A Derecske-Létavértesi Kistérség foglalkoztatási szolgáltatással foglalkozó szervezeteinek bemutatása a 2013 év tekintetében.

Átírás

1 A Derecske-Létavértesi Kistérség foglalkoztatási szolgáltatással foglalkozó szervezeteinek bemutatása a 2013 év tekintetében Kutatási anyag Készült a TÁMOP /1/B LHH Kistérségek projektjei c. pályázatán belül

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés Kutatás Összegzés Mellékletek 2.o. 3.o. 6.o. 16.o. 18.o.

3 Bevezetés: A kutatás helyszínének tágabb környezete A december 16-án aláírt társulási megállapodással létrehozott Derecske- Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása Mikepércs kiválásának köszönhetően ma 10 településből áll, népessége meghaladja a 35 ezer főt, ami a megye lakosságának kb. 7%-a. Az 543 km2 területű kistérséget keleten az országhatár, északon a Debreceni és a Hajdúhadházi, nyugaton a Hajdúszoboszlói és a Püspökladányi, míg délen a Berettyóújfalui kistérségek határolják. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség 10 településéből 2 kisváros, (a névadó Derecske és Létavértes), 2 nagyközség (Bagamér, Hosszúpályi) és 6 község. 1 A térség az észak-keleti határ mentén kialakult, halmozottan hátrányos és elmaradott területsáv része, ugyanakkor szomszédos Kelet-Magyarország makro regionális térszervező központjával, Debrecennel. Gazdaságában a mezőgazdasági jelleg dominál. Találhatók ugyan ipari egységek, de azok többsége is a mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozik. A szolgáltatói szférát leginkább a tőkehiányos magánvállalkozások jellemzik. Magas a munkanélküliség, csökkennek a kiegészítő jövedelmet jelentő források. A Derecske-Létavértesi kistérség társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt heterogén, jelentős belső egyenlőtlenségek jellemzik, melyek alapján megkülönböztethetők a Debrecen közvetlen agglomerációjához tartozó, a 47. számú másodrendű út mentén, illetve a magyar-román államhatár mentén fekvő településcsoportok. 1 A Derecske-Létavértesi kistérség fejlesztési koncepciója és programja helyzetfeltárás, 2009.

4 Az egyenlőtlenségek ellenére a települések egyaránt küzdenek a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés nehézségeivel, valamint a munkanélküliséggel. 2 Foglalkoztatás A kilencvenes években végbement gazdasági átalakulás mérlege meglehetősen negatív a foglalkoztatás szemszögéből: általános tendenciaként jelent meg a munkahelyek számának csökkenése, az inaktivitás mértékének növekedése. Hajdú-Bihar megyében 1990 és 2001 között 44%-kal 138-ról 198 főre növekedett a száz foglalkoztatottra jutó inaktív keresők és eltartottak száma. A megyén belül ugyanakkor jelentős területi különbségek mutatkoznak: szembetűnő Debrecen és a Hajdúszoboszlói Kistérség kedvező, illetve a megye keleti részén elhelyezkedő határ menti kistérségek kedvezőtlen helyzete. A Derecske-Létavértesi Kistérség e mutató tekintetében, valamint az 1990 és 2001 közötti változás mértéke alapján is éppen ezért a mezőny alsó részén foglal helyet. A régió nyilvántartott álláskeresőinek száma 2009 első negyedévében átlagosan fő volt, amely mintegy fővel (9,5%-kal) meghaladta az előző év azonos időszakát. Az álláskeresők létszáma a régió minden megyéjében gyarapodott. A számbeli növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legjelentősebb (5 310 fő), a változás aránya azonban Jász-Nagykun-Szolnok megyében (15,8%). A régión belül megyei megoszlást vizsgálva a nyilvántartásban lévők 46,1 százaléka Szabolcs-Szatmár-Beregben, 33,7 százaléka Hajdú-Biharban és 20 százaléka Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt regisztrálva. 2 A Derecske-Létavértesi kistérség fejlesztési koncepciója és programja helyzetfeltárás, 2009.

5 A kistérségben igen magas a feketemunka aránya. Az eltitkolt jövedelmek aránya csaknem 37,3 % egy 2013-ban készült felmérés szerint. 3 3 Rejtett lakossági jövedelmek kistérségi szintű becslése. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet. Bublik Bence (ELTE TTK),Tóth István János (MKIK GVI)

6 Kutatás A TÁMOP /1/B projekt keretein belül készült el a Derecske-Létavértesi Kistérségben található foglalkoztatási szolgáltatásokat, ellátásokat és támogatásokat nyújtó intézmények összegyűjtése, az általuk nyújtott szolgáltatások feltérképezése, vizsgálata, szolgáltatások tartalmának, hatékonyságának, hatókörének vizsgálata. A tevékenység három fő részből állt. Elsőként összesítésre kerültek a kistérség foglalkoztatási szolgáltatást nyújtó intézményei, az általuk nyújtott szolgáltatások. Ide soroltuk azokat a szervezeteket is, melyek nem kistérségi székhellyel rendelkeznek, de itt nyújtanak szolgáltatásokat. Ezután kérdőív segítségével feltérképezésre kerültek a szervezetek meglévő szolgáltatásai. Módszer A kutatás első lépéseként sor került a térségben található foglalkoztatási szolgáltatást nyújtó szervezetekről egy adatbázis felállítására. Az elsődleges lista internetes megkeresésen alapult, majd ezt követte a telefonon illetve a hólabda módszerrel történő pontosítás. Ez azt jelenti, hogy a már megkeresett szervezetek munkatársait megkérdeztük, hogy a kistérségben mely más hasonló szolgáltatást nyújtó szervezetről van tudomásuk. Célunk az volt, hogy a lehető legpontosabb, naprakész listával rendelkezzünk a foglalkoztatási szolgáltató szervezetek számáról, tevékenységeikről. A szervezetek munkatársait személyesen illetve telefonon keresetük meg, több ízben is, hogy a válaszmegtagadás arányát csökkentsük.

7 A Derecske-Létavértesi Kistérségében foglalkoztatási szolgáltatást nyújtó szervezetek munkatársai közül 11-en töltötték ki kérdőívünket szervezetük nevében. A szervezetek Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület Kulturális és Ifjúságfejlesztő Sportegyesület Sáránd Hosszúpályi és Környéke Vállalkozói Egyesület Roma Láng Egyesület Létavértesi Kistérségért Humán Szolgáltató Egyesület Derecske Város Értelmi Fogyatékosainak és Segítőinek Egyesülete Ceipes Hungary Egyesület Csat Egyesület Munkanélküliséget Kezelő Alapítvány RÉS Egyesület Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár Fő tevékenységeik rendkívül sokfélék, az érdekképviseleti feladatok mellett főként munkaerő piaci tanácsadást, felnőttképzési szolgáltatásokat nyújtanak a szervezetek, de előfordul sporttevékenység vagy a közművelődési feladatok ellátása is.

8 Kutatás A szervezetek nemcsak tevékenységi körük meghatározásánál, hanem jelenleg nyújtott szolgáltatásaik tekintetében is megosztottak. Csak közel felük foglalkozik munkatanácsadással. A szervezetek közül csak elenyésző mértékben nyújtanak pályaválasztási tanácsadást, rehabilitációs tanácsadást,állásbörzét, foglalkoztatási tanácsadást. A szervezetek leginkább álláskeresési technikákat, álláskereső klubot tartanak jelenleg (2013 második félév).

9 A kutatásidőszakában került kiírásra és megvalósításra a TÁMOP pályázat. A konstrukció az aktív munkaerő-piaci politikák rendszerében potenciális szolgáltatóként megjelenő, munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek fejlesztését, kapacitásainak megerősítését, a megalkotott szolgáltatási sztenderdeknek való megfelelés segítését szolgálta. A konstrukció célja volt továbbá, hogy a kidolgozott sztenderdeknek megfelelően fejlődjenek a munkaerő-piaci szolgáltatók munkatársainak készségei; fejlődjön a munkaerő-piaci szolgáltatók szervezeti kultúrája, átlátható, transzparens protokollok alapján biztosítsák szolgáltatásuk minőségét, hatékonyságát, és az ügyfelek útját szervezetüknél. Az Észak-Alföldi régióban TÁMOP pályázatot 60 szervezet nyert, Hajdú- Biharban 29 szervezet, a Derecske- Létavértesi kistérségben pedig 2 szervezet. A Debreceni kistérségben 22 szervezet, Hajdúhadházi kistérségben 3, Balmazújvárosi kistérségben 1, Hajdúböszörményi kistérségben 1,

10 Hajdúszoboszlói kistérségben, Polgári, Püspökladányi, Berettyóújfalui kistérségben egy sem. 4 A megkérdezettek közül az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület, Derecske Város Értelmi Fogyatékosainak és Segítőinek Egyesülete, Ceipes Hungary Egyesület, Csat Egyesület, Rés Egyesület nyert, közülük két szervezet székhelye van a kistérségben (Derecske Város Értelmi Fogyatékosainak és Segítőinek Egyesülete- Derecske, Ceipes Hungary Egyesület- Hosszúpályi) A sztenderdben választott tevékenységek közül főként az álláskeresési technikák, kerültek megjelölésre, emellett szerepelt az álláskeresési tanácsadás, munkapróba, munkaköri beilleszkedés segítése, betanítás, munkaerő-piaci információnyújtás álláskeresőknek, munkáltatóknak. A kutatás során kiderült, hogy a szervezetek nagy része nem végez a munkaerő-piaci szolgáltatás hatékonyság mérésre szolgáló tevékenységet. 4

11 Az az öt szervezet, mely ezt a tevékenységet végzi, egyben utánkövetést is nyújt a munkaerő-piaci szolgáltatásban részt vett ügyfelek esetében. Az ügyfelek számának tekintetében is nagy a szórás a szervezetek között. Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár Derecske Város Értelmi Fogyatékosainak és Segítőinek Egyesülete nem nyújtott szolgáltatást a kutatás idejében. A bevont ügyfelek számának eltérését, szórását a megvalósított projektek eltérő ügyfélszáma okozhatja. Itt torzító hatást gyakorolhat, hogy a debreceni székhelyű civil szervezetek ügyfelei nem mind a kistérségből kerültek bevonásra. Fontos a munkaerő piaci szolgáltatások sikeressége szempontjából, hogy az ügyfelek honnan értesülnek a munkaerő piaci szolgáltatások elérhetőségéről. Kutatás során kiderült, hogy leginkább a személyes kapcsolatok dominálnak.

12 A munkaerőpiaci szolgáltatások elérhetőbbé tétele szempontjából fontos, hogy milyen hordozón juttathatjuk el az információt az ügyfeleknek. A szervezetek számos eszközt alkalmaznak. Ezek között szerepel plakát, szórólap, saját honlap, Facebook, egyetemi rendezvények, tájékoztatók, hirdetések, programfüzet. Itt külön említést érdemel a Facebook és a saját honlap, melyet több szervezet is használ, s egyben az elektronikus információszerzés elterjedéséről is tanúskodik. A szervezetek közti méretbeli és bevont ügyfelek számát tekintve is már megmutatkozott különbséget mutatja, hogy a megye területét tekintve hol nyújtanak szolgáltatást.

13 A civil szervezetek számára fontos a önmaguk és szolgáltatásaik finanszírozásának fenntarthatósága. Kutatásunkban vizsgáltuk, hogy foglalkoztatási szolgáltatást célzó programjaikat milyen mértékben biztosítják források. Állami támogatást, regionális pályázati forrást, egyik szervezet sem kap, és ügyfeleiktől sem tesznek szert bevételre. Egy-egy szervezet részesül kismértékű, összbevételük 10-20%-ára tehető támogatást önkormányzattól, magánszemélytől, illetve külföldi forrásból. Bevételeik nagy részét Európai Uniós pályázatokból szerzik.

14 A foglalkoztatási szolgáltatást nyújtó szervezetek ugyanannak a célcsoportnak (álláskeresők) kívánnak szolgáltatni, ezért előfordul, hogy egymás versenytársaivá válnak. Itt érdemes megjegyezni,hogy azok a szervezetek,melyeknek nincsenek konkurenseik valamennyien a kistérség egy-egy településéhez köthetőek, ott

15 van a telephelyük, és máshol nem nyújtanak szolgáltatást.(hosszúpályi és Környéke Vállalkozói Egyesület, Roma Láng Egyesület, Létavértesi Kistérségért Humán Szolgáltató Egyesület). A szervezetek ugyanakkor tájékozottak,ismerik azokat a szervezeteket, akik a konkurenseik az adott településen. Ezek az egyesületek debreceni telephellyel rendelkeznek,és más településeken is nyújtanak szolgáltatásokat.( Lépéselőny, Csat Egyesület, OTE) 2013-ban a legtöbb szervezetben vettek részt továbbképzésben a munkaerő piaci szolgáltatást nyújtó munkatársak. Ezek voltak: - álláskereső klubvezető képzés, - álláskeresési technikák képzés, - pályázatíró képzés, - munkaerő-piaci tanácsadás, - belső képzések a munkaerő-piaci szolgáltatások terén. Három szervezet munkatársai nem vettek részt továbbképzéseken.

16 Összegzés A Derecske-Létavértesi kistérség foglalkoztatási szolgáltatással foglalkozó szervezetei között 2013 első félévében végeztünk személyes megkérdezésen alapuló kutatást. Személyes megkereséssel, kérdőív segítségével feltérképezésre kerültek a civil szervezetek által nyújtott szolgáltatások. Fő tevékenységeik rendkívül sokfélék, az érdekképviseleti feladatok mellett főként munkaerő piaci tanácsadást, felnőttképzési szolgáltatásokat nyújtanak a szervezetek, de előfordul sporttevékenység vagy a közművelődési feladatok ellátása is. A szervezetek közül csak elenyésző mértékben nyújtanak pályaválasztási tanácsadást, rehabilitációs tanácsadást, állásbörzét, vagy foglalkoztatási tanácsadást. A munkaerőpiaci tevékenységek közül leginkább álláskeresési technikákat, álláskereső klubot tartanak. A civil szervezetek munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó munkavállalóiról elmondható, hogy többségük főiskolát végzett, de legalább érettségivel rendelkezik, és intézményében folyamatosan van foglalkoztatva. A civil szervezetek számára fontos a önmaguk és szolgáltatásaik finanszírozásának fenntarthatósága. A fenntarthatóságot szolgáló normatív finanszírozást, állami támogatást, regionális pályázati forrást egyik szervezet sem kap, és ügyfeleiktől sem tesznek szert bevételre. A szervezetek fő bevételi forrását az EU-s finanszírozású pályázatok képezik. A kistérségben foglalkoztatási szolgáltatást nyújtó szervezetek között nagy az eltérés. Azok, melyek nem kistérségi székhellyel, hanem debreceni központtal

17 működnek nagyobb ügyfélszámmal dolgoznak, tevékenységi körük is szerteágazóbb és az egész megye területén nyújtanak szolgáltatásokat. A munkaerőpiaci szolgáltatások elérhetőbbé tétele szempontjából fontos, hogy milyen hordozón juttathatjuk el az információt az ügyfeleknek. A szervezetek számos eszközt alkalmaznak. Ezek között szerepel plakát, szórólap, saját honlap, saját Facebook profil, egyetemi rendezvények, tájékoztatók, hirdetések, vagy nyomtatott programfüzet. Itt külön említést érdemel a Facebook és a saját honlap, melyet több szervezet is használ, s egyben az elektronikus információszerzés elterjedéséről is tanúskodik. A kutatásban felmért valamennyi civil szervezet indult és támogatást nyert a TÁMOP pályázat keretein belül, mely a civil szervezetek kapacitásainak bővítésére irányult. A konstrukció az aktív munkaerő-piaci politikák rendszerében potenciális szolgáltatóként megjelenő, munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek fejlesztését, kapacitásainak megerősítését, a megalkotott szolgáltatási sztenderdeknek való megfelelés segítését szolgálta. A pályázaton való sikeres részvétel sugallja azt a feltételezést, miszerint a szervezetek kapacitás fejlesztése sikeres volt. A kutatás során kiderült, hogy a szervezetek több, mint a fele nem végez a munkaerő-piaci szolgáltatás hatékonyság mérésre szolgáló tevékenységet. Az az öt szervezet, mely ezt a tevékenységet végzi, egyben utánkövetést is nyújt a munkaerő-piaci szolgáltatásban részt vett ügyfelek esetében. A nagyobb civil szervezetek konkurensei egymásnak, ennek tudomásában is vannak. Azok a szervezetek, melyeknek nincsenek konkurenseik valamennyien a kistérség egy-egy településéhez köthetőek, ott van a telephelyük, és máshol

18 nem nyújtanak szolgáltatást.(hosszúpályi és Környéke Vállalkozói Egyesület, Roma Láng Egyesület, Létavértesi Kistérségért Humán Szolgáltató Egyesület) ban a legtöbb szervezetben vettek részt továbbképzésben a munkaerő piaci szolgáltatást nyújtó munkatársak. Ezek voltak: - álláskereső klubvezető képzés, - álláskeresési technikák képzés, - pályázatíró képzés, - munkaerő-piaci tanácsadás, - belső képzések a munkaerő-piaci szolgáltatások terén Javaslatok: A kistérségben működő és szolgáltató civil szervezetek foglalkoztatási szolgáltatásnyújtása kapcsán összehangolt tevékenység szervezésre lenne szükség kistérségi szinten. A szervezetek között jelenleg is működő (informális) kapcsolatrendszer elsősorban a munkatársak egymásközti személyes ismeretségén alapul, esetleges, nem terjed ki a mindennapi munkavégzésre. A szervezetek aktuális projektjeikről a leginkább honlapjaikon nyújtanak információkat a kötelező nyilvánosság keretein belül, de ezek az információk nem terjednek ki egymás ügyfeleire, emiatt előfordulhatnak átfedések. A hatékony munkaerőpiaci szolgáltatás nyújtás előfeltétele az ellátásra szorulók naprakész adatbázisa lenne, mely a pályázatok benyújtása előtt is rendelkezésre állva, megkönnyítenék azok tervezését. Fontos lenne a munkaerőpiaci szolgáltatások folyamatos fenntartása is, de ennek megvalósítását nehezíti, hogy a szervezetek tevékenységeiket elsősorban EU-s pályázati forrásokból finanszírozzák, ezért működésük a megvalósítás helyszínei szerint sem és a projektek időbeni korlátozottsága miatt sem állandó.

19 Ezt normatív, tevékenységhez, ellátottak számához köthető finanszírozás segítségével lehetne feloldani. Fontos lenne emiatt is a munkaerő-piaci szolgáltatás hatékonyság mérésre szolgáló tevékenységet általánossá tenni, mindazon szervezetek számára, melyek ilyen tevékenység nyújtásával kívánnak foglalkozni. Ez lehetne a normatív finanszírozás előfeltétele is. A hatékony utánkövetés a munkaerőpiaci reintegráció hatékonyságát növelhetné egy naprakész információkat tartalmazó ügyfél adatbázis felállításával, ami szintén szervezetek közötti együttműködést, és egyben ezen a téren is felmerülő normatív finanszírozási igényt is jelent.

20 Mellékletek: 1. számú melléklet: Kérdőív Hajdú-Bihar megye Derecske-Létavértesi Kistérségében foglalkoztatási szolgáltatást, ellátást nyújtó szervezetek számára A tevékenység eredményeképpen egy tanulmányban összefoglalásra kerülnek a felmérés eredményei, javaslattétel a szolgáltatások összehangolására, erőforrások optimalizálására. A tanulmány eljuttatásra kerül a felmérésben résztvevőkhöz. Kérjük, hogy a megadott válaszok aláhúzásával, vastagításával a válaszok melletti számok bekarikázásával, illetve a kipontozott helyre való beírással adja meg válaszait! Kérjük, hogy lehetőség szerint egy választ jelöljön meg a megadottak közül, kivéve, ha a több válasz lehetőségére külön is felhívjuk figyelmét. A kérdőív kitöltése nem kötelező! ALAPINFORMÁCIÓK A szolgáltatást, ellátást megvalósító intézményről (szervezetről) Az intézmény (szervezet) neve:.. Az intézmény (szervezet) elérhetőségei: (Az intézményt a tervezett kiadványokban csak akkor tudjuk megjeleníteni, ha a település nevén kívül, legalább egy elérhetőségi adatot megadnak) Település:

21 Postai cím:.. Vezető neve, beosztása: Telefonszám:.. A TEVÉKENYSÉG 1. Mi a fő tevékenységük?......

22 2. Milyen foglalkoztatási szolgáltatást, ellátást nyújtanak? ző Néhány esetet, programot leszámítva jellemző Elvétve ill. csak ppen 1. Munkatanácsadás Pszichológiai tanácsadás 3. Pályaválasztási tanácsadás 4. Pályamódosítási tanácsadás 5. Egyéni álláskeresési tanácsadás 6. Rehabilitációs tanácsadás 7. Álláskeresési technikák oktatása Álláskereső klub Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, állásbörze 10. Munkaerő-piaci és foglalkozási Nem Jellem kiegészítéské foglalkozu nk ilyenne l

23 információ nyújtása, munkaközvetítés 11. Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása önállóan vagy tanácsadás keretében 12. Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás 13. Mentori szolgáltatás 14. Munkaerő közvetítés 15. Munkaerő kölcsönzés 16. Egyéb: Melyik a legjellemzőbb munkaerő-piaci szolgáltatásuk, ellátásuk?. 4. Melyik évtől nyújtják ezt a munkaerő-piaci szolgáltatást, ellátást?...

24 5. Nyertek-e támogatást a TÁMOP keretein belül? a. igen (6.ra) b. nem (8.ra) c. nem tudja 6. Milyen szolgáltatásaik vannak, melyeket a TÁMOP ben sztenderdizáltak? Melyeket nyújtották ezek közül korábban is? Hány munkatársuk nyújtja a szolgáltatásokat? Végeznek-e önök a munkaerő-piaci szolgáltatás hatékonyság mérésre szolgáló tevékenységet? a. igen (11-re) b. nem (12-re) c. nem tudja 10. Milyen mutatók alapján mérik a hatékonyságot?...

25 11. Végeznek-e önök utánkövetést a munkaerő-piaci szolgáltatásban részt vett ügyfelek esetében? a. igen b. nem c. nem tudja 12. Mekkora volt a munkaerő-piaci szolgáltatásban részt vevő ügyfélszámuk 2013-ban? Honnan értesülnek az ügyfelek a munkaerő-piaci szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről? (Több válasz is jelölhető.) családsegítő szolgálat, szociális intézmény ismerős önkormányzat internet újság, TV civil szervezet munkaügyi központ egyéb éspedig: Hány településen nyújtottak munkaerő-piaci szolgáltatást ban? a. csak a székhely szerinti településen b. környező településeken is c. az egész kistérségben d. a megyében e. egyéb éspedig:

26 ...

