Javaslatok az építésügyi hatósági feladatot ellátó köztisztviselők továbbképzésének és építésügyi vizsgájának rendszeréről, követelményeiről

Átírás

1 Javaslatok az építésügyi hatósági feladatot ellátó köztisztviselők továbbképzésének és építésügyi vizsgájának rendszeréről, követelményeiről Készítette: Czeglédy András Dr. Mátrai Ferenc 2007

2 TARTALOM 1.) Előzmények 2.) Koncepció 3.) Javaslat az építésügyi vizsgáról és az építésügyi, építés-felügyeleti hatósági ügyintézők szakmai továbbképzésének szabályairól szóló Korm. rendeletre 4.) Javaslat az építésügyi vizsga követelményrendszeréről szóló tájékoztatóra 2

3 1. ELŐZMÉNYEK _ Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény évi L. törvénnyel módosított 53. -a, továbbá az építésügyi és az építés-felügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdésének ab)-ac) pontjai alapján, az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági feladat végzéséhez a köztisztviselőnek továbbképzés és építésügyi vizsga letétele szükséges. A VÁTI megbízást adott az nak, hogy készítsen javaslatot a továbbképzés és az építésügyi vizsga szakmai követelményrendszeréről. A megbízás keretében olyan javaslatot kell készíteni, amely figyelembe veszi: - az építésügyi és az építés-felügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben, - a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben, - az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben, - az építésügyi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselők továbbképzéséről szóló 6/1998. (III. 16.) KTM rendeletben foglaltakat. 2. KONCEPCIÓ _ A ma hatályos szabályozás szerint az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági feladatokat ellátó köztisztviselőnek három sikeres vizsgát kell letennie. Ez a közigazgatási alap és szakvizsga, valamint az építésügyi vizsga. Az építésügyi vizsga és a továbbképzés szabályozási koncepciója az, hogy (1) az építésügyi vizsga és a továbbképzés beilleszkedjék a közigazgatási vizsgarendbe, és (2) az építésügyi hatósági és az építés-felügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselők a lehető legkevesebb idő és anyagi ráfordítással bizonyíthassák - a tevékenységük ellátásához nélkülözhetetlen közigazgatási és szakmai felkészültség meglétét. A közigazgatási alapvizsgának január 1.-től tervezett megszüntetését is figyelembe véve egy olyan vizsga előírása célszerű, amely a közigazgatási szakvizsga keretei között oldja meg az építésügyi ismeretekről történő számadást. A közigazgatási szakvizsga jelenlegi rendszerét elemezve megállapítható, hogy az építésügyi vizsga tartalma az államigazgatás választható szakmai vizsgatárgy követelményrendszerét szinte teljes egészében magában foglalja. Erre tekintettel kézenfekvőnek és lehetségesnek mutatkozik egy olyan megoldás miszerint az államigazgatás választható vizsgatárgy mellett a hivatkozott építésügyi 3

4 vizsgáról szóló kormányrendeletben rögzítetten - választható lenne az államigazgatási és építésügyi igazgatás vizsgatárgy is. Ez tartalmát tekintve szigorítást jelent, mert az államigazgatási tantárgyi követelmények, azok sérülése nélkül, kiegészülnének az építésügyi igazgatás követelményeivel. A vizsgáztatás menete, eljárása, helye, a felkészítés ugyancsak nem változna. A megoldás kímélné a munkáltató és munkavállaló idő és anyagi ráfordítását is. Fontos koncepcionális elem, hogy a szakvizsga keretében a vizsgázó választhassa az államigazgatás és építésügyi igazgatás vizsgatárgyat, s ezzel eleget tesz az építésügyi vizsga-kötelezettségének, valamint az a szakvizsgázó, aki a szakvizsga előtt már letette az építésügyi vizsgát, az mentesüljön az államigazgatás és építésügyi igazgatás tárgyból történő vizsgakötelezettsége alól. Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági feladatokat ellátó köztisztviselők továbbképzését kívánatos ráépíteni a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998.(XII.4.) Korm. rendeletben meghatározottakra. A fentiek több új jogintézmény létrehozását igénylik. Így Építésügyi szakbizottság, Építésügyi Vizsgabizottság (ezen belül: Építésügyi igazgatási szakbizottság; Építés-felügyeleti szakbizottság és Településrendezési szakbizottság), továbbá Építésügyi Továbbképzési Kollégium létrehozását. 3. JAVASLAT az építésügyi vizsgáról és az építésügyi, építés-felügyeleti hatósági ügyintézők szakmai továbbképzésének szabályairól szóló Korm. rendeletre /2007.( Korm. rendelet az építésügyi vizsgáról és az építésügyi, építés-felügyeleti hatósági ügyintézők szakmai továbbképzésének szabályairól A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62. (1) bekezdés e) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Az építésügyi vizsga 1. (1) Az építésügyi vizsgára kötelezettnek az e rendeletben szabályozott építésügyi vizsgán kell számot adnia elméleti és gyakorlati ismereteiről. (2) Az építésügyi vizsga célja, hogy a felsőfokú végzettségű köztisztviselő olyan általános és speciális államigazgatási ismeretekre tegyen szert, amelyek birtokában a közigazgatási szervek széles körében és minden szintjén alkalmassá válik az építésügyi hatósági feladatok közé tartozó közhatalmi típusú döntések törvényes - a közigazgatás céljaival összhangban álló, a közigazgatás eszközrendszerét hatékonyan felhasználó - előkészítésére, illetve meghozatalára. 4

