EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG

Átírás

1 Ref. Ares(2017) /05/2017 EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG Egészségügy és élelmiszer-biztonság ellenőrzés és elemzés DG(SANTE) MR VÉGLEGES JELENTÉS A MAGYARORSZÁGON NOVEMBER 15. ÉS NOVEMBER 24. KÖZÖTT A NEM ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZEREK ELSŐDLEGES ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MIKROBIÁLIS BIZTONSÁGOSSÁGÁRA VONATKOZÓ HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK RENDSZERÉNEK ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL LEFOLYTATOTT ELLENŐRZÉSRŐL Az illetékes hatóság által adott tájékoztatás alapján a jelentéstervezetben szereplő ténybeli hibák kijavítása megtörtént; a magyarázatok lábjegyzetként jelennek meg.

2 Összefoglalás Ez a jelentés annak a Magyarországon végzett ellenőrzésnek az eredményeit ismerteti, amelyre november 15. és november 24. között került sor az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság által közzétett munkaprogram részeként. Az ellenőrzés célja az volt, hogy értékelje egyrészt a nem állati eredetű élelmiszerek elsődleges előállítását érintő mikrobiológiai szennyeződések megelőzése érdekében az élelmiszer-higiénia területén végzett hatósági ellenőrzések rendszerét, másrészt pedig a csírák és a csíráztatásra szánt magvak nyomonkövethetősége területén végzett hatósági ellenőrzések rendszerét, beleértve az alkalmazandó mikrobiológiai kritériumokat és a csíratermelő létesítmények engedélyezését. Összességében a jelentés megállapítja, hogy létezik egy hatósági ellenőrzési rendszer, amely a nem állati eredetű élelmiszerek elsődleges előállítását így a csírák termelését is érintő mikrobiológiai kockázatokkal foglalkozik. Figyelembe veszik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos véleményében megállapított kockázati rangsort, és megfelelő ellenőrző listát dolgoztak ki a hatósági ellenőrzésekhez; e lista első ízben a salátatermesztés területén került alkalmazásra, és fokozatosan kiterjesztik az ellenőrzés hatókörébe tartozó valamennyi elsődleges termékre. A nem állati eredetű élelmiszerek mikrobiológiai elemzésére szolgáló hatósági mintavétel kielégítő módon szerveződik és kerül végrehajtásra. A hatósági laboratóriumok megfelelő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy megbízható analitikai eredményeket biztosítsanak az ellenőrzés hatóköre szempontjából releváns, élelmiszerből származó kórokozók kimutatása céljából. A hatósági ellenőrzések megszervezésének és végrehajtásának egyes hiányosságai azonban kihatnak az illetékes hatóságok azon képességére, hogy az élelmiszer-vállalkozók esetében ellenőrizzék kötelezettségeik teljesítését. Mindeddig az illetékes hatóságok különösen a csíratermelő létesítmények esetében nem alkalmazták következetesen a csíráztatásra szánt magvak és a csírák előzetes mikrobiológiai vizsgálatára vonatkozó jogi előírásokat, a csíráztatásra szánt magvak termelőire pedig nem vonatkoznak hatósági ellenőrzések. A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg az illetékes hatóságok számára a feltárt hiányosságok korrigálása és az ellenőrzési intézkedések végrehajtásának elősegítése érdekében. II

3 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Cél és hatókör Jogalap Háttér-információk Megállapítások és következtetések Vonatkozó nemzeti jogszabályok és iránymutatások A hatósági ellenőrzések megszervezése és végrehajtása Az illetékes hatóságok és a hatósági ellenőrzésekhez szükséges források kijelölése Élelmiszeripari létesítmények nyilvántartásba vétele/engedélyezése A hatósági ellenőrzések rendszere és hatóköre Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzések végrehajtása Hatósági mintavételi eljárások Laboratóriumi teljesítmény Az ellenőrzési tevékenységek elvégzésének és jelentésének eljárásai Élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer Általános következtetések Záróértekezlet Ajánlások...25 III

4 A JELENTÉSBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Rövidítés Magyarázat E. coli Escherichia coli EFSA ÉMNRL ÉTbI EU FM ISO KIH Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Európai Unió Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organisation for Standardisation) Központi illetékes hatóság L. monocytogenes Listeria monocytogenes NÉBIH NTI RASFF-rendszer STEC VTEC Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer Shiga-toxin-termelő Escherichia coli Verocitotoxin-termelő Escherichia coli IV

5 1 BEVEZETÉS A jelentés tárgyát képező ellenőrzésre november 15. és november 24. között került sor Magyarországon az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság tervezett munkaprogramjának részeként; az ellenőrzést az említett főigazgatóság két ellenőre, valamint egy uniós tagállam nemzeti szakértője hajtotta végre november 15-én nyitóértekezletre került sor a Földművelésügyi Minisztérium (FM) képviselőinek, valamint az ellenőrzés céljával és hatókörével kapcsolatos hatósági ellenőrzésekért felelős központi és regionális illetékes hatóságok képviselőinek részvételével. Az értekezleten az ellenőrzést végző csoport tisztázta az ellenőrzés célkitűzéseit és menetrendjét, a központi és regionális illetékes hatóságok pedig bemutatták az ellenőrzési rendszereket. Az ellenőrzést végző csoportot az FM egyik képviselője kísérte az ellenőrzés során. 2 CÉL ÉS HATÓKÖR Az ellenőrzés célja a következők értékelése volt: a nem állati eredetű élelmiszerek elsődleges előállítását érintő mikrobiológiai szennyeződések megelőzése érdekében az élelmiszer-higiénia területén végzett hatósági ellenőrzések rendszere és a csírák 1 és a csíráztatásra szánt magvak nyomonkövethetősége területén végzett hatósági ellenőrzések rendszere, beleértve az alkalmazandó mikrobiológiai kritériumokat, a csíratermelő létesítmények engedélyezését és a behozatalok ellenőrzését. Hatókörét tekintve az ellenőrzés a nem állati eredetű élelmiszerek beleértve a csírázásra szánt magvakat és a csírákat elsődleges előállítását érintő mikrobiológiai szennyeződések megelőzését szolgáló élelmiszer-higiéniai hatósági ellenőrzéseket vizsgálta. Az ellenőrzés során a hatósági ellenőrzések, az ellenőrzési eljárások és a mintavételi teljesítmény tervezését és végrehajtását értékelték. 1 Csírák : a magvak csíráztatásából nyert termékek, amelyek vízben vagy egyéb közegben fejlődnek, amelyeket még a valódi levelek megjelenése előtt begyűjtenek, és amelyek egészben fogyasztandók, beleértve a magot is. Lásd a 208/2013/EU rendelet 2. cikkét. 5

6 E célból az ellenőrzést végző csoport alábbi helyszíneket látogatta meg: 1. táblázat: Ellenőrző látogatások és értekezletek Látogatások/értekezletek Megjegyzések Illetékes hatóságok Központi szint 2 Regionális/helyi szint 2 Nyitó- és záróértekezlet a következők képviselőivel: FM Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság (ReFI) NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság (ÉTbI) NÉBIH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (NTI) Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium Megyei kormányhivatalok Zala Megyei Kormányhivatal Pest Megyei Kormányhivatal Laboratóriumok A nem állati eredetű élelmiszerek hivatalos vizsgálatát végző állami laboratóriumok Élelmiszer-vállalkozók 2 ÉMNRL Regionális Élelmiszerlánc-mikrobiológiai Laboratórium Bogyós termesztése gyümölcsök 1 Szamócatermesztő gazdaság Leveles zöldségek 2 Leveles zöldségeket termesztő gazdaság Zöldségtermesztés 1 Salátát, káposztát és sárgarépát termesztő gazdaság A csíráztatásra szánt magvak A csíráztatásra szánt magvak csomagolásával és csomagolásával és 1 értékesítésével foglalkozó élelmiszer-vállalkozó kiskereskedelmével (beleértve az online értékesítést is) foglalkozó vállalkozók Csíratermelő létesítmények 2 Engedélyezett csíratermelő létesítmények 6

7 3 JOGALAP Az ellenőrzést az európai uniós jogszabályok általános rendelkezései és különösen a 882/2004/EK rendelet 45. cikke alapján hajtották végre. Az ellenőrzés felülvizsgálta a különböző uniós jogi aktusoknak való megfelelést; e jogi aktusok teljes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. Az e jelentésben említett uniós jogi aktusok alatt adott esetben az utolsó módosított változatok értendők. 4 HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK Az élelmiszerekből vagy takarmányokból eredő, az emberi egészséget közvetlenül vagy közvetve veszélyeztető kockázatok meglétére vonatkozó információk az Európai Bizottság élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerén (RASFF) keresztül kerülnek terjesztésre az összes tagállam és az exportáló ország részére történő értesítések útján és 2014 között világszerte 370 ilyen értesítést adtak ki gyümölcsökben és zöldségekben található kórokozókra vonatkozóan; ezek közül három Magyarországról származó, nem állati eredetű élelmiszerekkel volt kapcsolatos. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos véleményeket fogadott el a nem állati eredetű élelmiszerek jelentette kockázatról, amelyek a következő címen tekinthetők meg: Az EFSA megállapította, hogy a nem állati eredetű élelmiszereket számos formában fogyasztják, és azok szinte minden étkezés fő összetevői közé tartoznak. E típusú élelmiszerek esetében gyakran fennáll annak a kockázata, hogy nagy járványkitörések kapcsolódnak hozzájuk, mint például 2011-ben a verocitotoxin-termelő Escherichia coli (VTEC) O104 baktériummal történő fertőzés. A nem állati eredetű élelmiszerek, illetve az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásához kapcsolódó emberi megbetegedések incidenciájának tekintetében összehasonlító felmérést végeztek, hogy az említett két élelmiszercsoport esetében meghatározható legyen a relatív incidencia. A közötti adatok alapján a kitörések 10%-a, az esetek 26%-a, a kórházi tartózkodások 35%-a és a halálesetek 46%-a kapcsolódott nem állati eredetű élelmiszerekhez. Amennyiben a évi VTEC O104 kitörésére vonatkozó adatokat figyelmen kívül hagyjuk, a kitörések 10%-a, az esetek 18%-a és csupán a kórházi tartózkodások 8%-a, illetve a halálesetek 5%-a kapcsolódott nem állati eredetű élelmiszerekhez. Az EU-ban 2008 és 2011 között emelkedett a nem állati eredetű élelmiszerekhez kapcsolódó bejelentett kitörések, esetek, kórházi tartózkodások és halálesetek száma. Annak érdekében, hogy az EU-ban beazonosíthatók és rangsorolhatók legyenek azok a speciális élelmiszer kórokozó kombinációk, amelyek a leggyakrabban kapcsolódnak nem állati eredetű élelmiszerek fogyasztásából eredő emberi megbetegedésekhez, egy modell kidolgozására került sor, amely hét kritériumon alapszik: az élelmiszer és a kórokozó közötti kapcsolat szorossága a zoonózisok uniós monitoringja ( ) során nyert, az élelmiszerből eredeztethető kitörésekre vonatkozó adatok alapján, a betegség incidenciája, a betegség okozta teher, dózis-reakció viszony, a fogyasztás, a szennyezettség előfordulási gyakorisága, 7

8 valamint a kórokozók szaporodási képessége az élelmiszer tárolása közben. Az élelmiszer kórokozó kombinációk rangsorát az alábbiak vezették: nyersen, salátaként fogyasztott leveles zöldségek/salmonella spp. és norovírus; gumós és száras zöldségek, paradicsom, dinnyefélék, csírák/salmonella spp; friss hüvelyesek (hüvelyben is), friss gabona/patogén Escherichia coli (E. Coli). Az EFSA számos tudományos véleményt fogadott el azon kórokozók közegészségügyi kockázatairól, amelyek a nem állati eredetű élelmiszereket megfertőzhetik. A nem állati élelmiszerekben előforduló kórokozók emberre jelentett kockázatainak csökkentését célzó konkrét lehetőségek tekintetében az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy az érintett növényeket termelő gazdasági szereplők számára az elsődleges célnak az élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek megfelelő végrehajtásának beleértve a helyes mezőgazdasági, higiéniai és gyártási gyakorlatok követését kell lennie. Ezeket az élelmiszer-biztonsági irányítási rendszereket a termelőtől a fogyasztóig terjedő élelmiszerlánc teljes egészében, megszakítás nélkül alkalmazni kell, és azoknak a mikrobiológiai veszélyforrások széles skálájának ellenőrzésére kell irányulniuk. A különböző kórokozók tekintetében az elsődleges termelés során, a növekedési szakaszokban vizsgált növények szennyeződését befolyásoló kockázati tényezők a következőket foglalják magukban: Környezeti tényezők, különösen az éghajlati viszonyok (pl. heves esőzések), amelyek következtében a kórokozók nagyobb mértékben kerülhetnek át a szennyvízből vagy a szennyvíztisztítóból kifolyt vízből az öntözővízforrásokba vagy a mezőkre. Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt trágya vagy komposzt alkalmazása. Szennyvízzel szennyezett víz öntözés vagy mezőgazdasági vegyszerek például gombaölő szerek felvitele céljából történő alkalmazása a mezőgazdaságban. Kapcsolat olyan állati rezervoárokkal, amelyek (házi vagy vadon élő) állatai kijárhatnak a szántóföldekre. Szennyeződés és keresztszennyeződés a betakarítók, az élelmiszert kezelők vagy a felszerelések révén betakarításkor vagy betakarítás után. A STEC 2011 májusában Unió-szerte bekövetkezett kitöréseit követően az EFSA tudományos véleményt fogadott el a magvakban és csírákban előforduló Shiga-toxin-termelő E. coli (STEC) és más patogén baktériumok által jelentett kockázatokról. Az EFSA-jelentés szövege a következő honlapon érhető el: A májusi kitörések legvalószínűbb okaként a csírák fogyasztását határozták meg. Több mint 4000 esetben jelentettek emberi megbetegedést, és 55 halálesetet jelentettek. Véleményében az EFSA azt a következtetést vonta le, hogy a csírákkal összefüggő járványkitörések legvalószínűbb elsődleges forrása a magvak bakteriális kórokozókkal történő megfertőzése volt. A csíráztatás során alkalmazott magas páratartalom és kedvező hőmérséklet miatt a száraz magvakon jelen lévő bakteriális kórokozók megsokszorozódhatnak a csírákon. 8

9 Tekintettel a jelentős mértékű kitörések számára, valamint a nem állati eredetű elsődleges termékekre vonatkozó RASFF-értesítések nagy számára, az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság úgy határozott, hogy sorozatos ellenőrzéseket végez a tagállamokban a nem állati eredetű élelmiszerek elsődleges előállításával kapcsolatban. Magyarországon ez az első ilyen tárgyú ellenőrzés. Magyarország jelentős mezőgazdasági termelőnek számít. 5 MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 5.1 VONATKOZÓ NEMZETI JOGSZABÁLYOK ÉS IRÁNYMUTATÁSOK Jogi előírások Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke. Megállapítások 1. A közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabályokat nemzeti rendelkezések és iránymutatások egészítik ki. Emellett a hatályos nemzeti jogszabályok a 852/2004/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghatározzák a kis mennyiségű elsődleges termékek közvetlen értékesítésére vonatkozó követelményeket. A kis mennyiségű élelmiszerekre, továbbá azok előállításának és értékesítésének feltételeire vonatkozó, valamint a nem állati eredetű élelmiszerekkel foglalkozó létesítmények számára bizonyos eltéréseket engedélyező szabályok (52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet). A rendelet hatálya nem terjed ki a csírákat termelő létesítményekre. 2. E nemzeti jogszabály értelmében az említett szabályoknak megfelelő gazdaságok nem kötelesek nyilvántartásba vételüket kezdeményezni, és nem terjednek ki rájuk az ellenőrzés hatálya alá tartozó hatósági ellenőrzések. Az áruk forgalomba hozatala esetén azonban nyilvántartásba kell vetetniük magukat a települési jegyzőnél (mint kereskedelmi hatóságnál), aki értesíti a megyei kormányhivatalt. 3. Jelenleg még kidolgozás alatt áll egy, a gyümölcs- és zöldségtermesztésben alkalmazandó helyes mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó olyan iránymutatás, amely tájékoztatást nyújt az elsődleges termelőknek a mikrobiológiai szennyeződések megelőzéséről. Az illetékes hatóság szerint a helyes mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó információkat a vizsgálatok során terjesztik. A nemzeti jogszabályokkal és iránymutatásokkal kapcsolatos következtetések 4. A közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabályokat hatályos nemzeti jogszabályok egészítik ki, amelyek eltérést engedélyeznek a kis mennyiségű nem állati eredetű élelmiszereket elsődleges termelés keretében előállító kistermelők számára. 9

10 5.2 A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK MEGSZERVEZÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA Az illetékes hatóságok és a hatósági ellenőrzésekhez szükséges források kijelölése Jogi előírások A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 4. cikkének (5) bekezdése Megállapítások 5. Az alábbi linken elérhető Magyarország országprofilja, amely a nemzeti hatóságok által benyújtott információk alapján áttekintést ad a Magyarországon működő ellenőrzési rendszerekről: 6. Az ellenőrzés hatókörébe tartozó központi illetékes hatóság (KIH) a budapesti székhelyű NÉBIH. A NÉBIH feladata az FM döntéshozatalának támogatása, valamint ellenőrzési tervek, eljárások és iránymutatások kidolgozása a megyei kormányhivatalok számára. 7. A központi szintű koordinációs feladatokat a NÉBIH két igazgatósága, az NTI és az ÉTbI közösen látja el. 8. A NÉBIH-NTI központi szinten felelős az elsődleges termelés területén végzett vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok koordinálásáért (a csíratermelő létesítmények és a csíráztatásra szánt magvak csomagolásával foglalkozó létesítmények kivételével). A mezőgazdasági termelőknek, a zöldség- és gyümölcstermesztő létesítményeknek, a csíráztatásra szánt magvakat termelő létesítményeknek és a csíráztatásra szánt magvak importőreinek az ellenőrzését megyei szinten a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági, növény- és talajvédelmi főosztályai vagy élelmiszerláncbiztonsági és földművelésügyi főosztályai végzik. 9. A NÉBIH-ÉTbI központi szinten felelős a csíratermelő létesítményekre és a csíráztatásra szánt magvak csomagolásával foglalkozó létesítményekre irányuló vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok koordinálásáért. 10. Magyarországon megyénként egy, azaz összesen 19 megyei kormányhivatal létezik. A megyei kormányhivatalokat egy kormánymegbízott vezeti; a kormányhivatal tizenöt szakosított főosztályból/irodából áll, amelyek közül három foglalkozik élelmiszerellenőrzésekkel: az élelmiszerlánc-biztonsági, növény- és talajvédelmi főosztály, az élelmiszerlánc-biztonsági és földművelésügyi főosztály és a népegészségügyi főosztály. 11. Helyi szinten a közigazgatási rendszer 198 járási kormányhivatalból áll. E kormányhivatalokon belül összesen 82 járási élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztály található. Minden egyes járási élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztály átlagosan 2 3 kormányhivatalnak dolgozik. 12. Megyei szinten (a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági, növény- és talajvédelmi főosztálya/élelmiszerlánc-biztonsági és földművelésügyi főosztálya) és/vagy helyi szinten (járási élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztály) élelmiszermérnökök vagy állatorvosok foglalkoznak a csíratermelő létesítmények és a 10

11 csíráztatásra szánt magvak csomagolásával foglalkozó vállalkozók ellenőrzésével, valamint a csíráknak és a csíráztatásra szánt magvaknak a kiskereskedőknél történő ellenőrzésével. 13. Az élelmiszerek ellenőrzés céljából történő hivatalos mintavételét ellenőrök végzik. A hatósági laboratóriumok elvégzik a hivatalos minták vizsgálatát és a vizsgálati eredmények értékelését. A hatósági laboratóriumokat a KIH jelöli ki. 14. A KIH bemutatta a személyzet képzésével kapcsolatos dokumentumokat az ellenőrzést végző csoportnak ban regionális szinten öt képzést tartottak a csíráztatással kapcsolatos hatósági ellenőrzésekről. Ezeken a NÉBIH-ÉTbI által szervezett képzéseken a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági, növény- és talajvédelmi főosztályainak/élelmiszerlánc-biztonsági és földművelésügyi főosztályainak, valamint a járási kormányhivataloknak összesen 240 ellenőre vett részt. A képzések témája elsősorban a csírákra vonatkozó szabályozás volt, de kitértek az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság csírákkal kapcsolatos legutóbbi ellenőrzéseinek eredményeire is. Ami az elsődleges termelés ellenőrzését illeti, évente kétnapos képzéseket szerveznek a növényekkel foglalkozó ellenőrök számára. A leveles zöldségekkel kapcsolatos mikrobiológiai biztonsági kérdésekkel 2015-ben foglalkoztak. A képzést a NÉBIH-NTI szervezte meg a megyei kormányhivatalok helyi ellenőreinek részvételével. 15. A csíratermelő és csomagoló létesítményekben végzett hatósági ellenőrzések során az illetékes hatóságok különösen a nyomonkövethetőség ellenőrzése révén információkat gyűjthetnek a magvak szállítóinak köréről. Az ellenőrzést végző csoport azt tapasztalta, hogy az említett ellenőrzéseket követően a megyei kormányhivatalok járási élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályai a csíráztatásra szánt magvak számos termelőjét azonosította (lásd a 60., 65., 70. és 71. pontot). Azon állítás alapján, hogy a NÉBIH-NTI-nek és a megyei kormányhivatalok élelmiszerláncbiztonsági, növény- és talajvédelmi főosztályainak/élelmiszerlánc-biztonsági és földművelésügyi főosztályainak illetékes osztályai nem tudtak e termelők létezéséről, az ellenőrzést végző csoport megállapította, hogy az egyes érintett szervek nem osztották meg egymással ezeket az információkat, ezért a hatósági ellenőrzések nem terjedtek ki az említett termelőkre. Ez a korlátozott együttműködés nem felel meg a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (5) bekezdésében foglalt követelményeknek. Az illetékes hatóságok és a hatósági ellenőrzésekhez szükséges források kijelölésére vonatkozó következtetések 16. Az ezen ellenőrzés által érintett illetékes hatóságok kijelölésére az elsődleges termelés valamennyi szakaszában sor kerül a 882/2004/EK rendelet 4. cikkében előírtak szerint; ez jó alapot biztosít a hatósági ellenőrzések végrehajtásához. Ugyanakkor a kormányzati szervek közötti korlátozott koordináció és együttműködés következtében egyes, csíráztatásra szánt magvakkal foglalkozó termelőknél nem végeztek hatósági ellenőrzést. 11

12 5.2.2 Élelmiszeripari létesítmények nyilvántartásba vétele/engedélyezése Jogi előírások A 852/204/EU rendelet 6. cikke, a 210/2013/EU rendelet 2. cikke és a 882/2004/EU rendelet 31. cikke Megállapítások Az élelmiszeripari létesítmények nyilvántartásba vétele 17. Az elsődleges termelők három különböző rendszerben vehetők nyilvántartásba: A gyümölcs- és zöldségágazatban működő gazdasági szereplőket, beleértve a termelőket is, a zöldség-gyümölcs forgalmazói adatbázisban tartják nyilván; Az élelmiszerláncban részt vevő valamennyi élelmiszer-vállalkozó szerepel az élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizetési rendszer nyilvántartásában; A támogatásban részesülő gazdaságokat a kifizető ügynökség veszi nyilvántartásba. 18. A vizsgálat céljára a KIH minden idény kezdetén adatokat kér a kifizető ügynökségtől a termékekre/termelőkre vonatkozóan. Mivel a termelőket a növényvédő szerek használata tekintetében is ellenőrzik, az elsődleges termelés ellenőrzéséért felelős helyi ellenőrök helyi szinten behatóan ismerik a termelőket. 19. Az ellenőrzést végző csoportot a KIH arról tájékoztatta, hogy Magyarországon mintegy regisztrált elsődleges termelő létezik. A KIH becslése szerint ez a szám a nem állati eredetű élelmiszerek elsődleges termelőinek 90 %-át képviseli. Ezek közül 350-en foglalkoznak leveles zöldségek és/vagy bogyós gyümölcsök termesztésével. 20. A csíratermeléssel kapcsolatos élelmiszerláncban részt vevő élelmiszer-vállalkozókat (importőrök, forgalmazók, csíráztatásra szánt magvakkal foglalkozó kiskereskedők, online kereskedők) szintén nyilvántartásba veszik. E vállalkozóknak nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet kell benyújtaniuk a települési jegyzőnek (mint kereskedelmi hatóságnak), aki erről értesíti a megyei kormányhivatalt. A csomagolók nyilvántartását a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági, növény- és talajvédelmi főosztályai/élelmiszerlánc-biztonsági és földművelésügyi főosztályai végzik. 21. Az ellenőrzést végző csoportot tájékoztatták arról, hogy a NÉBIH projektet indított az e- kereskedelem ellenőrzésére. E projekt célja az e-kereskedőket érintő hatósági ellenőrzések nemzeti rendszerének létrehozása. A csíratermelő létesítmények engedélyezése 22. Az ellenőrzést végző csoportot arról tájékoztatták, hogy a csíratermelő létesítményeket a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági, növény- és talajvédelmi főosztályainak/élelmiszerlánc-biztonsági és földművelésügyi főosztályainak kell engedélyezniük. Az eljárást az élelmiszer-feldolgozó létesítmények nyilvántartásba vételére és engedélyezésére vonatkozó szabályok határozzák meg. Az eljárás az engedélyezés iránti kérelem benyújtásával kezdődik, amelyet vizsgálat követ. 12

13 Amennyiben az élelmiszer-vállalkozó megfelel a 852/2004/EK rendelet I. mellékletében és a 210/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek, a csíratermelő létesítmény megkapja az engedélyt. Az engedélyezést követően az élelmiszer-vállalkozó megkezdheti a csírák termelését és piaci értékesítését. 23. Az egyik megyében adminisztratív okokból nem adták meg a hivatalos engedélyeket. A nyilvántartásba vételt kérelmező élelmiszer-vállalkozók létesítményeit azonban az uniós jogszabályoknak való megfelelés szempontjából a kérelmezés időpontjától fogva rendszeresen ellenőrzik, és rendszeres hatósági ellenőrzéseknek vetik alá őket (vizsgálatok és mintavétel). 24. A KIH által szolgáltatott információk alapján kilenc létesítményt vettek nyilvántartásba és hagytak jóvá csíráztatásra szánt magvak tekintetében. Közülük kettő a jelentés tárgyát képező ellenőrzés során felfüggesztésre került (lásd a 67. pontot). Az élelmiszeripari létesítmények nyilvántartásba vételével/engedélyezésével kapcsolatos következtetések 25. Működik egy rendszer a nem állati eredetű élelmiszerek elsődleges termelőinek nyilvántartásba vétele, valamint a csíratermelő létesítmények nyilvántartásba vétele és engedélyezése céljából; e rendszer lehetővé teszi az ellenőrök számára az élelmiszervállalkozóknak a hatósági ellenőrzések céljára történő azonosítását. Az ellenőrzést végző csoport által meglátogatott egyik megyében azonban az ilyen létesítmények annak ellenőrzése érdekében, hogy megfelelnek-e az alkalmazandó követelményeknek hatósági felügyelet alatt álltak annak ellenére, hogy e létesítmények engedélyeit hivatalosan nem állították ki A hatósági ellenőrzések rendszere és hatóköre Jogi előírások A 178/2002/EK rendelet 17. cikke és a 882/2004/EK rendelet 3. cikke. Megállapítások 26. A hivatalos ellenőrzések rendszerét a magyarországi többéves nemzeti ellenőrzési terv írja le, amelynek aktuális változata a 2013 és 2016 közötti időszakot öleli fel. A KIH azonban arról tájékoztatta az ellenőrzést végző csoportot, hogy a többéves nemzeti ellenőrzési terv jelenlegi változata nem tartalmaz konkrét leírást a nem állati eredetű élelmiszerek elsődleges előállítására vonatkozó ellenőrzési rendszerről, amely viszont az új többéves nemzeti ellenőrzési terv részét képezi majd. 27. Az ellenőrzést végző csoportot a KIH tájékoztatta arról, hogy a NÉBIH 2013-ban integrált megközelítést vezetett be Élelmiszerlánc-felügyeleti Tervének javítására. Létrehoztak egy (a NÉBIH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatósága által vezetett) koordináló munkacsoportot annak biztosítására, hogy a tervezés összhangban legyen a célkitűzésekkel; a munkacsoport feladata továbbá a kockázatértékelés, az 13

14 ellenőrzési rendszer prioritásainak meghatározása, a terv végrehajtásának nyomon követése, valamint tizenkét, az élelmiszer-termelés és az élelmiszer-biztonság különböző szempontjaival foglalkozó szakmai testület munkájának koordinálása. 28. A tizenkét szakmai testület egyike a mikrobiológiai veszélyekkel foglalkozó szakmai testület, amely a nemzeti mikrobiológiai ellenőrzési terv elkészítéséért felelős. 29. A vizsgálatokat ellenőrző listák használatával végzik. Ezek az ellenőrző listák a nem állati eredetű élelmiszerek elsődleges termelői esetében igen elterjedtek (a salátatermesztők kivételével). Nem térnek ki a mikrobiológiai kockázatokra vonatkozó valamennyi pontra, és nem kerül sor mintavételre a gazdaságokban. Ezen túlmenően a vizsgálatok elsősorban a csomagolóüzemmel rendelkező gazdaságok adottságaihoz igazodnak (lásd a 40. pontot). 30. Az illetékes hatóságok arról tájékoztatták az ellenőrzést végző csoportot, hogy a meglátogatott megyékben az ellenőrzés hatálya alá tartozó elsődleges termelőket évente ellenőrzik annak ellenére, hogy az ellenőrzés időpontjáig nem határozták meg a vizsgálat gyakoriságát nemzeti szinten. 31. Az ellenőrzést végző csoportot tájékoztatták arról, hogy 2015 óta új, részletesebb ellenőrző lista áll rendelkezésre. Jelenleg az általános ellenőrző listát minden termék esetében alkalmazzák, a saláta kivételével. A saláta az első olyan áru, amelyre a hozzá kapcsolódó kockázatok miatt részletesebb terv vonatkozik az elsődleges termelésre irányuló ellenőrzések során (lásd az EFSA kockázati rangsorát). A salátát termesztő gazdaságokban végzett ellenőrzések során az ellenőrök ilyen ellenőrző listát használnak (kockázatértékelés céljára), és a kockázati pontszám alapján az illetékes hatóságok eldöntik, hogy szükség van-e mintavételre. A végrehajtás e korai szakaszában az ilyen kockázatértékelések eredményétől függetlenül bizonyos számú mintát vesznek. 32. A KIH arról tájékoztatta az ellenőrzést végző csoportot, hogy Magyarországon 50 jelentős salátatermesztő gazdaság működik (évente több mint 20 tonna vagy több mint növény) ben 20 vizsgálatot végeztek, a április és március közötti időszakra pedig 100 vizsgálatot terveznek abban az öt megyében, ahol az említett salátatermesztők találhatók. A terv 50 kistermelőre is kiterjed. Az ellenőrzést végző csoport által meglátogatott két megyében 35 vizsgálatot terveztek, amelyek közül hatot hajtottak végre az ellenőrzés időpontjáig. 33. Az ellenőrzést végző csoportot a KIH arról tájékoztatta, hogy a salátatermelők ellenőrzésére szolgáló új ellenőrző listát ki fogják terjeszteni az ellenőrzés hatókörébe tartozó többi elsődleges termelőre is. Egy adott kockázatértékelés lezárulta után minden egyes termékkategória esetében meghatározzák majd a vizsgálatok gyakoriságát. 34. Az ellenőrzés időpontjáig valamennyi meglátogatott megyében csak a saláta esetében került sor gazdaságokban végzett hatósági mintavételre (lásd a 31. és 32. pontot). Az ellenőrzés hatókörébe tartozó egyéb termékeknél kiskereskedelmi szinten kerül sor mintavételre (megyei tervek), kivéve a gyanús esetekben, amikor az ellenőrök szükség szerint mintát vehetnek az egyes termelőknél. 14

15 35. A hivatalos ellenőrzési terv értelmében a csíratermelő létesítményeket évente egyszer kell ellenőrizni, amihez ellenőrző listát biztosítanak. A terv értelmében a csírákra vonatkozó hatósági mintavételt termelői és kiskereskedelmi szinten végzik. A hatósági ellenőrzések rendszerével és hatókörével kapcsolatos következtetések 36. Az ellenőrzés végző csoport által meglátogatott megyékben a nem állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó, az ellenőrzés hatókörébe tartozó hatósági ellenőrzéseket az elsődleges termelés szakaszában és kiskereskedelmi szinten végzik ben hatékony kockázatalapú ellenőrzési rendszert vezettek be a salátára vonatkozóan, és figyelembe veszik az EFSA tudományos véleményében megállapított kockázati rangsort. Ha az új rendszert az ellenőrzés hatókörébe tartozó valamennyi elsődleges termékre kiterjesztik, ez hatékonyabbá teszi majd az ellenőrzési rendszert. 37. A csíratermelő létesítményekre vonatkozóan is működik ellenőrzési rendszer Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzések végrehajtása Jogi előírások A 882/2004/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja, 10. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 10. cikke (2) bekezdésének d) pontja, valamint 15. cikkének (1) bekezdése, a 852/2004/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése, 7. és 8. cikke, valamint I. mellékletének B. része, a 178/2002/EK rendelet 18. cikke, a 208/2013/EU rendelet 3. cikke, a 211/2013/EU rendelet, valamint a 2073/2005/EK rendelet 1. cikke és I. melléklete Megállapítások Termesztés 38. Az ellenőrzést végző csoport négy termelőt látogatott meg két megyében. 39. A meglátogatott élelmiszer-vállalkozók mindegyike arról tájékoztatta az ellenőrzést végző csoportot, az illetékes hatóságok már elvégezték náluk a nem állati eredetű élelmiszerek mikrobiológiai szennyeződésére irányuló ellenőrzést. A korábbi vizsgálatok során nem tártak fel szabálytalanságokat. Ezt az információt az illetékes hatóság is megerősítette. 40. Az egyik megyében az ellenőrzést végző csoport megfigyelőként jelen volt két vizsgálatnál: az egyiket egy csomagolóüzemet működtető, közepes méretű gazdasággal rendelkező szamócatermesztőnél, a másikat pedig egy csomagolóüzemmel rendelkező káposzta-nagytermelőnél végezték. Az illetékes hatóságok által használt ellenőrző lista nem tartalmazta a mikrobiológiai kockázatokra vonatkozó összes követelményt. Az ellenőrző lista nem tér ki az öntözővízzel, a betakarítás közben végzett vizsgálattal és a munkavállalók egészségével kapcsolatos követelményekre. Ezzel kapcsolatban a KIH arról tájékoztatta az ellenőrzést végző csoportot, hogy az ellenőrző listát elsősorban csomagolóüzemekre alakították ki. 15

16 41. Két különböző megyében két, csomagolóüzemmel rendelkező saláta-nagytermelőnél végeztek ellenőrzést. Ezek a termelők egy, a helyes mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását célzó magánrendszer tanúsításával rendelkeztek. Az ellenőrzés során a salátára vonatkozó új ellenőrző listát alkalmazták (lásd a 31. pontot), amelyen a mikrobiológiai megelőzéssel kapcsolatos összes fontos szempont szerepelt (nyomonkövethetőség, személyi higiénia, az öntözővíz minősége, a tisztítófelszereléshez használt víz minősége, a trágya kijuttatása, betakarítás). 42. Az ellenőrzést végző csoport megállapította, hogy annak ellenére, hogy a hatósági vizsgálatok során az új ellenőrző listát alkalmazták, a betakarítás és a nyomonkövethetőség ellenőrzésére nem került rendszeresen sor. Az illetékes hatóságok arról tájékoztatták az ellenőrzést végző csoportot, hogy jelenleg a vizsgálatok inkább a mintavételre irányulnak, és nem terjednek ki szisztematikusan a termelés valamennyi szakaszára. 43. A meglátogatott gazdaságokban mindenütt voltak WC-k (a szántóföldeken is). Ezen túlmenően valamennyi élelmiszer-vállalkozó arról tájékoztatta az ellenőrzést végző csoportot, hogy munkavállalóikat kiképezték a személyi higiéniai szabályok terén, és hogy a fertőző betegségben szenvedő munkavállalók kötelesek betegségüket bejelenteni munkaadójuknak. Egyes esetekben a betakarítás során alkalmi munkavállalókat alkalmaznak, akikre ugyanazok a szabályok érvényesek. 44. A meglátogatott gazdaságokban működő öntözőrendszerek különbözőek, általában csepegtető (szamóca és saláta) és permetező (káposzta) öntözést alkalmaznak, ehhez a vizet fúrt kutakból nyerik. Valamennyi termelő úgy vélekedett, hogy az öntözővíz szempontjából a mikrobiológiai kockázat nem jelent problémát. A helyes mezőgazdasági gyakorlatok tekintetében tanúsítással rendelkező termelők azonban évente több ízben is elvégzik az öntözővíz mikrobiológiai vizsgálatát, és eddig több szabálytalanságra is fény derült. 45. A meglátogatott elsődleges termelők egyike sem végzett mintavételt termékeinek mikrobiális vizsgálata céljából. 46. A KIH tájékoztatta az ellenőrzést végző csoportot, hogy a csomagolatlan friss zöldséggel érintkezésbe kerülő valamennyi munkavállalót a rendelkezésükre bocsátott egészségügyi tájékoztató füzet elolvasására és orvosi vizsgálatok elvégzésére kötelezik. Emellett a KIH állítása szerint Magyarországon nagyon alacsonynak tekinthető az öntözővíz mikrobiológiai szennyezettségének kockázata. 47. A KIH megerősítette, hogy Magyarországon a vizsgálatok és a mintavételek során ugyanazt a megközelítést alkalmazzák. A csíráztatásra szánt magvak termelői 48. Az ellenőrzés kezdetén a KIH arról tájékoztatta az ellenőrzést végző csoportot, hogy Magyarországon nincsenek csíráztatásra szánt magvakkal foglalkozó termelők (lásd a 15. pontot). 16

17 Csíratermelő létesítmények 49. Az ellenőrzést végző csoport két különböző megyében két csíratermelő létesítményt keresett fel. 50. Az első létesítményben az ellenőrzést végző csoport jelen volt egy vizsgálatnál. Az ellenőr megvizsgálta, hogy a nyomonkövethetőség biztosítása és a vetőmagvakra és csírákra vonatkozó dokumentáció tekintetében betartják-e a 208/2013/EU rendelet előírásait. A létesítményben nem találtak harmadik országból származó magvakat. 51. Az illetékes hatóság arról tájékoztatta az ellenőrzést végző csoportot, hogy a szóban forgó élelmiszer-vállalkozót 2016 októberében a 210/2013/EU rendelet alapján engedélyezték (legutóbbi hatósági ellenőrzés). Az engedélyezési vizsgálatról szóló jelentés és az engedélyezésről szóló igazolás rendelkezésre állt. Ebben a létesítményben számos különböző mag csíráztatásával foglalkoznak. 52. A hatósági ellenőrzések részeként az ellenőr megvizsgálta a létesítményben tárolt különböző típusú magvak jelölésén olvasható információt. Az ellenőr megfelelő módon végezte el a jelölések említett ellenőrzését. 53. Az ellenőr megvizsgálta továbbá az élelmiszer-vállalkozók dokumentációját, beleértve a csírák vizsgálatának, a vízvizsgálatnak, valamint a tisztításra és a fertőtlenítésre vonatkozó ellenőrzésnek az eredményeit. Emellett a hőmérséklet-ellenőrzési naplót és a nyomonkövethetőséget is ellenőrizte. 54. Az ellenőr megvizsgálta az élelmiszer-vállalkozó mintavételi tervét, különös tekintettel a csíráztatásra szánt magvak előzetes vizsgálatainak és a végtermékek (csírák) vizsgálatának eredményeire. A csíráztatásra szánt magvakat csíráztatás előtt nem vizsgálják (nincsenek előzetes vizsgálatok). Az illetékes hatóságok engedélyezték az élelmiszer-vállalkozó számára, hogy az előzetes vizsgálatok helyett a beszállító által rendelkezésre bocsátott, a magvakra vonatkozó analitikai jelentéseket alkalmazza. Ezenkívül a végtermékek (csírák) vizsgálati eredményei rendelkezésre álltak ugyan, de az előírt gyakoriságot nem tartották be, és a mintákat a STEC tekintetében nem vizsgálták meg. A korábbi jelentésekben nem szerepelt arra utaló bizonyíték, hogy a vizsgálatok gyakoriságával és a paraméterekkel kapcsolatos előírásokat nem tartották volna be. Az ellenőr arról tájékoztatta az ellenőrzést végző csoportot, hogy korábbi vizsgálatok kapcsán tudomása van arról, hogy az élelmiszer-vállalkozó nem felelt meg a 2073/2005/EK rendelet I. mellékletének 3.3 fejezetében előírt követelményeknek. Az ellenőr elmondta, hogy az élelmiszer-vállalkozót nem szólították fel arra, hogy lépéseket tegyen a szabálytalanság megszüntetése céljából, mivel ez hatással lehetett volna a vállalkozó gazdasági helyzetére. 55. A vizsgálat végén az ellenőr elkészítette a jelentést, amelyről az élelmiszer-vállalkozó másolatot kapott. Ezúttal a jelentésben rögzítették a mintavétellel és a vizsgálatokkal (gyakoriság és paraméterek) kapcsolatos szabályok be nem tartását. 56. Az illetékes hatóságok arról tájékoztatták az ellenőrzést végző csoportot, hogy ugyanabban a megyében létezik egy másik csíratermelő létesítmény is, amelyet 2016 októberében, közvetlenül az ellenőrzést megelőzően hagytak hivatalosan jóvá. Az 17

18 engedélyezési vizsgálatról szóló jelentést és az engedélyezésről szóló igazolást az ellenőrzést végző csoport rendelkezésére bocsátották. 57. Az illetékes hatóságok megerősítették, hogy az említett másik csíratermelő létesítmény (amelyben nem került sor látogatásra) megfelelő gyakorisággal végezte el a csíráztatásra szánt magvakra vonatkozó előzetes vizsgálatokat és a csírák záróvizsgálatait. A STEC előfordulását illetően azonban nem végeztek vizsgálatot a 2073/2005/EK rendelet I. melléklete 3.3. fejezetének megfelelően. 58. Az illetékes hatóságok tájékoztatták az ellenőrzést végző csoportot, hogy a második létesítmény ellenőre korábbi vizsgálatok eredményei alapján tudott arról, hogy ez az élelmiszer-vállalkozó sem teljesítette a 2073/2005/EK rendelet I. mellékletének 3.3. fejezetében előírt követelményeket. A STEC-vizsgálatok magas ára és korlátozott hozzáférhetősége miatt azonban eltekintettek attól, hogy ennek teljesítését megköveteljék tőle. 59. Az ellenőrzést végző csoport megfigyelőként jelen volt egy másik megyében található másik csíratermelő létesítmény vizsgálatán is. 60. Ebben a létesítményben számos különböző mag csíráztatásával foglalkoznak. A hatósági ellenőrzés részeként az ellenőr megvizsgálta a létesítményben tárolt különböző típusú magvak jelölésén olvasható információt. Az ellenőr tájékoztatta az ellenőrzést végző csoportot, hogy a szóban forgó élelmiszer-vállalkozó létesítményében a csírázáshoz felhasznált összes mag az EU-ból származik, a csíráztatásra szánt magvak egyik fajtáját pedig magyar termelő szállítja. 61. A szóban forgó ellenőrzés során az ellenőr megállapította, hogy egy másik, nem magyar szállítótól származó magtétel jelölésén nem tüntették fel megfelelően, hogy csíráztatásra szánt magvakról van szó. 62. Az illetékes hatóság elmondta az ellenőrzést végző csoportnak, hogy 2016-ban már három ellenőrzésre sor került ennél az élelmiszer-vállalkozónál, mivel több ízben is szabálytalanságot állapítottak meg nála. A korábbi vizsgálatokról készült jelentések rendelkezésre állnak. 63. Az ellenőr megvizsgálta az élelmiszer-vállalkozó mintavételi tervét, különös tekintettel a csíráztatásra szánt magvak előzetes vizsgálatainak és a végtermékek (csírák) vizsgálatának eredményeire. A csíráztatásra szánt magvakon még csírázás előtt rendszeres vizsgálatokat végeznek a 2073/2005/EK rendelet I. mellékletének 3.3. fejezetében előírt követelményeknek megfelelően. Az előírásoknak valamennyi eredmény megfelelt. A végtermékek (csírák) vizsgálati eredményei rendelkezésre álltak, és a vizsgálati gyakoriságot is betartották. A végtermékből vett mintákat azonban a STEC tekintetében nem vizsgálták meg. Ezt a szabálytalanságot már korábbi vizsgálati jelentések is megállapították, és határidőt szabtak meg (ez a határidő az ellenőrzés idején még nem járt le), amelyen belül a vállalkozónak orvosolnia kell a helyzetet. 64. A vizsgálat végén az ellenőr elkészítette a jelentést, amelyről az élelmiszer-vállalkozó másolatot kapott. Ezúttal csak egy ízben történt mulasztás a csírákra és a csíráztatásra szánt magvakra vonatkozó uniós jogi előírások betartása terén, mégpedig a végső termék 18

19 vizsgálati eredményeinek tekintetében (a STEC-vizsgálatokat nem végezték el); ezt a jelentésben is rögzítették. 65. Az ellenőrzést végző csoport megjegyezte, hogy a csíráztatásra szánt magvak magyarországi eredetére vonatkozó bizonyítékok tekintetében noha ennek szükségességére már az előző vizsgálati jelentés is rámutatott az illetékes hatóságok nem tették meg a megfelelő lépéseket. 66. Az ellenőr helyesen rámutatott arra, hogy a magvak egy tételének jelölésén nem tüntették fel megfelelően, hogy azok csíráztatásra szánt magvak. A magvak harmadik országból való származásának tényét noha ez egyértelműen szerepelt a jelölésen az ellenőr figyelmen kívül hagyta, és ezért nem kérte a megfelelő behozatali bizonyítvány bemutatását (amelyet a 211/2013/EU rendelet megkövetel). 67. Az illetékes hatóságok arról tájékoztatták az ellenőrzést végző csoportot, hogy két másik, a megyében található csíratermelő létesítményt felfüggesztettek, mivel nem teljesítették a 2073/2005/EK rendelet I. mellékletének 3.3. fejezetében előírt követelményeket. Csíráztatásra szánt magvakkal foglalkozó online kereskedők, csomagolók és kiskereskedők 68. Az ellenőrzést végző csoport meglátogatott egy, a csíráztatásra szánt magvak csomagolásával, valamint nagy- és kiskereskedelmével foglalkozó vállalkozást, amely egyúttal online értékesítést is végez. Az ellenőrzést végző csoport a vállalkozás átfogó vizsgálatánál is jelen volt. Az ellenőr által alkalmazott ellenőrző lista kitért a fő mikrobiológiai kockázatokra és a nyomonkövethetőséggel kapcsolatos követelményekre. 69. Az ellenőr megvizsgálta, hogy a magvakkal kapcsolatos élelmiszerláncban valamennyi forgalmazó vezet-e nyilvántartást nyomonkövethetőség céljából, amint azt a 208/2013/EU rendelet 3. cikke előírja. A létesítményben nem találtak harmadik országból származó magvakat. 70. Az ellenőr a nyomonkövethetőség ellenőrzését háromféle csíráztatásra szánt magon (retek-, napraforgó- és repcemag) kezdte: ezek 200 g-os kiszerelésű csomagolásait vizsgálta, amelyeken az Agriculture EU ( Uniós mezőgazdaságból származik ) jelölés szerepelt. Az ellenőr megfelelően kérte a származási igazolást, és ellenőrizte, hogy a csíráztatásra szánt mag nyilatkozat szerepel-e a számlán. A csíráztatásra szánt napraforgómag egy magyar termelőtől származik. 71. A KIH megerősítette, hogy mivel nincs tudomásuk a csíráztatásra szánt magvak magyarországi termelőiről, ezért ezeket a termelőket ilyen minőségükben nem ellenőrzik (lásd a 15. és 48. pontot). 72. Az előző vizsgálatról készült jelentések rendelkezésre állnak. A meg nem felelés részletei és a kiskereskedőnek tett ajánlások feljegyzésre kerültek. Sor került a felsorolt 19

20 megfelelési problémák kezelésére, és a vizsgálat során a nyomon követést az ellenőrzést végző csoport kielégítőnek találta. 73. Az illetékes hatóság tájékoztatta az ellenőrzést végző csoportot, hogy a vizsgálatot követően jelentés készül majd, amelynek másolatát az élelmiszer-vállalkozó is megkapja. Ezúttal az ellenőr nem talált szabálytalanságot. 74. A KIH megerősítette, hogy Magyarországon mindenütt ugyanazt a megközelítést alkalmazzák a csomagoló vállalkozások és kiskereskedők vizsgálata során. A csíráztatásra szánt magvak behozatala 75. A KIH szerint az ellenőrzés időpontjáig harmadik országokból közvetlenül nem importáltak csíráztatásra szánt magvakat Magyarországra. Egyéb ellenőrzési rendszerek 76. Az élelmiszer-vállalkozók által szolgáltatott adatok alapján Magyarországon az élelmiszer-áruházakat ellátó fő termelők a helyes mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását célzó valamely magánrendszer tanúsításával rendelkeznek. 77. A KIH arról tájékoztatta az ellenőrzést végző csoportot, hogy ezeket a magán tanúsítási rendszereket eddig nem vették figyelembe a hatósági ellenőrzések tervezésekor. A magántanúsítványok kérdése ugyanakkor szerepel a hatósági ellenőrzéseknél használt legfrissebb ellenőrző listán. Az előírásoknak meg nem felelő termékek 78. A KIH tájékoztatta az ellenőrzést végző csoportot, hogy az előírásoknak meg nem felelő termékeket a 882/2004/EK rendelet 19. cikkének (megsemmisítés vagy a tervezett felhasználás megváltoztatása) és 20. cikkének (különleges kezelés) megfelelően kezelik. 79. A nem állati eredetű élelmiszerekkel kapcsolatos élelmiszerlánc minden területén hatályban vannak olyan jogi eszközök, amelyek lehetővé teszik a megfelelő intézkedések meghozatalát vagy szankciók alkalmazását. Egyes esetekben szükség lehet arra, hogy az élelmiszer-vállalkozó a korrekciós intézkedéseket igazoló dokumentumokat nyújtson be, vagy pedig az intézkedések végrehajtását újabb, utóellenőrzési célú látogatás keretében ellenőrzik. Az ellenőrzést végző csoport számos, egy utóellenőrzési látogatásról származó példát megvizsgált, és valamennyit kielégítőnek találta. Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzések végrehajtására vonatkozó következtetések 80. A meglátogatott megyékben az ellenőrök csak részben foglalkoztak azokkal a követelményekkel, amelyek a jelen ellenőrzés hatálya alá tartozó nem állati eredetű élelmiszerek elsődleges előállítását veszélyeztető mikrobiális szennyeződések 20

21 megelőzésére vonatkoznak. Mindazonáltal foglalkozni kell e kérdésekkel az illetékes hatóságok által előírt intézkedések révén, különösen az új ellenőrzési listát alkalmazva, még akkor is, ha az ellenőrök e dokumentumot használva nem összpontosítottak kellő mértékben a termés ellenőrzésére és a nyomonkövethetőség szempontjaira. 81. A csíráztatásra szánt magvak csomagolásával és értékesítésével foglalkozó létesítmények, valamint az online kereskedők esetében a hatósági ellenőrzéseket kielégítő módon szervezik meg és hajtják végre. 82. A 2073/2005/EK rendelet 1. cikkében előírt követelményekkel ellentétben a csíratermelő létesítményekben végzett hatósági ellenőrzések során nem hajtatták végre következetesen az említett rendelet I. mellékletének 3.3 fejezetében meghatározott követelményeket (a csíráztatásra szánt magvak és a csírák előzetes vizsgálata tekintetében). Az ilyen követelmények érvényre juttatását csak a közelmúltban kezdték meg a felkeresett létesítményekben. 83. A hatósági ellenőrzések során elmaradhat annak ellenőrzése, hogy teljesülnek-e az EU-ba behozott, csíráztatásra szánt magvak tanúsítására vonatkozó követelmények, ami olyan beazonosítatlan eredetű importált magvak használatához vezethet, amelyek nem felelnek meg az uniós higiéniai szabályoknak Hatósági mintavételi eljárások Jogi előírások A 882/2004/EK rendelet 11. cikke és a 2073/2005/EK rendelet I. mellékletének 1. fejezete Megállapítások 84. A hatósági mintavételre az ellenőrzési folyamat részeként, illetve azon hatósági ellenőrzéseknél kerül sor, amelyeken az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos gyanú merül fel. 85. Mintavételt az egész év folyamán végeznek. A mintavétel egyenlő elosztásának biztosítása érdekében a KIH minden megye számra mintavételi ütemtervet készít. A mintavétel Magyarország egész területére kiterjed, és belföldi és külföldi eredetű termékmintákból áll. 86. Létezik egy eljárás, amely a nem állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó mintavételt az élelmiszerlánc minden szakaszában leírja. Az ellenőrzést végző csoportot arról tájékoztatták, hogy az elsődleges termelési szakaszban végzett mikrobiológiai vizsgálatok mintáit mindig a betakarítás után gyűjtik be. Az alkalmazott mintavételi eljárást fel kell jegyezni a mintavételi jegyzőkönyvbe, amelyet a mintával együtt a laboratóriumba küldenek. 87. Az ellenőrzés idején a hatósági ellenőrzések keretében a nem állati eredetű élelmiszereken végzett mintavétel az elsődleges termelési szakaszban történik. A nem állati eredetű élelmiszerek hatósági mintáit a gazdaságokban, kiskereskedelmi szinten és 21