BUDAPESTI MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki kar Urbanisztika tanszék Önkormányzati főépítész szakmérnöki képzés.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki kar Urbanisztika tanszék Önkormányzati főépítész szakmérnöki képzés."

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki kar Urbanisztika tanszék Önkormányzati főépítész szakmérnöki képzés Sagát Ágnes: Főépítész a közösségi tervezésben SZAKDOLGOZAT június 1

2 I. FEJEZET: BEVEZETÉS Mottók A terv semmi, a tervezés minden (Eisenhower) Soha ne kételkedj abban, hogy elkötelezett polgárok kis csoportja megváltoztathatja a világot. Valójában ez az egyetlen működő módszer. (Margaret Mead amerikai kultúr-antropológus a közösségi tervezésről) Úgy tűnik, hogy ami legjobban vonzza az embereket, az a többi ember. ( William H. Whyte) Hinni kell, hogy tudhassunk (Szent Ágoston) A tervezés hatalmi harc, az elfogadott terv a hatalomgyakorlás legitim eszköze. (Faragó László) Felvezető gondolatok Témaválasztásomat egyszerűen a személyes érintettség indokolja: volt szerencsém egy közösségi tervezési folyamat részese lenni. Láthattam és tapasztalhattam a résztvevők első meglepetését, mely a játékszabályok közös elfogadását övezte, valamint megoszthattam velük a közösen elvégzett munka feletti örömömet a fárasztó alkotási folyamat végén. Az módszerrel való első találkozás alkalmával érzett idealista felszabadultság aztán hamar szertefoszlott. Helyét a gyanakvó- Hol van benne a trükk? Hogyan manipulálja a véleményt? Megéri-e a többlet energiabefektetést, pénzt, időt? témájú töprengések vették át. Az azóta eltelt három év időtávlata és jónéhány oldal szakirodalom áttanulmányozása kellett ahhoz, hogy belássam: a közösségi tervezés módszerében nincs semmi forradalmi, semmi ámítás, csupán egy időszerű és korszerű tervezési módszer, aminek helyet kell biztosítani a településtervezési, településfejlesztési gyakorlat eszköztárában. A közösségi tervezés a főépítészi munkához hasonlóan interdiszciplináris. A hogy a közösségi tervezés módszere a tervezéselmélethez, a politológiához, a városmarketinghez és a szociológiához köthető, úgy a főépítész is lehet egy személyben urbanista, politikus, marketinges és közösségfejlesztő. Amíg azonban a közösségi tervezéssel konfliktusmegoldás, jövőalkotás, vagy akár építés is megvalósítható, addig a főépítész soha sem lesz mediátor, ingatlanfejlesztő vagy kivitelező. A főépítészt alapvetően a közérdek iránti érzékenység, az érdeksérelemnek hangot adó és érdekérvényesítésre kész hozzáállás jellemzi. Függetlenül attól, hogy szakértő, tanácsadó, vagy esetleg szervező-e a feladata a közösségi tervezésben, a főépítész, mindig, mint a jó gazda szerepében van: a szeme hízlalja a JÓszágot, avagy ő biztosítja a minőséget. 2

3 A szakdolgozatomban három kérdéskörre keresem a választ: Mi a közösségi tervezés? Miről szól a története? Mi az elméletének, a módszerének lényege, mik az eszközei? Mi az aktualitása az alkalmazásának itthon és külföldön, és vannak-e követhető, jó példái? Milyen szerepe és feladatai vannak, lehetnek a vonatkozó jogszabályok alapján az állami- és települési főépítészeknek a közösségi részvétellel megvalósuló jövőalkotásban? Milyen konfliktusok és kapcsolatok jellemzik a főépítészi feladatköröket? Milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy közösségi tervezésben eredményesen résztvevő főépítésznek? Hogyan segítheti a közösségi tervezés eszközeivel a városi főépítész a települése fejlesztési koncepciójának megvalósulását? Tata Magyary tervének megvalósításában hogyan vett részt a városi főépítész? Az elindításra váró programokban, hogyan tudna a közösségi tervezés eszközeivel is részt venni a főépítész? Gyakran használt kifejezések1 Az érintettség: Az érintettség feltárása a közösségi tervezési folyamat első, egyben egyik legfontosabb induló lépése. Az érintettek azon személyek, illetve csoportok, akik, amelyek életminősége, életkörülményei, lehetőségei a terv következtében érzékelhetően megváltoznak. A véleményformálás és érdekképviselet szempontjából némák csoportjai pl. fiatalok, pályakezdők, kismamák is érintettek lehetnek. A bevonás: az érintettség mértékének szubjektív átélési szintje. Annak mértéke, hogy adott kérdés mekkora jelentőséggel bír az érintetteknek életében. Participáció, avagy részvétel: az a tény, hogy valaki, valami részt vesz valamiben. A participáció kifejezésen olyan folyamatot értünk, melyben egyének vagy csoportok összegyűlnek, hogy kommunikáljanak, interakcióba lépjenek egymással, információt cseréljenek vagy ismereteket halmozzanak fel bizonyos témákkal, problémákkal, döntésekkel kapcsolatban, s hogy a döntéshozatalban, problémamegoldásban közösen vegyenek részt. Közösségfejlesztő: olyan szakember, aki azokat a változásokat segíti, amelyeket a közösségek, az érintettek önmaguk határoznak el. Közösségfejlesztési folyamat: egy településen a lakosság aktivizálásával kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz és eljutnak a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez, tervezéséhez és közösségi megoldásához. 1 Forrás: Bardóczi Sándor, Giczey Péter: Kézikönyv a részvételi városmegújításról 3

4 Facilitátor: tükörfordításban: megkönnyítő, (latin: facilitas: könnyűség, könnyedség) aki a folyamatok elindítását és működését kezdeményező, segítő személy. Feladatának lényege, hogy nem vezeti, csak a háttérből koordinálja, megkönnyíti a célcsoportok tevékenységét. A facilitátor feladatai többek közt: világos, egyértelmű fogalmazás; kis és nagycsoportos együttgondolkodás motiválása; vita kezdeményezése, levezetése, a beszélgetés mederben tartása, következtetések összefoglalása. E készségek nagyobb része tanulható, de a legfontosabb az, hogy a facilitátor képes legyen úgy viszonyulni a tervezésbe bevontakhoz, hogy azok értékesnek és motiváltnak érezzék magukat, mert ez nagyban befolyásolja azt, hogy a csoport hogyan fog tudni együttműködni és milyen eredményeket fog elérni. Facilitáció: a folyamat segítés, amelyet a közösségi tervezésben közösségfejlesztő szakmákban inkább moderálásnak neveznek. facilitálásnak, a Képessé tétel: készségfejlesztés, a szereplők képessé tétele az együttműködésre. A közösségi tervezés egyik legnagyobb hozadéka, hogy fejlődnek az abban részt vevő személyek, csoportok kommunikációs, problémamegoldó, önszervező készségei. A folyamat elején azonban szükség lehet a tervezési munkában leginkább részt vevő szereplők e tudatos tevékenységei automatizált komponensének fejlesztésére. Mediátor: tükörfordításban: közvetítő. A felek közt kialakult konfliktushelyzetek felszámolásával, feloldásával foglalkozó szakember. Leggyakrabban a bírósági esetek megelőzésére, elkerülésére alkalmazzák. Moderátor: az a személy, aki útmutatást nyújt, valamint irányítja egy közösség beszélgetését A szakértők: közéjük tartoznak a tervező mérnökök, gazdasági szakértők, társadalomkutatók is, akik meg tudják világítani egy egy megoldási alternatíva térbeli, fizikai leképezésének különbségeit, gazdasági, társadalmi, környezeti hatásait a jó döntéshozatalhoz. 4

5 II. FEJEZET: ELMÉLET A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS Hogyan és mivel jellemezhető a közösségi tervezés folyamata? FOGALMA A közbeszédben és a szakirodalomban számtalan megnevezéssel találkoztam a közösségi tervezés szinonímájaként: részvételen alapuló, közösségi bevonáson alapuló tervezés, particiatív tervezés, közösségi alapon nyugvó köztérfejlesztés, tervezés társadalmi részvétellel, társadalmasítás. A témakört illető sok helyen találkoztam az egyoldalú megközelítésből, vagy az angol és német nyelvű szakirodalmak fordításából eredő eltérő szóhasználat ( angolul Community planning, németül: Gemeindeplanung), ezért a dolgozatomban egységesen az általam legkifejezőbbnek ítélt - közösségi tervezés elnevezés formát használom. A téma jellegénél-, és a műfaj korlátainál fogva a teljes épített települési környezetet (Lásd: 1. ábra) érintő tervezések kérdéskörével foglalkozom, ezért a más léptékű, más szakág körébe tartozó, illetve a vállalati stratégia alkotási folyamatokra sem térek ki. hely és idő Rövid definícióba szorítani szinte lehetetlen a közösségi tervezés fogalmát. Sokkal könnyebb a Szellemiség filozófia jelenleg érvényes jellemzőivel körülírni és elhatárolni más folyamatoktól, mintsem a konkrét tértől és időtől, társadalmi kontextustól Művészet függetlenül meghatározni FORMA ideáját. A közösségi tervezés egy adott kultúrkörön belül is állandóan változó társadalomtechnikai folyamat. ( faragó 63.) (Genius loci) Ember társadalom környezet szintézise Anyag Tudomány SZERKEZET Tevékenység Gazdaság FUNKCIÓ 1. ábra. A környezet dimenziói. (Forrás: Nagy Béla: A település, az épített világ - B+V Kiadó o) E folyamat legfontosabb logikai jellemzői: Mi az általános fogalmi köre? társadalomtechnika, elmélet és gyakorlat Mi az általános célja? jövőalkotás Milyen az általános megközelítése? normatív Mik a folyamat általános jellemzői? koncepció vezérelt ( ciklikus kísérletezés) Mi az általános tárgya? települési környezet Hol zajlik? közösségi szférában, a társadalomban Mi az ami miatt specifikus? aktív közösségi részvétel ( értékválasztás) A folyamat peremfeltételei, melyek nélkül az alapelvek nem érvényesülnek: etikus eljárás, konfliktus megoldás konszenzussal, vagy asszertív módon, érdekazonosság minden szereplő részéről, 5

6 átláthatóság, információhoz való hozzáférés biztosítása, szakszerűség, kontrolláltság, jogszabályi garancia a részvételre, vélemény-nyilvánításra és monitoringra, a lehető legszélesebb kör bevonása a folyamatba, a közös nyelv, ideális beszédszituációk, megvalósítható terv. Egy másik megközelítéssel, az összetett szó elemeinek értelmezésén keresztül is megközelíthető a közösségi tervezés fogalma: tervezés: A tervezés a jövőalakításra irányuló kísérletezésen alapuló ciklikus tanulási, racionalizálási folyamat, a sikerorientált intencionális társadalmi cselekvés egyik jól instrumentált módja, az irányítás eszköze. 2 A tervezés által létrejövő terv nem objektív nem örök érvényű, hanem hely-idő szerinti, folyamatot, irányt kijelölő, változtatható, a folyamat része. A tervezés célja nem a terv maga, hanem a megvalósítás során létrejövő mű. A terv elfogadása kötelezettségvállalás a megvalósításra, a dokumentált terv pedig nem csak a megvalósítást, hanem az átadhatóságot, a véleményezhetőséget, a partnerséget és a számon kérhetőséget szolgálja. A tervezés két további rétegét a magyar szó nem tükrözi, csak pl. az angol nyelvben, a planning és design szavak közti különbségben mutatható ki. A planning általában a környezeti rendszerre vonatkozó, interdiszciplináris jellegű tevékenységet takar, míg a design a kornak megfelelő, korszerű forma meghatározásának művészete. 3 közösség: A magyar közösség szó alakváltozata a község szó, csakúgy, mint az angolban, (community, local community ) ahol a közösség szó jelölheti a települést és az embercsoportot is A német nyelvben is megtalálható ez a kettősség, a Gemeinde és a Gemeinschaft szavakban is megtalálható ez a bizonyos helyhez kötöttség. Tehát,a közösség egy adott helyre, lokalitásra vonatkozó fogalom is. A közösség az a társadalmi alakzat amely az alábbi öt funkciónak felel meg:4 A szocializáció, melyen keresztül a közösség bizonyos értékeket olt tagjaiba; A gazdasági boldogulás funkciója - a közösség megélhetési lehetőséget biztosít tagjainak; Társadalmi részvétel, teljesítve a társasági és társadalmi élet iránti általános igényt; Társadalmi kontroll, megkövetelve a közösség értékeinek betartását; Kölcsönös támogatás, mely folyamat segítségével a közösség tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek túl nagyok, vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedülálló személy kezelni tudja. 2 Idézet forrása: Faragó László: Jövőalkotás Társadalomtechnikája - Dialóg Campus Kiadó, o. 3 Forrás: Nagy Béla: A település, az épített világ - B+V Kiadó o. 4 Forrás: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak- módszertani kézikönyv 6

7 A közösségek a civil társadalom alapintézményei, a demokratizmus gyakorlóterepei, a hatalom alternatívái és végül hiánypótló intézmények, vagyis olyan szolgáltatásokat is megszerveznek, amelyeket az állam vagy nem tud, vagy nem akar megszervezni. közösségi tervezés: A közösségi tervezés nem azonos a közösségfejlesztéssel ( community development). Ez ugyanis egy önálló, humán segítő szakma, melynek fókusza általában a társadalmi kirekesztettség elleni harc, valamint a demokratikus részvétel és önszerveződés fokozása, a települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése. A közösségi tervezés a terület- és településtervezés témakörén belül olyan eszközrendszer, mely a közösségfejlesztés alkalmazási területét képezi, mint a két eltérő szakma metszete. ( Lásd: 2. ábra) KÖZÖSSÉGI KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉS TERÜLETÉS TELEPÜLÉS TERVEZÉS A közösségi tervezés nagyon TERVEZÉS röviden így is jellemezhető: Kérdezzük meg az embereket! Álljunk szóba egymással! Tegyünk együtt 2. ábra. A közösségi tervezés, mit két eszközrendszer metszete a jövőnkért! Egy másik általános (saját szerkesztés) megközelítés szerint az érintettek aktív bevonása a jövőalkotásba széles skálán mozoghat- a közléstől, a közös megvalósításig - olyan speciális módszerekkel, melyek segítik a tervezést demokratikus, célravezető, hatékony módon megvalósítani. Saját megfogalmazásomban: A közszférában folyó, normatív, a települési környezetet érintő olyan koncepció vezérelt jövőalkotás, melyben a közösség tudásának megosztásával és értékválasztásán keresztül - aktívan részt vesz. TÖRTÉNETE 5 Az újkor meghatározó történelmi eseményei tükrében A közösség, mint szabad individuumok cselekvő együttese a felvilágosodás korától lett saját sorsának és céljainak meghatározására képes és felhatalmazott. A korai modern kor ( 18. század második felétől ) volt a polgárosodás és polgári demokráciák létrejöttének kora, a nemzeti és ipari forradalmak időszaka,. A modern kor ( század fordulójától az 1960-as évekig) az ún. fordista gazdaság, tehát az erőforrás orientált, háborúkat kiszolgáló ipari tömegtermelés időszaka. Nyugat-Európában létrejöttek az első szakszervezetek, a szabad sajtó, bővült a választójog. Marx és Engels tanai hatására kialakultak a radikális 5 Forrás: Faragó László: Jövőalkotás Társadalomtechnikája - Dialóg Campus Kiadó, o. és Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó o. 7

8 társadalmi változásokat sürgető szocialista és anarchista politikai mozgalmak. Észak Amerika és nyugat Európa demokráciáitól eltérő fejődés tapasztalható a kommunista Oroszország a későbbi Szovjetúnió-, és az 1. világháború utáni vereség miatt a nemzetiszocialista ideológiába temetkező Németország diktatúrái alatt. Közép-Európa a 2. világháborúig a nyugat- európai, azt követően az 1980-as évek végéig a szovjet fejlődési vonalat követi. A 2. világháború után kialakult új földrajzi- és hatalmi átrendeződések következményeként a kétpólusú világrend fegyverkezési versenyhez, hidegháborúhoz vezetett, mely a nukleáris háborút sejtette USA és a Szovjetúnió között. Az 1960-as évek a közép-európai demokratikus forradalmait a szovjet hatalom leverte ugyan, de hatásuk hozzájárult a nagyhatalmak kiegyezéséhez. A vietnami háború befejezésében szerepet játszottak az amerikai polgárok milliós békedemonstrációi és a nyugateurópai diákok forradalmi megmozdulásai is. A posztmodern korszakban ( es évek) még a lecsengő hadviselés fenntartotta az iparosítási lendületet és a korábbi szemléletet úgy a NATO, mind a Varsói szerződés szövetséges államaiban, de a tudományos kutatások ( mikrobiológia, nanotechnológia, kvantumfizika, számítástechnika) eredményeképp a forradalmi elméleti változások történtek. A jelenkor ( 1980-as évektől napjainkig) világgazdasága korábbi -nyersanyag intenzív helyett tőke- és technológia intenzívvé vált. Kezdetét vette a piacorientált, globalizált ún. posztfordista termelési rendszer az internetes technológiának és a számítástechnikának köszönhetően. ( forrás dr. Bernek) Ez a gazdasági változás - kölcsönhatásban a társadalmi és hatalmi szintekkel- azokban is drámai átalakulásokhoz vezetett. A korunk globalizált világában a hálózatok, a kommunikáció, az információ, szolgáltatás és a felelősség kérdéskörei minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak. A kommunizmus bukása a Szovjetúnió hatalmának és társadalmi berendezkedésének visszavonulását hozta a kelet-európai államokban. Egyúttal maga az orosz nagyhatalom is megtört. A világ fejlett része egyneműen kapitalista államformát alkotott, Oroszország pedig másodvonalbeli nagyhatalommá esett vissza. Az USA a világ egyetlen szuperhatalmává vált, katonai dominanciájának ( öbölháború, délszláv válság) nem volt vetélytársa gazdasági értelemben pedig csak a kibővülő Európai Unió volt valamennyire egyenrangú. A szeptember 11-i események azonban az USA-t nagyhatalmi szerepében is megingatták. Az ún. új terrorizmus és az az ellen hirdetett harc, valamint a második öböl háború sok erőforrását leköti ugyan, de az Ázsiába kihelyezett gazdaságát is serkenti. Ennek a tovagyűrűző hatásnak is köszönhetően Kína vitathatatlanul a világ legerősebb gazdaságává nőtt, kulturális missziójával és népesedési politikájával a fejlett világ meghatározó tényezője lett. A jelenlegi gazdasági válságban a globalitás korábbi előnyei sok régióban hátránnyá fordultak. A hálózatok erősítésével, a lokalitás erősítésével ( pl. klaszterek kialakítása ) elméletben ezek a hátrányok kiküszöbölhetőek, és csillapíthatóak. Közép Európa államai, benne Magyarország az 1990-es évektől egy - a 2. világháború végével - megszakadt tőkés gazdasági és demokratikus társadalmi fejlődés 40 évét kényszerülnek folytatni. Természetesen ez nem lehetséges úgy, mintha hibernált álmából ébredt volna fel az ország demokráciája és csak a helyét és kapcsolódásait akarná megtalálni szűkebb és tágabb környezetében. Egy, a saját 8

