A vízitúrázás hatása a folyópartokra a Bodrog hazai szakaszán. Kivonat

Átírás

1 A vízitúrázás hatása a folyópartokra a Bodrog hazai szakaszán Nádasy László Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Budapest, laszlo.nadasy@uni-corvinus.hu Kivonat A Bodrog, köszönhetően csekély esésének, alacsony sebességének, valamint a partján található természeti értékeknek és kulturális vonzástényezőknek (Sárospatak, Tokaj, Bodrogzug) köszönhetően Magyarország vízitúrázásra leginkább alkalmas folyóinak egyike. A magyarországi szakasz 2-4 nap alatt evezhető végig, így akár egy hétvégére, akár egy egész hétre kellemes kikapcsolódást nyújt. A folyó partján viszonylag fejlett turisztikai infrastruktúra várja a vízitúrázókat, különböző szolgáltatási színvonalú és kiépítettségű megálló- és szálláshelyek közül válogathat az ide látogató turista. A vízitúrázás erősen kötődik a természeti értékekhez, a Bodrog természeti környezete pedig kiemelten fontos turisztikai vonzástényezőt jelent, valamint komoly természetvédelmi értéket képviselnek. A vízi turisztikai célú infrastruktúra fejlesztése ugyanakkor jelentős bolygatással járhat, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a szelíd turizmus és ökoturizmus számára értékes folyóparti élővilágot. Jelen cikk a Bodrog mentén található megállóés pihenőhelyeket a természetes vegetációra gyakorolt hatásuk szempontjából vizsgálja. Kulcsszavak: vízitúrázás, víziturizmus, természetvédelem, folyóparti vegetáció, Bodrog. 70 Bevezetés A Bodrog 51,1 kilométeres magyarországi szakasza teljes hosszában alkalmas szelídvízi vízitúrázásra. Csekély esése (0,5 cm/km), alacsony sebessége (átlagosan 1,1 km/h) és viszonylag széles, váratlan veszélyforrásoktól mentes vízfelülete miatt kezdőknek is biztonságos evezési lehetőséget nyújt [1]. Partjain olyan természeti értékek és kulturális vonzástényezők találha-

2 Nádasy L. Z. tóak, amelyek rövid és hosszabb időtöltést is lehetővé tesznek, ráadásul a Bodrogzug vízi világa áradáskor beevezhetővé válik, ezzel megnyújtva az egyébként igen szűk turisztikai szezont, egyedülállóan jó helyzetet teremtve a vízitúrázásnak [2]. Ez a funkció azonban jellegéből adódóan terheléssel is jár. A sporteszközök, legyenek azok egyszemélyes kajakok vagy négy beülős túrakenuk, kényelmes vízre bocsátásához és partra emeléséhez olyan partszakaszra van szükség, amely könnyen megközelíthető. Az éjszakai szállásnak is területigénye van: még a legkisebb infrastruktúraigényű nomád túrákon is vannak sátrak, tábortűz és hulladék is keletkezik. Ez a terhelés a folyóparti vegetációra közvetlen hatást gyakorol. Anyag és módszer A vizsgálatban a Bodrog teljes magyarországi szakaszának (Felsőberecki/ Sátoraljaújhely-Tokaj, a folyó Tiszába való torkolatának közvetlen közelét is beleértve) vízitúrázók által használt megálló- és pihenőhelyei szerepelnek. A megállóhelyek beazonosítása a kereskedelmi forgalomban kapható, a Bodrogot ábrázoló vízisport-térképek alapján [3, 4], illetve a júliusában, illetve májusában történt terepi bejárások útján történt. Öszszesen 16 ilyen hely található a Bodrog hazai szakaszán, illetve a Bodrog torkolatában (1. ábra). Az egyes helyeket ezután a víziturisztikai intenzitás szempontjából elhelyeztem egy háromfokozatú skálán: az egyes kategóriák az magas, közepes, illetve csekély intenzitásnak feleltek meg. A csekély intenzitás-kategóriába azok a vizsgált partszakaszok kerültek, amelyek irodalmi adatok vagy terepi bejárás alapján használatban vannak, mint pihenőhelyek, ugyanakkor ennek kiszolgálására semmilyen maradandó beavatkozás nem történt eddig, tehát sem tereprendezés, sem állandó műtárgy nem található a megállóhelyen. Közepes intenzitásúnak azok a megállóhelyek számítottak, amelyeken bár kiépített turisztikai infrastruktúra nem található, a víziturizmus funkciójának kiszolgálására tereprendezés történt (pl. a partfal átalakítása a könnyebb ki- és beszállás érdekében) vagy állandó műtárgyak, bútorok, építészeti elemek (hulladékgyűjtő, pad, kijelölt tűzrakóhely, hajók kikötésére alkalmas cölöpök stb.) kerültek kihelyezésre, ugyanakkor ezek nem specifikusan a vízitúrázást, mint a víziturizmus speciális részterületét szol- 71

