1 / :56

Átírás

1 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról /1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról A Kormány a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 51. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. (1) A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár központi szerve (a továbbiakban: Központ) által az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: formanyomtatvány) kell benyújtani. (2) A kérelem személyesen vagy postai úton benyújtható a) a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál, b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy c) a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen. (2a) A társadalombiztosítási kifizetőhelyen benyújtott kérelmet a kifizetőhely annak érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalhoz. (3) A családtámogatási ellátás megállapítására benyújtott kérelem esetén a kérelmező természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekgondozási támogatások valamelyikével kapcsolatos kérelem esetén az adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. (4) (4a) A központi családtámogatási szerv a Cst. 49/B. (1) bekezdése szerinti egységes szociális nyilvántartás adatai alapján a nyilvántartásba bejegyzett jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén automatikus döntéshozatal útján. (5) A családtámogatási ellátásra való jogosultságot a) b) a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat, c) a gyám a gyámrendelő határozat, d) az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van ideértve a Cst. 20/B. -a szerinti örökbefogadó szülőt is, a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat, e) az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat, f) a Cst. 2. a) pont ae) alpontja szerinti igénylő az EU Kék Kártya, valamint a szálláshely bejelentőlap, g) a Cst. 2. a) pont af) alpontja szerinti igénylő a tartózkodási engedély, valamint a szálláshely bejelentőlap bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja. (6) Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás megállapítása iránt egyidejűleg nyújt be kérelmet, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek az e rendeletben foglaltak szerint több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia. (6a) Ha a családtámogatási ellátás megállapítása iránti kérelem benyújtója részére már folyósítanak valamilyen családtámogatási ellátást, a) csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni abban az esetben, ha a korábban benyújtott kérelemnek a hatóságnál rendelkezésre álló adataiban időközben változás nem történt, és b) az újabb kérelem benyújtásakor nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak, feltéve hogy az általa igazolt adat időközben nem változott. (7) A Cst. 11. (4) bekezdése szerinti esetekben a családtámogatási ellátások megállapítására a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be. (8) Amennyiben a családtámogatási ellátás megállapítására a Cst. 2. a) pont ad) alpontjában meghatározott személy nyújt be kérelmet, a 8. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt is ki kell töltenie. (9) Családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos elektronikus döntéshozatal során a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető. 1/A. (1) A Kormány családtámogatási ügyekben eljáró hatóságként a) a fővárosi és megyei kormányhivatal 1/B. (1) bekezdése szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal), és b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. (2) A Kormány központi családtámogatási szervként a Központot jelöli ki. 1/B. (1) A Cst. 2. a) pont aa), ab), ae) és af) alpontja szerinti személy esetében családtámogatási ügyben kivéve ha jogszabály másként rendelkezik vagy az ügyet jogszabály családtámogatási kifizetőhely hatáskörébe utalta első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal 13. számú melléklet szerinti családtámogatási feladatkörében eljáró járási hivatala jár el. (2) A Cst. 2. a) pont ac) és ad) alpontja szerinti személy esetében első fokon a) az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés szerinti járási hivatal; b) az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő eljárásokban ba) ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott járási hivatal az ott meghatározott illetékességgel, bb) egyéb esetben Budapest Főváros VIII. Kerületi [a ba) és bb) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: EGT-s járási hivatal]; c) az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést nem igénylő, kizárólag adatcserére vagy adatigazolásra irányuló eljárásban a Központ jár el. (3) A Cst a szerinti méltányossági ügyekben első fokon a kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal 1 / :56

2 vezetője jár el. (4) A gyermeknevelési támogatás megállapítására irányuló, valamint a gyermekgondozást segítő ellátás nagyszülő részére történő megállapítására irányuló eljárásban családtámogatási kifizetőhely nem járhat el. (5) A Cst. 2. c) pontja szerinti személy esetén az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásban a Központ jár el. 1/C. (1) A Cst. szerinti, első fokon a járási hivatal vagy az EGT-s járási hivatal hatáskörébe utalt hatósági ügyekben fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és felügyeleti szervként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. (2) A Cst. szerinti, első fokon a családtámogatási kifizetőhely hatáskörébe utalt ügyekben, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala által ellátott ügyekben a Központ jár el felügyeleti szervként, továbbá e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. f) és g) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. h) pontjában meghatározott hatásköröket. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok családtámogatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az Áht. 9. f) i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a család- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével. 2. (1) A Cst a (3) bekezdésének alkalmazásában esedékesség napja alatt annak a hónapnak az utolsó napját kell érteni, amely hónapban a családtámogatási ellátást ki kellett volna fizetni, át kellett volna utalni. (2) A Cst. 4. d) pontjának alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül, ha a Cst. 4. d) pontja szerinti jogviszonyban álló személy munkavégzés nélkül megkapja a teljes keresetét vagy távolléti díjban részesül. (3) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. (4) A Cst. 4. a) pontja alkalmazásában a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. 3. A Cst a alapján írásban be kell jelenteni a) a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt aa) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, ab) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, ac) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését, ad) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét, ae) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, af) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését, ag) a Cst. 12. (3) bekezdése alapján megállapított, egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését, ah) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, ai) az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét, aj) az ellátásra jogosult Cst. 45. (2) bekezdés c) pontja szerinti adatában bekövetkezett változást, továbbá ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs Cst. 45. (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatát, ak) ha a családi pótlék folyósításának időtartama alatt a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek három hónapot egybefüggően engedély nélkül távol van a kijelölt gondozási helyétől, al) ha a tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére a gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást állapítanak meg; b) a gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt ba) a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, bb) ha az ellátásra jogosult ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját a gyermek féléves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet, bc) bd) ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 21/A. -ában megjelölt módon és időtartamban történik, be) ha a gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/B. -a alapján jogosult személy heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, bf) ha az ellátásra jogosult a Cst. 27. (1) bekezdés a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül, bg) bh) az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését, bi) az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét, bj) nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozást segítő ellátás esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában az ellátásra való jogosultság elvesztését vonják maguk után, bk) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, bl) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá gyermeknevelési támogatás esetében ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül, bm) ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst ában megjelölt módon és időtartamban történik, valamint bn) az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét, bo) ha a tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére a gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást állapítanak meg; c) a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt a b) pont alpontjaiban megjelölt bejelentési kötelezettségen túl ca) a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését, cb) a gyermek méltányossági gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására okot adó betegségének megszűnését. 4. 4/A. A családtámogatási eljárásokkal kapcsolatosan a Heves Megyei Kormányhivatal a Magyar Államkincstárral kötött megállapodásban foglaltak szerint, a Központ szakmai támogatásával országos telefonos ügyfélszolgálatot működtet. 4/B. (1) A Cst. a) 4. g) pontja, 6. (2) bekezdése, 8. (1) bekezdés a) pontja, 8. (3) bekezdés f) pontja, 11. (1) bekezdés j) pontja, 12. (1) bekezdés b) pontja, 15. (1) és (3) bekezdése alkalmazásában a gyámhatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal), 2 / :56