9 belső értékrendjétől idegen berendezkedésbe szervezett, majd szétszélesztett társadalomnak és egy sikertelen kísérletnek minősített, majd egy időre magára hagyott gazdasági rendszernek kell a saját sikeres fejlődési pályáját megtalálnia. A közel fél emberöltőnyi diktatúra, annak tagadása és ezek hatásai kitörölhetetlenek a mai Közép-Európa köz - állapotából. Közösségi tervezés államaiban múltja Nyugat-Európa demokratikus A településtervezés témakörében a társadalmi részvétel kérdését és szükségességét elsőként Patric Geddes vetette fel a Teremtő városfejlesztés című munkájában (VTT 410) A témát a modernista tervezéselmélet és a 2. világháború. utáni városépítés gyakorlata a háttérbe szorította. Az 1960-a években, válaszul az újkor posztmodern korszakának történelmi eseményeire, politikai, gazdaságszerkezeti és filozófiai változásaira, a közösségek ügyek iránti érzékenysége és önszerveződő képessége, valamint a társadalmi kontroll igénye jelentősen megnőtt a jóléti társadalmakban. Az építészek és várostervezők ugyanakkor erősen bírálták a világháborút követő nagy léptékű városépítési akciókat és az elméleti alapjukat. A participáció kérdése a települések tervezésében újra napirendre került e kétirányú igény miatt, valamint mert: 6 a fejlesztési tevékenységek nem az adott régió erősségein alapultak; a helyi önkormányzatok és a célzott társadalmi csoportok nem támogatták a tervezett fejlesztést, és nem érezték magukat felelősnek; a fejlesztés előnyei nem értek el bizonyos sebezhető társadalmi csoportokat; a beavatkozások nem kapcsolódtak a végrehajtás, marketing vagy oktatás egyéb szerkezeteihez. Az 1980-as, 90-évek fordulójától a globalizálódó gazdaságban a fejlesztési forrásokért folytatott verseny felerősödött. A tervezés, és a terv a hatalom eszközévé vált. Ennek megfelelően a civil szféra ereje is megnőtt, részt követelt a döntéshozatalban magának. A közösségi tervezéssel az életkörülmények és az esélyegyenlőség javítását is megcélozták. Mindezt a gazdasági életben is alkalmazott hatékonysági követelmények érvényesülésével, de a szolidaritás és a méltányosság elveinek figyelembe vételével. A cél a fejlődés negatív hatásainak mérséklése és a társadalmi igazságosság növelése volt. A 20. század végére ezek a kihívások új elméleti alapok és árnyaltabb demokratikus játékszabályok keresését tették szükségessé. A közösség bevonásával zajló tervezési eljárás folyamata tulajdonképpen a felkínált normák érvényességét a széleskörű kommunikáció révén megállapítja és az erről szóló egyezséget létrehozza. Identitásépítés, konszenzuskeresés, viták generálása, érdekközvetítés és a társadalmi mobilizálás váltak a feladatokká; a legitimáció, a prioritások meghatározása, egyeztetése, valamint a döntéshozatal mikéntje váltak központi kérdésekké. Ezeknek az elveknek megfelelőek például az uniós URBAN, valamint a német Soziale Stadt programok. 6 Forrás: Az integrált vidékfejlesztés gyakorlata Magyarországon- Kézikönyv a részvételen alapuló tervezéshez VÁTI 2005., 9

10 Közösségi tervezés múltja Magyarországon A közösségi tervezés legjobban a hazai településtervezés és szabályozás történetén keresztül követhető nyomon. A 19. század a szabályozások kezdete. A magántulajdon gyakorlati érdekének érvényesülésnek megfelelően, az iparosítást és lakásépítést szolgáló útszabályozások és védelmek történtek. A közérdek fogalma ekkor kezdett kialakulni. A két világháború közötti időszak a tudatos urbanizáció korszaka, amikor a gyakorlat és az ehhez szükséges elméleti háttér is egyaránt rendelkezésre állt. A megerősödött polgári intézményrendszerre ( pl. Közmunkatanács) és a befektetői magánszférára támaszkodva előtérbe kerültek a társadalmi érdekek. A nagyvárosok szabályozásai, struktúratervei és jövőképei is ezt bizonyítják. Az 1945-től 1990-ig terjedő időszak a szocialista tervgazdálkodás marxista ideológiájú társadalmi tervezési időszaka, a területfejlesztés és területi szabályozás kezdetének korszak, melyben a korábbi magánszféra és magántulajdon szerepét az állam vette át. A közösséget is az állam képviselte, ennek megfelelően a döntésekből a civil szféra teljesen kiszorult. Ennek következtében a rendszerváltás körüli időszakban a legfőbb problémát az okozta, hogy:7 a fejlesztési tevékenységek fentről lefele irányultak, és politikai indíttatásból fogantak; a lakosság, a bürokraták és maguk a helyi tanácsok is hozzászoktak ahhoz, hogy nincs beleszólásuk a fejlesztési tervekbe; ezért mindenféle kezdeményezés megszűnt, engedelmeskedve fölfelé és elnyomóként megjelenve lefelé; vidéken kialakult a kettős gazdaság, a főmunka melletti proto-vállalkozás, azaz a maszekolás, a gmk-zás adott némi javulási lehetőséget amesterségesen alacsonyan tartott -életszínvonalban; bizalmatlanság uralkodott a köz- és a magánszféra közt; gyenge volt a civil társadalom; nem léteztek civil szervezetek és társulások, az önsegítség a családi, rokoni hálózatokra és közeli baráti körre korlátozódott. A rendszerváltást követően az újra piacivá vált gazdasági környezetben a társadalmi és szociális problémákra két ellentétes válaszlehetőség született a terület- és településrendezés tervezése kapcsán: az ún. szakértői tervezés és a közösségi tervezés A szakértői tervezés hívei a korábbi időszak szabályainak és gyakorlatának finomításával, míg a közösségi tervezés hívei a jó kormányzás ( Johannesburgi csúcs ) elvére és a többszereplős döntéshozatalra alapozott, a nyugat-európai modelleket követő módszer bevezetésével látták megoldani az aktuális problémákat. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvényt a jogszabályalkotók felruházták a közösségi részvétel formális elemeivel, de gyakorlatban nem történt meg a döntési mechanizmusok és tervhierarchia strukturális reformja. 7 Forrás: Az integrált vidékfejlesztés gyakorlata Magyarországon- Kézikönyv a részvételen alapuló tervezéshez VÁTI 2005., 10

11 A közösségi tervezés módszere az uniós csatlakozásra való felkészüléssel kezdett szélesebb körben a tervezői szakmán belül is ismertté válni. ( pl: Szerszámosláda című kiadvány, Pest Megye Önkormányzata főépítészi irodája, Csohány Klára vezetésével) Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után a közösség tervezésbe bevonása elvárt lett ( lásd: acquis communauteire) és jogszabályban - a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről, egyeztetésük és elfogadásuk rendjéről szóló 218/2009 (X.6.) Kormányrendeletben - előírt, de a mindennapi tervezési gyakorlatnak a mai napig nem szervesen a része. Ennek egyik fontos oka az, hogy a közösségi tervezést a szakmában sokan - tévesena korábbi szocialista társadalmi tervezéssel azonosították, így az az elméleti alapokig eltűnt a tervezési gyakorlatból. A másik, egyszerűbb ok az, hogy maga a tématerület nehezen szabályozható. A meghatározott egyeztetési és tájékoztatási kötelezettségek a tervezés szereplőinek meglehetősen nagy mozgásteret hagynak, ezért a nyilvánosság és a részvétel szintje nagymértékben függ a tervezőtől és a hatalmat gyakorló döntéshozótól. Tehát a jogszabály előírásainak betartása még nem jelenti azt, hogy minden az előírásoknak megfelelő tervezési folyamat valóban közösségi tervezésnek minősülhetne. ELMÉLETE A résztvevők csoportjai A közösségi tervezés többszereplős döntéshozás, olyan településrendezési társasjáték, melyben a játékosok, a tervezésben résztvevő összes személy és szervezet, mindegyikének pontosan szabályozott feladat- és eszközkészlet áll rendelkezésére. A játék tere a település fizika, társadalmi és gazdasági síkjai. A résztvevők az adott település vagy településrész rész választott képviselői, valamint a gazdasági szereplők (tulajdonosok, bérlők, befektetők), a lakosság, a használók érintett képviselői, illetve a megegyezést segítő külső szereplők ( közösségfejlesztő, facilitátor, mediátor, szakértők) A közösségi tervezésben résztvevő szereplőket feladataikat és szervezeti modelljüket a következő, 1. számú táblázat8 szemlélteti: ( egy magyarországi középvárosra vonatkoztatva, ideális szervezeti felépítés esetén, komplex köztérfejlesztés esetében.) 8 A táblázat több módszertani vonatkozás egybevetésével készült. Források: Studio Metropolitana :Módszertani kézikönyv közösségi tervezés a köztereken, avagy a közterek programozása Bardóczi Sándor, Giczey Péter: Kézikönyv a részvételi városmegújításról 11

12 1. táblázat. A közösségi tervezés résztvevői ÉRDEKCSOPORTOK ÖNKORMÁNYZAT SZEREPLŐK SZEREPEK Főépítész Tanácsadó, szakértő, szervező, lebonyolító Várostervező szociológus jogász Szakértői testület Közösségfejlesztő szervezet Folyamatszervező Várospolitikusok Irányító testület Képviselő testület/ közgyűlés SZERVEZETI EGYSÉGEK Döntés-előkészítő platform Döntéshozó testület FEJLESZTŐK Ingatlanfejlesztő Közgazdász Fenntarthatóság- és megvalósíthatóság szakértők HASZNÁLÓK Helyi lakosok Magánszemélyek, Civil szervezetek, Egyházak Közérdek képviselete Gazdaságossági platform Konzultatív platform Környékbeli Látogatók Turisták GAZDASÁGI SZEKTOR Helyi nagyvállalkozók Üzlettulajdonosok, vendéglátósok, szolgáltatók TERVEZŐK GAZDA SZERVEZETEK Helyi gazdaság képviselete Szakmai megvalósítás és kontroll Aktív partnerségi csoportok Menedzsment szervezet Önkormányzati-, vagy fejlesztői-, vagy vegyes tulajdonú gazdasági társaság fejlesztést irányító szervezet Egyesületek, klubok Társult szervezetek Megvalósítás, Fenntartás és Üzemeltetés platform Befektető, új tulajdonos saját szerkesztés. A közösségi tervezés a szakértői tervezés tükrében A jelenleg leginkább elterjedt városfejlesztési és tervezési gyakorlat a szakértői tervezés modellje alapján történik. Ezért a közösségi tervezés elmélete egyszerűbben kirajzolódik a két tervezési alapállás összehasonlításából. Megjegyzem, hogy a szakértői tervezés eszközeire is szükség van, illetve lehet a tervezési folyamat egészét tekintve, de a cél mindig az eszközök megfelelő egyensúlyának megtalálása az adott feladatnak megfelelően. 12

13 Három fő szerepet lehet elkülöníteni mindkét tervezés körében: a tervezőét ( a főépítész,,és a tervezők) a döntéshozóét ( döntéselőkészítő- és döntéshozótestület) és az érintetteket (használók, és a gazdasági szektor) A tervezési folyamatot segítők, mint negyedik szerepkör (szakértők, fejlesztők, közösségfejlesztők, és még néha a főépítész is ide tartozik a közösségi tervezésben ) a szakértői tervezés esetében nincsenek jelen. Összehasonlításban a szakértői tervezéssel a közösségi tervezésben: a tervező: sokkal inkább a különböző tudásformák összehangolásáért felelős, mintsem a konkrét megoldások diktálásáért; koordináló, kérdező szerepű ( katalizál, összehozza az érintetteket, párbeszédet generál), az elitista magatartás ( elhatárolódva kutató, elemző) helyett. az érintettek: együttműködő, tulajdonosi hozzáállásúak a közömbös, elfogadó vagy elutasító helyett. kreatív, analizálóak a reagáló, válaszoló szerep helyet; a döntéshozó: lehetővé tevő szerepet vállal a diktáló szerep helyett; döntési modellje hálózat szerkezetű, a piramis helyett. Kormányzást folytat az irányítás helyett. A döntést közösen hozzák meg, konszenzussal, nem egy kézben ( pl. polgármester) futnak össze a döntéshez szükséges információk. A célokat és eszközöket tekintve az alábbi táblázat foglalja össze a legfőbb különbségeket: 2. táblázat. A szakértői- és a közösségi tervezés jellemzőinek összehasonlítása Szakértői tervezés esetén Közösségi tervezés esetén A tervező célja : információ kinyerése, a terv helyi elemzés generálása, elfogadtatása mindenki számára megfelelő megoldások azonosítása a megrendelőnek és a szakmai a helyi érintettek követelményeknek megfelelő kompromisszumok, terv elkészítése megoldások, innovatív megtalálása, dokumentálása, kritériumoknak megfeleltetése A résztvevők célja: tudomásulvétel érdekérvényesítés A döntéshozó célja: irányítás kormányzás a döntés kézben tartása A tervezési eszközöket: a tervező választja és ismeri Az információáramlás: szakaszos, nem összefüggő közötti legjobb ötletek ezek szakmai való a döntési jogkör megosztása helyi érintettek is választhatják, illetve megtanulják halmozódó, összegződő 13

14 Szakértői tervezés esetén Közösségi tervezés esetén Az információ alacsony, átmeneti hozzáférhetősége: magas és többé-kevésbé állandó Az információ kezelése: a tervező kezében van, majd a közös, a helyi közösség tagjai dokumentációt a döntéshozók számára is rendelkezésre áll megkapják további felhasználásra Forrás: Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez, Településfejlesztési füzetek (1.)NFGM, VÁTI STÍLUSAI Csoportosítása a hatalom fejlettségi szintje alapján jellemzői és a demokrácia A közösségi tervezés módozatai a hatalomgyakorlás, az ideológia és intézményrendszer, a terv a szabad akaratot tükröző volta, a tervezőnek a hatalmi rendben elfoglalt szerepe, a közösség bevonódása szempontjaiból három fő stílus köré csoportosíthatóak. A felsoroltak a mai magyar területrendezés és településrendezés tárgyában történő tervezési folyamatban is létező stílusok.( pl. a tervutasítás hatékony a katasztrófa helyzetek kezelésére) A határok közöttük nem élesek és léteznek a kombinációik is. 3. táblázat. A közösségi tervezés stílusai A terv a tervutasítás: a terv minden. hatalomgyakorlás parancsoló, beavatkozó, centralizált, a diktatúrák eszköze, eszköze egy ideológia az alapja, mely célokra, normákra alapozott, hierarchia, tervlebontással fentről lefelé, a tervezési jogosultság szervezethez kötött, a közösség részvétele csak a végrehajtásban és politikai demonstrációkban. korporatív tervezés: a terv szervezetek közötti egyeztetés. kisszámú bürokratikus szervezet megosztottan, hierarchikus rendben vesz részt benne, intézményen belüli vélemények, célok egyeztetései a hatalmipolitikai játék részeként, bürokratizált, konzervatív szakértelem, a tervező a megbízónak elkötelezett, a laikus közösség, az okoskodó polgár teljes mellőzésével zajlik. 14

15 politikai tervezés: a terv indikáció. átlátható jogi és intézményi keretek között, hierarchiában működik, gyakorlatorientált tervezés, a stratégiai tervezés eszköztárával (pl..swot, portfólió, döntési folyamatok modellezése), de a közösségi stratégia az aktuális politikai érdekegyeztetés eredményét tükrözi, középpontjában a célok és stratégiák, akciók és eredmények, a tervező lehet a bürokrácián kívüli is, koordinál, de csak közvetetten befolyásolja a társadalmi és gazdasági szereplőket. Demokratizáljunk széles részvételen alapuló tervezés: a terv az elfogadottság, tervezzünk megteremtéséért. közvetlenül az a központi hatóság szerepe információátadási és technikai embereknek! segítségadó, a végrehajtás decentralizált, a terv a tervhierarchiába alulról felfelé integrálódik, a tervező független a bürokráciától- saját értékválasztással és elköteleződéssel, minden érintett bevonása a tervkészítés folyamatába. akciótervezés: problémára koncentrálva az ott és akkor lehetséges teendők meghatározása. helyi, kisléptékű, szociálisan érzékeny tervezés válságmenedzselésre, a gyors megvalósításért, de nem alkalmas komplex rendszerek tervezésére, a szituáció logikájából következik a tervezés módszere, A tervező szakmai és pszichológiai ismeretekkel és keretfelhatalmazással ( keretösszeg, cél) rendelkezik, a tervező tervkészítő, döntéshozó, katalizátor és moderátor egy személyben a probléma megoldásában, az érintettek aktív szerepvállalásával működik. Alakítsuk együtt tranzaktív tervezés: kölcsönös tanulási folyamat,a tervezés mint életünket szövegértelmezés és történetírás. partneri viszony létrehozás, a megbízó a prioritásokat, célokat és nem publikus információkat ad át a tervezőnek, innovatív, radikális eredményekhez vezet, nyitott és tanulásra kész, kompetens tervezőnek és résztvevőknek való. együttműködésre épülő tervezés: egyének és érdekcsoportjaik közötti kommunikáció. cél a konszenzus, azaz a közmegegyezés, valamint a győztes-győztes szituáció, de az érdekütköztetés nem kerülhető el itt sem, nem a tervező határozza meg az aktuális normákat és értékeket, hanem a tényeket a nyelv és a beszéd formájában rögzíti. Elemzések, felmérések helyett társadalmi atlasz, konszenzustáblák, vitafórumok, riportok készülnek, a gyakorlatban a kommunikáció hibái miatt torzít (ideális beszédszituáció nem létezik, irányított kommunikáció zajlik még a demokratikus intézményrendszerben is ), a politika visszaélhet vele ( lobbyk, klikkek hatásán keresztül ), a résztvevők tájékozottságához szükséges információ-szolgáltatás és a képességfejlesztés sikeressége is befolyásolja a hatékonyságát. (Forrás:2. Faragó László: Jövőalkotás Társadalomtechnikája - Dialóg Campus Kiadó, o.) 15

16 Fokozatai a bevonás szintjei alapján9 A közösségi tervezés alapvető kérdése, hogy az adott feladathoz, fejlesztéshez, illetve annak valamely szakaszához, érintettjéhez milyen mértékű és jellegű bevonást rendeljünk. A bevonás mértékének függvényében felállított szinteket szemlélteti a részvételi lépcső, a magas bevonástól az alacsony szintű felé haladva. Részvételi szint: partnerség: alapja a kölcsönös információcsere egyenrangú párbeszéd formájában. Elemzés, probléma megoldás, konszenzus keresés, akciótervezés, szervezeti rendszer alakítás, kivitelezői csoportok, és kollektív döntéshozatal jellemzi, ( pl. Budapest, Magdolna negyed, RÉV8 ) kezdeményezés: egy probléma megoldására a közös tevékenység kezdeményezése, forráskereséssel, tapasztalatcserével, társulások kiépítésével, önigazgatással. ( pl: Debrecen- Nagyerdő-terv, MagdeburgSalbkei könytár) Konzultatív szint: konzultáció: kérdésekre válaszolhatnak az érintettek, gyakran személyes jelenléttel, de általában csak tájékoztatásra alkalmas, delegáció: mint a konzultáció, csak képviselőn, szóvivőn keresztül, illetve munkacsoportokban valósul meg. Kioktató szint: informálás, mellyel a tervek tényszerű, egyoldalú tájékoztatása történik, a jogszabályban előírt minimumra törekedve, pl közszemlére tétellel, felmérés: előzetes véleménykutatás, kikérdezés, begyűjtés céljából pl.: helyi népszavazással. Manipuláció szint: betanítás: nincs bevonás. A leghíresebb modell a közösségi részvételre vonatkozóan az Arnstein -féle lakossági részvétel létra, melyben csak a létra legfelső három szintje jelenti a valódi közösségi részvételt, az alatt csak formális a szerepe a bevonásnak. 9Források: Nagy Béla: A település, az épített világ - B+V Kiadó o, Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez, Településfejlesztési füzetek (1.)NFGM, VÁTI Az integrált vidékfejlesztés gyakorlata Magyarországon- Kézikönyv a részvételen alapuló tervezéshez VÁTI 2005., ;) 16

17 4. táblázat. A bevonás szintjei, az "Arnstein-féle részvételi létra" alapján A bevonás módozatai : (a létra szintjei) Közösségi hatalom szintjei proaktív részvétel (bevonás) A részvétel modellje: ( létrafokok) közösségi irányítás A közösség által döntéshozó testület. ellenőrzött átruházott hatalmi funkciók Küldötti ellenőrzés, döntéshozatalban. jogi alapú partnerkapcsolat Jelképesség szintjei reaktív részvétel (befolyásolás) Részvétel hiánya példák Tárgyalásos döntéshozatal, résztvevők kompenzálásával. a kiengesztelés Közösségi tanácsadó testület döntési kompetencia nélkül. konzultáció Lakossági fórumokon megjelenő ötletek, megvalósulási garancia nélkül. információ A jogok ismertetése. terápia Az együttműködés hiánya, részvételnek álcázott csoportterápia. manipuláció A rendszerhez gépiesen alkalmazkodó tanácsadók, tervezők és PR a részvétel elkerülési lehetőségeinek keresése. Forrás: Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó 2010.: 410. o, Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoportjának kiadványa: Tervezz!Bátran! Közöd van hozzá!: 24. o. ALKALMAZÁSA okai10 Mint azt a történeti bevezetőben vázoltam, a közösségi tervezés a mai napig nem bevett gyakorlat, ennek három fő okát tártam fel: a tervezés általános megítélése, a döntéshozói hozzáállás, az IVS anomáliái. Az első oka a tervezés általános megítélésében rejlik. Sajnos a tervekkel, stratégiákkal kapcsolatban az általános vélemény még mindig az, hogy a papír mindent kibír. A fejlesztések szereplői, a befektetők, és maguk az önkormányzatok sem vallják magukénak, vagy nem ismerik a tervek tartalmát, értékrendjét. A mindennapi gyakorlatban, pl. a költségvetés-tervezésben, programalkotásban, de még a tervpályázati tervezésben sem veszik figyelembe a különböző szintű terveket. Ennek alapvető oka az lehet, hogy a tervek (teljesen, vagy részben) nem tükrözik az érintettek elképzeléseit, illetve a terv nem illeszkedik a térség, település fejlődési irányához, és más fejlesztésekhez sem 10 Forrás: Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez, Településfejlesztési füzetek (1.)NFGM, VÁTI

18 kapcsolódnak. Ennek hátterében a tervkészítés átpolitizáltsága (aktuál- és párt politika a szakmapolitika helyett), az önkormányzatok kiszolgáltatottsága a befektetőknek és a rövid távú előrelátás, a 4 éves ciklusban való gondolkodás állhat. A tervkészítésre gyakorolt befolyásolás mértéke a tervezőszakma képviselői szerint befektetői és önkormányzati túlsúlyú, amely mellett a lakosság befolyása eltörpül. ( lásd: 5. táblázat) 5. táblázat. A tervkészítésre gyakorolt befolyás mértéke időtáv Csoport ( n=255) átlag szórás Jelenlegi befolyás Önkormányzat Befektetők Helyi lakosság 4,0 4,3 1,7 1,3 1,3 0,7 Optimális befolyás Önkormányzat Befektetők Helyi lakosság 4,2 2,7 3,1 1,2 0,9 1,2 Forrás: Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó o. Az önkormányzati, befektetői és lakossági csoportok tervkészítésre gyakorolt befolyásának jelenlegi és optimális mértéke ( átlagérték a 10 pont-szétosztásos skálán) Az elemzés a fővárosi és Pest megyei településtervezőkkel és főépítészekkel készített felmérés alapján készült 2008-ban. A második ok a döntéshozók alapállásában rejlik, amiért a tervezéseiket nem közösségi részvétellel bonyolítják:. Nem ismerik a módszert és / vagy az abban rejlő lehetőségeket Ismerik, de nem alkalmazzák mert: saját ötleteik vannak és nem bíznak a közösség bölcsességében. Így csak minimális bevonást alkalmaznak a tervezésben, vagy csak a tervezés utolsó fázisában adnak tájékoztatást ötlettelenek és pályáznak, amire csak lehet, de akkor meg már általában nincs idő a stratégiai tervezésre. ( lásd IVS anomáliái) Félnek a NIMBY jelenségtől ( not in my backyard - a köz érdekében a magán érdeket nem veti alá az érintett, ugyanakkor a közösségi céllal egyetért) A harmadik ok az IVS anomáliái kapcsán keletkezett. Idézet egy ide vonatkozó kritikából 11: A jogszabályi háttérrel megtámogatott, a településfejlesztési koncepciókat kibontó (gyakorlatilag azokat részben felváltó) Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) azzal a helyzeti előnnyel rendelkezett, hogy konkrét tartalmi követelményeket (azaz egységes szerkezetet) rendelt a városfejlesztési irányok megfogalmazásához, és a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben integrálta az eltérő szemléletű mérnöki, gazdasági és társadalomtudományi szakmák ágazati szempontjait. A megszületett IVS ek azonban a valós (optimális) kidolgozási idejükhöz képest elégtelenül biztosított időkeret híján újból átléptek a korai bevonásban és az alulról építkezésben rejlő ehetőségeken és pusztán a melléjük rendelt városrehabilitációs pályázatok szükséges, gyorsan előállítandó mellékleteivé degradálódtak Az ilyen környezetben az önkormányzati fejlesztések gazdaságtalanok, pazarlók, 11 Forrás: Bardóczi Sándor, Giczey Péter: Kézikönyv a részvételi városmegújításról 14. o. 18

19 és a közösség tagjai nem becsülik az így kialakuló közvagyont, ami rongáláshoz, vandalizmus, és a fenntartás, üzemeltetés költségeinek növekedéséhez vezet. Feltételei Jogi, normatív feltételek: előírás, jogszabály a használatára vonatkozóan a következők: Az Aarhusi Egyezmény ( a csatlakozást kihirdette a évi LXXXI. törvény ), amely rendelkezik a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáféréséről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról. Alkotmányos jog az információ terjesztésének és megismerésének szabadsága. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, október 15-én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló évi XXVI. törvény, mely még nincs hatályban. E jogszabály rögzíti majd a helyi közügyekben való részvétel jogát és az azzal kapcsolatos intézkedéseket. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény( a továbbiakban Étv.), a közérdekű döntések és intézkedéseket megelőző nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés biztosítását írja elő. Pl a rendezési tervek véleményezési eljárása során. ( Étv. 9 (6)) A területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről, egyeztetésük és elfogadásuk rendjéről szóló 218/2009 (X.6.) kormányrendelet a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a tervezés közösségi szemléletének elmélyítésére, a tervek társadalmi beágyazottságának növelésére, új elvárásokat támaszt a tervezői munkával szemben. A rendelet a tervezési folyamathoz illeszkedő módszertani előírásokat is tartalmaz, melyek integrálják a közösségi tervezés néhány alapvető megközelítését is (pl. ún. partnerségi terv készítése). Az Alkotmány jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló évi CXXXI. törvény felhatalmazása alapján született meg a 01/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók közzétételéről és véleményezéséről. Ennek az új jogszabálynak az önkormányzati joganyagai nem tartoznak hatálya alá. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet ( a továbbiakban OTÉK) mellékletében a településrendezési tervek véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek listáját tartalmazza, de egyéb érintettek köréről nem ejt szót., ezért az OLÉH kiadott egy útmutatót a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásához. (Körmendy, 2007), melyben pontosítja az OTÉK mellékletét. Az Étv. 9 (6) és a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. 19

20 törvény 8. (5)bek. a helyben szokásos módon történő közzétételre ( kihirdetés és írásos értesítés) hivatkozik, amit az adott önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának kell/ kellene meghatároznia. Kidolgozott, követhető módszertan: rendelkezésre áll, például a VÁTI, az EUKN és Studio Metropolitana, az Ecorys, a Közösségfejlesztők Egyesülete kiadványai, melyek az interneten is elérhetők. 12 Erőforrások: Idő: legalább fél éves, és akár 4-5 évig tartó közösségi tervezési folyamat is lehetséges. Egy mai önkormányzati fejlesztési rutinban és a hazai pályázati rendszerben ez az időigény luxusnak és szinte irreálisnak számít. Információ: talán a legfontosabb eleme a tervezésnek. Pontos, közérthető, lényegi kell legyen. Pénz: hazai viszonylatban a lebonyolításban résztvevő közösségfejlesztő egyesületek, alapítványok általában pályázati forrásból ( Pl. Norvég Civil Támogatási Alap) finanszírozzák a tervezést. Egyszerűsítené a gyakorlat használatát, ha egy pl. regionális pénzügyi alapból közvetlenül lehetne a tervezéshez szükséges összegeket lehívni. A köz- és magánszektor együttműködésére azonban szolgál egy angolszász fejlesztési modell is, az ún. BID ( Buisness Improvement District, ebben a felek megállapodása alapján a vállalkozók helyi adó formájában hozzájárulnak a fejlesztésekhez, melyről a képviseletükkel és vezetésükkel működő önkormányzati és magán tulajdonú gazdasági társaság dönt. ) Szakértelem: a képzés és módszertan már rendelkezésre áll számtalan formában és szervezetnél ( lásd normatív feltételek), de véleményem szerint szükség lenne egy szintén angolszász példa alapján- felállított tervezést segítő hálózatra is. Kommunikáció: a tervezés tipikus kommunikációs szakadékainak áthidalására kell törekedni.( A szakmabeliek és laikusok-, tervezők és nem tervezők-, valóság és reprezentáció-, hatalomgyakorló és gyenge-, valamint tervezők és használók közötti szakadékok13 Ennek eszközei következők: Közös munkanyelv, és játékszabályok ismerete és elfogadása a résztvevőktől. Ezt szolgálják a különféle továbbképzések, szemináriumok, melyeket pl. közösségfejlesztéssel foglakozó alapítványok, szervezetek végeznek. Szakzsargon mentes, lényeget tükröző, hétköznapi, szemléletes megfogalmazások alkalmazása a szakmai feladatok bemutatásánál. A grafikus ábrázolások a fogalmak szöveges magyarázata helyett. Illusztrációk, modellek a valósághű ábrázolásért, de nem a valóságot helyettesítően. 12 Hivatkozásokat lásd részletesen az irodalomjegyzékben. 13 Forrás: M. Carmona, T. Heath, T. Oc, S. Tiesdell: Public Places, Urban Spaces Architectural Press o. 20

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A közösségi tervezés, mint válasz a területfejlesztés aktuális kihívásaira. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A közösségi tervezés, mint válasz a területfejlesztés aktuális kihívásaira. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A közösségi tervezés, mint válasz a területfejlesztés aktuális kihívásaira Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A hazai közszféra fejlesztési gyakorlatának hiányosságai A térségek

Részletesebben

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása Társadalmi integráció Közösségi tervezés, participáció HOGYAN? Módszertan, A közösségi tervezés alapelemei Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia A közösségi tervezés lehetőségei a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztésben Vázlat Ditzendy Károly Arisztid 1. Közösségi fejlesztés,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Helyi részvételen alapuló (közösségi) tervezés. Sain Mátyás Tervező-elemző VÁTI Kht. Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság

Helyi részvételen alapuló (közösségi) tervezés. Sain Mátyás Tervező-elemző VÁTI Kht. Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság Helyi részvételen alapuló (közösségi) tervezés Sain Mátyás Tervező-elemző VÁTI Kht. Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság 1 LEADER Liaison Entre Actions de Développement de l Economie Rurale Akciók

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı A nemzetközi példa: Main Street mozgalom A sikeres beavatkozás kulcsa: hatpontos megközelítés a szervezés

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság Jánossomorja Város Önkormányzata Polgármesterétől 19./ E L Ő T E R J E S Z T É S a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Partnerségi egyeztetés szabályainak

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Manager-leader mix TARTSAY REGŐ. vezetői attitűdelemei összevetve a vállalat elvárásaival

Manager-leader mix TARTSAY REGŐ. vezetői attitűdelemei összevetve a vállalat elvárásaival anager-leader mix TARTSAY REGŐ vezetői attitűdelemei összevetve a vállalat elvárásaival Tervezés-célmeghatározás Feladatorientáció az elvégzendő feladatra koncentrál Tervezés során a múlt eredményeiből,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Város Tér Menedzsment. 2010. március 31. Demeter Anna, Studio Metropolitana

Város Tér Menedzsment. 2010. március 31. Demeter Anna, Studio Metropolitana Város Tér Menedzsment 2010. március 31. Demeter Anna, Studio Metropolitana Tartalom 1. Mi is az a Tér Menedzsment? 2. Miért jó, ha ezt itthon is meghonosítjuk? 3. Az egyesület célja 4. Az egyesület tevékenysége

Részletesebben

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN DR PALLAI KATALIN egyetemi docens, az Integritás Tanácsadó képzés szakmai vezetője 2014.09.21. 1 INTEGRITÁS Pallai, 2015: Párbeszéd, normák és az argumentatív

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Tabdi Község Képviselő-testülete 2015. március 18-án a Tabdi Közös Önkormányzati Hivatalban megtartott üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Tabdi Község Képviselő-testülete 2015. március 18-án a Tabdi Közös Önkormányzati Hivatalban megtartott üléséről TABDI KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 5/2015. sz. ülés J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Tabdi Község Képviselő-testülete 2015. március 18-án a Tabdi Közös Önkormányzati Hivatalban megtartott üléséről Jelen vannak:,

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Répássy Helga1 - Szabó Gyöngyi2 - Paulik Mónika3- Salamin Géza4 Feladat A Budapesti Műszaki

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben