SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 Ikt. sz.: 980/2018/7 PESTSZENTIMREI VACKOR ÓVODA - PESTSZENTIMREI KINDERGARTEN VACKOR OM azonosító: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Székhely: Pestszentimrei Vackor Óvoda 1188 Budapest, Csolt u csolt@vackorovi18.hu Tagintézmények: Pestszentimrei Kölyökmackó Tagóvoda 1188 Budapest, Címer u Pestszentimrei Kisvackor Tagóvoda 1188 Budapest, Podhorszky u p.h. A dokumentum jellege: nyilvános Hatályba lépés időpontja: október 8. Érvényesség: a kihirdetés napjától visszavonásig Megtalálható: az intézmény honlapján: illetve az információs faliújságon kifüggesztve Felülvizsgálat: törvényi változás, fenntartói rendelkezés, testületi szándék alapján Készítette: Szőnyiné Guth Irén óvodavezető Jelen szabályzat hatályba lépésével az előző szabályzat hatályát veszti 1

2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 4 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Alapító Okirat Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok Az óvodában a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátása az alábbiak szerint történik... 8 III. AZ SZMSZ HATÁLYA... 9 IV. AZ SZMSZ ÉS AZ INTÉZMÉNY MÁS BELSŐ SZABÁLYZATAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI, KAPCSOLATA V. A MŰKÖDÉS RENDJE ÉS A NYITVA TARTÁS Általános szabályok A gyermekek fogadása, a foglalkozás rendje, az ügyeleti rend Az óvoda nyitvatartási rendje A nevelési munkanap rendje Ügyeleti rend Az óvoda dolgozóinak benntartózkodási rendje Az alkalmazotti közösség VI. ÓVODAI FELVÉTEL VII. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS Az óvoda szervezeti felépítése, struktúrája Az intézmény vezetője Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás Az általános óvodavezető-helyettes, a vezető-helyettes és a tagóvoda-vezetők Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje Az óvodavezető vagy az óvodavezető-helyettes akadályoztatása és tartós távolléte esetén a helyettesítés rendje A vezetők és az óvodai Szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái A Szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartás rendje A Szülői szervezet részére biztosított jogok Az óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezetők Belső Önértékelési Csoport munkaközösség vezetője Szakmai munkaközösség-vezető VIII. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL Az intézményi közösség Az óvoda szervezeti egységei A pedagógiai feladatokat biztosítók A működést biztosítók Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje Nevelőtestületi közösség A nevelőtestület működésére, feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület át nem ruházható jogkörei, amelyben döntési kompetenciát gyakorol A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések Az alkalmazottak munkaköri leírásai, kapcsolódó feladat- és hatáskörök A nevelőtestület tagjai Óvodapedagógusok A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége Dajkák Pedagógiai asszisztens Óvodatitkár Konyhás-takarító Fűtő-kertész Szakmai munkaközösségek együttműködése Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok IX. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

3 X. KAPCSOLATTARTÁS Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása Az óvoda vezetősége és a nevelőtestület A tagintézménnyel történő kapcsolattartás rendje Szülőkkel való kapcsolattartás Az óvodai csoportok pedagógusai A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az általános iskola Az óvoda orvosa, védőnője, gyermekfogászat A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Budapesti XVIII. kerületi Tagintézménye A Logopédiai Szolgálat és az óvoda kapcsolata A Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, Gyámügyi Hivatal A fenntartó Az Alapítvány kuratóriuma A Német Nemzetiségi Önkormányzat Az egyházak és az óvoda kapcsolata Pedagógiai szakmai szolgáltatás XI. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ÓVODÁVAL XII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok Óvó-védő előírások, amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani az óvodában való benntartózkodás során XIII. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS VAGYONÁNAK MEGÓVÁSÁVAL ÉS BIZTONSÁGOS MŰKÖDTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK XIV. TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN XV. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK XVI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK A lobogózás szabályai Az óvodában folytatható reklámtevékenység A hivatali titok megőrzése Az óvoda helyiségeinek és épületének használatára vonatkozó rendelkezések A berendezések használati rendje Az udvar használati rendje A telefonhasználat szabályai A fénymásolás szabályai A számítógép használatának szabályai Az óvoda létesítményeinek bérbeadási rendje XVII. AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA XVIII. ALÁÍRÁSI ÉS PECSÉTHASZNÁLATI JOGKÖR Az iratkezelés szervezeti rendje A kötelezően használt nem elektronikusan, illetve elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok, és a hitelesítési rendje Nem elektronikusan előállított nyomtatványok Elektronikus úton előállított nyomtatványok A nyomtatványok vezetésének szabályai Az ügyvitel és ügyiratkezelés szervezeti rendje, a felügyeletet ellátó vezető Az iratkezelési feladatok megosztása A hiányzó, illetve elvesztett iratok ügyének rendezése ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK sz. mell. Adatkezelési szabályzata nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokra vonatkozóan sz. mell. Munkaköri leírás minták

4 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I. A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a) az alkalmazottakkal szemben az óvoda vezetője, illetőleg illetékes helyettese munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést; b) a szülőt vagy más, nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az óvoda épületét. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: a) Budapest Főváros XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának mint fenntartó a Pestszentimrei Vackor Óvoda mindenkor hatályos Alapító Okirata testületi határozatával jóváhagyva b) jogszabályok: évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 4

5 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XCIII. törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól A sajátos nevelésű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelésű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet [MK 2012/132. (X. 8.)] 17/2013 (III.1.) EMMI-rendelet a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet. c) A Pedagógiai Program, mely az intézmény tartalmi működését határozza meg és az Óvodai nevelés országos alapprogramjához kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. A Munkaterv, amely egy nevelési évre szóló és a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, felelősök megjelölésével. II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE ÉS EGYÉB AZ INTÉZMÉNY KÖLTSÉGVETÉSI SZERVKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉBŐL ADÓDÓ SZABÁLYOZÁS 2.1. Alapító Okirat 1. A költségvetési szerv neve: Pestszentimrei Vackor Óvoda Idegen nyelvű elnevezése: Pestszentimrei Kindergarten Vackor OM azonosítója: OM A költségvetési szerv székhelye: 1188 Budapest, Csolt u A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések A költségvetési szerv alapításának dátuma: A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv megnevezése: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testülete székhelye: 1184 Budapest, Üllői út A költségvetési szerv irányítása, felügyelete A költségvetési szerv irányító szervének megnevezése: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testülete székhelye: 1184 Budapest, Üllői út A költségvetési szerv szervezete és működése A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetőjét a Képviselő-testület bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 5

6 A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony jogviszonyt szabályozó jogszabály 1 közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 2 munkaviszony a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 3 egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl.: megbízási jogviszony) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működése: A költségvetési szerv szervezeti felépítését és működését a mindenkor hatályos szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 5. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések A köznevelési intézmény fenntartójának megnevezése: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata székhelye: 1184 Budapest, Üllői út 400. A köznevelési intézmény típusa: óvoda alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: A költségvetési szerv gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv, a gazdasági szervezet jogkörébe utalt feladatokat a Budapest Főváros XVIII. kerület Gazdasági Ellátó Szolgálat látja el az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 9. (5) bekezdés a) pontja alapján. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. A költségvetési szerv a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelési feladatok ellátásához szabadon használhatja. A költségvetési szerv a rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. A köznevelési intézmény tagintézménye(i): tagintézmény megnevezése 1 Pestszentimrei Vackor Óvoda Kölyökmackó Tagóvodája tagintézmény címe 1188 Budapest, Címer utca Pestszentimrei Vackor Óvoda Kisvackor Tagóvodája 1188 Budapest, Podhorszky u A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény székhelyén: 95 fő tagintézményében: 1 2 tagintézmény megnevezése Pestszentimrei Vackor Óvoda Kölyökmackó Tagóvodája Pestszentimrei Vackor Óvoda Kisvackor Tagóvodája maximális gyermek-, tanulólétszám 70 fő 75 fő 6. A költségvetési szerv alapfeladata, tevékenysége (szakágazat szakfeladat száma és megnevezése): Ellátja 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig a gyermekek óvodai nevelését, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését és az óvodai étkeztetést. Csoportjainak száma: 10. Maximális gyermeklétszám: 240 fő Német nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda szeptember 01. óta egy 6