3 b) c) e) f) 48. (1) (3) bekezdése alkalmazásában az egészségbiztosítási szerv a Központ, g) (2) (3) (4) A Cst a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában családtámogatási kifizetőhely: a) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, b) c) d) e) f) g) j) k) l) az Országgyűlés. (5) Ha a családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a kérelmező részére vagy ugyanazon gyermekre tekintettel más családtámogatási kifizetőhely folyósít vagy folyósított családtámogatási ellátást, az ügyben keletkezett iratok beszerzése iránt az Központot kell megkeresni. (6) (7) A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK 4/C. (1) A véglegessé vált határozattal megállapított családtámogatási ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: folyósító szerv) folyósítja. (2) A folyósító szerv az ellátást ide nem értve a természetbeni formában nyújtott családi pótlékot a) a jogosult, vagy b) ha a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be, a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy kifizetési utalványon kiutalja. (3) A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátás jogosult részére történő kifizetéséről ide nem értve az anyasági támogatást és a természetbeni formában nyújtott családi pótlékot a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik. (4) A családtámogatási ellátást az (5) és (6) bekezdésben szabályozott eltéréssel utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani. A kiutalt és át nem vett ellátás ismételt folyósítását a folyósító szerv a jogosult járási hivatalhoz benyújtott kérelme alapján teljesíti. Ha a kiutalt és át nem vett ellátás folyósításának sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza, a folyósító szerv az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos tényleges, de legfeljebb 1000 forintban megállapított költségeit az ellátásból vonja le. (5) A megállapított anyasági támogatást a megállapító döntés meghozatalát követő naptól számított nyolc napon belül kell folyósítani. (6) A folyósító szerv az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban, a) kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig, b) fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig folyósítja. (7) A folyósító szerv a Cst. 2. c) pontjában meghatározott személy részére megállapított anyasági támogatást a) a jogosult, vagy b) ha a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be, a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja. (8) Ha a (7) bekezdésben meghatározott személy nem rendelkezik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlával, a folyósítás postai kézbesítés útján történik. 4/D. Ha a családtámogatási ellátásra jogosult személy tekintetében a családtámogatási kifizetőhely hatásköre megszűnik, a kifizetőhely a családtámogatási eljárással kapcsolatban korábban nála keletkezett iratot öt napon belül megküldi a Központnak, amely annak kézhezvételétől számított további öt napon belül továbbítja azt az ügyben hatáskörrel rendelkező, illetékes szervnek. CSALÁDI PÓTLÉK 5. (1) A családi pótlék megállapítása iránti kérelmet a) a b) pont hatálya alá nem tartozó kérelmezőnek az 1. számú mellékletben, b) a gyermekotthon vezetőjének, a szociális intézmény vezetőjének, a javítóintézet vezetőjének, valamint a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a 6. számú mellékletben meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A családi pótlékra a Cst. 7. (2) bekezdésében, valamint 8. (3) bekezdésében foglaltak szerint saját jogán jogosult személy által benyújtott kérelem esetében az 1. számú melléklet 3. pontjában, valamint 4. pont 4.3 és 4.6 alpontjában meghatározott adatokat és nyilatkozatokat nem kell megadni. (3) (4) (5) A folyósító szerv a természetben nyújtott családi pótlék családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első tárgyhónap a természetbeni nyújtás kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja nem munkanap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le. (6) A családi pótlékra jogosult személyében és a családi pótlék összegében bekövetkezett változást, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést a járási hivatal közli a családi pótlék természetben történő nyújtását elrendelő gyámhivatallal. (6a) A járási hivatal közli az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményező gyámhivatallal a) a családi pótlékra jogosult személyében bekövetkező változást és a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló véglegessé vált döntést, b) az iskoláztatási támogatás szünetelését elrendelő véglegessé vált döntést, c) az iskoláztatási támogatás szüneteltetését megszüntető véglegessé vált döntést, d) 3 / :56

4 (6b) Ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről hozott határozat elleni fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások tényét vagy számát vitatják, Budapest Főváros Kormányhivatala a járási hivatal útján megkeresi a köznevelési intézmény igazgatóját, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon a kérdésben. (7) A családi pótlékra jogosult személyének a családi pótlék összegét nem érintő megváltozása a gyámhivatal eltérő döntése hiányában a családi pótlék folyósításának az (5) bekezdés szerinti módját nem érinti. (8) Az iskoláztatási támogatás jogosultja személyének megváltozása nem érinti az iskoláztatási támogatás folyósítása szüneteltetését, kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra a Cst. 15. (2) bekezdése szerinti személy válik jogosulttá. (9) 5/A. (1) Az iskoláztatási támogatásra saját jogán a Cst. 8. (3) bekezdés e) pontja szerint jogosult személynek az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője a) b) arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában. (2) Az (1) bekezdés szerinti személy a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él. (3) A szülő (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él. 5/B. 6. (1) Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell. (2) Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás. (3) (4) A Cst. 37. (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám családi pótlékra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült családi pótlékban. 6/A. (1) A Cst. 6. (1) bekezdése szerinti lemondó nyilatkozatot a családi pótlékra jogosult személynek a 7. számú melléklet szerinti adattartalommal, teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell megtennie. Együtt élő szülők esetén a nyilatkozatot mindkét szülő aláírásával el kell látni. (2) Az (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozat visszavonásig érvényes. Visszavonás esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően kell tovább folyósítani. 7. (1) A családtámogatási kifizetőhely a tanulói jogviszony fennállásának igazolására szolgáló 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt augusztus 31-éig küldi meg a jogosultnak. Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a családtámogatási kifizetőhelyhez. (2) Ha az a gyermek, aki után vagy aki részére a tárgyév augusztus hónapjára iskoláztatási támogatást folyósítottak, a) a tanulmányokat folytatók, vagy b) a fennálló hallgatói jogviszonnyal rendelkezők Oktatási Hivatal által közölt adatállományában nem szerepel, a járási hivatal a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolására. 7/A. (1) A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a Cst. 8. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott magasabb életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti a járási hivatalnak a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát és annak érvényességét. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be először annak a tanévnek a végéig kell az megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll. (3) Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor az (1) bekezdés szerinti bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni. 8. (1) Ha a családi pótlékra nem jogosító, de a Cst. 12. (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint a gyermekszámba beszámító gyermek a családi pótlék megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor nem szerepel az Oktatási Hivatal által a tanulmányokat folytatókról, vagy a fennálló hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkről közölt adatállományban, a járási hivatal a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolására. (2) A Cst. 12. (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás. (3) A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését a családi pótlékot kérelmező kérésére a szociális intézmény vezetője a kérelem benyújtásakor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja. (4) Az (1) bekezdés szerinti felhívást a) a járási hivatal szeptember 15-éig, b) a családtámogatási kifizetőhely augusztus 31-éig, a 7. (1) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítésével egyidejűleg küldi meg a jogosultaknak. A beszámított gyermekek után járó családi pótlék-különbözetet az október hónapra járó családi pótlékkal egyidejűleg kell folyósítani. (5) 8/A. A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására benyújtott, nem magyar nyelven kiállított irat nem hiteles magyar fordítás csatolásával is elfogadható. A Központ honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amely nyelven a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására kiállított irat magyar nyelvű fordítását egyáltalán nem kell csatolni. 9. (1) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolás másolatát. Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás másolatának benyújtásával a járási hivatalnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani. (1a) A Cst. 7. (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a nevelési ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a tankötelezettség megszűnése miatt a gyermek tanulói jogviszonyát megszüntető iskola igazgatója által a 10. sz. melléklet szerinti adattartalommal kiállított igazolást. Ha az igazolás a tanulói jogviszony megszüntetését követő két hónapon belül benyújtásra kerül és a kérelmező a megszüntetett iskoláztatási támogatás jogosultjával megegyezik, az igazolás benyújtása a nevelési ellátás iránti kérelemnek minősül. (1b) Ha a Cst. 7. (2) bekezdésében meghatározott személy munkaképesség-csökkenését vagy egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által másolatban benyújtott orvosi dokumentáció vagy személyes vizsgálat alapján szakkérdésként vizsgálja a következőket: a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása, 4 / :56

5 b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége, c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja. (1c) A Cst. 7. (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a nevelési ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a gyermeket kezelő szakorvos 12. számú melléklet szerinti igazolását a gyermek önálló életvitelre képtelen állapotáról és az önkiszolgálási képességének hiányáról. A kezelőorvos az igazolást akkor állítja ki, ha a gyermek állapotában annak nagykorúságáig kedvező változás nem várható. (1d) A Cst. 7. (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában önálló életvitelre az a gyermek nem képes, aki a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen. (1e) Az önkiszolgálási képessége annak a gyermeknek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes a) étkezni, b) tisztálkodni, c) öltözködni, d) illemhelyet használni vagy e) lakáson belül a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem közlekedni. (1f) Ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után folyósított magasabb összegű családi pótlék alapjául szolgáló orvosi igazolás érvényessége lejár, és a jogosult az orvosi igazolás érvényességének lejárta előtt tájékoztatja az igényelbíráló szervet arról, hogy az újabb orvosi igazolás kiadásához szükséges orvosi vizsgálaton a gyermek az egészségügyi szerv által igazoltan egy későbbi, meghatározott időpontban tud megjelenni, a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot a korábbi igazolás lejártát követő hónaptól kell felülvizsgálni. (1g) Az (1b) bekezdés szerinti szakkérdés vizsgálata során a kérelmező személyes megjelenésre kötelezése esetén az idézésben a személyes megjelenésre a kérelem benyújtását követő 15 napon belüli időpontot kell kitűzni. (1h) Ha a kérelmező az (1b) bekezdésben foglalt szakkérdés vizsgálata céljából elrendelt személyes vizsgálaton nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, és a járási hivatal az eljárást megszünteti. (2) A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozat alapján, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani. Az igazolvány kiállításáról és a jogosult részére történő megküldéséről a Központ gondoskodik. (3) A hatósági igazolványnak tartalmaznia kell a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra a nevét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány hatályosságának időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. (4) A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló miniszteri rendelet szerinti formanyomtatványon kiadott igazolást megalapozó szakorvosi szakvélemény felülvizsgálatára irányuló eljárást az igényelbíráló szervnél, az igazolás kiállítását követő 15 napon belül lehet kezdeményezni. A családtámogatási ellátást igénylő személy a felülvizsgálatot abban az esetben kezdeményezheti, ha a szakorvos olyan igazolást állít ki, amelynek alapján a magasabb összegű családi pótlékot igénylő, illetve a korábban abban részesült személy nem tarthat, illetve a továbbiakban már nem tarthat igényt a magasabb összegű családi pótlékra. (5) Az igényelbíráló szerv a (4) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri az igazolást kiállító szakorvos szakmai felügyeletét ellátó szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára. (6) A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki. 10. (1) Ha a gyámhivatal a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a folyósító szerv a családi pótlékot a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint, a járási hivatal intézkedése alapján az e célból a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási folyószámlára utalja. (2) A családi pótlékot az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani. (3) A családi pótlék szüneteltetése esetén a folyósító szerv a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a családi pótlék szüneteltetését elrendelő döntés véglegessé válásának hónapját megelőző hónapra járó ellátást folyósítja utolsó alkalommal a jogosult részére. (4) Ha a családi pótlék szüneteltetését elrendelő döntés véglegessé válásának hónapja május, június vagy július, a folyósítás szüneteltetése az augusztus hónapra járó ellátással indul. (5) A családi pótlék szüneteltetésének megszüntetése esetén az ellátást első alkalommal a gyámhivatal iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelölt hónapra, ennek hiányában a kezdeményezés hónapjára kell ismételten folyósítani. Ebben az esetben a folyósításra visszamenőlegesen, a járási hivatalnak a szüneteltetést megszüntető döntése meghozatalát követően kerül sor. 10/A. (1) A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a szülő részére a családi pótlékot akkor is meg kell állapítani, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. (2) Az előzetes letartóztatásban lévő, vagy szabadságvesztés büntetését töltő szülő családi pótlékra jogosultságának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti járási hivatal az illetékes. (3) A (2) bekezdés szerint eljáró járási hivatal a családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozatát a jogosult lakcíme szerint illetékes járási hivatallal is közli. 11. (1) (1) A Cst. a) 7. (1) bekezdése és 8. (1) bekezdése alkalmazásában gyermekotthonban nevelt gyermek a gyermekotthonban ideiglenes hatállyal elhelyezettként, illetve nevelésbe vett gyermekként ellátott, b) 8. (1) bekezdése alkalmazásában javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek a javítóintézetben vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett gyermek. (2) Az intézményi jogviszony megszűnéséről ideértve az intézményi áthelyezést is, ha az érinti a családi pótlékra jogosult személyt, az intézmény vezetője tizenöt napon belül értesíti a járási hivatalt. (3) Ha az intézményben elhelyezett gyermek, személy egybefüggően harminc napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek, illetve a családi pótlékra saját jogon jogosult személynek készpénzben kifizeti. (4) Ha a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek három hónapot egybefüggően engedély nélkül távol van a kijelölt gondozási helyétől, a családi pótlék folyósítása felfüggesztésre kerül. Ha a gyermek a kijelölt gondozási helyére visszatér, ennek időpontjától a felfüggesztés időszakára járó ellátást visszamenőleg folyósítani kell. (5) (6) 12. Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után állapotának javulása miatt a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb 5 / :56

6 HK Jogszabály szolgáltatás összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll. A járási hivatal a családi pótlék új folyósítandó összegének megállapításával egyidejűleg intézkedik a 9. (2) bekezdése szerinti hatósági igazolvány bevonásáról és érvénytelenítéséről, és erről haladéktalanul tájékoztatja a Központot. 13. (1) Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag iskoláztatási támogatást kell megállapítani. (2) Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni. 14. (1) A Cst. 12. (3) bekezdése szerinti egyedülállóság igazolására a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell, illetve a b) pont szerinti esetben minden év február 28-áig be kell nyújtani a) tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a köznevelési, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását, b) a Cst. 12. (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyugellátás, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről, c) a Cst. 12. (3) bekezdés e) pontja szerinti szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben megjelölt esetben a családi pótlék iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást a) tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, b) hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig be kell nyújtani GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK Gyermekgondozást segítő ellátás 19. (1) A gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani. (2) (3) A Cst. 37. (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült gyermekgondozási támogatásban. (4) (5) (6) A csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelem elutasításáról hozott határozatot a járási hivatallal, illetve a 4/B. (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közölni kell, amely hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni. (7) Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a járási hivatalnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt [Cst. 20. (1) bek. c) pontja] új kérelmet nem kell benyújtani. (8) Amennyiben a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelmet örökbefogadó szülő nyújtja be, a járási hivatal megvizsgálja, hogy a Cst. 20/B. (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van-e helye és amennyiben annak feltételei fennállnak, a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot a Cst. 20/B. (2) bekezdése szerinti időtartamra állapítja meg. (9) A Cst. 20. (2) bekezdésének alkalmazása során a) a gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni, b) a jogosult köteles benyújtani járási hivatalhoz a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 45. (4) bekezdése szerinti döntést a tankötelezettség kezdetéről, ha a gyermek tankötelezettsége nem abban az évben kezdődik, amely év augusztusának 31. napjáig a hatodik életévét betölti. (10) Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozást segítő ellátás a gyermek vagy gyermekek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára tekintettel a Cst a (1) bekezdésének c) pontja szerinti időpontig jár, a gyermekgondozást segítő ellátást a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt a Cst ának (2) bekezdése szerinti összegben kell folyósítani. (11) Ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó gyermekgondozást segítő ellátás alapjául szolgáló orvosi igazolás érvényessége lejár, és a jogosult az orvosi igazolás érvényességének lejárta előtt tájékoztatja az igényelbíráló szervet arról, hogy az újabb orvosi igazolás kiadásához szükséges orvosi vizsgálaton a gyermek az egészségügyi szerv által igazoltan egy későbbi, meghatározott időpontban tud megjelenni, a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot a korábbi igazolás lejártát követő naptól kell felülvizsgálni. 20. Gyermeknevelési támogatás 21. (1) A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A Cst. 37. (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám gyermeknevelési támogatásra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült gyermekgondozási támogatásban. (3) (4) Gyermekgondozási támogatások közös szabályai / :56

7 22. (1) A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, a) ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult köznevelési intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy b) ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek ba) a Cst. 20. (1) bekezdése szerinti jogosult esetén félévesnél idősebb, vagy bb) a Cst. 20/A. (1) bekezdése szerinti jogosult esetén három évesnél idősebb. (2) (3) (4) A Cst a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése. (5) (6) A kérelmező a lakóhelye szerinti települési önkormányzat által rendeletben meghatározott utazási kedvezményre való jogosultság igazolása céljából a gyermekgondozási támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon kérheti hatósági bizonyítvány kiállítását a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság fennállásáról. A hatósági bizonyítvány kiállításáról és a jogosult részére történő megküldéséről családtámogatási kifizetőhely esetén a Központ, egyéb esetben a járási hivatal gondoskodik. Ha a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság a jogosultságnak a Cst. szerinti időtartamának lejárta előtt megszűnik, a járási hivatal a hatósági bizonyítványt visszavonja, valamint a Központ a visszavont hatósági bizonyítványok sorszámát megyénkénti bontásban, a közzététel indokának általános ismertetése mellett honlapján haladéktalanul közzéteszi. 