27 15. A foglalkoztatási szolgáltatást célzó programjaikat milyen mértékben biztosítják az alábbi források? Kérem, próbálja megbecsülni az utolsó 3 év tapasztalatai alapján! % 1. Állami támogatás 2. Önkormányzati támogatás 3. Országos pályázati források 4. Regionális pályázati források 5. Helyi önkormányzati források 6. Egyéb alapítványi, egyházi támogatás 7. Külföldi szervezetek támogatása 8. Magánszemélyek, cégek befizetései 9. Saját bevétel (termékek, szolgáltatások értékesítése) 10. A résztvevők, ügyfelek befizetései 11. Egyéb forrás, éspedig. 12. Összesen 100 % 16. A tevékenységük ellátása érdekében szükséges források megszerzésében vannak-e Önöknek konkurenseik? Több választ is megjelölhet! 1. Nincsenek 2. Hasonló feladatot ellátó intézmények, szervezetek

28 3. Hasonló területen működő, de más feladatot ellátó intézmények, szervezetek 4. Egészen más területen működő intézmények, szervezetek

29 17. A munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók iskolai végzettsége: Állandó, főfoglalko zású Részmunka idős munkaválla Szerződési, megbízási Alkalmi munkavál lalók alkalmazot tak lók jogviszonn yal dolgozó munkaváll alók 1. Gimnázium, szakközépiskolai érettségi 2. Főiskolai végzettség Egyetemi diploma Tudományo s fokozat (Phd, MD) Hány munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó munkatársuk vett részt továbbképzésen 2013-ben? fő

30 Milyen területen? Hány fő továbbképzését tartja szükségesnek jelenleg?.fő Milyen területen? Településükön nyújt-e más is munkaerő-piaci szolgáltatásokat? a, igen, (ha igen, hányan ) b, nem c, nem tudom Köszönjük a válaszadást!

31

32 2. számú Telep Postai cím Vezető Vezet melléklet ülés neve ő Szervezet beosz neve tása Országos Debre Arany Kádár elnök orszagost Tranzitfoglalko cen János u. 2 Erika ranzit@g ztatási I/3. mail.com Egyesület Kulturális és Sárán Nagy utca Fehér elnök firmus56 Ifjúságfejleszt d 51. ő é.hu Sportegyesület Sáránd Hosszúpályi és Hossz Bagosi út Havrilla elnök jozsi15@f Környéke úpályi 1. József re .h Vállalkozói u Egyesület Roma Láng Álmos Bocskai út Oláhné elnök olahne.bt Egyesület d 10. Tímea.hu, om Létavértesi Létav Sándor u. Flach elnök eszvilag@ Kistérségért értes 59. Istvánn fre .h Humán é u

33 Szolgáltató Egyesület Derecske Derec Morgó Sipos elnök Város Értelmi ske tanya 1. Sándor mail.com Fogyatékosain né ak és Segítőinek Egyesülete Ceipes Hossz Hosszúpál Hajzer elnök angelika. Hungary úpályi yi, Világos Angelik Egyesület u. 8., a ungary.ce Debrecen, ipes.org Nyíl u. 77. Csat Egyesület Debre Debrecen, Novotn elnök info@csat a Hátrányos cen Arany i Edit.hu Helyzetű János u 2. Rétegek Munkerőpiaci Csatlakozásáér t Munkanélkülis Debre Debrecen, Ráczné elnök mkalapitv éget Kezelő cen Mikszáth Szabó any@gma Alapítvány u 71. F- Gyöngy il.com 4., 4082 i Bagamér,

34 Törés u. 18. Rés Egyesület Debre 4025 György elnök resegyesu a Regionális és cen Debrecen, Attila let@gmail Lokális Barna u.com Munkaerőpiac 2. Fszt 1, Fejlesztéséért 4025 Debrecen, Simonffy u 2 B II/10. Derecske Derec 4130 Dr. igazg derkonyv Városi ske Derecske, Fülepn Művelődési Köztársas é Sipos.hu, Központ és ág u. Ilona muvkozp Könyvtár 107. Eszter ont.derec ske@gma il.com