Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Tájékoztató a nyugdíjrendszerről

Átírás

1 Nemzeti Erőforrás Minisztérium Tájékoztató a nyugdíjrendszerről 1

2

3 Amodern világ eddig példátlan gazdagsággal és technológiai kapacitással rendelkezik és rendkívüli lehetőségeket kínál: lehetővé teszi a férfiak és nők számára az idős kor jobb egészségben és nagyobb jólétben történő elérését; az idős korúak mind teljesebb körű társadalmi részvételét. Az idősebb személyek egyre hatékonyabban képesek hozzájárulni közösségeik és a társadalom egészének fejlődéséhez, alakításához, a folyamatosan javuló gondozás és támogatás pedig mindinkább követi az idős emberek szükségleteit. A világ sok régiójában a növekvő várható élettartamot, mint az emberiség egyik legnagyobb eredményét ünnepeljük. A világ eddig példátlan népesség-átalakulást tapasztal: 2050-re a 60 évesnél idősebbek száma 600 millióról 2 milliárdra emelkedik, és várhatóan megkétszereződik arányuk a népességben (10 %-ról 21 %-ra nő). A legnagyobb és leggyorsabb növekedés a fejlődő országokban várható, ahol az idősebb népesség száma valószínüleg megnégyszereződik a következő 50 év folyamán. A demográfiai átalakulás a társadalmakat fokozott reagálásra kényszeríti. Ahhoz, hogy a modern világ által kínált gazdasági és technológiai lehetőségek ne csak vágyak maradjanak, hanem az ellátó rendszerek fenntarthatóságának megvalósításával tényleges eredményekké váljanak, nemzetközi szinten is összehangolt és tudatos tervezésre és cselekvésre van szükség a társadalmak és a kormányzatok részéről. Indokolt tehát, hogy a társadalom naprakészen reagáljon az öregedés következtében kialakuló demográfiai és szociológiai változásokra, valamint a mindenkori kormány és törvényhozás is határozott, előretekintő jogalkotással alkalmazkodjék az új helyzetekhez. Megszokott kiadványunk jelenlegi frissítésével az a célunk, hogy e felfokozott jogalkotási folyamat 3

4 legfrissebb eredményeit minél közérthetőbb formában mutassuk be az érdeklődők és érintettek széles köre számára, hogy megértsék a változások szükségességét, okait, tendenciáit, és a hatályossá váló rendelkezéseket kellő időben és pontosan megismerhessék. A nyugdíjrendszer a közelmúltban jeltős átalakuláson ment keresztül. Számos jogszabály sok alapvető és kevésbé fontos területét módosította az 4

5 eddig megszokott rendszernek és még a szakemberek számára is újratanulandó sok változás és új jogintézmény keletkezett. Az Országgyűlés által december 23-án elfogadott, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény lefekteti a nyugdíjrendszer főbb alapelveit, amelyek összhangban az Alaptörvény ide vonatkozó cikkeivel, biztosítják a megfelelő nyugellátást és a Nyugdíjbiztosítási Alap hosszú távú finanszírozhatóságát. A törvény VI. fejezete tartalmazza a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos szabályokat a következők szerint: Az állami nyugdíjrendszer célja, hogy az időskor, illetve közeli hozzátartozó halála esetén a jövedelembiztonságot megalapozza. Az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság nyugdíjjárulék fizetésen alapul. Az állam garantálja az állami nyugdíjak kifizetését. Az állami nyugdíjrendszerben ellátásként törvényben meghatározottak szerint - öregségi nyugdíj és - hozzátartozói nyugellátás állapítható meg. Öregségi nyugdíj annak állapítható meg, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, és megfelel a törvényben meghatározott egyéb feltételeknek. Törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a nők a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is jogosulttá válnak öregségi nyugdíjra. A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell. Az állami nyugdíjak kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap biztosítja. 5

6 A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit a befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e célra fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a törvényben meghatározott egyéb bevételek képezik. Természetes személy nyugellátás fedezetére, törvényi kötelezettség alapján fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. 6

7 Az időskori jövedelembiztonság megteremtésében viselt egyéni felelősség és az öngondoskodás érvényre juttatása érdekében a tagok önkéntes részvételével törvényben meghatározott feltételek szerint kiegészítő nyugdíjintézmények működhetnek. 7

8 A nyugdíjrendszer és jogforrásai A nyugdíjbiztosítás rendszerének átfogó reformjára utoljára 1997-ben került sor. A reform következtében kialakult a nyugdíjrendszer ún. hárompilléres modellje, amelyben az első pillért, a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíjrendszert (1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (TnyR.)), kiegészítette a tőkefedezeti elven működő, ugyancsak kötelező 8

9 magán-nyugdíjpénztári rendszer (1997. évi LXXXII. törvény) illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak rendszere (1993. évi XCVI. törvény), mely később kiegészült a negyedik pillérként emlegetett, szintén önkéntes, nyugdíj-előtakarékossági számlákkal (2005. évi CLVI. törvény). Az első pillérnek nevezett kötelező nyugdíjbiztosítás, felosztó-kirovó elven működik. Ebben az időskori ellátások a társadalmi szintű szolidaritáson alapulnak, amelyben az aktív korosztályok mindenkori járulék-befizetései teremtik meg a nyugdíjak fedezetét. A rendszerbe befolyó pénzt azonnal felosztják azok között a nyugdíjasok között, akik jogosultságukat aktív korukban a korábbi járulékfizetésükkel teremtették meg. Az azóta eltelt közel másfél évtized alatt jelentősen megváltozott a nemzetközi pénzügyi világ, különös tekintettel a közelmúltban bekövetkezett és hatásaiban még ma is érzékelhető pénzügyi válságra. Sem a demográfiai, sem a munkaerőpiaci mutatók nem javultak, végső soron mindezek következtében a nyugdíjrendszerre és a többi nagy ellátórendszerre még nagyobb teher nehezedett, amelynek ezek egyre kevésbé tudtak megfelelni. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai százmilliárdos nagyságrendben haladták meg a bevételeit, amelyet a költségvetésből kellett kiegészíteni, így nagymértékben rontották a nemzetgazdaság versenypozícióját és növelték az eladósodást. A tarthatatlan folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében a nyugdíjrendszer átalakítására a kormány javaslatára az Országgyűlés új törvényeket fogadott el. Az első intézkedések között jelentősen átalakult a magán-nyugdíjpénztári rendszer (2010. évi C. és CI. törvények) és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztárválasztás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló évi CLIV. törvény, egy új, jogi személyiséggel rendelkező pénzügyi alapot hozott létre. Az intézkedések nyomán a magán-nyugdíjpénztárak tagságának túlnyomó hányada átlépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, január 1-jétől a magánnyugdíjpénztár tagok is kötelezettek nyugdíjjárulék fizetésre, ezzel gyakorlatilag megszűnt a nyugdíjrendszer 2. pillére. 9

10 A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kiegészítésére továbbra is alapvetően változatlan feltételekkel működnek az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárak, amelyek egyösszegű, vagy járadékszolgáltatást nyújthatnak. Az önkéntes pénztárak a szociális biztonság intézményeinek nem kötelező, az állampolgárok (pénztártagok) önkéntes csatlakozásával létrejövő formái, amelyekben minden pénztártag a befizetése alapján részesedik a szolgáltatásokból. 10

