A repcetermesztés korszerű modellje,

Átírás

1 A repcetermesztés korszerű modellje, avagy: mi változott a repce termesztéstechnológiájában az elmúlt 12 évben? Dr. Kiss Erzsébet növénygenetikus szakmérnök Ha visszatekintünk az elmúlt 12 esztendőre, talán egyetlen más növénynél sem találunk annyi változást, mint éppen a repce termesztésében. Amikor megkaptam a felkérést a Debreceni Egyetem által rendezett szokásos szezonnyitó őszi búza és repcetermesztési tanácskozáson való előadás megtartására*, kapóra jött az alkalom, hogy ezeket a változásokat rendszerezzem és értékeljem. Fontos volt ez azért is, mert a felkérés konkrétan technológiai modellek bemutatására szólt, én pedig a modellek alatt a biológiai alapoktól a teljes technológiai folyamatok két lehetséges változatát: úgymint a régi és az új szemléletű repcetermesztést értelmeztem. Tekintsük át részleteiben, hogy melyek azok a sarokpontok, amelyek az elmúlt 12 évben bekövetkeztek a repce termesztésében! Először is a repcének mint haszonnövénynek a megítélése: A mellékesen kezelt, jelentéktelen növényből stratégiai fontosságú kultúra lett az elmúlt évben, köszönhetően a 2000-es évek elején kezdődő energianövény szerepének. A kereslet nőtt és stabilizálódott, ennek következményeként pedig a tőzsdei/termelői árak jelentősen növekedtek. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a korábban jelentéktelen repce napjainkban az egyik legkeresettebb, legjobban eladható, profitábilis növény lett. A különböző tanulmányok, mint például az Oil World előrejelzései szerint a megújuló energiaforrások részaránya 2020-ra a jelenlegi 5,5-ról 10 %-ra kell, hogy növekedjen, amiben a repcének meghatározó szerepe lesz. Mivel a jelenlegi és a jövőbeni felhasználási igényeket az EU termelési volumene nem tudja követni, várhatóan a repcének tartósan stabil kereslete felvevőpiaca lesz az elkövetkező években is. Jelentős változás a genetikai alapokban: - A fajtarepcéket felváltották a hibridrepcék (részesedésük napjainkra Magyarországon 75 % körüli lett!) - Növekedett a terméspotenciál heterózishatás. - Nőtt a repce alkalmazkodóképessége, vitalitása. - A nemesítés eredményeként javult - a repcék télállósága. - a betegségekkel szembeni ellenálló képessége (itt pl. az új generációs hibrideknél a Phoma lingam elleni, a Monsanto nemesítői által először megtalált és beépített rezisztenciagénre, vagy új kombinált rezisztencia modellek alkalmazására gondolok!) - kipergési ellenállása, s ezek által a termésbiztonsága. A termesztők körében is felértékelődött a fajta/hibridismeret szerepe, mert a hibridválasztás a termesztés sikerének egyik kulcstényezője lett. Ha elemezzük az országos termőterületek és termésátlagok alakulását (1. ábra), könnyen belátható, hogy a termésszint korábbi 1,5-1,8 t/ha-os értékei stabilan és tartósan éppen a hibridek térhódításával párhuzamosan, a 2000-es évek elejétől növekedtek 2,2-2, 5t/ ha-ra. Jelentős szemléletváltás a talajművelésben: 1. ábra Repce termésátlagok és hibridarányok alakulása Magyarországon, augusztus

2 2013. augusztus A mulcskultivátor felépítése Megjegyzés: 1= tárcsa, 2= sekély lazítókés, vagy (lúdtalp-) kapasor, 3= rögterelők és záró henger 1. kép Saját fejlesztésű mulcskultivátor (Lengyeltóti) 2. ábra A gazdák saját tapasztalatai és a tudatosan kifejtett szaktanácsadói munka hatására bebizonyosodott, hogy a szántás nem az egyedüli üdvözítő talajművelet, sőt, az utóbbi évek aszályos időjárása, valamint a technikai feltételek fejlődése ráirányították a figyelmet a vízmegőrző, s egyben szervesanyag-gazdagító talajművelési rendszerek alkalmazására. A tudatos termelő célja: a talajban lévő víz megőrzése, a talaj vízbefogadó képességének javítása a talaj szerkezetességének és szervesanyag-tartalmának egyidejű növelésével. A Hogyan? kérdésre is megtalálták a választ: gyors, azonnali tarlóhántással, a műveletek összevonásával, a tarlómaradványok visszahagyásával szalmakalap kialakításával, mulcsolással (rövid tárcsák, különböző hengerek, kultivátorok, mulcskultivátorok használatával 2. ábra). Példaértékű néhány repcetermelő aktivitása és új megoldásokra való hajlama, amikor régebbi eszközeik átalakításával, jobbításával igyekeznek a lehető legjobb minőségű talajmunkát elérni. Az 1. képen éppen egy ilyen, saját fejlesztésű mulcskultivátor látható. Nem kérdéses, hogy az altalajlazítók rendszeres (2-3 évenkénti) használata továbbra is elengedhetetlen elem a repce talajművelési rendszerében! A hibridek termesztése új technológiát kívánt: A vetéstechnológiában elterjedt az inszekticiddel is csávázott vetőmagok használata, ami jelentősen növelte a kelő állomány fejlődési lehetőségeit, biztonságát. A termesztők megtapasztalták, hogy a vetőágykészítés, ezen belül a vetőágy minősége meghatározó jelentőségű az egységes és egyenletes kelés szempontjából, és jelentősége felülírja a vetésidő jelentőségét. A vetésidő optimális időtartománya kiszélesedett, mert a hibridek fejlődési erélye meghaladja a fajtarepcékét, ezért ezek vetésideje kitolható szeptember közepéig is. Napjaink legkorszerűbb felfogása szerint akkor kell vetni, amikor a lehető legjobb vetőágyat tudjuk készíteni. A vetési norma azaz a kivetett magszám is jelentősen változott az elmúlt években, ugyancsak a hibridek termesztése kapcsán. Rájöttünk, hogy kerülni kell a túlsűrítést, mert a repce az oldalágakon képzi a termés 70 %-át. Ha nem hagyjuk kifejlődni az oldalágakat, jelentős termésről mondunk le! A hibridek nagyobb vitalitása, életereje következtében különbség van a fajta- és a hibridrepcék tőszám-igényében: fajtáknál ezer/ ha (szemben a régi 1 milliós kivetett magszámmal), míg a hibrideknél ezer/ha termőtő ajánlott, természetesen az egyes genotípusok speciális igényeit is figyelembevéve! Új lehetőségként említem a művelésben és a vetésben a sávos művelést (strip till), mely egyidejűleg alkalmazandó a magas technikai felkészültséget és eszközrendszert igénylő precíziós vetéssel. Az új művelési és vetési rendszernek számos előnye van: így pl. csökkentett talajmozgatás, szervesanyag-növelés a talajban, vízmegőrzés, vízbefogadás javítása, erózió-, deflációcsökkentés, művelet- és gázolaj-felhasználás csökkentés. 2. kép A sávos művelésű és vetésű repce őszi fejlődése semmiben sem korlátozott 13

3 Nyitótárcsa (védőkerék) Szárterelő tárcsák Lazítókések Talajvédő-visszaterelő tárcsa Pálcás henger 3. kép A Strip-till sávművelő alapgépe: a kocsi Idén már hazánkban is a 2. éves üzemi kísérletek folynak a KITE irányításával, de pl. az USA-ban, a nyugat-európai országokban, de keleti szomszédainknál is, így Romániában és Ukrajnában, jelentős méretekben alkalmazzák ezt a talaj- és költségkímélő új megoldást (2-3. kép). A tápanyag-visszapótlásban is előreléptünk, mivel nagyobb N adagokat juttatnak ki a gazdák a repceföldekre sokszor kg/ha-nyi mennyiséget a nagyobb termésterveknek megfelelően. Lehetőleg osztott kiadagolást ajánlunk a szükségleteknek megfelelő, folyamatos ellátás érdekében. Tél végén inkább a gyorsan felvehető nitrát, később a lassabb lebomlású, hosszabb ellátást biztosító ammónia tartalmú kénes formátumok az előnyösebbek. A mikroelemek közül főleg a bór használata indokolt, nem csak tavasszal a szokásos virágképzés-magkötés időszakában, de már ősszel, a minél intenzívebb gyökérképzést elősegítendő célzattal is! Új technológia elemként a regulátorozás is a hibridek térhódításával egyidejűleg terjedt el. Célja: a növekedés-szabályozás, mely egyben a gombák elleni védelem egyik megoldása is. Az őszi alkalmazás elsősorban a gyökér-gyökérnyak fejlesztést, és ezzel együtt a télállóság növelést hivatott elősegíteni, de ugyanúgy hasznos a fejlődés korai időszakában fellépő gombák ellen is. Manapság már egyre többen osztott kiadagolást alkalmaznak, ami főként korai vetésnél lehet indokolt. Ilyenkor, a lombozat túlfejlődését megakadályozandó, az első regulátorozást 4, míg a másodikat 6-7 leveles fejlettségnél ajánljuk elvégezni. A tavaszi regulátorozás a szárrövidítést, az elágazások számának, az asszimilációs felület, valamint a becők számának növelését, és állományunk egészségi állapotának javítását szolgálja. Változások a növényvédelemben: A gyomirtásban a hibridek korai tágabb térállása megköveteli a korai gyomkonkurencia kizárását, ezért általánossá vált az őszi kezelés. Új, Clearfield, azaz CL gyomirtási rendszer bevezetésére nyílt lehetőség. A CL technológia lényege, hogy a BASF Cleratopjához (hatóanyag-összetétele: 17,5 gl imazamox g/l + metazaklor 1,5-2,0 l/ha /+ Dash 1,0 l/ha/) imidazolinon ellenálló repcét (DK, PR, Rapool hibrideket) rendelünk, mely ellenálló hibridek teljes élethoszszukban tökéletesen ellenállóak a Cleratop kezeléssel szemben. Az új gyomirtási technológia amellett, hogy hatékonyan irtja a repce legkárosabb gyomnövényeit (árvakelésű búza, zsombor, galaj, pipacs, ebszikfű stb.), jóval nagyobb rugalmasságot is biztosít a kezelés időzítésében, mint a hagyományos pre- vagy korai posztemergens eljárás. Érzékeltetésül: míg a hagyományos gyomirtásnál a rendelkezésünkre álló időszak maximum 2-3 hét, addig a CL technológiával ez az időtartomány 6-8 hétre nyúlik, ami az őszi csúcsmunkák, vagy éppen a repce fejlettségi állapota miatti döntéshozatalt illetően nagy segítség a termesztőknek! 4. kép A szárormányos lárvái tönkreteszik a szállítóés szilárdító szöveteket 5. kép Repcefénybogár a virágszervek megrágásával okoz megtermékenyülési problémákat augusztus

4 6. kép A bundásbogár évjáratoktól függően okozhat nagy károkat 8. kép Fehérpenészes szárkorhadás során sclerotiumok képződnek a szárban A kártevők elleni védekezés tudatosabbá vált, és ennek megfelelően napjainkban a legjobb repcetermesztők már 4-5-ször is védekeznek! Gyakorlott termelőink tudják, hogy a legfontosabb az állandó monitoring és az azonnali beavatkozás, mert a legveszélyesebb kártevők ősszel a repcebolha, a repcedarázs álhernyója, tavasszal a szárormányosok (4. kép), majd a repcefénybogár (5. kép), később a becőkárosító becőormányos, repcebecő-gubacsszúnyog, bundásbogár (6. kép) kártétele akár %-os terméskiesést is okozhat. A kórokozók közül viszonyaink között a szklerotíniás szárkorhadás a legjellemzőbb, de előfordul a fómás levél- és szártőfekély, valamint a becőrontó alternáriás fertőződés is. A termésveszteség elérheti a %-os mértéket is, nem is beszélve a minőségromlásról és a betakarításnál adódó nehézségekről! Leghatékonyabb védekezés a genetikailag ellenálló hibridekkel lehetséges, de ehhez szükség van a hibridek alapos ismeretére, megfigyelésére. Emellett sokat segít a korrekt agrotechnika (főleg a vetésváltás szabályainak betartása, a műtrágyázási szabályok betartása, a megfelelő tőszám használata), és a gombaölő szeres kezelések alkalmazása is! Napjainkban a magas színvonalú repcetermelőknél a minimum egyszeri, nagyobb fertőzési nyomás (csapadékos évjárat, fogékony fajta!) esetén a kétszeri kémiai kezelés a technológia megszokott részévé vált. A repce leggyakoribb betegségei: fehérpenészes szárkorhadás (7-8. kép), valamint a fómás levélfoltosságot és szárrákot a képen mutajuk be. Az öntözés bevezetése a legfejlettebb technikával és pénz- 9. kép A fómás levélfoltosság tünete már ősszel jelentkezik 10. kép A szárrák tünetei főként a betakarítás előtt figyelhetők meg eszközökkel bíró termesztők körében elérhetővé vált, és a fejlesztés hatékony eszköze lett. A repce nem volt az öntözött területek növénye. Az elmúlt években azonban jó profitabilitásának köszönhetően könnyű beilleszteni a jól jövedelmező zöldségfélék (csemegekukorica, zöldborsó) közé. Az öntözés az egyöntetű kelés és állományképzés, s ez- 7. kép Fehérpenészes szárkorhadás tünete száron kép Őszi kelés és fejlődés száraz talajban öntözés nélkül és öntözés mellett. Az öntözés hatására mért terméstöbblet a dél-alföldi termelőnknél 2,0 t/ha volt! augusztus 15

5 13. kép Pergő (a fotón alul), ill. nem pergő (felül) fajta/hibrid állomány által a nagyobb termések és a nagyobb stabilitás elérésének leghatékonyabb módja ( kép). Változások a betakarításra való felkészülésben: Elterjedt a deszikkálószerek használata Egyöntetűbb lett az érés, könynyebb a betakarítás, nagyobb a teljesítmény, kisebb a veszteség a különböző típusú (felszívódó, perzselő, illetve kombinált hatású) deszikkálók használatával. Elterjedt a becőragasztók használata a becők felnyílásának és termésvesztésének megelőzésére. A becőragasztókat a tervezett betakarítás előtt 2-4 héttel kell kipermetezni, de a leghatékonyabb módszer a pergés megelőzésére a genetikailag pergésellenálló hibridek használata. A genotípusok között jelentős a különbség ebben a tulajdonságban is, ezért érdemes már a fajtaválasztásnál erre is figyelemmel lennünk 13. kép). A betakarítógépek felszerelése repceadapterrel (vágóasztaltoldat) és oldalkaszával mára mondhatni általánossá vált, ami ugyancsak meghatározó szereppel bír a jelentős menynyiségű (hektáronként akár kg!) termésveszteség megelőzésében. Áttekintve tehát a repcetermesz- 1. táblázat A költségek alakulása egy alacsony és egy magas szintű termesztéstechnológia követése nyomán Elemek Költségek (Ft) A termesztés elemei az alacsony a magas az alacsony a magas szintű technológiához szintű technológiához forgatásos mulcsos művelés tarlóhántás 2 x tarlóhántás Talajművelés szántás mulcsolás gyűrűshengerezés 2 x 7000 vetőágykészítés vetőágykészítés Vetés Gépi munka költsége Vetőmag költsége fajta hibrid Inszekticides csávázás költsége nincs van Gyomirtás nincs v. tavasszal ősszel Gyomirtó szer költsége Galera (0,3 l/ha) Ikarus (0,3 l/ha) Kiszórás költsége Regulátorozás nincs 2 x Anyagköltség Folicur 0,8+1 l/ha Műtrágyázás Max. 100 kg N+PK Min. 200 kg N+ PK+ S+B Műtrágya költség 180 kg/ha vegyes 350, ill. 450 kg/ha vegyes Műtrágya kiszórás ktsg-e ősszel 1 x 1 x Műtrágya kiszórás ktsg-e tavasszal 1 x 3 x Rovarölő szeres kezelés 2 x 4 x Rovarölő szer ktsg-e Nurelle-D, Fendona Nurelle-D, Fendona, Mavrik 2 x Kiszórás ktsg-e Gombaölő szeres kezelés nincs legalább 1 x Gombaölő szer ktsg-e Pictor (0,5 l/ha) Kiszórás ktsg-e Deszikkálás anyagktsg-e nincs Roundup Mega (3,8 l/ha) Becőragasztás anyagktsg-e nincs Elastiq (1l/ha) Kiszórás ktsg-e Öntözés ktsg-e nincs van Betakarítás Szállítás Szárítás, tisztítás Földbérlet Költségek összesen (2 t/ha) (4 t/ha) (6 t/ha) augusztus

6 2. táblázat A költségek és a bevételek alakulása 3 különböző termésszint esetén Termésszint (t/ha) Költségek összesen (Ft) Rel % Árbevétel (Ft) Földalapú támogatás (Ft) Összes bevétel (Ft) Profit (Ft) Rel % tés teljes technológiáját, megállapítható, hogy 12 év alatt legalább 12 kritikus technológiai elemben következett be lényeges változás! Ezek mind azt segítették/segítik elő, hogy a termesztés színvonala, eredményessége, s ezáltal jövedelmezősége javuljon. A termelők körében egységes az álláspont arról, hogy a repcét csak magas színvonalon szabad és érdemes termeszteni. A továbbiakban egy konkrét termelő példáján az 1-2. táblázatokban mutatom be, hogy hogyan alakulnak a költségek és a bevételek egy alacsony és egy magas szintű termesztéstechnológia követése nyomán 3 különböző termésszint esetén. A 6 tonnás termésszinten költségoldalról az öntözést és a megnövekedett tápanyagigényt és egy plusz növényvédelmi kezelést vettünk figyelembe a 4 t/ha-os termésszinten felmerült költségeken kívül. A költségek és bevételek alakulását a 2. táblázat mutatja különböző termésszinteken, ha 120 ezer Ft/t reális terményárral számolunk. (A május 30-án tartott előadás időszakában érvényes terményár.) A számok önmagukért beszélnek, mert világosan kimutatható, hogy a technológia intenzifikálásával a költségek másfélszeres, illetve kétszeres növekedésével szemben a jövedelemben több mint két és félszeres, illetve négyszeres megtérülés jelentkezik a 4 tonnás, illetve a 6 tonnás termésszinten, a 2 tonnáshoz viszonyítva. Érdemes tehát követni és alkalmazni az elmúlt 12 év fejlesztéseit, mert a tudás, a szakértelem és a befektetett anyagi eszközök többszörösen térülnek meg! *A cikk a május 30-án, Debreceni Agrártudományi Egyetem szervezésében 20. alkalommal megrendezett Őszi búza és őszi káposztarepce termesztési tanácskozás -on elhangzott előadás anyagát tartalmazza augusztus 17