Zala György egyház művészeti alkotásai

Átírás

1 4_ProhászkaLászló_ZalaGyörgy egyházmüvészeti alkotásai_layout :47 Page 822 PROHÁSZKA LÁSZLÓ 1953-ban született Budapesten. Művészeti író. Leg - utóbbi írását számunkban közöltük. 1 Ybl Ervin: Zala György művészete. Magyar Művészet, 1937/ Borbás György: A millennium szobrásza. Zala György. Kossuth, Budapest, 1999, Zala György új szoborműve. Vasárnapi Újság, december 28., Szmrecsányi Miklós: Visszapillantás az Orsz. M. Képzőművészeti Társulat 50 éves múltjára. Művészet, 1911/ és MNG ltsz.: MNG ltsz.: 60.7-N. 7 Fény és árnyék. Zala György pályája és művészete. Vitrin, Zalaegerszeg, 2014, Zala legújabb szoborműve. Vasárnapi Újság, október 25., 706. Zala György egyház művészeti alkotásai A 19. és 20. századi hazai historizmus szobrászatának kiemelkedő alakja április 16-án született Alsólendván, Mayer György néven. Több mint negyven éven át először Fadrusz János, majd Stróbl Alajos mellett ő volt Magyarország egyik legfoglalkoztatottabb szobrásza. A bécsi Képzőművészeti Akadémián 1879-ben Edmund von Hellmernél, 1 majd 1880-ban Münchenben folytatta tanulmányait ban nevét Mayerről Zalára változtatta, 2 itthon már ezen a néven ismerte meg hazája. Egyik legszebb korai alkotása a Mária és Magdolna. Jézus édesanyja vigasztalóan magához emeli a lábához boruló szerencsétlen nőt. A szuggesztív erejű alkotás a müncheni Képzőművészeti Akadémia kiállításán is feltűnést keltett, és elnyerte az intézmény ezüstérmét. A méreteiben monumentális alkotás tökéletes harmóniát és eleganciát sugároz; nemzetközi viszonylatban is kiemelten jelentős mű. Az alkotást még gipsz változatban 1884-ben kiállították a budapesti Műcsarnokban, 3 ahol megkapta a Képzőművészeti Társulat 200 aranyas művészi díját. 4 Az alkotást ezt követően fehérmárványba faragták, a szobor ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona től letétként Pécsett, a Püspöki palota belső előterében található, vörös - márvány talapzaton, szemben a főlépcsővel. Az elhelyezés szerencsésnek mondható, mivel a nagyméretű biztonsági üvegfalon át bármely érdeklődő akár belépés nélkül is megtekintheti. Magdolna fejének bronzból öntött változata a Nemzeti Galériában található. 6 A Magdolna-fej fehér márványból faragott másolata, Fájdalom címmel, a zalaegerszegi Városháza dísztermét ékesíti. 7 A Mária és Magdolna sikere után első jelentős köztéri megbízatása a Huszár Adolf által megkezdett Aradi vértanúk emlékmű befejezése volt 1890-ben, amely országos elismerést hozott számára csakúgy, mint gróf Andrássy Gyula 1906-ban felavatott budapesti emlékműve. Az 1888-ban elhunyt Angyelics Germán görögkeleti szerb patriarcha és metropolita, főrendiházi tag portréját görögkeleti egyházi megrendelésre, 1891-ben mintázta Zala. A carrarai márványból készült mellszobrot a Szerém vármegyei Karlócán, a szerb gimnázium újonnan létesített épülete dísztermében állították fel. 8 Az 1898-ban meggyilkolt Erzsébet királyné bécsi Kapucinus kriptában lévő egyszerű szarkofágja mellé Zala az uralkodó hoz- 822

2 4_ProhászkaLászló_ZalaGyörgy egyházmüvészeti alkotásai_layout :47 Page Polgár Géza: Magyar emlékmű Erzsébet királyné sírján. Vasárnapi Újság, augusztus 26., Gigi Beutler: Die Kaisergruft bei dem PP Kapuzinern zu Wien (Kapuzinergruft). Verlag Beutler-Heldenstern, Wien, 2011, Szakács Béla Zsolt: Másolás és újraalkotás: a pécsi altemplomi lejáratok domborművei. Ars Hungarica, 2005/ Bibliai jeleneteket ábrázoló domborművek újrafaragása 12 Szakács Béla Zsolt: A pécsi altemplomi lejáratok domborművei. In Heidl György Raffay Endre Tüskés Anna (szerk.): Echo simul una et quina. Tanulmányok a pécsi székesegyházról. Kronosz Pécsi Egyházmegye, Pécs, é. n., Dercsényi Balázs: Pécs, Székesegyház. TKM 5. füzet, Budapest, 1979, Gerecze Péter: Pécsi székesegyház. Horánszky Viktor, Budapest, 1893, 77. zájárulásával, 1900-ban monumentális síremléket készített, magyar közadakozásból. A királyné és Rudolf trónörökös sírja között üresen lévő helyre a művész töviskoszorús oltáron lévő kereszt mögött álló Mater Dolorosa alakját mintázta, feje körül glóriával. Mária két karját vigasztalóan terjeszti ki a kereszt fölött. Az oltár elé bronzból öntött barokk imazsámoly került, két angyallal. Az alkotást a királyné kedvenc virágaiból vadrózsa, ibolya, szegfű, rózsa, mályva, margaréta, krizantém font bronzból öntött, két méter átmérőjű bronzkoszorú ölelte körül. Az emlékművet augusztus 25-én Vaszary Kolos hercegprímás szentelte fel Széll Kálmán miniszterelnök és harminctagú magyar hölgybizottság jelenlé té - ben. 9 A síremlék nem sokáig állt a helyén: 1916-ban az alkotás helyére az elhunyt I. Ferenc József szarkofágja került. Zala György alkotásából csak a Madonna bronzszobra maradt meg, amely ma az I. Ferenc József, Erzsébet és Rudolf hamvait őrző helyiségből nyíló kápolnában található. 10 Bár az oltár a helyén van, a helyiség alig őrzi kápolna jellegét, hiszen ma már itt is sírok találhatók: Zita királyné és fia, Károly Lajos, valamint Habsburg Ottó és felesége szarkofágja, továbbá IV. Károly király mellszobra van a teremben. A Madonnaszobor az egyik oldalfal előtt áll, alacsony vörös márvány talapzaton, kereszt, bronzkoszorú és az angyalos imazsámoly nélkül. Jelenlegi elhelyezése esetlegesnek tűnik, jól érzékelhető, hogy az alkotás nem ide készült. Pécsett 1882-ben kezdődtek meg a dóm újjáépítési munkálatai. A Du lánszky Nándor püspök által kitűzött cél, a székesegyház román kori állapotának visszaállítása során az addig befalazott altemplomi lejáratok környezetében kiemelkedő művészettörténeti jelentőségű igaz, sok esetben töredékes állapotú domborművek váltak láthatóvá. Az a döntés született, hogy az eredeti 12. századi alkotások kőtárba kerülnek, és helyükre másolatokat kell készíteni, Czobor Béla képi rekonstrukciója alapján ben Zala Györgyöt bízták meg az ó- és újszövetségi bibliai jeleneteket ábrázoló domborművek újrafaragásával, aki 1891-re készült el a munkával. 11 Zala műveinek sikeréről megoszlottak a vélemények. A domborművek színesre festése már a keletkezéskor is vitatott volt. A másolatokat Zala eredetileg nem akarta színezni, 12 végül a belső összhatás kedvéért a kifestés mellett döntöttek. A korabeli értékelések elismerték a munka művészi színvonalát, a 20. századi kritika viszont szigorúbban ítélt. Dercsényi Balázs kevéssé sikerültnek, merevnek és élettelennek tartotta őket. 13 A székesegyház 19. századi újjáépítése során nem csak a domborművek rekonstrukcióját készítette Zala. A középkori Szent Kereszt oltár helyén felállított baldachinos Népoltár domborművét ugyan megszabott stílusban, de már a maga elképzelése szerint alkothatta. Zala itt a keresztrefeszítés tényét adja, kitűnően utánozva a román stíl eszejárását, sőt a technikai gyarlóságokat is méltatta az alkotást Gerecze Péter. 14 A mű középpontjában a megfeszített 823

3 4_ProhászkaLászló_ZalaGyörgy egyházmüvészeti alkotásai_layout :47 Page 824 Szent István-oltár 15 Csorba Csaba: Pécs. Panoráma, Budapest, 1983, évi törvényczikkek. Corpus Iuris Hungarici Magyar Törvénytár. Franklin Társulat, Budapest, 1897, Gábor Eszter: Az ezredéves emlék. Schickedanz Albert Millenniumi emlékmű koncepciójának kialakulása. Művészettörténeti Értesítő, 1983/ Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Mérnökök Nyomdája, Budapest, 1939, Lyka Károly: Szobrászatunk a századfordulón. Corvina, Budapest, 1983, Kovács Dénes: A magyar kiállítás sikere Párisban. Vasárnapi Újság, augusztus 26., Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Budapest Székesfőváros, Budapest, 1934, 359. Krisztus látható, mellette kétoldalt Mária és Magdolna, illetve egyegy imádkozó angyal. Fennmaradt korabeli fénykép a dombormű színesre festés előtti állapotáról. Ezen látható, hogy eredeti állapotában plasztikailag sokkal erőteljesebb az alkotás. Így igaza lehetett a művésznek, amikor a domborművek festése ellen emelt szót. A déli mellékhajó Szent István-oltára középső fülkéjében az első magyar király aranyozott bronzalakja áll. Fején a Szent Korona, jobb kezében jogar, bal kezében országalma, oldalán kard, a feje fölött glória tündököl. Mellette kétoldalt egy-egy imádkozó angyal. A szobrok fölötti medallionok képei Szent István életének legfontosabb jeleneteit ábrázolják. Ugyancsak Zala műve a Jézus Szíve kápolna márványbetétes oltárán lévő Jézus Szíve-szobor. A plasztikailag igényesen kivitelezett, aranyozott alkotás méltósággal visszafogott stílusával harmonikusan illeszkedik neogótikus környezetéhez. A dóm belső terébe két gyertyatartó angyal-alakot is mintázott, és az altemplomban lévő Szent sír oltár alatti Holtan fekvő Krisztust ábrázoló szobor is az ő alkotása. 15 Alkotói tevékenysége hivatalos állami elismerését jelentette, hogy a Ferenc József-rendnek 1896-ban lovagkeresztjét, 1907-ben pedig középkeresztjét kapta az uralkodótól. Az Országgyűlés az évi VIII. törvénycikk rendelkezéseivel a magyar honfoglalás ezredik évfordulója emlékét hét vidéki honfoglalási emlékoszlop, a Szépművészeti Múzeum, a budavári Szent István szobor felállítása mellett a budapesti Millenniumi emlékművel kívánta megörökíteni. 16 A Magyarország egyik jelképének számító, Hősök terén álló Ezredéves emlékmű szobrászati díszítésére 1895-ben Zala György kapott megbízást, 17 aki a nagyszabású vállalkozásba a korszak több kiváló szobrászát is bevonta. A Schicke danz Albert tervezte kolonnádok között álló uralkodók közül négy (Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás, Mária Terézia és I. Ferenc József) Zala alkotása, a többieket más művészek mintázták. Zala György készítette viszont az oszlopsor párkányzatát díszítő Háború, illetve a Béke allegóriáját, valamint a túloldalon álló Munka és Jólét, illetve a Tudás és Dicsőség szobrát, továbbá a hét vezér lovas alakját. Zala műtermében készült a szobrok alatt elhelyezett valamennyi dombormű. 18 Az emlékmű központi eleme a 36 méter magas korinthoszi oszlop tetején elhelyezett Gábriel arkangyal, aki jobb kezében a Szent Koronát, baljában az apostoli kettős keresztet emeli magasba. Zala külön is kiállította a Műcsarnokban, s akkor rendkívül kedvezően hatott szép mintázása s legjobb oldaláról mutatta mesterének tehetségét írta a műről Lyka Károly. 19 Az alkotást az 1900-as párizsi Világkiállításon Grand Prix-vel tüntették ki ben felkerült a hatalmas obeliszk tetejére az arkangyal, 21 amely máig meghatározó eleme az emlékműnek. Zala György számos síremléket is készített. A Kerepesi úti temetőben több egyházi vonatkozású alkotása található. A Csukássi József sírjára 1893-ban mintázott nőalak az 1884-ben alkotott Mária 824

4 4_ProhászkaLászló_ZalaGyörgy egyházmüvészeti alkotásai_layout :47 Page Ybl Ervin: i. m Tóth Vilmos: Síremlékművészet. Városháza, Budapest, 2006, Borbás György Papp Gábor (szerk.): i. m. 16. Szmrecsányi Pál mellszobra 25 Ing. Jozef Bujňák polgármester úr közlése a szerzőnek. 26 i. m. 108., Vasárnapi Újság, június 23., címlap. A Wampetich család síremléke 28 Tóth Vilmos: A Kerepesi úti temető II. rész. Budapesti Negyed, 1999/ i. m és Magdolna kompozícióból Magdolna alakja, csak fordított beállítású, jobbról balra dőlő testhelyzetű, némileg módosított kivitelben. (Ezzel a szobrával az 1894-es antwerpeni kiállításon aranyérmet nyert a művész.) 22 Lukács Antal sírjára 1912-ben a Mária és Magdolna szobor bronzból öntött másodpéldánya került ben Zala áthozatta a felszámolásra kerülő vízivárosi temetőből édesanyja, Mayer Ferencné hamvait a Kerepesi úti temetőbe, és Leontina nővére földi maradványaival együtt itt helyeztette örök nyugalomra. A közös sírra bronzból öntött keresztet és koszorút készített. 24 Az 1908-ban elhunyt Szmrecsányi Pál nagyváradi püspök hamvait kívánságára szülőfalujában, a felvidéki Sáros megyei Darócon helyezték örök nyugalomra, az Alexandriai Szent Katalin templom kriptájában lévő családi mauzóleumban. 25 A püspök bátyja, Szmre - csányi Miklós, a Képzőművészeti Társulat titkára felkérésére Zala 1909-ben mellszobrot mintázott a főpap síremléke számára. A művész hermelines palástban, azon viszont mindössze egyszerű mellkereszttel mintázta meg főpapot. A Foerk Ernő tervezte, 26 márvány ból faragott neobarokk építészeti háttér és az életnagyságú mellszobor tökéletes összhangot alkot. Az emlékjel felső részén Szmrecsányi Pál püspöki címere és latin jelmondata: Nec temere, nec timide (Sem vakmerően, sem félve). A szép emlékjel ma is teljes épségében áll eredeti helyén, a daróci templomban. Beniczky Gézánénak Kétegyházán a katolikus templom kertjében álló sírjára 1912-ben készített neobarokk bronzszobrán szárnyas angyal ölel magához egy fiú- és egy lánygyereket. 27 (Benicz - kyné született Almásy Mária grófnő 32 évesen halt meg és két árvája maradt.) A talapzat felirata: Beniczky Gézáné Almásy Mária grófnő, született: 1861 jan.1. Meghalt 1893 okt. 3. Égbe szállott angyal őrködjél fölöttünk. A Wampetich család síremlékét 1924-ben készítette a Kerepesi úti temetőbe. 28 A sírboltot álló Madonna bronzszobor díszíti, amelynek előterében ugyancsak bronzból öntött kompozíción két angyal térdel imazsámoly mellett. A Mária-szobor és az imazsámolyos angyalok bronzalakja méretében és anyagában tökéletesen megegyezik a bécsi Kapucinus kriptába, Erzsébet királyné sírjára készített alkotással. (Nem egyedi eset, hogy neves hazai szobrász fontos alkotásáról temetőbe készít másodpéldányt. Azonban az ország elhunyt királynéja síremlékére mintázott szoboralakoknak huszonnégy évvel később egy pesti vendéglős család sírboltján való másolati felhasználása kevéssé nevezhető elegáns megoldásnak.) Gróf Eszterházy Károly egri püspök születése kétszázadik évfordulója tiszteletére, 1925-ben az egri Líceum előcsarnokában avattak monumentális megjelenésű emléktáblát, Szmrecsányi Lajos egri érsek megrendelésére. A Wälder Gyula tervezte neobarokk emlékjel felső részén lévő medallionba Zala készítette el Eszterházy portréját. 29 Az Árkay Aladár és Árkay Bertalan tervezte, 1932-ben felszentelt budapesti városmajori Jézus Szíve plébániatemplomban az oldal- 825

5 4_ProhászkaLászló_ZalaGyörgy egyházmüvészeti alkotásai_layout :47 Page Ritoók Pál: Városmajori plébániatemplom. TKM Egyesület 556. füzet. Budapest, 1997, Rosch Gábor: Hegyvidéki épületek. Hegyvidék Lapkiadó, Budapest, 2005, hu/hazai/szobormegaldas -veszpremi-arpad-haziszent-margit-templomban#lightbox/1/ ( ) Bronzkoszorú Prohászka Ottokár emlékére 33 Mária Vida: Pharmacy Museums of Hungary. Hungarian Siciety for the History of Medicine Semmelweis Institute, Budapest, 1984, MNG ltsz.: N. Csernoch János szarkofágja kápolnákat összekötő keresztúti folyosót a diadalívtől kétoldalt egy-egy szobor zárja le. Jobb oldalon a korábban épült szomszédos kistemplomból áthozott Jézus szíve szobor áll. 30 Zala György ben készített alkotása 1933-ban került jelenlegi helyére. 31 A romantikus hangvételű alkotás stílusbeli különbözősége ellenére jól illeszkedik a modern templomtérbe. A mögötte lévő vörösmárvány falfelület jól kiemeli a mintázás szépségét. Gipszmintája Veszprémbe, az 1938-ban épült Árpád-házi Szent Margit templomba került. A mintát 2011-ben márványba faragták, és ma a templom egyik ékessége. 32 (Az alkotás a veszprémi neobarokk környezetben jobban megtalálta helyét, mint eredetije a városmajori modern templombelsőben.) Prohászka Ottokár székesfehérvári püspököt április 1-jén szónoklat közben érte agyvérzés a pesti belvárosi Egyetemi templom szószékén. Másnap, április 2-án elhunyt. A szószék melletti falfelületen még halála évében nagyméretű, bronzból öntött koszorúval örökítették meg emlékét, amelyet gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter megrendelésére Zala készített. Klebelsberg mindig nagy figyelmet fordított az egyházi műemlékek megőrzésére, és súlyt helyezett az építészeti harmóniára. Az Egyetemi templom barokk stílusának egységét sem kívánta megbontani. Valószínűleg ezért esett a választás a hazai neobarokk szobrászat legtekintélyesebb képviselőjének számító Zala Györgyre. A rózsából, krizantémból, olajágból és pálmából álló koszorú két szalagja egyikén a Prohászka Ottokár / a nagy magyar egyházi szónok / emlékének, a másikon A magyar vallás / és közoktatásügyi / miniszter / szöveg olvasható. Az impozáns megjelenésű emlékjel harmonikusan illeszkedik a templom stílusához, viszont a belső tér arányaihoz képest némileg túlméretezettnek tűnik. Az Egyetem téren lévő, 1926-ban nyílt Pázmány Péter Gyógyszertár belső terének kisméretű szoborfülkéjébe 1928-ban mintázta Zala Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek karakteres mellszobrát. 33 A remekül kivitelezett portré ma is eredeti helyén látható ben egyedi kivitelű Pietàt alkotott a művész. A rusztikusan megformált fehér márványtömbbe ágyazott bronz domborművén Mária összekulcsolt kézzel öleli magához Krisztus elomló testét. A magas plasztikájú, szép kompozíció drámai erővel érzékelteti az anyai fájdalmat. A különleges technikai formában kivitelezett műalkotás 1932-ben került közgyűjteménybe, ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. 34 Az 1927-ben elhunyt Csernoch János hercegprímás fehérmárvány szarkofágját 1932-ben készítette az esztergomi Bazilika számára. A síremlék központi része az egyházfő márványból faragott fekvő alakja, imára kulcsolt kézzel, fején püspöki süveggel. Fölé aranyozott fényű, bronzból öntött hatalmas angyal-alak kezével magyar címeres zászlót borít a bronzkoszorúval díszített szarkofágjára. A koszorú szalagjának felirata: A történeti Magyarország nagy herczegprímásának / a 826

6 4_ProhászkaLászló_ZalaGyörgy egyházmüvészeti alkotásai_layout :47 Page Kontsek Ildikó: Nagy időkben hű pásztor. Csernoch János síremléke az esztergomi bazilikában. Műemlék védelem, 2010/ Borbás György: i. m Diós István (főszerk.): Magyar Katolikus Lexikon. XVI. kötet. Szent István Társulat, Budapest, 2010, 455. Egyházművészeti alkotásainak értékelése 38 Farkas Zoltán: Zala György. Nyugat, 1937/ i. m Borbás György: Zala György. Lendvai Füzetek Lendavski Zvezki 15. (1996) Lendvai Kepe Zoltán: Zala György Lendván. Lendva, 2009, 69. és 73. trianoni Magyarország. A fehérmárvány síremlék önmagában nemesen elegáns hatást keltene. A súlyos bronz díszítőelemek (angyal, zászló, koszorú, szalag) szinte rázúdulnak a szarkofágra és háttérbe szorítják a sírszobor mintázásának szépségét. A síremlék amelynek építészeti részét Foerk Ernő tervezte eredetileg a Szent István vértanú kápolna északi fala mellett állt ben azonban áthelyezték az altemplomba, a kripta nyugati oldaltermébe. 35 Az évi Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon szerepelt Zala György Júdás című alkotása, ennek leírása és további sorsa azonban ismeretlen. 36 Hivatalos elismerések és kitüntetések a legmagasabb fórumokról érkeztek számára: 1924-től kormányfőtanácsosi címmel ruházták fel, a Magyar Tudományos Akadémia 1930-ban tiszteletbeli tagjává választotta, 1931-ben az elsők között kapta meg korának legrangosabb hazai művészeti elismerését, a Corvin-láncot. 37 Zala György július 31-én hunyt el. Az akadémikus emlékműszobrászat és a hazai neobarokk szakmailag felkészült mestere volt. Ugyanakkor nem tartozott a művészi útkeresés pártolói közé. Pályája első felében remek alkotásokat, máig sikeres emlékműveket (Aradi vértanúk, Andrássy lovas szobor, a Millenniumi emlékmű szobrai) készített. Egész életében mindvégig kiváló portrétista volt. Az első világháborút követően művészete némileg konvencionálissá, esetenként sablonossá vált. Egyházművészeti alkotásait ugyan ez a kettősség jellemzi. A Mária és Magdolna szobor és a Szmre csányisíremlék igazi remekmű. Az 1920-as, 1930-as években mintázott kompozíciói tartalmi erőtlenségét neobarokk stíluselemek markáns ismétlésével, nem egy esetben aránytalanul nagy méretekkel kívánta ellensúlyozni. Sehogysem tudta megérteni és méltányolni azt a megújhodást, mely képzőművészetünkben a millennium után kezdődött és végül mégis diadalt aratott írta róla Farkas Zoltán a Nyugatban. 38 Hamvait a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Születése 150. évfordulóján Zala György emlékévet tartottak, amelynek keretében síremlékét megújították, és nyugvó porai mellé áthozták felesége hamvait a Farkasréti temetőből. 39 A ma Szlovéniához tartozó Lendván példás módon ápolják emlékét: 1986-tól emlékszobája van a várban, december 6-án emléknapot tartottak tiszteletére, 2008-tól köztéri mellszobor, egykori szülőháza helyén 2009-től emléktábla őrzi nevét. 41 Egyházi vonatkozású alkotásai közül a világszínvonalon is kiemelkedő Mária és Magdolna, továbbá az ihletett szépségű Szmre - csányi-síremlék mellett egész Magyarország és a magyarság egyik jelképévé vált a Millenniumi emlékmű obeliszkjén lévő Gábriel ark angyal. 827