÁSA Vállalkozások részére: 1 oldal / hó 30.000 Ft + Áfa ( 100 ) 1 oldal / 2 hét 20.000 Ft + Áfa ( 66 ) 1 oldal /

Részletesebben

PLATFORMOK, KÉPERNYŐK ÉS NÉZŐK

PLATFORMOK, KÉPERNYŐK ÉS NÉZŐK PLATFORMOK, KÉPERNYŐK ÉS NÉZŐK HTE 2013 Vörös Csilla 2013. október 4. TARTALOM Digitális Mérés Technológiája Analóg Földi Lekapcsolás és Mérés Platformváltók Platformok és Nézettség Képernyő Tények Kitekintés

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2013. IV. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV PIACI KÖRKÉP 2013. IV. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV PIACI KÖRKÉP 2013. IV. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ 2012. és 2013. IV. negyedév 450 400 350 389 384 300 250 200 150 297 297 194 210 251 250 100 50 0 TOTAL

Részletesebben

Összefoglaló a digitális átállásról

Összefoglaló a digitális átállásról Összefoglaló a digitális átállásról Általános információk a digitális átállásról Mit jelent? a digitális átállás során az analóg földfelszíni műsorterjesztés helyébe a -frekvenciasáv hatékonyabb és gazdaságosabb

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 14-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 14-i ülésére 8740-1/2011. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 14-i ülésére Tárgy: A Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft 2012. évi szolgáltatási díjai Az előterjesztést

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI TELEVÍZIÓS SZOLGÁLTATÁSOK: JELENTŐSEN EMELKEDŐ NÉPSZERŰSÉG JEAN-FRANCOIS FENECH VEZÉRIGAZGATÓ ANTENNA HUNGÁRIA

DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI TELEVÍZIÓS SZOLGÁLTATÁSOK: JELENTŐSEN EMELKEDŐ NÉPSZERŰSÉG JEAN-FRANCOIS FENECH VEZÉRIGAZGATÓ ANTENNA HUNGÁRIA DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI TELEVÍZIÓS SZOLGÁLTATÁSOK: JELENTŐSEN EMELKEDŐ NÉPSZERŰSÉG JEAN-FRANCOIS FENECH VEZÉRIGAZGATÓ ANTENNA HUNGÁRIA DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI SZOLGÁLTATÁSOK: TÉNYADATOK TARTALOMKÍNÁLAT -

Részletesebben

A Direkt Marketing Szövetség DM Szenzor kutatásának célja:

A Direkt Marketing Szövetség DM Szenzor kutatásának célja: A Direkt Marketing Szövetség DM Szenzor kutatásának célja: a hazai direkt marketing szektor méretének felmérése a direkt marketingben használt eszközök jelentőségének feltérképezése A kutatás során az

Részletesebben

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN A sikeres kampányok tervezésében az internet a médiamix mára már kihagyhatatlan elemévé vált. A jóváhagyott költésgvetések tervezéséhez

Részletesebben

Támogatási gyakorlat a legnagyobb eléréssel rendelkező televízióknál

Támogatási gyakorlat a legnagyobb eléréssel rendelkező televízióknál Támogatási gyakorlat a legnagyobb eléréssel rendelkező televízióknál (2015. JÚLIUS 1. - DECEMBER 31.) 2016. FEBRUÁR 24. Az NMHH a hatósági ellenőrző tevékenysége során kiemelt figyelemmel kíséri a kereskedelmi

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése

2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése 2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése 2014. június 6. A Műsorfigyelő és elemző főosztály a 2014. évi országgyűlési választással kapcsolatos műsorfigyelésre vonatkozó

Részletesebben

PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS UTÁN

PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS UTÁN PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS UTÁN 2013. NOVEMBER Nielsen Közönségmérés CSAK ANALÓG FÖLDI VÉTELLEL RENDELKEZŐK ARÁNYA 2013. június 2. és november 30., televízióval rendelkező háztartások %-ában

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2013. III. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV PIACI KÖRKÉP 2013. III. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV PIACI KÖRKÉP 2013. III. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ 2012. és 2013. III. negyedév 400 350 300 345 338 250 261 263 200 150 183 202 216 218 100 50 0 TOTAL

Részletesebben

A televíziós reklámpiac alakulása az ezredforduló után

A televíziós reklámpiac alakulása az ezredforduló után A televíziós reklámpiac alakulása az ezredforduló után Budapest, 2011. november Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A vizsgálat háttere, a hazai viszonyok... 7 Reklámköltések alakulása Magyarországon... 7 A

Részletesebben

A MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16.

A MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16. A MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16. WR-MÓDSZERTAN & A GYORSJELENTÉS CÉLJA A Whitereport.hu*

Részletesebben

PULZUS TV. Média ajánlat

PULZUS TV. Média ajánlat PULZUS TV Média ajánlat Érvényes: 2009. január 1-től a következő tájékoztató megjelenéséig! Az árak az ÁFA összegét nem tartalmazzák! 1 MŰSOROK A televízió adása Sopronban és szűk vonzáskörzetében a UPC

Részletesebben

Kantar Media. DIGITAL+ kreatívok

Kantar Media. DIGITAL+ kreatívok Kantar Media DIGITAL+ kreatívok MIT, HONNAN, MIÓTA? 2013 második felétől Szponzorált weboldal (wallpaper) Online video (pre-, mid-, postroll) Magazin applikáció (ipad) 46 weboldal fő- és alrovatokkal hetente

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben