1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK"

Átírás

1 évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Az szeptember 1-jén hatályba lépett, a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény a negyedik átfogó, önálló jogszabály a magyar jogban, amely a bírósági végrehajtással foglalkozik. A kiegyezéssel kapcsolatos alkotmányos átalakulást követően először a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában született évi LIV. törvénycikk Hetedik és Nyolcadik címe foglalkozott először átfogóan a végrehajtási eljárással. A biztosítási intézkedésekről szóló Hetedik Cím külön szabályozta a zárlat ( ) és a biztosítás ( ) intézményét. A végrehajtásról szóló Nyolcadik Cím már elkülönülten szabályozta a végrehajtás elrendelésének és foganatosításának általános szabályait ( ), az ingóságokra folytatott végrehajtást ( ), az ingatlanokra folytatott végrehajtást ( ), valamint a tulajdoni és elsőbbségi igényeket ( ). Az első önálló, átfogó végrehajtási jogszabály a végrehajtási eljárásról szóló évi LX. törvénycikk volt, amely felváltotta ugyan az évi LIV. törvénycikk Hetedik és Nyolcadik Címében foglalt szabályozást, de szabályozási anyagának jó részét és szerkezetének főbb vonalait továbbvitte. Az évi LX. törvénycikk a végrehajtás elrendelésének és foganatosításának általános szabályaival (1 42. ) indított, majd külön címben foglalkozott a készpénzbeli követelések behajtásával ( ) [ezen belül is elkülönítetten az ingóságokra vezetett végrehajtás ( ) és az ingatlanokra vezetett végrehajtás ( ) és az ingatlanok haszonélvezetére vezetett végrehajtás ( ) szabályaival], a végrehajtás egyéb nemeivel ( ) és a biztosítási intézkedésekkel ( ) [ezen belül is elkülönülten a biztosítási végrehajtással ( ) és a zárlattal ( )]. Az évi LX. törvénycikk elfogadását követően csaknem hetvenöt évig maradt hatályban; ezt részben korszerű, előremutató szabályozásának köszönhette, amely kisebb-nagyobb módosításokkal alkalmassá tehető volt a változó viszonyok közötti alkalmazásra. Így például az évi LX. törvénycikk már utalt a közjegyzői okiratok végrehajthatóságára is (2. ötödik bekezdés), azonban annak szabályait külön jogszabály, az évi XXXV. törvénycikk szabályozta. Az évi LX. törvénycikk később egyre nagyobb jelentőségre szert tevő újítása volt, hogy viszonylag részletes szabályokat ( ) tartalmazott az ingóságként végrehajtás alá vonható munkabérek, illetmények, nyugdíjak és segélyek kapcsán érvényesülő korlátozások és mentességek tárgyában. 7

2 1. Az évi LX. törvényt az I. világháborút megelőzően háromszor is módosították. Először a végrehajtási eljárásról szóló 1881:LX. tc. módosítása és kiegészítése tárgyában elfogadott évi XLI. törvénycikk, amely újraszabályozta a végrehajtás alóli mentességek körét és az árverés szabályait. Másodszor az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló évi VII. törvénycikk ai, amelyek azonban csak kis mértékben módosították a végrehajtás elrendelése, az árverés és a zárlat foganatosításának szabályait. Harmadszor a polgári perrendtartásról szóló évi I. törvénycikk életbeléptetéséről szóló évi LIV. törvénycikk Második Címe, amely a Pp. hatálybalépésére tekintettel újraszabályozta különösen a végrehajtható okiratok körét, a hatásköri és illetékességi szabályokat, a végrehajtás elrendelésének egyes szabályait, a jogorvoslatokat, és a biztosítási intézkedés elrendelésének feltételeit. A két világháború között az évi LX. törvényt ugyancsak három ízben módosították. Először a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló évi VIII. törvénycikk, amely egyebek mellett lehetővé tette, hogy a tartásdíjat a mentes járandóságokból is le lehessen vonni, kismértékben módosította a végrehajtás és a felosztás, valamint az ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás szabályait. Másodszor a bírói végrehajtásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló évi XIV. törvénycikk, amely a munkabér, szolgálati illetmény és egyéb járandóság végrehajtás alá vonásának szabályait módosította. Harmadszor pedig a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló évi XXXIV. törvénycikk, amely egyebek mellett előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította a bírósági egyezséget, jelentősen módosította a végrehajtás elrendelése, a foglalás és az ingatlanárverés szabályait. A végrehajtási eljárás tekintetében már ekkor számos különös szabályt határoztak meg rendeleti szintű szabályok. A II. világháborút követően mind több, különös végrehajtási szabályt tartalmazó minisztertanácsi rendelet született, amelyek (egyes rendelkezései) az évi LX. törvénycikk rendelkezéseit módosították, különösen a munkabér és más járandóság végrehajtás alá vonhatósága körében [ 3050/1949. (IV. 3.) Kormányrendelet; 4250/1949. (IX. 24.) MT rendelet; 4347/1949. (XII. 17.) MT rendelet; 21/1951. (I. 30.) MT rendelet, 25/1951. (I. 27.) MT rendelet; 30/1951. (I. 30.) MT rendelet; 54/1953. (XI. 28.) MT rendelet; 25/1954. (IV. 10.) MT rendelet], illetve alkalmazási körét szűkítették, kivonva hatálya alól a gazdasági élet szereplőit [2550/1949. (III. 19.) Kormányrendelet 17., 110/1950. (IV. 15.) MT rendelet, 60/1952. (VII. 6.) MT rendelet], továbbá a végrehajtási eljárás új módozatait (közvetlen letiltás, pénzforgalmi úton történő behajtás) vezették be [7/1953. (II. 8.) MT rendelet; 207/1951. (XII. 8.) MT rendelet]. E szerteágazó jogi szabályozás és az évi LX. törvénycikk helyébe szeptember 1-i hatállyal a bírósági végrehajtásról szóló évi 21. törvényerejű rendelet lépett. E szabályozást utóbb kiegészítette a közvetlen bírósági (közjegyzői) letiltásról és a tartásdíjak behajtásának egyszerűsítéséről szóló évi 56. törvényerejű rendelet. Az évi 21. törvényerejű rendeletet kismértékben elsősorban a végrehajtási jog elévülése kapcsán módosította a Polgári Törvénykönyv által érintett egyes jogszabályok módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló évi 12. törvényerejű rendelet, majd június 1-i hatállyal a bírósági végrehajtás szabályainak módosításáról szóló évi 9. törvényerejű 8

