MUNKAANYAG április

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MUNKAANYAG 2005. április"

Átírás

1 Környezeti Fenntarthatósági Útmutató EU támogatásokra pályázók és értékelõk számára MUNKAANYAG április

2 Tartalom AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA I. RÉSZ: A KÖRNYEZETI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE MINT HORIZONTÁLIS ELVÁRÁS 1. Mit jelent a környezeti szempontok érvényesítése, mint horizontális elvárás? 2. Mit jelent a fenntartható fejlõdés? 3. Hol jelenhetnek meg a környezetvédelem szempontjai a projekttevékenységek során? 4. Miért fontos és hasznos a pályázónak a fenntarthatóság környezeti szempontjainak érvényesítése? 5. Milyen támogatásokat és kedvezményeket vehet igénybe a pályázó a környezeti szempontok biztosítása érdekében? 6. Jár-e többletköltséggel a környezeti szempontok beépítése a projektbe? II RÉSZ: MINDEN PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÖRNYEZET- VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK III. RÉSZ: A PÁLYÁZAT TÉMÁJÁTÓL FÜGGÕ SPECIFIKUS KÖRNYEZETI KÖVETELMÉNYEK IV. RÉSZ: A FENNTARTHATÓSÁG KÖRNYEZETI SZEMPONTJAI- NAK ÉRTÉKELÉSE FOGALOMMAGYARÁZAT HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK 1

3 AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a környezetvédelmi szempontok a korábbinál jelentõsebb szerepet játszanak a fejlesztéspolitikában. A környezetvédelmi szempontok értelmezése és alkalmazása a projekt végrehajtása során számos esetben új kihívás a pályázók és a kormányzati felelõsök számára. A környezetvédelmi útmutató célja, hogy segítsen a pályázóknak és az értékelõknek: hogyan lehet megfelelni a környezetvédelem szempontjainak a pályázat készítése, a projekt megvalósítása, a létrehozott tevékenység, beruházás mûködése során éppúgy, mint a tevékenység felhagyását követõen. A környezetvédelem mindannyiunk számára fontos érték! A környezet állapota életminõségünk fontos eleme, alapvetõ pillére társadalmi jólétünknek. Állapotának megõrzése nem csak saját, hanem az eljövendõ generációk számára is fontos cél. Az Útmutató ahhoz kíván gyakorlatias segítséget, ötleteket adni, hogy ehhez a közös célunkhoz az Ön pályázata is hozzájáruljon. Javaslatunk az Útmutató gyors használatához 4 lépésben: 1. lépés: Kérjük tekintse át az I. rész segítségével azt, hogy mit értünk fenntarthatóság alatt, miért fontos a fenntarthatóság környezeti szempontjainak érvényesítése! 2. lépés: A II. részben találja meg azt, hogy milyen követelményeknek kell minden pályázatnak megfelelnie. 3. lépés: A III. részben találja meg azt, hogy milyen specifikus, csak az Ön pályázatára vonatkozó követelményeknek kell megfelelnie. 4. lépés: Az útmutató elolvasása, megértése után és az abban szereplõ ötletek figyelembe vételével könnyebben megválaszolhatóak lesznek a pályázati formanyomtatvány környezetvédelemhez kapcsolódó kérdései, illetve kérjük, hogy mindegy egyéb kérdésre adott válasznál is hangsúlyozza a környezetvédelmi érintettséget. 2

4 I. RÉSZ A KÖRNYEZETI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE MINT HORIZONTÁLIS ELVÁRÁS 1. Mit jelent a környezeti szempontok érvényesítése, mint horizontális elvárás? A fenntartható fejlõdés környezeti szempontjainak megvalósítását szolgáló feladatokat az Európai Uniós és a hazai szabályozás részben stratégiai dokumentumokban rögzíti: az Európai Unió Fenntartható Fejlõdés Stratégiája, az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja, a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program. Másrészt a Strukturális Alapokra vonatkozó szabályozás (1260/1999/EK rendelet) kiemel két olyan horizontális elvárást, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során figyelembe kell venni: az esélyegyenlõséget és a környezetvédelmet. A környezetvédelem szempontjainak érvényesítése, mint horizontális elvárás tehát azt jelenti, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósítandó projekteknek környezeti szempontból is ki kell elégíteni a fenntarthatóság követelményeit. A környezeti szempontok érvényesítése tehát európai elvárás, amelyet a projektek tervezése, elbírálása, megvalósítása, majd létrejöttük esetén utólagos értékelésük során figyelembe kell venni. Összefoglalva: A fenntarthatóság környezeti szempontjainak biztosítása horizontális elvárás: minden egyes támogatott projektnek figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, a projekt jellegéhez és témájához igazodva. 2. Mit jelent a fenntartható fejlõdés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükbõl veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. Ettõl a rendszertõl az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövõbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerû felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közös jövõnk jelentése 1987-ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erõforrásait és állapotát a növekvõ számú, és igényû emberiség veszélyezteti. A fenntartható fejlõdés olyan fejlõdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövõ nemzedékek esélyét arra, hogy õk is kielégíthessék szükségleteiket. A fenntartható fejlõdés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erõforrásait, amíg nem sértjük annak eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon, hogy mûködésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket. 3