22/A. (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 39. -a alapján választott családtámogatási ellátás iránti kérelmet a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt az 1/B. szerint illetékes szervhez kell benyújtani. (2) A családtámogatási ellátást a kérelmező által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a kérelmező a jogosultság feltételeivel már ekkor rendelkezik. A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. (3) A korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáról a járási hivatal értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet. A járási hivatal a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást megállapító szervnek. A határozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell. (4) A választott családtámogatási ellátás havi összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével, addig, amíg a már felvett ellátás meg nem térül. A családtámogatási ellátás megszüntetésekor még meg nem térült egészségbiztosítási pénzbeli ellátás összegéről a járási hivatal öt napon belül értesíti az egészségbiztosítási szervet, amely intézkedik a meg nem térült tartozás behajtásáról. (5) Ha a megszüntetni kért vagy a választott ellátás folyósítására más szerv rendelkezik hatáskörrel, az ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló kérelem elbírálásával egyidejűleg öt napon belül a hatáskörrel rendelkező, illetékes szervhez kell továbbítani. Méltányosságból megállapított gyermekgondozást segítő ellátás 23. (1) A Cst a szerinti, a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell a járási hivatalhoz benyújtani. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a) a Cst ának a) pontjában megjelölt esetben a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról; b) a Cst ának b) pontja szerinti esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek, betegsége miatt, gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető. (3) (4) A gyermekgondozást segítő ellátás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban a járási hivatal közreműködő hatóságként jár el. Ha a kérelmező az e szerinti eljárásban a járási hivatal hiánypótlási felhívásának az abban megállapított határidőben nem tesz eleget és a megállapított határidő módosítását sem kérte, az eljárást a járási hivatal jogosult megszüntetni. Ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a járási hivatal a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének. A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője által hozott határozatot a kérelmezővel a járási hivatal közli. (5) (6) A járási hivatal az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozást segítő ellátás jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozást segítő ellátás méltányossági alapon történő megállapításának jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét, aki intézkedik az ellátás megszüntetéséről. ANYASÁGI TÁMOGATÁS 24. (1) Az anyasági támogatásra irányuló kérelmet a) a Cst. 2. a) és b) pontjában meghatározott személy esetén az 1. számú melléklet szerinti, b) a Cst. 2. c) pontjában meghatározott személy esetén az 5/a. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani. (1a) A Cst. 2. c) pontja szerinti személy esetén a kérelem benyújtható a külképviselet hivatásos konzuli tisztviselőjénél is. (2) Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelem elbírálásához szükséges a) a Cst. 29. (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Cst. 2. c) pontjában meghatározott személy által benyújtott kérelem kivételével a várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolásának másolata arról, hogy a szülő nő a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint a szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson, b) a Cst. 29. (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az azt igazoló irat, hogy a gyermek örökbefogadását véglegessé vált határozatban engedélyezték, c) a Cst. 29. (1) bekezdésének c) pontja szerinti esetben az azt igazoló irat, hogy a gyermek számára véglegessé vált határozatban gyámot rendeltek, továbbá d) a Cst. 2. c) pont cb) alpontjában meghatározott személy által benyújtott kérelem esetén da) annak igazolása, hogy a gyermek rendelkezik a nevére a szomszédos államokban élő magyarokról szóló évi LXII. törvény alapján kiadott Magyar igazolvánnyal, és db) a külföldi anyakönyvi kivonat másolata. (2a) A Cst. 29. (3) bekezdése szerinti személy az anyasági támogatás megállapítására irányuló kérelemhez csatolja a részére Magyarország területén való jogszerű tartózkodás igazolása céljából kiállított, a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát. (3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a Cst. 2. c) pontjának hatálya alá nem tartozó kérelmezőnek sem kell a szükséges számú várandósgondozáson való részvételt igazolnia, ha hitelt érdemlően igazolja, hogy az anya a várandósságának időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott. (4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell 7 / :56

