2. MENNYISÉGI ANALÍZIS Bevezetés a mennyiségi kémiai analízisbe

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. MENNYISÉGI ANALÍZIS. 2.1. Bevezetés a mennyiségi kémiai analízisbe"

Átírás

1 2. MENNYISÉGI ANALÍZIS 2.1. Bevezetés a mennyiségi kémiai analízisbe

2 A mennyiségi analízis megmondja, hogy az anyag adott alkotórészekből mennyit, általában hány százalékot tartalmaz. A keresett alkotórész meghatározása csak ritkán történik az alkotórész elemi állapotban történő leválasztásával és tömegnek mérésével. Általában bizonyos kémiai vagy fizikai-kémiai módszerekhez folyamodunk, és azok eredményéből számítás útján következtethetünk az illető alkotórész mennyiségére. Tehát megkülönböztetünk kémiai és fizikai-kémiai módszereket.

3 Kémiai módszerek: Közvetve vagy közvetlenül a mérlegelésen alapszanak. A meghatározandó anyagon teljesen végbemenő kémiai változásokat idézünk elő. A reagens térfogatából vagy a reakciótermék tömegéből következtetünk az alkotórész mennyiségére. Megkülönböztetünk: térfogatos módszerek (titrimetriás, volumetriás) tömeganalitikai módszerek (gravimetriás) A fizikai-kémiai módszerek igen sokfélék lehetnek.

4 Térfogatos (titrimetriás) kémiai analízis A mérendő vizsgálandó anyag oldatához olyan ismert töménységű mérőoldatot adunk, ami a meghatározandó alkotórésszel gyorsan és teljesen végbemenő reakcióba lép. A fogyott mérőoldat térfogatából a keresett alkotórész mennyisége kiszámítható. A mérőoldat mennyiségét pontosan ismernünk kell, amelyből annyit kell alkalmazni, ami a reakció befejezéséhez szükséges.

5 Ez akkor lehetséges, ha a reakció, amelyen a kérdéses módszer alapszik, egyértelműen és teljesen végbemegy, élesen végződik és befejeződése pontosan megfigyelhető. A reakciók végpontjának jelzése: az oldat színének megváltozása, indikátorok használata (melyek a reakció befejezését élénk színváltozással jelzik), vizsgálandó oldatba merülő elektród potenciálváltozása, az oldat vezetőképességének változása alkalmas lehet a reakció végpontjának felismerésére.

6 Analitikai mérleg és mérlegelés

7 A térfogatos analízis részben közvetlenül, részben közvetve tömegmérésen alapszik. A térfogatos analízis során százalékos összetételt, vagyis tömegviszonyokat állapítunk meg. - Ismernünk kell a vizsgálandó anyag pontos tömegét. - Mérőoldatot is csak úgy tudunk készíteni, hogy az oldandó anyag tömegét pontosan megmérjük.

8 Az anyagok tömegének meghatározására az analitikai mérleget használjuk. - Az analitikai mérleg régebben finom kivitelezésű, gyakorlatilag egyenlő karú mérleg volt. - Legnagyobb teherbírása rendszerint g. - A modern analitikai mérlegek pontossága elérheti a 0,1-0,01 mg-ot.

9 Laboratóriumi mérlegek

10 A mérleg elhelyezése, karbantartása A mérleget és a tömegeket tartsuk tisztán (kis hajszálecset, szarvasbőr). Kerüljük a mérleg egyoldalú felmelegedését és lehűlését. A mérleg felállítása fűtőtestektől távol, napfénytől és léghuzattól óvott helyen, a laboratóriumtól elkülönített mérlegszobában történjék. Forró vagy meleg tárgyakat a mérlegelés előtt hagyjuk kihűlni teljes hőmérsékletkiegyenlítődésig A mérőtömegeket a hőmérséklet-kiegyenlítődés miatt ugyancsak tartsuk állandóan a mérleg mellett.

11 Mérlegelés A lemérendő anyagot nem szabad közvetlenül a mérleg serpenyőjére rakni, valamilyen könnyű edényben kell mérni. Papírcímke, szűrőpapír, dugó, valamint ujjlenyomatokkal ellátott edény nem ad állandó tömeget. A mérendő tárgyakat alkalmas fémfogókkal, szarvasbőrrel vagy nem szálasodó vászondarabbal megfogva helyezzük a mérlegre. Az üres edények pontos abszolút tömegének ismerete fölösleges. Ezért a mérleg egyensúlyi helyzetét nem az üres mérleg egyensúlyi helyzetére, hanem a skála nullapontjára állítják be.

12 Nem higroszkópos anyagokat nyitott kis üvegbepárlócsészében, vagy csónak alakú üvegedényben mérünk le. A higroszkópos anyagok mérésére becsiszolt dugóval ellátott mérőedénykét vagy mérőcsövecskét használunk. Illékony anyagok, vagy vizes oldatok mérését bedugaszolt üvegdugós edényben végezzük.

13 Az analitikai gyakorlatban tömegviszonyokat állapítunk meg. Ezért nem kell ismernünk a meghatározott alkotórész és a bemért anyag pontos abszolút tömegét, csak a kettő tömegviszonyát. Relatív tömegmérés is elegendő. Ezért ha méréseinket mindig ugyanazon mérleg ugyanazon serpenyőjén végezzük, a karok egyenlőtlenségéből származó hiba a tömegviszonyok számításánál kiesik.

14 LABORATÓRIUMI EDÉNYEK ANYAGA

15 Pontos mennyiségi analízishez feltétlenül szükséges, hogy a laboratóriumi edények anyagával, használati módjával és az alkalmazásukkal járó hibákkal tisztában legyünk. Közönséges nátronüveg: Körülbelüli összetétele: SiO 2 13%. 75%, Na 2 O 12%, CaO Enyhe vörös izzáson ( C) lágyul. Könnyen megömleszthető és a hőmérsékletváltozásokra érzékeny. Vízben és savakban, különösen magasabb hőmérsékleten, jelentékeny mértékben oldódik. Lúgok erősen megmarják. Felhasználás: üvegcsövek, mérőhengerek, mérőlombikok, pipetták és erősfalú edények (kémszerüvegek).

16 Jénai üveg: Bórsav, nátrium- és magnéziumszilikát tartalmú üvegek C között lágyulnak, hőmérséklet-változással szemben elég ellenállóak. Kémiai ellenálló képességük igen nagy. Erős lúgok (különösen magas hőmérsékleten) megtámadják. Felhasználás: lombikok, poharak, hőmérők és nagyobb ellenálló képességű eszközök.

17 Káliüveg: Körülbelüli összetétele: SiO 2 71%, K 2 O 18%, CaO 11%. Magas hőmérsékleten ( C-on) lágyul. Hőmérséklet-változásokkal valamint vegyszerekkel szemben elég ellenálló. Felhasználás: égetőcsövek, nehezen olvadó üvegeszközök.

18 Ólomüveg: Körülbelüli összetétele: SiO 2 52%, K 2 O 13%, PbO 35%. Alacsony hőmérsékleten ( C) lágyul. Hőérzékeny, vízzel és vegyszerekkel szemben kicsi az ellenálló képessége. Redukáló lángban hevítve fémólom kiválása miatt megfeketedik. Lágy üveg, fénytörő képessége nagy. Felhasználás: optikai eszközök, fémeknek üvegbe való forrasztására.

19 Porcelán: Magasabb hőmérsékletre (1300 C) hevíthető, mint az üveg. Lúgokkal és savakkal szemben ellenállóbb, azonban a foszforsav erősen megtámadja. A hőmérséklet-változásra kevésbé érzékeny, azonban hevítését és hűtését óvatosan kell végezni. Lúgos ömledékek kevés aluminátot és szilikátot oldanak ki belőle. Felhasználás: tégelyek, tégelyfedők, bepárlócsészék, izzítólemezkék, égetőcsövek.

20 Kvarc: Az edények 1700 C körül lágyulnak, hőmérsékletváltozással szemben teljesen érzéketlenek. A kvarc savakkal szemben ellenálló (kivéve a foszforsavat), lúgok már közönséges hőmérsékleten is megtámadják. Magasabb hőmérsékleten minden bázisos fémoxid, borát és foszfát megtámadja. Kétféle alakban kerül forgalomba: a magas hőmérsékleten megmunkált kristálykvarc üvegszerűen átlátszó, míg az alacsonyabb hőmérsékleten megmunkált eszközök levegőbuboréktól homályosak. Felhasználás: tégelyek, csészék és égetőcsövek.

21 Ezüst: Lúgos oldatok és ömledékek nem támadják meg, ezért kiválóan alkalmazható lúgos ömledékek készítésénél. Olvadáspontja aránylag alacsony (960 C), ezért hevítését óvatosan kell végezni, szúrólángban nem szabad izzítani. Felhasználás: tégelyek és csészék. Nikkel: Már híg savakban is oldódik és könnyen oxidálódik, ezért savanyú vagy oxidáló ömlesztést nem szabad benne végezni. Lúgos ömledékek megsavanyítása is tilos. Lúgos anyagok ömlesztésére használják. Gázláng redukáló része nikkel-tetrakarbonil képződése közben megtámadja.

22 Platina: Olvadáspontja magas (1800 C), mechanikai és kémiai ellenálló képessége, hővezetése jó. Mechanikai szilárdságának növelésére gyakran 0,5 1,0% irídiummal ötvözik. Fejlődő halogének a platinát megtámadják. Nem szabad benne királyvizet vagy haloidokat tartalmazó anyagot oxidáló anyagokkal (HNO 3, KMnO 4, FeCl 3 stb.) melegíteni. Lúgos ömledékek a platinaedény felületét megtámadják. Na 2 CO 3 önmagában nem, de szilárd NaOH, KOH, Na 2 O 2 valamint Na 2 CO 3 + KNO 3 jelentős korróziót idéz elő.

23 TÉRFOGATMÉRŐ ESZKÖZÖK

24 Mérőlombikok Keskeny nyakú, üvegdugós állólombikok, nyakukon körkörös jellel. Meghatározott térfogatú oldatok készítésére használjuk, ezért betöltésre vannak kalibrálva. 20 C hőmérsékletre kalibráltak. A lombikból kiöntött folyadék térfogata az üveghez való tapadás folytán valamivel kisebb.

25 Pipetták Meghatározott folyadékrészletek lemérésére szolgálnak, kifolyásra kalibráltak. A pipetták valódi térfogata a belső felületükön tapadó folyadékréteg térfogatával nagyobb a rajtuk feltüntetett térfogatnál. Csak teljesen zsírmentes falú pipettával lehet helyes térfogatmérést végezni. A zsírmentesítés krómkénsavval történhet. A folyadék pontos adagolására ma már főként automata pipettákat és diszpenzereket alkalmaznak.

26 Egyjelű pipetták A folyadékot lassú szívással a pipetta nyakán lévő körkörös jel fölé szívjuk. A felső nyílását száraz mutatóujjunkkal befogjuk, a pipetta szárát kívülről szűrőpapírral vagy tiszta ruhával szárazra töröljük. A felső nyíláson tartott ujjunkat kissé meglazítva, a folyadék meniszkuszát a jelre beállítjuk. Kiürítésnél a pipettát függőlegesen tartjuk, és csúcsát az edény falához érintjük. Teljes kifolyás után 15 másodpercnyi utánfolyást várunk.

27 Kétjelű pipetták Egyjelű pipettákhoz hasonló módon töltjük meg. Kiürítésnél akkor várunk utánfolyási időt, amikor a folyadék meniszkusza az alsó jel fölött kb. 5 mm-re áll. Utánfolyás után a folyadék meniszkuszát pontosan az alsó jelre állítjuk. Osztott pipetták Egyenletes keresztmetszetű, alul lehúzott végű, felül keskenyebb üvegcsőben folytatódó, cm 3 vagy 0,1 cm 3 beosztással ellátott üvegcsövek. Pontosabb térfogatmérésre nem alkalmasak. Kisebb folyadékmennyiségek közelítő pontosságú lemérésére használjuk.

28 Büretta Kifolyásra kalibrált térfogatmérő eszköz. Egyenletes keresztmetszetű, alul csappal elzárható mérőcső, ami az össztérfogaton belül tetszőleges térfogatú folyadékrészletek pontos lemérésére alkalmas. A bürettákat állványba fogva, függőleges helyzetben használjuk. A büretta csapját csapzsírral vagy vazelinnel vékonyan bekenjük és a csapülésbe szorítva néhányszor körülforgatjuk.

29 A tefloncsapos büretták zsírozást nem igényelnek. A büretta belső falának zsírmentesnek kell lennie. A csap végén lógó cseppet az edény falához való érintéssel le kell szedni. A leolvasást a csap elzárása után fél perc múlva végezzük.

30 Térfogatmérő edények kalibrálása A hitelesített térfogatmérő edények pontossága közönséges analitikai célokra általában megfelelő. A kisebb edények pontatlanabbak, mint a nagyobbak. Ha a meghatározást nagyobb pontossággal akarjuk végezni, vagy nem hitelesített mérőedények állnak rendelkezésünkre, a használatba vett edények térfogatát tömegmérés útján kalibrálni kell.

31 MÉRŐOLDATOK

32 A térfogatos analízishez pontosan ismert töménységű mérőoldatokra van szükségünk. Bármilyen koncentrációjú oldattal titrálhatunk, ha az oldat koncentrációját ismerjük. Célszerű olyan mérőoldatokkal dolgozni, amelyek koncentrációja az oldott anyag molekulatömegével arányos. Az oldatok koncentrációját molaritásban fejezzük ki. A mólos oldat 1000 cm 3 -ében a kérdéses anyag g- molekulatömegnyi mennyisége van oldva. A gyakorlatban legtöbbször mólos oldatnál tízszer hígabb oldatot 0,1 M oldatot használunk.

33 Mólos oldatok készítése Ritkán történhet az anyag közvetlen bemérésével, erre csak olyan anyagok alkalmasak, amelyek: tisztán előállíthatók; összetételük pontosan megegyezik a képletből számítható összetétellel; levegőn könnyen mérhetők, vagyis nem higroszkóposak és nem vesztik el könnyen kristályvizüket, illetve a levegő oxigénjétől és széndioxid-tartalmától nem változnak. E követelményeknek megfelelő anyag a legtöbb esetben nem áll rendelkezésünkre. Ilyenkor durvább beméréssel, vagy töményebb oldat hígításával közelítő pontosságú oldatot készítünk, és az oldat hatóértékét titrálással állapítjuk meg.

34 A TITRÁLÁS HIBAFORRÁSAI

35 A titrálás, mint minden mérés, bizonyos hibával jár. Az egymásután megismételt titrálásoknál nem kapjuk pontosan ugyanazt a fogyást, hanem az egyes mérések eredményei bizonyos szórást mutatnak. Eredményeink megítélése szempontjából fontos az észlelési hiba nagyságának ismerete. Ez két részből tevődik össze: a szubjektív okokra visszavezethető véletlen hibából, és az objektív okokra visszavezethető rendszeres hibából.

36 A titrálás rendszeres hibái az alkalmazott módszer sajátos hibáin, a mérlegelés hibáin kívül az eszközökből származó hibából, a műveletekből származó hibából, a személyi hibából és a módszer hibáiból tevődnek össze. Eszközökből származó hiba: Mérőeszközök kalibrációs hibái, amiket ismételt ellenőrzéssel küszöbölhetünk ki. A leolvasási hibát többszöri parallaxismentes leolvasással csökkenthetjük. Térfogatmérő eszközök utánfolyási hibáját a kalibrálásnál mért kifolyási és utánfolyási idők pontos betartásával csökkenthetjük.

37 Műveletekből származó hibák: Helytelenül vagy gondatlanul végzett műveletekből adódó hibák. Gondos és körültekintő munkával, a műveletek begyakorlásával és a munkakörülmények helyes megválasztásával kiküszöbölhetők. Személyi hiba: Az analitikus személyiségéből, egyéni adottságaiból adódó hibák. Pl. 1: az indikátorok színváltozásának pontatlan észlelése. Pl. 2: "előítéletből" származó hiba, melynek lényege, hogy mérési eredményeink megállapításánál hajlandók vagyunk előző méréseink eredményei által befolyásoltatni magunkat.

38 Módszer hibái: Az alkalmazott módszer körülményei szabják meg. Okozhatják a nem teljesen végbemenő kémiai folyamatok, az indukált reakciók, a mellékfolyamatok, a csapadékos reakcióknál a csapadék oldhatósága, vagy az együttleválás jelensége. Szórásban és állandó eltérésben egyaránt megnyilvánulhat. Nagyságát csak úgy tudjuk megállapítani, hogy pontosan ismert mennyiségű anyaggal végezzük el az elemzést pontos eszközökkel, a személyi hiba lehető elkerülésével. A térfogatos módszereknél majd mindig fellépő módszeres hiba a csepphiba és az indikátorhiba.

39 Csepphiba: Az oldatot az utoljára hozzáadott mérőoldat részlettel, rendszerint egy cseppel, túltitráljuk. Oka egyrészt az, hogy a titrálás végpontját jelző reakció láthatósági határa kicsi, másrészt hogy a mérőoldat adagolható legkisebb részlete egy csepp. A csepphibát kolorimetriás vagy potenciometriás úton meg is határozhatjuk, és korrekcióba vehetjük.

40 Indikátorhiba: Onnan származik, hogy a reakció végpontját jelző indikátor nem pontosan az ekvivalenciapontban mutat átcsapást. Az indikátorhiba tisztán a lejátszódó kémiai folyamattól és az alkalmazott indikátor természetétől függ. Nem csökkenthető tetszés szerint; értéke csak akkor nulla, ha az indikátor megfelel az ekvivalenciapontnak.

41 2.2. Acidi alkalimetria, neutralizációs analízis

42 Ismeretlen koncentrációjú savaknak ismert koncentrációjú lúgokkal való térfogatos meghatározását acidimetriának (savmérésnek) nevezzük. Ismeretlen koncentrációjú lúgoknak ismert koncentrációjú savval való térfogatos meghatározását alkalimetriának (lúgmérésnek) nevezzük. Az eljárás alapja a savak és bázisok egymásra hatásakor lejátszódó közömbösítés. H 3 O + + OH = 2 H 2 O

43 Az acidi-alkalimetriás titrálások végpontját indikátorral jelezzük. Az acidi-alkalimetriás indikátorok gyengén savanyú, vagy gyengén bázikus karakterű festékek, melyek savanyú közegben más színt mutatnak, mint lúgos közegben. A beálló színváltozás festékindikátor molekula belső átrendeződésének következménye.

44 AZ INDIKÁTOROK MŰKÖDÉSE

45 Erős sav titrálása Erős sav oldata erősen savanyú kémhatású, vagyis az oldat [H + ] nagy (ph-ja kicsi). Ha a savat erős lúggal titráljuk, akkor az oldat [H + ] csökken (ph-ja nő). Ekvivalens mennyiségű lúg hozzáadásakor az oldat sem szabad savat, sem szabad lúgot nem tartalmaz. [H + ] tehát éppen akkora lesz, mint a tiszta vízé (ph = 7). A titrálandó erős savhoz olyan indikátort adunk, mely színét éppen a semleges pontban (ph = 7) változtatja, ez a titrálás végpontját pontosan jelzi.

46 Indikátor kiválasztása A valóságban kevés olyan indikátor akad, amelynek átcsapása éppen a semleges pontba esik. Az indikátorok legnagyobb része vagy a savanyú tartományban, vagy a lúgos tartományban mutat színátcsapást. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az indikátorok alkalmatlanok az acidi-alkalimetriás titrálások végpontjának jelzésére.

47 A savak és bázisok ekvivalenciapontja nem mindig esik egybe a semleges ponttal. Olyan indikátort kell választanunk, melynek átcsapása az ekvivalenciapont közelébe esik. A titrálandó oldat és a mérőoldat koncentrációjának növelésével az indikátorhiba annyira csökkenthető, hogy tágabb ph-tartományban átcsapó indikátorok is alkalmazhatók.

48 Indikátorok jellemzése Az indikátorok jellemzésére két adat szolgál: az indikátor átcsapási pontja vagy indikátorexponense, és az indikátor átcsapási tartománya. Az indikátor átcsapási tartománya: A szem érzékenysége színváltozásokra eléggé korlátozott. Az átcsapási intervallum (pk i 1) ph-nál kezdődik és (pk i + 1) ph-nál végződik. A legtöbb indikátor átcsapási tartománya tehát 2 ph egység. Az indikátorok többségénél már 0,2 ph-változás az átcsapási pont környezetében észrevehető színváltozást okoz. Az indikátor átcsapási pontja (indikátorexponens) alatt azt a ph értéket értjük, amelynél az indikátor savanyú vagy lúgos alakja egyenlő koncentrációban van jelen.

49 Indikátorexponens indikátorsavak esetén Egy HA indikátorsav disszociációjára érvényes a tömeghatás törvénye: H A s HA Az indikátorok savmaradékionja [A ] és disszociálatlan molekulája [HA] különböző színű. Az átcsapási pontban a savmaradékion koncentrációja megegyezik a disszociálatlan sav koncentrációjával, így: [H + ] = K s Az átcsapási pontban [H + ] számszerűen megegyezik az indikátorsavak disszociációs egyensúlyi állandójával. ph = log K s. Az egyensúlyi állandó negatív logaritmusát indikátorexponensnek nevezzük és pk i -vel jelöljük. K

50 Indikátorexponens indikátorbázisok esetén A BOH képletű indikátorbázis disszociációjára érvényes a tömeghatás törvénye: A B OH b BOH K b -t a víz ionszorzatával (K v = [H + ] [OH - ]) elosztva az alábbi összefüggéshez jutunk: [ BOH ][ H [ B ] Az átcsapási pontban [BOH] = [B + ], tehát [H + ] = / K b. ] K K K v B

51 Indikátorbázisok esetében az indikátorexponens számértékét úgy kapjuk meg, hogy a víz ionexponensének (14) számértékéből levonjuk az indikátorbázis exponensét (pk b ). ph = 14 pk b Ha pk i kisebb 7-nél, akkor az indikátor savakra kevésbé érzékeny, ha pk i 7-nél nagyobb, akkor az indikátor savakra érzékenyebb.

52 Keverékindikátorok Az indikátorok átcsapási intervalluma nem változik meg más színes anyag jelenlétében. A szubjektív színérzet változik az oldat összes extinkciójának megváltozása következtében. Néhány indikátor színátcsapása élesebbé és kontrasztosabbá tehető, ha az oldat egyidejűleg más színű, és az átcsapási intervallum környezetében ugyancsak átcsapást mutató indikátort vagy színét nem változtató festéket tartalmaz.

53 Pl.: előnyös a sárga vörös átcsapást mutató indikátorhoz (metilnarancs, dimetilsárga, metilvörös) valamilyen kék színű festéket (metilénkék) keverni. Igen előnyösek gyengén színes oldatban, vagy mesterséges világítás mellett. Szűk átcsapási intervallumuk folytán oly titrálásoknál is használhatók, melyeknél a többi indikátor nem mutat éles átcsapást.

54 Kísérleti körülmények hatása az indikátorok átcsapására Hőmérséklet változás hatása: Hőmérsékletemelkedés hatására az indikátorok átcsapási pontja a semleges pont felé tolódik el. A víz ionszorzata nagymértékben változik a hőmérséklettel, míg az indikátorok egyensúlyi állandójának változása viszonylag kicsi. Bázisokra érzékeny indikátorok (metilnarancs, metilvörös) átcsapása meleg oldatban általában igen bizonytalan. Savakra érzékeny indikátorok (fenolftalein, timolftalein) átcsapása a forrási hőmérsékleten is éles.

55 Az oldatok széndioxid-tartalmának hatása: A vízben oldott CO 2, mint gyenge sav, megváltoztatja az indikátor színét. Azok az indikátorok, amelyek indikátorexponense 4- nél nagyobb (metilvörös, fenolftalein, timolftalein), CO 2 -ra érzékenyek. Az ezekkel végzett titrálásoknál gondot kell fordítanunk a levegő CO 2 -jának távoltartására.

56 Oldataink készítésére frissen kiforralt és lehűtött vizet használunk. Sok CO 2 -ot tartalmazó vízen közönséges levegőt átbuborékoltatva a víz CO 2 -tartalma annyira csökken, hogy az indikátorokat már nem zavarja. Karbonátok titrálása alkalmával a felszabaduló CO 2 -t úgy távolítjuk el, hogy az oldatot a végpont elérése előtt felforraljuk, majd a titrálást gyors lehűtés után fejezzük be.

57 Indikátorkoncentráció hatása: Különösen az egyszínű indikátoroknál nagy a jelentősége. Ebben az esetben a színes forma láthatósági határa szabja meg az indikátor átcsapási pontját. A kétszínű indikátorok koncentrációjának befolyása az átcsapásra több körülménytől függ (viszonylagos színerősség, a két indikátor különböző oldhatósága stb.). Túl sok indikátor alkalmazása esetén az átcsapás általában kevéssé éles.

58 Az alkohol befolyása az indikátorok átcsapására: Sok titrálást alkoholos közegben, vagy alkohol víz elegyében kell végeznünk. Régi alkohol alkalmazása esetén számolnunk kell azzal, hogy oxidáció folytán ecetsavat tartalmazhat. Oldószerül való alkalmazása esetén tehát vagy vakpróbát kell végezni a felhasznált mennyiséggel, vagy az oldószert előzőleg közömbösíteni kell.

59 Acidi-alkalimetriás indikátorok színváltozása Indikátor Egyik szín (kisebb ph-nál) ph tartomány Másik szín (nagyobb phnál) Metilibolya sárga 0-2 ibolya Timolkék (savas) vörös 1,2-2,8 sárga Brómfenolkék sárga 3,0-4,6 bíbor Metilnarancs vörös 3,1-4,4 sárga Metilvörös vörös 4,4-6,2 sárga Brómtimolkék sárga 6,0-7,6 kék Fenolvörös sárga 6,4-8,2 vörös Timolkék (lúgos) sárga 8,0-9,6 kék Fenolftalein színtelen 8,3-10,0 vörös Alizarinsárga sárga 10,1-11,1 lila Trinitrobenzol színtelen 12,0-14,0 narancs

60 Metilnarancs Acidi-alkalimetriás indikátor Savanyú közegben vörös, lúgos közegben sárga színű. Érzékenysége bázisokra nagy, savakra kicsi. Erős vagy gyenge bázisok és erős savak titrálásánál alkalmazzuk. Gyenge savakra nem érzékeny, így a szénsav alig zavarja. 0,1%-os vizes oldatát használjuk felforralás és szűrés után.

61 Dimetilsárga Színe, átcsapási intervalluma és indikátorexponense (pk i = 3,9) kb. ugyanolyan, mint a metilnarancsé, átcsapása valamivel kontrasztosabb. Erős és gyenge bázisok, valamint erős savak titrálásánál alkalmazzuk. Indikátorhibája valamivel nagyobb, szénsav érzékenysége viszont valamivel kisebb, mint a metilnarancsé. 0,1%-os alkoholos oldatát használjuk.

62 Metilvörös Indikátorexponense: pk i = 5,3; átcsapási intervalluma: ph = 4,4 6,2. Savanyú közegben élénkvörös, lúgos közegben sárga színű. Erős és gyenge bázisok valamint erős savak titrálásánál alkalmazzuk. Gyenge savakra kissé érzékenyebb, mint a metilnarancs, ezért a szénsav kissé zavarja. Készítése: 0,2 g szilárd metilvöröst 60 cm 3 alkoholban oldunk, és az oldatot vízzel 100 cm 3 -re egészítjük ki. A metilvörös híg, erős savak titrálására különösen alkalmas, mert kicsi az indikátorhibája.

63 Fenolftalein Indikátorexponense: pk i = 8,4, átcsapási intervalluma ph = 8,2 10,0. Savanyú közegben színtelen, lúgos közegben vörös. Erős és gyenge savak, valamint erős bázisok titrálásánál alkalmazzuk. CO 2 a fenolftaleint zavarja, ezért a titrálás befejezése előtt a CO 2 -ot a savanyú vagy semleges oldat forralásával el kell távolítani. 1 g fenolftaleint 60 cm 3 alkoholban oldunk és vízzel 100 cm 3 -re egészítjük ki. Erősen lúgos közegben a fenolftalein fenolát képződése közben elszíntelenedik.

64 Metilvörös-metilénkék keverékindikátor 1 térfogat 0,2%-os alkoholos metilvörös és 1 térfogat 0,1%-os alkoholos metilénkék keveréke. Indikátorexponense: pk i = 5,4. Színe savanyú közegben vöröses-ibolya, lúgos közegben zöld. Színátcsapása igen éles: ph = 5,3-nál vöröses-ibolya, 5,4-nél piszkoskék, 5,6-nál piszkoszöld. Szénsavra éppen annyira érzékeny, mint a metilvörös. Erős és gyenge bázisok, valamint erős savak titrálásánál alkalmazzuk.

65 EKVIVALENCIAPONT

66 Erős savak és erős bázisok közömbösítésénél a titrálás végpontját akkor érjük el, amikor az oldatban a H + -ionok koncentrációja egyenlővé válik az OH -ionok koncentrációjával, vagyis az oldat semleges kémhatású lesz (ph = 7). Ha gyenge savat erős bázissal titrálunk, a gyenge sav sója keletkezik, ami a hidrolízis folytán lúgos kémhatást mutat. Ha gyenge bázist titrálunk erős savval, olyan só keletkezik, amelynek kémhatása hidrolízis révén savanyú.

67 Azt a ph értéket, amelyre az oldat ekvivalens mennyiségű sav és bázis egymásra hatásakor beáll, ekvivalenciapontnak vagy titrálási exponensnek nevezzük. Az ekvivalenciapont nem egyezik meg feltétlenül a semleges ponttal, hanem ettől többé-kevésbé eltérhet. A reakció végpontját jelző indikátort úgy kell megválasztanunk, hogy annak indikátorexponense az ekvivalenciapont közelébe essék.

68 Az ekvivalenciapont meghatározása Történhet kísérleti úton vagy számítással. Az ekvivalenciapont kísérleti meghatározása: Tulajdonképpen ph-mérési feladat. Bármelyik kolorimetriás, vagy potenciometriás phmérési módszer megfelel. Az ekvivalenciapont számítással való megállapítása a titrálás folyamán keletkező só hidrolízisegyensúlyának tanulmányozása útján történhet. Erős savak és erős bázisok egymásra hatásakor keletkező sók hidrolízise gyakorlatilag elhanyagolható mértékű, ezek ekvivalenciapontja tehát megegyezik a semleges ponttal: ph = 7.

69 Gyenge savaknak erős bázissal való közömbösítése, az ekvivalenciapont számítása A keletkező normális só hidrolízis révén gyengén lúgos kémhatású, az ekvivalenciapont ph-ja tehát nagyobb 7-nél. Az oldat ph-ja függ a gyenge sav disszociációs egyensúlyi állandójától, és az oldat koncentrációjától. Az ekvivalenciapontban: H ahol: K víz A víz ionszorzata K s c K víz c K s A sónak megfelelő gyenge sav disszociációs egyensúlyi állandója A só koncentrációja mol/dm 3 -ben kifejezve pk s = log K s = savexponens 1 1 ph 7 pks logc 2 2

70 Számolási példa 0,1 M ecetsav titrálása 0,1 M NaOH-dal Milyen ph-ig kell titrálnunk? A közömbösítés befejezésekor a keletkező Na-acetát kétszer akkora térfogatban van, mint az ecetsav, a koncentráció c = 0,05 M. Az ecetsav disszociációs egyensúlyi állandója K s =1, (pk s = 4,75). 1 1 ph 7 4,75 log0,05 8, Az ekvivalenciapont ph-ja 8,72. A titrálást tehát fenolftalein indikátor jelenlétében végezhetjük, mert ez a ph-érték a fenolftalein átcsapási intervallumába esik.

71 Többértékű savak titrálása normális só képződéséig Elvileg megvan a lehetőség arra, hogy a titrálást normális só vagy savanyú só képződéséig folytassuk. A titrálás megvalósításának lehetősége az egyes disszociációs állandók nagyságától és viszonyától függ. A számítást éppen úgy végezzük, mintha csak egy sav lenne jelen.

72 Pl. 1: A borkősav két disszociációs állandója például közönséges hőmérsékleten K 1 = 9, és K 2 = A borkősav tehát a normális só képződéséig éppen úgy titrálható, mint egy egyensúlyi állandójú egybázisú sav. Pl. 2: A citromsav (K 1 = , K 2 = és K 3 = ) simán megtitrálható, mint egyensúlyi állandójú egybázisú sav.

73 Többértékű savak titrálása savanyú só képződéséig A foszforsav harmadik egyensúlyi állandója olyan kicsi (K 3 = 3, ), hogy a titrálás nem végezhető el. Ily esetben a titrálást csak savanyú só képződéséig végezzük. Savanyú só képződéséig csak akkor titrálhatunk meg valamilyen többértékű savat, ha a megfelelő egyensúlyi állandók hányadosa legalább Az ekvivalenciapont [H + ] és ph-ja: H K 1 K 2 ph = 1/2 (pk 1 + pk 2 ) Az ekvivalenciapont tehát az oldat koncentrációjától független.

74 Foszforsav titrálása A foszforsav esetében az egyensúlyi állandók: K 1 =1,1 10 2, K 2 = , K 3 = 3, Az egyensúlyi állandók viszonya: K 1 /K 2 = kb és K 2 /K 3 = kb A foszforsav, tehát mint egybázisú sav, és mint kétbázisú sav is titrálható. A megfelelő titrálási exponensek ph = 4,35 és 9,57.

75 A gyenge bázisoknak erős savakkal való közömbösítése az ekvivalenciapont hidrogénion-koncentrációja ill. phja: H K v K c b 1 1 ph 7 pkb logc 2 2 ahol pk b = logk b, c pedig a keletkező só mólkoncentrációja az ekvivalenciapontban. A többértékű savak titrálására vonatkozó törvényszerűségek vonatkoznak a többértékű bázisokra is. A savak és bázisok titrálási exponensének kiszámításához ismernünk kell tehát a disszociációs egyensúlyi állandókat.

76 Gyenge savak disszociációs egyensúlyi állandója Savak K sav pk s H 3 AsO 3 K ,22 H 3 AsO 4 K ,30 H 3 BO 3 K ,22 H 2 CO 3 K ,52 H 2 CO 3 K ,22 H 3 PO 4 K 1 1, ,96 H 3 PO 4 K ,7 H 3 PO 4 K 3 3, ,44 H 2 SO 4 K ,52 H 2 SO 3 K 1 1, ,77 H 2 SO 3 K ,00 H 2 S K 1 5, ,24 H 2 S K 2 1, ,92 Hidrogén-fluorid 3, ,43 Hangyasav ,70 Savak K sav pk s Borostyánkősav K 1 6, ,18 Borostyánkősav K 2 5, ,23 Citromsav K ,10 Citromsav K ,30 Citromsav K ,70 Hidrogén-cianid ,14 Ecetsav 1, ,73 Tejsav 1, ,82 Oxálsav K 1 3, ,42 Oxálsav K 2 3, ,46 Borkősav K 1 9, ,01 Borkősav K ,05 Benzoesav 6, ,16 Fenol 1, ,89 Pikrinsav 1, ,80 Szalicilsav 1, ,97

77 Gyenge bázisok disszociációs egyensúlyi állandója Bázisok K bázis pk b Ammónia 1, ,76 Hidrazin ,52 Hidroxil-amin ,00 Etil-amin 5, ,25 Dietil-amin 1, ,90 Anilin 4, ,34 Piridin 1, ,90 Brucin K ,04 Brucin K ,7 Kinin K ,0 Kinin K 2 1, ,89 Kokain 2, ,6 Kodein ,05 Koniin ,0 Morfin 7, ,13 Nikotin K ,16 Nikotin K 2 1, ,86 Papaverin ,1 Piperidin 1, ,80 Sztrichnin K ,0 Sztrichnin K ,7

78 A HIDROGÉNION- KONCENTRÁCIÓ VÁLTOZÁSA TITRÁLÁS KÖZBEN

79 Savak illetve bázisok titrálásához olyan indikátort kell választanunk, melyek indikátorexponense az ekvivalenciapont közelébe esik. Az átcsapás élessége szempontjából fontos tudnunk, hogy a titrálás folyamán milyen az oldat [H + ]-nak változása az ekvivalenciapont környezetében. Ha az ekvivalenciapont környezetében az oldat phjának változása nem eléggé ugrásszerű, a titrálás végpontját nem tudjuk pontosan megállapítani.

80 Az indikátor helyes megválasztása, valamint az eredmény várható pontossága szempontjából fontos tehát, hogy ismerjük az oldat ph-jának változását a közömbösítés folyamán. A titrálószer mennyiségének függvényében ábrázolva a ph értéket, titrálási görbéket kapunk.

81 A ph változása erős sav titrálása közben Pl.: 100 cm 3 0,1 M sósav ph-jának változását 1 M NaOHdal való titrálás közben. A HCl erős sav, tehát 0,1 M oldatban teljesen disszociáltnak tételezhető fel. A ph változása NaOH hozzáadás hatására: Hozzáadott NaOH mennyisége (cm 3 ) ph ,9 3 9, , ,

82 A közönbösítés titrálási görbéje ph Ekvivalenciapont (ph=7) M-os NaOH hozzáadása (ml)

83 Az ekvivalenciapont előtt 0,1%-kal (9,99 cm 3 1 M NaOH hozzáadása után) az oldat ph-ja tehát 4, míg 0,1%-kal az ekvivalenciapont után (0,01 cm 3 1 M NaOH fölösleg) 10-re változik. A ph-ugrás tehát igen jelentékeny. Ha 0,1 M erős savat erős bázissal 0,1%-nál pontosabban akarunk közömbösíteni, a végpont meghatározására minden olyan indikátort használhatunk, amelyek indikátorexponense ph = 4 és 10 közé esik. Ennél töményebb (1 M) savaknál a viszonyok még kedvezőbbek, az ekvivalenciapont környezetében igen kis lúg vagy savmennyiség igen nagy phváltozást idéz elő.

84 Példa 100 cm 3 0,01 M sósav ph-jának változását 1 M NaOH-dal való titrálás közben. A ph változása NaOH hozzáadás hatására: Hozzáadott NaOH mennyisége (cm 3 ) ph 0, , , , , , , , ,000 12

85 A közönbösítés titrálási görbéje ph Ekvivalenciapont (ph=7) 0 0,5 1 1,5 2 1 M-os NaOH hozzáadása (ml)

86 Amikor 0,01 M erős savat erős bázissal akarunk titrálni 0,1% pontossággal, csak olyan indikátort használhatunk, amelynek indikátorexponense ph = 5 és 9 közé esik (metilvörös fenolftalein). 0,01 M-nál hígabb erős savak vagy erős bázisok titrálásánál az átmenet már oly szűk intervallumra (ph = 6 8) korlátozódik, hogy a megkívánt pontosságú titrálás csak pontosan a semleges pontban átcsapó indikátor használatával és a levegő szén-dioxidjának teljes kizárásával valósítható meg.

