Klímakárok hatása a növények termesztésére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Klímakárok hatása a növények termesztésére"

Átírás

1 Klímakárok hatása a növények termesztésére Dr. Kiss Erzsébet növénygenetikus szakmérnök A meteorológiai szakértők szerint, de saját tapasztalataink alapján is, az elmúlt 2-3 évtized időjárási eseményei nem csak hazánkban, de földünkön globálisan is klímaváltozásról tanúskodnak. Általános jelenséggé vált a melegedés, a szárazulás, a szélsőséges meteorológiai események gyakoriságának növekedése. Nem lehet kétséges, hogy a klímaváltozás legnagyobb mértékben a növénytermesztést sújtja, hisz a növényzet kitettsége a legnagyobb. A növénytermesztésben elszenvedett károk természetesen továbbgyűrűznek a vetőmag-előállítás, az állattenyésztés, a feldolgozóipar területére is, és összességében jelentős gazdasági károkat okoznak az egész gazdaságban. Jól példázza ezt a jelenséget éppen a évjárat szélsőségesen száraz időjárása is, hisz a legfrissebb KSH adatok alapján tavaly Magyarországon 41 % 4 millió t kukorica terméskiesés, ennek megfelelően mintegy 300 milliárd Ft árbevétel-veszteség következett be, aminek eredményeként % termény-árnövekedéssel kell számolnunk. A közgazdasági elemzők számításai szerint a várható átlagos árnövekedés a mezőgazdaságban 11, 5 %-os, az élelmiszeripari termékek körében pedig 7 %-os lesz. E sokkoló adatok ismeretében nem csoda, ha a legkülönbözőbb tudományos és gyakorlati fórumok témája a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás hatásainak elemzése, valamint a lehetséges beavatkozások számbavétele, melyekkel a károk jelentősen mérsékelhetők. A Meteorológiai Szolgálat internetes közzététele szerint (Szentimrei Tamás és Bihari Zita speciális interpolációjára kifejlesztett eljárása alapján) 1901 és 2009 között (az időszak átlagaihoz viszonyítva) a nyolcvanas évek elejétől intenzív melegedés kezdődött (1. ábra). Az évi középhőmérsékletek változásának területi eloszlását elemezve megállapítható, hogy 1980 és 2009 között a felmelegedés erősebb a keleti országrészben (2. ábra). A növénytermesztők szempontjából izgalmas az évszakok átlaghőmérsékletének változása is. Az adatokból megállapítható, hogy tavasszal az átlagos középhőmérséklet 10,4 C. Ez 109 év alatt át- 1. ábra Az éves átlaghőmérséklet alakulása Magyarországon ( ) 2. ábra Az évi középhőmérsékletek változásának területi eloszlása ( ) A meteorológia adatok alakulása január

2 fókuszban AZ időjárás A fagyos és a hőségnapok száma ( ) 3. ábra 4. ábra Magyarország éves csapadékösszegének %-ban kifejezett változásai ( ) 5. ábra A csapadékváltozás országrészenkénti %-os értékeinek alakulása Magyarországon lagosan 1,08 C-kal, illetve az utóbbi 30 évben 1,75 C-kal nőtt. Ennél is jelentősebb a megfigyelt nyári melegedés, mely az átlagos január 19,7 C-hoz viszonyítva 109 év alatt átlagosan 1,178 C-kal, illetve az utóbbi 30 évben 2 C-kal nőtt. Az őszi átlagos középhőmérséklet 9,9 C, míg a téli 0,0 C, melyek növekedése (0,67, ill. 0,65 C) sem a hoszszú (109 éves), sem a rövidebb (30 éves) időtartamot tekintve nem éri el a szignifikáns változás szintjét. Fontos azonban a hőmérsékleti szélsőértékek változása. Így például a fagyos napok (napi minimum hőmérséklet kevesebb, mint 0 C) száma 11 nappal csökkent, a hőségnapok száma pedig éves szinten (napi max. hőmérséklet nagyobb, mint 30 C) 6 nappal növekedett (3. ábra). Az egyik legizgalmasabb feladat Magyarország éves csapadékösszegének %-ban kifejezett változásait elemezni az elmúlt 30 év átlagához (568 mm) viszonyítva. A 4. ábra szerint a csapadékosabb évek a múlt század első felében voltak gyakoribbak, de az utóbbi néhány évben is előfordult nagyobb csapadékok miatt a csökkenés nem szignifikáns. A csapadékváltozás országrészenkénti %-os értékei azt mutatják (5. ábra), hogy az ország területének legnagyobb részén jelentősen csökkent az elmúlt 50 évben a csapadékellátottság, de főként a Ny-i, D-Ny-i és a Dél-Alföldi területeken. Az évszakok csapadékváltozása az éves átlagon belül nagyobb differenciákat takar! Így például a növénytermesztési folyamatokat nagymértékben befolyásoló tavaszi évszakban a csökkenés jelentősebb mértékű, mint a nyári, őszi-téli hónapokban. Konkrétan, tavasszal az átlagos csapadék 136 mm, a mért csökkenés 100 év alatt 20 %-os. Nyáron az átlagos csapadék 189 mm, amiben az elmúlt 100 év alatt nem lehet egyértelmű változást kimutat- 13

3 A csapadék szélsőségek előfordulási gyakorisága ( ) 6. ábra ni. Ősszel az átlagos csapadék 138 mm, míg télen 104 mm. A változás mindkét esetben a csökkenés irányába mutat, de nem szignifikáns. A csapadék szélsőségek előfordulási gyakorisága viszont jelentősen nőtt, erről tanúskodik a 6. ábra. A grafikonok szerint a csapadékos napok száma kevesebb lett, viszont a napi 20 mm-nél több csapadékú napok száma nőtt. Súlyos probléma, hogy a száraz periódusok hossza jelentősen nőtt, és a leesett csapadék napi intenzitása is növekedett, ami jelzi, hogy rövidebb idő alatt nagyobb mennyiség esik le. Szász Gábor, a Debreceni Egyetem meteorológiai tanszékének profeszszora is igazolja az közötti évek jellemző időszakai alatt végbement változásokat, nevezetesen a száraz évjáratok arányának jelentős növekedését, ezzel egyidejűleg a normál/átlagos évjáratok arányának csökkenését (7. ábra). A bemutatott adatok és ábrák egyértelműen bizonyítják, hogy a klímaváltozás jelei hazánkban is megmutatkoznak, melyek valós és tartós problémaként jelentkeznek a növénytermesztésben. Hatásuk a növénytermesztés jövedelemtermelő képességét, annak stabilitását és gazdaságosságát érinti elsősorban, de jelentős kihatással van a piaci lehetőségekre, mozgásokra is. Az évjáratok hatásai a termésátlagok alakulására A Magyarország kukorica átlagterméseinek alakulását ( ) bemutató 8. ábrán a sárga (aszályos évek) színjelzések alapján jól érzékelhetők az aszályos és a csapadékos évek hatásai a termésekben. Magyarázatot kell adnunk az elmúlt 2 aszályos év különbözőségeire, melyek a termésekben is jelentős különbséget okoztak. Mindkét év aszályosnak minősült a csapadék mennyisége alapján, de míg 2011-ben a szárazság főként a virágzás utáni, szemkitelési időszakra tevődött, addig 2012-ben már a vegetáció kezdetétől egy kumulálódott vízhiánnyal kel- Hidrológiai szésőségek előfordulásának gyakorisága (Szász-féle szárazsági index alapján) 7. ábra január

4 fókuszban AZ időjárás 8. ábra Kukorica termésátlagok alakulása Magyarországon között 9. ábra A repceterületek és teremésátlagok alakulása Magyarországon ( ) a szemkitelés egész időszakában jellemző aszály. Érdemes tanulmányozni Pepó Péter kimutatását a kukorica terméseredmények és ingadozások alakulásáról az elmúlt 31 évben (1. táblázat). A táblázatban jól elkülöníthetőek az egyes időszakok, így az ig terjedő évtized, mint a kukoricatermelés aranykorának időszaka, melyet elsősorban a termelési rendszerek által irányított és ellenőrzött magas szintű termelés jellemzett. Majd következett az 1990-től ig terjedő mélypont, mely főként a rendszerváltozást követő zűrzavaros idők eredménye, azaz a területek szétaprózódásának, a hiányzó szakértelemnek és a szükséges termelő 1. táblázat Termésingadozások Magyarországon a kukorica termésátlagaiban A meghatározó szántóföldi növények termésingadozása (Magyarország, ) Megjegyzés: Árendás Tamás (Martonvásár) közlése alapján lett számolni, amit még csak tovább súlyosbított a virágzás idején, majd Betak. ter. Termés 10. ábra Év Termésátlag (kg/ha) Átlag (kg/ha) Min. - max. (%) Termésingadozás (%) január 15

5 11. ábra A fő szántóföldi növények termésátlagai 2011-ben és 2012-ben Magyarországon (t/ha) ábra Átlagtermések évjáratonként és éréscsoportonként az állami regisztrációs kísérletekben között FAO 200 FAO 300 FAO 400 FAO ábra Átlagtermések évjáratonként és éréscsoportonként az állami regisztrációs kísérletekben ( ) Átlag: 10,45 t/ha Átlag: 11,24 t/ha Átlag: 11,40 t/ha Átlag: 11,24 t/ha Az évjárathatás sokkal erősebb, mint az éréscsoportok egymáshozviszonyított eltérései! eszközök hiányának következménye, melyet néhány súlyosan aszályos év ( ) csak tovább sújtott. A es időszak termésátlagaiban már határozottan tükröződik a termelési színvonal javulása, a magyar mezőgazdaság újbóli magára találása, azonban a 2000-es, a 2002-es, a 2003-as és a 2007-es rendkívül aszályos évek hatása itt is rányomta bélyegét a terméseredményekre. A 2010-zel induló évtized két ígéretes éve után a évi alacsony termésátlag újra nagymértékű kilengést okozott a terméssorban. Könnyen belátható tehát, hogy a megnyilvánuló jelentős termésingadozások hátterében minden esetben elsősorban az évjárathatás tehető felelőssé. Az őszi káposztarepce termésátlagait az közötti időszakban a 9. ábra mutatja. A grafikon szerint a hazai repcetermelés 2004-től 2-2,4 t/ha között stabilizálódott, köszönhetően a hibridek erre az időszakra eső felfutásának. A képet a repce esetében szépíti, hogy a realizált termésátlagokban csak a betakarított területek termése került beszámításra, de nem mutatja a kifagyott, kiszáradt és ezért kiszántott területek kárait. A fő szántóföldi növények termésingadozásait több kutató is tanulmányozta, így Martonvásáron Árendás Tamás és munkatársai is (10. ábra). Az ábrán jól látható, hogy a es évek alatt a legnagyobb kilengéseket a kukorica, míg a legkisebbeket a napraforgó mutatta. Ugyanez a tendencia érvényesült 2012-ben is, hisz a fő növények közül az MgSzH-NÉBIH adatai szerint a legnagyobb kárt újra a kukorica szenvedte el a évihez viszonyítva (11. ábra). Megállapítható, hogy a növények sorrendjében a terméscsökkenés a betakarított repcénél nem jelentkezett, sőt, 0,6 %-kal nagyobb lett az átlagtermés, a évihez képest, a búzánál viszont már 9, a napraforgónál 15, a szójánál 25, míg a kukoricánál már 41 %-os lett! A termésátlagok ingadozásai az állami regisztrációs kísérletekben is főleg az aszályos és a kedvező csapadékellátottságú években nyilvánulnak meg elsősorban, melyet a 12. ábra is bizonyít. Az ábra oszlopdiagramjai azt mutatják, hogy az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a nagy ugrást a aszályos évhez viszonyítva a évi kedvező évjáratban mért termések esetében mérhettük, eh január

6 14. ábra A búza és a kukorica árváltozásai a chicagoi árutőzsdén (CBOT) 2003 és 2012 között Megjegyzés: CBOT Kukorica (USD/bushel): fekete diagram CBOT Búza (USD/bushel): zöld diagram 15. ábra Az olajosnövények árváltozásai a BÉT-en 2007 és 2012 között (HUF) lásd a ábrát szerint ben jelentős terményár-növekedés jellemző a világ vezető tőzsdéin, és a Budapesti Árutőzsdén (BÉT) is. A 14. ábra a Chicagói Árutőzsde kukorica (fekete diagram) és búza (zöld diagram) 10 éves havi bontású árváltozásait mutatja (USD/ bushelben). Jól látható, hogy a évi a 2007-es aszályos évet követő csúcstól eltekintve 2009-től egy jelentős és állandósult árnövekedés jellemzi a piacot, és a 2012-es októberi árak jelentősen túlszárnyalják a év októberi árait is. A repce és a napraforgó tőzsdei árának változásait a BÉT-en (HUFban) között a 15. ábra, míg a kukoricáét ugyancsak Potori Norbert (AKII) adatai szerint a 16. ábra szemlélteti. Az utóbbi ábrák diagramjai jól szemléltetik, hogy a hazai árutőzsdén is nagyon jelentős változások, konkrétan növekedések következtek be az elmúlt évek hasonló időszakához viszonyítva a piaci árak tekintetében. A lehetséges kiváltó okok a tenyészidő folyamán mint közvetítő lépések, melyek terméscsökkenéshez vezetnek 16. ábra A kukorica tőzsdei árának változása a BÉT-en között (HUF) hez viszonyítva az éréscsoportok eltérései sokkal kisebb rendűek. Ezt igazolja az éréscsoportok szerinti adatrendezés és elemzés is a 13. ábrán. A betakarított termésmennyiségek azonnal kihatnak a tőzsdei árumozgásokra, a készletekre, a nemzetközi kereskedelem áraira. Potori Norbert, az AKII vezető munkatársa analízisei Ilyenek a növénytermesztés korai szakaszában a szárazság, vagy a hideg, vagy éppen a túl sok csapadék. A következmény a vetés előtti szakaszban a talajok kiszáradása, az optimális vetőágy létrehozásának korlátozása, ellehetetlenítése lesz, de ugyanígy a kelés is megszenvedheti a száraz, hideg, tömődött talajviszonyokat, a hatás pedig a rossz beállottság, a nem egyöntetű és nem intenzív korai fejlődésben, a nem megfelelő gyökérfejlődésben nyilvánul meg. A korai szárazság káros hatásaként könyvelhető el a gyomirtás hatékonyságának korlátozása is. (Például, ha szárazság lép fel a kezelés után, vagy ha a túl sok csapadék miatt kifutunk az időből) Korai hideghatás a kukoricában: például ha 2 igazi leveles állapotban következik be a fagypont alatti lehűlés, a 2 levél lefagy ugyan, de mivel a tenyészőkúp épen maradt még a január

7 fókuszban AZ időjárás 1. kép Liluló kukorica lehűlés vagy relatív tápanyaghiány hatására 2-3. kép Aszálykáros kukoricák 2012-ben talajfelszín alatt új levél képződik, így a növény túléli a károsodást. Veszélyesebb lehet a fagy hatása kukoricában 5-6 leveles korban, amikor a növekedési pont (tenyészőkúp) már kinőtt a talaj védelméből. Ha a növekedési pont elbarnult, elhalt, annak következménye biztosan a növény kipusztulása lesz. A 1. kép liluló kukoricát mutat a gyökérváltás idején, amit tartósabb lehűlés vagy relatíve tápanyaghiány okozhat. A különböző fejlődési fázisokban fellépő stresszhatások eltérő mértékű terméskiesést okoznak Könczöl Péter, a Monsanto nemesítője szerint. Kutatásai alapján a virágzás körüli stressz az optimálishoz képest 63 %, míg a szemkitelítődés idején fellépő stressz a termés 48 %-os csökkenését okozza. Első esetben a meddő tövek számának és a betegségekre való fogékonyságnak a növekedése, míg a második esetben a szemszám és a szárszilárdság csökkenése is kíséri a termésredukciót. Az 2. kép szerint 2012-ben jellemző volt a rossz megtermékenyülés, a korán leégett, leszáradt állomány (3. kép) mind a K-i, mind a Ny-i régiókban. A szárazság következtében egyenetlenül kelt repce 2011 őszén, majd a februári fagyban sok helyütt kifagyást is szenvedett (4-5. kép) ben a gyakori esőzések miatt felszaporodott szklerotíniás fertőzés a repcében szemmel is jól látható különbségeket és veszteségeket okozott a repcefajták és hibridek között (6. kép). Ugyanígy a kukoricában is megfigyelhető volt a csőfuzárium felszaporodása a nagy esők hatására (7. kép). A bemutatott képek igazolják, hogy a növény igényeitől eltérő időjárási anomáliákra a növények genotípusuktól eltérő mértékben ugyan, de reagálnak, s az egyes fejlődési szakaszokban elszenvedett stresszhatások kumuláltan a termésben és/vagy annak minőségében jelennek meg. Megoldást találni e káros hatások kivédésére, de legalábbis csökkentésére, ez a szakemberek elsőszámú feladata a jelen helyzetben. Jól érzékelik ezt az agrárágazat vezetői, valamint az agrártudományok és kutatások irányító szaktekintélyei is. Nem csoda, hogy napjainkban az e tárgyban rendezett szakmai fórumok és rendezvények száma megnőtt, és a legnépszerűbb szaklapok is folyamatosan beszámolnak a klímakárok enyhítésére tervezett vagy kidolgozott programokról. Lehetőségek a klímakárok csökkentésére A biológiai alapok fejlesztése a nemesítés hagyományos és új módszereivel Tudnivaló, hogy a vezető hazai és külföldi nemesítőházak már évek óta hatalmas anyagi és szellemi erőket fektetnek be a szárazságtűrő fajták/hibridek kifejlesztésére. A nemesítők eszközei, melyek felgyorsítják, hatékonyabbá teszik a célirányos szelekciót: precíziós DNS térképezés, dihaploid technológia, markergének használata hatékonyság növelés, időtakarékosság, GM-technológia alkalmazása A kutatók a kukorica 6 kromoszómáján azonosítottak olyan régiókat, melyek befolyásolják a vízhiányra adott választ, és a növények ellenálló képességét. (Ezek lehetnek rezisztenciagének a gyökérrendszer erősítésére, vagy a sejteket védő vegyületek: cukrok vagy méregtelenítő fehérjék termelésére, vagy a sztómák működésére.) Az aszálytűrő hibridek kifejlesztésében a nemesítők három fő irány mentén dolgoznak, melyek a növények egyedfejlődésének különböző szakaszaiban javítanák a szárazságtűrést: 1. A gyökérzet erősítése ezzel a tápanyag- és vízfelvétel javítása a cél. 2. Az együttvirágzás, s ezzel együtt a jó megtermékenyülés elősegítése. 3. A fotoszintézis fenntartása a lehető leghosszabb ideig, mellyel a zökkenőmentes szemkitelést és a jó magminőséget szeretnék elérni. A komoly nemesítői eredmények már most jól látszanak, hisz évről évre jobb, stressztűrőbb, elsősorban a szárazságra kevésbé reagáló hibridek jelennek meg. Én arra bíztatnám a termelőket, tanúsítsanak nagyobb január 19

8 4. kép Egyenetlenül kelt repce a 2011-es száraz őszön 5. kép 2012 februárjában a korán megnyúlásnak induló repce kifagyott bizalmat az új hibridek iránt, hogy változzon az a jelenlegi helyzet, hogy a termőterület közel 30 %-án még mindig a éves hibrideket termesztik. Higgyék el, a világ vezető nemesítői legalább 6-8 éven át tesztelik a forgalomba hozatal előtt a leghatékonyabb módszerekkel azokat az új, ígéretes hibrideket, melyek végül is a köztermesztésre kerülnek. Érdemes odafigyelni arra, hogy míg a világ legeredményesebb kukoricatermelő országában, az USA-ban a fajtaváltás 2-3 évenként megtörténik, addig nálunk ez az időszak legalább 4-5-szörös hosszúságú! A termesztéstechnológiában rejlő lehetőségek 1. Vetésváltás A mai növénytermesztési szerkezet túlságosan leegyszerűsödött, változatosabb vetésforgóra lenne szükség. Az már bizonyos, hogy a hosszú távú monokultúra időszaka lejárt, ami azt jelenti, hogy a kukoricát is legfeljebb 1-2 évig érdemes egymás után termeszteni. A vízigényes növények termesztésénél figyelembe kell venni az előveteményt, a tábla talajának 6. kép 2010 csapadékos tavaszán súlyos szklerotíniás fertőzés a repcében 7. kép 2010 csapadékos évjáratban a kukoricában is jelentős csőfuzáriumos fertőzés lépett fel vízkapacitását, az elmúlt fél évben lehullott csapadékot. A főleg Debrecenben, Pepó Péter vezetésével lefolytatott vetésváltási kísérletek jól bizonyítják a tri- és a dikultúrás termesztés előnyeit, melyet a 17. ábra bizonyít. Az ábra tanúsága szerint aszályos és átlagos években a di- és a trikultúra mindig jelentős előnyt hoz a termésben. 2. Talajművelés Száraz viszonyok között a legbefolyásosabb agrotechnikai tényező, mely felülírhatja a vetésidő és a tápanyag-visszapótlás hatásait. Cél: a talajban lévő víz megőrzése, a talaj vízbefogadó képességének javítása a talaj szerkezetességének és szervesanyag-tartalmának egyidejű növelésével. Hogyan? Egyrészt gyors, azonnali tarlóhántással, a műveletek összevonásával, a tarlómaradványok viszszahagyásával, a Birkás Márta professzor szerint oly fontosnak tartott szalmakalap biztosításával, szervestrágyázással, mulcsozással, másrészt a megfelelő talajszerkezetet biztosító régi és új eszközök rövid tárcsa, különböző hengerek, kultivátorok, mulcskultivátorok, altalajlazítók szakszerű alkalmazásával. A jelen helyzetben én személy szerint éppen a talajművelésben látom a leggyorsabban elérhető javulást. Az országban járva-kelve a szakember sajnos sokszor lehet elkeseredett az elnagyolt, elkésett talajművelések miatt, a nem megfelelő eszköz- és művelethasználaton. Pedig vannak határozottan jó példák is, olyan táblák, földek, melyek arról tanúskodnak, hogy művelői értik és szeretik a földjüket a lehető legjobb állapotban tartani. Sokan saját tervezésű gépekkel/gépkombinációkkal is próbálkoznak, és kiváló talajállapotokat érnek el. Ma már a kétkedők is elfogadják, hogy a szántás nem az egyetlen és mindenható eljárás, mert a rosszkor, rossz eszközzel és rossz kivitelezéssel végrehajtott szántás főleg, ha még az elmunkálása is elmarad! inkább Vetésváltás hatása a kukorica termésére (Debrecen, csernozjom talaj - Pepó Péter) Monokultúra Dikultúra Trikultúra 17. ábra január

9 árt, mint használ. Örömteli viszont, hogy a szerves anyagot gazdagító, a talaj szerkezetét és főleg a vízkészletét kímélő mulcsos művelés egyre inkább hódít, és az eke helyett sokszor használnak különböző mulcskultivátorokat. A középmély lazítók 2-3 évenkénti használata ugyancsak fontos, hogy a talaj vízbefogadó képességét növeljük, és a kapilláris vízmozgást a talajban elősegítsük. Az országban tevékenykedő gépgyártó és gépkereskedő cégek versenyt futnak az idővel és egymással, hogy a lehető legkorszerűbb talajkímélő gépeket kínálhassák. Érdemes lenne odafigyelni rájuk, és tanulni tőlük, vagy a már tapasztalatokkal bíró gazdatársaktól. Ha nincs pénz új eszköz megvásárlására, talán jobb megoldás a megfelelő eszköz vagy gépi munka bérlése, megrendelése, mint a mi saját, elhasználódott, a kívánt talajállapot elérésére alkalmatlan gépünk használata. Kiváló talajállapotot, aktív biológiai életet találhattunk a mulcskultivátorral elkészített talajban már kora tavasszal, még a es különösen száraz tavaszon is. 3. Vetéstechnológia A/ Vetésidő Sokéves tapasztalataink szerint a kukoricában az optimális vetésidő-tartomány korai szakaszában vetett állományok érik el a legjobb termést, és a legkisebb szemnedvességet. Tudnunk kell ugyanis, hogy a jelentős szárítási költség miatt a betakarításkori szemnedvesség-tartalom is nagyon fontos tényezője a jövedelmezőségnek. Kukoricában ezért úgy kell alakítani a vetésidőt, hogy a jellemzően fellépő kora júliusi hőséget és légköri aszályt elkerüljük/ megelőzzük. Fontos a több lábon állás: az arányos fajtaszerkezet kialakítása, a vetésidő intervallum növelése az optimum tartományon belül! Az agrotechnikai kutatások szerint egyre több olyan új hibridet találhatunk, melyek a vetésidőre nagyon rugalmasan reagálnak. Ezek a még elfogadható legkorábbi és a legkésőbbi vetésidőkben vetve is kiegyenlítetten nagy terméseket hoznak, és a betakarításkori szemnedvesség- 8. kép A sávos művelés eszköze: a kocsi tartalmuk is elfogadható szintű profitabilitást biztosít. Figyeljenek tehát a nemesítőházak ajánlataira, és lehetőség szerint ezekből válasszanak, így a vetésidő intervallum is széthúzható! Repcében a betelelés előtti ideális tőrózsás állapot (legalább 8 levél, 8 cm hosszú gyökér, 8 mm gyökérátmérő) elérése a cél. Mivel a vetőágy minősége felülírja a vetésidő hatását, ezért akkor vessünk, amikor a lehető legjobb vetőágyat tudjuk készíteni (manapság a repce túlfejlődése elkerülhető akár többszöri regulátorozással!) B/ Tőszám a termés egyik meghatározó eleme. Kukoricában az optimális tőszámigény nagymértékben genotípus függő. Így a flexibilis csőképzésre való hajlam esetén inkább az alacsonyabb tartomány: a max tő/ha ajánlható, míg ez a sűrítésre jól reagáló hibrideknél a környezeti és agronómiai feltételek függvényében lehet nagyobb, akár tő/ha is (megfelelő elővetemény, vízellátottság, tápanyag-visszapótlás szükséges). Repcében különbség van a fajta- és a hibridrepcék tőszámigényében. Így fajtáknál ezer tő/ha, míg a hibrideknél ezer termőtő elérése a cél hektáronként. Természetesen repcében is jelentkezik a genotípusra jellemző speciális tőszámigény, amiről a nemesítőházak, forgalmazók képviselői adnak felvilágosítást. Repcében hangsúlyozottan fontos a vetőágy minősége, de a termőtáj kitettsége és a vetésidő is befolyásolja még a kivetendő vetőmagmennyiséget nagyobb kitettség esetén növelni szükséges %-kal a vetőmagnormát. 4. A termesztéstechnikában rejlő új lehetőségek Ide sorolható mindenekelőtt a sávos művelés vagy strip-till. Ez egy új, magas színvonalú technikai és műszerezettségi feltételeket igénylő technológia, melynek feltételei: a GPS-RTK rendszer és egy speciális művelő egység/kocsi használata. Lényege, hogy a művelet során a termelő csak egy sávot művel, mozgat. Az új eljárás GPS alapú helymeghatározáson alapul, a termelő ugyanis ugyanabba a művelt sávba juttatja ki a műtrágyát, ahova a vetés folyamán a vetőmagot teszi. Ugyanazzal a vetőgéppel vethetjük az összes növényt (a vetésforgóban). A legfejlettebb országokban (USA, Ny-Európai országok) már széleskörűen használják; nálunk a KITE gesztorságával indult be az ún. pilot (kísérleti) program. A sávos termesztéstechnika előnyei: Megőrzi a szerves anyagot a talaj felszínén, ugyanakkor behatárol január

10 fókuszban AZ időjárás 9. kép A szármaradványok szétterítése a sorok között sávos művelésnél 10. kép Sávban vetett kukorica ja a gyomok kelését a sorközökben, a mulcs alatt. Megőrzi a talajnedvességet és elősegíti a csapadék beszívódását a talajba. A sávközökben elterített szalma/ mulcs véd az erózió/defláció ellen. Lazítja a talajt anélkül, hogy tömörödött talajréteg képződne. Menetszámot, munkaidőt és gázolajat takarít meg 2012-es számítások szerint legalább a felére csökken a gázolaj-felhasználás a szántásos műveléshez viszonyítva. A műtrágyák és a növényvédő szerek hasznosulását hatékonyabbá teszi. Ennek fő elemei: a nyitó tárcsa, a szalma/szármaradvány terelő kerekek, a lazító kések, a talaj visszarendező tárcsa és a tömörítő pálcás henger. A szalmát/aprított szármaradványt a sorok között teríti szét a művelőegység, ahogyan azt a 9. képen láthatjuk. A precíziós vetőgéppel elvetett repce a tél végén szépen fejlődik a tarlómaradványok védelmében, de ugyanígy a 10. kép bizonyságaként a művelősávba vetett kukorica is intenzív és egyenletes fejlődést mutat. Hiszek benne, hogy ezzel az új talaj- és energiakímélő módszerrel a szükséges technikai háttér birtoklása esetén hatékony eredménynövelés érhető el. Az első évi értékelések éppen most folynak, bízzunk benne, hogy a kísérleti programban résztvevő termelők kedvező tapasztalatokat szerezhettek. 5. Az öntözés Az aszályokkal terhelt időjárásunkban a legkézenfekvőbb megoldás lehetne és kellene, hogy legyen! Feltételei: a magas szintű technológia, speciális eszközellátottság, és az öntözési lehetőség. Az öntözés előnyei: Megbízható termés/termelés évjárattól függetlenül. Kockázat minimalizálás, stabilitás. Gazdagabb vetésforgó, pl. zöldségnövények, hibridkukoricaelőállítás. A vetőmag-előállításhoz szükséges izoláció könnyebben biztosítható. Hatékonyabb gyomirtás, kevesebb gyom. Nagyobb termés, nagyobb profitabilitás. Repcében %-kal kisebb vetőmagdózis szükséges a biztonságos kelés és állományképzés révén, kukoricában viszont a tőszám /ha-ral történő növelése indokolt. Tervezhetőbb és eredményesebb műtrágyázás a tápanyagok hatékonyabb érvényesülése révén. Az öntözés gazdaságossága: Átlagos terméstöbblet repcében az öntözés hatására 2,0 t/ha (tényleges termelői eredmény Nagyszénáson). Átlagos terméstöbblet kukoricában az öntözés hatására (20 éves összesített kísérleti adatok szerint, Debrecenben, Pepó Péter és munkatársai kísérletei)(18. ábra): 4,37t/ha aszályos feltételek között, 1,04 t/ha átlagos feltételek között, 0,29 t/ha csapadékos feltételek között. Többletköltségek: a beruházás amortizációja, az üzemeltetés költségei, szolgáltatási díjak, a többlet tápanyag, növényvédő szer költsége. Elérhető profit a terményárak 18. ábra Az öntözés terméstöbblete eltérő évjáratokban és vetésváltásban (kg/ha) A sávos művelés gépegysége a kocsi, melyet a 8. képen mutatunk be január 23

11 Fókuszban az időjárás függvényében legkevesebb Ft/ha. Amire az öntözésnél figyelni kell: Nagyobb műtrágyadózis szükséges a tervezett nagyobb terméshez. A mezo- és mikroelemek megkívánt arányait biztosítani kell! Talajszerkezet tömörödés előfordulhat 2-3 évenkénti talajlazítás vagy szántás beiktatása javasolt. A tőszámot repcében csökkenteni, a kukoricában növelni kell. A gombás fertőzésekkel szembeni kitettség főleg repce esetében nő, ezért plusz egy gomba elleni preventív kezelés javasolt tavasszal. Repcében kétszeres regulátorhasználat is szükségessé válhat ősszel az intenzív fejlődés viszszafogására. A vízkormányzás a vízszállítás logisztikája komoly tervezést és összehangolást igényel. Azt gondolom, hogy az öntözés kiterjesztése legalább az 1970-es 80-as évek nagyságrendű szintjére ami akkor ha volt máris óriási előrelépést jelentene a termésbiztonság növelésében és a jelenlegi termésingadozások csökkentésében. Természetesen tudjuk, hogy az öntözés megvalósításához jelentős tőke és szakértelem szükséges, de hatékony állami támogatással és kormányzati akarattal, az ágazati pénzek szükséges átcsoportosításával megoldható lenne ha kell, több lépcsőben, hogy legalább a legveszélyeztetettebb régiókban az öntözéses termesztés alapjait megteremtsük. A szaksajtóban rendszeresen előkerülő téma, hogy a hasznosítható vizeinket itthon, nekünk kellene felhasználnunk, még mielőtt más országok felhasználják. Pillanatnyilag a hazánkat elhagyó vízmennyiség több mint, amennyi az országba belép, tehát mindenképpen lenne forrás az öntözővíz biztosítására. Azok a kukoricatermelők, akik 2012-ben öntözni tudtak, és szakszerűen öntöztek, az elmúlt évben is el tudtak érni a tonnás hektáronkénti terméseket. Összefoglalásként elmondható, hogy: 1. A stressztűrő és ezen belül is a szárazságtűrő növényfajták kifejlesztése és termesztésbe vonása a legfejlettebb nemesítői technikákkal a jövőben is nélkülözhetetlen. A nemesítéssel párhuzamosan folytatott további agrotechnikai kutatások a fajtaadaptáció alapját képezik. 2. Az elmúlt évek klimatikus változásaira tekintettel a növénytermesztésben a vízmegőrző és vízbefogadó talajművelés gyakorlatának kialakítása a fő feladat. 3. Színvonalbeli változást, egyben környezet- és költségkímélő megoldást kínál a sávos művelés, valamint a precíziós vetés bevezetése. 4. A termésnövelés és kockázatcsökkentés legkézenfekvőbb lehetősége az öntözés kiterjesztése/támogatása. Hiszem, hogy az előzőekben taglalt lehetőségek bármelyikének, de lehetőség szerint minél többnek a megvalósítása nagyban elősegítené a kockázatok és a termésingadozások csökkentését, továbbá ezzel egy stabilabb, kiszámíthatóbb növénytermesztési kultúra elérését. A lehetőségek közül jó néhány már rendelkezésre áll, csak élni kell vele, bátran és szakszerűen alkalmazva azt. A legfontosabbról pedig még nem is beszéltem: ez pedig a termelők hite, elszántsága és akarata, melyek nélkül a legkorszerűbb genetikával és technikával se mennénk sokra. De mivel a gazdatársadalom sokszor bizonyította már leleményességét, bátorságát és elkötelezettségét, minden remény megvan arra, hogy ha legyőzni nem is tudja a természet erőit, káros hatásaikon úrrá lehet és jelentős mértékben korlátozni tudja azokat. Kívánom, hogy így legyen! A cikk a Debreceni Akadémiai Bizottság október 19-ei tanácskozásán elhangzott előadás szerkesztett és rövidített változata. Hírek Szekszárdról kukoricás rendezvények 2013-ban is! A Szekszárdi NÖVÉNY Zrt ben is sikeres, ám mozgalmas évet tudhat maga mögött. A piaci kihívásoknak megfelelvén, nemcsak a mezőgazdasági input-anyagok gyors és pontos kiszolgálásával, hanem számos rendezvényünkkel is szakmai támogatást nyújtottunk termelő Partnereinknek. A Cég lendülete továbbra is töretlen, hiszen 2013-ban is (január 3. és 4. hetében) tervezzük a kukoricás rendezvénysorozatunkat, ahol a mezőgazdaság finanszírozhatóságával, a terménypiac helyzetével és legfőképp a Magyarországon haszonnal termeszthető fajtákkal szeretnénk megismertetni a tisztelt Termelőket. A tavasz folyamán hasonló rendezvényekkel, valamint kiadványainkkal és széles növényvédőszer-választékkal készülünk a kukorica, a kalászosok, a napraforgó és a repce növényvédelmére, régi és leendő Partnereink számára egyaránt. Keressük együtt a JÓ MEGOLDÁST! Ezúton szeretnénk Önöknek eredményekben, sikerekben és termésben gazdag Boldog Új Esztendőt kívánni! Szekszárdi Növény Zrt. A Szekszárdi NÖVÉNY Zrt. több, mint kereskedő! január

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

Globális változások lokális veszélyek

Globális változások lokális veszélyek Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:

Részletesebben

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11. A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények

kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények 014-015 kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények A kukorica számára a 015 a szélsőségek éve volt, nem csak az egyes régiókban, de még táblán belül is jelentős különbségeket láttak a gazdák. Különösen

Részletesebben

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben

Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben PANNEX workshop Budapest, 2016. november 17. Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben Jolánkai Márton - Tarnawa Ákos Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet A kutatás tárgya az agrár ágazatok

Részletesebben

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

Alpha-Vet Kft. sajtóanyag

Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Egy organikus alapokon nyugvó talajkondicionáló készítmény, mely csökkenti az öntözővíz felhasználást és az aszály okozta kiszáradást. A termék fenntarthatósága, társadalmi hasznossága

Részletesebben

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Kísérleti eredmények Vetésidő kísérlet:

Kísérleti eredmények Vetésidő kísérlet: A talaj termékenységét megőrző fajtaspecifikus kukoricatermesztési technológiák fejlesztése tartamkísérletben c. OTKA által támogatott kutatás (23-26) keretében a célkitűzések maradéktalanul teljesültek.

Részletesebben

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek Hagyományos rendszerek: a teljes felület művelése, alapművelésre ágyeke használata, elmunkálásra egyszerű eszközök (simító, henger, fogas, tárcsa),

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata

A évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata A 2017. évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár A 2017. évi kisparcellás kísérletek eredményei alapján az egymástól eltérő,

Részletesebben

Kiváló Nagyon jó Jó Elfogadható Gyenge

Kiváló Nagyon jó Jó Elfogadható Gyenge DEKALB HÍRLEVÉL 2012.08.02. 2012/10. Szám A repcék télállósága A repcék betegség ellenálló képessége Hasznos információk Árutőzsdei információk Agrometeorológia Szaktanácsadás www.monsanto.hu Télállóság

Részletesebben

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A GABONANÖVÉNYEK MINŐSÉGÉRE, ÉLELMISZER BIZTONSÁGRA

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A GABONANÖVÉNYEK MINŐSÉGÉRE, ÉLELMISZER BIZTONSÁGRA 40. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Budapest 2014. november 20-21. A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A GABONANÖVÉNYEK MINŐSÉGÉRE, ÉLELMISZER BIZTONSÁGRA Jolánkai Márton Tarnawa Ákos Horváth Csaba Szent István Egyetem

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben

Tavaszi Dél-Alföldi Fórum

Tavaszi Dél-Alföldi Fórum Tavaszi Dél-Alföldi Fórum Gazdaságos kukorica termesztés GK hibridekkel Szél Sándor és munkatársai Gabonakutató Nonprofit Kft. Szeged 2016.02.24 Mikor gazdaságos? Ha a termésért kapott bevétel meghaladja

Részletesebben

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1! 5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral

Részletesebben

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com 07 1. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2013. OKTÓBER A TARTALOMBÓL PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN PIONEER PROTECTOR TM = KIEMELKEDŐ BIZTONSÁG! TERMELŐI INTERJÚ - TERMELÉS PIONEER VETŐMAGOKKAL AZ AFLATOXIN

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.

A telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő. Interjú Mosó Ottó 500-ak Klubja résztvevővel Genezis: Bemutatnád a gazdaságot röviden? A család 520 hektáron gazdálkodik, ebbe beletartozik két gyermekem gazdasága is, akik gépészként és növénytermesztőként

Részletesebben

A legtöbbet termő középérésű.

A legtöbbet termő középérésű. REPCE 64 REPCE HIBRIDEK REPCE HIBRIDEK A legtöbbet termő középérésű. Az SY Bluestar a Syngenta legújabb, ogura típusú hibridrepcéje. Robosztus megjelenésű, középérésű hibrid, mely átlagon felüli terméspotenciállal

Részletesebben

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével

Részletesebben

Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben. Kanizsai Dorottya Pest megye

Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben. Kanizsai Dorottya Pest megye Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben Kanizsai Dorottya Pest megye +36 70 9359895 A termésbizonytalanság hazai okai Talajszerkezet romlása és talajélet hiánya Szervesanyag deficit

Részletesebben

A nagy termés nyomában...

A nagy termés nyomában... új kihívást jelent, hogy merre haladjon mezőgazdaságunk. Meggyőződésem szerint ez az út nem lehet más, mint az elektronika, a csúcstechnika, a minőség, az ökológia és a jövedelmező gazdálkodás harmóniájának

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.

Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában. Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett 2013. júniusában. Megrendezésre került az első 500-ak Klubja szántóföldi bemutató 2013. június 14-én 11 órától a Nógrád

Részletesebben

7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.

7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el. 7. A HERBICIDEK SZELEKTIVITÁSÁNAK ILLETVE A KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICAHIBRIDEK ÉS AZOK SZÜLŐPARTNEREINEK SPECIFIKUS HERBICID- ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 7.1. A kutatásunk célja - A nemesítők részére

Részletesebben

A hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák.

A hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák. A hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák. A világ kukoricatermesztése az elmúlt időszakban rendkívüli fejlődést mutatott, mind a vetésterületet, mind a termésátlagokat

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait Argentína 2017/18 év kukorica termelését 36 millió metrikus tonnára becsülték, mely 8%-al

Részletesebben

Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban

Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban doing the right thing at the right place at the right time Kauser Jakab K-Prec Kft. jakab.kauser@k-prec.hu Amiről beszélni fogok Bemutatkozás Precíziós gazdálkodás

Részletesebben

DEKALB HÍRLEVÉL /3. szám

DEKALB HÍRLEVÉL /3. szám DEKALB HÍRLEVÉL 2011.02.23. 2011/3. szám A hibridválasztás jelentősége a betegségek okozta termelési kockázat kezelésében: Fókuszban a kukorica fuzáriózisa, illetve a fuzáriumos szártőkorhadás elleni védekezési

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN- ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS, VALAMINT SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Részletesebben

Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő

Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő Az országos évi csapadékösszegek 1901 és 2017 között (homogenizált, interpolált adatok alapján) Legcsapadékosabb

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

a évi kukoricatermesztési kísérletek eredményei az előző évek adatainak összehasonlításában

a évi kukoricatermesztési kísérletek eredményei az előző évek adatainak összehasonlításában kukoricatermesztőknek extra 47. a 2012. évi kukoricatermesztési kísérletek eredményei az előző évek adatainak összehasonlításában Dr. Széll Endre, Dr. Szél Sándor, Makra Máté Gabonakutató Non-profit Kft.,

Részletesebben

Szárazság- és hőstressztolerancia

Szárazság- és hőstressztolerancia Szárazság- és hőstressztolerancia 3 fontos fejlődési szakaszban KWS HŐSTRESSZ- ÉS SZÁRAZSÁGTŰRŐ KUKORICA HIBRIDEK JÖVŐT VETNI 1856 ÓTA Mi történik akkor, ha a hőség és a szárazság szinte minden szezonban

Részletesebben

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés

Részletesebben

műszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság

műszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Dátum: 2018. június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság Aszálykezelés? Futottunk az események után: utólagos aszályelemzések, az aszály számszerűsítése

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását Kép Vegetációs index Anatólia fennsík régiójában Az őszi szárazság az Anatóliai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A tápanyagellátás szerepe búzatermesztésnél

A tápanyagellátás szerepe búzatermesztésnél Ugyanakkor fontos szerepet tölt be a vetésváltásban, termése hosszabb ideig tárolható, a szemtermése eltérő jövedelmezőségi szinten ugyan relatíve jól értékesíthető a hazai és külföldi piacokon, viszonylag

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése

Részletesebben

Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI

Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI Bevezetés Robbanásszerű népességnövekedés Föld lakossága 7,5 Mrd. fő

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Szárazság- és hőstressztolerancia

Szárazság- és hőstressztolerancia Szárazság- és hőstressztolerancia 3 fontos fejlődési szakaszban KWS HŐSTRESSZ- ÉS SZÁRAZSÁGTŰRŐ KUKORICA HIBRIDEK JÖVŐT VETNI 1856 ÓTA Mi történik akkor, ha a hőség és a szárazság szinte minden szezonban

Részletesebben

Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár

Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár Kukorica hibridek alkalmazkodóképességének jellemzése termésstabilitás vizsgálatokkal a Magyar Kukorica Klub TOP20 kísérleteinek 2015. évi eredményei alapján Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

500-ak Klubja eredmények őszi búzában

500-ak Klubja eredmények őszi búzában 00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító

Részletesebben

REPCE BÚZA ÁRPA. LG őszi vetőmag ajánlat 2015. Kevesebb kockázat nagyobb haszon!

REPCE BÚZA ÁRPA. LG őszi vetőmag ajánlat 2015. Kevesebb kockázat nagyobb haszon! REPCE BÚZA ÁRPA LG őszi vetőmag ajánlat 2015 Kevesebb kockázat nagyobb haszon! 2 Őszi vetőmag ajánlat REPCE 3 A Limagrain kutatási tevékenységének középpontjában a termésmennyiség folyamatos növelése mellett,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os

Részletesebben

A repcetermesztés korszerű modellje,

A repcetermesztés korszerű modellje, A repcetermesztés korszerű modellje, avagy: mi változott a repce termesztéstechnológiájában az elmúlt 12 évben? Dr. Kiss Erzsébet növénygenetikus szakmérnök Ha visszatekintünk az elmúlt 12 esztendőre,

Részletesebben

A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései

A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései Hazánk ökológiai körülményeinek figyelembe vételével megállapítható, hogy a tenyészidőszakok többségében a természetes csapadékellátás sem mennyiségben,

Részletesebben

USDA a 2016/17 évre India szójabab termelését 11,5 millió metrikus tonnára becsüli fel, ami 19%-os

USDA a 2016/17 évre India szójabab termelését 11,5 millió metrikus tonnára becsüli fel, ami 19%-os MEZŐGAZDASÁDI TERMELÉS A VILÁGON Szójabab Indiában: hozamok átlag felettiek USDA a 2016/17 évre India szójabab termelését 11,5 millió metrikus tonnára becsüli fel, ami 19%-os növekedés a múlt hónapi prognózishoz

Részletesebben

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,

Részletesebben

Beszámoló az IKR Agrár Kft. 2016/2017. évi repcekísérleti eredményeiről. Vetőmag Kereskedelmi Ágazat

Beszámoló az IKR Agrár Kft. 2016/2017. évi repcekísérleti eredményeiről. Vetőmag Kereskedelmi Ágazat Beszámoló az IKR Agrár Kft. 2016/2017. évi repcekísérleti eredményeiről Vetőmag Kereskedelmi Ágazat Az IKR-Agrár Kft. repcekísérletek küldetése A kísérletek célja: a jelenlegi legpotenciálisabb repcehibridek

Részletesebben

GABONAPIACI HELYZETKÉP

GABONAPIACI HELYZETKÉP GABONAPIACI HELYZETKÉP Malom és sütőipari Osztályülés, Budapest 2017. április 10. Mátyus Kornél NAK A világ gabonakészleteinek várható alakulása Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)

Részletesebben

II. évfolyam, 9. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA szeptember

II. évfolyam, 9. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA szeptember Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 201. szeptember Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 201. szeptember Tartalomjegyzék Mezőgazdasági inputok

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága

Részletesebben

A KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere. Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt.

A KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere. Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt. A KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt. Precíziós gazdálkodás a KITE értelmezésében Olyan műszaki, informatikai, információstechnológiai

Részletesebben

repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények

repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények 04-05 repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények Nicola F az Ön repce hibridje! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 8 fajtasorral együtt az 500-alk klubja

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2015. október 2016. szeptember időszakban Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat A 2015. október 2016. szeptember közötti időszakban nem voltak

Részletesebben

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet

Részletesebben