3 rendelet, amely számos ponton módosította és korszerűsítette az évi 21. törvényerejű rendelet szabályait, végül az ingatlan-végrehajtás egyes részletszabályai tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi 31. törvényerejű rendelet. Az évi 21. törvényerejű rendelet helyébe január 1-jei hatállyal a bírósági végrehajtásról szóló évi 18. törvényerejű rendelet lépett, amely sok tekintetben jóval egyszerűbb és kevésbé részletes szabályozást vezetett be, ugyanakkor ez volt az első jogszabály, amely a törvény elején rögzítette célját és alapelveit. A 80-as és 90-es években bekövetkező gazdasági, társadalmi és alkotmányos változások következtében az évi 18. törvényerejű rendeletet elődeivel szemben igen gyakran, közel egy tucatszor módosították (1984. évi 33. törvényerejű rendelet; évi 33. törvényerejű rendelet; évi 11. törvényerejű rendelet; évi XIII. törvény; évi VII. törvény; évi XX. törvény; évi LXXVII. törvény; évi II. törvény; évi XXII. törvény; évi LXVIII. törvény; évi LXXVIII. törvény), de szabályozási anyagát és szerkezetét a 90-es évek elejére még így is korszerűtlennek ítélték. Az évi 18. törvényerejű rendelet augusztus 31-ig volt hatályban, amikor felváltotta a jelenleg is hatályos, a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény. 1. 9

4 1. I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az alapvető rendelkezések szerepeltetése a Vht. elején az évi 18. törvényerejű rendelet újítása volt; mind az évi LX. törvény, mind az évi 21. törvényerejű rendelet a végrehajtható okiratokra vonatkozó szabályozással kezdődött. Az évi 18. törvényerejű rendelet szintén az Alapvető rendelkezések címet viselő I. fejezete külön cím alatt tartalmazta a törvényerejű rendelet célját, illetve az általános elveket. A hatályos Vht. I. fejezete ezzel szemben három alcímet tartalmaz: A törvény alkalmazási köre (Vht ), A végrehajtási kényszer alkalmazása (Vht ) és a A polgári perrendtartás alkalmazása (Vht. 9. ). A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani. Áttekintés 1. A Vht. tárgyi hatálya 2. Végrehajtható határozatok és végrehajtható okiratok 1. A Vht. tárgyi hatálya A Vht. 1. -a a törvény tárgyi hatályára vonatkozó általános szabályt határozza meg. A Vht. 1. -a szerint a törvény szabályai elsődlegesen a bírósági végrehajtásra terjednek ki. Ennek kapcsán emlékeztetnünk kell arra, hogy noha az évi LX. törvény még a végrehajtási eljárásról címet viselte, 1. -ának h) pontja már használta a bírói végrehajtás fogalmát. A bírósági végrehajtás olyan végrehajtás, amelyet a bíróság foganatosít, és fogalma a közigazgatási valamint az adóvégrehajtás fogalmával állítható szembe, amelyek esetén a végrehajtási cselekményeket a közigazgatási hatóság, illetve az adóhatóság foganatosítja. A Vht ának (2) bekezdése szerint ugyanis a végrehajtó eljárása mint polgári nemperes eljárás a bíróság eljárásával azonos. Ez a szabály az évi LIII. törvény hatálybalépése előtt magától értetődő volt, hiszen a végrehajtó a bírósággal állt szolgálati jogviszonyban, így eljárása minden tekintetben ideértve a végrehajtói jogkörben okozott 10

5 kárért való felelősséget is a bíróság eljárásának minősült. Az évi LIII. törvény hatálybalépése e téren jelentős változást hozott az által hogy a bírósági végrehajtók a törvényszéki (korábban: megyei bírósági) végrehajtók kivételével nagyrészt önállósultak. Az önálló bírósági végrehajtók nem állnak szolgálati viszonyban azzal a bírósággal, amely mellé kinevezték őket, ezért például díjazásban az általuk végzett tevékenységtől függően a felektől és nem a bíróságtól részesülnek, az eljárásuk során okozott károkért személyükben felelnek. Noha a végrehajtók fegyelmi ügyeiben továbbra is a Budapest Környéki Törvényszék, illetve a Kúria mellett szervezett fegyelmi bíróságok járnak el (Vht ), az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése már a kamara feladata [Vht (3) bekezdés]. Az önálló bírósági végrehajtók tehát lényegében egyéni vagy társas vállalkozóként (t. i. végrehajtói iroda tagjaként) járnak el. Ezzel szemben a törvényszéki végrehajtók (végrehajtó-helyettesek, végrehajtó-jelöltek) a törvényszékkel igazságügyi alkalmazotti viszonyban álló bírósági tisztviselőként változatlanul a bíróság alkalmazásában állnak (Vht ), a bíróságtól az Iasz.-ban rögzítettek szerinti illetményben részesülnek, és az eljárásuk során okozott károkért személyükben nem felelnek. Noha a Vht. fogalomhasználata többek között éppen a fentebb említett 225. (2) bekezdése e tekintetben nem teljesen következetes, elméletben a végrehajtás éppúgy megkülönböztethető a végrehajtási eljárástól, mint a felszámolás a felszámolási eljárástól. E szerint a végrehajtás azon cselekmények (ti.: a végrehajtási cselekmények) összessége, amelyek célja a végrehajtandó követelés tényleges teljesítésének hatósági úton történő kikényszerítése, míg a végrehajtási eljárás a végrehajtás elrendeléséhez és foganatosításához kapcsolódó nemperes eljárás. Ennek a különbségtételnek valójában éppen a bírósági végrehajtók önállósulása folytán lett gyakorlati jelentősége. Míg a végrehajtási eljárás (a végrehajtás elrendelése, a végrehajtás megszüntetése, korlátozása, felfüggesztése, a végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatok elbírálása) a bíróság (kivételesen a közjegyző) hatáskörébe tartozik, addig maga a végrehajtás (foganatosítása) fő szabályként a végrehajtó hatáskörébe tartozó hatósági eljárás. A Vht. 1. -a meghatározza a bírósági végrehajtás alkalmazási körét is. E szerint bírósági végrehajtásra tartozik a bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatainak, továbbá egyes okiratokon alapuló követelések végrehajtása. A bírósági végrehajtás alapjául szolgáló határozatok körét a Vht. a későbbiekben részletesen szabályozza, ezért itt bővebben nem szükséges szólnunk erről. Ki kell azonban emelnünk, hogy már az évi LX. törvény is e körbe sorolta a polgári bíróságok határozatai mellett a választottbíróságok végrehajtható határozatait, a büntetőbíróságok vagyoni marasztalást tartalmazó határozatait és a végrehajtható közjegyzői okiratokat (1881. évi LX. törvény 1. ). 2. Végrehajtható határozatok és végrehajtható okiratok A Vht. 1. -ában szereplő határozatok és okiratok megkülönböztetése az évi 21. törvényerejű rendelet 1. -ának (2) bekezdésére megy vissza, amely szerint végre

6 2. hajtható okirat a bíróság által kiállított Végrehajtási lap és az olyan okirat volt, amelyet a közjegyző Végrehajtási záradék -kal látott el. A végrehajtási lapot pedig az évi 21. törvényerejű rendelet 2. és 3. -a alapján mindig valamilyen határozat a 2. szerint hazai bírósági határozat vagy (jóváhagyott egyezség), a 3. -a szerint választottbírósági, döntőbizottsági, egyeztetőbizottsági vagy külföldi bíróság által hozott határozat (jóváhagyott egyezség) alapján állították ki. A végrehajtható okiratok e kettősségét az évi 18. törvényerejű rendelet is átvette; annak módosításai azonban a végrehajtási lap alapjául szolgáló határozatok körét kibővítették. A hatályos szabályozás azonban korántsem ilyen következetes, hiszen van olyan záradékolható okirat, amely a jogvitát elbíráló más szerv határozata fogalma alá vonható, például a jegyzőnek a birtokvitában hozott, az elmaradt haszon, a kár és a költség megtérítésére kötelező határozata (Vht. 22. a) pont), amely a birtokháborítással kapcsolatos polgári jogvita tárgyában hozott határozat, és mint ilyen az évi 18. törvényerejű rendeletben még a végrehajtási lap alapjául szolgáló határozatok között szerepelt. A Vht. 1. -ában szereplő határozatok és okiratok megkülönböztetésnek különösebb elvi jelentőséget nem tulajdoníthatunk. 2. A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. Áttekintés 1. A Vht. egyes rendelkezéseinek hatálya 2. A közigazgatási végrehajtás és a közvetlen végrehajtás 1. A Vht. egyes rendelkezéseinek hatálya A Vht. 2. -a a törvény egyes rendelkezéseinek nevezetesen a Vht. IV. fejezetének (Vht ) és V. fejezetének (Vht ) hatályát terjeszti ki a közigazgatási végrehajtásra és a közvetlen végrehajtásra is. E rendelkezés közvetlen előzményének tekinthető az évi 18. törvényerejű rendelet 5. -a, amely úgy rendelkezett, hogy az évi 18. törvényerejű rendeletnek a munkabérből történő levonásra vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók akkor is, ha a tartozásnak a munkabérből való levonása nem bírósági, hanem államigazgatási végrehajtás során, vagy jogszabályban meghatározott esetben a munkáltató által közvetlenül történik. (Megjegyzendő, hogy az évi 18. törvényerejű rendelet még nem tartalmazott külön szabályokat a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtásáról, csupán az azonnali beszedési megbízás útján történő közvetlen végrehajtást szabályozta.) 12

7 2. 2. A közigazgatási végrehajtás és a közvetlen végrehajtás A közigazgatási végrehajtás olyan végrehajtási eljárás, amelyet valamely közigazgatási hatóság rendel el és foganatosít a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) VIII. fejezete ( ) alapján. Elvben a közigazgatási végrehajtás fogalma alá lenne vonható az adóhatóság által lefolytatott adóvégrehajtás is, hiszen az adóhatóság közigazgatási hatóság. Azonban az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 150/A ának különös szabályai annak ellenére, hogy az Art a háttérjogszabályként a Vht.-ra utal kétségessé teszik, hogy az adóvégrehajtást a Vht. 2. -ának értelmezési körében közigazgatási végrehajtásnak tekinthető-e, hiszen e -ok a munkabérre, illetve a fizetési számlára vezetett adóvégrehajtásra vonatkozóan tartalmaznak speciális szabályokat és a Vht. 2. -a kifejezetten tiltja az eltérő szabályozást. A közvetlen végrehajtás pedig olyan végrehajtási eljárás, amelyet a végrehajtás kérő bíróság vagy más hatóság közreműködése nélkül foganatosít; mindenekelőtt ilyen volt a Vht. hatályon kívül helyezett 6. -ában szabályozott azonnali beszedési megbízás útján történő végrehajtás. Felmerülhet az a kérdés, hogy ha a pénzkövetelés közigazgatási vagy közvetlen végrehajtása során alkalmazni kell a Vht. szabályait a munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén, akkor vajon alkalmazni kell-e az ilyen végrehajtási cselekmények foganatosítására a Vht.-nak a végrehajtás foganatosításának közös szabályait tartalmazó III. fejezetét (Vht ), hiszen a bírósági végrehajtási eljárásban a munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a Vht.-nak e szabályai is alkalmazandók. Kétségtelen, hogy a Vht. szövegéből nyelvtani értelmezés útján levezethető lenne, hogy e végrehajtási cselekmények kapcsán a Vht. I. és III. fejezetét is alkalmazni kell, de a jogszabály rendszertani értelmezése ezt nem támasztja alá, mert a Ket. vonatkozó szabályozása legalábbis a közigazgatási végrehajtás tekintetében egyértelműen eltérően rendezi ezt a kérdést. A Ket ának (3) és (4) bekezdése szerint ugyanis a közigazgatási végrehajtási eljárásban nem alkalmazható a Vht. 9. -a, II. Fejezete, XI-XX. Fejezete, és a Vht. III. Fejezetéből az eljárás időpontjára, a követelés csökkenésének, megszűnésének bejelentésére és a helyszíni kényszercselekményekre, valamint az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásának van helye. A közvetlen végrehajtás estén az eljárás jellege a hatósági közreműködés hiánya az, ami a Vht. III. fejezetébe foglalt szabályok alkalmazását kizárja. Mindezekre tekintettel a Vht. 2. -ában foglalt utaló szabályt szűken kell értelmezni, vagyis az csak a Vht. IV. és V. fejezetébe foglalt szabályok alkalmazását terjeszti ki a közigazgatási és közvetlen végrehajtásra. 13

8 3. 3. Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is. A közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan végrehajtás A Vht. 3. -a fő szabályként a Vht. VI. fejezetének (Vht ) és VII. fejezetének (Vht ) hatályát is kiterjeszti a közigazgatási végrehajtás keretében foganatosított ingó és ingatlan-végrehajtásra. Ez nem csupán e szabályok közigazgatási végrehajtás foganatosítása során történő betartásának előírását jelenti, hanem azt is, hogy a Vht. ingatlan-végrehajtás szabályai szerint foganatosított végrehajtási cselekmények joghatása megegyezik a bírósági végrehajtás során ugyanazon szabályok szerint foganatosított végrehajtási cselekmény joghatásával (v. ö. BH 378/2003., BH 69/2005.; KGD ) Kiemelendő a Kúria Kfv.I /2012/10. szám határozata, amely kimondta, hogy az adó végrehajtási eljárásban a követelés lefoglalás jogintézményét ugyan a Vht., szabályozza, azonban a jogorvoslati lehetőségeket az Art. határozza meg. Fontos kiemelni, hogy a Vht. 3. -a szemben a Vht. 2. -ával nem utal a közvetlen végrehajtásra. Ennek eredendően az indoka feltehetőleg az, hogy e szabály megfogalmazásakor közvetlen végrehajtás útján ingó- és ingatlan-végrehajtásnak nem volt helye. A régi Ptk. zálogjogi szabályainak szeptember 1-i hatállyal történő módosítását követően azonban a régi Ptk ai lehetővé teszik a zálogkövetelés közvetlen kielégítését a zálogtárgyból. A(z új) Ptk. több joggal ruházza fel a zálogjogosultat és az ő döntésétől teszi függővé: kielégítési jogát bírósági végrehajtás útján vagy pedig bírósági végrehajtáson kívül kívánja érvényesíteni (Ptk. 5:126. 5:127. ). A zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének nem feltétele többé a zálogjogosult és a zálogkötelezett megegyezése. A zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályait a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes szabályairól szóló 66/2014. (III. 13.) Kormányrendelet tartalmazza. Ebből is az következik, hogy a Vht. VI. és VII. fejezetének szabályainak hatálya a jogszabályi változások ellenére a közvetlen végrehajtásra nem terjed ki. A Vht. 3. -ában foglalt szabálytól kizárólag törvény rendelkezése térhet, alacsonyabb szintű jogszabály, továbbá a végrehajtást foganatosító hatóság határozata, belső szabályzata, illetve a végrehajtást kérő és az adós megállapodása nem. Nincs tehát lehetőség arra, hogy a hatóság belső szabályzata a becsérték leszállítása tekintetében törvény felhatalmazása hiányában eltérjen a Vht. szabályaitól, akkor sem, ha így a hatósági követelésnek hatékonyabban tud érvényt szerezni. Az általános közigazgatási végrehajtás tekintetében a Ket ának (6) és (7) bekezdése tartalmaz eltérő törvényi rendelkezéseket. A Ket ának (6) bekezdése értelmében ugyanis a Vht. ingó és ingatlan elektronikus árverésére vonatkozó szabályai 14

9 (Vht. 132/B.-132/G. ; Vht. 142., Vht. 145/A-145/C. ) alkalmazásának csak akkor van helye, ha önálló bírósági végrehajtó foganatosítja a végrehajtást (Vht. 4. ). A Ket ának (7) bekezdése szerint az ingatlan értékesítése során a végrehajtást foganatosító szerv kivéve az önálló bírósági végrehajtót a Vht. rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a második árverést akkor nem kell megtartani, ha az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat vagy azt átutalta, és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtást foganatosító szervnek bemutatta vagy másolatát átadta, és megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget. Az adóvégrehajtás tekintetében az Art ai részletes szabályozást tartalmaznak, ezért az adóvégrehajtás tekintetében a Vht. VI. és VII. fejezetébe foglalt szabályok az Art a alapján csak eltérő rendelkezés hiányában, mögöttes szabályként alkalmazandók. Végül fontos kiemelnünk, hogy a Vht. 2. és 3. -a alapján csak a végrehajtás foganatosításának egyes szabályai alkalmazhatók, így a végrehajtás elrendelésére vonatkozó szabályok nem (v. ö. BH 461/2003.). 4. (1) Ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell tovább folytatni. Ha a közigazgatási végrehajtás során már közzétették az ingóság értékesítéséről szóló hirdetményt, az eljárást az értékesítést és a befolyt vételár közigazgatási eljárásban történő felosztását és kifizetését követően kell sikeres értékesítés esetén a tartozás kiegyenlítését követően fennmaradó összegre bírósági végrehajtás útján folytatni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése alapján bírósági végrehajtó foganatosítja, a végrehajtás a közigazgatási végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján folytatódik. Ha a közigazgatási végrehajtást bírósági végrehajtás útján kell folytatni, a követelés jogosultjára e törvénynek a végrehajtást kérőre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, a követelés jogosultját azonban a közigazgatási végrehajtásra irányadó szabályok szerinti jogok is megilletik. 4. Áttekintés 1. A bírósági és közigazgatási végrehajtás kapcsolata 2. A végrehajtható okirat 3. A követelés jogosultja, mint végrehajtást kérő 4. A zálogjogosult, mint végrehajtást kérő 15

10 4. 1. A bírósági és közigazgatási végrehajtás kapcsolata A Vht. 4. -a (1) bekezdése első mondata a Vht. 4. -a eredetileg kizárólag ebből az egy rendelkezésből állt a bírósági végrehajtás szabályait rendeli alkalmazni, ha az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant mind bírósági, mind közigazgatási végrehajtás során lefoglalták. E rendelkezés közvetlen jogalkotási előzményének az évi 18. törvényerejű rendelet 6. -a tekinthető, amely úgy rendelkezett, hogy ha ingóságot, követelést vagy jogot bírósági és államigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást a bírósági végrehajtás útján, e törvényerejű rendelet szerint kell folytatni. A két jogszabályi rendelkezés között lényeges különbség, hogy a Vht. eredeti 4. -a az ingatlanok párhuzamos lefoglalása esetére is alkalmazni rendeli e szabályt. E szabály jellegét tekintve különbözik a Vht. 2. és 3. -aiba foglalt szabályoktól. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy a Vht. bizonyos szabályait kell a bírósági végrehajtástól különböző eljárásban a közigazgatási vagy közvetlen végrehajtás során alkalmazni, hanem arról, hogy az adott vagyontárgy tekintetében kizárólag a bírósági végrehajtás keretei között vonható végrehajtás alá. Hasonló helyzet áll itt elő, mint amikor egy szabálysértési eljárást egy büntetőeljáráshoz egyesítenek: az adott szabálysértés tekintetében a szabálysértési hatóság az eljárást nem folytatja, a szabálysértést a büntetőeljárás keretei között a bíróság fogja elbírálni. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a rendelkezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a közigazgatási végrehajtás megszűnik. Az adott vagyontárgy tekintetében a továbbiakban az ingó-, illetve ingatlan-végrehajtásra (gyakorlatilag a lefoglalt vagyontárgy értékesítésére és a vételár felosztására) a bírósági végrehajtás keretei között folyik (a közigazgatási végrehajtás keretében foganatosított végrehajtási cselekmények ezért fő szabály szerint a bírósági végrehajtásban is lefoglalt ingóság tekintetében hatálytalanok lesznek), de ha a közigazgatási végrehajtást például az adós munkabérére is folytatják, azt ez a rendelkezés nem érinti. A Vht. 4. -a (1) bekezdésének második mondatát augusztus 1-i hatállyal a évi XXXIX. törvény 1. -a iktatta be azzal, hogy rendelkezéseit a augusztus 1-én folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell. Ez a rendelkezés azt az esetet rendezi, amikor a közigazgatási és a bírósági végrehajtásban egyaránt lefoglalt ingóság árverését a hirdetmény közzétételével a közigazgatási eljárásban már megkezdték; ebben az esetben a végrehajtást a bírósági végrehajtó nem veszi át, csak a befolyt vételárból viszszamaradó összeget kell a bírósági végrehajtásban végrehajtás alá vonni. E rendelkezéssel kapcsolatban elsőként az a kérdés merül fel, hogy vajon alkalmazni kell-e ezt a szabályt a jog és követelés párhuzamos lefoglalása esetén is. A szöveg nyelvtani értelméből ez nem következnék egyértelműen, de a Vht. 4. (1) bekezdésének első mondata, és még inkább az a tény, hogy a Vht. ingóvégrehajtásra vonatkozó VI. fejezete rendelkezik a jog és követelés végrehajtás alá vonásáról (Vht. 101., Vht , Vht /A. ), azt az értelmezést támasztja alá, hogy e rendelkezést alkalmazni kell a követelés vagy jog végrehajtása esetén is. 16

11 4/A. A második kérdés, amely elvben felmerülhet, az, hogy mi a helyzet akkor, ha a másik eljárásban történt foglalásról nem tudva mind bírósági, mind közigazgatási végrehajtás során közzéteszik az árverésről szóló hirdetményt. A Vht. 4. -a (1) bekezdésének első mondata szövegéből nyelvtani értelmezéssel nem juthatunk egyértelmű eredményre, de a szöveg rendszertani és logikai értelmezésével arra a következtetésre juthatunk, hogy a Vht. 4. -a (1) bekezdésének első mondata alapján az ingóság bírósági végrehajtásban való lefoglalását követően a végrehajtást a bírósági végrehajtás keretében kell lefolytatni, így a második mondatban foglalt szabály csak akkor alkalmazható, ha a közigazgatási eljárásban az árverési hirdetményt már az ingóság bírósági végrehajtásban történő lefoglalása előtt közzétették. 2. A végrehajtható okirat A Vht. 4. -ának (2) bekezdését szeptember 1-i hatállyal a évi CXXXVI. törvény 1. -a iktatta be. A Vht. 4. -a (2) bekezdésének első mondata első olvasásra némiképp homályosnak tűnik. Helyes értelme az, hogy ha az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant mind bírósági, mind közigazgatási végrehajtás során lefoglalták, és ezért az ingó- vagy ingatlan-végrehajtás a bírósági végrehajtás keretei között folyik tovább, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése alapján bírósági végrehajtó foganatosítja, a végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okirat kiállítása nem kerül át a bíróság hatáskörébe. A közigazgatási végrehajtás elrendelése ugyanis minden esetben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik; azért, mert azt a bírósági végrehajtó foganatosítja, illetve bírósági végrehajtás keretében foganatosítják, nem ad alapot arra, hogy a bíróság új végrehajtható okiratot állítson ki. 3. A követelés jogosultja, mint végrehajtást kérő A Vht. 4. -a (2) bekezdésének második mondata arra az esetre tartalmaz rendelkezést, ha az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant mind bírósági, mind közigazgatási végrehajtás során lefoglalták, és ezért az ingó- vagy ingatlan-végrehajtás a bírósági végrehajtás keretei között folyik tovább. A rendelkezés lényege, hogy bár a közigazgatási végrehajtásban végrehajtott követelés jogosultja a bírósági végrehajtási eljárásban a törvény erejénél fogva, végrehajtható okirat kibocsátása hiányában is a végrehajtást kérő jogállásába kerül, így megilletik a végrehajtást kérőt megillető jogok és terhelik a végrehajtást kérőt terhelő kötelezettségek, mindazonáltal nem veszíti el azokat a jogokat, amelyek a közigazgatási végrehajtásban megilletik. 4/A. Ha a zálogkötelezettel szemben a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a zálogjogosult kielégítési jogát a zálogtárgy lefoglalásától kezdődően a bírósági végrehajtáson kívül nem gyakorolhatja, kielégítést kizárólag bírósági végrehajtás útján kereshet. 17

12 5. 4. A zálogjogosult, mint végrehajtást kérő Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló évi CCLII. törvény 94. (1) bekezdése iktatta be a Vht. 4/A. -át március 15-i hatállyal. A Vht. 4/A. -a a Vht (1) bekezdése értelmében a március 15. napján vagy azt követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A Ptk. a zálogjogosult döntésétől teszi függővé: kielégítési jogát bírósági végrehajtás útján vagy pedig bírósági végrehajtáson kívül kívánja érvényesíteni (Ptk. 5:126. 5:127. ). A zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének nem feltétele többé a zálogjogosult és a zálogkötelezett megegyezése. A Vht. új 4/A. -a korlátozza a zálogjogosult választási jogát, amikor kimondja: amennyiben a zálogkötelezettel szemben a zálogtárgyra is kiterjedő végrehajtás folyik, akkor a zálogjogosult kielégítést kizárólag bírósági végrehajtás útján kereshet. A zálogjogosult attól az időponttól fogva nem érvényesítheti kielégítési jogát bírósági végrehajtáson kívül, hogy a zálogtárgyat a bírósági végrehajtó lefoglalta. Ugyan egy másik végrehajtási eljárásban történik ekkor a zálogtárgy lefoglalása, azonban az adós és a zálogkötelezett személye megegyezik. Megjegyzendő, hogy ezen szakasz beiktatására már korábban is szükség lett volna, hiszen a zálogjogosult és a zálogkötelezett megállapodása alapján a Ptk. hatályba lépése előtt is érvényesíthető volt a kielégítési jog a bírósági végrehajtáson kívül. A végrehajtási kényszer alkalmazása 5. (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét. (2) Az állami kényszer e törvény keretei között elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. (3) Az adós személye elleni kényszercselekményt a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek. (4) A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is 18

13 kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. A végrehajtó a személyazonosság megállapítására irányuló eljárási cselekményt és annak eredményét feltünteti a jegyzőkönyvben. 5. Áttekintés 1. A bírósági végrehajtás célja 2. Az állami kényszer keretei 3. Az adós személye elleni kényszercselekmények 4. A személyazonosság megállapítása 1. A bírósági végrehajtás célja A Vht. 5. -ának (1) bekezdése a végrehajtási eljárás lényegét ragadja meg, amikor kimondja, hogy a bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy az adós teljesítse kötelezettségét. E szabály közvetlen jogalkotási előzménye a évi 18. törvényerejű rendelet 2. -ának második mondata volt, amely szerint szükség esetén hatósági kényszerrel is el kell érni, hogy a kötelezett, illetőleg az adós (a továbbiakban: adós) teljesítse kötelezettségét. A Vht. 5. -ának (1) bekezdése és az évi 18. törvényerejű rendelet 2. -a között azonban fontos különbségek vannak. Az évi 18. törvényerejű rendeletben ez a rendelkezés két másik rendelkezés közé ékelődött, amelyek szerint [a] bírósági végrehajtási eljárást e törvényerejű rendelet szerinti határidőben, gyorsan és hatékonyan kell lefolytatni, és [g]ondoskodni kell arról, hogy a jogosult minél hamarabb hozzájusson követeléséhez, és az adósnak ne legyen módja az eljárás meghiúsítására vagy elhúzására. Az évi 18. törvényerejű rendelet tehát a végrehajtási eljárás időszerű, gyors és hatékony lefolytatásának elvét mondta ki annak érdekében, hogy a jogosult mielőbb hozzájusson a követeléséhez, és az adósnak ne legyen módja az eljárás meghiúsítására. A végrehajtási kényszer alkalmazása e célnak rendelődött alá, tehát a törvény kifejezetten csak az e cél eléréséhez szükséges mértékben engedte meg a hatósági kényszer alkalmazását. A Vht. 5. -ának (1) bekezdésében a szükségesség követelménye kifejezetten nem jelenik meg, és a Vht. 5. -ának egésze inkább az állami kényszer terjedelmét szabja meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a végrehajtási eljárásban szükségtelenül is elrendelhetők lennének rendelhetők a kényszercselekmények. Az állami kényszer ugyanis általában az adós alapvető jogait különösen a tulajdonhoz (Alaptörvény XIII. cikk), a magán- és családi élet és otthon tiszteletben tartásához (Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdés), szociális biztonsághoz [Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdés], illetve a lakhatáshoz és közszolgáltatásokhoz (Alaptörvény XXII. cikk) fűződő alkotmányos alapjogát érintik. Az Alaptörvény I. cikkének (3) bekezdése szerint viszont alapvető jog csak más alapvető jog érvényesülése vagy vala- 19

14 5. mely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A szükségesség követelményére utalnak a Vht.-nak azok a tételes rendelkezései is, amelyek szerint a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor az adóst először fel kell hívni az önkéntes teljesítésre (Vht. 36. (1) bekezdés, Vht (1) bekezdés, Vht (1) bekezdés), és csak ennek eredménytelensége estén lehet megkezdeni a kényszercselekmények foganatosítását. A szükségesség beleértett korlátja miatt nem tekinthetünk el a végrehajtási eljárás céljától sem, ezért a Vht. alkalmazása során is alkalmazni kell a végrehajtási eljárás időszerű, gyors és hatékony lefolytatásának elvét annak érdekében, hogy a jogosult mielőbb hozzájusson a követeléséhez, és az adósnak ne legyen módja az eljárás meghiúsítására. Az az alapvető jog, illetve alkotmányos érték, amely érdekében az adós alapvető jogait korlátozzuk, a végrehajtás kérőnek a követelés teljesítéséhez fűződő joga, illetve alkotmányos védelemben részesített érdeke. 2. Az állami kényszer keretei A Vht. 5. -ának (2) bekezdése az állami kényszer kereteit hivatott megadni. A Vht. 5. -ának (2) bekezdése a vagyoni jellegű kényszerítő eszközök elsődlegességét mondja ki a személyhez fűződő jogokat is érintő kényszercselekményekkel szemben. Ez az elv nem csupán a pénzkövetelés végrehajtása esetén, hanem meghatározott cselekmény végrehajtása (Vht. IX. fejezet) esetén is érvényesül: a Vht ában meghatározott négy jogkövetkezmény közül az első három alapvetően vagyoni jogokat érinti (pénzegyenérték megfizetésére kötelezés, a végrehajtást kérő feljogosítása a cselekmény elvégzésére az adó költségére, rendbírság kiszabása), és csak a negyedik (rendőrség közreműködésével való kikényszerítés) kifejezetten nem vagyoni jellegű. Az adós személyiségi jogai alatt a Ptk. Második Könyv, Harmadik Rész, XI. Címében (Ptk. 2:42 2:45. ) foglalt bármelyik nevesített vagy nevesítetlen személyiségi jogot érteni kell, így például nem csupán a Ptk. 2:43. b) pontjában nevesített személyes szabadsághoz fűződő jogot, de a magánlakáshoz való, nem nevesített jogot is. Ez utóbbinak egyébként nagyobb jelentősége van, hiszen a végrehajtó tipikusan ezt a személyhez fűződő jogot sérti, amikor az adós lakhelyén (székhelyén) vagy tartózkodási helyén (telephelyén) helyszíni kényszercselekményt (Vht ) foganatosít. A személyes szabadság említett elvonása kapcsán ki kell emelnünk, hogy bár a fizetésképtelenségre tekintettel történő szabadságelvonást az Európai Emberi Jogi Egyezményhez fűzött Negyedik kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke tilalmazza, ez nem jelenti azt, hogy a bírósági végrehajtási eljárás során az adós személyes szabadsága ne lenne korlátozható. A rendőrség közreműködésének igénybevétele esetén ugyanis a rendőrség különösen az erőszakos ellenszegülése esetén a rendőrségi törvény szabályai szerint jogosult az ellenszegülő személy őrizetbe vételére is. Ez nem ellentétes az Európai Emberi Jogi Egyezményhez fűzött Negyedik kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkével, hiszen itt a szabadságelvonás in- 20

A végrehajtási eljárás

A végrehajtási eljárás Végrehajtás A végrehajtási eljárás Végrehajtás döntések gyakorlati érvényesülése Nem minden hatósági ügyben Aktusban rögzített kötelezettség kikényszerítése Közigazgatási szervek (Állami) kényszer Viszonylagos

Részletesebben

A közigazgatási határozatok végrehajtása

A közigazgatási határozatok végrehajtása A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett

Részletesebben

A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései

A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései 1 A jogerő alapkérdései A jogerő jogtörténeti / normatani / jogdogmatikai fogalma. Elméletileg a határozat véglegességét jelenti. Összetevői: - megtámadhatatlanság,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL ERSTE Lakáslízing Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Cégjegyzékszáma: Cg.01-10-046409

Részletesebben

1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény módosítása

1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény módosítása Orsifcggyíűiés Hivatala irományezám : ' l4 k o 'l 5.---2 í gy' 1, Érkezett : 2015 DEC 0 2015. évi... törvény a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági

Részletesebben

A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Ket. VIII fejezet (124-152. )

A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Ket. VIII fejezet (124-152. ) A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Ket. VIII fejezet (124-152. ) Tartalom 9.1. A közigazgatási végrehajtás fogalma és rendeltetése 9.2.A közigazgatási végrehajtás helye a végrehajtási jogok rendszerében 9.3. A végrehajtás

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Hatály: 2016.I.1. - 2017.XII.31. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL ERSTE BANK HUNGARY ZRT. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tájékoztató kiadványa

TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tájékoztató kiadványa TÁJÉKOZTATÓ FÜZET A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tájékoztató kiadványa AMIT A VÉGREHAJTÁSRÓL TUDNI KELL A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hasznos információi Jelen kiadvány célja, hogy mindenki számára

Részletesebben

J E G Y Z Ő ELŐ TERJESZTÉS. önálló bírósági végrehajtóval történő szerződés megkötésére

J E G Y Z Ő ELŐ TERJESZTÉS. önálló bírósági végrehajtóval történő szerződés megkötésére BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA J E G Y Z Ő ELŐ TERJESZTÉS önálló bírósági végrehajtóval történő szerződés megkötésére Készítette: dr. Csertus Mónika igazgatási ágazatvezető Előterjesztő: dr.

Részletesebben

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából

Részletesebben

NAV A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Art. Az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. Törvény Btk. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.évi IV. törvény Ctv.

NAV A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Art. Az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. Törvény Btk. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.évi IV. törvény Ctv. NAV A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Art. Az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. Törvény Btk. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.évi IV. törvény Ctv. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a

Részletesebben

AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9.

AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9. AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA d r. R á k V i k t o r B u d a p e s t, 2 0 1 6. s z e p t e m b e r 2 9. végrehajtási jogcímhez jutás önálló, alternatív igényérvényesítési eljárás európai

Részletesebben

Találgatások és tények az ingatlanok kényszerértékesítésével összefüggésben

Találgatások és tények az ingatlanok kényszerértékesítésével összefüggésben Találgatások és tények az ingatlanok kényszerértékesítésével összefüggésben Találgatások a bírósági végrehajtással összefüggésben Több hír és állítás látott napvilágot arról, hogy családok tízezrei válhatnak

Részletesebben

Érkezett : Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javaslat. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Tisztelt Elnök Úr!

Érkezett : Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javaslat. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ttomá űy8 c(sp : Érkezett : T) 2015 NOV 2 7 ó 4o 6 [ 2 Egységes javaslat Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi

Részletesebben

A végrehajtás felfüggesztéséről

A végrehajtás felfüggesztéséről A végrehajtás felfüggesztéséről Szerző: dr. Bodnár Éva Budapest, 2013. július 19. A végrehajtási eljárás megindulását követően bekövetkezhetnek olyan események, körülmények, amely alapján helye lehet a

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁS A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS RENDJÉRŐL, KÖLTSÉGEIRŐL

TÁJÉKOZTATÁS A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS RENDJÉRŐL, KÖLTSÉGEIRŐL TÁJÉKOZTATÁS A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS RENDJÉRŐL, KÖLTSÉGEIRŐL Tisztelt Ügyfelünk! Az UniCredit Leasing figyelemmel a Magyar Nemzeti Bank iránymutatásaira is az alábbi összefoglalóval kíván hozzájárulni ahhoz,

Részletesebben

Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Lefoglalható vagy értékesíthetetlen vagyontárgy hiányában szünetelő végrehajtási eljárás folytatásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémák

Lefoglalható vagy értékesíthetetlen vagyontárgy hiányában szünetelő végrehajtási eljárás folytatásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémák Lefoglalható vagy értékesíthetetlen vagyontárgy hiányában szünetelő végrehajtási eljárás folytatásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémák Szerző: dr. Szalai-Almádi Ildikó 2016. A szünetelés intézménye

Részletesebben

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.évi

Részletesebben

Szentirmai & Udvardy. Ügyvédi Társulás. Adósságrendezés az alábbi főbb együttes feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezhető:

Szentirmai & Udvardy. Ügyvédi Társulás. Adósságrendezés az alábbi főbb együttes feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezhető: Magáncsőd A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény bevezette a magáncsőd jogintézményét, amelynek célja az, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő belföldi természetes személyek

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

A bírósági végrehajtói szakvizsga és a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsga követelményrendszere

A bírósági végrehajtói szakvizsga és a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsga követelményrendszere A bírósági végrehajtói szakvizsga és a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsga követelményrendszere I. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) értelmében bírósági

Részletesebben

A levonás közös szabályai a nettó

A levonás közös szabályai a nettó VÉGREHAJTÁS MUNKABÉRRE ÉS EGYÉB JÁRANDÓSÁGRA Végrehajtói letiltás útján Bíróság közvetlen letiltó végzése v. közvetlen bírósági felhívás útján A levonás közös szabályai a nettó összegbıl általában legfeljebb

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.

Részletesebben

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/2003. (III. 27.) számú r e n d e l e t e. az idegenforgalmi adóról

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/2003. (III. 27.) számú r e n d e l e t e. az idegenforgalmi adóról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/2003. (III. 27.) számú r e n d e l e t e az idegenforgalmi adóról (egységes szerkezetben a 23/2007. (VI.26.), a 46/2009. (XII.27.), a 20/2013. (IV.26.) és

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait,

Részletesebben

AZ ADÓSSÁGKEZELÉS ESZKÖZEI AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGNÁL

AZ ADÓSSÁGKEZELÉS ESZKÖZEI AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGNÁL AZ ADÓSSÁGKEZELÉS ESZKÖZEI AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGNÁL A végrehajtás alapjául szolgáló jogszabályok Az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. tv. (a továbbiakban Art.) Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi

Részletesebben

Magyarkeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének l/1995. (I. 31.) sz. rendelete a magánszemélyek és a vállalkozók kommunális adójáról

Magyarkeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének l/1995. (I. 31.) sz. rendelete a magánszemélyek és a vállalkozók kommunális adójáról Magyarkeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének l/1995. (I. 31.) sz. rendelete a magánszemélyek és a vállalkozók kommunális adójáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (l) bekezdésében

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Hatályos:2012.07.16-2012.08.31. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA november 26., péntek. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA november 26., péntek. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 180. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. november 26., péntek Tartalomjegyzék 2010. évi CXXVII. törvény A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról,

Részletesebben

Gondolatok a végrehajtás megszüntetésének nemperes formájáról Gyovai Márk *

Gondolatok a végrehajtás megszüntetésének nemperes formájáról Gyovai Márk * Gondolatok a végrehajtás megszüntetésének nemperes formájáról Gyovai Márk * Bevezetés elen tanulmány témája a végrehajtási eljárás nemperes eljárásban történő megszüntetésére és korlátozására (a továbbiakban

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparűzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparűzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparűzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra A Res Immobilies 2007.

Részletesebben

A/2. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELSOR TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/2. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELSOR TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/2. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELSOR TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.),

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait,

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Részlefizetés engedélyezése a jogerőre emelkedést követően, valamint a végrehajtási eljárás során Szerző: dr. Lénárd-Komjáthy Kitti Katalin

Részlefizetés engedélyezése a jogerőre emelkedést követően, valamint a végrehajtási eljárás során Szerző: dr. Lénárd-Komjáthy Kitti Katalin Részlefizetés engedélyezése a jogerőre emelkedést követően, valamint a végrehajtási eljárás során Szerző: dr. Lénárd-Komjáthy Kitti Katalin 2016. március 19. I. Bevezetés A polgári peres eljárás keretében

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,

Részletesebben

Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2002. (XII. 27.) KT. számú rendelete. a helyi iparűzési adóról

Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2002. (XII. 27.) KT. számú rendelete. a helyi iparűzési adóról Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2002. (XII. 27.) KT. számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben az időközi módosításokat tartalmazó 9/2003. (III. 28.), a

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET. A törvény alkalmazási köre

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET. A törvény alkalmazási köre 2014. 01. 01-től 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő

Részletesebben

Ha az önkormányzat nem fizet

Ha az önkormányzat nem fizet Ha az önkormányzat nem fizet igényérvényesítés, adósságrendezési eljárás helyi önkormányzatokkal szemben Kapa Mátyás főiskolai tanár TARTALOM I. Bevezetés II. A követelések érvényesítésének hagyományos

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait,

Részletesebben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Előadó: dr. Juhász Zoltán Az eljárás megindulása A panaszos beadvánnyal fordult az Országgyűlési Biztos Hivatalához,

Részletesebben

DEBRECENI KÖZTERÜLET-FELÜGYELET

DEBRECENI KÖZTERÜLET-FELÜGYELET DEBRECENI KÖZTERÜLET-FELÜGYELET KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA 2009. ÁPRILIS 1-TŐL Készült a Közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény előírásai alapján 1. oldal, összesen: 10 DEBRECENI KÖZTERÜLET FELÜGYELET

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET. A törvény alkalmazási köre

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET. A törvény alkalmazási köre 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntı más szervek határozatait,

Részletesebben

A bí r bí ósági i v ég é re r ha e jt j á t s Dr. Nyilas Anna

A bí r bí ósági i v ég é re r ha e jt j á t s Dr. Nyilas Anna A bírósági végrehajtás Dr. Nyilas Anna Fogalma: önálló, törvényben szabályozott eljárás, ahol állami szerv vagyoni kényszer alkalmazásával juttatja érvényre az állam által elismert és kikényszeríthetı

Részletesebben

T/6631. számú. törvényjavaslat. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény módosításáról

T/6631. számú. törvényjavaslat. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6631. számú törvényjavaslat a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015.

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről szóló 25/2013. (XII. 03.) sz. önkormányzati

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2012. (IV. 2.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2012. (IV. 2.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2012. (IV. 2.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (Egységes szerkezetben a 39/2014.(XII. 22.) önkormányzati rendelettel) Békéscsaba Megyei

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári

Részletesebben

A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi jelentősebb változásairól

A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi jelentősebb változásairól A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi jelentősebb változásairól Szerző: dr. Pataki János István 2013. április I. Bevezetés Vitathatatlan, hogy a bírósági végrehajtás a jogbiztonság egyik alapköve,

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

2015. évi... törvény

2015. évi... törvény :. ~.~ y űlés Hivatala 2015. évi... törvény,inyszám : Í j 0 6 Érkezett: 2015 NOV O. a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló

Részletesebben

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során Szerző: Dr. Szigeti István Siklós, 2013. április A tanulmányomban be kívánom mutatni, hogy a végrehajtási eljárás folyamán a jogi képviselők (ideértve

Részletesebben

Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN A Község Önkormányzatának Képviselőtestülete - a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. február 12-i ülésére Tárgy: A Kinizsi Takarékszövetkezet zirci 0111/7. hrsz.- ú ingatlanra vonatkozó jelzálogjogának érvényesítése

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 7/2006. (III. 29.) _R E N D E L E T E_ A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. (egységes szerkezetben)

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 7/2006. (III. 29.) _R E N D E L E T E_ A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. (egységes szerkezetben) AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 7/2006. (III. 29.) _R E N D E L E T E_ A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL (egységes szerkezetben) 1.) A rendelet hatályba lép: 2007. január 1-jén. 2.) A 19/2006. (XII. 13.) számú rendelet hatályba

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági közvetítés

Részletesebben

C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL

C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Könyvelő és az adótanácsadó szerepe az adóeljárásban, és az adóperekben

Könyvelő és az adótanácsadó szerepe az adóeljárásban, és az adóperekben Könyvelő és az adótanácsadó szerepe az adóeljárásban, és az adóperekben Előadó: Vadász Iván Budapest, 2015. szeptember 23. Adóhatóság új eszközei Elévülési idő meghosszabítása Adóregisztrációs eljárás

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntı más szervek határozatait,

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

A végrehajtási eljárás költségei a végrehajtást kérő szemszögéből. Szerző: Dr. Decsi Ágnes Eszter

A végrehajtási eljárás költségei a végrehajtást kérő szemszögéből. Szerző: Dr. Decsi Ágnes Eszter A végrehajtási eljárás költségei a végrehajtást kérő szemszögéből Szerző: Dr. Decsi Ágnes Eszter Pécs 2015. október 26. I. Bevezetés A végrehajtási eljárás célja egy követelést, marasztalást tartalmazó

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzat Képviselőtestülete a környezetterhelési

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Nyíregyháza Megyei Jogú város Közgyűlés é n e k 15/2003. (III. 27.) számú rend e lete. az idegenforgalmi adóról

Nyíregyháza Megyei Jogú város Közgyűlés é n e k 15/2003. (III. 27.) számú rend e lete. az idegenforgalmi adóról Nyíregyháza Megyei Jogú város Közgyűlés é n e k 15/2003. (III. 27.) számú rend e lete az idegenforgalmi adóról (egységes szerkezetben a 23/2007. (VI.26.), a 46/2009. (XI1.27.) és a 20/2013. (IV.26.) önkormányzati

Részletesebben

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának 12/1996. (IV.26.) sz. önkormányzati rendelete Az építményadóról

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának 12/1996. (IV.26.) sz. önkormányzati rendelete Az építményadóról Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának 12/1996. (IV.26.) sz. önkormányzati rendelete Az építményadóról A Budapest, VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben) Csávoly község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből

A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből A végrehajtási kérelem benyújtása Szerző: dr. Potári Anita Pécs, 2014. szeptember 24. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ( továbbiakban:

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat. a bírósági végrehajtásról szóló évi LILI. törvény módosításáról

T/ számú törvényjavaslat. a bírósági végrehajtásról szóló évi LILI. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/15719. számú törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LILI. törvény módosításáról Előadó : dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. április

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben