Jeles évfordulók Holló Barnabás szobrászművész 150 éve Stróbl Alajos tanítványaként Epreskert Holló Barnabást domborműveket

Átírás

1 Jeles évfordulók Holló Barnabás szobrászművész 150 éve, május 16-án született Alsóhangonyban (Borsód-Abaúj-Zemplén megyében) és november 2-án halt meg Budapesten. Tanulmányait a budapesti iparművészeti iskolában kezdte Stróbl Alajos ( ) tanítványaként. Az iskola (ma Képzőművészeti Egyetem) az Andrássy út 69. alatt épült meg 1875-ben, Rauscher Lajos tervei alapján, a kivitelező Kolbenhain József volt. A kora eklektikus sarokház az Izabella utca sarkán áll, a homlokzaton sgrafitto-díszes mintázata Scholtz Róbert munkáját dicséri. (1871-ben alakult meg a Mintarajziskola és Rajztanárképző, melynek első igazgatója Keleti Gusztáv volt. Festőket, szobrászokat, grafikusokat, restaurátorokat és rajztanárokat képeztek. A tanulmányi idő 5-7 év volt. Tanárok voltak itt Ferenczy Károly, Lyka Károly, Rudnay Gyula, Vaszary János, Szőnyi István, Ferenczy Béni, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pátzay Pál és más jeles mesterek. Ma is hozzá tartozik az Epreskert, ahol főként szobrász osztályok kaptak helyet. (Az Epreskertben a barokk kálvária felújítása óta a Budapesti Városvédő Egyesület évente tart kulturális rendezvényeket.) Holló Barnabást a millennium környéki évtizedekben a magyar történelem közismert és népi alakjai megformálásának egyik jelentős szobrászaként ismerjük. Olyan fontos realista domborműveket alkotott, mint ami a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását megelőző történelmi pillanatot ábrázolja (1893.nov.3, 170x140 cm-es bronz relief). Az Akadémia neoreneszánsz épületet december 15-én avatták fel, idén decemberben ünnepli 150 évfordulóját. Tervezője Stühler Frigyes, az építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette. A kivitelező Diescher Antal volt. A tudós társaságról 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen hangzott el megajánlás Széchenyi István ( ) gróftól. Az MTA falának külső domborművén szereplő urak 1827-ben Magyar Tudós Társaság néven Pozsonyban ültek össze először. (Díszruhában balról jobbra: Kolozsváry Miklós, Balogh János, Szoboszlai Pap István, Döbrentey Gábor, Máriássy István,

2 Takáts Gáspár, Bartal György, felsőbüki Nagy Pál, gróf Dessewffy József, gróf Andrássy György, Vay Ábrahám, gróf Széchenyi István, Platthy Mihály, gróf Károlyi György, gróf Eszterházy Miklós, báró Wesselényi Miklós, báró Perényi Zsigmond látható.) 1914-től az MTA földszinti díszlépcsőházának keleti oldalfalánál áll Holló Barnabás márvány domborműve: Erzsébet királyné koszorút helyez el Deák Ferenc ( ) ravatalára. A domborművet 1980-ban távolították el. Előbb a hátsó lépcsőházban pihent, majd Gödöllő jelentkezett érte, és a város múzeumába került ban Ráday Mihály kérésére Kosáry Domokos, az MTA elnöke visszahozatta óta ismét eredeti helyén látható. A folyosón áll Mikszáth Kálmán ( ) mellszobra, aki modellt ült neki. Ezt a művét 1910-ben készítette el. A budapesti ferences templom (Belváros) oldalfalán 1895-től látható az árvízi hajósról készült Wesselényi emléktábla. (Az márciusi pest-budai nagy árvíz mentésében részt vettek Wessselényi Miklós bárón (1796 Zsibó-1850 Pest) kívül sokan mások. Bártfai László a Károlyi család titkára, István főherceg, Landerer János könyvkiadó, Mátray Gábor, Prónay Albert báró, Ráday Gedeon gróf, Szapáry Sándor gróf, Eötvös József és Dániel bárók és révészek. József nádor Lónyai Jánost nevezte ki árvízi biztosnak. A Duna vízszintje a 19. században három alkalommal emelkedett 8 m fölé (1850,1838,1876-ban). Ekkor a vízmagaság 929 cm, az előző 1775-ös is 864 cm volt. A Duna Bécsig befagyott, a jégtorlaszok bajt hoztak később Csepelnél is. A jeges ár nagy károkat és emberveszteséget okozott ház Pesten, 204 Budán dőlt össze. 153 ember halt meg, ebből 151 Pesten. Ebben a hősies küzdelemben a mentési munkálatokat a báró vezette. Kollár Ferenc korabeli rézmetsző szomorú munkái is megörökítették az eseményeket.) Ennek a mentésnek állított emléket Holló Barnabás. A domborművét az 1900-es párizsi világkiállításon is bemutatták.(itt Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek magyar történelmi pavilonjait kell megemlíteni, ami a millenniumi kiállításunkhoz hasonló kisebb

3 méretű épületekből állt. A szervezésben még Fischer József és Fittler Kamill is közreműködtek. Ezen a kiállításon Holló más nagynevű szobrászok társaságában szerepelt: Fadrusz János, Ligeti Miklós, Zala György, Kallós Ede, Telcs Ede Stróbl Alajos a mestere, Kiss György, Tóth István.) A Corvin téren a Vízivárosban áll Lajos kútja. Millacher Lajos emeltette hálából a Székes Fővárosnak. A megrendelő vagyonos budai polgár, Kacsa utcai szódavíz gyáros volt, 20 ezer Ft-ot (néhányan 10 ezret írnak) hagyott a városra, hogy ebből díszkutat állítsanak fel, és tervpályázatot írjanak ki. (Pályázott még Lechner Ödön, Ligeti Miklós, Telcs Ede, Árkay Aladár (Ő tervezte a Budai Vigadót is, ami között épült fel a téren.) Összesen 21 pályamű érkezett, amit jan. 1-ig lehetett beadni. I. díj 1000, a II. díj 600 korona volt. Előírták, legyen rajta Millacher arcképe és Lajos kútjának nevezzék ban, harmadszorra, Holló nyerte el a megbízást. A kutat 1904-ben november 19-én vette át a főváros. A szobor talpazata mészkő, az alak bronzból van. 2,65 m. A kút összesen 4,25 m magas. Nimród bibliai alakját ábrázolja ősmagyar viseletben vadászat közben, kürttel a szájában, a vitéz lábánál ivásra készülő kutyával. A mellvéddel körülvett alsó és a középső medence tömör kő, az utóbbi oroszlánfejes vízköpőkkel van díszítve. A két medencét rövid, tömör oszlopok támasztják alá. A szobor és környezete műemlékvédelem alatt áll. A Köröndön 1902-ben felállított Bocskai István szobrát áthelyezték a Millenniumi kolonnádra 1955-ben I. Ferdinánd helyére. (Ugyancsak átvitték Bethlen Gáborét is, akit ifj. Vastag György alkotott, III. Károlyt lecserélve.) Zrínyi Miklós a szigetvári hősé ma is ott áll, Pálffy János szobrát összetörték. Ma Szondy György, Bottyán János és Balassi Bálint szobrait láthatjuk még a Köröndön. (Az első eredeti köröndi alkotások, ahhoz a 10 szoborhoz tartoztak, melyeket Ferenc József adományozott a főváros szépítésére, saját házi pénztárából.) Budapesten és azon kívül is sok történelmi személyiségünk szobrának elkészítésére kapott felkérést: Tompa Mihály: Rimaszombat 1902 és Sárospatakon az iskolakertben 1896, bronz. Kossuth Lajos: Ajka és Balatonalmádi 1904 és Losonc A

4 mellszobrát Szinérfalván, Máramaros megyében, okt. 3-án avatták fel. Vay Ádám: Rákóczi kapitányának síremléke Vaja 1906, Bocskai István: Debrecen 1906, Hajdúböszörmény 1907 (ez másolata a pestinek). Vajda János: Vál 1908, II. Rákóczi Ferenc: Balatonalmádiban, vörös kő talpazat, rajta a Rákócziak családi címerével, az álló alak bronz, 1918 után avatták fel. (A szobrot Millisits Máté közlése szerint a Jungfer műhely öntötte.) Az urakat megkapáltató Mátyás király: Sajógömör Magas talpazaton álló bronz, egész alakos szobor, kezében kapával, valószínű ez az egyedüli ilyen királyszobor a világon. Greguss Ágost: Budapest Körösi Csoma Sándor bronz szobra az MTA épületében, 1898, 56 cm-es Ruszt József költségén készült ben részt vett Pesten meghirdetett zilahi Wesselényi szoborpályázaton is ben Széchenyi emléktábláját leplezték le. A Városligetben a Stefánia útnál állt a 180 cm-es, egész alakos bronzból készült Toldi szobra a viaskodó farkasokkal 1928-tól. Sajnos a háború során elpusztult. Tervben volt Ferenc Józsefnek egy lovas szobra a Várpalota előtt, de helyette Róna József szobrászunk Savoyai Jenő ( , hadvezér, a zentai győző 1697) lovas szobrát állították fel. Erzsébet királynénak pedig a Várkertbe terveztek lovas szobrot, de ez sem valósult meg. A Hauszmann és Ybl- féle várpalotának díszítésében is részt vett: Előörs és tépett zászló, 1904 stb. A Parlamentben (Steindl Imre tervezte, épült ) is kapott díszítőszobrászati megbízásokat. Részt vett a Piarista rendház (nemrég lett újból felújítva, Pesti Barnabás u. 1. neobarokk épület, Hüttl Dezső tervezte ) díszítő szobrainak elkészítésében is, más alkotókkal együtt. (Radnai Béla, Vass Viktor, Damkó József, Istók János). Megemlítem, hogy II. Rákóczi Ferenc kassai síremlékének a pályázatát is megnyerte, de a kivitelezési problémák és korai halála (52 évesen), meggátolta a kivitelben. Kisplasztikái: Furulyázó juhász kutyával, bronz, Ivó kuruc 1900, bronz 37 cm-es, Egy hű barát, Kinizsi, II. Lajos, és, Szondy Árpád zeneakadémiai tanár, II. Rákóczi Ferenc bronz 50 cm-es lovas szobra, kuruc vitéz lovas szobra zászlóval, 80 cm-es, bronz. Gróf Dessewffy József Kazinczy levelét olvassa, ülő bronz szobor 1898, 56 cm. Népszerűséget szerzett a kisplasztikákon kívül kisebb méretű életkép és állatszobraival is, ezek részben a Magyar Nemzeti Galériában láthatóak. A Műcsarnokban 1918-ban, hagyatéki kiállítását rendeztek emlékére. Ybl Miklós 1879-ben tervezett Várkert bazár alsó árkádsorában 1884-től műtermeket alakítottak ki. Először Stróbl Alajos költözött ide, majd később Fadrusz János kapta meg a műtermét, utána Ligeti Miklós, Holló Barnabás, Füredi Richárd és sokan mások is dolgoztak a 20 műteremben. Később Rubetzky György ( ) szobrász is nála, majd Ligetinél is dolgozott 1905 körül. Holló Barnabás szobrai jól illeszkednek a historizmus idején felépült házakhoz és terekhez. Kortársai között is elismert helye volt, Wesselényi domborműje még Párizsba is kikerült. A kor legnagyobb mesterének, Stróblnak tanítványaként biztos kézzel nyúlt kőhöz, bronzhoz egyaránt. A századfordulón a fontosabb közintézmények, Parlament, várpalota, piaristák rendházának belső díszítési munkálataiban is közreműködött. Ma is megilletődve állunk meg alkotásai előtt. Egykori lakhelye 1906-tól a Frankel Leo u A házon emléktábla van. Sírja a Farkasréti temetőben parcellában található családtagjaival együtt.

5 Végül megemlítem még Marhenke Vilmos jó képességű épületdíszítő kerámia szobrászt ( ), akiről a 100 éves évforduló kapcsán a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény előadással emlékezett, és ősszel kiállítást rendeznek a Körgalériában. dr. Horváth Péterné