5 2. (1) Az építésügyi és az építés-felügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek az építésügyi vizsgát a közigazgatási alapvizsga vagy azzal egyenértékű egyéb vizsga letételét követő egy éven belül kell teljesítenie. (2) Az építésügyi vizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, b) a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama, továbbá c) a keresőképtelenség. (3) Mentesül a köztisztviselő az építésügyi vizsga letétele alól, ha a) olyan közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, amelynek választható vizsgatárgya az építésügyi igazgatás, b) olyan posztgraduális képzésen vett részt, amelynek képzési célja, illetve követelményrendszere az építésügyi vizsgáéval megegyező, vagy c) építésügyi igazgatási területen legalább 10 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. 3. A közigazgatási szerv a vizsgára kötelezettel egyetértésben - határozza meg, hogy a 2. - ban megjelölt köztisztviselőnek a rendelkezésre álló határidőn belül, melyik év melyik vizsgaidőszakában kell a vizsgát letennie. A közigazgatási szerv a vizsgára beosztottak névsorát minden év október 15-éig megküldi az illetékes vizsgaszervezőnek. A vizsgaszervező az igények alapján november 15-éig kijelöli a következő év vizsgaidőszakait, és erről értesíti a közigazgatási szerveket. A vizsgaszervező a kijelölt vizsgaidőszakokban köteles gondoskodni a vizsgák megszervezéséről. 4. (1) A vizsga a vizsgatárgy írásbeli és szóbeli vizsgarészének teljesítéséből áll. A köztisztviselő egy vizsganapon tesz írásbeli és szóbeli vizsgát. (2) Az építésügyi vizsgatárgy: államigazgatás és építésügyi igazgatás. (3) A vizsga keretében a köztisztviselő számot ad általános elméleti és gyakorlati ismereteiről, továbbá konkrét feladat(ok) kapcsán elemző, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási, döntéshozatali készségéről. 5. (1) Az egységes vizsgakövetelmények biztosítása érdekében Építésügyi Vizsgabizottság működik. Tagjait a központi közigazgatási szervek és a Ktv. 1. (2) bekezdésében felsorolt szervek vezetői, a közigazgatási hivatalok vezetőinek, a Közigazgatási Kamara, az, valamint az országos önkormányzati érdekszövetségek javaslatai alapján az építésügyért felelős miniszter kéri fel ötéves időtartamra. (2) Az Építésügyi Vizsgabizottság szervei: az Elnökség, a Szakbizottságok és a Titkárság. (3) Az Építésügyi Vizsgabizottság elnökét az építésügyért felelős miniszter nevezi ki. Az Elnökség tagjai a miniszter által felkért szakbizottsági elnökök. (4) Az Elnökség - az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnökségével egyetértésben - megállapítja az egységes vizsgakövetelményeket, valamint jóváhagyja a Szakbizottságok által összeállított vizsgakérdéseket. (5) Az Építésügyi Vizsgabizottságon belül az építésügyi vizsgával kapcsolatos egyes feladatok ellátására a következő szakbizottságok működnek: - Építésügyi igazgatási szakbizottság; - Építés-felügyeleti szakbizottság; - Településrendezési szakbizottság; 6. (1) Az építésügyi vizsga rendjére az e rendeletben előírtak kivételével a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendeletben meghatározottak vonatkoznak. (2) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságon (OKV) belül az építésügyi vizsgával kapcsolatos egyes feladatok ellátására Építésügyi szakbizottság működik. 5

6 (3) Az építésügyi vizsgáztatásra és a felkészítőn oktatásra jogosultakat az építésügyért felelős miniszter javaslatára a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kéri fel ötéves időtartamra, az OKV elnöksége által kiírt pályázat alapján. A pályázatok elbírálásának szempontjait az OKV elnöksége határozza meg. (4) Az Építésügyi szakbizottság tagjait az építésügyért felelő miniszter javaslatára a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kéri fel ötéves időtartamra a vizsgáztatásra jogosultak közül. Az Építésügyi szakbizottság elnökét az építésügyért felelős miniszter javaslatára a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a szakbizottsági tagok közül kéri fel ötéves időtartamra. 7. (1) Az eredményes építésügyi vizsgáról a köztisztviselő e rendelet mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap. (2) Eredményes építésügyi vizsgát tett köztisztviselő közigazgatási szakvizsga esetén mentesül a szabadon választható államigazgatás (és építésügyi igazgatás) tantárgy vizsga kötelezettség alól. A szakmai továbbképzés 8. (1) Az építésügyi és az építés-felügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek az e rendeletben szabályozottak szerint szakmai továbbképzésen kell részt vennie. (2) A továbbképzés célja az építésügyi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselők szakmai felkészültségének, valamint az egységes jogalkalmazáshoz szükséges szakmai ismereteknek a biztosítása. 9. (1) Mentesül az építésügyi és az építés-felügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a 60. életévét betöltötte. (2) Az a köztisztviselő, aki építésügyi vizsgát tett, a vizsga letételét követő 3 évig a továbbképzésben való részvétel alól mentesül. (3) Részben mentesül az építésügyi és az építés-felügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a külön jogszabályban szabályozott, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekhez kötelezően előírt továbbképzést teljesítette. Ilyen esetben a köztisztviselőnek az azonos tartalmú szakmai továbbképzésen nem kell részt vennie. 10. A szakmai továbbképzés rendjére az e rendeletben előírtak kivételével a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998.(XII.4.) Korm. rendeletben meghatározottak vonatkoznak. 11. (1) A köztisztviselők továbbképzése érdekében négy évre szóló középtávú építésügyi továbbképzési tervet kell készíteni. (2) A középtávú építésügyi továbbképzési tervben meg kell határozni a köztisztviselők továbbképzésének általános elveit, céljait, a szakmai továbbképzéssel kapcsolatos igényeket. (3) A középtávú építésügyi továbbképzési terv előkészítése a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, illetve az építésügyért felelős tárca építésügyi és területfejlesztési szakállamtitkárának feladata. A középtávú építésügyi továbbképzési tervet az építésügyért felelős miniszter fogadja el. A miniszter felelős a tervben foglaltak megszervezéséért és végrehajtásának ellenőrzéséért. 12. (1) Az építésügyért felelős miniszter a középtávú tervben foglaltak figyelembevételével a középtávú terv elfogadását követő hatvan napon belül, ezt követően minden év november 1- jéig éves építésügyi továbbképzési tervet (a továbbiakban: éves terv) készít. (2) Az éves tervben rögzíteni kell a tárgyévben 6

7 a) a kötelezően megszervezendő továbbképzéseket, azok időtartamát, időpontját, felelőseit és tervezett költségét; b) a finanszírozását biztosító pénzügyi forrást. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott éves tervet döntés-előkészítésre az Építésügyi Továbbképzési Kollégium elé kell terjeszteni. A Kollégium javaslatára az építésügyért felelős miniszter a tárgyév február 15-éig dönt az éves továbbképzési terv elfogadásáról. 13. (1) Az Építésügyi Továbbképzési Kollégium az építésügyért felelős miniszter továbbképzési tevékenységét segítő véleményező, tanácsadó, szakértői testület, amelyet elnökség irányít. Működésének rendjét maga állapítja meg. (2) A Kollégium elnöke az építésügyért felelős miniszter által megbízott szakállamtitkár. Tagjai: az építésügyért felelős miniszter által delegált két szakértő, valamint a közigazgatási hivatalok összesen két szakértő köztisztviselője, az Építésügyi Továbbképzési Kollégium titkára, továbbá a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, az által delegált egy-egy szakértő. A közigazgatási hivatalok vezetői által kijelölt szakértő köztisztviselők közül az építésügyért felelős miniszter kétévenként bízza meg a Kollégium közigazgatási hivatalokat képviselő tagjait. A Kollégium titkára a miniszter által kijelölt szakértő köztisztviselő. (3) A Kollégium a) véleményezi az építésügyi középtávú továbbképzési terv tervezetét; b) pályázatokat ír ki továbbképzési programok készítésére; c) javaslatot tesz az építésügyért felelős miniszternek - az éves tervek jóváhagyására, - a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ által kiírt pályázat alapján azoknak az oktatóknak a névsorára, akik a köztisztviselők központi költségvetésből támogatott továbbképzésében közreműködhetnek, d) dönt - szakértők igénybevételével - az általa kiírt pályázatokra beérkezett továbbképzési programok elfogadásáról. Vegyes és záró rendelkezések 14. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése kiegészül az Építésügyi szakbizottsággal. (3) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter arra, hogy a 3. (2) bekezdésben meghatározott Építésügyi szakbizottságot e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül hozza létre. (4) Felhatalmazást kap az önkormányzati és területfejlesztési miniszter arra, hogy az 5. -ban szereplő Építésügyi Vizsgabizottságot, valamint a 13. (1) bekezdésében meghatározott Kollégiumot e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül hozza létre. (3) Középtávú építésügyi továbbképzési tervet első alkalommal január 31-ig, ezt követően négyévente kell készíteni. 7