5 A fenntartható társadalomban nincs értelme szétválasztani, s egymás felé rendelni a társadalmi, gazdasági és környezeti érdekeket, azok egy cél érdekében, egymástól elválaszthatatlanul kell, hogy együttmûködjenek. A fejlõdés és környezet minden kérdése összefügg, azaz környezetünk erõforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetbõl fejlõdéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minõségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minõségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetõbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk elõzni. Azért, hogy a környezetkárosodást megelõzzük, a környezeti szempontokat figyelembe kell vennünk fejlesztési döntéseink során, integrálni kell ágazati programjainkban, terveinkben, s projektjeinkben! A fenntartható fejlõdés tehát azt kívánja tõlünk, hogy a jelen és jövõ generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minõségét, értékeit megõrizzük. Ezt kívánják érvényesíteni azok az általános szempontok, amelyeknek minden pályázónak meg kell felelnie. 3. Hol jelenhetnek meg a környezetvédelem szempontjai a projekttevékenységek során? A környezeti szempontokat a projekttevékenység minden fázisában szem elõtt kell tartani: - a projekt tervezésében, - a projekt kivitelezése (telepítés, létesítés, építés) - a projekt eredményeinek mûködtetésében (megvalósítás), - a projekt tevékenység felhagyásakor. A tervezés gondoskodik arról, hogy a jelentõs negatív környezeti hatásokat felbecsüljék, s ha ilyeneket meghatároztak, akkor azokat elkerüljék, csökkentsék, vagy kompenzálják. Ennek módja alternatívák megfontolása, fõleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével. A tervezés során kell gondoskodni a nyilvánosság tájékoztatásáról, érintettségének felmérésérõl, véleményének figyelembe vételérõl. A projekt kivitelezése során a projekt menedzsmentnek érvényt kell szerezni a tervben szereplõ környezetvédelmi intézkedések megvalósulásának. Nemcsak a létesítés közvetlen, hanem közvetett környezeti hatásaira is figyelni kell, pl. anyagbeszerzések, szállítási útvonalak, stb. A mûködtetés során gondoskodni kell a jogszabályi elõírások betartásáról (pl. kibocsátási határértékek) és a kitûzött környezeti célok megvalósulásáról.. Itt is figyelembe kell venni a közvetett hatásokat, pl. nem elég egy terméket nagy környezeti gondossággal elõállítani, ha maga a termék károsítja, terheli a környezetet. Az életciklus szemlélet elfogadása, hogy már a tervezésnél gondolunk arra, hogy milyen környezeti hatása lesz annak, ha felfüggesztjük a projekt tevékenységet (pl. mi lesz az infrastruktúrával, mi lesz egy elhasználódott termékkel?). A projektciklus különbözõ szakaszaihoz igazodik a támogatásokat kezelõ intézmények tevékenysége is, akik több fázisban vizsgálják a környezeti követelményének való megfelelést: - a tervezés eredményét a benyújtott pályázatok elbírálása során, - a projekt kivitelezést a megvalósítás monitoringja során, 4

6 - a projekt eredményeit az utókövetés és az utólagos értékelés keretében. A környezetvédelem, mint horizontális elvárás tehát azt jelenti, hogy minden, a projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelni kell az adott tevékenységnek a célcsoportra gyakorolt hatására. A pályázó a környezetvédelem szempontjait alapvetõen két területen tudja erõsíteni: 1. saját menedzsmentjében, azaz szervezetének mûködtetésében, 2. a megvalósítani kívánt projekt során. Nyilvánvaló, hogy nagyon különbözõ pályázatokban kell érvényre juttatni a fenntarthatóság környezeti rendszerének elvárásait. Nem mindegy ugyanis, hogy átképzési programról, útépítésrõl, szélerõmûvek építésérõl vagy iskola korszerûsítésérõl szól a pályázat. Éppen ezért az útmutató kétféle típusú környezetvédelmi követelményeket tartalmaz: 1. általános környezetvédelmi követelményeket, amelyeket minden projekteknek figyelembe kell venni típusától függetlenül, továbbá 2. speciális környezetvédelmi követelményeket, amelyeket az egyes tevékenység típusoknál kell érvényesíteni. Figyelem: általános követelmény, hogy minden projektnek törekednie kell az fenntarthatóság szempontjainak minél erõteljesebb érvényesítésére. Összefoglalva: A fenntarthatóság környezeti szempontjainak az életciklus szemléletnek megfelelõen át kell hatnia az egész projektet: a pályázat megfogalmazásától az elsõ kapavágáson át egészen az utóértékelésig. A pályázónak mindennapi szervezeti mûködésében, és a projektmegvalósítás során egyaránt figyelembe kell vennie a környezeti szempontokat. 5. Miért fontos és hasznos a pályázónak a fenntarthatóság környezeti szempontjainak érvényesítése? Ne gondoljuk, hogy a környezeti szempontokat valami jólelkûségbõl, a természetben élõkkel szemben vállat együttérzés miatt kell figyelembe vennünk mindennapjainkban. Bár ez is kívánatos lenne, igazából saját, önzõ érdekünk környezetünk megóvása. Ha nem cselekszünk körültekintõn, akkor utólagos anyagi áldozatokat kell majd hoznunk, elért anyagi eredményeinkbõl kell áldoznunk a károsodások kijavítására, amelyek ráadásul legtöbbször már nem képesek pótolni a veszteségeket. Idõt és pénzt takaríthatunk meg azzal, ha gondosan járunk el a tervezés során, s idõben egyeztetjük elképzeléseinket a nyilvánossággal, megnyerjük támogatásukat. Különben, mint számos példa mutatja, az érintettek elégedetlensége akadályozni fogja elképzeléseink megvalósítását. A legjobb alternatíva kiválasztásával nemcsak környezeti-, és társadalmi problémákat elõzhetünk meg, de késõbbi kiadásokat is elkerülhetünk. Nagyon jól láthatjuk tehát, hogy a környezeti érdekek megvalósulása az egyik alapvetõ pillére társadalmi jólétünknek. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében mintegy ezer-milliárd forint értékû fejlesztés valósulhat meg. A készülõ projektek nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a társadalom minden tagja részesülhessen a források nyújtotta lehetõségekbõl. A 5