7 csoportban, max. 20 fős gyermeklétszámmal. Az intézmény ellátja az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermek fejlesztését szeptember 1- től. A kerület közigazgatási határán belül beszédfogyatékos gyermekek nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közösen történő együttnevelése. Az intézmény a XVIII. kerületi SOFI Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógy- és fejlesztőpedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátja, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: ingatlan címe 1188 Budapest, Csolt u Budapest, Címer u Budapest, Podhorszky u ingatlan helyrajzi száma ingatlan hasznos alapterülete (m 2 ) m 2 alapterületű ingatlan, a rajta található óvodai épülettel. Az alapító okirat kelte: május 25. Az alapító okirat száma: 22/ /2017 vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga rendelkezési jog a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint m 2 rendelkezési jog a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint m 2 rendelkezési jog a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint az ingatlan funkciója, célja intézményi, óvodai nevelés intézményi, óvodai nevelés intézményi, óvodai nevelés 2.2. Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata hosszú bélyegző körbélyegző 7

8 2.3. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok a költségvetési szerv számlaszáma: a számlavezető pénzintézet neve: K&H Bank a számlavezető pénzintézet címe: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. a költségvetési szerv adószáma: A szerv általános forgalmi adó alanyisága: általános szabályok szerinti, az önálló költségvetési szerv áfa alany. Az ezzel kapcsolatos bevallások, elszámolások az önálló költségvetési szerv hatáskörébe tartoznak. Az óvoda teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Gazdálkodási Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el Az óvodában a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátása az alábbiak szerint történik: A gazdasági szervezettel közösen ellátandó feladat az elemi költségvetés készítése a felügyeleti szerv iránymutatása és költségvetési rendelete alapján. A feladatok végrehajtásához szükséges kiadásokra az óvoda vezetője vállal kötelezettséget. Az óvoda készpénz és banki forgalma a gazdálkodó szervezeten keresztül bonyolódik. Ennek igénylése és analitikus nyilvántartása az óvoda feladata. Az óvoda zavartalan működéséhez ellátmányban részesül, beszerzési előleget vehet fel. Kezelése és őrzése a szabályzatokban foglaltak szerint történik. Az elszámolás számlakísérő elszámoló ív, a kitűzött határidő betartásával történik. A teljesítés igazolása az óvoda hatáskörébe tartozik, míg a pénzügyi feladatokat a gazdálkodó szervezet látja el. Az előirányzat-módosítást az óvoda vezetője kezdeményezi a gazdálkodó szervezet felé. Az óvoda könyvvezetési és beszámolási kötelezettsége a gazdálkodó szervezet által érvényesül. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 3.1.) Korm. rendeletnek megfelelően. Az Intézmények belső ellenőrzését a Hivatal Belső ellenőrzési csoportja látja el, a Bkr. rendelkezései, valamint a 38/2013. (XII. 19.) polgármesteri-jegyzői együttes utasítással kiadott Belső Ellenőrzési Kézikönyv előírásai szerint, melynek részét képezi az Együttműködési megállapodás belső ellenőrzési tevékenység ellátására (2. melléklet a 39/2017 (IX.25.) Polgármesteri-jegyzői együttes utasításhoz). Budapest Főváros XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimrei Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítésében a függetlenített belső ellenőrzést, önálló szervezeti egységként a Belső ellenőrzési csoport végzi. A csoport felügyeletét a jegyző látja el. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, ezen belül a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzések rendszerének kialakítása és működtetése továbbra is az Intézmény feladata a Bkr előírásainak figyelembevételével. A belső ellenőrzés ennek felülvizsgálatára és a működtetésével kapcsolatos tanácsadásra felkérhető a szabad kapacitásai terhére. A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles kialakítani és működtetni a szervezet minden szintjén érvényesülő megfelelő: kontrollkörnyezetet integrált kockázatkezelési rendszert 8

9 kontroltevékenységeket információs és kommunikációs rendszert monitoring rendszert. A belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza a belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabályt. A belső ellenőrzés célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje, az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében. A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed az adott szervezet minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára. Munkájukat éves ellenőrzési terv alapján végzik. A belső ellenőrzés a működési folyamatokat elemzi, abból a szempontból, hogy a belső kontrollrendszer, ezen belül is kiemelten a vezetők által létrehozott, a kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok megfelelőségét értékelje. A belső ellenőrzés célja, hogy: biztosítsa az óvoda vezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre, feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást, megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet, vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézmény vezetője jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket, tartalmazó iratokat helyette a vezető-helyettes írja alá. III. AZ SZMSZ HATÁLYA 1. Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület. fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési és egyetértési jogot gyakorolt az óvoda Szülői szervezetének vezetősége. 2. A Szervezeti és Működési szabályzat érvényessége amennyiben a törvény másként nem rendelkezik határozatlan időre szól. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az óvodába járó gyermekek közösségére a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire a nevelőtestületre az intézményvezetőre, a vezetés tagjaira a nevelőmunkát segítőkre 9

10 az óvodának szolgáltatást nyújtókra az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre az egyéb munkakörben dolgozókra. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed az óvoda épületére, udvarára az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra. Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak. Az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető, illetve a helyettese munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést. Módosítására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban illetve a szervezet és működés tekintetében változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Ktv a határozza meg. A fenntartó által jóváhagyott SZMSZ 1 példánya az óvoda többi dokumentumával (Házirend, Pedagógiai program) a Csolt utcai óvoda nevelőtestületi szobájában, a Kölyökmackó és a Kisvackor Tagóvodák irodájában, mindenki által elérhető helyiségben megtalálható, és az óvoda honlapján olvasható. A szülőket erről a jóváhagyást követő első szülői értekezleten tájékoztatjuk. Az SZMSZ-t előzetes megbeszélés alapján a szülő rendelkezésére kell bocsátani áttanulmányozás céljából. IV. AZ SZMSZ ÉS AZ INTÉZMÉNY MÁS BELSŐ SZABÁLYZATAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI, KAPCSOLATA évi CXC. törvény a köznevelésről 24. -a alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el évi CXC. törvény a köznevelésről 24. -a alapján az eljárási rendet a Házirend tartalmazza, amelyet az óvodavezető készít el. 3. A Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény alapján az intézményben közalkalmazotti tanácsot lehet választani! 4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, szabályzatok: Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai program Házirend Gyakornoki szabályzat Iratkezelési és adatkezelési szabályzat Továbbképzési program, beiskolázási terv Tűzvédelmi szabályzat 10

11 Munkavédelmi szabályzat Katasztrófavédelmi prevenciós terv Pénzkezelési szabályzat Leltározási és selejtezési szabályzat Kötelezettségvállalási ellenjegyzés, teljesítés igazolása szabályzat Anyag- és eszközgazdálkodás szabályzat A beszerzések lebonyolításának szabályzat Belső kontrollrendszer szabályozása Együttműködési megállapodás A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzata V. A MŰKÖDÉS RENDJE ÉS A NYITVA TARTÁS 5.1. Általános szabályok Az óvodai nevelési év helyi rendjét az óvodai munkaterv határozza meg, mely IX.01-től a következő év VIII.31-ig tart. Az óvodai nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: az óvodai foglalkozás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását a szünetek időtartamát a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az óvodai foglalkozás nélküli munkanapon - szükség esetén - gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről A gyermekek fogadása, a foglalkozás rendje, az ügyeleti rend Az óvoda nyitvatartási rendje Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, esetenként karácsony és újév között szünetel. Az óvoda nyári zárva tartásáról jogszabályban előírtak szerint legkésőbb február 15-ig a szülőket hirdetmény formájában tájékoztatni kell. Az óvoda épületében bekövetkezett balesetveszély, rendkívüli esemény miatt az óvodavezető a fenntartó tájékoztatásával és engedélyével technikai szünetet rendelhet el. Az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, nagytakarítása elsősorban a nyári hónapokban történik. Az óvodazárást megelőző 30 napon belül összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó szülői igényeket, s a szülőket a fogadó óvodáról értesítjük. 11

12 A nevelési munkanap rendje Nyitvatartási idő (hétfőtől péntekig): a fenntartó által jóváhagyott nyitvatartási időben. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt egyébként e napokon zárva kell tartani. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A bejáratokat ig, ill ig zárva tartjuk. Napközbeni csengetésre, szülői érkezésre, távozásra a dajkák kötelesek figyelni Ügyeleti rend Ügyeletet tartunk: A fenntartói előírás szerinti nyári záráskor ügyintézés céljából. Szülői igény szerint a nevelés nélküli munkanapokon. Nevelési évenként 5 nevelés nélküli munkanapot tartunk, amelyen szülői igény szerint ügyeletet biztosítunk. A mindenkori tanév törvényes rendje szerint az iskolai őszi, téli és tavaszi szünet idején óvodánkban a csoportokat összevonjuk. Összevont csoporttal működünk június 1. és augusztus 31. között. Az óvodát reggel a munkarend szerint ügyeletre beosztott óvodapedagógus és a reggeli műszakban dolgozó dajka nyitja. A helyi adottságokból adódóan reggel óra között, valamint du óráig összevont csoportban helyezzük el a gyermekeket. A felügyeletet az ügyeletért felelős pedagógus biztosítja beosztása szerint. Az ügyeleti rend beosztásáért és betartásának ellenőrzéséért az óvodavezető-helyettes és a tagóvoda-vezetők a felelősök Az óvoda dolgozóinak benntartózkodási rendje Az óvoda vezetőjének munkaideje heti 40 óra, amelyet a kötelező foglalkozásai letöltését követően (heti 8 foglalkozás), szabadon használ fel vezetői feladatainak teljesítésére. Az óvoda vezetője általában egy műszakban tartózkodik az intézményben, de végezheti munkáját ettől eltérő munkarendben és az óvodán kívüli helyszínen is (értekezlet, továbbképzés, ügyintézés, vásárlás, stb.) Az óvodavezető-helyettesek, tagóvoda-vezetők munkaidő beosztását lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy az óvoda fő működési idejében, az óvodavezetőt is beszámítva, valamelyik vezető az óvodában tartózkodjon, hogy érdemi intézkedést lehessen foganatosítani Az alkalmazotti közösség A pedagógiai feladatokat biztosítók: az óvodavezetés (óvodavezető, általános óvodavezető-helyettes, óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezetők) a szakmai munkaközösségek (szakmai munkaközösség-vezetők) a nevelőtestület (óvodapedagógusok) a nevelőmunkát közvetlenül segítők (pedagógiai asszisztensek, dajkák). 12

13 A működést biztosítók: az óvodatitkár, a konyhás-takarító, a fűtő-kertész. Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó (közalkalmazott) alkotja. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Köznevelési törvény, illetve az ehhez kapcsolódó rendeletek rögzítik. Az óvoda dolgozóit a Köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője aláírásuk megtételével részükre átad. Óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése VI. ÓVODAI FELVÉTEL A szülő gyermekét abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától óvodába íratja (napi 4 órában), amely jelentkezés útján történik a fenntartó által meghatározott közlemény vagy hirdetmény szerint. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden felvételi körzetébe tartozó gyermek felvételi kérelmét teljesítette. Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. Amennyiben, a napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, a szülő feladata a beiratkozás idejének utolsó napját követő 15 napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. Az óvodai beiratkozáskor bemutatandó dokumentumok: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványa a gyermek TAJ-kártyája a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa. Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással értesíti a szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is. A felvételről és a csoportba való beosztásról az óvoda vezetője dönt. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, 13

14 és ezt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetője, ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. VII. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS Az óvoda egységei: Törzsóvoda: Pestszentimrei Vackor Óvoda Pestszentimrei Kindergarten Vackor 1188 Budapest, Csolt u. 4. Tagóvodák: Pestszentimrei Vackor Óvoda Kölyökmackó Tagóvoda 1188 Budapest, Címer u. 47. Pestszentimrei Vackor Óvoda Kisvackor Tagóvoda 1188 Budapest, Podhorszky u Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az óvoda vezetője, az általános vezetőhelyettes, a vezető-helyettes és a tagóvoda-vezetők látják el. 14

15 7.1. Az óvoda szervezeti felépítése, struktúrája Ó V O D A V E Z E T Ő ÓVODATITKÁR Általános óvodavezetőhelyettes, Tagóvodavezető Tagóvodavezető Három szakmai munkaközösség vezetői Vezető-helyettes Tagóvoda Tagóvoda N E V E L Ő T E S T Ü L E T Tagóvoda-részek nevelőmunkát segítő alkalmazottai N E V E L Ő M U N K Á T S E G Í T Ő A L K A L M A Z O T T A K FŰTŐ - KERTÉSZ A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az intézmény élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Magasabb vezető beosztású közalkalmazottak: jogszabály alapján magasabb vezető beosztású közalkalmazott az óvodavezető, az általános vezető-helyettes, a vezető-helyettes és a tagóvodavezetők. Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású közalkalmazottak tartoznak: általános vezető-helyettes vezető-helyettes tagóvoda-vezetők szakmai munkaközösség-vezetők. 15

16 Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, kéthetente, illetve a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket, amelyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A kibővített óvodavezetés (a fentiek és a gyermekvédelmi felelős) a megbeszéléseket havi, illetve a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartja. A kibővített óvodavezetés konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől a vezető felé. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti Az intézmény vezetője Az intézmény élén az intézményvezető áll, akit az általános óvodavezető helyettes, a vezetőhelyettes és a tagóvoda-vezetők segítenek az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézményvezető munkaköri leírását a polgármester készíti el. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei határozzák meg. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményvezető - a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős: az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyért, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe; az intézményi szabályzatok elkészítéséért; az intézmény pedagógiai programjának és más belső szabályzatának jóváhagyásáért; az intézmény képviseletéért; a nevelőtestület vezetéséért; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért; az intézmény szakszerű és törvényes működéséért; az ésszerű és takarékos gazdálkodásért; a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért; az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, az intézmény besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatokat nyomon követő (monitoring) rendszer működtetéséért, az intézményi számviteli rendért; a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért; a pedagógiai munka magas elvárásoknak megfelelő megvalósításáért; a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért; az alkalmazotti érdekképviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért; 16

17 a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért; a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézményben; a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; a munka- és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért; a gyermekbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért; a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért; a pedagógusi középtávú továbbképzési program elkészítéséért; a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért; a munkáltatói jogok gyakorlásáért; a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ szolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a különös közzétételi, valamint a helyben szokásos közzététellel kapcsolatos feladatok saját weboldalon keresztül történő ellátásáért, a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért; az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, az irattári terv és az iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, megfelelő irattár kialakításért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges feltételek biztosításáért, az iratkezelés felügyeletéért, az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért; az Alapító Okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért; az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért; a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességért és hitelességéért. Az intézményvezető feladata: az alkalmazotti közösségi értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, a vezetői testület üléseinek előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; a nevelőmunka irányítása, értékelése és ellenőrzése a középvezetőkön keresztül, az intézmény tevékenységének koordinálása; az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a pedagógiai program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása; szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között, az elemi költségvetés és beszámoló elkészítése, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási, képviseleti jogkör gyakorlása, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdéseikben, 17

18 az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a külön szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó összegben a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás; kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását; dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat; ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör gyakorlójához utalt feladatokat: tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési eljárást kezdeményez; gondoskodik a katasztrófa, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a Munkavédelmi szabályzat és a Tűzvédelmi szabályzat tartalmazza); ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Az intézményvezető kizárólagos joga és hatásköre a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed a fenntartó felé: az intézmény egész működésére: gazdasági (elemi költségvetés, beszámoló), tanügyi, működtetési, pedagógiai, munkáltatói tevékenységére a belső ellenőrzések, értékelések, adatszolgáltatások tapasztalataira Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete. Az óvodavezető kiemelt feladatai: az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, kiemelve az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmód elvét Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében közalkalmazottak minősítése (Kjt.) Hatáskörök átruházása A vezető képviseletjogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint: Az egyes vezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként. 18

19 Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. Az egyes vezetők a fenntartó előtt az adott területük ügyében jogosultak külön felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt. Az óvoda vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogosultság köréből az intézmény szakmai képviseletét az óvodavezető helyettesekre, tagóvoda-vezetőkre, egy-egy feladat megvalósításának érdekében a szakmai munkaközösségek vezetőire; A munkáltatói jogköréből nevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását, munkájuk szervezését és ellenőrzését az óvodavezető helyettesekre, tagóvoda-vezetőkre. Kizárólagos jogkörébe tartozik: az intézmény képviselete a nevelőtestület vezetése a tanügy-igazgatási döntések meghozatala a munkáltatói jogok gyakorlása a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár közvetlen irányítása a kiadmányozási jogkör gyakorlása (A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az általános vezető-helyettes írja alá.) a szabályzatok elkészítése a Pedagógiai program jóváhagyása Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezetőt az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában az alábbi óvodavezető-helyettesek segítik: általános óvodavezető-helyettes óvodavezető-helyettes tagóvoda-vezetők. A vezető-helyettesi, a tagóvoda-vezetői megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával pályáztatás alapján az intézményvezető adja. A megbízás határozott időre szól (5 év) Az általános óvodavezető-helyettes, óvodavezető-helyettes és a tagóvoda-vezetők A vezető közvetlen munkatársai a vezetés felelős tagjai, akik irányítással, önállóan látják el a feladatkörükbe utalt feladatokat, az irányításuk alá eső szervezeti egységek vezetését. A vezető távollétében teljes felelősséggel végzik a vezetési feladatokat. Munkájukat azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető meghatároz. A vezetőt tartós távollétében helyettesítik, és teljes jogkörrel ellátják a vezetői feladatokat. 19

20 A vezető távollétében képviseleti joguk és az általános vezető-helyettesnek aláírási joga van. Az általános óvodavezető-helyettes, az óvodavezető-helyettes és a tagóvoda-vezetők nem függetlenítettek, munkájukat csoportos óvodapedagógusi munkakör mellett végzik. Heti váltásban dolgoznak, így az óvodavezető távollétében mindig van teljes felelősséggel felruházott vezető. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az általános óvodavezetőhelyettesre: Az óvodavezetővel való megbeszélés alapján közvetlenül irányítja a rész-nevelőtestület munkáját, szervezi a tagintézményben a szülőkkel és a társintézményekkel kapcsolatos eseményeket, rendezvényeket a nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a tagóvoda-vezetőkre: Az óvodavezetővel való megbeszélés alapján közvetlenül irányítja a rész-nevelőtestület munkáját, szervezi a tagintézményben a szülőkkel és a társintézményekkel kapcsolatos eseményeket, rendezvényeket a nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az általános óvodavezető-helyettesre és a tagóvoda-vezetőkre: A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését. Az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. A gyermekbalesetek megelőzéséért. A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését. Felelősök, megbízottak ellenőrzését. Az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a jelenléti íven történő dokumentálás ellenőrzését. Az alkalmazottak szabadságainak nyilvántartását, szabadságterv elkészítését. Az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését. A HACCP-rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését. A vezető-helyettes és a tagóvoda-vezető munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. A vezetőhelyettes és a tagóvoda-vezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Kötelező óraszámukat, helyettesi pótlékukat a mindenkori jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettségük figyelembe véve a munkaköri leírásukat az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. Munkaidejüket, a megillető juttatásokat a mindenkori jogszabályok figyelembevételével a munkaköri leírásuk tartalmazza Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek a gyermekek teljes tartózkodási ideje alatt. A vezetés valamelyik tagjának ez idő alatt az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők napi benntartózkodásának rendjét a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Az óvodavezető munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, a munkaköri leírása, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. 20

21 Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatok ellátása a helyettesítés rendjéről szóló fejezetben meghatározott rendelkezések alapján történik. A munkarend kialakításánál figyelembe kell venni az óvoda nyitva tartásának rendjét, ezen belül biztosítani kell, hogy intézkedési jogkörrel rendelkező vezető (helyettes) az intézményben tartózkodjon. Az óvoda vezetője általában egy műszakban tartózkodik az intézményben, de végezheti munkáját ettől eltérő munkarendben és az óvodán kívüli helyszínen is (értekezlet, továbbképzés, ügyintézés, vásárlás, stb.) Kötelező órája, melyet gyermekcsoportban köteles letölteni: 8 óra. Munkaidő beosztását az éves munkaterv tartalmazza Az óvodavezető vagy az óvodavezető-helyettes akadályoztatása és tartós távolléte esetén a helyettesítés rendje Az óvodavezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén általános helyettese teljes felelősséggel a tagóvodákra kiterjedően is a Csolt utcai óvodában dolgozó általános óvodavezető-helyettes. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az óvodavezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. A megbízás a fenntartó jóváhagyásával és a GESZ értesítése mellett történik. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). Az óvodavezető és általános helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a vezetőhelyettes, az ő távolléte esetén a tagóvoda-vezetők látják el: a Kisvackor Tagóvoda vezetője, távolléte esetén a Kölyökmackó Tagóvoda vezetője. Az általános óvodavezető-helyettes és a tagóvoda-vezetők váltott műszakban dolgoznak. Az óvodavezető és az általános vezető-helyettes, a vezető-helyettes, valamint a tagóvodavezetők egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján történik. Ennek hiányában a szakmai munkaközösség-vezetők helyettesítenek. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki A vezetők és az óvodai Szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái Az óvodai szintű Szülői szervezettel való együttműködés szervezése az intézmény vezetőjének feladata. A Szülői szervezet működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a Házirend is tartalmazza. A szülők az Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A Szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt. 21