87 A ph változása gyenge sav és bázis titrálása közben Példa 50 cm 3 0,1 M CH 3 COOH-nak 0,1 M NaOH-dal való titrálása. A pontos közömbösítéshez 50 cm 3 0,1 M NaOH-ra van szükség. A ph változása a titrálás elején viszonylag nagy, mivel a keletkező acetát az ecetsav disszociációját visszaszorítja. Az 50%-os közömbösítés környezetében a ph változása kicsivé válik, vagyis az oldat pufferkapacitása itt a legnagyobb. Ezután a ph ismét csökken, majd az ekvivalenciapont környezetében 7 és 10 ph érték között erős ugrás mutatkozik.

88 Az oldat ph-ja már a titrálás elején a metilnarancs átcsapási intervallumába esik. Csak a fenolftalein jöhet szóba a titrálás végpontjának jelzésére (átcsapási intervalluma magába foglalja az ekvivalenciapontot).

89 Gyenge bázisnak erős savakkal való titrálása A gyenge sav titrálásához hasonló a ph-változás, csak annak lefutása fordított. Az ekvivalenciapont a savanyú tartományba esik. Az átcsapás szélessége a gyenge bázisok titrálásakor csökken a disszociációs állandó csökkenésével. K b = nél kisebb egyensúlyi állandójú gyenge bázis még 1 M koncentrációban sem mutat éles átcsapást.

90 Gyenge savaknak gyenge bázisokkal való titrálása Az ekvivalenciapont a ph = 7 környezetébe esik. A ph változása a hidrolízis folytán általában kicsi, tehát a titrálás csak kedvező körülmények között végezhető el pontosan. A gyakorlatban emiatt gyenge savakat mindig erős bázissal, gyenge bázisokat pedig erős savakkal titrálunk.

91 A ph mérése A ph mérésére a gyakorlatban több lehetőség adódik: Hidrogénelektródokból készített koncentrációs elem segítségével. Üvegelektródból és fém csapadék elektródból álló galvánelem segítségével. Indikátorpapírok: közelítő mérésre alkalmasak. Az univerzál indikátorpapír savas körülmények között vörös, semleges tartomány felé folyamatosan sárgába megy át, lúgos tartományban intenzív kék színű lesz.

92 Inikátorpapírok

93 Hidrogénelektródból álló galvánelem: Potenciálkülönbsége: = = 0, log [ + ] H 1 2 = 0,0592pH ph 0,0592 A ph egyenesen arányos a koncentrációs elem potenciálkülönbségével, vagyis az ismeretlen [H + ]-jú oldatból készített hidrogénelektród potenciáljával.

94 Üvegelektród: A gyakorlatban a hidrogénelektródok helyett a könnyebben kezelhető üvegelektródot használják. A [H + ] potenciálját fém csapadék elektródra, mint referenciaelektródra vonatkoztatják. Az üvegelektród olyan vékonyfalú üvegmembrán, amelynek belsejében állandó koncentrációjú higított sósav van. Ismeretlen [H + ]-jú oldatba mártva a membránt, annak belső és külső felszíne között potenciálkülönbség alakul ki.

95 Az üvegelektród potenciálját az AgCl(s) Ag + másodfajú elektróddal összekapcsolt galvánelemmel határozzák meg, aminek potenciálkülönbsége: = konstans + 0,0592 ph A gyakorlati mérés során az elektródák segítségével a készüléket ismert ph-jú pufferekre állítjuk be. Fontos, hogy a beállításra használt puffer és a meghatározni kívánt minta ph-ja hasonló tartományba essen. Precíziós ph-mérőkkel az ismeretlen oldat ph-ját kéttizedes pontosságig lehet mérni.

96 Elektródák Üvegelektród Kalomel elektród Kombinált üvegelektród

97 Mérőoldatok készítése

98 Az acidi-alkalimetriás titrálásoknál leggyakrabban a következő mérőoldatokat használjuk: Vizes oldatok: 1 M HCl; 0,5 M HCl; 0,1 M HCl és 1 M NaOH; 0,1 M NaOH; 0,1 M Ba(OH) 2 Alkoholos közegben végzett titrálásoknál, valamint zsírok és olajok vizsgálatánál 0,5 M alkoholos KOH. 0,1 M-nál hígabb mérőoldatot rendszerint nem tartunk készenlétben, hanem azt töményebb mérőoldatból, esetről esetre hígítással állítjuk elő.

99 1 M HCl készítése és beállítása Erős savként, valamennyi bázis titrálására alkalmas. Forralás alkalmával nem illan el, ha az elpárolgó víz folytonos pótlásával megakadályozzuk, hogy nagyon betöményedjék. Elvileg mérőoldatként a kénsav és a salétromsav is használható. A kénsav a sósavnál valamivel gyengébb. A salétromsav alkalmazásakor oxidáció folytán mellékreakciók is végbemehetnek. E két sav alkalmazása korlátozottabb.

100 1 M HCl készítése: A tömény sósavoldat nem állandó összetételű, nem mérhető meg kellő pontossággal, egyszerű beméréssel nem készíthető belőle pontos mérőoldat. A közelítőleg ismert koncentrációjú és kellő tisztaságú tömény sósavból a kelleténél valamivel töményebb oldatot állítunk elő. Az oldat hatóértékét jól mérhető anyagra beállítjuk. A szükséghez mérten vízzel annyira hígítjuk, hogy az oldat közelítőleg 1 M legyen. A kész oldat pontos koncentrációját ezután meghatározzuk.

101 A tömény sósav közelítő HCl-tartalmát sűrűségméréssel állapítjuk meg. A sósav sűrűsége és összetétele: Sósav sűrűsége HCl-tartalom 20 C-on tömeg%-ban mol/dm 3 -ben 1,150 30,14 9,505 1,155 31,14 9,863 1,160 32,14 10,22 1,165 33,16 10,59 1,170 34,18 10,97 1,175 35,20 11,34 1,180 36,23 11,73 1,185 37,27 12,11 1,190 38,32 12,50 1,195 39,37 12,90 1,198 40,00 13,40 Ez alapján számíthatjuk, hogy hány cm 3 tömény sósav tartalmazza a HCl 1 mólnyi mennyiségét. E mennyiségnél valamivel (2 cm 3 -rel) többet 1000 cm 3 - es mérőlombikba töltünk, desztillált vízzel felhígítjuk.

102 Az ily módon előállított 1 M HCl a kelleténél valamivel töményebb. Pontos oldat készítésekor, ismert mennyiséget pipettázunk ki belőle, és KHCO 3 segítségével megállapítjuk, hogy a mérőlombikban maradt sósavoldatot mennyi vízzel kell még hígítanunk, hogy pontosan 1 M HCl-at kapjunk. Ezt a vízmennyiséget tiszta bürettából mérjük az oldathoz. Összerázás után titrálással megállapítjuk a kapott 1 M HCl pontos koncentrációját.

103 1 M HCl beállítása KHCO 3 -ra: A tiszta KHCO 3 (M r : 100,19 g ) igen alkalmas anyag savak pontos koncentrációjának beállítására. Előnye, hogy: Nem higroszkópos és így levegőn minden további nélkül mérhető. Relatív molekulatömege elég nagy, és így a tömegmérés relatív hibája elhanyagolható. A kereskedelmi KHCO 3 sohasem teljesen tiszta, összetétele nem felel meg pontosan képletének. Tisztítható vízben való oldással, szűréssel és alkohollal való kicsapással.

104 A KHCO 3 titrálása közben a következő reakció zajlik le: KHCO 3 + HCl = KCl + H 2 O + CO 2 A reakció során szénsav szabadul fel. Olyan indikátort kell választanunk, ami szénsavra nem érzékeny, viszont indikátorexponense 3 és 11 közé esik. E célra a metilnarancs és a dimetilsárga felel meg.

105 Meghatározás menete: Lemérünk kb. 10 g KHCO 3 -ot, majd visszaméréssel 2,0 2,5 g-os részleteket mérünk három titráló lombikba. KHCO 3 részleteket cm 3 hideg vízben oldjuk, egy csepp metilnarancs indikátort adunk hozzá. 1 M HCl-val addig titráljuk, míg az oldat narancsszínű lesz. A CO 2 eltávolítására két percig forraljuk; az oldat ekkor rendszerint visszasárgul, majd lehűtjük és átmeneti színűre titráljuk. 100,19 g KHCO 3 közömbösítéséhez 1000 cm 3 pontosan 1 M HCl szükséges. Ha bemérésünk A g volt, és titrálásnál B cm 3 mérőoldat fogyott, akkor a mi mérőoldatunk pontos koncentrációja: 1000 A 100,19 B

106 1 M HCl beállítása Na 2 CO 3 -ra: Beállításra használt Na 2 CO 3 -nak tisztának és vízmentesnek kell lennie. A vízmentes Na 2 CO 3 erősen higroszkópos anyag, ezért bemérés előtt szárítanunk kell (platinatégelyben, homokfürdőbe ágyazva 1 óra hosszat 300 C-on). A szóda elveszíti nedvességtartalmát, és az esetleges NaHCO 3 -tartalma átalakul Na 2 CO 3 -tá. Magasabb hőmérsékletre hevített Na 2 CO 3 egy része CO 2 - ot veszítve, átalakul Na 2 O-dá. A még meleg tégelyt exszikkátorban hagyjuk kihűlni.

107 Meghatározás menete: A kiszárított és lehűlt szódát gyorsan, dugós mérőedényben analitikai mérlegen pontosan lemérjük. Visszaméréssel 1,0 1,3 g-os részleteket mérünk három titráló lombikba. (A mérőedényke fedelét csak rövid ideig tartjuk nyitva.) A lemért részleteket cm 3 hideg vízben oldjuk, hozzáadunk egy-egy csepp metilnarancs indikátort, majd a beállítandó 1 M HCl-oldatunkkal átmeneti színig titráljuk. A végpont végleges megállapítása előtt a CO 2 -ot forralással eltávolítjuk, a lehűtött oldatot óvatosan átmeneti színig titráljuk.

108 A Na 2 CO 3 titrálása közben a következő reakció zajlik le: Na 2 CO HCl = 2 NaCl + H 2 O + CO 2 1 mól sósav 0,5 mól Na 2 CO 3 -tal reagál, tehát 53,00 g Na 2 CO 3 -nak 1000 cm 3 pontos 1 M HCl felel meg. Ha bemérésünk A g volt, és titrálásnál B cm 3 mérőoldat fogyott, akkor a mi mérőoldatunk pontos koncentrációja: 1000 A 53,00 B

109 0,1 M HCl készítése és beállítása 0,1 M HCl készítése: Kiindulhatunk 1 M HCl-ból vagy tömény sósavból. 1 M HCl-oldatból: Pontosan 1 M-os oldatból 100 cm 3 -t, 100 molaritás közelítő pontosságú, de ismert koncentrációjú 1 M HClból pedig cm 3 -t mérünk be 1000 cm 3 -es mérőlombikba, és vízzel jelig feltöltjük. A kapott 0,1 M HCl közelítőleg pontos lesz.

110 Tömény sósavból: Az 1 M HCl előállításához hasonlóan végezzük. Ismert sűrűségű HCl-ból annyit mérünk bürettából egy 1000 cm 3 -es mérőlombikba, amennyi a HCl molekulatömegének 0,1-részét tartalmazza, illetőleg e mennyiségnél valamivel (0,2 cm 3 ) többet. 0,1 M HCl beállítása KHCO 3 -ra: Olyan indikátorok használhatók, amelyeknek átcsapási pontja ph = 4 és 10 közé esik (metilnarancs fenolftalein). Előnyben részesítjük a metilnarancsot és dimetilsárgát, mert szénsavra kevésbé érzékenyek. 0,1 mólos savak és bázisok titrálásánál azonban ezeknek az indikátoroknak a hibája nagy.

111 Ha metilnarancsra vagy dimetilsárgára beállított 0,1 M sósavunkat a későbbiekben csak metilnarancs vagy dimetilsárga jelenlétében használjuk, a titrálási hiba kiesik. Ha mérőoldatunkat fenolftalein indikátor mellett akarjuk használni, az indikátorhibát tekintetbe kell vennünk, abszolút koncentrációját meg kell állapítanunk. A beállítás menete: Szárított KHCO 3 -ból visszaméréssel titrálólombikba mérünk 0,20 0,25 g-ot. Kb. 20 cm 3 hideg vízben feloldjuk, egy csepp metilnarancs indikátort adunk hozzá, és a beállítandó 0,1 M HCl-val átmeneti színig titráljuk.