11 A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé - nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat - önsegélyező pénztár, amely a munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezését végzi, valamint kiegészítő, szociális, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-, illetve hátramaradotti támogatást nyújt, - egészségpénztár, mely egészségvédelmi programok szervezését és finanszírozását, valamint egészségügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli ellátások nyújtását teszi lehetővé. A 2006-ban megjelent nyugdíj-előtakarékossági számlák jogszabályi feltételei kialakításának is az öngondoskodás elősegítése volt a célja, ezen belül is a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése, a nyugdíjelőtakarékoskodók választási lehetőségeinek bővítése, valamint a hazai tőkepiac fejlődésének elősegítése. A nyugdíj-előtakarékossági számlát a magánszemély a nyugdíjba vonulását követően használhatja fel, azonban a felhasználásig jogosult új befektetési döntéseket hozni. Ez a lehetőség hozzájárul a lakosság általános pénzügyi-befektetési ismereteinek bővítéséhez is. Az a természetes személy köthet nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére vonatkozó megállapodást, aki a számlanyitással egyidejűleg legalább ötezer forint befizetést teljesít a nyugdíj pénzszámlára. Típusai: - nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámla, - nyugdíj-előtakarékossági értékpapír letéti számla, - nyugdíj-előtakarékossági pénzszámla. Több mint egy évtizeddel a nyugdíjreform után, hasonló nagyságrendű feladattal kellett a nyugdíjrendszernek szembenéznie. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásait a járulékbevételek nem fedezték, így a kiadásokat részben 11

12 költségvetési forrásból kellett fedezni. Az Alap egyensúlyának biztosítása érdekében az ellátórendszert jelentősen át kellett alakítani. Korhatár előtti nyugdíjak és korhatár előtti ellátások Jelentős változást hozott a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény, amelynek nyomán megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak, s a korhatár alatti nyugdíjasok 12

13 nyugdíjas státusza is módosult. A továbbiakban az ellátásukat többségében változatlan összegben ugyan, de szociális ellátásként kapják az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. 13

14 A változások a következő nyugdíjakat érintették: - előrehozott öregségi nyugdíj, - csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, - korkedvezményes nyugdíj, - bányásznyugdíj, - korengedményes nyugdíj, - művésznyugdíj, - polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja, - országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, - fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati nyugdíja. 14

15 Ezek az ellátások január 1-jétől megszűntek, az ilyen címen már megállapított ellátásokat a jogosító feltételekben megfogalmazottak alapján - korhatár előtti ellátás, - átmeneti bányászjáradék, - balettművészeti életjáradék illetve - szolgálati járandóság formájában kell továbbfolyósítani, új megállapításokra néhány esetkör kivételével már nem lesz mód. Az új szabályok a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét nem érintik. A jogosultsági feltételeket teljesítő nők számára a továbbiakban is nyugdíj állapítható meg, s a már e címen nyugdíjban részesülő nők nyugdíjasok maradnak. Azoknak a nőknek a jogosultsági idejét hivatalból vizsgálják, akik január 1-jét a nők 40 konstrukció bevezetését - megelőzően vettek igénybe korhatár előtti nyugellátást. Amennyiben a korhatár előtti nyugdíjuk megállapításakor figyelembe vett szolgálati idő 40 év jogosultsági időnek megfelel, továbbra is nyugdíjasok maradnak. Nyugdíjasnak minősülnek az 57. életévüket december 31-éig betöltött szolgálati nyugdíjasok is. A fenti ellátásokat öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, azonban változatlanul korhatár előtt megállapított nyugellátásnak minősülnek. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai Szintén jelentős változást eredményezett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény is, amely a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjak, a rehabilitációs járadék és az egészségkárosodáshoz kötődő ellátások (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka) addigi rendszerét érintette. A szabályozás alapvetően megújult, a hangsúly a megmaradt egészségre, a rehabilitációra helyeződött. Az ellátórendszer átalakításával (rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás) egyidejűleg megújult a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók támogatási rendszere is. (A megváltozott munkaképességűek ellátásairól önálló kiadványunkban találhatnak részletes tájékoztatást az érdeklődők.) 15

16 Az érintettek a változásokról és az ezzel kapcsolatos teendőikről az év elején kiküldött tájékoztató levélből értesülhettek. A társadalombiztosítási nyugdíj fogalma, fajtái A nyugdíj olyan állandó vagy ideiglenes jellegű pénzbeli ellátás, amelyet a jogszabályok alapján meghatározott életkort és szolgálati időt elért biztosítottak, illetve haláluk esetén hozzátartozóik kapnak. A nyugdíjhoz 16