8 Melléklet a /2007.(. ) Korm. rendelethez Szám:... BIZONYÍTVÁNY építésügyi vizsgáról Ezt a bizonyítványt... részére állítottuk ki, aki..... városban (községben) született...-án, anyja neve:... Nevezett az Építésügyi Vizsgabizottság elnöke által kijelölt,... mellett működő vizsgáztató bizottság előtt, a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény alapján.. minősítéssel ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGÁT TETT Kelt:...,... év... hó... nap P. H vizsgáztató bizottság tagja.... vizsgáztató bizottság tagja vizsgáztató bizottság elnöke 8

9 4. JAVASLAT az építésügyi vizsga követelményrendszeréről szóló tájékoztatóra Tájékoztató az építésügyi vizsga követelményrendszeréről Az építésügyi vizsgáról szóló /2007.( ) Korm. rendelet 5. (4) bekezdése alapján az Építésügyi Vizsgabizottság Elnöksége az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnökségével egyetértésben - az építésügyi vizsga az alábbiakban állapítja meg: követelményrendszerét Általános követelmények az építésügyi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgájának teljesítéséhez Az építésügyi vizsga az államigazgatás és építésügyi igazgatás vizsgatárgy írásbeli és szóbeli teljesítéséből áll. A köztisztviselő egy vizsganapon tesz írásbeli és szóbeli vizsgát a vizsgatárgyból. A vizsga tananyaga a közzétett követelményrendszerből és a jegyzetből áll. A számonkérés alapját képezik továbbá a jegyzet lezárását követően bekövetkezett és a jegyzet szövegét érintő jogszabályi változások. Ezekre a változásokra a felkészítők alkalmával az oktatók kifejezetten felhívják a hallgatók figyelmét. A vizsga tananyagai letölthetőek a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapjáról ( valamint az Önkormányzati és területfejlesztési Minisztérium honlapjáról ( Írásbeli vizsga A vizsgázó az írásbeli vizsga teljesítése során számot ad arról, hogy vizsgatárgyak tananyagát a követelményrendszernek megfelelő, magas színvonalon ismeri, és képes azokat alkalmazni a gyakorlatban. A vizsgázó arról ad tanúbizonyságot, hogy mennyire képes ismereteit egy építésigazgatási eljárás komplex gyakorlati elemzésére, megoldásokhoz szükséges intézkedések, eljárások kiválasztására, a végrehajtás menetének tervezésére. Emellett a vizsgatárgyakhoz kapcsolódó konkrét feladatok megoldása is része a tantárgy írásbeli vizsgarészének. Az írásbeli vizsga a vizsgatárgyhoz kapcsolódó feladatsorból áll, melyre maximálisan 100 pont adható. 9

10 A vizsgabizottság az írásbeli vizsgát öt fokozattal értékeli. a) jeles (5) pont, b) jó (4) pont, c) közepes (3) pont, d) elégséges (2) pont, e) elégtelen (1) 0-60 pont. A vizsgázónak legalább elégséges érdemjegyű vizsgát kell tennie, hogy az elfogadható legyen. Amennyiben elégtelen érdemjegyű írásbeli vizsgát tesz, azt meg kell ismételni. A vizsgázó elégtelen érdemjegyű írásbeli vizsga esetén is tehet szóbeli vizsgát. Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc. A sikeres írásbeli dolgozat feltétele, hogy a vizsgázó közérthetően, gördülékenyen és nyelvtanilag is helyesen fogalmazzon, áttekinthető, elfogadható válaszokat adjon a kérdésekre. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga keretében a jelölt bizonyítja szakmai tájékozottságát, felkészültségét. A vizsgázó a szóbeli vizsgán egy-egy tételt húz, amely a.) és b.) kérdésrészből áll. Az egyes kérdésrészek különböző tananyagrészekhez (államigazgatás és építésügy) kapcsolódnak. A szóbeli vizsgákra történő felkészülésre, kihúzott tételek kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani a vizsgázó számára. A vizsgabizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgatárgyon belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a jelölt felkészültségéről. A szóbeli vizsga értékelése az írásbeli vizsga értékeléséről írtakkal egyező. ÁLLAMIGAZGATÁS ÉS ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS A tantárgy célja, hogy biztosítsa a vizsgázó számára a rendszerszemlélet elsajátítását és konkrét, a napi munkához szükséges ismeretanyag közvetítését. A köztisztviselő ismerje meg a jegyzet által átfogott ismereti kört, az államigazgatás fogalmát, helyét és szerepét az állami szervek, valamint a közigazgatás rendszerében, az államigazgatás fejlődését, szervezetének és működésének alapvető vonásait. A tantárgy célja az is, hogy a vizsgát tevő köztisztviselő az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárások lefolytatása során az építési engedélykérelmek elbírálásához, az ellenőrzési és kötelezései feladatok ellátásához a gyakorlatban is alkalmazható átfogó ismeretekkel rendelkezzen a településrendezés feladatairól, a településrendezési tervek tartalmáról és alkalmazásáról, az építmények elhelyezése, kialakításának berendezésének tervezési követelményeiről, együttesen: az építésügyről. 10

11 Követelmények I. RÉSZ ÁLLAMIGAZGATÁS 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében A köztisztviselő ismerje meg a modern polgári államnak megfelelő államigazgatás fejlődéstörténetét, különös tekintettel a magyar sajátosságokra, az államigazgatás viszonyát az alapvető államhatalmi ágakhoz a hatályos jogi szabályozás alapján és az államigazgatást, mint a közigazgatás egyik alrendszerét. 2. Az államigazgatás fogalmi elemei A vizsgázó sajátítsa el az államigazgatási szervek rendszerére és fogalmára vonatkozó részletes ismereteket. Ismerje meg az államigazgatás működésének alapkérdéseit, fő feladatait és hatásköreit, legyen képes megkülönböztetni az irányítás, felügyelet, ellenőrzés fogalmát. Ismerje meg az államigazgatási döntések típusait és azok jellemzőit, tudja értelmezni az államigazgatás személyzetére vonatkozó speciális szabályokat. 3. Az államigazgatás felépítése A köztisztviselő ismerje meg az államigazgatási szervek körét. Meg tudja határozni az államigazgatás jogi definícióját a hatályos jogszabályok alapján, fel tudja sorolni a közfeladatokat ellátó szervek típusait a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján. Ismerje a közigazgatási szerv fogalmát és a Ktv. hatálya alá tartozó államigazgatási szerveket, valamint a rendészeti szervek problematikáját. Be tudja mutatni a szűk értelemben vett államigazgatási szervek típusait (általános és különös hatáskörű szervek, központi és helyi szervek, testületi és hivatali típusú szervek), az államigazgatási feladatok ellátásában részt vevő egyéb szervek körét (a közintézetek, köztestületek, közalapítványok és a közhasznú társaságok fogalmát), valamint a természetes személyt, mint az államigazgatási feladat- és hatáskörök címzettjét (jegyző, anyakönyvvezető, hatósági ágazatok stb.). A köztisztviselő ismerje a közigazgatás központi szerveit és azok főbb jellemzőit, valamint tudjon áttekintést adni a helyi (területi és települési) szinten működő államigazgatási szervek köréről, tudja azokat tipizálni és ismerje felépítésük fő elemeit, valamint irányítási viszonyaik jellegzetességeit. A köztisztviselő ismerje fő elemeiben az államigazgatási szerveknél foglalkoztatottak jogállását, a kiválasztás rendszereit az európai közigazgatásban alkalmazott főbb megoldási lehetőségek bemutatásával, és legyen képes bemutatni a köztisztviselői rendszer irányítására alkalmazott eljárásokat. 4. Az államigazgatás működése A köztisztviselő legyen tisztában az államigazgatás rendeltetésével az Alkotmány és más jogszabályok elemzése alapján és legyen képes tipizálni az államigazgatási feladatokat, részletesen ismerje az államigazgatási hatáskör és illetékesség fogalmát, az államigazgatási hatáskörök főbb csoportjait (jogalkotói jogkör, jogszabály-előkészítői jogkörök, jogalkalmazói jogkörök, hatósági és nem hatósági jogkörök, költségvetési-gazdálkodási jogkör, irányítási és felügyeleti jogkörök stb.). 5. Az EU csatlakozás hatása az államigazgatásra, új tendenciák az államigazgatás fejlesztésében A köztisztviselő átfogóan ismerje meg az EU felfogását és fő szabályait a tagországok közigazgatására és legyen képes áttekinteni a tagországok államigazgatásával kapcsolatos 11

12 főbb uniós elvárásokat. A jelölt ismerje meg a fejlett országok közigazgatás-fejlődésében megjelent új tendenciák alapvető elemeit. Tananyag A vizsgaanyagot a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ által kiadott Államigazgatás című jegyzet foglalja magában. Ajánlott irodalom és jogszabályok jegyzéke Azoknak, akik a tantárgyból vagy a tantárgyhoz tartozó egyes témakörökből a vizsgakövetelményeken túlmenő ismereteket akarnak szerezni, a következő publikációkat ajánljuk a figyelmébe: Ágh Attila: Közigazgatási reform és fejlesztő állam, Magyar Közigazgatás, sz. Balázs István-Bérczesi Ferenc (szerk.): A területi államigazgatás reformja, Magyar Közigazgatási Intézet,, Balázs István: A területi államigazgatás továbbfejlesztésének alternatívái, Magyar Közigazgatás, sz. Balázs István: A közigazgatási hivatali rendszer kialakulása és működése, Magyar Közigazgatás, sz. Fazekas Marianna: Tabló az ezredforduló közigazgatási rendszereiről, Magyar Közigazgatás, sz. Fazekas Marianna: A köztestületek szabályozásának egyes kérdései, Magyar Közigazgatás, sz. Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatási jog, HVG-ORAC,, Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei, HVG-ORAC,, Torma András: Közigazgatási struktúraváltás Magyarországon, Magyar Közigazgatás, sz. Verebélyi Imre: Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és a kormányzásra, Magyar Közigazgatás, sz. Verebélyi Imre: Mennyi és milyen minisztérium legyen egy új kormányban? Magyar Közigazgatás, sz. A tantárgyhoz, illetve a tantárgy egyes témaköreihez kapcsolódó jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei: évi CIX. törvény a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról évi LV. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokról 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről Szóbeli kérdések 1. Határozza meg az államigazgatás helyét az állami és a közigazgatási szervek rendszerében! 12

13 2. Ismertesse az államigazgatási aktus fogalmát és fajtáit, a döntéshozatal módjait! 3. Határozza meg az államigazgatási szerv fogalmát, ismertesse az államigazgatási szervezeti rendszer felépítését, az államigazgatás funkcióit! 4. Mutassa be a központi államigazgatási szervek körét és alapvető csoportosításukat! 5. Mutassa be a kormányt és a kormány működését segítő testületi szervek rendszerét! 6. Ismertesse a Miniszterelnöki Hivatal lehetséges típusait, fő feladat- és hatáskörét! 7. Mutassa be a minisztériumok jogállását, a minisztériumi funkciók körét! 8. Melyek a minisztérium szervezetének és működésének jellemzői? 9. Mutassa be a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szerveket! 10. Ismertesse a területi és helyi államigazgatási szervek jogállását és reformjának lehetséges alternatíváit! 11. Ismertesse a köztisztviselői rendszer irányítását és az államigazgatás személyzetét! 12. Mutassa be az államigazgatás rendeltetését és funkcióit! 13. Jellemezze az államigazgatási feladatokat! 14. Sorolja fel az államigazgatás közhatalom birtokában végzett tevékenységeit! 15. Ismertesse az államigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységét! 16. Mutassa be az államigazgatás hierarchikus irányítását! 17. Melyek az állami vagyonnal gazdálkodó és szolgáltató szervezetek igazgatásának főbb jellemzői? 18. Határozza meg a hatósági felügyelet fogalmát; a hatóság szakmai és szolgáltató tevékenységét! 19. Ismertesse a közös Európai Közigazgatási Teret! 20. Ismertesse az új tendenciákat az államigazgatás fejlesztésében! 1. A településrendezés II. RÉSZ ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS A köztisztviselő legyen tisztában a településrendezés céljával, feladataival, általános szabályaival. Ismerje meg a településrendezés eszközeit, sajátos jogi intézményeit, a településszerkezet, a településszerkezet, a terület-felhasználási egységek és építési övezetek jellemzőit és kialakításuk szempontjait. Ismerje a beépítésre és beépítésre nem szánt területek sajátosságait, kialakításának kritériumait. Jártas legyen az építmények elhelyezését, megközelítését és a közműellátás kialakítását meghatározó alapvető szempontokkal. 2. Építmények kialakítása A köztisztviselő ismerje az építmények létesítési előírásait, az épületszerkezetek, beépített vezetékhálózatok, berendezések alapvető műszaki jellemzőit. Átfogó ismerete legyen a helyiségek általános előírásairól, az egyes helyiségek, terek, önálló rendeltetési egységek kialakításáról, az akadálymentesítésről. Az építészeti műszaki tervdokumentációkkal szemben támasztott követelményekről, az építészeti-műszaki tervezés folyamatáról és a tervezési jogosultság szabályozásáról. 3. Az építéshatósági tevékenység 13

14 Átfogó ismerete legyen a köztisztviselőnek az állam és az önkormányzat építésügyi feladatairól, az építésügyi és az építés-felügyeleti hatósági rendszer struktúrájáról. Legyen tájékozott az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek fajtáiról, azok jellemzőiről. Átfogóan ismerje az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmek tartalmát és a szükséges mellékleteket, és az eljárásban részt vevők körét. Ismernie kell a figyelembeveendő szakhatóságok körét, azok feladatait. Járatosnak kell lennie az ügyféli kör meghatározásában, megítélésében. Részletes és széleskörű ismerettel kell rendelkeznie az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtáiról (elvi építési, építési, bontási engedélyezési eljárás; használatbavételi engedélyezési, rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás; fennmaradási engedélyezési eljárás), azok folyamatáról (az építési tevékenység megkezdése, bejelentési kötelezettség) az építési tevékenység ellenőrzéséről, a szabálytalan építési tevékenység szankcionálásáról (építésügyi bírság). Ismernie kell az építés-felügyeleti rendszert, különösen az építés-felügyeleti ellenőrzési eljárás, folyamatát és az építésfelügyeleti bírság. Ismernie kell az építésügyi hatósági kötelezés alkalmazásának szabályait az épített környezet használata, fenntartása és az építészeti örökség védelme érdekében. Tananyag A vizsgaanyagot a Központi Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ által kiadott "Építésügy című jegyzet foglalja magában. Ajánlott irodalom és jogszabályok jegyzéke Azoknak, akik a tantárgyból vagy a tantárgyhoz tartozó egyes témakörökből a vizsgakövetelményeken túlmenő ismereteket akarnak szerezni, a következő publikációkat ajánljuk a figyelmébe: Magyar Mária: Építésügyi hatósági eljárások Complex Kiadó, 2006 Kovács Imre (szerk.) Az építésügyi hatósági munka I. Hatósági engedélyezések Terc Kiadó, 2003 A tantárgyhoz, illetve a tantárgy egyes témaköreihez kapcsolódó jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei: évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi XCIII. törvény az illetékekről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési 14

15 követelményekről 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri tevékenységről 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építés-felügyeleti bírságról 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról 241/1997. (XII. 19.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és működésének feltételeiről 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 1/2002. (I. 7.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet módosításáról 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról 38/1997. (XII. 18.) KTM-IKIM együttes rendelet az építésügy körébe tartozó szakértői tevékenység gyakorlásának részletes szabályairól 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Szóbeli kérdések 1. Ismertesse a településrendezés célját, feladatát, eszközeit a rendezési tervek készítésének és elfogadásának folyamatát és általános szabályait 2. Határozza meg a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv tartalmát és alkalmazását az építésügyi hatósági eljárásokban. 3. Ismertesse a településrendezés sajátos jogi intézményeit, részletezze változtatási, telekalakítási, építési tilalmat, településrendezési követelményeket. 4. Ismertesse a telekalakítás, az elővásárlási jog, a kisajátítás, kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés, a kártalanítás szabályait. 5. Ismertesse a beépítésre szánt és nem beépítésre szánt területek fogalmát, a használat jellege szerinti területeket, terület-felhasználási egységeket, az építési övezetek meghatározó előírásait. 6. Ismertesse a telek beépítettsége és zöldfelületi mértéke meghatározásának, valamint az építménymagasság meghatározásának szabályait. 7. Ismertesse a nagyvárosi, kisvárosi, kertvárosi, falusias lakóterületek, településközponti vegyes területeket és azok jellemző beépítési előírásait. 15

16 8. Ismertesse a központi vegyes terület, gazdasági terület, kereskedelmi, szolgáltató terület, ipari terület üdülőterületek jellemző beépítési előírásait. 9. Ismertesse a beépítésre nem szánt területek rendeltetés szerinti területfajtáit, részletezze a mezőgazdasági terület beépítési feltételeit, a birtokközpont kialakításának feltételeit és szabályait. 10. Ismertesse a telek beépítésének feltételeit az építési hely fogalmát és a telek beépítési módját. 11. Ismertesse az elő-, oldal- és hátsókert előírásait, az építmények közötti legkisebb távolság, védőterületek meghatározásának szabályait. 12. Ismertesse az építmények közterületen való elhelyezésének és az építési telek közterület, vagy út melletti telekhatáron átnyúló építményrészek elhelyezésének szabályait. 13. Ismertesse az építmények megközelítését, a járművek elhelyezésének előírásait, az építmények közműellátottságát, a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés követelményeit. 14. Ismertesse az építmények létesítésének általános előírásait, részletezze a zaj és rezgésvédelem, az energiatakarékosság és hővédelem teljesítésének követelményeit. 15. Ismertesse az épületek szerkezeteit, a szintkülönbség áthidalók, korlátok, mellvédfalak kialakításának általános előírásait. 16. Ismertesse a szellőzők és égéstermék elvezetők, gáznemű égéstermék homlokzati kivezetésének feltételeit. 17. Ismertesse a helyiségek méretei, kialakítása, benapozása, természetes megvilágítása és szellőzése követelményeit, a homlokzati klímaberendezés elhelyezésének szabályait. 18. Ismertesse az építészet- műszaki tervezési jogosultság szabályait. 19. Ismertesse az építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmát, részletezze a helyszínrajzon meghatározandó ábrázolt elemeket és adatokat. 20. Ismertesse a központi, területi, területi építész kamara helyi és önkormányzati építészetiműszaki tervtanácsok feladatkörét, a tervtanácsi állásfoglalás alkalmazását az engedélyezési eljárásban. 21. Ismertesse a bontási, használatbavételi, fennmaradási és rendeltetés megváltoztatási tervdokumentáció tartalmát és a kivitelezési tervdokumentáció tartalmát. 22. Ismertesse az állam és az önkormányzat építésügyi feladatait, az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság kijelölésének és működési feltételeinek maghatározását. 23. Ismertesse az építésügy hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek körét 24. Ismertesse az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem fajtáit és mellékletei, az engedélyezési eljárásban résztvevők körét. 25. Ismertesse egy építési engedélykérelem elbírálásának folyamatát, az engedély megadásának feltételeit, az engedélyező határozat tartalma, az értesítendők körét. 26. Az engedélyezési eljárás hirdetményben való közzététele, hiánypótlás, az eljárás megszüntetése, felfüggesztése. 27. Az építési engedély jogerőre emelése, felülvizsgálata, módosítása, visszavonása. 28. Ismertesse az elvi építési engedélyezési eljárás folyamatát és szabályait. 29. Ismertesse a bontási engedélyezési eljárás folyamatát és szabályait. 30. Ismertesse a használatbavételi engedélyezési eljárás folyamatát és szabályait. 31. Ismertesse a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás folyamatát és szabályait 32. Ismertesse a fennmaradási engedélyezési eljárás kérelmét, a kérelemmellékleteit, az engedély megadásának feltételeit. 33. Ismertesse az kiszabásának eseteit, a bírság meghatározásának szabályait, építésügyi bírság felhasználását. 34. Építési tevékenység megkezdésének feltételeit. A felelős műszaki vezető feladata, jogosultsági szabályai. 16

17 35. Az építtető és a kivitelező felelőssége az, építési tevékenység ellenőrzése, építési munka folytatásának megtiltása. 36. Építés-felügyeleti hatóság, építés-felügyeleti ellenőrzési eljárás. 37. Ismertesse az építés-felügyeleti bírság kiszabásának eseteit, a bírság meghatározásának szabályait. 38. Ismertesse az épített környezet használata és fenntartásának, az építészeti örökség védelmének eszközeit. 39. Ismertesse az építésügyi hatóság által elrendelhető és kötelezően elrendelendő intézkedéseket az építésügyi hatósági kötelezés szabályait. 40. Ismertesse a kötelezés végrehajtásának eszközeit és szabályait, a végrehajtás felfüggesztésének és megszüntetésének lehetőségeit. 17