8 a) halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát, b) c) a Cst a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát, d) a Cst a (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló határozat másolatát. (5) Az anyasági támogatás megállapítása iránt lefolytatott eljárásban hozott határozat közlésével egyidejűleg írásban tájékoztatni kell a kérelmezőt a gyermekkel kapcsolatos családi, illetve biztosítási alapú ellátások legfontosabb jogosultsági feltételeiről. (5a) Az anyasági támogatással kapcsolatos ügyekben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott kérelem esetén az igényelbíráló szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytatja le. 25. JOGALAP NÉLKÜL IGÉNYBE VETT ELLÁTÁS 26. (1) A jogalap nélkül felvett ellátásokról a Központ nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a visszafizetésre kötelezett személy törvényben meghatározott, a hatóság által az ügyfél azonosítása céljából kezelhető adatait, b) a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, a jogalap nélkül történt folyósítás időtartamát és a visszakövetelés jogcímét, c) a visszafizetésre kötelező döntés véglegessé válásának időpontját, d) a visszafizetés rendezésének módját. (2) A Cst ának (3) bekezdése alkalmazásában,,hosszabb idő alatt megtérülő követelésen'' a tizenkét naptári hónap alatt meg nem térülő követelést kell érteni. (2a) A járási hivatal a családtámogatási ellátás visszafizetésére kötelező határozatát, annak véglegessé válását követően haladéktalanul megküldi a Központnak. (3) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot családtámogatási kifizetőhely hozta és a kötelezett a fizetési kötelezettségének a Cst ának (4) bekezdésében előírt határidőben nem tesz eleget, továbbá a tartozás a keresetből sem vonható le, a kifizetőhely a visszafizetésre kötelező határozatát haladéktalanul megküldi a Központnak. (4) A Cst ának (5) bekezdése alkalmazásában a visszakövetelt családtámogatási ellátás megfizetése különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy b) magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él, c) három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni. (5) A Cst ának (6) bekezdése szerinti méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával. (6) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot a) járási hivatal hozta, a járási hivatal, b) családtámogatási kifizetőhely hozta, a Központ az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre induló eljárásban közreműködő hatóságként jár el. (7) Az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre induló eljárásban a közreműködő hatóság a) megvizsgálja a méltányossági kérelmet, b) visszautasítja a méltányossági kérelmet, ha ennek feltételei fennállnak, c) hiánypótlást bocsáthat ki, d) ha visszautasításnak vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye a méltányossági kérelmet az elbíráláshoz szükséges adatok, igazolások beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a Központhoz döntésre. 26/A. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 27. (1) A családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatványok előállításáról a Központ gondoskodik. (2) (3) A jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a formanyomtatványokat, továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót a polgármesteri hivatal, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal közforgalom számára nyitva álló hivatali helyiségében hozzáférhetővé teszi. (4) A Központ a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyekben azonosító adatok megadását nem igénylő elektronikus ügyfélszolgálati rendszert működtet. 27/A. (1) Amennyiben a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja nem munkanap, a 4/C. (4) bekezdése szerinti határidő az azt követő első munkanapon jár le. (1a) Ha augusztus 26-a nem munkanap, a 4/C. (6) bekezdés b) pontja szerinti határidő az augusztus 26-át megelőző utolsó munkanapon jár le. (2) A családtámogatási kifizetőhelyek az általuk a tárgyhónapban kifizetett (folyósított) családi pótlék, gyermekgondozást segítő ellátás és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig elszámolást nyújtanak be a Központhoz. A Központ az elszámolást felülvizsgálja és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó további feltételeket megállapodásban kell rendezni. 27/B. Ha a Cst ának (1) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a 4/B. (4) bekezdése szerinti kifizetőhely a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, a különbözet megtérítéséről a Központ intézkedik. A jogtalanul elszámolt összeg után a kifizetőhelyet működtető munkáltatót az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék megfizetésének kötelezettsége is terheli. 27/C. 27/D. 27/E. (1) A megállapított ellátás folyósítása belföldre forintban, míg EGT-államba a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletben, valamint az annak felhatalmazása alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinációját ellátó igazgatási bizottság által hozott határozatban foglaltak szerint történik. (2) A kifizetés napja és az ellátás folyósításának időpontja alatt a fizetési számlára utalás, illetve a postai utalvány feladásának napját kell érteni. (3) 27/F. (1) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi 8 / :56