17 való jog a jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkezők járulékfizetéssel megszerzett joga. A saját jogon járó vagy hozzátartozói nyugellátások összege a nyugdíjjárulék alapját képező keresettől, jövedelemtől és a megszerzett szolgálati idő hosszától függ. Az itt röviden bemutatott ellátásokról további információk találhatók a Gyakran ismételt kérdések fejezetben is. Saját jogú nyugellátások Öregségi nyugdíj Rehabilitációs járadék Öregségi nyugdíj Öregségi nyugdíjat a társadalombiztosítás rendszerében több feltétel egyidejű teljesítése esetén lehet szerezni, ezek: az előírt minimális szolgálati idő megszerzése, az előírt nyugdíjkorhatár betöltése és a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése. Az öregségi nyugdíj megállapításának egyik feltétele, a minimális szolgálati idő. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény megkülönböztet teljes nyugdíjat és résznyugdíjat. Teljes nyugdíjhoz legalább 20 év, a résznyugdíjhoz legalább 15 év szolgálati idő szükséges. Szolgálati időnek minősül az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt; az az időszak, amely alatt megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A járulékfizetés nélkül is szolgálati időnek minősülő időszakokat jogszabály határozza meg. Ilyenek például: a katonai (illetve polgári) szolgálatban töltött idő, a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi gyermekágyi segély folyósításának időtartama, az január 1-je előtt felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje. 17

18 18

19 A nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíja A nők kedvezményes nyugdíjazásával foglalkozó szabályok szerint az a nő, aki kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. Annak érdekében, hogy a munkában töltött idő meghatározó jellege ne csökkenjen, a kedvezmény igénybevételének további feltétele a minimum 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági idő. A szabályozás más szolgálati időt, mint pl. a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást, az ápolási díjat és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot (amelyek egyébként az általános szabályok szerint szolgálati időnek minősülnek) a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe. Gyermekellátások folyósítási idejeként legfeljebb 8 év vehető figyelembe a kedvezményre jogosultság megállapításakor (ennél több csak 5 gyerek fölött). Ugyanakkor a nyugdíj összegének kiszámítása változatlanul a nyugdíjszerző szolgálati idők figyelembevételével történik. (Tny. 18. ) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésével kapcsolatos új szabályok a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét nem érintik, azt öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, azonban változatlanul korhatár előtt megállapított nyugellátásnak minősülnek. Ennek pl. özvegyi nyugdíj megállapítása, méltányossági nyugdíjemelés, vagy a nyugdíj melletti munkavégzés esetén lehet jelentősége. Azoknak a nőknek a jogosultsági idejét hivatalból vizsgálják, akik január 1-jét a nők 40 konstrukció bevezetését megelőzően vettek igénybe korhatár előtti nyugellátást. Amennyiben a korhatár előtti nyugdíjuk megállapításakor figyelembe vett szolgálati idő 40 év jogosultsági időnek megfelel, továbbra is nyugdíjasok maradnak. Rehabilitációs járadék 19

20 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény alapján január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg. A felsorolásban azonban a rehabilitációs járadék mégis kivételnek számít, ugyanis tekintettel arra, hogy a megállapítása határozott időre történt, ennek 20

21 lejártáig a járadékot tovább folyósítják. Új megállapításra azonban, illetve a korábbiak meghosszabbítására a december 31-én folyamatban lévő meghosszabbítási ügyek kivételével már nincs lehetőség. A rehabilitációs járadékban részesülő személy az együttműködési kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti. Az együttműködési kötelezettség keretében köteles: a) a rehabilitációs hatóságnál a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban megjelenni, b) értesítési kötelezettségét teljesíteni, c) aktívan munkahelyet keresni, d) a felajánlott da) rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni, db) megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és dc) megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is. Hozzátartozói nyugellátások özvegyi nyugdíj o ideiglenes özvegyi nyugdíj o özvegyi nyugdíj árvaellátás szülői nyugdíj baleseti hozzátartozói nyugellátások o baleseti özvegyi nyugdíj o baleseti árvaellátás o baleseti szülői nyugdíj 21

22 Özvegyi nyugdíj Az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó nyugellátás. Az élettársra és az elvált házastársra szigorúbb szabályok vonatkoznak: 22

23 Az élettárs a házastársra előírt feltételek fennállása esetén akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával ennek haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, kivéve, ha ebben az időszakban, vagy ennek egy részében özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült. Ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja, hogy a fent meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni, amennyiben az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel. Ennek hiányában az együttélést egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell. Az elvált személy özvegyi nyugdíjra csak akkor jogosult, ha a volt házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült*, vagy a bíróság részére tartásdíjat állapított meg. Az özvegyi nyugdíj mértéke a tartásdíj összegét nem haladhatja meg. Az egy évnél rövidebb különélés az özvegyi nyugdíjra jogosultság szempontjából együttélésnek minősül. *A tartásdíjban történő részesülés feltételt a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó vagy a tartásdíjfizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, illetőleg közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell igazolni. Az özvegyi nyugdíj szolgálati idő követelményei Főszabályként özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy ab) összesen legalább 2 év, 23

24 b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év, c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év, d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év, e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év, 24

25 f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett. Ideiglenes özvegyi nyugdíj a jogszerző halálától számított egy évig jár annak, akinek a házastársa nyugdíjasként halt meg, vagy a fenti szolgálati időt megszerezte. Az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor: a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű, vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról gondoskodik. 25

26 Az özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a) a házastárs március 1-je előtt bekövetkezett esetén az elhalálozástól számított 15 éven belül, b) a házastárs február 28-a után bekövetkezett esetén az elhalálozástól számított 10 éven belül következik be. Az özvegyi nyugdíj feléledése 26

27 A fentiekhez hasonlóak a feléledés szabályai is. Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az arra jogosító feltételek valamelyike a) a házastárs március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 15 éven belül, b) a házastárs február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 10 éven belül bekövetkezik. Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani. Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén a jogosultat az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések megilletik. Az özvegyi nyugdíj mértéke Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 százaléka, amely az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Az özvegyi nyugdíj mértéke a korhatárt betöltött vagy megváltozott munkaképességű, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban átmeneti bányászjáradékban nem részesülő özvegy esetében, a 60 százaléka, ha a fenti ellátásokban részesül, a 30 százaléka, annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Szintén 30 százalék a mértéke az árvaellátásra jogosult gyermek jogcímén folyósított özvegyi nyugdíjnak 27

28 A 60 %-os özvegyi nyugdíj helyett 30 %-ost kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. Az özvegyi nyugdíj az özvegy keresetére, saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár. A házastárs január 1-je előtti halála esetén a saját jogú nyugellátást az özvegyi (baleseti özvegyi) nyugellátással a megállapításuk 28

29 időpontjára tekintet nélkül a TnyR-ben meghatározott összeghatárig kell együtt folyósítani. Ez az összeghatár január 1-jétől havi Ft. Ha az általános szabály szerint megállapított 30%-os özvegyi nyugdíj összege kedvezőbb, az özvegy azt is választhatja. Az özvegyi nyugdíj megszűnése Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése előtt házasságot köt. A megváltozott munkaképesség címén megállapított özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha az özvegy már nem megváltozott munkaképességű. Az árvaellátásra jogosult gyermek(ek) tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás. Özvegyi járadék A CLIV. törvény rendelkezései nyomán magán-nyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett, de a nyugdíjszolgáltatás előtt elhunyt pénztártag özvegyének, a jogszabályban új jogintézményként került nevesítésre az özvegyi járadék. (61/A. ) A visszalépett személy halála esetén kiszámítják, hogy a társadalombiztosítási egyéni számla alapján mekkora összegű özvegyi járadék állapítható meg. Az özvegyi járadék és a társadalombiztosítási szabályok szerint járó özvegyi nyugdíj közül a magasabb összegűt folyósítják. Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható. Árvaellátás Az árvaellátás az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbefogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén 29

