ENTZ BÉLA PROFESSZOR TUDOMÁNYOS MŰKÖDÉSE

Átírás

1 ENTZ BÉLA PROFESSZOR TUDOMÁNYOS MŰKÖDÉSE FRANK L JÓZSEF ïiruz Béla március 10-én született Kolozsváron és január 14-én hunyt el Pécsváradon. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetem orvosi karán végezte el kitűnő eredménnyel. Ugyanott avatták orvosdoktorrá október 21-én. Már egyetemi hallgató korában az anatómus Thanhoffer, majd a kórboncnok Genersich mellett dolgozott. Mint orvos továbbra is a budapesti I. sz. kórbonctani intézetben folytatta működését Genersich tanítványaként, mint gyakornok, II., majd I. tanársegéd és 1912-ben mint adjunktus. Közben december 17-én a budapesti tudományegyetem orvoskari tanártestülete,,a csecsemőkori betegségek kórbonctanábóf magántanárrá képesítette januártól szeptember l-ig a Szt. István kórház kórboncnok főorvosa, 1918 januártól 1918 augusztus végéig az állatorvosi főiskolán a kórbonctan nyilv. r. tanára. Közben katonai szolgálatot is teljesített. Számos kitüntetést kapott és törzsorvosi ranggal szerelt le. Végül a pozsonyi tudományegyetem meghívására április 3-án kinevezték a kórbonctan ny. r. tanárává. A politikai viszonyok megváltozása következtében néhány éven át Pesten tartotta előadásait, majd 1924-ben az egyetemmel együtt Pécsre költözött. A sors érdekessége, hogy milyen sok hasonlatosság akad Genersich és Entz pályája között. Genersich 25 éven át ( ) volt a kolozsvári egyetemen a kórbonctan professzora. Nagy szerepe volt az egyetem megszervezésében és főleg az ő munkájának köszönhető a kórbonctani intézet felállítása. Ez volt hazánkban az első olyan intézet, melyet a kórbonctani oktatás és kutatás céljára építettek, s amely a külföldi hasonló intézetekkel minden tekintetben felvehette a versenyt": így emlékezik meg róla nekrológjában Entz, a tanítvány. 1 Hasonlóképpen Entz 1924-től évtizedeken át működött Pécsett és hervadhatatlan érdeme, hogy Pékár Mihállyal, az élettan tanárával karöltve megszervezte a pécsi egyetemet. Amikor a 30-as évek gazdasági nehézségei miatt veszélybe jutott az egyetem sorsa, bátran és szívósan, de egyszersmind eredményesen is állott ki érte, pedig tudatában volt annak, hogy a magas körök nem fognak megfeledkezni a revansról. A továbbiakban eltért egymástól a tanár és tanítvány sorsa. Genersich megkapta a pesti katedrát. Entz Pécsett maradt: nem hívták meg a pesti tanszékre, ahogy azt joggal elvárhatta volna. Ellenfelei jól számítottak. Tudták, hogy a pozsonyi, ill. pécsi egyetemre meghívás alapján került, s ezért nem tartja ildomosnak megpályázni egy 1 Szepesszombati Genersich Antal dr. Gyógyászat 1918.

2 másik katedrát; tehát pályázatot írtak ki. A két fél harcából a pécsi egyetem került ki győztesen: ott dolgozott tovább a magyar kórboncnokok nesztora, majd napjainkban mint az MTA levelező tagja, és végül mint a Munka Vörös Zászló Érdemrenddé! kitüntetett nyugalmazott egyetemi tanár. Nyugdíjazása, majd az utána ért méltánytalanságok nem csökkentették szellemi frisseségét és alkotó erejét. Folytatta a már korábban megkezdett archaeopathologiai kutatásait a Pécs körüli új-kőkorszaki temetőkben. A csontvázakon észlelt kóros elváltozásokról szóló, utolsó tanulmánya úttörő jelentőségű. Tudományos működése a magyar pathologia fejlődésére igen nagy hatással volt. Közel 100 munkát írt. Ezek a klasszikus magyar kórbonctan legkiválóbb alkotásai közé tartoznak. ízig-vérig morphologus. Ez azt is jelenti, hogy sohasem hagyja el a biztos tárgyi alapot. A 25 éves tanári jubileumára készült érmen e szavak olvashatók : Non fingendum, aut excogitandum, sed quod natura faciat observandum" = Nem képzelődni, vagy kitalálni kell, hanem megfigyelni azt, amit a természet csinál (Roger Bacon). Nagy elődei közül Morgagni volt az, aki egész életében azt vallotta, hogy egy szemernyi tény többet ér, mint egy mázsa elmélet". Önállóan megjelent munkái közül a legjelentősebbek : Kórbonctan". 2 Kevéssé ismert, torzón maradt mű, melyet ban kezdett füzetekben kiadni. Általános kóroktant s ezen belül bakteriológiát és parazitológiát is tartalmaz. A daganatok részletesen megírt fejezete a 704. oldalon megszakad. Valószínűleg az első világháborúval járó nehézségek akadályozták meg a befejezést. A kórbonctan és kórszövettan alapvonalai"? mely Csizió" néven közismert. Ebben olyan segédkönyvet adott a hallgatóság kezébe, mely a kórszövettani gyakorlatok elméleti anyagát tartalmazza. Mint az előszóban írja: Legrészletesebben a keringési zavarokat, gyulladásokat és a daganatokat tárgyaltam. Ezekben a fejezetekben a szövettani elváltozásokon felül a bonctani elváltozásokra, a kóroktant kapcsolatokra és a beteges elváltozások jelentőségére is kitértem". E három fejezet megismerése, megtanulása és az orvosi működés folyamán történő állandó alkalmazása nélkül minden diagnózis, therápia, megelőzés és gondozás bizonytalanná, hamissá és eredménytelenné válik. Az aránylag röviden, de mégis közérthetően tárgyalt anyagból külön említésre méltó a két specifikus gyulladásnak, a gümőkómak és a bujakórnak ismertetése. Nem marad el mögöttük a daganatokról szóló, részletesen összeállított fejezet sem. Kórboncolási technika", 1^ mely a Genersich Czakó-fél& munkát volt hivatva továbbfejleszteni. A syphilis kórtana és kórbonctana", 5 melyben teljes részletességgel feldolgozza e népbetegséget, miáltal mind kórtani, mind kórbonctani vonalon biztos alapot teremt a klinikai szemlélet és gyógykezelés számára. Mi a célja a boncolásnak". G Szellemesen tárgyalja a boncolás történetét. Egyben c Kórbonctan. Budapest, A kórbonctan és kórszövettan alapvonalai (= Csízió) Pécs, Kórboncolási technika. (Társszerző ifj. Johann Béla) Budapest, és A syphilis kórtana és kórbonctana Klny. Guszmann-Engel: A svphilis c. munkából. Budapest, Mi a célja a boncolásoknak. Pécs, 1930.

3 érthetően megvilágítja azt, hogy miért nem nélkülözheti az orvosi tudomány a boncolásokat". Folyóiratokban megjelent munkái közül elsőnek a spirochaeta paliidával foglalkozót említem meg. Ennek történetéhez hozzá tartozik, hogy 1905 elején Genersich intézetében a Levaditi-féle ezüstözéssel végzett szövettani vizsgálatokat. Ezek kapcsán veleszületett syphilisben elhalt magzatok májában számos egyforma, dugóhúzószerű képződményt találtak, melyeket mellékterméknek tartott. Ezután jött Schaudinn felfedezése. Erről csak annyit, hogy a syphilis kórokozóját már számos kutató vélte felfedezni, de eredménytelenül. Egy ilyen új, 1904-es lelet vol a Siegel-íc\c Citorrhictis luis-nak nevezett kórokozó", mely később zsírszemcsének bizonyult. Ennek ellenőrzésére kérte fel Lesser a berlini bőrgyógyász Schaudinnt, aki bakteriológiával foglalkozott. A betegeket Hoffmann válogatta ki március 3-án Schaudinn már az első syphilises beteg papulájának szövetnedvében kimutatta az első mikroszkópos készítményben a spirochaeta paliidát, mai nevén treponema pallidumot. Ezt később minden syphilises elváltozásban megtalálták és teljes bizonysággal megállapították, hogy a syphilisnek évszázadok óta keresve-keresett kórokozója. Schaudinn újfajta eljárást alkalmazott, a sötét látóteres vizsgálatot. E módszernél mint a fekete égbolton a fénylő csillagok a sötét látótérben csillogva mozognak a dugóhúzószerű spirochaeták. Felfedezését hiába mutatta be a berlini orvosegyesületben, mert Siegel hívei lehurrogták és az elnöklő Bergmann így zárta le a hangos ülést: most elnapoljuk a vitát, amíg valaki ismét fel nem fedezi a syphilisnek egy újabb kórokozóját" (Pólya). Entz Bécsben, Pal tauf intézetében olvasta Schaudinn beszámolóját, és az ábrákról azonnal ráismert a maga melléktermékeire". Hazatérve megismételte és kiterjesztette vizsgálatait. Az eredményről még 1906-ban beszámolt az Archiv für Dermatologie und Syphilis hasábjain Über das Vorkommen der Spirochaeta pallida bei congenitaler Syphilis" 7 című közleményében. Entz nemcsak elismerte Schaudinn felfedezésének jelentőségét, hanem meg is erősítette, elsőnek nagy emberi syphilises anyagon. Amerikában Flexner és Noguchi igazolták Schaudinn állításait. 8 Entz 1906-ban a Budapesti Orvosi Újságban írt megható nekrológot a kiváló tudósról, akit igen megviselt a berlini kudarc, melyet fokoztak a (meg nem nevezett) súlyos betegségével járó nagy szenvedések. A sors azonban kegyes volt hozzá, mert megérte felfedezésének teljes elismerését. Entz közleményét az újabb megerősítő cikkek egész sora követte; számos meghívást is kapott. Ifjú élete ( ) gyertyájának pislákoló fényét megaranyozta az a biztos tudat, hogy nem élt hiába, igazsága örök, emlékezete maradandó. Kimondottan kórbonctani jellegűek a következő közlemények: Keratosis pharyngis ; 9 Elvérzés a jobb belső fejütőér bujakóros arrosiójából ; 10 Aneurysma mycoticum Über das Vorkommen der Spirochaete pallida bei congenitaler Syphilis. Archiv für Dermatologie und Syphilis Nekrolog Schaudinn Frigyesről. Budapesti Orvosi Újság Keratosis pharyngis. Matematikai és Természettudományi Értesítő Elvérzés a jobb belső fej ütőér bujakóros arrosiójából. (Társszerző Berezovszky Emil) Budapesti Orvosi Újság 1908.

4 artériáé pulmonalis ; u Érdekesebb fejlődési rendellenességek a budapesti állami gyermekmenhely boncolási anyagából; 12 Gyomornyálkahártyával bélelt tömlő a mellüregben; 13 A bal tüdő hypoplasiája ; 14 Visszapillantás a kórbonctan történetére. (Tanszékfoglaló előadás. 1918) ; 15 A csontok növekedése és a csontsebek gyógyulása; 10 Kölcsönhatások az emberi szervezetben. 17 A daganatokkal feltűnően sok tanulmány foglalkozik: A daganatok természetrajza; 18 A vékonybél myomája; 19 A csecsemőkori béldaganatokról; 20 A daganatokról általában; 21 A szövetfejlődési rendellenességek jelentősége; 22 Kórszövettani leletek értékesítése a rák diagnosztikájában; 23 A rák kórtana az újabb kísérleti vizsgálatok megvilágításában (Rektori székfoglaló beszéd ). 2 * Külön megemlítem Leukaemiaszerű vérkép rosszindulatú daganat kapcsán" 23 című művét. Ebben határozottan felveti a fehérvérűség daganatos jellegének lehetőségét. A Néhány szó a megöregedés és a halál problémájához" 26 és Az öregkor pathológiája" 27 című munkái kimeríthetetlen tárházai a gerontológia problémáinak. Altalános pathológiai nézeteit fejtik ki: Értekezés a kórtani elméletekről" 28 ; De sedibus morborum" 29 ; Mi a betegség?" 30 Entz professzor úr életére és működésére ráillenek Horatius igéi: non omnis moriar,...dicar" = nem halok meg egészen,... emlegetni fognak. Tanításai, eszméi, életfelfogása maradandóak, nem enyésznek el, élnek és élni fognak. Átvették, magukévá tették és utódaiknak továbbadják őket tanítványai. Entz Bélának, a magyar orvosi kar nagy tanítómesterének egyénisége időálló, nem fog rajta sem a sápasztó halál, sem a halványító múlt, sem az évek szakadatlan múlása, sem pedig az idők rohanása ü Aneurysma mycoticum artériáé pulmonalis. Budapesti Orvosi Újság Érdekesebb fejlődési rendellenességek a budapesti állami gyermekmenhely boncolási anyagából. Budapesti Orvosi Újság Gyomornyálkahártyával bélelt tömlő a mellüregben (Társszerző Orosz D.) Gvógvászat A bal tüdő hypoplasiája. Magyar Orvosi Archívum Visszapillantás a kórbonctan történetére. Állatorvosi Lapok A csontok növekedése és a csontsebek gyógyulása. Természettudományi Közlöny Kölcsönhatások az emberi szervezetben. Természettudományi Közlöny A daganatok természetrajza. Természettudományi Közlöny A vékonybél myomája. Budapesti Orvosi Újság A csecsemőkori béldaganatokról. Orvosi Hetilap A daganatokról általában. A rákbetegségek (Somogyi). Budapest, A szövetfejlődési rendellenességek jelentősége. A magyar orvosok és természetvizsgálók 41. vándorgyűlése Kórszövettani leletek értékesítése a rák diagnosztikájában. Orvosi Hetilap A rák kórtana az újabb kísérleti vizsgálatok megvilágításában. Orvosi Hetilap Leukaemiaszerű vérkép rosszindulatú daganat kapcsán. (Társszerző Diabella Géza) Orvosi Hetilap Néhány szó a megöregedés és a halál problémájához. Gyógyászat Az öregkor pathologiája. Orvosi Hetilap Értekezés a kórtani elméletekről. Pécs, De sedibus morborum. Therapia Mi a betegség? Pécsi Napló 1929.

5 Z // s a m m e nf a s s u n g Béla Entz ( ) war vom Anfang des Jahres 1918 Professor der pathologischen Anatomie an der Universität zu Pozsony (Pressburg), welche nach dem den ersten Weltkrieg abschliessenden Friedensvertrag nach Pécs (Fünfkirchen) umgesiedelt wurde. Seine wissenschaftliche Tätigkeit übte eine grosse Wirkung auf die Entwicklung der Pathologie in Ungarn. Er verfasste beinahe hundert Arbeiten, die zu den vorzüglichsten Werken der klassischen ungarischen pathologischen Anatomie gehören. Der vorliegende Aufsatz wird durch das Verzeichnis der wichtigsten Werke von B. Entz ergänzt. J. FRANKL, Dr. med., CSc. Head Physician Kaposvár, Május 1 u. 12, Hungary, H-7400