A Fertő tó árvízvédelmi kérdései és annak kapcsolata az EU Árvízi Irányelvvel

Átírás

1 Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT A Fertő tó árvízvédelmi kérdései és annak kapcsolata az EU Árvízi Irányelvvel ügyintéző Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Osztály Sopron

2 A Fertő-tó mai arca sokban eltér a szabályozások előtti állapottól, melynek oka a megváltozott hidrológiai viszonyok mellett az emberi beavatkozásokkal is magyarázható. - Műszaki (szerkezeti) beavatkozások és nem szerkezeti beavatkozások - Ezek célja pl.: árvízvédelem, területhasznosítás, halászat, nádgazdálkodás, határvédelem, üdülés, természetvédelem)

3 Nevezetes Fertő tavi árvizek történeti áttekintése feljegyzésekből A Fertő tó korábbi szélsőséges vízjárásáról számos történelmi feljegyzés szól, már a római írások is említik a Fertő tónak időnkénti áradásait, kiszáradását. Vízállás: - A tóáradások a szabályozások előtti időszakban közvetlen árvízi veszélyt jelentettek a tókörnyéki településekre (Feketetó, Jakabfalva, Sárvölgye, Jókút, Kendervölgye, Fertő). - Jelentős árvíz volt 1700-as években többször, 1836, 1872, 1880, években. Magyarázat: Überflutung - kiöntés, Austrocknung - kiszáradás hoch - nagyvíz, mittel - középvíz, niedrig - kisvíz, Hanság-főcsatorna meghosszabbítása a tóig. - Az eddigi legnagyobb vízállást 1883-ban észlelték 277 cm-rel, (116,47 moaf ), - legutóbbit áprilisában: 115,96 moaf.

4 Tószabályozás a Rábaszabályozó Társulat megalakulása előtt Hegedűs Antal terve a Fertő tó és a Hanság lecsapolására (Rábca, Répce, Ikva vizeinek mesterséges csatornába, a Hegedűs csatornába történő egyesítésére). (További tervek: Beszédes, Babics, Keczkés) Rábaszabályozó Társulat működése idején ben elfogadták a Társulat szabályzatát, összeírták és meghatározták az évi árvíz által elöntött területet. - A tó létének oka: az esés hiánya, a Rábca, az Ikva, a Répce, a Kis-Rába árvizeinek, Duna vissza duzzasztásának és a helyi feliszapolódások hatása. - A Fertő kiszárítása és a Rábca szabályozása csak a Rába Szabályozásával valósítható meg Ujházy János és Meiszner Ernő tervei évi elöntött területek

5 A Hanság-főcsatorna építésének főbb eseményei: ig elkészült az Eszerháza-Pomogy közötti országútig terjedő szakasz. A Hanság-főcsatorna befejező szakaszának megépítése igen nagy nehézségekbe ütközött Kotrást fenntartás szándékával abbahagyták Az építés befejezésekor már nem szorgalmazták a nyíltvízi csatornaszakaszt Mederkotrás, depónia- és előtérrendezés Depónia rendezése egységes korona éllel. Hanság-főcsatorna a zsilip felett Erős feliszapolódások miatt rekonstrukciós tervek készültek: - Oross Tibor (1983) - Kovács József (1988) - Kiss Jenő (1989) - Gyarmati Pál (1990)

6 A jobb parti poldergát (Mekszikói körgát) építése: - A tó DK-i partvidéke nem rendelkezik határozott partvonallal (115,00 115,30 moaf) - Akkoriban művelhetőnek tartott területek védelmére az 1900-as évek elején elkezdték építeni a jobb parti poldergátat, más néven a Mekszikói körgátat. - Hanság-főcsatorna jobb parti depóniájától indult, a magasabb terepbe csatlakozott be. - Tartós északi szélnél a tólengése miatt a gáton átfolyt víz elöntést okozott, a gát magassága folyamatosan csökkent. - A mögöttes terület védelme érdekében szükséges volt a helyreállítás, 1930-as évek végéig, többször magasították. (70-es évek végén Kiss Jenő terve alapján.) Mekszikói körgát

7 Tűs elzáró szerkezetű Fertőszéli zsilip : a fertőszéli hídnál tűs gát épült, fix küszöbű bukóval egészítették ki, - II. világháború során megsemmisült, terv táblás gáttal történő felújítására, terv módosítása, tűs elzárásra, elkészült a zsilip felújítása. - kézi működtetésű, 70 db 14x24 cm-es gerenda, - 116,60 m duzzasztott vízszint tartása. Átépített, billenőtáblás Fertőszéli zsilip: Josef Plattner terve az átépítésére: - régi tűs zsilip alatt közvetlenül, - 2 db, 4.0 m nyílású iker szelvény, - billenőtáblás elzáró szerkezet, - hidraulikus működtetés, - 15,0 m 3 /s maximális vízhozam levezetése, - vízhozam alapú táblavezérlés november 1. a zsilip műszaki átadása. Tűs elzáró szerkezettel Billenőtáblás elzáró szerkezettel

8 Tűsgát eredete: (történelmi kitekintő) A tűsgát feltalálója, Charles Antoine François Poirée francia mérnök között élt. A XIX. század jeletős vízkormányzási találmányának, a tűsgátnak az első példánya 1834-ben a Yonne folyón létesült Basseville-nél, majd mintául szolgált szerte Európában. Az évi párizsi világkiállítás alkalmával a találmány alkotóját megbecsülésként magas rendű kitüntetéssel jutalmazták. Példa elterjedésére: Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország, Svájc, USA. Elvi vázlat: Alkalmazása tavon: Luzern, Svájc Vierwaldstättersee Alkalmazása folyón: Givet, Franciaország Maas folyó

9 Nemzetközi együttműködés a tószabályozásban A trianoni szerződést követően a Fertő szabályozásának nagyobb korszaka zárult le, a két ország közötti kettéosztottság lényegesen új helyzetet teremtett. Bécsben én egyezményt írt alá a Magyarország és Ausztria a határvidék mindkét országot érintő vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozására. A részletes egyeztető munka a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság keretén belül zajlik. Az egyezmény aláírása 1956-ban A Bizottsági tevékenységében 1965-óta lényeges helyet foglal el a Fertő vízállásának szabályozása, mely elsősorban a tavi extrém kis és árvízi vízállások megelőzésére irányul. Az 1980-as években a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság a 116,00 moaf tóvízszintet 100-éves gyakoriságú eseménynek minősítette.

10 Fertőszéli zsilip üzemeletetési szabályzatai A tó vízszintszabályozása a természetes tényezők mellett függ a zsilip üzemeltetésétől: januárjában hatályba lépett szabályzat: - két tényező: bázisév előtti 3 év apetloni átlagcsapadéka, tóvízszint - 36 évig volt érvényben, 17 esetben vízeresztés: 51 M. m 3 /17 év, 24 M. m 3 /36 év. - az átlagos vízszint 50 cm-rel lett magasabb, a vízszintingadozás kb. 1 m-rel csökkent márciusában hatályba lépett szabályzat: - tó közepes- és kisvízszintjeinek lehetőleg magasabban tartása, - lecsapolást un. szabályozási vízszintekhez kötötte (nyitás, zárás), - téli időszakban a lecsapolás az elsődleges (max. 15 m 3 /s), - nyári és az átmeneti időszakban a belvízi érdekek (levezetőrendszer szabad kapacitásáig) - Ikva árhullám és zárt Rábca árvízkapu esetén tilos a tóeresztés. időszak időtartama szab. szintek (moaf) téli október-február 115,60 nyári árpilis-augusztus 115,70 átmeneti márc., ill. szept. 115,65

11 Fertőszéli zsilip üzemeletetési szabályzatának átdolgozása A sekély vízmélységű Fertő tó vízmérlege igen érzékeny. Meteorológiai viszonyok hatására előfordulhatnak szélsőséges kritikusan alacsony és magas vízállások a Fertőn. A szabályozási szintek megemelése a tó árvíztározó kapacitásának csökkenését okozza. A Bizottság határozatban döntött: - üzemelési szabályzat átdolgozásáról (munkacsoport osztrák és magyar szakértőkből), - levezető rendszerre új fenntartási koncepció kidolgozásáról. A felek által javasolt üzemelési rend vízgazdálkodási szempontból: - a két állam érdekeinek fenntartható módon tesz eleget, - tekintettel van az árvízvédelemi szempontokra, - lehetővé teszi a tó előtározását, - levezető rendszer kíméletes, minimalizált szivattyúzási költséggel járó igénybevételét.

12 Árvízvédelemmel kapcsolatos igények változása - társadalmi igények megváltoztak, - jelentős természetvédelmi értéket képvisel a Fertő, - hazai és nemzetközi oltalom (Ramsar, MAB, Natura) A Fertő-tó DK-i partvidékén a korábban ármentesítési szándékkal épített körgát mentén 1989-ben szikes élőhelyrekonstrukciót valósítottak meg (300 ha, 1,2 mill. m 3 ). Fertő-széli vízi élőhelyrekonstrukciós terület. A tó osztrák oldali használata a vízszintszabályozás évi érvénybe lépése óta kialakult 115,45 moaf középvízszint körüli vízállásokhoz alkalmazkodott. A Fertő osztrák oldali részén kialakult part menti jóléti területhasznosítás számára a 116,00 moaf szint feletti vízállás már károkat okoz. Veszélyeztetett üdülő terület Weiden am See

13 Európai Unió irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről A természeti értékek védelme mellett továbbra sem hagyható figyelmen kívül az árvízvédelmi biztonság, melyben a megépült műveknek fontos szerepük van án lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről. Az irányelv különböző típusú árvizek előfordulásával, ill. azok következtében fellépő árvízkárokkal számol: /Irányelv (10)/ A Közösség területén különböző típusú árvizek fordulnak elő, pl. folyami árvizek, heves árhullámok, városi árvizek és tengerparti áradások. Az árvizek okozta károk is változóak lehetnek a Közösség különböző országaiban és régióiban. - tavi árvizeket külön nem említi meg, - Fertő, mint nemzetközi tó (meder és vízgyűjtő), - Fertő tavi árvízi koncepció kidolgozásának szükségessége (MOVB 2006.)

14 Európai Unió irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Célja: (Irányelv I./1. cikk) hogy keretet adjon a Közösség területén az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében Árvíznek tekintendő: (Irányelv I./2. cikk, 1. pont) a rendes körülmények között vízzel nem borított földterület ideiglenes víz alá kerülése. Feladatok: Előzetes árvízkockázat-értékelés Árvízveszélytérképek és az árvízkockázati térképek Árvízkockázat-kezelési tervek Magyarország vízkár-elhárítási stratégiája: KEOP B Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése, azaz ÁKK projekt azaz: - irányelvben előírt feladatok teljesítésének a folyamata, - végrehajtási módszertani elemei.

15 Javaslatok a szükséges teendők elvégzésére - Közös kockázat-kezelési koncepció kidolgozása a Fertőre és a vele egységet képező levezető rendszerre. - Tekintettel kell lenni a meglévő művekre, azok szabályzatára. - Részletes feladat-, idő- és költségterv kidolgozása. - Figyelembe veendő területek költséghatékony lehatárolása. - Közös módszertan kidolgozása a veszélyek és kockázatok együttes értékelésére - ÁKK - Közös árvízkockázati adatbázis létrehozása, adatcsere, aktualizálás, monitoring. - Közös módszertan kidolgozása a kockázatnövelő intézkedések ellentételezésére. - Pályázati lehetőségek megvizsgálása (adat, mérés, modellezés, tervezés). - Az árvízi biztonság eléréséhez és fenntartásához szükséges feladatok elosztása. - Intézkedések megtételéről kölcsönös tájékoztatás.

16 Konklúziók: - Szabályozások előtti időszakban: jelentős árvízi kockázat volt a Fertő környezetében. - Ármentesítési beavatkozások: lecsökkent a tóáradások gyakorisága és mértéke. - Megváltoztak a társadalmi igények: jóléti, természetvédelmi, biztonsági. - A Fertő menti árvízi kockázat csak a levezetőrendszer menti területek kockázataival együtt értelmezhető. - belvízvédekezés levezető rendszer mentén, egyidejű tóeresztési igény - belvízvédekezési költségek növekedése, fokozott fenntartási igény - Megépült művekre és nem szerkezeti szabályozó intézményekre továbbra is szükség van: - Fertőszéli zsilip, Hanság-főcsatorna, Poldergátak - Egyezmény, MOVB, üzemeltetési szabályzat, fenntartási terv, költségmegosztás - Fertőszéli zsilip szerepe: Vízlevezetést biztosító műtárgy / Részvízgyűjtők kockázati értékét egyensúlyozó mérleg nyelve

17 Konklúziók: Az Európai Unió árvízi irányelvének Fertőn történő érvényesítése indokolt: - a térségben kockázati közösséget alkotó lakosság árvízi biztonságának megteremtése, - a megosztott tóhoz és vízgyűjtőjéhez fűződő eltérő érdekek összehangolása, - a felmerülő kockázatok egységes kezelése miatt. Későbbi döntéshez szükség van: - további szakmai előkészítő munkára, - határvízi és jogi keretek, ill. protokolláris lépések betartására, - részletes egyeztetésre a felek ill. az érintettek között, - nyilvánosság tájékoztatására, - pályázati források felkutatására.

18 Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezet Köszönöm a figyelmet!