7 környezetvédelem elveinek érvényesítése hosszú távon elõnyöket jelent a helyi közösségek és az egész ország számára is. A fenntarthatóság környezeti szempontjainak biztosítása elõnyökkel jár a gazdasági vállalkozások, civil szervezetek számára egyaránt, már rövidtávon is. Egyre többen veszik tekintetbe azt is, hogy az általuk választott terméket, szolgáltatást kik, milyen körülmények között, hogyan állították elõ. Nem szívesen vesznek igénybe olyan szolgáltatást vagy terméket, amelyrõl tudják, hogy a környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával, a környezet károsításával állították elõ. A környezetvédelem elveinek biztosítása az alábbi gyakorlati elõnyöket jelenti: A pályázat teljesíti a támogatás odaítéléséhez szükséges környezetvédelmi minimumelvárást. A pályázat több pontot szerez, és ily módon nagyobb az esélye a támogatás megszerzésére. Sokkal könnyebb és hatékonyabb a környezeti szempontokat kezdettõl fogva szem elõtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint azokat utólagosan, drága pénzért beépíteni a projektbe, vagy még rosszabb esetben a környezetben okozott károk felszámolására költeni. A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele biztosítja a társadalmi elfogadottságot, növeli a fejlesztõ jó hírét. A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendõ környezetvédelmi gyakorlat vonatkozásában. A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak más projektek megvalósításához, további támogatások megszerzéséhez is. Összefoglalva: A fenntarthatóság elveinek érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem a pályázónak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet elismertségét, jó hírnevét. 6. Jár-e többletköltséggel a környezeti szempontok beépítése a projektbe? A környezeti szempontok biztosítása némely esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetõsége, illetve alkalmazottjai részérõl. Egyes esetekben a fenntarthatóságot szolgáló tevékenységek még költségmegtakarítást eredményezhetnek a napi mûködés során (pl. energiahatékonyság). Más esetekben viszont mûszaki fejlesztés, beruházás igényes lehet egy-egy elvárásnak való megfelelés (pl. kibocsátási normák betartása). Ezekben az esetekben a környezeti követelmények megvalósítása növeli a direkt költségeket, viszont segít elkerülni a késõbbi bírságokat, s ezáltal megtakarításokat jelent. Az ökológiailag hatékony megoldások elõnyt jelentenek azokkal szemben, akik nem valósították meg ezeket az szempontokat. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az egyes projektekhez kapcsolódó, a környezeti szempontok megvalósulását szolgáló beruházások az adott projekttípus elszámolható 6

8 költségkategóriáiba illõ költségei elszámolhatóak. Ennek köszönhetõen számos olyan, a fenntartható fejlõdést biztosító tevékenység, beruházás válik megvalósíthatóvá, melyeket korábban forráshiány miatt nem vittek véghez. Ez az útmutató és a fenntarthatóság környezeti szempontjainak idejekorán történõ figyelembevétele lehetõséget ad arra, hogy már a projekt megkezdése elõtt megnevezésre kerüljenek a szükséges fejlesztések, és így a pénzügyi tervezéskor már számolni lehet a környezeti szempontok biztosítása kapcsán felmerülõ költségekkel. Összefoglalva: A környezeti szempontok beépítése a projektbe egyes esetekben ugyan többletköltséget jelenthet, de ezek a költségek beépíthetõek a projekt költségvetésébe, így csak az önrész erejéig terhelik a pályázót. További elõny, hogy a környezeti gondosság növeli a jó hírnevet, segít elkerülni az esetleges szankciókat. 7

9 II. RÉSZ MINDEN PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Amint arra korábban utaltunk, az Útmutató kétféle környezetvédelmi követelményt határoz meg: 1. Általános követelmények: a jelen II. részben szereplõ követelményeket minden pályázatnak figyelembe kell vennie, függetlenül pályázata témájától. 2. Specifikus követelmények: a következõ III. részben szereplõ speciális követelmények a pályázatok témája alapján különböznek. Az általános követelmények után tehát Önnek a pályázata témájára érvényes speciális követelményeket is figyelembe kell vennie. Az alábbiakban a minden pályázatra nézve kötelezõ környezetvédelmi követelményeket három táblázatban mutatjuk be: 1. táblázat - Jogszabályi kötelezettségek: addig nem köthetõ támogatási szerzõdés, amíg a pályázó nem teljesíti a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit. 2. táblázat Környezetvédelmi követelmények a menedzsmentben 3. táblázat - Környezetvédelmi követelmények a projekt megvalósításában Összefoglalva: Alapvetõ elvárás a pályázókkal szemben, hogy projektjük feleljen meg a fenntarthatóság elvének, azon belül is az alapvetõ környezetvédelmi elveknek. Már a projekt megkezdése elõtt át kell tekinteni a tevékenység során a felhasználni kívánt természeti erõforrások körét, a környezetet érõ kibocsátásokat, a terület-felhasználás szerkezetét. A tevékenység során az életciklus-szemléletet kell alkalmazni: azaz nem csak a létesítés idõszakát kell vizsgálni a környezeti megfelelõség tekintetében, hanem az üzemelés és a jövõbeni felhagyás környezeti hatásait is át kell tekinteni. A létrejövõ új fejlesztésnek igazodnia kell az érintett környezet, térség, közösség sajátosságaihoz. 8

