1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
|
|
- Miklós Fehér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani. 2. A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. KGD Az önálló bírósági végrehajtó által árverési vétel hatályával lefolytatott értékesítés is hatósági árverésnek minősül (1990. évi XCIII. törvény 18., évi LIII. törvény 2-3. ). 3. Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is. KGD Közigazgatási végrehajtási eljárás elrendelésére és foganatosítására - eltérő rendelkezés hiányában - a bíróság nem jogosult [1994. évi LIII. törvény 3., évi XCI. törvény , 94/I., 94/F. (1) bek., 79. (2) bek., évi IV. törvény 56. (1) bek., évi III. törvény 43. (1) bek.]. BH Az adóhatósági végrehajtás során elrendelt üzletrész-foglalás a bírósági végrehajtás során foganatosított foglalással azonos, így e körülményt is - hivatalból - be kell jegyezni a cégjegyzékbe az adóvégrehajtó megkeresése alapján. Az illetékhivatal is adóhatóságnak minősül, így üzletrész-foglalása is bejegyzendő cégadat [1997. évi CXLV. tv. 12. (3) bek. j) és k) pontja és (6) bek.; évi XCI. tv. 6. d) pontja, 87. (3) bek.; évi LIII. tv. 3., 101. ]. BH Közigazgatási végrehajtási eljárás elrendelésére és foganatosítására - eltérő rendelkezés hiányában - a bíróság nem jogosult [1994. évi LIII. törvény 3., évi XCI. törvény , 94/I., 94/F. (1) bekezdés, 79. (2) bekezdés, évi IV. törvény 56. (1) bekezdés, évi III. törvény 43. (1) bekezdés]. BH Foglalás bejegyzésének nem csak a bírósági végrehajtó értesítése alapján, hanem a közigazgatási végrehajtás kapcsán tett intézkedés alapján is helye van [1997 évi CXLV. tv. 12. (3) bek. j) és k) pont, (6) bek., évi LIII. tv. 3., 101. (1) és (2) bek., évi XCI. tv. 87. ]. BH Az árverésen - tehát hatósági határozattal való jogszerzés esetén - nem alkalmazhatóak a Polgári Törvénykönyvnek a szerződéses jogviszonyokra vonatkozó szabályai, így a szerződés feltűnő értékaránytalanságára alapított megtámadási ok sem érvényesíthető [1959. évi IV. törvény 235. (1) bekezdés, 237. (1) és (2) bekezdés, évi LIII. törvény 3., 141. ]. EBH Az árverésen - tehát bírósági határozattal való jogszerzés esetén - a feltűnő értékaránytalanságra alapított megtámadási ok nem érvényesíthető [Ptk (1) bekezdés, 237. (1) és (2) bekezdés., Vht. 3., 141. ]. 4. (1) Ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell tovább folytatni. Ha a közigazgatási végrehajtás során már közzétették az ingóság értékesítéséről szóló hirdetményt, az eljárást az értékesítést és a befolyt vételár közigazgatási eljárásban történő felosztását és kifizetését követően kell - sikeres értékesítés esetén a tartozás kiegyenlítését követően fennmaradó összegre - bírósági végrehajtás útján folytatni.
2 A bírósági határozatokban és egyéb okiratokban foglalt követelések érvényesítése, kötelezettségek kikényszerítése bírósági végrehajtás útján történik, melyet - mint polgári nemperes eljárást - a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályoz. A bírósági végrehajtás hatékony működése nemcsak a konkrét ügyekben született bírósági határozatok érvényesíthetőségéhez szükséges, de fontos szerepe van a jogbiztonság, a teljesítési fegyelem erősítésében, ennél fogva pedig a jogviták kialakulásának megelőzésében is. A jogérvényesítés polgári peres és nemperes eljárásokban való hatékonyabbá tétele érdekében szükséges törvénymódosítások körében a Kormány ezért a Vht. és egyes kapcsolódó törvények módosítását is kezdeményezte. E törvény (a továbbiakban: törvény) rendelkezései - hasonlóan a polgári peres eljárást érintő módosításokhoz - az eljárások gyorsítását, valamint az igazságszolgáltatás intézményeinek permegelőző, perelhárító, adott esetben a végrehajtással összefüggő jogviták kialakulását megelőző funkcióit erősítik, újabb megoldásokat biztosítva a hatékony jogérvényesítéshez. 1. A törvény jelentős módosításokat tartalmaz a bírósági végrehajtási értékesítések vonatkozásában. A bírósági végrehajtás során az ingatlanok hatósági kényszerrel történő értékesítése alapvetően három módon történhet: a licitálók személyes részvételével zajló árveréssel, az írásbeli licitálást is lehetővé tévő nyilvános pályázattal és az előre meghatározott vevő részére az árverési vétel hatályával történő eladással. Az értékesítések döntő hányada árveréssel történik, kisebb számban végeznek árverésen kívüli eladást; nyilvános pályázati értékesítésre pedig a gyakorlatban kifejezetten ritkán kerül sor. A törvény január 1-jével olyan módon alakítja át az ingatlanárverés szabályozását, hogy az árverés egyaránt magában foglalja az elektronikus és a szóbeli ajánlattétel lehetőségét. Ennek folytán nem lesz szükség többféle értékesítési formára, hiszen az ingatlan-árverés során ajánlatokat mind az árverésen megjelenve személyesen, mind pedig írásban is lehet tenni: az elektronikus ajánlattétel lényegében az írásbeli ajánlattétel modernebb, az elektronikus kommunikáció lehetőségeit felhasználó, az ügyfelek biztonságát fokozottabban garantáló változata. A törvény ennek megfelelően a nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezi, az ingatlanárverésre vonatkozó rendelkezéseket pedig módosítja, illetve kiegészíti; az ingatlanértékesítések szabályozása ennek eredményeként komplexebbé, de egyben egyszerűbbé és áttekinthetőbbé válik. A többféle értékesítési módszert ötvöző új árverési értékesítés a törvény értelmében két fő szakaszra tagolódik: az elektronikus árverési hirdetmény közzététele és az árverés napja közötti időszakra, mely során elektronikus úton tehetők az ingatlanra vételi ajánlatok, és a hagyományos árverésre, amely meghatározott helyen és időben zajlik, személyes licitálással. Az árverési értékesítés elektronikus úton történő lebonyolítása számos előnnyel jár: lehetőség nyílik az értékesítések