112 Az oldatból a CO 2 -ot forralással eltávolítjuk, a folyadékot vízcsap alatt lehűtjük és átmeneti színre titráljuk. Ha a bemért KHCO 3 tömege A g és fogyott B cm 3 0,1 M HCl, akkor a 0,1 M HCl pontos koncentrációja metilnarancsra: 1000 A 100,19 B Hasonló módon állapítjuk meg a 0,1 M HCl pontos koncentrációját fenolftalein indikátorra is. Ez esetben a CO 2 kifőzését a végpont végleges megállapítása előtt többször meg kell ismételni, vagy a titrálást forralás közben kell befejezni. Azonos méréseket feltételezve, a két indikátor közötti fogyáskülönbség 0,15 cm 3 -nél nem szokott nagyobb lenni.

113 A 0,1 M HCl beállítása vízmentes Na 2 CO 3 -ra: Egy titráláshoz kb. 0,1 g Na 2 CO 3 -ot kell bemérni. 0,1 mg tömegmérési hiba a titrálás eredményében 0,1% hibát okoz. Célszerűbb nagyobb beméréssel törzsoldatot készíteni és ennek egyenlő részleteit titrálni. A titrálás folyamán keletkező szénsavat a végpont elérése előtt forralással el kell távolítani.

114 1 M NaOH készítése és beállítása A Na 2 CO 3 -tartalmú NaOH-mérőoldat, különösen gyenge savak titrálása alkalmával, nagy hibát és bizonytalan átmenetet okozhat. Igyekeznünk kell lehetőleg karbonátszegény, illetve gyakorlatilag karbonátmentes NaOH-mérőoldatot előállítani.

115 Oldatkészítés: Szilárd NaOH-ból lemérünk g-ot. Kevés vízzel gyorsan leöblítjük a felületére tapadt Na 2 CO 3 -ot, és 1000 cm 3 -es mérőlombikba visszük, amibe előzetesen 600 cm 3 kiforralt és lehűtött desztillált vizet tettünk. Teljes feloldódás és a hőmérséklet kiegyenlítődése után a lombikot jelig töltjük kiforralt és lehűtött desztillált vízzel.

116 Az oldat koncentrációját ismert koncentrációjú 1 M HCl-val állapíthatjuk meg leggyorsabban. A közelítőleg mólos lúgból pontosan 20 cm 3 -t titrálólombikba pipettázunk. Egy csepp metilnarancsot vagy dimetilsárgát adunk hozzá, és 1 M HCl-val átmeneti színig titráljuk. Ha A cm 3 1 M HCl fogy, akkor az oldat koncentrációja: A 20,0

117 A fenti módszerrel előállított lúg nem teljesen karbonátmentes. Az oldat karbonáttartalma azonban a metilnarancs, illetve dimetilsárga átcsapására nincs befolyással. Ha a titrálást fenolftalein indikátor jelenlétében végezzük, a szénsavtartalom észrevehetővé válik. Ha a titrálást fordítva végezzük, vagyis bemért mennyiségű savat titrálunk NaOH-dal, akkor az állandó savfölösleg folytán az oldatból a szénsav eltávozik, és így metilnarancs és fenolftalein használata esetén ugyanazt a fogyást kapjuk.

118 0,1 M NaOH készítése és beállítása Készítés: Karbonátszegény 0,1 M NaOH-ot úgy állítunk elő, hogy 100 cm 3 karbonátszegény 1 M NaOH-ot kiforralt és lehűtött desztillált vízzel 1000 cm 3 -re hígítunk. Ha 1 M NaOH nem áll rendelkezésre, akkor 5 g szilárd NaOH-ot (a felületére tapadt Na 2 CO 3 leöblítése után) kiforralt és lehűtött desztillált vízzel 1000 cm 3 -re oldunk. Beállítása 0,1 M HCl-ra: Pontosan 20 cm 3 0,1 M NaOH-ot metilnarancs- vagy dimetilsárga indikátort használva 0,1 M HCl-val átmeneti színűre titrálunk. A kapott fogyásból kiszámított koncentráció a 0,1 M NaOH metilnarancsra, ill. dimetilsárgára megállapított koncentrációja.

119 Beállítás kristályos oxálsavra: A kristályos oxálsav ((COOH) 2 2 H 2 O) jól definiált összetételű, nem higroszkópos és jól mérhető. Hátránya, hogy kristályvizet tartalmaz, de ezt közönséges hőmérsékleten, szabad levegőn nem veszti el. Az oxálsav gyenge sav, közvetlenül csak fenolftaleinre titrálható meg. Kb. 20 cm 3 fogyásnak megfelelő mennyiségű oxálsavat (0,12 g) lemérünk, szénsavmentes desztillált vízben oldjuk, és fenolftalein mellett megtitráljuk. A bemért oxálsavból (A g) és a fogyott mérőoldat cm 3 - eiből (B cm 3 ) kiszámítjuk a lúg koncentrációját: 1000 A 63,034 B

120 0,5 M alkoholos KOH készítése Zsírok, olajok, viaszok, gyanták savszámának, elszappanosítási számának, valamint észterszámának meghatározására alkoholos KOH mérőoldatot használunk. Oldószernek általában etil-alkoholt alkalmazunk. Nehezebben szappanosodó zsíroknál célszerűbb a magasabb forráspontú propil-alkoholt használni. Az oldat készítése során 35 g szilárd KOH-ot 30 cm 3 vízben oldunk, és a teljes lehűlés után 1 dm 3 96%-os alkoholba öntjük. Alapos elkeverés után néhány napig állni hagyjuk. A kivált K 2 CO 3 -ról leöntjük és sötét helyen tartjuk.

121 A kapott kb. 0,5 M lúg karbonátmentes, mert a K 2 CO 3 alkoholban nem oldódik. Az ily módon előállított lúg lassanként megsárgul, majd megbarnul, szerves savak sói keletkeznek benne, és hatóértéke csökken. Alkalmazása esetén mindenkor vakpróbát is kell vele végezni. A 0,5 M alkoholos KOH-ot ismert koncentrációjú 0,5 M HCl-ra állítjuk be fenolftalein indikátor jelenlétében.

122 Erős savak titrálása

123 Erős savak titrálásánál az indikátort a titrálandó oldat koncentrációjának megfelelően kell megválasztani. 1 M erős sav titrálásánál az indikátorexponens 3 11, 0,1 M oldatok esetében 4 10, 0,01 M oldatoknál 5 9 ph tartományban kell lenni. 1 M oldatok: A dimetilsárgától a timolftaleinig minden indikátor használható. A szénsav zavaró hatása miatt célszerűbb olyan indikátorokat választani, melyek savakra kevésbé érzékenyek (pk i 4; metilnarancs, dimetilsárga).

124 0,1 M oldatok: Használható minden indikátor, aminek átcsapási pontja a dimetilsárga és timolftalein közé esik. De a ph = 4 és ph = 10 körül átcsapó indikátorok titrálási hibája már számottevő. Azoknál az indikátoroknál, amelyeknek átcsapási pontja a metilvörös és a fenolftalein közé esik, a titrálási hiba elhanyagolható. Ezeket az indikátorokat azonban a szénsav zavarja, tehát gyakorlatilag karbonátmentes lúgot kell a titrálásnál használni, és a végpont elérése előtt célszerű az esetleg jelenlevő szénsavat kiforralni.

125 0,01 M oldatok: Csak olyan indikátorok használhatók, melyeknek átcsapása a metilvörös és fenolftalein átcsapási pontja közé esik. Ezen oldatokban a ph = 5 és ph = 9 körül átcsapó indikátorok titrálási hibája nagyobb a büretta leolvasási hibájánál. A metilvörös vagy fenolftalein jelenlétében végzett titrálásoknál ezekre az indikátorokra megállapított koncentrációval kell számolnunk, vagy külön kísérletben meg kell állapítanunk az indikátorhibát. Gyakorlatilag szénsavmentes lúgot kell használnunk, és a végpont elérése előtt célszerű a szénsavat kiforralni.

126 Sósavoldat HCl-tartalmának meghatározása A sósav (M r = 36,465 g) egybázisú, erős sav. 1 cm 3 1 M NaOH 36,465 mg HCl-val egyenértékű. HCl + NaOH = NaCl + H 2 O Ismeretlen töménységű sósav körülbelüli HCl-tartalmát sűrűségméréssel állapítjuk meg. Analitikai mérlegen, becsiszolt dugós mérőedénykében annyit mérünk le belőle, hogy vízzel veszteség nélkül mérőlombikba öblítve és ismert térfogatra hígítva, HCl-ra kb. 1 M legyen. Ezen oldat 20,0 cm 3 -es részleteit metilnarancs indikátor jelenlétében 1 M NaOH-dal megtitráljuk. 1 M-nál hígabb HCl-at térfogatra is bemérhetünk.

127 Salétromsavoldat HNO 3 -tartalmának meghatározása A salétromsav (Mr = 63,016 g) egybázisú erős sav. 1 cm 3 1 M NaOH 63,016 mg HNO 3 -at mér. HNO 3 + NaOH = NaNO 3 + H 2 O A salétromsav meghatározását mindenben a sósavéhoz hasonlóan végezzük. A tömény salétromsav összetétele pipettázás folytán nem változik, a bemérést méregpipettával is végezhetjük. A pipettából kb. 1 g savat 100 cm 3 -es mérőlombikba engedünk, a lombikot pontosan jelig töltjük. A törzsoldat 20,0 cm 3 -es részleteit metilnarancs hozzáadása után 0,1 M NaOH-dal megtitráljuk.

128 Kénsavoldat H 2 SO 4 -tartalmának meghatározása A kénsav (M r = 98,08 g) kétértékű erős sav. 1 cm 3 1 M NaOH 49,040 mg H 2 SO 4 -at mér. H2SO4 2 NaOH Na2SO4 2 H2O Az 1 M H 2 SO 4 -nak metilnarancsra való titrálása alkalmával az indikátor átcsapása éles. Ha a titrálást 0,1 M oldatban végezzük, már nem kapunk jó színátcsapást. Ennek oka, hogy a H 2 SO 4, mint kétértékű sav, fokozatosan disszociál: H 2SO 4 H HSO 4 HSO H 2 4 SO 4

129 Az első disszociáció gyakorlatilag teljes. A második azonban lényegesen kisebb (K 2 = ). 0,1 M koncentrációban a titrálást célszerűbb metilvörös indikátor jelenlétében végezni, így az indikátor színátcsapása éles. Kb. 1 g vizsgálandó (tömény) kénsavat (becsiszolt dugós) mérőedénykébe mérünk, és desztillált vízzel szélesszájú titráló lombikba mossuk. Kb. 50 cm 3 -re hígítjuk, két csepp metilnarancs indikátort adunk hozzá, és 0,1 M NaOH-oldattal titráljuk. 1 cm 3 0,1 M NaOH-oldat megfelel 4,9040 mg H 2 SO 4 - nak.

130 Peroxi-diszulfátok meghatározása Ha a kálium-, nátrium-, vagy bárium-peroxi-diszulfát vizes oldatát hosszabb ideig főzzük, a só a következő egyenlet szerint bomlik: 2 K 2 S 2 O H 2 O = 2 K 2 SO H 2 SO 4 + O 2 Semleges szulfát és szabad kénsav keletkezik, miközben az oldatból oxigén távozik el. A keletkezett kénsavat 0,1 M NaOH mérőoldattal megtitrálhatjuk.

131 Meghatározás: A meghatározandó peroxi-diszulfátból analitikai mérlegen lemérünk kb. 0,25 g-ot. Nagyobb Erlenmeyer-lombikban, kb. 200 cm 3 vízben oldjuk, majd felmelegítjük és percig forrásban tartjuk. Lehűlés után metilvörös indikátort adunk hozzá, és a keletkezett kénsavat 0,1 M NaOH-dal megtitráljuk. 1 cm 3 0,1 M NaOH megfelel 13,515 mg K 2 S 2 O 8 -nak, 11,906 mg Na 2 S 2 O 8 -nak, ill. 16,474 mg BaS 2 O 8 -nak.

132 Gyenge savak titrálása

133 Gyenge savak pontos közömbösítése alkalmával az oldat a keletkezett só hidrolízise révén többékevésbé lúgos kémhatású. Az ekvivalenciapont ph-ját a következő egyenlet adja: ph = 7 + ½ pk s + ½ log c A titráláskor olyan indikátort kell alkalmaznunk, aminek átcsapási pontja az ekvivalenciapont közelébe esik. Az indikátorátcsapás élessége függ az ekvivalenciapont környezetében beálló phugrástól.

134 Az ekvivalenciapont környezetében mutatkozó phugrás annál kisebb, minél kisebb a sav disszociációs állandója és koncentrációja. Ha a sav disszociációs állandója K s = nél kisebb, még koncentrált oldatban sem kapunk éles átmenetet, ennél gyengébb savak tehát nem titrálhatók.

135 A több-bázisú savak semleges sóig való titrálásánál az ekvivalenciapontot a legkisebb disszociációs állandóból az egyértékű savakhoz hasonlóan számítjuk. Savanyú só képződéséig való titrálásnál az ekvivalenciapont ph-ját a következő egyenletből számítjuk ki: ph = ½ (pk 1 + pk 2 ) Két különböző erősségű sav is megtitrálható egymás mellett, ha disszociációs állandójuk viszonya nél nagyobb.