10 JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉGEK 1. TÁBLÁZAT Meg kell gyõzõdni arról, hogy a tervezett tevékenységhez szükséges-e környezetvédelmi engedély, pl. jár-e a tevékenység vízbe, levegõbe, talajba történõ szennyezõanyag kibocsátással, zaj és rezgés, valamint hulladék kibocsátással, vagy sért-e természetvédelmi érdekeket. Jelentõs környezeti hatásokkal járó tevékenységekre a környezeti hatásvizsgálat elvégzését az évi LIII. törvény írja elõ, és a környezeti hatásvizsgálatokról szóló 20/2001. Kormányrendelet mellékletében találjuk meg azokat a tevékenységeket, amelyek hatásvizsgálat elvégzése után engedélyezhetõk. Amennyiben a tevékenység KHV köteles, a pályázat befogadási feltétele, hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás elinduljon, a környezetvédelmi engedély a szerzõdéskötéshez szükséges. A 193/2001 kormányrendelet rendelkezik az egységes környezeti használati engedélyhez kötött tevékenységek körérõl. A kormányrendelet mellékletében találhatók azok a tevékenységek, amelyeknek eleget kell tenniük a szennyezés megelõzés európai elvárásainak. Amennyiben a tevékenység az egységes környezeti használati engedély megszerzéséhez kötött, a pályázat befogadási feltétele az eljárás elindítása. Összefoglalva: A javaslattevõnek meg kell gyõzõdnie arról, hogy az általa folyatni kívánt tevékenység megindításához szükséges-e valamilyen környezetvédelmi engedély. A pályázat befogadásának feltétele az engedélyezési eljárások megkezdése, annak igazolása. Környezetvédelmi szemlélet A MENEDZSMENTBEN Magát a projektet, majd az általa létrehozott fejlesztést is valaki, valakik mûködtetni fogják, s a mûködést valaki, vagy akár egy egész testület irányítani fogja. Az irányítást végzõk feladata, hogy állandóan figyelembe vegyék a környezeti követelmények érvényesítését, illetve a tevékenység hatása által érintettek jókörnyezet-minõségét. (Az útmutató részletes, projektspecifikus szempontrendszerrel szolgál (III. rész), hogy valóban a projektjéhez illeszkedõ környezeti elvárásoknak kelljen megfelelnie. Ha azonban mégis nehezen tudja értelmezni a projektspecifikus szempontokat pályázata tekintetében, akkor még hangsúlyosabban fordítson figyelmet a pályázatot megvalósító szervezet, a menedzsment szintjén értelmezett környezeti elvárások teljesítésére!) Mind a 2. táblázat, mind a 3. táblázat esetében töltse ki a szempontlista melletti értékelõ oszlopot, amely a környezeti szempontok figyelembevételének ét szolgálja. A táblázatok kitöltése a környezeti szempontok jobb megértését szolgálja, amely által egyszerûbbé válik a pályázati formanyomtatvány kitöltése is (az t tehát nem kell csatolnia pályázatához). 9

11 Írjon nullát az oszlopba, ha arról van meggyõzõdve, hogy a kérdéses szempont nem alkalmazható az ön által folytatott tevékenységre! Írjon mínusz jelet az oszlopba, ha úgy érzi, hogy nem tud a kívánt szempontnak megfelelni, mert az ön tevékenysége erre nem ad lehetõséget! Ezt indokolja is majd! Írjon plusz jelet az oszlopba, ha úgy értékeli, hogy a szempontot képes volt beépíteni a tevékenységbe! Arra is megkérjük, hogy írja le megjegyzésként, ha Ön olyan környezeti szempontot valósít meg, amely nem szerepelt a listában. Adott esetben ezt elõnyként értékelik. Figyelem! A következõkben felsorolt szempontok nem biztos, hogy az Ön projektjére is vonatkoznak. Csillaggal jelöltük meg azokat a szempontokat, amelyeket a nagyberuházásokon lehet számon kérni. A táblázatokban szereplõ 33 szempont magyarázatát megtalálja a fogalom magyarázat címû mellékletben, a 41. oldalon! 2. TÁBLÁZAT Szempontok a projekt elõkészítés során 1. A környezetvédelmi szabályozás ismerete és betartatása - Felsorolja a vonatkozó szabályozást 2. A tevékenység illesztése a II: Nemzeti Környezeti Program, illetve a helyi környezetvédelmi programok célkitûzéseihez. - Bemutatja az ehhez való illeszkedést 3. A telepítés, tevékenység helyének környezeti állapotának ismerete, a tevékenység lehetséges környezeti hatásainak becslése - Van erre vonatkozó felmérés és becslés 4. A telepítés, tevékenység helyszínén már meglévõ környezeti hatótényezõk ismerete, az összegzõdõ környezeti hatások figyelembe vétele - Van erre vonatkozó információ 5. Alternatívák vizsgálata a telepítés, tevékenység helyével és a tevékenység módjával kapcsolatban - Több alternatívát is említ, indokolja a választást 6. A környezeti hatások figyelembe vétele a projekt teljes életciklusa alatt (tervezés, megvalósítás, mûködtetés/üzemeltetés,felhagyás, létrehozott termékek hatása) - Bemutatta a teljes életciklust 7. A nyilvánosság tájékoztatása, véleményének kikérése, és az érdemi vélemények figyelembe vétele a projekt terv lehetõ legkorábbi szakaszában - Dokumentálta az egyeztetést Szempontok a megvalósulás során 8. Környezettudatos irányítási terv készítése* - Említi a készítés szándékát 9. Környezetvédelmi megbízott, felelõs kijelölése* - Megjelölte, vagy említi ennek szándékát 10. Monitoring terv készítése, a környezeti célkitûzések teljesülésének nyomon követése (környezeti teljesítmény értékelése) - Van ilyen terve, s bemutatta 11. A jelentõs környezeti hatások csökkentésére tervezett intézkedések végrehajtása - Van erre vonatkozó terve 12. A fejlesztés átláthatóságának biztosítása a nyilvánosság számára - Tervezi 13. A környezeti kockázatok feltárása, megismertetése az érintettekkel, havária, illetve kárelhárítási terv készítése* - Van kockázatbecslés és intézkedési terve 14. A dolgozók környezeti oktatása, környezeti szemléletük alakítása - Tervezi 10