szélesebb körben történő meghirdetésére, az ajánlattevők biztonsága fokozható, ezzel pedig bővül a lehetséges vevőkör, fokozódhat az érdemi licitálás, amely hozzájárul ahhoz, hogy a követelések nagyobb mértékben térüljenek meg. Az értékesítés elektronikus úton történő lebonyolítását a törvény nem csak az ingatlanok, hanem az ingók esetében is lehetővé teszi január 1-jétől. Az elektronikus eljárás leginkább azoknak a lefoglalt dolgoknak az értékesítésére alkalmas, amelyeket nem szükséges az árverés helyszínén tartani és a vételárukat sem szükséges a vételi szándék kinyilatkoztatását követően egyidejűleg megfizetni. A törvény ezért egyelőre az ingatlanok értékesítésénél vezeti be általános jelleggel az elektronikus ajánlattételt, az ingók esetében pedig akkor teszi lehetővé az elektronikus értékesítést, ha a vagyontárgy jelentősebb értékkel bír és őrzéséről a dolog természeténél fogva nem kell gondoskodni vagy az értékesítésre az fizikailag rendelkezésre áll. A Vht.-ban elsőként az ingóárverés kerül szabályozásra (Ingóvégrehajtás - VI. fejezet), ezért az elektronikus árverési rendszer működésének szabályait teljes körűen itt helyezi el a törvény, az ingatlan-végrehajtást szabályozó VII. fejezetben már csak az eltérő rendelkezések találhatók. Az elektronikus ajánlattétel lehetővé tétele az árverés több szabályának módosítását is igényli, emellett néhány, a szóbeli eljárást is ésszerűsítő szabályt is beépít a törvény a Vht.-ba. 2. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa december 12-i 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról egy újabb uniós jogi norma, amely teljesíti a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerésére irányuló közösségi programot. A rendelet célja az európai fizetési meghagyások tagállamok közötti szabad áramlásának lehetővé tétele, mely szükségtelenné teszi - a nem vitatott követelésekre vonatkozó szabályozáshoz (805/2004/EK rendelet) hasonlóan - az elismerést és végrehajtást megelőző köztes eljárásokat a végrehajtás szerinti tagállamban. A bírósági határozatok európai uniós tagállamok közötti szabad áramlása szempontjából hasonló rendeltetésű az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa július 11-i 861/2007/EK rendelete a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről. Ez a rendelet a - 44/2001/EK tanácsi rendeletben foglaltakhoz képest - jelentősen egyszerűsíti a kis értékű követelések európai eljárása keretében valamely tagállamban hozott határozatok másik tagállamban történő elismerését és végrehajtását. Ennek keretében a rendelet
3 kimondja, hogy az ítéletet a többi tagállamban végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás és az elismerés kifogásolásának bármilyen lehetősége nélkül el kell ismerni, és végre kell hajtani. Az 1896/2006/EK rendelet és a 861/2007/EK rendelet közvetlenül alkalmazandó jogi normák, azokat hazai alkalmazhatóságukhoz a belső jogba nem kell átültetni. Meg kell ugyanakkor alkotni azokat a belső jogi, a rendeletekben foglaltakhoz képest kiegészítő szabályokat, amelyek rögzítik a hazai hatóságoknak a rendeletek alkalmazásával összefüggő feladatait, s a belső jogi környezetben is alkalmazhatóvá, értelmezhetővé teszik a bennük foglalt rendelkezéseket; a törvény e célból módosítja, illetve kiegészíti a Vht.-t. E rendelkezések részben hatásköri, illetékességi szabályokat állapítanak meg, részben megjelölik, hogy a rendeletekben foglalt kérelmeket, illetve követelményeket hogyan, milyen eljárás keretében teljesítik a bíróságok (pl. a végrehajthatóságot végrehajtható okirat kiállításával, a biztosítási intézkedésekre korlátozást egy speciális hatályú felfüggesztéssel, a végrehajtás adós kérelmére történő megtagadását pedig a végrehajtási lap visszavonásával biztosítja a Magyar Állam). Az 1896/2006/EK rendeletet december 12-étől, a 861/2007/EK rendeletet pedig január 1-jétől kell alkalmazni. A törvény általános hatályba lépési időpontja január 1-je, ezért azok a rendelkezések, amelyek az 1896/2006/EK rendelet alkalmazásával (is) kapcsolatosak, december 12-én lépnek hatályba. A törvény a jogkeresők tájékoztatása érdekében kiegészíti továbbá a Vht át az európai közösségi rendeletek végrehajtására szolgáló törvényhelyeket felsoroló jogharmonizációs záradékkal. 3. A zálogjogosulti igényérvényesítés a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) ában foglalt főszabály szerint bírósági végrehajtás útján történik. Az elmúlt évek során e szabály alól a jogalkotó egyre több kivételt teremtett, és jogosította fel közvetlenül a zálogjogosultat a zálogtárgyból való kielégítésre. Az egyre nagyobb lakossági adósságállomány, a lakhatási feltételek védelme ugyanakkor azt indokolja, hogy az állam fokozza szerepvállalását a gazdaságilag gyengébb fél védelme érdekében, ehhez pedig az szükséges, hogy a tisztességes eljáráshoz, jogorvoslathoz való jogot érvényesítő, megfelelő eljárási garanciákat kínáló eljárásokban történjen a zálogjogosulti igényérvényesítés. Szem előtt kell tartani ugyanakkor azt is, hogy a versenyképességünk megtartását az igényérvényesítés kevésbé bürokratikus, egyszerű, olcsó útjainak biztosítása jelentheti, ezért a bírósági végrehajtás keretében is kell olyan sajátos - egyszerűsített - behajtási lehetőséget kínálni a zálogjogosultaknak, amely mindkét említett követelményt teljesíti, s amely valódi alternatívát jelenthet a közvetlen igényérvényesítéshez képest. A klasszikus behajtással szemben az ilyen eljárás gyorsaságát az biztosíthatja, hogy nem kell a végrehajtható vagyon felkutatása iránt intézkedni és azzal kapcsolatban tulajdoni viták sem merülnek fel, az értékesítés ugyanakkor többféle módon lehetséges és a jóval előnyösebb árverés hatályával történik, de bírósági törvényességi kontroll mellett, s ugyanez vonatkozik az értékesítést követő - emberi jogi, illetve szociális szempontból különösen érzékeny területet jelentő - lakáskiürítésre is. Az ilyen eljárás harmadik haszonélvezője a zálogtárgy vevője, aki tehermentes, hatósági döntésen alapuló tulajdonjogot szerez, birtokba kerülése pedig ugyancsak biztosított, hiszen a végrehajtási eljárás részét képezi az értékesített vagyontárgy birtokbaadását szolgáló eljárás is (tipikusan a lakáskiürítés). Emiatt a törvény a különleges eljárások körében egy új fejezet beiktatásával egy - kifejezetten a zálogtárgy értékesítésére szolgáló - egyszerűsített eljárást vezet be, melynek szabályai között a pénzkövetelés végrehajtásához (Vht. II. Rész) képest speciális rendelkezéseket állapít meg. A zálogjogosult követelésének bírósági végrehajtási úton történő behajtására két módon kerülhet sor: egyrészt ha a követelése végrehajtási szakba jut, akkor az általános szabályok szerint kérhet végrehajtást, ha pedig ez még nem következett be, de más jogosult tartozásának behajtása veszélyezteti a követelésének megtérülését, kérheti a végrehajtásba történő bekapcsolódás engedélyezését és a zálogtárgyból való kielégítést. A törvény módosítja, pontosítja a bekapcsolódásra irányuló eljárás szabályozását: egyrészt kiegészíti a bekapcsolódás engedélyezésének feltételeit szabályozó rendelkezést, másrészt szabályozza a bekapcsolódással keletkező végrehajtási ügy viszonyát a bekapcsolódást követően indult újabb eljárásokhoz, illetve a befejeződő eljárásokhoz. A törvény akként alakítja át továbbá a bekapcsolódás szabályozását, hogy a zálogjoggal terhelt ingatlan lefoglalása esetén nem a foglalást (a végrehajtási jog bejegyzését) követően, hanem a becsérték közlésével egyidejűleg történik meg a zálogjogosultak felhívása a végrehajtásba történő bekapcsolódásra. Így hosszabb ideig érvényesül az adóssal szemben az alacsonyabb követelés-összeg, és a Vht. 7. -ának (2) bekezdésében foglalt feltételek nem kell, hogy rövid időn belül bekövetkezzenek (nagyobb az esély arra, hogy a kisebb összeg más vagyonból megtérüljön, s így elkerülhető legyen az adós ingatlanának eladása), másrészről számos bekapcsolódási eljárás lefolytatása elkerülhető, ha az adós időközben teljesít, vagy behajtják tőle a követelést. Nem sérülnek ezzel a zálogjogosult érdekei sem, hiszen ingatlan-végrehajtás esetén az eljárásban - zálogjogosulti pozíciója folytán - már a bekapcsolódást megelőzően is minden fontos intézkedésről értesül, azokkal kapcsolatban jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő. A bekapcsolódás valódi
4 rendeltetése a zálogtárgy vételárából való előnyös részesülés lehetővé tétele (ennek előfeltétele az, hogy az ingatlan-árverési hirdetményben végrehajtást kérőként feltüntessék a zálogjogosultat); ez pedig - a végrehajtás bekapcsolódás miatti felfüggesztése [Vht. 50. (4) bekezdés] miatt akkor is garantált, ha a zálogjogosult a becsérték közlését követően kapcsolódik be az eljárásba. Hasonló törvény-módosításra tett javaslatot az állampolgári jogok országgyűlés biztosa is a 4027/2006. számú ügyben készített ajánlásában, rámutatva arra, hogy a végrehajtási kényszer arányos alkalmazásának elvét olyan szabályozás teljesíti, amely valóban csak a legszükségesebb esetekben ad lehetőséget az ingatlan-értékesítésre, és csak a lehető legszükségesebb mértékben növeli az adós végrehajtási költségeit. A Vht. 4. -a értelmében ha az adós vagyontárgyát bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglalták, az eljárást bírósági végrehajtás útján, a Vht. szerint kell tovább folytatni. Az írásbeli (és elektronikus) licitálás lehetővé tétele az ingóság értékesítését a meghatározott helyen és időpontban lebonyolított árverés helyett egy hosszabb időtartam alatt lezajló eljárássá tette, mely a közigazgatási végrehajtás és a bírósági végrehajtás találkozása esetén követendő eljárás tekintetében is igényli a szabályozás differenciálását. Az adóhatóságok az ingóságokat nyilvános pályázati és elektronikus árverési úton is értékesítik; melyek előkészítése adott esetben jelentős költségekkel járt, az ingóság őrzéséről is gondoskodni kell, az esetlegesen megtett érvényes licitek pedig már nagy valószínűséggel előrevetítik az értékesítés sikerét. Ezekben az esetekben - a költségek nagyságrendekkel történő megemelkedését megelőzendő - nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy az adóvégrehajtási ügy sikeres árveréssel fejeződjék be, ne kelljen a hirdetményt az ügy átadása miatt visszavonni. Erre az esetre - tehát az ingók értékesítésére - ezért a törvény a Vht. 4. -át úgy egészíti ki, hogy a hatásköri összeütközés esetén is megtartható és befejezhető legyen a közigazgatási végrehajtási eljárás, ha pedig az adótartozás kiegyenlítése után marad fenn felosztható összeg, ezt kell a bírósági végrehajtási eljárásban befolyt összegként kezelni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése alapján bírósági végrehajtó foganatosítja, a végrehajtás a közigazgatási végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján folytatódik. Ha a közigazgatási végrehajtást bírósági végrehajtás útján kell folytatni, a követelés jogosultjára e törvénynek a végrehajtást kérőre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, a követelés jogosultját azonban a közigazgatási végrehajtásra irányadó szabályok szerinti jogok is megilletik. A végrehajtási kényszer alkalmazása 5. (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét. (2) Az állami kényszer - e törvény keretei között - elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. (3) Az adós személye elleni kényszercselekményt - a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján - a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek. (4) A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. A végrehajtó a személyazonosság megállapítására irányuló eljárási cselekményt és annak eredményét feltünteti a jegyzőkönyvben. A törvény rendelkezései részben az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozása, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorítása érdekében szükséges kormányzati intézkedések végrehajtását szolgálják. A törvény azt kívánja elérni, hogy az állampolgárok hatékonyabban védekezhessenek a lakásmaffia-tevékenységként ismertté vált jelenség ellen, illetve a jogi szabályozás általánosságban fokozottabban garantálja a jogügyletek biztonságát, megelőzve azt, hogy a polgárok áldozatul essenek okiratokkal és ingatlanokkal kapcsolatos visszaéléseknek. Az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések egyik tipikus elkövetési magatartása az okirat hamisítás, amellyel az elkövető a lakás tulajdonosa nevében hamis vagy hamisított okmányok felhasználásával olyan tartalmú nyilatkozatot tesz, amely az ingatlan-nyilvántartásban a valóságnak nem megfelelő jogok bejegyzését, illetve tények feljegyzését eredményezi. A hatályos jogszabályok az okirati formában létrejött
5 szerződések megkötésénél a szerződés érvényességi kellékeként többek között ügyvédi ellenjegyzést, vagy közokirati formát követelnek meg, ezért az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében a törvény a közjegyzői okiratszerkesztésre, illetve az ügyvédi, közjegyzői eljárásra vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. Az ügyvéd és a közjegyző a jogügylet létrejötte előtt köteles meggyőződni a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, valamint valódi szándékáról, továbbá köteles tájékoztatni a felet a jogügylet lényegéről és a jogi következményeiről. Az ügyvéd az okirat ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat tartalma a felek akaratának és a jogszabályoknak megfelel, illetve, hogy az okiratban megjelölt fél az okiratot előtte, vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte, vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el. Az ügyvéd és a közjegyző a gyakorlatban a nyilatkozatot tevő fél személyazonosságáról a fél által rendelkezésre bocsátott, aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból győződik meg. A jogügyletben résztvevő felek által felmutatott okiratban szereplő adatok valódisága azonban nem ellenőrizhető az ügyletkötés helyszínén gyorsan és pontosan. Az elmúlt években jelentősen megnőtt az okiratokkal való visszaélések, valamint az ügyvédek, közjegyzők által készített okiratból eredő jogviták száma. A módosításokkal ezért lehetőség nyílik arra, hogy az ügyvéd és a közjegyző a jogügyletek biztonságának előmozdítása érdekében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) nyilvántartásaihoz elektronikus úton csatlakozva összevesse a fél személyazonosításra szolgáló adatait a Hivatal nyilvántartásaiban szereplő adatokkal; ezáltal elkerülhetővé válik az elveszett, ellopott, megsemmisült, láthatóan hamisított, illetve a nyilvántartásban nem szereplő igazolványok adatigazolásra történő felhasználása. Ugyancsak lehetővé teszi a törvény a személyazonosság igazolására szolgáló okirat és adatainak ellenőrzését a bírósági végrehajtási eljárás során, mivel ez esetben is szükséges a felek, eljárási cselekmény során nyilatkozatot tevő személyek pontos beazonosítása. Tekintettel arra, hogy az állampolgárok személyazonosságukat a személyazonosító okmányon túl úti okmányukkal és fényképes járművezetésre jogosító okmányukkal is igazolhatják, a törvény a fél személyazonosságának ellenőrzése érdekében a személyi adat- és lakcím-, a járművezetői engedély-, az úti okmány-, valamint a központi idegenrendészeti nyilvántartáshoz való csatlakozás lehetőségét teremti meg. A külföldi úti okmányok esetében az elveszett külföldi útiokmányok nyilvántartásába való betekintés válik lehetővé, mely természetesen csak azon felek esetében eredményezheti a visszaélések megelőzését, akikről, vagy akiknek okmányáról a nyilvántartás adatot kezel: ezek a személyek azok a külföldiek lehetnek, akik a külföldön kiállított úti okmányuk elvesztését Magyarországon bejelentették. A törvény értelmében az adatlekérdezési és ellenőrzési szolgáltatás elektronikus úton történik: az erre irányuló megkeresést a lekérdezőnek elektronikus aláírásával kell ellátnia. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a Hivatal a megkeresés teljesítése előtt az elektronikus aláírás tanúsítvány érvényességének ellenőrzésével meggyőződjék meg arról, hogy valóban ügyvéd, közjegyző, bírósági végrehajtó megkereséséről van szó. A nyilvántartásokhoz való csatlakozás érdekében a közjegyzőkről szóló évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Kjtv.), az ügyvédekről szóló évi XI. törvényben (a továbbiakban: Üvtv.) és a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Vht.) egyaránt szabályozásra kerül, hogy milyen nyilvántartásból, milyen adatokat lehet igényelni. A törvény számos olyan garanciális szabályt fogalmaz meg, amelyek biztosítják, hogy a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatásra kizárólag a törvényben pontosan körülhatárolt célból kerüljön sor. A jogügyletek biztonságának erősítése nemcsak az ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek esetében érvényesítendő célkitűzés, így a törvény a személyazonosság on-line ellenőrzésének lehetőségét sem csak ezekre korlátozza. A visszaélések szempontjából kiemelt ügycsoportot képeznek továbbá a cégügyletek, ezért a törvény részletesen szabályozza azt is, hogy a társasági szerződést ellenjegyző ügyvédnek, illetve közokiratot készítő közjegyzőnek milyen módon kell meggyőződnie arról, hogy a cégingatlan megjelölésére a jogszabályoknak megfelelően kerül sor. A közjegyzői okirat-szerkesztési eljárás a gyakorlatban számos elméleti, de a gyakorlatot is komolyan befolyásoló kérdést vetett fel, ezért a törvény pontosítja a Kjtv. közjegyzői okiratokkal kapcsolatos számos rendelkezését. Az úgynevezett lakásmaffia elleni fellépés megköveteli, hogy teljesen egyértelművé váljanak a közjegyzők közjegyzői okirattal kapcsolatos feladatai. A Kjtv. 1. -ának (2) bekezdése a közjegyző tevékenységét úgy határozza meg, hogy a közjegyző a jogügyletekről és a jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, azonban a közjegyzői törvénynek a közjegyzői okiratok fogalmával és előkészítésével kapcsolatos szabályozása eddig nem tett egyértelmű - az elhatárolást minden esetben segítő különbséget - az ügyleti okiratok és a ténytanúsító okiratok között. A jogügyletek létrehozásánál a közjegyző az ügyfelek ügyleti szándékának, valamint a jogszabályoknak megfelelő okiratot szerkeszt, a ténytanúsítványnál viszont a tanúsítvány tartalma a tanúsítványban szereplő cselekmények leírása, mely nem az ügyfelek akaratától,
6 hanem a közjegyző személyes tapasztalásától függ. A kétféle eljárás eltérő okirat-szerkesztési feltételeket igényel, melyeket az egyértelmű jogalkalmazás biztosítása érdekében a törvény pontosan rögzít, ugyancsak részletesebb szabályozást ad a törvény - többek között - a közjegyző közreműködési kötelezettségének korlátaira, továbbá a kiadmány, másolat készítésére is. A törvény módosítja a Vht.-t és néhány egyéb, a végrehajtók eljárását érintő törvényt is. E módosítások célja kettős: egyrészt segítséget nyújtani az adósoknak lakhatási feltételeik védelmében, másrészt hatékonyabbá tenni az eljárást az elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtésével. Lényeges rendelkezései a törvénynek a végrehajtási eljárás során történő személyazonosság megállapításra vonatkozó rendelkezések, illetve e körben - az ügyvédekhez és a közjegyzőkhöz hasonlóan - a személyazonosság igazolására bemutatott okirat és adatainak on-line ellenőrzése. A Vht. 5. -ának (4) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy mi a teendője a végrehajtónak akkor, ha a személyazonosság igazolására szolgáló felhívása eredménytelen marad. E szabályozás a módosítással differenciáltabbá válik: ha a bemutatott igazolvány nem személyazonosság igazolására szolgál, úgy fel kell hívnia a végrehajtónak az érintett személyt megfelelő igazolvány felmutatására és csak azt követően kerül sor rendőri intézkedés kezdeményezésére. Kiemeli továbbá a törvény azt, hogy a személyazonosság megállapítására irányuló eljárási cselekmény olyan, amelyet a végrehajtási cselekményről készített jegyzőkönyvben kifejezetten fel kell tüntetni [összhangban a Vht a (2) bekezdésének g) pontjával]. 6. BDT Biztosítási intézkedésnek akkor már nincs helye, ha a végrehajtás törvényben meghatározott általános feltételei fennállnak. BDT Az azonnali beszedési megbízás ugyan nem bírósági végrehajtás, de a bírósági végrehajtás előfeltétele és a Vht. szabályozza, ebből következően az évi XLIX. törvény 38. -ának hatálya alá tartozik, azaz a felszámolás elrendelését követően jogszerűen azonnali beszedési megbízás útján a követelés nem érvényesíthető. A visszakövetelésre mint pénzkövetelésre a jogalap nélküli birtoklás szabályai nem alkalmazhatóak. BDT A jogerős fizetési meghagyásban megítélt pénzkövetelést elsődlegesen azonnali beszedési megbízással kell behajtani. A pénzintézet az azonnali beszedési megbízás teljesítése során nem köteles vizsgálni, hogy a jogosult jogerős, végrehajtható határozaton alapuló követelése elévült-e, a kötelezett pedig ezen eljárás keretében az ügylet jellegénél fogva elévülési kifogását érvényesíteni nem tudja. BDT I. Pénzforgalmi bankszámlával rendelkező gazdálkodó szervezet esetén e szervezetet marasztaló bírósági határozat végrehajtásának elsődleges módja a pénzügyi intézménynél kezelt számlájáról azonnali beszedési megbízás útján történő behajtás. Ennek sikertelensége megalapozza a fizetésképtelenség megállapítását. BDT Ha az adós a pénzforgalmi bankszámláját egyáltalán nem közölte, de a Vht. 6. (3) bekezdésén alapuló eljárás során számos pénzforgalmi bankszámla válik ismertté vagy több pénzforgalmi bankszámlát közöl, de nem jelöli meg, hogy melyiken van kellő fedezet, úgy a jogosult nem köteles az összes pénzforgalmi bankszámlánál a követelés behajtását beszedési megbízással megkísérelni, elegendő azt az adatok alapján sikerrel kecsegtető pénzforgalmi bankszámlákra érvényesíteni. BDT Nem tekinthető eredményesnek a pénzkövetelés végrehajtása iránti azonnali beszedési megbízás, amikor az adós a több mint egy éve fennálló tartozásából csak a tőketartozás elenyésző részét egyenlítette ki, a lejárt késedelmi kamat is jelentős összeget tesz ki. A végrehajtási lap kiállítási kérelem ilyen esetben megalapozott, függetlenül attól, hogy időközönként az adós bankszámlájáról kisebb összegeket eredménnyel emelnek le. A Vht (1) bekezdése értelmében a végrehajtási lap kiállítása után a bíróság az adós beltagjával szemben biztosítási intézkedést rendelhet el. BDT Az elévült végrehajtási joggal érintett igény érvényesítése. BDT Nem tekinthető eredményesnek a pénzkövetelés végrehajtása iránti azonnali beszedési megbízás, amikor az adós a több mint egy éve fennálló tartozásából csak a tőketartozás elenyésző részét egyenlítette ki, és a lejárt késedelmi kamat is jelentős összeget tesz ki. A végrehajtási lap kibocsátási kérelem ilyen esetben megalapozott, függetlenül attól, hogy időközönként az adós bankszámlájáról kisebb összegeket eredménnyel emelnek le. A végrehajtási lap kiállítása után a bíróság az adós beltagjával szemben biztosítási intézkedést rendelhet el. BDT Amennyiben a bankszámlára vezethető-végrehajtás eredménytelennek bizonyult, a végrehajtást kérő az adós teljes - ingó és ingatlan - vagyonára kérhet bírósági végrehajtást, végrehajtási lap kiállítása útján.
A közigazgatási határozatok végrehajtása
A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL ERSTE Lakáslízing Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Cégjegyzékszáma: Cg.01-10-046409
RészletesebbenA végrehajtási eljárás
Végrehajtás A végrehajtási eljárás Végrehajtás döntések gyakorlati érvényesülése Nem minden hatósági ügyben Aktusban rögzített kötelezettség kikényszerítése Közigazgatási szervek (Állami) kényszer Viszonylagos
RészletesebbenJogorvoslat II. A döntés véglegessége. A végrehajtási eljárás
Jogorvoslat II. A döntés véglegessége. A végrehajtási eljárás Valódi és hivatalbóli jogorvoslat Valódi jogorvoslat: - az ügyfélnek alanyi joga van a kérelemzéshez - (ha a feltételeknek megfelel) a jogorvoslati
Részletesebben1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény módosítása
Orsifcggyíűiés Hivatala irományezám : ' l4 k o 'l 5.---2 í gy' 1, Érkezett : 2015 DEC 0 2015. évi... törvény a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL
TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL ERSTE BANK HUNGARY ZRT. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő
Részletesebben1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
Hatály: 2016.I.1. - 2017.XII.31. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és
Részletesebben1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ FÜZET. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tájékoztató kiadványa
TÁJÉKOZTATÓ FÜZET A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tájékoztató kiadványa AMIT A VÉGREHAJTÁSRÓL TUDNI KELL A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hasznos információi Jelen kiadvány célja, hogy mindenki számára
RészletesebbenAZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9.
AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA d r. R á k V i k t o r B u d a p e s t, 2 0 1 6. s z e p t e m b e r 2 9. végrehajtási jogcímhez jutás önálló, alternatív igényérvényesítési eljárás európai
RészletesebbenA végrehajtás felfüggesztéséről
A végrehajtás felfüggesztéséről Szerző: dr. Bodnár Éva Budapest, 2013. július 19. A végrehajtási eljárás megindulását követően bekövetkezhetnek olyan események, körülmények, amely alapján helye lehet a
RészletesebbenÉrkezett : Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javaslat. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ttomá űy8 c(sp : Érkezett : T) 2015 NOV 2 7 ó 4o 6 [ 2 Egységes javaslat Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi
RészletesebbenA jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései
A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései 1 A jogerő alapkérdései A jogerő jogtörténeti / normatani / jogdogmatikai fogalma. Elméletileg a határozat véglegességét jelenti. Összetevői: - megtámadhatatlanság,
Részletesebben1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek
RészletesebbenDr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása
Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása A végrehajtási jog a végrehajtandó követelés elévülésével együtt elévül. 1 A követelés elévülését s így a végrehajtási jog
Részletesebben1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
Hatályos:2012.07.16-2012.08.31. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a
RészletesebbenVégrehajtás korlátozása iránti kérelem
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő
Részletesebben1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait,
Részletesebben1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait,
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :29. Parlex azonosító: FG8Z5REP0001
Iromány száma: T/16758. Benyújtás dátuma: 2017-07-31 16:29 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: FG8Z5REP0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenFrissítve: szeptember :54 Hatály: 2016.XII XII.31. Magyar joganyagok évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról Netj
1. oldal 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más
Részletesebben1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET. A törvény alkalmazási köre
2014. 01. 01-től 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő
Részletesebben2. oldal (2)1 Az (1) bekezdésben foglalt esetben, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése alapján bírósági végrehajtó foganatosítja,
1. oldal 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más
RészletesebbenA külföldi határozatok magyarországi végrehajtásának bírósági gyakorlata
A külföldi határozatok magyarországi végrehajtásának bírósági gyakorlata Szerző: dr. Szalai-Almádi Ildikó bírósági titkár 2015. Törvényszék székhelyén működő járásbíróság titkáraként gyakran szembesültem
RészletesebbenTekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.
A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó
RészletesebbenJelen helyzetben a jogszabályok tartalmaznak néhány olyan lehetőséget, amellyel időt nyerhetnek azon személyek, akiket a kilakoltatás fenyeget.
1. Önkormányzati bérlakásban lakók, akik nem fizették a bérleti díjat és/vagy a közüzemi díjakat és az önkormányzat felmondta a lakásbérleti szerződést, a bíróság pedig azt jogerős ítélettel helyben hagyta,
RészletesebbenSZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
Részletesebben2012. évi... törvény
2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné
Részletesebben2. oldal (2)1 Az (1) bekezdésben foglalt esetben, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése alapján bírósági végrehajtó foganatosítja,
1. oldal 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
RészletesebbenEOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT.
EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy
RészletesebbenA külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az EU-ban a 44/2001/EK és a 2201/2003/EK Rendeletek alapján. Dr. Nyilas Anna
A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az EU-ban a 44/2001/EK és a 2201/2003/EK Rendeletek alapján Dr. Nyilas Anna Jogforrások: 1. Magyar belső jog: 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi
RészletesebbenA VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Ket. VIII fejezet (124-152. )
A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Ket. VIII fejezet (124-152. ) Tartalom 9.1. A közigazgatási végrehajtás fogalma és rendeltetése 9.2.A közigazgatási végrehajtás helye a végrehajtási jogok rendszerében 9.3. A végrehajtás
RészletesebbenA bűnügyi költség elévülésével kapcsolatos kérdések
A bűnügyi költség elévülésével kapcsolatos kérdések szerző: dr. Borombós Árpád Gyula, 2017. 07. 22. Az elévülés fogalma Az elévülés fogalmát a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenVÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉS ALKALURAZÁSÁNAT ELŐFELTÉTELEI
Végrehajtási intézkedés foganatosítása előfeltételek Egy bírósági végrehajtási eljárás két különböző, egymást követő szakaszra épül : a végrehajtás elrendelése és a végrehajtás foganatosítása. A végrehajtás
RészletesebbenA közjegyzői nemperes eljárások
A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények
RészletesebbenP. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY
P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A JOGI ÉS VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL, ILLETVE A JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS INGÓ ÉS INGATLAN VÉTELI ÁRAKRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A JOGI ÉS VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL, ILLETVE A JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS INGÓ ÉS INGATLAN VÉTELI ÁRAKRÓL 1 Tartalomjegyzék 1. A fizetési meghagyásos eljárásban fizetendő
Részletesebben1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET. A törvény alkalmazási köre
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntı más szervek határozatait,
RészletesebbenIromány száma: T/617. Benyújtás dátuma: :17. Parlex azonosító: G334G4D90001
Iromány száma: T/617. Benyújtás dátuma: 2018-06-18 16:17 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: G334G4D90001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebben805/2004/EK Rendelet a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okiratról. Dr. Nyilas Anna
805/2004/EK Rendelet a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okiratról Dr. Nyilas Anna - Célja - Egyszerűsített végrehajtás, automatikus elismerés és nincs külön végrehajthatóvá nyilvánítás
RészletesebbenEOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT.
EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy mielőbb
RészletesebbenA/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.évi
Részletesebben1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
1. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Az 1994. szeptember 1-jén hatályba lépett, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a negyedik
RészletesebbenTájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról
Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink
RészletesebbenA bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna
A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A JOGI ÉS VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL, ILLETVE A JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS INGÓ ÉS INGATLAN VÉTELI ÁRAKRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A JOGI ÉS VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL, ILLETVE A JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS INGÓ ÉS INGATLAN VÉTELI ÁRAKRÓL 1 Tartalomjegyzék 1. A fizetési meghagyásos eljárásban fizetendő
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenJogi mankó a kilakoltatás és az árverezés halasztásához június 21. kedd, 08:05
A Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal mankóul a kilakoltatással fenyegetett emberek rendelkezésére bocsájtja Damm Andrea jogász segédanyagát, hogy felhasználhassák a végrehajtás és/vagy az árverezés
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
Részletesebben1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntı más szervek határozatait,
Részletesebben1. A Szerencsejáték Zrt., mint adatkezelő adatai
A Szerencsejáték Zrt. adatkezelési tájékoztatója a pénzmosás és a finanszírozása megelőzését és megakadályozását, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtását érintő adatkezelésével
RészletesebbenA levonás közös szabályai a nettó
VÉGREHAJTÁS MUNKABÉRRE ÉS EGYÉB JÁRANDÓSÁGRA Végrehajtói letiltás útján Bíróság közvetlen letiltó végzése v. közvetlen bírósági felhívás útján A levonás közös szabályai a nettó összegbıl általában legfeljebb
RészletesebbenMagyar joganyagok - 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet - a polgári és közigazgatási bíró 2. oldal 3. (1) Ha a bíróság az illeték vagy költség megfizetésé
Magyar joganyagok - 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet - a polgári és közigazgatási bíró 1. oldal 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték
RészletesebbenMagyar Bírósági Végrehajtói Kamara A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS JOGSZABÁLYAINAK GYŰJTEMÉNYE. Összeállította: Császti Ferenc
Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS JOGSZABÁLYAINAK GYŰJTEMÉNYE Összeállította: Császti Ferenc Kedves Kollégák, Kolléganők! 2001. óta lassan 6 év telt el. Ekkor jelentettük meg a
RészletesebbenFIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei
FIZETÉSI MEGHAGYÁS A fizetési meghagyás szabályozása 2010. július 1.-től jelentősen átalakult. A legalapvetőbb változás az, hogy bizonyos kivételekkel a bíróság helyett közjegyző előtt érvényesíthető a
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek. Tematika:
Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014
RészletesebbenA Magyar Országos Közjegyzői Kamara 57. számú iránymutatása a közjegyzői pénzletétről
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 57. számú iránymutatása a közjegyzői pénzletétről A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. - ában, valamint a közjegyzői
Részletesebben15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól
5/006. (VI..) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a születési támogatásr ól (a 0/007. (III.6.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelttel, valamint a /007. (V.5.) Budapest XXI. Kerület
RészletesebbenNAV A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Art. Az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. Törvény Btk. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.évi IV. törvény Ctv.
NAV A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Art. Az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. Törvény Btk. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.évi IV. törvény Ctv. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
RészletesebbenA/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi
RészletesebbenA közjegyző által elrendelt végrehajtás
A közjegyző által elrendelt végrehajtás I. A végrehajtásról általában, néhány alapfogalom II. Az egyes közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárások összevetése III. Az fmh végrehajtása iránti eljárás
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére
Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Iktatószám: 9693/2014. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére Tisztelt Közgyűlés! A Salgótarján
RészletesebbenA) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET
NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET I. A kérelmező személyi adatai
Részletesebben1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/11232) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenMagyar joganyagok - 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet - a pártfogó ügyvéd, az ügygond 2. oldal (3) Útiköltségként azon költség téríthető meg, amely az ü
Magyar joganyagok - 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet - a pártfogó ügyvéd, az ügygond 1. oldal 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,
RészletesebbenA kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete
A kis értékű követelések európai eljárása A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete Célja: - a hozzáférés megkönnyítése - a jogviták rendezésének egyszerűsítése, gyorsítása - az ítéletek elismerésének
RészletesebbenVégrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra A Res Immobilies 2007.
RészletesebbenKedvezményezett: az, aki a betét tulajdonosának nyilatkozata alapján, valamilyen feltétel teljesülése esetén a betét tulajdonosává válik.
BOROTAI TAKARÉKSZÖVETKEZET TAKARÉKSZELVÉNY ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Hatályos: 2015.07.23. napjától Jelen általános szerződési feltételek hatálya az Ügyfelek által a Borotai Takarékszövetkezetnél
RészletesebbenVégrehajtási eljárás vázlatos áttekintés
Végrehajtási eljárás vázlatos áttekintés 1. A vh kérelem. A végrehajtás elrendelése iránti kérelmet az arra szolgáló nyomtatványon kell előterjesztenie a félnek. Illetékességi szabályok: A fizetési meghagyás
RészletesebbenVáltozások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl
Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl A nemfizetés megoldásának lehetıségei Eszköz Fizetési felszólítás Szolgáltatás korlátozása Követelés értékesítése Fizetési meghagyás és
RészletesebbenIngatlan-nyilvántartási kérelem I.
Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. IKTATÓ BÉLYEGZŐ HELYE A vékony vonallal bekeretezett rovatokat a kérelmező vagy a nevében eljáró képviselő tölti ki. A kérelem kitöltésével kapcsolatban a kérelmező/
RészletesebbenGLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ
GLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ AKTUALIZÁLVA: 2014. JÚLIUS 14. BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP - általános tájékoztató (forrás: www.bva.hu) A jelen összeállítás tájékoztató jellegű,
RészletesebbenA/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,
RészletesebbenMilyen hibákat ne kövessünk el a végrehajtási kifogás benyújtása során, avagy a. kifogás elbírálása a gyakorlatban. Szerző: Dr.
Milyen hibákat ne kövessünk el a végrehajtási kifogás benyújtása során, avagy a kifogás elbírálása a gyakorlatban Szerző: Dr. Illés Melinda Tatabánya, 2015. szeptember 07. A bírósági végrehajtásról szóló
RészletesebbenCelldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2019 (II.14.) önkormányzati rendelete
Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019 (II.14.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Celldömölk
Részletesebbenhitelszerződés felmondásakor? Mit tegyünk a
Mit tegyünk a hitelszerződés felmondásakor? Otthona elvesztéséhez is vezethet, ha a pénzügyi szolgáltató felmondja a hitelszerződést. Ha azonban tájékozódik és együttműködik, azzal sokat tehet a probléma
RészletesebbenMagyar joganyagok - 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet - a tartásdíj külföldön való behajtá 2. oldal (4) Ha a külföldi adóssal szemben a magyar bíróság tar
Magyar joganyagok - 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet - a tartásdíj külföldön való behajtá 1. oldal 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1956. évi június
RészletesebbenJavaslat egyes behajthatatlannak minősülő követelések elengedésére. Vagyonkezelési Osztály
Budapest Főváros XXIII. kerület Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Soroksári Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály Jogi és Koordinációs Osztály 1239 Budapest, Grassalkovich
RészletesebbenTájékoztató. Regisztráció
Tájékoztató A nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a akban: Hbnytv.) és a nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet (a akban: Hbnyr.) rendelkezései
RészletesebbenKérem a túloldali fizetési meghagyás kibocsátását.
Kérem a túloldali fizetési meghagyás kibocsátását. 1. A kötelezett a követelt. forint / euró (más pénznem:..), azaz (betűvel kiírva) összeggel, vagy a következő ingósággal(-okkal):... (illetve az ingóság(ok)
Részletesebben2015. évi... törvény
:. ~.~ y űlés Hivatala 2015. évi... törvény,inyszám : Í j 0 6 Érkezett: 2015 NOV O. a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 8. Előzetes megjegyzések. A közigazgatás kontrollja
Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. A jogorvoslati rendszer alapjai Előzetes megjegyzések Törvényesség követelménye megfeleljen a meghozatalra vonatkozó valamennyi anyagi és eljárási szabálynak Egy aktus
Részletesebbena Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában
A Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2016. számú utasítása a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában Alkalmazását 2017. január hó 01. napjától elrendelem
RészletesebbenAdatkezelési Szabályzat
Adatkezelési Szabályzat 1. Adatkezelő megnevezése : Adatkezelő megnevezése: KOMO - SKY Kft. Adatkezelő cégjegyzékszáma:13-09-091653 Adatkezelő székhelye: 2317 Szigetcsép, Szabadság u.7 Adatkezelő képviselője:
RészletesebbenA diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)
A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási
RészletesebbenFEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyszám: 03/892-1/2011. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK CÍMZETES FŐJEGYZŐJE, KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Címzetes Főjegyző, Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! A jegyzők szakmai
RészletesebbenSzabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról
... (társaság neve)... (adószám) Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
RészletesebbenÁrverési Hirdetmény. nyilvános árverés
Árverési Hirdetmény A(z) Alexander & Co Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-709122, székhely: 1042 Budapest, Árpád utca 57-59.., levelezési cím: 1042 Budapest, Árpád utca 57-59..), mint a(z) TRIS Kft. f.a (cégjegyzékszám:
Részletesebben2017. évi CLI. törvény tartalma
2017. évi CLI. törvény tartalma I. FEJEZET: ALAPELVEK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Alapelvek 1. [Törvényesség (legalitás) elve] 2. [Szakszerű és hatékony eljárás elve] 3. [A megkülönböztetés és részrehajlás
RészletesebbenPénzmosás elleni szabályzat
Pénzmosás elleni szabályzat A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben foglaltak értelmében az Euro Quattro Bróker Kft. köteles ügyfeleit
RészletesebbenINTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei
AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve
RészletesebbenA Társaság ezúton teszi közzé adatkezelési elveit, amelyet magára nézve kötelező erővel ismer el.
A Szerencsejáték Zrt. i tájékoztatója a pénzmosás és megelőzését és megakadályozását, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtását érintő ével ban A Szerencsejáték Zrt. (a továbbiakban:
RészletesebbenÜgyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész
BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.
Részletesebben1/2011. (IV.4.) BK vélemény
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,
RészletesebbenBIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György
BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a
RészletesebbenA tárgyalást megelızı szakasz. elıadás
A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA november 26., péntek. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY 180. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. november 26., péntek Tartalomjegyzék 2010. évi CXXVII. törvény A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról,
Részletesebben