136 Ecetsavoldat CH 3 COOH-tartalmának meghatározása Az ecetsav (M r = 60,052 g) disszociációs állandója K s = 1, Még 0,01 M oldatban is jól titrálható fenolftalein mellett. 1 cm 3 1 M NaOH 60,052 mg CH 3 COOH-at mér. CH 3 COOH + NaOH = CH 3 COONa + H 2 O Jégecet CH 3 COOH-tartalmának meghatározása: Jól záró üvegdugós mérőedénykében lemérünk 3 g jégecetet, kiforralt és lehűtött vízzel hígítjuk, 500 cm 3 -es mérőlombikba öblítjük. Az oldat 20,0 cm 3 -es részleteit 0,1 M karbonátmentes lúggal titráljuk, fenolftalein indikátor jelenlétében.

137 Ecetsavanhidrid meghatározása Az ecetsavanhidrid vízzel nehezen elegyedő folyadék, ami vízzel összehozva hőfejlődés közben lassan feloldódik, miközben ecetsavvá alakul: CH 3 CO CH 3 CO O + H 2 O = 2 CH 3 COOH A hidrolízis befejeztével a keletkezett ecetsavat karbonátmentes lúggal, fenolftalein jelenlétében megtitrálható. Az ecetsavanhidrid oldódását melegítéssel gyorsíthatjuk, visszafolyó hűtő használata mellett, hogy a bomlatlan anhidrid elillanását megakadályozzuk.

138 Meghatározás: Kis átmérőjű üvegdugós edénykébe bemérünk 1,0 g ecetsavanhidridet, és az edénykét dugóval együtt szélesszájú lombikba levő 25 cm 3 vízbe dobjuk. Gyakori rázogatás közben néhány óráig állni hagyjuk, míg az anhidrid teljesen feloldódik. Az oldatot két csepp fenolftalein indikátor hozzáadása után karbonátmentes 1 M NaOH-dal megtitráljuk. Az ecetsavanhidrid molekulatömege: 102,1 g. 1 cm 3 1 M NaOH tehát 51,05 mg ecetsavanhidridet mér.

139 Tejsav titrálása A közönséges, vagy erjedési tejsav (etilidéntejsav) egybázisú, az ecetsavnál valamivel erősebb sav (K s = 1, ). Molekulatömege: 90,08 g. 1 cm 3 90,08 mg tejsavat mér. 1 M nátrium-hidroxid A gyógyszerkönyvi készítmény etilidéntejsavon kívül dilaktilsavat (anhidrotejsav) is tartalmaz. még A koncentrált tejsavoldatban a tejsav egy része észterszerű anhidriddé alakul, ami még tartalmaz szabad karboxilcsoportot, így savként viselkedik. 2 CH 3 CH(OH) COOH CH 3 CH(OH)COOCH COOH + H 2 O CH 3

140 A gyógyszerkönyvi tejsav 55 63% tejsavon kívül 30% dilaktilsavat tartalmaz. Ha a készítményt közönséges hőmérsékleten lúggal titráljuk, akkor nemcsak a tejsavat, hanem a dilaktilsavat is megtitráljuk. A lúgfogyásból számított tejsavtartalom kb. 75%-nak felel meg. Ha a megtitrált oldathoz fölös lúgot adunk és vízfürdőn melegítjük, a dilaktilsav észterszerű kötése felbomlik, és a felszabaduló karboxilcsoport újabb lúgot köt meg. CH 3 CH(OH) COO CH (CH 3 )COONa + NaOH 2 CH 3 CH(OH) COONa

141 A fölös lúgot sósavval visszatitráljuk, ebből a lúgfogyásból számítható ki a tejsavanhidrid-tartalom, az előbbi és mostani lúgfogyás különbségéből pedig a tejsavtartalom. Meghatározás: Táramérlegen 100 cm 3 -es mérőlombikba mérünk 10,0 g tejsavat és vízzel jelig töltjük. Az oldat 20,0 cm 3 -ét jó minőségű üvegből készült lombikba pipettázzuk, és 2 csepp fenolftalein indikátor hozzáadása után karbonátmentes 1 M NaOH-dal megtitráljuk. E célra fogy A cm 3 1 M NaOH.

142 A semlegesített folyadékhoz további 10,0 cm 3 1 M NaOHot adunk és vízfürdőn 1 óra hosszat melegítjük. Ezután az oldathoz 10,0 cm 3 1 M HCl-at adunk, a szénsavat kiforraljuk, és két csepp fenolftalein hozzáadása után a sósavfölösleget 1 M karbonátmentes lúggal visszatitráljuk. E célra fogy B cm 3 1 M NaOH. 1 cm 3 NaOH 90,08 mg tejsavat és 162,0 mg anhidrotejsavat mér. A második titrálás alapján a dilaktilsavtartalom B 162,0 mg a lemért 2 g tejsavban. Az első és a második titrálás különbsége adja a tiszta tejsavra fogyott lúg cm 3 -eit. Eszerint 2 g tejsavban van (A B) 90,08 mg tiszta tejsav.

143 Borkősav és borkő titrálása A borkősav kétbázisú gyenge sav (K 1 = 9, és K 2 = ). A két disszociációs állandó viszonya nem éri el a t, tehát a titrálás csak normális só képződéséig végezhető el. Az ekvivalenciapont ph-ja akkora, mint egy K s = egyensúlyi állandójú gyenge savé, a titrálást fenolftalein indikátor jelenlétében kell végezni. 1 cm 3 1 M NaOH tehát 75,04 mg borkősavat mér. Meghatározás: kb. 1,5 g borkősavat pontosan lemérünk, 40 cm 3 szénsavmentes desztillált vízben oldjuk. 2 csepp fenolftalein indikátort adunk hozzá, és 1 M karbonátmentes NaOH-dal megtitráljuk.

144 Bórsav és alkáliborátok H 3 BO 3 -tartalmának meghatározása A bórsav önmagában gyenge sav (K 1 = ), vizes oldatában a metilnarancs nem pirosodik meg. Többértékű alkoholokkal azonban lényegesen komplex-savakat alkot. erősebb Ha bórsav oldatához glicerint, mannitot vagy invertcukrot (glükóz + fruktóz) adunk, belsőkomplex képződése folytán közepes erősségű, egybázisú savvá alakul, és fenolftalein jelenlétében lúggal titrálható. H 3 BO 3 R R HC OH HC O + BO - + H H 2 O HC OH HC O R R

145 Meghatározás: 20 cm 3 kb. 0,1 M bórsavhoz 6 8 cm 3 invertcukor-oldatot adunk, és fenolftaleint adva hozzá, karbonátmentes 0,1 M NaOH-dal gyenge rózsaszínűre titráljuk. Ha az oldat újabb 10 cm 3 invertcukor hatására elszíntelenedik, ismételten átmeneti színűre titráljuk. A végpont helyességét invertcukorral újból ellenőrizzük. 1 cm 3 0,1 M NaOH tehát 6,184 mg H 3 BO 3 -at mér. A fenti módszer alkalmazásával a bórsavat más erős sav mellett úgy titráljuk meg, hogy metilnarancsvagy metilvörösindikátor jelenlétében megtitráljuk az erős savat, majd az oldathoz mannitot vagy invertcukrot adunk, és fenolftalein jelenlétében megtitráljuk a bórsavat.

146 Szénsavoldat CO 2 -tartalmának meghatározása A szénsav (H 2 CO 3 ) kétbázisú gyenge sav (K 1 és K 2 = ). = Második disszociációs állandója annyira kicsi, hogy mint kétbázisú sav, NaOH-dal nem titrálható meg. Ha gondoskodunk róla, hogy a titrálás folyamán keletkező karbonátionok az oldatból csapadékképződés útján eltávozzanak, akkor a titrálás fenolftalein indikátor alkalmazásával elvégezhető. Így Ba(OH) 2 mérőoldat alkalmazása esetén a titrálás simán elvégezhető, mert a keletkező BaCO 3 csapadék alakjában kiválik az oldatból. H 2 CO 3 + Ba(OH) 2 = BaCO H 2 O 1 cm 3 pontos 0,1 M Ba(OH) 2 -oldat 2,2 mg CO 2 -ot mér.

147 A szénsav első és második disszociációs állandójának viszonya: K 1 :K 2 = 0,5 10 4, bikarbonátképződésig való titrálása csak összehasonlító oldat alkalmazása esetén végezhető el pontosan. A reakció egyenlete: H 2 CO 3 + NaOH = NaHCO 3 + H 2 O Az ekvivalenciapont ph-ja: ph = ½ (pk 1 + pk 2 ) = ½ (6, ,22) = 8,4 Ez az érték a fenolftalein átcsapási tartományába esik. A fenolftalein rózsaszíne azonban már 7,7 ph értéknél megjelenik. Így, ha a titrálást a rózsaszín megjelenéséig végezzük, az oldatban még titrálatlan szénsav marad. Ennek mennyisége 7,7 ph-nál a szénsav mennyiségének 5%-át is elérheti.

148 A szénsav közömbösítése nem pillanatszerű reakció. A szénsav a vízben jórészt CO 2 alakjában van jelen, és csak kis része alakul H 2 CO 3 -tá. Ez utóbbi a lúggal pillanatszerűen reagál, azonban a CO 2 -ból csak lassan képződik utána. CO2 H2O H2CO3 A H 2 CO 3 jóval erősebb sav, mint az a disszociációs állandóból adódna. Ha a tömeghatás törvénye kifejezésében a valódi H 2 CO 3 koncentrációt helyettesítjük, úgy az első disszociációs állandó értéke a következő lesz: K H HCO 3 4 d 13, 10 1 H 2CO3

149 A gyorsan megtitrált oldat rózsaszíne tehát néhány perc múlva újból eltűnik. A titrálást akkor tekinthetjük befejezettnek, ha a fenolftalein rózsaszíne 5 10 percen belül nem tűnik el. Meghatározás: Az üvegdugós palackban lévő 100,0 cm 3 oldathoz 0,5 cm 3 híg fenolftaleint adunk, és 0,1 M NaOH-dal éppen rózsaszínűre titráljuk. Ha az oldat öt percen belül elszíntelenedik, néhány csepp 0,1 M NaOH-dal állandó rózsaszínűre titráljuk. Az oldat rázogatása alkalmával szénsavveszteség állhat elő, a titrálást célszerű úgy megismételni, hogy az első titrálásnál fogyott lúgmennyiséget egyszerre adjuk az oldathoz, és ha az oldat színtelen marad, állandó rózsaszínűre titráljuk. 1 cm 3 0,1 M NaOH megfelel 4,4 mg CO 2 -nak.

150 Foszforsav és alkálifoszfátok meghatározása A foszforsav disszociációja három fokozatban megy végbe: H PO 3 4 H H2PO 4 H 4 2PO H HPO 4 2 HPO 4 2 H PO 3 4 A disszociációs állandók: K 1 = 1, K 2 = K 3 = 3, A foszforsav, mint egybázisú sav elég erős, mint kétbázisú sav gyenge, és mint hárombázisú sav igen gyenge.

151 A foszforsav mint egybázisú sav és mint kétbázisú sav is megtitrálható acidimetriásan. Harmadik disszociációs állandója azonban annyira kicsi, hogy normális só képződéséig nem titrálható meg közvetlenül. Ennek megfelelően a foszforsav titrálási görbéjén az 1. és 2. folyamatnak megfelelően két határozott ugrást észlelünk a ph = 4,4, illetve 9,6 értékeknél. A harmadik folyamatnak megfelelő ph ugrás oly kismértékű, hogy alig észrevehető.

152 0,1 M H 3 PO 4 titrálási görbéje

153 A foszforsav mint egybázisú sav Az ekvivalenciapont számítása: ph = ½ (pk 1 + pk 2 ) = ½ (1,96 + 6,7) = 4,4 Ez az érték a metilnarancs és a dimetilsárga átcsapási tartományába esik. Az indikátor átcsapása az oldat gyenge pufferhatása folytán nem elég éles, ezért célszerű összehasonlító oldatot használni.

154 Meghatározás: Csiszoltdugós mérőedénykében lemérünk 1,0 g tömény foszforsavat, és 100 cm 3 -es mérőlombikba öblítjük. Az oldat 20,0 cm 3 -es részletéhez 2 csepp metilnarancs indikátort adunk, és karbonátmentes 0,1 M NaOH-dal addig titráljuk, míg az oldat színe megegyezik egy azonos indikátormennyiséggel megfestett 0,05 mólos KH 2 PO 4 összehasonlító oldat színével (6,8 g KH 2 PO 4 /1000 cm 3 ). H 3 PO 4 + NaOH = NaH 2 PO 4 + H 2 O A foszforsav molekulatömege: 98,00 g. 1 cm 3 0,1 M NaOH 9,8 mg H 3 PO 4 -at mér.

155 A foszforsav mint kétbázisú sav Az ekvivalenciapont ph-ja 9,6. Az oldatot az ekvivalenciapontban a fenolftalein erősen vörösre színezi. Ha a titrálást a fenolftalein gyenge rózsaszínének megjelenéséig végezzük, a foszforsavnak kb. 7%-a titrálatlanul marad. Ha az oldatot a végpont elérése előtt NaCl-dal félig telítjük, az Na 2 HPO 4 hidrolízisét visszaszorítja, és így a titrálás fenolftalein jelenlétében kb. 1% pontossággal elvégezhető. A NaCl ionjai hidrátburkának kialakítására sok vizet köt meg, és így ennek aktivitását csökkenti, ami a hidrolízis visszaszorulását eredményezi: 2 H2O HPO4 H2PO4 OH

156 Meghatározás: A foszforsav vagy primér foszfát oldatához fenolftalein indikátort adunk. Annyi szilárd NaCl-ot oldunk fel benne, hogy az ekvivalenciapont közelében az oldat NaCl-ra félig telített legyen (100 cm 3 végtérfogatra 18 g NaCl). Karbonátmentes 0,1 M NaOH-dal gyenge rózsaszínig titráljuk. H 3 PO NaOH = Na 2 HPO H 2 O NaH 2 PO 4 + NaOH = Na 2 HPO 4 + H 2 O 1 cm 3 0,1 M NaOH megfelel 4,9 mg H 3 PO 4 -nak, 12,0 mg NaH 2 PO 4 -nak, ill. 13,61 mg KH 2 PO 4 -nak.

157 Erős és gyenge bázisok titrálása

158 Az erős savak és erős bázisok titrálási görbéje szimmetrikus. Az erős bázisok titrálásánál is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az erős savaknál. 1 mólos lúgok titrálásánál tehát mindazok az indikátorok használhatók, melyeknek átcsapási pontja a dimetilsárga és a timolftalein átcsapási pontja (pk i = 3 11) közé esik. 0,1 M lúgoknál mindazok az indikátorok használhatók, amelyek indikátorexponense ph = 4 és 10 közé esik. Dimetilsárga, metilnarancs és timolftalein alkalmazása esetén az indikátorhiba már számottevő. 0,01 M lúgok titrálásánál csak azok az indikátorok használhatók, melyek átcsapási pontja ph = 5 és 9 közé esik.

159 Kálilúg, nátronlúg titrálása A KOH (M r = 56,104 g) és NaOH (M r = 40,005 g) erős bázisok. Meghatározás: NaOH + HCl = NaCl + H 2 O KOH + HCl = KCl + H 2 O A szilárd alkáliákból jól záró üvegdugós mérőedénykében lemérjük kb. a molekulatömeg 0,1 részének megfelelő mennyiséget. 100 cm 3 -es mérőlombikba öblítjük, majd az oldat 20,0 cm 3 -es részleteit, jelzőül metilnarancs indikátort használva, 1 M HCl-val megtitráljuk. Ily módon eljárva a lúg karbonáttartalmát is megtitráljuk. 1 cm 3 HCl megfelel 56,10 mg KOH-nak, illetve 40,01 mg NaOH-nak.

160 Meszesvíz titrálása A meszesvíz a Ca(OH) 2 telített oldata. A Ca(OH) 2 látszólag közepes erősségű bázis, ezért fenolftalein jelenlétében célszerű titrálni. A tiszta meszesvíz karbonáttartalma elhanyagolható, mivel a CaCO 3 vízben oldhatatlan, és így az oldatból leülepszik. Ca(OH) HCl = CaCl H 2 O Meghatározás: 50,0 cm 3 tiszta meszesvizet titráló lombikba pipettázunk. Fenolftalein mellett 0,1 M HCl-val megtitráljuk. A telített meszesvíz közönséges hőmérsékleten 0,15-0,17% Ca(OH) 2 -ot tartalmaz. 1 cm 3 0,1 M HCl megfelel 3,705 mg Ca(OH) 2 -nak, illetve 2,804 mg CaO-nak.

161 Ammóniameghatározás Az ammónia mint egyértékű bázis (K = 1, ) 0,1 M és 0,01 M oldatokban metilnarancs jelenlétében, 1 M oldatban pedig metilvörös jelenlétében sósavval titrálható. Illékonysága miatt veszteség léphet fel, ezért fölös és ismert mennyiségű 0,1 M HCl-at adunk hozzá, és a savfölösleget metilvörös indikátor jelenlétében karbonátmentes 0,1 M NaOH-dal visszatitráljuk. Az összes 0,1 M HCl térfogatából levonva a visszamérésre fogyott 0,1 M NaOH térfogatát, megkapjuk az ammónia közömbösítésére fogyott 0,1 M HCl-at.

162 4 Az ammóniumsók NH -tartalmának meghatározása A szabad ammónia meghatározásánál gyakoribb eset az ammóniumsók ammóniatartalmának meghatározása. Ebben az esetben erős lúg (NaOH, KOH) csekély feleslegével sóiból szabaddá tesszük az ammóniát. Ismert mennyiségű, fölös savba desztilláljuk, és a savfölösleget visszatitráljuk. NH 4 Cl + NaOH = NaCl + H 2 O + NH 3

163 Kjeldahl-módszer Szerves vegyületek nitrogéntartalmának meghatározására alkalmas. A módszer alapja, hogy a szerves vegyületek tömény kénsavval való főzése (roncsolása) alkalmával a bennük megkötött nitrogén ammónia alakjában lehasad, illetőleg a kénsavból keletkező SO 2 hatására ammóniává redukálódik, és a kénsav fölöslegével nem illékony NH 4 HSO 4 -tá ill. (NH 4 ) 2 SO 4 -tá alakul. A keletkezett NH 4 HSO 4 -ból, ill. az (NH 4 ) 2 SO 4 -ból az ammóniát erős lúggal felszabadítjuk, majd ismert mennyiségű savba desztilláljuk át.

164 A savfölösleget lúggal visszatitráljuk. Közben a kénsav bomlásakor H 2 SO 4 H 2 O + SO 2 + O keletkezett atomos oxigén a szenet CO 2 -dá oxidálja. Aminosavak esetén a reakció a következőképpen általánosítható: NH 2 (CH 2 ) n COOH + (m+1) H 2 SO 4 (n+1) CO 2 + m SO 2 + n H 2 O + NH 4 HSO 4

165 Roncsolás: A tömény kénsavas roncsolást katalizátorok (CuSO 4, Se, HgO) és forráspont-növelő anyagok (K 2 SO 4 ) jelenlétében végezzük. Hosszúnyakú, cm 3 -es Kjeldahl-lombikba visszaméréssel bemérünk 0,15 0,20 g fehérjét tartalmazó szerves anyagot. A lombik nyakára tapadt anyagot és a kb. 8 g finoman aprított K 2 SO 4 -ot 20 cm 3 koncentrált H 2 SO 4 -val a lombikba öblítjük. A roncsolás gyorsítására 1 g finoman elporított kristályos CuSO 4 -ot (vagy 0,05 g elporított Se-t vagy HgO-ot) és a forrás közben esetleg beálló felhabzás megakadályozására egy kis üveggyöngyöt adunk a lombikba.

166 A lombikot fülkében ferdén állványba fogjuk, melegíteni kezdjük. A lángot úgy szabályozzuk, hogy a kénsav enyhén forrjon. A lombik tartalma először szenesedés folytán rendszerint megsötétedik, kitisztul és világossárga lesz. A kénsav forralását a folyadék kitisztulása után még 20 percig folytatjuk. Ha roncsolás közben a kénsav mennyisége túlságosan csökkenne, az elpárolgott mennyiséget pótoljuk.

167 Desztillálás: Az ammónia desztillálását az ún. Parnas-féle ammóniadesztilláló berendezéssel végezzük. A desztillátum felfogására egy 200 cm 3 -es Erlenmeyer-lombikot használunk, amibe 25,0 cm 3 0,1 M HCl-at pipettázunk. Az átdesztilláló ammóniát 0,1 M HCl helyett bórsavban is felfoghatjuk. A bórsav annyira gyenge sav, hogy metilnarancsra vagy metilvörösre hatástalan, így az átdesztillált ammóniát 0,1 M HCl-val közvetlenül megtitrálhatjuk.

168 A savfölösleget metilvörös vagy metilvörösmetilénkék keverékindikátor jelenlétében karbonátmentes 0,1M NaOH-dal visszatitráljuk. A bórsavban elnyeletett ammóniát pedig 0,1M HClval határozzuk meg. Az alkalmazott kémszereknek ammóniamentesnek kell lenniük. A N 6,25 szorzat a vizsgált anyag fehérjetartalmát adja.

169 Kjeltec 2400 automata nitrogénelemző ammóniadesztilláló egysége

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis -

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása

1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása 2. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása A reakciósebesség növelhető a

Részletesebben

HInd Ind + H + A ph érzékelése indikátorokkal

HInd Ind + H + A ph érzékelése indikátorokkal A ph érzékelése indikátorokkal A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében változtatják. Ennek alapja az, hogy egy HB indikátor maga is H+ kationra és B- anionra disszociál,

Részletesebben

Vizes oldatok ph-jának mérése

Vizes oldatok ph-jának mérése Vizes oldatok ph-jának mérése Név: Neptun-kód: Labor elızetes feladat Mennyi lesz annak a hangyasav oldatnak a ph-ja, amelynek koncentrációja 0,330 mol/dm 3? (K s = 1,77 10-4 mol/dm 3 ) Mekkora a disszociációfok?

Részletesebben

a) 4,9 g kénsavat, b) 48 g nikkel(ii)-szulfátot, c) 0,24 g salétromsavat, d) 65 g vas(iii)-kloridot?

a) 4,9 g kénsavat, b) 48 g nikkel(ii)-szulfátot, c) 0,24 g salétromsavat, d) 65 g vas(iii)-kloridot? 2.2. Anyagmennyiség-koncentráció 1. Hány mol/dm 3 koncentrációjú az az oldat, amelynek 200 cm 3 -ében 0,116 mol az oldott anyag? 2. 2,5 g nátrium-karbonátból 500 cm 3 oldatot készítettünk. Számítsuk ki

Részletesebben

Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés

Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Oldatok hígítása, adott ph-jú pufferoldat készítése és vizsgálata, valamint egy oldat sűrűségének mérése. Felkészülés

Részletesebben

Az oldatok összetétele

Az oldatok összetétele Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyes százalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:

Részletesebben

5. sz. gyakorlat. VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján

5. sz. gyakorlat. VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján 5. sz. gyakorlat VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján I. A KÉMIAI OXIGÉNIGÉNY MEGHATÁROZÁSA Minden víz a szennyezettségtől függően kisebb-nagyobb

Részletesebben

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell

Részletesebben

Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium

Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium 2. Mi az alábbi elemek neve: Ra, Rn, Hf, Zr, Tc, Pt, Ag, Au, Ga, Bi

Részletesebben

X = 9,477 10 3 mol. ph = 4,07 [H + ] = 8,51138 10 5 mol/dm 3 Gyenge sav ph-jának a számolása (általánosan alkalmazható képlet):

X = 9,477 10 3 mol. ph = 4,07 [H + ] = 8,51138 10 5 mol/dm 3 Gyenge sav ph-jának a számolása (általánosan alkalmazható képlet): . Egy átrium-hidroxidot és átrium-acetátot tartalmazó mita 50,00 cm 3 -es részletée megmérjük a ph-t, ami,65-ek adódott. 8,65 cm 3 0, mol/dm 3 kocetrációjú sósavat adva a mitához, a mért ph 5,065. Meyi

Részletesebben

OKTATÁSI SEGÉDLET. az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához

OKTATÁSI SEGÉDLET. az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához OKTATÁSI SEGÉDLET az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához II. éves nappali tagozatos, környezetmérnök (BSc) szakos hallgatók számára Készítette: Dr. Bodnár Ildikó főiskolai tanár DE-MK,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Stankovics Éva. Térfogatos elemzés. A követelménymodul megnevezése: Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus alapfeladatok9

MUNKAANYAG. Stankovics Éva. Térfogatos elemzés. A követelménymodul megnevezése: Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus alapfeladatok9 Stankovics Éva Térfogatos elemzés A követelménymodul megnevezése: Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus alapfeladatok9 A követelménymodul száma: 2049-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

1. feladat. Aminosavak mennyiségi meghatározása

1. feladat. Aminosavak mennyiségi meghatározása 1. feladat Aminosavak mennyiségi meghatározása Az aminosavak mennyiségének meghatározása lényeges analitikai feladat, amit manapság általában automatizált műszerekkel végeznek. Mindazonáltal van olyan

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3 5. gyakorlat. Tömegmérés, térfogatmérés, pipettázás gyakorlása tömegméréssel kombinálva. A mérési eredmények megadása. Sóoldat sőrőségének meghatározása, koncentrációjának megadása a mért sőrőség alapján.

Részletesebben

v1.04 Analitika példatár

v1.04 Analitika példatár Bevezető A példatár azért készült, hogy segítséget kapjon az a tanuló, aki eredményesen akarja elsajátítatni az analitikai számítások alapjait. Minden feladat végén dőlt karakterekkel megtalálható az eredmény.

Részletesebben

1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 8 pont

1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 8 pont 1. feladat Összesen: 7 pont Hét egymást követő titrálás fogyásai a következők: Sorszám: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Fogyások (cm 3 ) 20,25 20,30 20,40 20,35 20,80 20,30 20,20 A) Keresse meg és húzza át a szemmel

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA készült a DE és SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékeinek oktatási segédanyagai, illetve Lengyel B.: Általános és Szervetlen Kémiai Praktikum alapján Előkészületek a térfogatos

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI

Részletesebben

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát

Részletesebben

AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM. Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz

AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM. Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz concentratarum ad haemodialysim Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2008:1167 javított 6.3 AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz Az alábbi

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

1. Koncentrációszámítás, oldatkészítés

1. Koncentrációszámítás, oldatkészítés 1. onentráiószámítás, oldatkészítés 1.1. példa onyhasó oldat készítése során 5,5 g Na Cl-t oldottunk fel 5 liter vízben. Mennyi az oldat tömegkonentráiója (g/ dm ), normalitása (ekv/dm ), molaritása (mol/

Részletesebben

01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK

01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.6-6.0-1 4.2.2. MÉRŐOLDATOK 01/2008:40202 A mérőoldatokat a szokásos kémiai analitikai eljárások szabályai szerint készítjük. A mérőoldatok előállításához használt eszközök megfelelő

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát Natrii aurothiomalas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.8-1 07/2007:1994 NATRII AUROTHIOMALAS Nátrium-aurotiomalát DEFINÍCIÓ A (2RS)-2-(auroszulfanil)butándisav mononátrium és dinátrium sóinak keveréke. Tartalom: arany

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen vegyületek hőbomlása

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan 7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan A gyakorlat célja: Megismerkedni az analízis azon eljárásaival, amelyik adott komponens meghatározását a minta elégetése

Részletesebben

Vezetőképesség meghatározása

Vezetőképesség meghatározása Vezetőképesség meghatározása Az elektrolitok vezetőképességének meghatározását konduktométerrel végezzük. A készülék működése az oldat ellenállásának mérésén alapszik. A közvetlenül vezetőképességet kijelző

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az

Részletesebben

2.4.8. Nehézfémek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.8-1 2.4.8. NEHÉZFÉMEK

2.4.8. Nehézfémek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.8-1 2.4.8. NEHÉZFÉMEK 2.4.8. Nehézfémek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.8-1 2.4.8. NEHÉZFÉMEK 07/2010:20408 A következőkben leírt módszerek R tioacetamid reagens használatát igénylik. Úgy is eljárhatunk, hogy R1 nátrium-szulfid oldatot

Részletesebben

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből 2011/2012. B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A kémcsőben levő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid oldatot. Melegítse enyhén! Jellegzetes szagú gáz keletkezik. Tartson megnedvesített indikátor

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása... Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen

Részletesebben

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Név: Neptun-kód: mérőhely: Labor előzetes feladatok A vezetőképesség változása kémiai reakció közben 10,00 cm 3 ismeretlen koncentrációjú sósav oldatához

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

3.1.15. NEM PARENTERÁLIS KÉSZÍTMÉNYEK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT POLI(ETILÉN-TEREFTALÁT)

3.1.15. NEM PARENTERÁLIS KÉSZÍTMÉNYEK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT POLI(ETILÉN-TEREFTALÁT) előállításához használt anyagok Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.0 3.1.15.-1 3.1.15. NEM PARENTERÁLIS KÉSZÍTMÉNYEK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT POLI(ETILÉN-TEREFTALÁT) n=100-200 DEFINÍCIÓ Poli(etilén-tereftalát)

Részletesebben

LABORATÓRIUMI OKTATÁSI SEGÉDLET

LABORATÓRIUMI OKTATÁSI SEGÉDLET LABORATÓRIUMI OKTATÁSI SEGÉDLET a Környezetmérnöki méréstechnika, monitoring I. /Környezeti analízis I. c. (MFKMM31K03/MFKOA31K03) tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi gyakorlat feladataihoz Nappali

Részletesebben

Vezetőképesség meghatározása

Vezetőképesség meghatározása Vezetőképesség meghatározása Az elektrolitok vezetőképességének meghatározását konduktométerrel végezzük. A készülék működése az oldat ellenállásának mérésén alapszik. A közvetlenül vezetőképességet kijelző

Részletesebben

KÉMIA 11. ÉVFOLYAM EMELT SZINT. Szaktanári segédlet

KÉMIA 11. ÉVFOLYAM EMELT SZINT. Szaktanári segédlet Projektazonosító: TÁMOP 3.1.3-11/1-2012-0013 KÉMIA 11. ÉVFOLYAM EMELT SZINT Szaktanári segédlet Műveltségterület: Ember és természet Összeállította: Pintér Bertalan Lektorálta: Kónya Noémi 2014 Tartalomjegyzék

Részletesebben

3. Mennyiségi kémiai analízis

3. Mennyiségi kémiai analízis 67 3. Mennyiségi kémiai analízis A klasszikus kvantitatív kémiai analízis módszerei közvetlenül, vagy közvetve, de mindig tömegmérésre vezethetık vissza. Tömegméréssel készülnek az analitikai minták, az

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2010. április 10.

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2010. április 10. Oktatási Hivatal Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2010. április 10. A feladathoz kérdések társulnak, amelyek külön lapon vannak, a válaszokat arra a lapra kérjük megadni. A feladat

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás

Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás 4. ciklus: 2012. március 08. Optikai mérések elmélet. A ciklus mérései: 1. nitrit, 2. ammónium, 3. refraktometriax2, mérőbőrönd. Forgatási terv: Csoport

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia I. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három mérési feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

2.4.8. NEHÉZFÉMEK 01/2005:20408

2.4.8. NEHÉZFÉMEK 01/2005:20408 2.4.8. Nehézfémek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.0-1 2.4.8. NEHÉZFÉMEK 01/2005:20408 A következőkben leírt módszerek R tioacetamid reagens használatát igénylik. Úgy is eljárhatunk, hogy R1 nátrium-szulfid oldatot

Részletesebben

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel 9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel A gyakorlat célja: Megismerkedni az UV-látható spektrofotometria elvével, alkalmazásával a kationok, anionok analízisére.

Részletesebben

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály 1. A Freon-12 fantázianéven ismert termék felhasználható illatszerek és más kozmetikai cikkek tartályainak nyomógázaként, mert: a. nagy a párolgási hője b. szobahőmérsékleten cseppfolyós c. szagtalan és

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

- x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x -

- x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - Bozóki Mihály hf_06 Egy oldatot gravimetriásan vizsgáltunk. Adja meg a keresett anyag mennyiségét a csapadék tömege g-ban, az eredmény mértékegysége. Ba BaSO4 65 cm3 0,1234 g/dm3 hf_07 Készíteni sűrűsége

Részletesebben

Térfogatmérés. Térfogatmérő eszközök

Térfogatmérés. Térfogatmérő eszközök Térfogatmérés Térfogatmérő eszközök A folyadék-térfogfatmérő eszközöket két nagy csoportra oszthatunk aszerint, hogy a belőlük kifolyatható, vagy a beléjük tölthető folyadék térfogatának mérésére használhatók.

Részletesebben

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003.

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003. Hevesy György Kémiaverseny 8. osztály megyei döntő 2003. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

Ag + +Cl - AgCl (1) HCl + NaOH NaCl + H 2 O (2)

Ag + +Cl - AgCl (1) HCl + NaOH NaCl + H 2 O (2) 3. gyak. Titrimetria I: Sósav mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása (faktorozása). Vízminta karbonát ill. hidrogén-karbonát tartalmának meghatározása. (Levegő CO 2 tartalmának meghatározása

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Etil-acetátot állítunk elő 1 mol ecetsav és 1 mol etil-alkohol felhasználásával. Az egyensúlyi helyzet beálltakor a reakciót leállítjuk, és az elegyet 1 dm 3 -re töltjük fel.

Részletesebben

A mennyiségi analízis klasszikus analitikai módszerei

A mennyiségi analízis klasszikus analitikai módszerei Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A mennyiségi analízis klasszikus analitikai módszerei Összeállította: Fogarasi József 2012.11.0. 1 Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai. 1. Cink reakciói

B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai. 1. Cink reakciói B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai 1. Cink reakciói Három kémcsőbe öntsön rendre 2cm 3-2cm 3 vizet, 2 mol/dm 3 koncentrációjú sósavat, rézszulfát-oldatot, és mindegyik

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998) KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998) Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra törekedjék! A megadott tematikus sorrendet szigorúan tartsa be! Csak a vázlatpontokban

Részletesebben

Vízanalitikai elméleti alapok

Vízanalitikai elméleti alapok Vízminőség, vízvédelem 5. előadás Vízanalitikai elméleti alapok Az előadás vázlata A laboratóriumi munka szabályai Tömegmérés Térfogatmérés Mennyiségi kémiai analízis térfogatos (titrimetriás) analitika

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Aminosavak, peptidek, fehérjék Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van

Részletesebben

LACTULOSUM. Laktulóz

LACTULOSUM. Laktulóz Lactulosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:1230 LACTULOSUM Laktulóz és C* epimere C 12 H 22 O 11 M r 342,3 [4618-18-2] DEFINÍCIÓ 4-O-(β-D-galaktopiranozil)-D-arabino-hex-2-ulofuranóz- Tartalom: 95,0 102,0

Részletesebben

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

TRIGLYCERIDA SATURATA MEDIA. Telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek

TRIGLYCERIDA SATURATA MEDIA. Telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek Triglycerida saturata media Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.6-1 TRIGLYCERIDA SATURATA MEDIA Telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek 01/ 2010:0868 DEFINÍCIÓ Az anyag telített zsírsavak, főként kaprilsav (oktánsav)

Részletesebben

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan festékek, melyek színüket a ph függvényében ph-mérés Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion aktivitással lehet jellemezni. A víz ionszorzatának következtében a két ion aktivitása

Részletesebben

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25.

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. 1. feladat Egy alkáliföldfém ötvözet alkotói a periódusos rendszerben közvetlenül egymás alatt találhatóak. Az ötvözet 12,83

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! A hibátlan dolgozattal 15 pont szerezhető. Címe: KARBONÁTOK,

Részletesebben

OKTATÁSI SEGÉDLET. a Környezeti kémia és analitika I. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához

OKTATÁSI SEGÉDLET. a Környezeti kémia és analitika I. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához OKTATÁSI SEGÉDLET a Környezeti kémia és analitika I. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához I. éves Műszaki Környezeti szakmérnöki szakos hallgatók számára Készítette: Dr. Bodnár Ildikó főiskolai tanár DE-MK,

Részletesebben

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 C A D C D C D A C 1 B D B C A D D D D E 2 D C C C A A A D D C B C C B D D XVII. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Nemfémes

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. MTA, Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport MENNYISÉGI ANALITIKAI KÉMIAI GYAKORLATOK

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. MTA, Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport MENNYISÉGI ANALITIKAI KÉMIAI GYAKORLATOK SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék MTA, Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport MENNYISÉGI ANALITIKAI KÉMIAI GYAKORLATOK 4. átdolgozott kiadás Összeállították: Dr. Gajdáné Dr. Schrantz

Részletesebben

A kémiai egyensúlyi rendszerek

A kémiai egyensúlyi rendszerek A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok

Részletesebben

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006 II. forduló Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló 2 T/15/A I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után 5 választ tüntettünk

Részletesebben

XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK

XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK XX. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 B D A * C A B C C 1 B B B A B D A B C A 2 C B E C E C A D D A C B D B C A B A A A 4 D B C C C C * javítandó

Részletesebben

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat Oktatási Hivatal Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat A feladathoz kérdések társulnak, amelyek külön lapon vannak, a válaszokat erre a lapra kérjük megadni.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2004.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2004. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. Középszint

KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. Középszint KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. Középszint Szóbeli vizsga A témakörök ismeretének mélységét a részletes érettségi követelmény meghatározza. A zárójelben levő számok a vizsgakövetelmény megfelelő fejezetére

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus)

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) Az 56/2004. (IV.24.) FVM rendelet mellékletének 50. sorszámú előírása MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 3-1-85/503 számú előírás (2. kiadás 2006.) Étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati

Részletesebben

A Magyar Élelmiszerkönyv 3-1-85/503 számú előírása az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereiről. A rész

A Magyar Élelmiszerkönyv 3-1-85/503 számú előírása az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereiről. A rész 5. melléklet a /2010. (..) VM rendelethez 34. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez A Magyar Élelmiszerkönyv 3-1-85/503 számú előírása az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereiről

Részletesebben

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR Csíkszeredai Campus Élelmiszer-tudományi Tanszék ÉLELMISZERHAMISÍTÁS MINIMÁLIÁK Csapó János Csíkszereda 2012 2 A Minimália szerzője, Bevezetés Tartalomjegyzék

Részletesebben

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2008/84/EK IRÁNYELVE. (2008. augusztus 27.) (EGT-vonatkozású szöveg) (kodifikált változat)

IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2008/84/EK IRÁNYELVE. (2008. augusztus 27.) (EGT-vonatkozású szöveg) (kodifikált változat) 2008.9.20. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 253/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2008/84/EK IRÁNYELVE (2008.

Részletesebben