30 nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás. Árvaellátásra az a gyermek jogosult ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeket* is akinek 30

31 szülője a haláláig a hozzátartozói ellátásokhoz előírt szolgálati időt (Tny. 46. ) megszerezte, vagy öregségi nyugdíjasként halt meg. Az örökbefogadott gyermek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. *A házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás az árva 16. életévének betöltéséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, de legfeljebb 25 éves életkorának betöltéséig jár. Ha az árva jogosultságának a megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, ennek fennállásáig az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. Nem érinti az árvaellátásra való jogosultságot, ha az árva, vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják. Az árvaellátás összege Az árvaellátás annak a nyugdíjnak a 30 százaléka, ami az elhunytat a halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna. 60 százalékos mértékű árvaellátás jár annak a gyermeknek, akinek mindkét szülője meghalt, illetve, akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű. Szülői nyugdíj Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek gyermeke a hozzátartozói ellátásokhoz előírt szolgálati időt (Tny. 46. ) megszerezte, vagy öregségi nyugdíjasként halt meg, amennyiben: 31

32 a szülő gyermekének a halálakor megváltozott munkaképességű volt, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és a szülőt a gyermek a halálát megelőzően egy éven át túlnyomó részben eltartotta. E feltételek megléte mellett szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta. 32

33 A szülői nyugdíj megszűnése A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be. Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül a) a hatvanötödik életévét betölti, vagy b) megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A szülői nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket a nagyszülőre és unokára is megfelelően alkalmazni kell. A szülői nyugdíj mértéke A szülői nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével. Ha a szülői nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük az özvegyi nyugdíj megosztására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával egyenlő arányban meg kell osztani, de ha a jogosultak száma megváltozik újból meg kell osztani. Baleseti hozzátartozói nyugellátások Baleseti hozzátartozói nyugellátás a hozzátartozónak akkor jár, ha a sérült üzemi baleset következtében meghalt. A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt meg. A baleseti sérült hozzátartozói ideiglenes özvegyi nyugdíjra és ennek megszűnését követően özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra és 33

34 szülői nyugdíjra a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó rendelkezések szerint azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerző szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti. A baleseti hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg a havi átlagkereset 60 százaléka, ha az elhunyt jogszerző egy év szolgálati idővel sem rendelkezik. Ez az összeg az 34

35 elhunyt jogszerző szolgálati idejének minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet. A szövegben használt jogszabály-rövidítések Tny.: TnyR.: Tbj.: Mmtv.: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény az évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény Péptv.: a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény 35

36 I. Öregségi nyugdíj 1. Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra? Aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább húsz év szolgálati időt szerzett. 2. Ki kaphat öregségi résznyugdíjat? 36

37 Aki nem rendelkezik húsz év szolgálati idővel, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt elérte és addig az időpontig legalább tizenöt év szolgálati időt szerez (szerzett), valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. 3. A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése (2009. évi XL. törvény 1. által módosított Tny. 18. ) A nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb eszköze, hogy legalább a várható élettartam emelkedésével arányosan emelkedjen a nyugdíjkorhatár is. Az európai országok döntő többségében ma magasabb a nyugdíjkorhatár, mint hazánkban. A korhatáremelés születési évjáratonként 6 hónapos fokozatos emeléssel valósul meg: 37 A nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése születési korosztályonként Életko Öregségi Öregségi Születé r nyugdíjra nyugdíjk si év jogosultság or-határ ben időpontja , II. félév I. félév , II. félév I.