TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGÁHOZ

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGÁHOZ 1

2 TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGÁHOZ Az építésügyi vizsga szabályozása I. Az építésügyi vizsga általános szabályai II. A felkészítő és a vizsga szervezése, menete és szabályai III. Az építésügyi vizsga lebonyolítása és szabályai IV. Egyéb vizsgaszervezői feladatok Az építésügyi vizsga szabályozása Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet (Éhk.) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. Rendelet (Épvizsgr.) Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009.(IX.15.) Korm. rendelet (Épszakm.r.) 2

3 I. rész Az építésügyi vizsga általános szabályai 1. Az építésügyi vizsga célja Az építésügyi vizsga célja, hogy a vizsgázó bizonyítsa, birtokában van az általános közigazgatási ismeretek mellett olyan speciális építésügyi igazgatási ismereteknek, amellyel a közigazgatás minden szintjén alkalmassá válik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok közé tartozó döntések jogszabályi előírásoknak megfelelő előkészítésére, illetve meghozatalára. 2. A vizsgázók köre 2.1. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) hatálya alá tartozó építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint építésügyi vizsga letételére kötelezett építésügyi igazgatási szakértő. 3. Vizsga alóli mentesség Mentesül a köztisztviselő / kormánytisztviselő (a továbbiakban együtt köztisztviselő) az építésügyi vizsga letétele alól, ha olyan közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, amelyben az építésügyi igazgatást választotta vizsgatárgyként, építési jogi szakokleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, vagy építésügyi igazgatási területen legalább 10 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Részben mentesül a köztisztviselő az építésügyi vizsga letétele alól, ha az építészetiműszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, vagy a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett. 4. A vizsga tartalma Az építésügyi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarész teljesítéséből áll. Az írásbeli vizsga keretében gyakorlati vizsgát is kell tenni, amely a tananyagban felsorolt témakörökből választott építésügyi hatósági jogeset megoldásából áll. A köztisztviselő egy vizsganapon tesz írásbeli és szóbeli vizsgát. A vizsga keretében a köztisztviselő számot ad általános elméleti és gyakorlati ismereteiről, továbbá konkrét feladatok kapcsán elemző, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási, döntéshozatali készségéről. 5. Az építésügyi vizsga anyaga A miniszter gondoskodik az építésügyi vizsga követelményeihez igazodó felkészítő anyag elkészítéséről, az írásbeli és szóbeli vizsgakérdések összeállításáról és azok közzétételéről. A tananyag, a vizsga írásbeli és szóbeli kérdései a portálon érhetők el. 3

4 6. A vizsgabizottság Az építésügyi vizsgát a vizsgáztatásra jogosultakból alakított 3 tagú Építésügyi Vizsgabizottság (továbbiakban: bizottság) előtt kell letenni, amelynek elnökét és tagjait a vizsgaszervező kéri fel. A bizottság elnöke a miniszter által nyilvántartásba vett, a vizsgakövetelmény szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági gyakorlattal és építésügyi vizsgával vagy az alóli felmentéssel rendelkező személy lehet. Az építésügyi vizsgán vizsgáztató a miniszter által nyilvántartásba vett, a vizsgakövetelmény szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági gyakorlattal és építésügyi vizsgával vagy az alóli felmentéssel rendelkező, vagy a szakterület szerinti 5 éves igazgatási gyakorlattal rendelkező személy lehet. A bizottság összetételét, az elnök személyét a miniszter hagyja jóvá. A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet a jelölt hozzátartozója, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a miniszternek. A vizsgáztatói és oktatói jogosítványokkal rendelkezők nevét a vizsgáztatói névjegyzék tartalmazza. A hatályos hivatalos vizsgáztatói és oktatói névjegyzék a portálon érhető el. 7. A vizsgaszervezők Az építésügyi vizsgát - a külön jogszabály szerinti felnőttképzési nyilvántartásba vételt követően az elsőfokú építésügyi hatósági feladatot ellátó köztisztviselő részére a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a másodfokú építésügyi hatósági feladatot ellátó köztisztviselő, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő részére az építésügyért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter), az előző két pontba nem tartozó, külön jogszabályban építésügyi vizsgára kötelezett személyek részére a miniszter szervezi. A külön jogszabályban építésügyi vizsgára kötelezett személyeken az építésügyi igazgatási szakértőket kell érteni. 8. A vizsgaidőpontok meghatározása A munkáltató közigazgatási szerv - az érintettek erre vonatkozó hozzájárulásával - a vizsgára kötelezett köztisztviselők névsorát a vizsgakötelezettség keletkezésének időpontjától számított 15 napon belül megküldi a vizsgaszervezőnek. A vizsgaszervező az építésügyi vizsga teljesítésére negyedéves bontásban éves vizsgatervet készít. A vizsgázó számára a vizsgaszervező figyelembe véve a vizsgára kötelezett számára az Éhk ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítésének határidejét jelöli ki az építésügyi vizsga időpontját, legalább két időpont választásának lehetőséget megadva. 4

5 A vizsgaterv a vizsga időpontjait, az építésügyi vizsgára való felkészítő várható időpontjait tartalmazza. Az építésügyi vizsgát igény (vizsgára jelentkezők megléte) szerint kell szervezni. 9. Felkészítő A vizsgaszervező a vizsgára jelentkezők számára az eredményes felkészülés céljából az építésügyi-vizsgakövetelményekből köteles felkészítőt tartani. A felkészítő időtartama 2 nap, az azon való részvétel nem kötelező. A felkészítő időtartamát, annak témaköreit a miniszter határozza meg. A felkészítő témakörei és időtartama a portálon érhető el. A munkáltató a vizsgakötelezett köztisztviselőt a felkészítő időtartamára köteles mentesíteni a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult. 10. Vizsga költsége Az építésügyi vizsga, valamint a vizsgaszervező által tartott felkészítő díjmentes a vizsgakötelezett részére. A vizsgáztatáshoz, felkészítőhöz szükséges feltételeket és költségeket a vizsgaszervező köteles biztosítani. A javítóvizsga is díjmentes. 11. A vizsgarendszer működtetése és felügyelete Az egységes vizsgakövetelmények biztosítása érdekében a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el. A miniszter látja el, illetve gondoskodik; a vizsga követelményeihez igazodó felkészítő tananyagról, közzétételéről. az írásbeli és szóbeli vizsgakérdések összeállításáról, közzétételéről. vizsgáztatói névjegyzék elkészítéséről, vezetéséről, közzétételéről. Az építésügyi vizsgák szervezéséhez, a bizottságok munkájához, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez a miniszter a vizsgaszervezők részére szakmai módszertani útmutatást ad. 5

6 II. rész A felkészítő és vizsga szervezése, menete és szabályai 1. A vizsgára jelentkezés A vizsgára jelentkezni az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet, melynek tartalmát a miniszter határozza meg. Az I. rész 2.1. pontjában meghatározott vizsgára kötelezett részére a jelentkezési lapot a munkáltató bocsátja a jelölt rendelkezésére. A vizsgaszervező a munkáltatóval áll kapcsolatban, ezért a vizsgához kötődő minden nyilatkozat megtételére csak a munkáltató útján kerülhet sor. A jelentkezési lapot a munkáltató küldi meg a vizsgaszervezőnek. A vizsgára jelentkezés csak akkor érvényes, ha azt a munkáltató záradékolta. (A jelentkezési lap adattartalmáért a munkáltatót terheli a felelősség.) Az I. rész 2.2. pontjában meghatározott vizsgára kötelezett a jelentkezési lapot a portálról töltheti le. 1.1 A vizsgára jelentkezés határideje A jelentkezési lapot a munkáltató a vizsgakötelezettség keletkezésének időpontjától számított 15 napon belül megküldi a vizsgaszervezőnek. Az elkésett jelentkezést a soron következő vizsgaidőpontra leadott jelentkezésnek kell tekinteni. 2. A felkészítő szervezése A vizsgaszervező a vizsgára jelentkezők számára az eredményes felkészülés érdekében, a vizsgaanyagból köteles felkészítőt szervezni. A felkészítőn oktatóként a miniszter által nyilvántartásba vett személy jelölhető ki. A felkészítő időpontját, az oktatók nevét, amely részletesen tartalmazza az általa oktatott témát, órabeosztását, a felkészítő helyszínét a miniszternek (az e-epites.hu portálon közzétett címre) a felkészítő előtt legalább 15 nappal előzetes jóváhagyásra elektronikusan, és postai úton meg kell küldeni. Amennyiben a miniszter a bejelentésre a bejelentés megérkezését követő 3 munkanapon belül elektronikusan észrevételt nem tesz, illetve a megfelelő oktató kijelölésére e határidőig nem intézkedik, azt úgy kell tekinteni, hogy a miniszter a bejelentéssel egyetértett, azt tudomásul vette. 2.1 A felkészítő előkészítése és lebonyolítása A vizsgaszervező a felkészítőre történő jelentkezést nyilvántartásba veszi, és a felkészítő időpontja előtt legalább 15 nappal tájékoztatja a jelöltet a munkáltatóján keresztül - a felkészítő napjáról, kezdési időpontjáról, helyszínéről. (A vizsga felkészítő és vizsgára jelentkezés nyilvántartásba vétele a portálról tölthető le.) A felkészítő tanfolyami csoportokat legfeljebb 50 fős hallgatósággal lehet kialakítani. A vizsgaszervező a meghatározott csoportlétszámtól indokolt esetben eltérhet. A tanfolyamhoz olyan termet kell biztosítani, ahol a jegyzetelés és az oktatástechnikai eszközök használata (írásvetítő, projektor) megoldható. Az építésügyi vizsga felkészítő megtartására oktatóként a vizsgáztatói névjegyzékben nyilvántartott személy kérhető fel. A felkészítőt a meghatározott tematika alapján kell lebonyolítani. 6

7 Az oktatónak: tartania kell a felkészítő témakörei és időtartama meghatározott sorrendjét és óraszámát, felkészítő alatt megfelelő óraközi szünetet kell biztosítania. 2.2 Felkészítő lemondása, halasztása A felkészítőn való részvétel lemondására, időpontjának módosítására a felkészítő kezdő napját megelőző 6 munkanappal korábban a munkáltató útján van lehetőség (szankció nincs, azonban a létszám ismerete a szervezőnek szükséges). 3. A vizsgák előkészítése Az építésügyi vizsgát a külön jogszabály szerinti felnőttképzési nyilvántartásba vételt követően az I. részben meghatározott vizsgaszervező végzi. A vizsgaszervező szervezi és látja el a vizsga előkészítésével, lebonyolításával és lezárásával járó teljes feladatkört. Egy-egy vizsgacsoportba legfeljebb főt lehet beosztani. A vizsgaszervező a jelentkezést nyilvántartásba veszi, és a vizsga időpontja előtt legalább 30 nappal tájékoztatja a vizsgakötelezettet a munkáltatóján keresztül - a vizsga napjáról, kezdési időpontjáról, helyszínéről. (A vizsga felkészítő és vizsgára jelentkezés nyilvántartásba vétele a portálról tölthető le.) 3.1 A vizsgabizottság felkérése Az írásbeli és szóbeli vizsgát 3 tagú bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsgaszervező kéri fel a vizsgáztatói névjegyzéken nyilvántartott személyek közül. A vizsgabizottság összeállításánál az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe kell venni. A felkért bizottsági tagokat a vizsgaszervező a vizsga időpontja előtt legalább 15 nappal jóváhagyásra felterjeszti a miniszterhez. 3.2 A vizsgázók kiértesítése A vizsgázókat a vizsgaszervező a vizsga időpontja előtt legalább 30 nappal tájékoztatja a vizsga napjairól, helyéről és kezdési időpontjáról. 3.3 A vizsgák lemondása, halasztása A vizsgaszervező által meghatározott, visszaigazolt vizsgaidőpont módosítása (lemondása, halasztása) csak különösen indokolt esetben engedélyezhető. A vizsgán való részvétel lemondására, vagy a vizsga időpontjának halasztására a vizsgát megelőző 6 munkanappal korábban a munkáltató útján - van lehetőség (különösen indokoltnak minősül: betegállomány, rendkívüli munkavégzés, külföldi kiküldetés. stb.) A munkáltató által megküldött halasztási kérelem alapján a szervező a jelöltet a következő vizsgaidőpontra veszi nyilvántartásba. A szervező erről a jelöltet munkáltatóján keresztül értesíti, melyben megjelöli az új vizsgaidőpontot, és a vizsga helyszínét. 7

8 III. rész A vizsga lebonyolítása, és szabályai Építésügyi vizsgára az bocsátható, aki a vizsga megkezdésekor megfelelő módon igazolja a személyazonosságát (személyigazolvány, útlevél, munkáltatói igazolvány stb. bemutatásával). A vizsgák nem nyilvánosak, azon csak a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai, valamint a vizsgabiztos lehetnek jelen, de az elnök a vizsgázó hozzájárulásával indokolt esetben engedélyezheti más személyek részvételét. A miniszter képviseletében felügyelőként 1 fő a szóbeli- és az írásbeli vizsgán is részt vehet. A bizottság munkáját a vizsga rendjéért, szabályosságáért felelős elnök vezeti, s a vizsgaszervező által kijelölt vizsgabiztos segíti. A háromtagú vizsgabizottságnak jelen kell lennie a vizsgák írásbeli vizsgarészén is, s a vizsgarészt követően helyben azonnal ki kell javítaniuk és minősíteniük az írásbeli dolgozatokat. A vizsgaelnök, illetve felhatalmazása alapján a vizsgabizottság tagja a vizsga megkezdésekor köszönti a vizsgán megjelenteket, ismerteti a vizsga menetét és szabályait és felhívja a vizsgázók figyelmét a vizsga esetleges felfüggesztésének következményeire. A vizsgaszervező a jelöltet először írásbeli, ezt követően pedig szóbeli vizsgára osztja be. 1. Az írásbeli vizsga Az írásbeli feladatlapokat tartalmazó borítékot az elnök a vizsgázók jelenlétében felbontja, és a vizsgabiztos segítségével kiosztja azokat a vizsgázók számára. Az írásbeli vizsga időtartama 120 perc, mely két részből tevődik össze. a vizsgaidő első részében (60 perc) a kiadott feladatlap elkészítése, segédlet igénybevétele nélkül a vizsgaidő második részében (60 perc) konkrét feladatok megoldása (jogeset kidolgozására), melyhez nyomtatott és a vizsgázó által hozott jogszabályok igénybe vehetők. (a szükséges jogszabályok listája a vizsga előtt az e-epites.hu portálon megtekinthető) A vizsgatárgyak írásbeli részében a jelölt arról ad számot, hogy mennyire képes egy építésügyi igazgatási probléma komplex gyakorlati elemzésére, a megoldásához szükséges intézkedések, eljárások kiválasztására, a végrehajtás menetének megtervezésére. Az írásbeli feladatlap kérdést tartalmaz, mely rövid kérdések megválaszolásából, teszt, és esszé kérdéstípusokból áll. 1.1 Az írásbeli feladatlapok javítása és értékelése Az írásbeli feladatlapot és jogesetet a bizottság elnöke és tagjai az írásbeli vizsgát követően együttesen javítják ki a miniszter által kiadott megoldások alapján. A feladatmegoldások iránymutatást adnak a bizottságnak a javításhoz, és az egyes feladatok értékeléséhez. Az írásbeli feladatlap összpontszáma 100. Az írásbeli vizsgadolgozat eredményének meghatározása az elért pontszámok alapján a következő: 61-től 100-ig = megfelelt 60 és az alatt = nem felelt meg 8

9 A kijavított dolgozatba a vizsgázó helyben betekinthet, a dolgozat értékelésével kapcsolatos esetleges kifogásával a bizottság elnökéhez fordulhat, aki a vizsga befejezéséig dönt a kifogás tárgyában. Sikertelen írásbeli vizsga esetén, a vizsgázó kifogásáról a bizottság elnöke a szóbeli vizsga megkezdéséig dönt. A sikeres és sikertelen írásbeli vizsga eredményét a szóbeli vizsga megkezdése előtt a bizottság elnöke hirdeti ki. A vizsga lezárását követően az írásbeli vizsga eredményeinek meghatározására vonatkozó további kifogás előterjesztésére nincs lehetőség. Amennyiben az írásbeli vizsga eredménye nem megfelelő, úgy vizsgakötelezett szóbeli vizsgára nem bocsátható. 2. A szóbeli vizsga Vizsgakötelezett a szóbeli vizsgát az eredményes (megfelelt) írásbeli vizsga megtételét követően kezdheti meg. A vizsga szóbeli részén a jelölt bizonyítja szakmai, közigazgatási tájékozottságát, felkészültségét. A vizsgakötelezett két tételt húz. A felkészüléshez legalább 20 percet kell számára biztosítani. A bizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgatárgyon belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a jelölt felkészültségéről. A szóbeli felelet során kellő időt kell biztosítani a vizsgázó számára a felelet kifejtésére. A tétel kifejtését szükség esetén kérdésekkel segíti a bizottság. A szóbeli vizsga eredményét, minősítését a bizottság tagjainak konszenzusos véleménye alapján kell kialakítani, vita esetén az elnök dönt a minősítésről. Minősítés: megfelelt, nem felelt meg 3. Az építésügyi vizsga minősítése A bizottság az írásbeli vizsgát pontértékkel minősíti. A vizsgáztató bizottság az írásbeli és szóbeli vizsgarészt külön-külön értékeli és a minősítést a két vizsga szöveges minősítése adja meg. A bizonyítvány minősítése: ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGÁT TETT 4. A vizsgabizonyítvány Az eredményes vizsgáról a bizottság bizonyítványt állít ki. A vizsga-bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha a jelölt mindkét vizsgarészt egyaránt eredményesen teljesítette. A vizsgaelnök az írásbeli és szóbeli vizsga befejeztével annak kiértékelését követően a vizsgázó részére átadja a bizonyítványt. A személyiségi jogok érvényesülését a vizsga teljes időtartama és a vizsgaeredmények kihirdetésekor, a bizonyítvány kiosztásakor biztosítani kell. A bizonyítvány adatait a vizsgabiztos vezeti be a vizsganyilvántartó könyvbe. A bizonyítvány sorszámának a vizsganyilvántartó könyv sorszámával meg kell egyeznie. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról kérelemre a vizsgaszervező a vizsganyilvántartó könyv alapján hiteles másolatot állít ki. 5. Javítóvizsga Sikertelen írásbeli vizsga esetén ismételt írásbeli vizsgát kell tenni, majd annak eredményes letételét követően szóbeli vizsga tehető. Sikertelen szóbeli vizsga esetén csak a szóbeli vizsgát kell megismételni. 9

10 Az eredménytelen vizsgát csak a jegyzőkönyvben kell szerepeltetni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni azt is, hogy a két vizsga közül melyikből, mikor tett eredménytelen, illetve eredményes vizsgát. Ha a vizsga bármely vizsgarészből eredménytelen, külön értesítésben a jelölt tájékoztatást kap a javítóvizsga napjáról, kezdési időpontjáról, helyéről. Az eredménytelen vizsga és a javítóvizsga között legalább 15 napnak el kell telnie. A lehetséges vizsgaidőpontok közül a javítóvizsgára kötelezett jelöli meg azt a vizsgaidőpontot, amikor munkáltatója egyetértésével javítóvizsgára bocsátását kéri. A vizsgázó által megjelölt új javítóvizsga időpontot a vizsgaszervező köteles figyelembe venni. A vizsga mindaddig ismételhető, amíg a köztisztviselő eredményes építésügyi vizsgát nem tesz. Javítóvizsgát csak az eredménytelen vizsgarészből (írásbeli, szóbeli) kell tenni. A javítóvizsgákról külön jegyzőkönyvet kell kiállítani. 6. Vizsgamulasztás Ha a jelölt a vizsgát önhibáján kívül mulasztja el munkáltatóján keresztül tájékoztatja a vizsgaszervezőt a vizsga napját követő 8. napig. Tartós betegállomány esetén a munkáltató köteles e tényt a vizsgaszervezőnek a köztisztviselő munkába lépését követő 8. napig az illetékes vizsgaszervezőnek jelezni. A vizsgaszervező a mulasztást követően értesíti a vizsgázót munkáltatóján keresztül a vizsga új időpontjáról, és a mulasztás okáról tájékoztatja a minisztert. 7. A vizsga felfüggesztése, rendje A bizottság munkáját a vizsga rendjéért, szabályosságáért felelős elnök vezeti, s a vizsgaszervező által kijelölt vizsgabiztos segíti. A háromtagú vizsgabizottságnak jelen kell lennie a vizsgák írásbeli vizsgarészén is, és a vizsgarészt követően helyben azonnal ki kell javítaniuk és minősíteniük az írásbeli dolgozatokat. Amennyiben a vizsgázó a vizsga rendjét súlyosan megsérti, az vele szemben a vizsga felfüggesztését vonja maga után, amelynek következménye a vizsgázó javítóvizsgára utasítása. A vizsgarend súlyos megsértésének minősül: meg nem engedett segédeszközök használata: a vizsgázó köztisztviselőhöz nem méltó magatartást tanúsít a vizsgán (pl. alkoholos állapotban jelenik meg vagy nem megfelelő hangnemet használ a vizsgabizottság tagjaival szemben), a vizsgázó a termet a vizsgabizottság engedélye nélkül indokolatlanul elhagyja, a vizsgázó társának segítséget nyújt vagy társa segítségét veszi igénybe. Arról, hogy a vizsgarend súlyos megsértése megvalósult, a vizsgaelnök dönt, és a vizsga felfüggesztéséről tájékoztatja a vizsgázót és a vizsgaszervezőt. A vizsga felfüggesztésének következményei: A vizsga felfüggesztésének tényét és annak indoklását írásban is közölni kell a vizsgázóval (helyszínen elkészített jegyzőkönyv), tájékoztatva őt, hogy ez a tény bejegyzésre kerül a vizsgajegyzőkönyvbe és erről a vizsgaszervező tájékoztatja a jelölt munkáltatóját és a minisztert. A vizsgabiztos a vizsgázó ezzel kapcsolatos véleményét a jegyzőkönyvhöz csatolhatja. 10

11 Abban az esetben, ha a vizsgaelnök csak a vizsga egyik részének (írásbeli vagy szóbeli) felfüggesztéséről dönt, a másik vizsgarész (amennyiben eredményesen zárult) teljesítettnek tekintendő. 9. Rendkívüli esetek a vizsgán Az írásbeli vizsga ideje alatt a terem csak különösen indokolt esetben hagyható el. A terem elhagyását a vizsgabizottság engedélyezi és ennek tényét a távozási és visszaérkezési időpont megjelölésével a vizsgázó írásbeli feladatlapjára rögzíti. A vizsgán előforduló rosszullét esetén a vizsgabiztos vagy a vizsgabizottság valamely tagja nyújtson segítséget az arra rászoruló vizsgázónak és szükség esetén gondoskodjék az orvosi ellátás megérkezéséről. 11