12 15. A dolgozók környezet egészségügyi jó körülményeinek biztosítása - Van terve és beépítette a feltételek kialakítását a projektbe 16. Környezetvédelmi jelentések készítése, adat-és információszolgáltatás* - Tervezi 17. Környezeti auditálás végzése, intézkedési terv kidolgozása a környezetterhelés csökkentése érdekében* - Tervezi 11

13 Környezetvédelmi követelmények A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN 3. TÁBLÁZAT A természeti erõforrások fenntartható használata 18. A fejlesztõ a legjobb elérhetõ technikát, gyakorlatot követi 19. A fejlesztõ minimalizálta az anyag és energia igényt, biztosította az ökohatékonyságot 20. A fejlesztõ megelõzi, illetve minimalizálja a hulladékok keletkezését, illetve gondoskodik újra-használatukról 21. Megújuló, megújítható erõforrások használatának elsõbbsége 22 A. A jó minõségû termõföldek használatának kerülése 1. A jó környezet állapot megõrzése, biztosítása 23. A szennyezõanyag környezetbe történõ kibocsátásainak minimalizálása 24. Kibocsátási határértékek betartása 25. Toxikus anyagok környezetbe való kibocsátásának elkerülése A természetes térszerkezet megõrzése 26. A tevékenység helyigényének, hatásterületének minimalizálása 27. A természeti területek használatának elkerülése, már beépített területekre tervezett tevékenységek (barna mezõs beruházások). 28. Annak biztosítása, hogy a tevékenység hatásai nem sértenek védett természeti értékeket A tevékenység külsõ társadalmi költségeinek minimalizálása 29. A negatív és pozitív külsõ költségek figyelembe vétele a tevékenység során (költség-haszon elemzés) 30. Az emberi egészségre veszélyes tevékenységek mérlegelése 31. Környezeti kockázatok mérlegelése (kockázatbecslés) A természeti erõforrásokhoz való hozzáférés biztosítása 32. Annak vizsgálata, hogy a tevékenység sérti-e, akadályozza-e mások hozzáférését azonos, vagy más erõforrásokhoz. A kulturális identitás figyelembe vétele 33. Mennyiben épít a tevékenység a helyi természeti és emberi adottságokra 34. Hozzájárul-e a tevékenység a helyi kultúra megõrzéséhez, tárgyi, szellemi megnyilvánulásainak fejlesztéséhez 1 Kivéve a speciálisan gazdálkodási projektek esetében 12

14 III. RÉSZ A PÁLYÁZAT TÉMÁJÁTÓL FÜGGÕ SPECIFIKUS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK A következõ oldalakon a Ön projektje esetében megkövetelt specifikus környezeti szempontokat találja. A szempontok csoportosítása két elvet követ: egyrészt megkülönbözeti a projekteket a projekt tevékenységének jellege szerint, másrészt pedig a projekt típusa szerint (a 438/2001 EK rendelet szerint). A kétfajta csoportosítás mindegyikébõl kell választania egy-egy szempontrendszert, illetve, ha a projektje összetett, akkor ennél több szempontrendszert is figyelembe kell vennie. Önnek tehát nem kell a következõ oldalak mindegyikét végigolvasnia, hanem az alábbi listából kell kiválasztania a projektjére jellemzõ kategóriát, kategóriákat. A projekt tevékenységének A projekt típusa szerint jellege szerint oldal oldal Eszközbeszerzés 14 Mezõgazdaság 22 Magasépítés 15 Erdészet 233 Magasépítés-felújítás 16 Halászat 244 Mélyépítés 17 Vidéki területek fejlesztése 255 Mélyépítés-felújítás 18 Ipar 266 Képzés 19 Turizmus fizikai beruházás 277 Tanácsadás 20 Turizmus nem fizikai beruházás 288 Fejlesztés 21 Közlekedési infrastruktúra 299 Telekommunikáció infrastruktúra 30 Energetikai infrastruktúra 31 Egészségügyi infrastruktúra 32 Oktatási infrastruktúra 33 Üzleti infrastruktúra 34 Környezeti infrastruktúra 35 Településrehabilitáció 36 Humán erõforrás fejlesztés 37 A munkanélküliség kezelése Humán erõforrás fejlesztés Szociális beilleszkedés 38 Töltse ki a szempontlista melletti értékelõ oszlopot, amely a környezeti szempontok figyelembevételének ét szolgálja. Írjon nullát az oszlopba, ha arról van meggyõzõdve, hogy a kérdéses szempont nem alkalmazható az ön által folytatott tevékenységre! Írjon mínusz jelet az oszlopba, ha úgy érzi, hogy nem tud a kívánt szempontnak megfelelni, mert az ön tevékenysége erre nem ad lehetõséget! Ezt indokolja is majd! Írjon plusz jelet az oszlopba, ha úgy értékeli, hogy a szempontot képes volt beépíteni a tevékenységbe! Arra is megkérjük, hogy írja le megjegyzésként, ha Ön olyan környezeti szempontot valósít meg, amely nem szerepelt a listában. Adott esetben ezt elõnyként értékelik. 13

15 AZ ESZKÖZBESZERZÉS specifikus szempontjai Az eszközbeszerzés specifikus szempontjai A beszerzésre kerülõ eszközt ökohatékony módon állították elõ, s errõl van tanúsítvány (környezeti minõsítés) Az eszköz a legenergiatakarékosabb kategóriájában, s errõl van tanúsítvány Az eszköz üzemeltetése környezetkímélõ módon lehetséges Az eszköz elhasználódása után visszajuttatható a gyártóhoz Az eszköz elhasználódása után nem válik veszélyes hulladékká, vagy ha van ilyen komponense, annak elkülönítése és biztonságos kezelése megoldható Az eszköz újrahasznosítható anyagokat tartalmaz, elhasználódása után legtöbb komponense újrahasználható vagy újrahasznosítható Üzemeltetése során biztosított a környezeti kibocsátások minimális szintje Üzemeltetése, karbantartása nem jár toxikus anyagok környezetbe történõ kibocsátással Üzemeltetése nem igényel sok anyagmozgatást Üzemeltetése során nem keletkeznek jelentõs környezeti hatások Üzemeltetése során biztosított a keletkezõ hulladékok minimalizálása, a hulladékok újrahasználata, újra-hasznosíthatósága, vagy biztonságos lerakása Üzemeltetés során biztosított a keletkezõ hulladékok elkülönített gyûjtése, kezelése Veszélyes hulladékok keletkezése elkerülhetõ Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése biztosított A beszerzett eszköz üzemelése nem okoz károsodást védett természeti területek, természetes ökoszisztémák ökológiai állapotában. A beszerzett eszköz magas minõséget képvisel, alacsony karbantartási igényû A beszerzett eszköz karbantartása nem jár olyan ható tényezõvel, amely jelentõs környezeti hatást eredményez. A karbantartás hulladékkeletkezése minimalizált A beszerzett eszköz környezet-egészségügyi tulajdonságai megfelelõk, meggyõzõdtek róla, hogy a használat nem károsítja az emberi egészséget. Egészséget terhelõ hatások esetén biztosítható, hogy az üzemeltetés ne vezessen egészség károsodáshoz. Az eszköz üzemeletetése közben biztosítható a környezeti kockázatok elkerülése. 14

16 A MAGASÉPÍTÉS specifikus szempontjai A magasépítés specifikus szempontjai A tervezés során, az építési anyagok és technológia megválasztásánál ügyeltek az anyag és energiafelhasználás optimalizálására és a hulladékképzõdés minimalizálásra, az ártalmatlanítás költségeire minimalizálására Az építés minden munkafázisában ügyelnek az anyag és energiatakarékosságra Természetes építõanyagok használatára való törekvés Nem természetes anyagok közül a környezetileg tesztelt anyagok használatára törekszik Az építõk egészségét, biztonságát veszélyeztetõ környezeti kockázatok minimalizálása érdekében tett megfontolások Építésbõl származó környezeti és egészségügyi kockázatok elkerülése Az építés minden fázisában törekednek a szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása, pl. porkibocsátás minimalizálása Biztosított a jelentõs zaj és rezgésterhelések elkerülése Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású építõanyagok használatának elkerülése, gondolva az épület üzemeltetésére és a jövõbeli felújításokra, s a majd egyszer bekövetkezõ bontásra. Biztosított a szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása, annak racionalizálása által A tevékenység helyének kiválasztásához becsüljék fel az üzemelés során jelentkezõ környezeti hatásokat. A tevékenység helykiválasztása ne sértsen természetvédelmi értékeket Kerüljék a zöldmezõs helyszíneket Az építmény illeszkedjék a település képéhez Az építmény ne sértsen tájképi értékeket A tevékenység helyigényének minimalizálása Az építéshez használt felvonulási területek az építés befejezése után legyen ökológiailag helyreállíthatók, hasznosíthatók, biztosított legyen, hogy hulladékkal nem szennyezettek. A tevékenység helykiválasztása ne ütközzön az érintettek által fontosnak tartott környezeti szempontokkal. Az építés helyét egyeztessék a helyben érintettekkel A helykiválasztás vegye figyelembe a meglévõ közmûellátottságot, annak kapacitásait, lehetõség szerint ne igényeljen járulékos fejlesztést Közmûvek hiányában alkalmazzon egyedi, alternatív megoldásokat az energia ellátásban, szennyvíz és hulladék kezelésben. A kiválasztott hely megközelíthetõsége, egyéni és tömegközlekedési eszközökkel Más létesítményekkel történõ együttes hatás a forgalom növekedésére Gondolják meg az épület üzemelése közben felmerülõ környezeti kérdéseket! A keletkezõ hulladékok kezelése, gyûjtése, elszállítása, lerakása Az esetlegesen keletkezõ veszélyes hulladékok gyûjtése, elszállítása, lerakása, kezelése A szelektív hulladékgyûjtés lehetõségeinek kiépítése Az épület energiaellátásának tervezése, megújuló energiaforrások lehetséges szerepe Energiatakarékos üzemelési lehetõség Épület hõszigetelés megválasztása Épület zajszigetelése Épület tájolása, természetes megvilágítás Energiatakarékos épületvilágítás Energiatakarékos épületgépészeti berendezések beszerzése Víztakarékos megoldások alkalmazása (víztakarékos toalettek, csaptelepek, automatika, stb.) Melegvízellátás egy része megújuló energiaforrásokból, pl. napkollektor Épületszellõzési megoldások Épület környezetének kialakítása, parkosítás, megfelelõ mennyiségû zöld terület biztosítása Növények, zöldfelületek szerepe a belsõépítészeti megoldásokban 15