3 1. ábra: Megállóhelyek és természetvédelmi oltalom alá tartozó területek a Bodrog hazai szakaszán (saját ábra a Google Térkép műholdfelvétel [5] és a természetvédelmi Információs Rendszer [6] felhasználásával). Fig. 1. Campsites and nature conservation areas on the Hungarian stretch of River Bodrog. 72

4 Nádasy L. Z. gálják. Így ebbe a kategóriába kerültek az elsődlegesen horgászatra, egyéb rekreációra, pl. fürdőzés), vagy közlekedési célra (pl. nagyhajó- és kompforgalom) használt, másodsorban vízitúra-megállóhelyként is funkcionáló partszakaszok. Magas intenzitásúnak az a pihenőhely számított, ahol kiépített, nagyobb túrázó csoportok fogadására is alkalmas szálláshely, kemping található közvetlenül a parton, illetve ahol kifejezetten a hajók vízre bocsátását megkönnyítő műtárgyak (sólya, stég stb.) kerültek kiépítésre. Az intenzitás vizsgálata során a partvonal 20 méteres környezetét vettem figyelembe. A megállóhelyek partszakaszainak turisztikai hasznosításának intenzitása mellett vizsgáltam a vegetációra gyakorolt negatív hatást is. A MÉ- TA-program (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) felmérése során alkalmazott módszertani útmutatóban felsorolt veszélyeztető tényezők jelenlétét vizsgáltam [7, 8], majd az eredményeket táblázatos formában összegeztem, illetve vetettem össze az egyes megállóhelyeken tapasztalható turisztikai intenzitással (1. táblázat). A vizsgálat során minden esetben a területen aktuálisan megtalálható élőhelyre, nem pedig a természetes vegetációra nézve vizsgáltam a veszélyeztető tényezőket, illetve csak azokat a veszélyeztető tényezőket vizsgáltam, amelyeknél a vízi turizmussal való kapcsolat feltételezhető. A veszélyeztetés mértékét a MÉTA-program módszertanához hasonlóan nem értékeltem, csak az egyes észlelhető tényezők jelenlétét jegyeztem fel. A nem kijelölt helyeken gyújtott tábortüzeket, amennyiben azok a vegetációt veszélyeztetik, a kategóriába soroltam a tűzgyújtó folyadékok, a szennyező anyagokat tartalmazó anyagok elégetése, valamint a felszíni és felszín alatti vizek potenciális e miatt. Eredmények A vizsgálat eredményeit az 1. táblázatban összegeztem. Jól látható, hogy a szinte valamennyi vizsgált megállóhelyen veszélyeztette a vegetáció fennmaradását, ez alól csupán az igen csekély kiépítettségű, vízreszállásra épphogy alkalmas felsőberecki megállóhelyen nem jelent kockázatot, de itt egyébként sem jellemző semmilyen, közvetlenül a turizmussal összefüggő veszélyeztető tényező. A rosszul végzett kaszálás leginkább magas (3, 4, 10, 13) és közepes (14) intenzitású meg- 73

5 1. táblázat: Vízitúra-megállóhelyek vizsgálata a Bodrog hazai szakaszán. Table 1. Analysis of campsites on the Hungarian stretch of river Bodrog. Sorszám 74 Település (közigazgatási terület szerint) Turisztikai intenzitás 1 Felsőberecki csekély 2 Sátoraljaújhely csekély Turizmussal összefüggő veszélyeztető tényezők 3 Sárospatak magas rosszul végzett kaszálás 4 Sárospatak magas rosszul végzett kaszálás 5 Bodrogolaszi magas 6 Sárazsadány csekély 7 Olaszliszka közepes 8 Olaszliszka magas építés 9 Szegilong csekély 10 Szegi magas rosszul végzett kaszálás építés 11 Bodrogkisfalud közepes 12 Bodrogkeresztúr közepes 13 Tokaj magas rosszul végzett kaszálás 14 Tokaj közepes rosszul végzett kaszálás cserjésedés 15 Tokaj magas helytelen fafaj választás 16 Tokaj magas

6 Nádasy L. Z. állóhelyeket érint, mely főként azzal függ össze, hogy a kisebb intenzitású megállóhelyekre kevésbé jellemzőek a nagy kiterjedésű gyepes élőhely-foltok. A és a (tűzgyújtás nem kijelölt területeken, vegyi anyag kijuttatása) minden intenzitási típusban előfordul, a kiépítettségtől függetlenül. A felsőberecki pihenőhely kivételével minden vizsgált ponton fellelhetőek a vízi turizmussal közvetlenül összefüggésbe hozható veszélyeztető tényezők. Következtetések A Bodrog hazai szakaszának megállóhelyein történt vizsgálatot összefoglalva elmondható, hogy ugyan a vízitúrázás a Bodrog hazai szakaszán szorosan kötődik a természetes vegetációhoz és a természeti vonzástényezőkhöz, a funkció megjelenése a partmenti vegetációra terhelést, veszélyforrást is jelent. Ennek felismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy a káros hatások minimalizálásával a vízitúrázás valóban természetkímélő, fenntartható turisztikai tevékenységgé válhasson. Irodalomjegyzék 1. Bokody, J., Kék vizeken Vízitúrázók útikalauza. Mezőgazda Kiadó, Budapest; 1999, pp Donka, A., A vízitúrázás célterületeinek természeti szempontú értékelése. Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből, 1(2) 2012, Nyír, K.: Bodrog és Laborc (Laborec) horgászok, vízitúrázók, kerékpárosok térképe 1: Budapest, Paulus Térképszerkesztő Iroda, Bodrog vízisport térkép 1: Zöld Kör, Szentendre, *** 2015: Google Térkép [online]. [letöltve: ] 6. KvVM 2007: Természetvédelmi Információs Rendszer Közönségszolgálati Modul [online]. [letöltve: ] 75

7 7. MÉTA Informatika 2002, 2006, 2008, 2015: MÉTA Program [online]. [letöltve: ] 8. MÉTA Informatika 2002, 2006, 2008, 2015: MÉTA-Program kitöltési útmutató [online]. htm#veszely [letöltve: ]. Impact of river tourism on the riparian zone of the Hungarian section of the river Bodrog Summary Bodrog, thanks to its low gradient and slow speed, as well as the natural features and cultural attractions (the towns of Sárospatak and Tokaj, the Bodrogzug area) located on its banks, is one of the most suitable Hungarian rivers for canoeing and river tourism. The Hungarian section of the river takes 2 to 4 days to complete by canoe or kayak, making it an ideal destination for either weekend-long or week-long programmes. The touristic infrastructure on the river is relatively well-developed, tourists have a variety of campsites and accommodation options to choose from. River tourism is closely linked to natural values, and the natural environment of the river Bodrog is very attractive, as well as rich in features with high nature conservation value. However, the development of touristic infrastructure can result in strong disturbance, which brings riparian habitats, which are also an attractive feature from the point of view of gentle tourism and ecotourism, into peril. This paper focuses on campsites and accommodation facilities on the river Bodrog from the aspect of their impact on natural vegetation. 76