17 A MAGASÉPÍTÉS-FELÚJÍTÁS specifikus szempontjai A magasépítés-felújítás specifikus szempontjai Felújítás, bontással járó munkaszakaszának szempontjai A bontásból származó környezeti terhelések minimalizálása Bontási technológia környezeti minõsítése Porterhelés csökkentésére tett intézkedések Bontáshoz használt gépi eszközök környezeti megfelelõsége Bontásból származó hulladékok újrahasznosítási lehetõsége Bontásból származó hulladékok biztonságos lerakása Hulladékok szállítási útvonalának tervezése a terhelés, zavarás minimalizálása érdekében Bontásból származó veszélyes hulladékok elkülönített gyûjtése Bontásból származó veszélyes hulladékok biztonságos lerakása Felújítás, építéssel járó munkaszakaszának szempontjai Az építési anyagok és technológia megválasztásánál ügyeltek az anyag és energiafelhasználás minimalizálására Az építés minden munkafázisában ügyelnek az anyag és energiatakarékosságra Természetes építõanyagok használatára való törekvés Nem természetes anyagok közül a környezetileg tesztelt anyagok használatára törekszik Az építõk egészségét, biztonságát veszélyeztetõ környezeti kockázatok minimalizálása érdekében tett megfontolások Építésbõl származó környezeti és egészségügyi kockázatok elkerülése Az építés minden fázisában törekednek a szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása, pl. porkibocsátás minimalizálása Biztosított a jelentõs zaj és rezgésterhelések elkerülése Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású építõanyagok használatának elkerülése, gondolva az épület üzemeltetésére és a jövõbeli felújításokra, s a majd egyszer bekövetkezõ bontásra. Biztosított a szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása, annak racionalizálása által A tevékenység helyigényének minimalizálása Az építéshez használt felvonulási területek az építés befejezése után legyen ökológiailag helyreállíthatók, hasznosíthatók, biztosított legyen, hogy hulladékkal nem szennyezettek. Gondolják meg az épület üzemelése közben felmerülõ környezeti kérdéseket A keletkezõ hulladékok kezelése, gyûjtése, elszállítása, lerakása Az esetlegesen keletkezõ veszélyes hulladékok gyûjtése, elszállítása, lerakása, kezelése A szelektív hulladékgyûjtés lehetõségeinek kiépítése Az épület energiaellátásának korszerûsítése, megújuló energiaforrások lehetséges szerepe Energiatakarékos üzemelési lehetõség Épületszigetelés megválasztása Energiatakarékos épületvilágítás Energiatakarékos épületgépészeti berendezések beszerzése Víztakarékos megoldások alkalmazása (víztakarékos toalettek, csaptelepek, automatika, stb.) Melegvízellátás egy része megújuló energiaforrásokból, pl. napkollektor Épület környezetének kialakítása, parkosítás, megfelelõ mennyiségû zöld terület biztosítása Növények, zöldfelületek szerepe a belsõépítészeti megoldásokban 16

18 A MÉLYÉPÍTÉS specifikus szempontjai A mélyépítés specifikus szempontjai Az építés minden munkafázisában ügyelnek az anyag és energiatakarékosságra Természetes építõanyagok használatára való törekvés Nem természetes anyagok közül a környezetileg tesztelt anyagok használatára törekszik Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású építõanyagok használatának elkerülése Munkagépek, szállítási eszközök megválasztása, alacsony üzemanyag fogyasztás és alacsony szennyezõanyag kibocsátások Az építés minden fázisában törekednek a szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálására, pl. porkibocsátás minimalizálása Biztosított a jelentõs zaj és rezgésterhelések elkerülése Ügyelnek arra, hogy a mélyépítési munkák ne okozzanak változást az ökológiai feltételekben, különösen a vízháztartásban Biztosított a szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása, annak racionalizálása által Anyagnyerõ helyek környezeti szempontú megválasztása, közelsége, és anyagnyerés környezeti hatásainak csökkentésenak csökkentése A tevékenység helyigényének minimalizálása Természetes területek, élõhelyek elkerülése Védett természeti területek közelségének elkerülése, amennyiben jelentõs környezeti hatások léphetnek fel Az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele, a rendszer elemek sérelmének elkerülése Élõhelyi izolációk kialakulásának elkerülése vonalas létesítmények esetén A tevékenység helykiválasztása ne ütközzön az érintettek által fontosnak tartott környezeti szempontokkal. Az építés helyét egyeztessék a helyben érintettekkel Az építéshez használt felvonulási területek az építés befejezése után legyenek ökológiailag helyreállíthatók, hasznosíthatók, biztosított legyen, hogy hulladékkal nem szennyezettek. Más létesítményekkel történõ együttes hatás a forgalom növekedésére Karbantartási, fenntartási munkák környezeti hatásainak vizsgálata Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása A tevékenység helyszínének helyreállítását a felhagyás után tervezik Hulladékok keletkezésének minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése Kitermelt anyagok elhelyezésének kiválasztása ne sértsen környezeti érdekeket Sértett felszínek rekultivációja, faji, élõhelyi és termõföld hasznosítási szempontok figyelembe vételével Tájképi sajátságok figyelembe vétele Hagyományos tájhasználat figyelembe vétele Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Épített környezet megõrzése Archeológiai értékek feltárása, megõrzése Az építõk egészségét, biztonságát veszélyeztetõ környezeti kockázatok minimalizálása érdekében tett megfontolások Környezeti kockázatok elkerülése Emberi egészségre, biztonságra ható tényezõk figyelembe vétele A zöldmezõs helyszínek, illetve a jó minõségû termõföldek kerülése 17

19 A MÉLYÉPÍTÉS-FELÚJÍTÁS specifikus szempontjai A mélyépítés-felújítás specifikus szempontjai Felújítás bontásból származó környezeti terheléseinek kezelése A bontásból származó környezeti terhelések minimalizálása Bontási technológia környezeti minõsítése Porterhelés csökkentésére tett intézkedések Bontáshoz használt gépi eszközök környezeti megfelelõsége Bontásból származó hulladékok újrahasznosítási lehetõsége Bontásból származó hulladékok biztonságos lerakása Hulladékok szállítási útvonalának tervezése a terhelés, zavarás minimalizálása érdekében Bontásból származó veszélyes hulladékok elkülönített gyûjtése Bontásból származó veszélyes hulladékok biztonságos lerakása Bontási munkák során igénybe vett terület minimalizálása Bontási területek szomszédságában lévõ természetes élõhelyek zavarásának kizárása Bontási területek rekultivációja Mélyépítés építési fázisának szempontjai Vonalas létesítményeknél a korábbi vonalvezetés esetleges módosítása, a környezeti károkozás csökkentése érdekében Az építés minden munkafázisában ügyelnek az anyag és energiatakarékosságra Természetes építõanyagok használatára való törekvés Nem természetes anyagok közül a környezetileg tesztelt anyagok használatára törekszik Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású építõanyagok használatának elkerülése Munkagépek, szállítási eszközök megválasztása, alacsony üzemanyag fogyasztás és alacsony szennyezõanyag kibocsátások Az építés minden fázisában törekednek a szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálására, pl. porkibocsátás minimalizálása Biztosított a jelentõs zaj és rezgésterhelések elkerülése Biztosított a szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása, annak racionalizálása által Anyagnyerõ helyek környezeti szempontú megválasztása, közelsége, és anyagnyerés környezeti hatásainak csökkentése A tevékenység helyigényének minimalizálása Az építéshez használt felvonulási területek az építés befejezése után legyenek ökológiailag helyreállíthatók, hasznosíthatók, biztosított legyen, hogy hulladékkal nem szennyezettek. Karbantartási, fenntartási munkák környezeti hatásainak vizsgálata Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása A tevékenység helyszínének helyreállítását a felhagyás után tervezik Hulladékok keletkezésének minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Az építõk egészségét, biztonságát veszélyeztetõ környezeti kockázatok minimalizálása érdekében tett megfontolások Környezeti kockázatok elkerülése Emberi egészségre, biztonságra ható tényezõk figyelembe vétele 18

20 A KÉPZÉS specifikus szempontjai A képzés specifikus szempontjai A képzés szakterületi sajátságainak megfelelõn integrálja a környezeti ismereteket A képzés szakterületi sajátságainak megfelelõn erõsíti a helyes környezeti szemléletet Szakterületi sajátosságainak megfelelõn tartalmazza: A hatékony anyag és energiafelhasználás ismereteit Az anyag és energiatakarékosság ismereteit a fogyasztásban A környezettudatos fogyasztói magatartás ismereteit A legjobb elérhetõ technikákkal kapcsolatos ismereteket oktatja gyártási folyamatok esetében A szennyezõanyag kibocsátás és hulladékképzés minimalizálásának ismereteire oktat Ismeretei lehetõvé teszik a környezeti károk megelõzését Szakterületi sajátságainak megfelelõ integrálja a természetvédelem ismereteit Oktat az erõforrások korlátozott rendelkezésre állására, s azok fenntartható használatára Oktatja a különbözõ emberi tevékenységek környezet-egészségügyi összefüggéseit Oktatja a szakterületi sajátosságoknak megfelelõ környezeti kockázatokat és azok elhárításának, csökkentésének módját. A szakterületi sajátságnak megfelelõen feltárják az oktatott tevékenység környezeti terheléseit, oktatják azok megelõzésének, csökkentésének módját Rendszerszemléletre nevel Az oktatás megvalósulása alátámasztja a helyes környezeti szemléletet Az oktatási intézményben gondoskodnak a szelektív hulladékgyûjtésrõl Az energiatakarékosságról Egészséget kímélõ foglalkoztatásról (világítás, monitorok kiválasztása, stb.) Az egészséges táplálkozásról Pihenéshez szükséges zöldfelületrõl Törekszik a képzést kísérõ nyomtatott kiadványokat újrahasznosított papírra nyomtatni 19

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV 1 Az Egyetem a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0022 Aktív szakmai fejlesztés az LFZE Doktori Iskolában című projekt megvalósítása során a fenntartható fejlődés,

Részletesebben

Európai Unió környezetpolitikája

Európai Unió környezetpolitikája - Tájékoztató rendezvény - Fenntarthatósági ismeretek 2010. április 1. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C Bátor Nyírbátor - Térségfejlesztési

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Mai nap témái

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Mai nap témái - Esélyegyenlőség, fenntarthatóság - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C Bátor Nyírbátor - Térségfejlesztési kapacitások megerősítése

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós pályázatok és projektek felépítése A pályázati dokumentáció tartalma Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati adatlap Egyéb útmutatók Útmutató

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban A KMOP végrehajtásának tapasztalatai környezetvédelmi szempontból Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban Alapelv: A KMOP fejlesztéseinek a régió fenntarthatóságának kialakítását kell szolgálni. A regionális

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Energy Saving Environmental Program 1

Energy Saving Environmental Program 1 AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ENERGIAKÖZÖSSÉGEK NYITÓRENDEZVÉNY 2011 November 25 GÖDÖLLŐ Quirin Andrásné GREEN DEPENDENT INDEPENDENT Ha energiafüggő vagyok és odafigyelek

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési

Részletesebben

ÁROP-1.A.5-2013. Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára

ÁROP-1.A.5-2013. Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára ÁROP-1.A.5-2013 Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára Pályázók köre: települési nemzetiségi önkormányzatok, területi (megyei) önkormányzatok, önkormányzati társulások,

Részletesebben

A) Esélyegyenlőség érvényesülése

A) Esélyegyenlőség érvényesülése Projekt Adatlap 3. számú melléklet A) Esélyegyenlőség érvényesülése A következő táblázat kitöltésével mutassa be, hogy a projekt végrehajtásának és fenntartásának időszakában miként kívánja erősíteni szervezete

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. április 27. A hulladékképződés

Részletesebben

ISO 14000-es szabványrendszer

ISO 14000-es szabványrendszer ISO 14000-es szabványrendszer Szabvány Jele Hazai jelzet Szabvány címe ISO 14001 MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO 14004 MSZ EN

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben