DONKA ATTILA 1. Szabadidôsportból turisztikai termék - a vízitúrázás átalakulása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DONKA ATTILA 1. Szabadidôsportból turisztikai termék - a vízitúrázás átalakulása"

Átírás

1 DONKA ATTILA 1 Szabadidôsportból turisztikai termék - a vízitúrázás átalakulása From leisure sport to tourism product - transformation of the paddle-tourism The primary determining factors of tourism are the natural endowments as attractions which influence the visitors motivations. Both the scenery value of a region and the features of the landscape take part in the travel decision. The paddle-tourism is a kind of ecotouristic activity. There are several rivers in Hungary that are suitable for paddle-tourism, all having different characters, offering different possibilities. IIn the present study the appearence of paddle tourism affected by the hydrogaphic factors are exemined. The quantitative examination of the natural endowments is dealing with both of the rivers where the endowments are utilized and where these are not utilized yet. The lack of tourism infrastructure doesn t facilitate the appearance of paddle tourism. In order to form the paddle tourism into a touristic product it is essential the development of qualitative services at the related endowments. A vízitúrázás nagy múltra visszatekintô tevékenység, azonban ez szinte kizárólag a versenysporttal együtt fejlôdô szabadidôsportra terjed ki. Magyarországon a turizmusba történô integrálása mind a mai napig nem történt meg. A változatos tulajdonságokkal rendelkezô hazai felszíni vizek eltérô mértékben alkalmasak vízitúrázásra. A turisztikai infrastruktúra hiánya nem jelent akadályt egy-egy folyón a vízitúrázás megjelenése számára annak ellenére sem, hogy a valódi, gazdaságilag is fenntartható turisztikai termékké váláshoz szükség van a minôségi szolgáltatások megjelenésére. Ahhoz, hogy a folyókat, mint természeti erôforrást megfelelôen használjuk, minimális környezetterheléssel járó, fenntartható turizmust valósítsunk meg, még számos lépésre van szükség. A vízitúrázás kohézióját célzó kutatás elsô lépése azoknak a tényezôknek a feltárása, amelyek eddig megakadályozták a komplex turisztikai termék kialakulását. A szolgáltatók bôvülésével a vízitúrázás tömeges méreteket öltött, miközben szabályozatlanul, spontán módon fejlôdött. A szervezôk nem álltak kapcsolatban a helyi lakossággal, amely így nem részesülhetett a bevételekbôl, illetve más helyi turisztikai attrakciók nem kerültek a látogatott célterületek közé. A tömegesség a koncentráltan kialakult, többnyire gazdátlan táborhelyeken igen nagy környezetterheléssel járt. Szintén jelentôs probléma, hogy a vízitúrázás vendégforgalma nem mérhetô, így minden további fejlesztést a hiteles adatokkal való alátámasztottság hiányában nehéz indokolni és véghezvinni. A leg - sürgetôbb feladatok közé tartozik a minôségi és komplex szolgáltatások kialakítása. Történeti áttekintés A szabadidôs célú túrázás hazai elterjedése Széchenyi István nevéhez kötôdik, aki ben hozta létre az elsô csónakházat Pesten. Az ezt követôen sorra megalakuló hajósegyletek eleinte csak helyben, sportolási céllal, a várost övezô Duna-szakaszon eveztek, de ez gyorsan kiterjedt hosszabb, szintén sportolási, testedzési célú túrák 1 Egyetemi tanársegéd, Szent István Egyetem Gazdasági Kar, donkaoktatas@gmail.com 279

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 szervezésére is. A túrázás a népszerûségét azoknak a nagy sport-teljesítményeknek köszönheti, amelyekrôl a korabeli sajtó is tudósított: 1860-ban egy skót túrázó kajakkal bejárta Anglia, Svédország és Franciaország vizeit, 1863-ban két magyar utazó evezôstúrát szervezett Rotterdamtól Pestig (amelyrôl könyvet is írtak), 1875-ben került sor a Dunai Hajósegylet elsô hazai túrájára, Budapest és Baja között, majd nyolc évvel késôbb Orsováig szerveztek egy 11 napos túrát, amit újabb két év múlva késôbb egy, a Fekete-tengerig tartó túra követett. A kezdeti kenutúrákat kajakkal lebonyolított túrák is követték (a Vágon, a Dunán, majd a Tiszán és a Maroson). A II. világháborút követôen a természetbarát mozgalom keretében kelt életre a vízitúrázás. Nagyobb ismertséget a sok résztvevôvel lebonyolított hosszabb nemzetközi túrák hoztak: 1956-tól a Nemzetközi Duna Túra és 1966-tól a Nemzetközi Tisza Túra. A mozgalmi jelleg egészen a rendszerváltozásig, sôt, az után is megmaradt, bár közben már sorra jelentek meg az üzleti alapon mûködô vállalkozások. A sportmozgalmak, ter - mészetjáró szervezetek egyesületi szervezésben, önköltséges alapon szervezték a túrákat. Tevékenységüknek nem volt kapcsolata a turizmussal: önellátásra épültek, nem vettek igénybe helyi szolgáltatásokat. A rendszerváltozást követô, már üzleti alapon bekövetkezô gyors fellendülés elsôdlegesen annak a következménye, hogy az egykori túrázók újra elkezdték keresni a korábbi vízparti, evezéshez kapcsolódó életformát a nyári hónapokban, törekedve az azzal kapcsolatos (részben a nagy tömegeket mozgósító nemzetközi túrákon szerzett) élmények újbóli átélésére (MICHALKÓ G ). Célterületek A vízitúrázás a víziturizmus része, de nem azonos azzal. A víziturizmus MICHALKÓ G. (2002.) szerint az aktív turizmus fogalomkörébe tartozó turisztikai termék. Egyben olyan szabadidôs tevékenység, amelyet vízben vagy vízparton, de a vízhez kapcsolódva végeznek. Magába foglalja a vízparti üdülést, valamint a vízisport turizmust és a vitorlázást, és egyaránt kiterjed az álló- és folyóvizekre, továbbá a tengerek part menti területeire. ÚJVÁRI K. (2009.) a vízi turizmus alatt olyan aktív szabadidôs tevékenységet ért, amely a vízen, vízben vagy vízparton történik és az utazó legalább egy olyan szolgáltatást igénybe vesz, ami a vízi forgalmat és a vízi turizmust kiszolgáló és fenntartó létesítményeknél, szervezeteknél fogyasztást eredményez. Meghatározásom szerint a vízitúrázás ezen belül olyan tevékenység, melynek során a résztvevôk kézi erôvel hajtott vízi jármûvel haladnak, táborhelyrôl táborhelyre vagy egy állandó táborhelyrôl. A kisméretû jármûvek, jellegükbôl adódóan nagy odafigyelést igényelnek. Kis stabilitásuk révén korlátozott azoknak a vizeknek a köre, amelyeken biztonságosan használhatóak. Így nagyobb nyílt vízfelületeken (tavakon, tengereken) az erôs hullámzás miatt fennáll a borulás veszélye, ami kényel metlenné teszi a hajózást 2. Így a vízitúrázás célterületei a folyók és nagyobb patakok, illetve csatornák 3. 2 Kihasználva az ország kedvezô adottságait, a Magyar Természetbarát Szövetség kialakította az ún. Dunántúli Nagy Kört, amelyen csak igen kis szárazföldi szakasszal körbeevezhetô a Dunántúl (Rába Mosoni-Duna Duna Sió Balaton Zala útvonalon), azonban ehhez hosszában végig kell evezni a Balatonon, ami veszélyes és kevéssé élmény-jellegû. 3 A csatornák mesterséges medre a legtöbb esetben hosszú egyhangú egyenes szakaszokból áll, így ezek sem népszerûek a nyaralási célú vízi - túrázásban (szintén a szövetség szervezésében jött létre az Alföldi Nagy Kör, a Tisza Körös Berettyó Keleti-fôcsatorna útvonalon). 280

3 DONKA ATTILA A nagy számban, és nagy hosszon rendelkezésre álló folyóinknak csak egy része alkalmas vízitúrázásra. Az okok egyik része a természeti adottságokra vezethetô vissza (GYURICZA L ). A kis szélességû és sebességû folyóvizek partjainak növényzete gyakran nagy arányban befedi a szabad vízfelületet, így ott nehéz a haladás. Ilyen folyó a Zala, ahol nem jellemzô a vízitúrázás, míg a hasonló jellemzôkkel rendelkezô Túr folyón ez sem jelent akadályt, hiszen a változatos táj és a vadregényes romantika jóval nagyobb vonzerô az ide érkezôk számára, mint azok a nehézségek, amelyeket a vízre logó növényzet leküzdése jelent. A másik fô ok szintén az élmény-tényezôk csökkenésével függ össze. Azokat a vizeket sem használják vízitúrázásra, amelyek partvidéke egyhangú, hosszú egyenes szakaszok alkotják, kevés növényzettel, illetve részben a mesterséges part-alakításnak köszönhetôen meredek partokkal. Természeti adottságok A fentebb említettek mellett számos más tényezô befolyásolja az egyes folyóvizek vízitúraforgalmát. Ezek közül a legfontosabb a folyók szakaszjellege (SOMOGYI S ), a partok, partvidékek jellemzôi, az éghajlati jellemzôk, és a környezet társadalmi-gazdasági viszonyai. A szakaszjelleg a következôképpen befolyásolja a vízitúrását: felsôszakasz-jelleg: a gyors folyású, hirtelen ingadozó vízjárású folyók veszélyesek, így erôsen korlátozott a vendégkör (szinte kizárólag a gyakorlott túrázók, akik motivációja kevésbé a pihenés, sokkal inkább a kalandvágy); ilyen folyónk a Rába felsô szakasza (Szentgotthárd-Ikervár között), középszakasz-jelleg: a lassuló folyású, nagy íveket leíró kanyargó folyók a leg - ideálisabb célterületei a vízitúrázásnak. A kanyarulatok belsô ívein kialakuló homok padok (övzátonyok) komoly vonzerôt jelentenek nem csak a vízitúrázók, hanem a turizmus (fôleg az üdülôturizmus) más résztvevôi számára is; ez a szakaszjelleg leginkább a Tiszára, különösen annak felsô szakaszára jellemzô, alsószakasz-jelleg: az ágakra bomló folyók változatos partvidéke szintén vonzó a túrázók számára, a legjellemzôbb ilyen célterület a Szigetköz. A partvidékek jellege összefügg a szakaszjelleggel. A nehezen megközelíthetô, sûrû növényzettel vagy nagy szintkülönbséggel rendelkezô partok nem teszik vonzóvá a folyókat. A társadalmi-gazdasági tényezôk is jól meghatározhatóak (GYURICZA L. 2009a). Azokon a területeken, ahol a közbiztonság nem kielégítô, jóval nagyobb körültekintést igényel a vízitúrák szervezése és lebonyolítása. E tekintetben külön nehézség, hogy a közbiztonsági szempontból rosszabb helyzetben lévô térségek egybeesnek azokkal a területekkel, amelyek folyóinak természeti adottságai különösen kedvezôek a vízitúrázáshoz (például Felsô-Tiszavidék, Bodrog), míg a fejlettebb, ennél fogva kisebb biztonsági kockázatot jelentô térségek folyói jóval szûkebb vendégkör számára jelentenek megfelelô vonzerôt (például a Rába). Részben e két szempont harmóniájának köszönheti népszerûvé válását a Szigetköz. A vízitúrázás célterületeit és a vízpartok pontos jellemzôit összefoglaló, máig alapmûnek tekinthetô kiadvány (BOKODY J ) 24 hazai álló- és folyóvizet sorol fel és mutat be részletesen. Ezzel szemben a szervezett vízitúrázás napjainkban csak 17 folyót használ, 281

4 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 melyek között olyan vizeket is találunk, amelyek az említett mûben nem szerepelnek (például a korábban hatósági tiltás miatt megközelíthetetlen határfolyók, az Ipoly és a Dráva, vagy a vízitúrázás által csupán a rendszerváltozást követôen felfedezett Túr). A vízitúra-szervezôk kínálatának vizsgálata igazolta, hogy csak azokat a folyókat használják nagyobb mértékben vízitúrázásra, ahol egyrészt adottak ennek feltételei, másrészt a potenciális túrázók részérôl is igény mutatkozik irántuk. A feltételek itt elsôsorban a vizek fô jellemzôit jelentik (sebesség, méret, növényzettel való borítottság, partok jellemzôi), nem pedig a turisztikai infrastruktúra rendelkezésre állását (GYURICZA L ). Ez utóbbi jelenleg legfeljebb csak másodlagos szempont, illetve az esetek többségében nem is játszik szerepet sem a szolgáltatók, sem pedig a turisták döntéseiben. Ennek igazolását a szálláshelyek vizsgálatánál látni fogjuk. Tizenkettô vízitúra-szervezô vállalkozás (melyek a becslések szerint lefedik a hazai vízitúrapiac legalább 85-90%-át 4 ) adatait megvizsgálva megállapítható, hogy együttes kínálatuk 17 folyóra (folyószakaszra) terjed ki 5. A vízitúrázás egyre népszerûbbé válásával a kezdetben szinte kizárólagos célterületek (Felsô-Tisza, Bodrog, Rába) kibôvültek. Azonban meg - figyelhetô az is, hogy míg a nagyobb vállalkozások, kínálatuk bôvítéseként megjelentek a korábban is kevésbé ismert és használt, kisebb vizeken (Sajó, Szamos, Bódva), addig más vállalkozások ettôl eltérô stratégiát követnek, és megmaradtak a nagyobb forgalmat és stabil vendégkört jelentô ismertebb, népszerû vizeknél (a kezdeti célterületek mellett: Mosoni-Duna, Túr, Hernád, Körösök) (1. ábra). A vizsgált túraszervezôk kevesebb, mint 20%-a szervez túrákat a következô folyókra: Szamos, Sajó, Bódva, Közép-Tisza, Tisza-tó, Zagyva, Alsó-Tisza. Így a kutatás következô részében, az alapvetô turisztikai infrastruktúra vizsgálatát csak azon folyók mentén végeztünk el, amely folyókat a fentiek szerint viszonylag nagy forgalmúaknak lehet tekinteni. 1. ábra. A hazai folyóvizek népszerûsége (a túraszervezôk adatai alapján szerk. DONKA A.) 4 A szerzô becslése. A vízitúra-szervezôk egy része egyesületi formában mûködik, illetve több olyan szervezet is van, amelyek nem fejtenek ki országos tevékenységet, és nem jelennek meg a szélesebb vendégkör által elérhetô felületeken (internet, utazási hirdetések, plakátok stb.) konkrét ajánlatokkal. 5 A kutatás során a Körösöket egy folyónak tekintettük, függetlenül attól, hogy azokon az összefolyásig több lehetôség is adódik a túrák indulására, így az útvonalak nem egyeznek meg teljes mértékben. 282

5 DONKA ATTILA A vízitúrázás jelenlegi helyzete A mozgalmi jelleg és üzleti alapú mûködés kettôssége ma is fennáll. Míg a természetjáró szervezetek a szabadidôsport oldaláról közelítik meg a vízitúrázást (a Magyar Természet - barát Szövetség alapszabálya szerint feladatuk, hogy elôsegítsék a szabadidô kellemes, hasznos eltöltését, sportjellegû testedzésre alkalmat adó programokkal), az aktív turizmus (mint ahogy más turisztikai termékek is) ennél szélesebb célokat fogalmaz meg, kezdve a turisztikai szempontoktól (a turista minden felmerülô igényének kielégítése) a közgazdasági szempontokon át a térségfejlesztési célokig. Így miközben ugyanazon tevékenységet magába foglaló fogalomról van szó, annak tartalma jelentôsen eltérô motivációkat és tevékenységeket takar. Célunk feltárni azokat a feladatokat, amelyekkel a vízitúrázás a hazai adottságokhoz méltón komolyabb helyet foglalhat el az aktív turizmusban. A rendszerváltozást követôen gyorsan létrejött túraszervezô vállalkozások alkalmasak lehetnek arra, hogy megalapozói legyenek a vízitúrázás termékké fejlesztésének. Azonban ez lassú folyamat, mivel a szereplôk érdekei nem esnek egybe minden esetben. A túraszervezôk alapvetô célja a bevételek növelése. Azonban mivel ôk is a túramoz - galomból nôttek ki (egyes esetekben a spontán privatizáció is jelen volt az egykori közösségi sporteszközök vállalkozói tulajdonba kerülésénél, ami sokáig behozhatatlan versenyelônyt jelentett ezeknek a szervezeteknek, függetlenül attól, hogy vállalkozói vagy alapítványi formában mûködtek), a szakmai háttér a legtöbb esetben mind a mai napig a túrák szervezésére és lebonyolítására terjed ki, turisztikai szakemberek részvétele nélkül. Ennél fogva nem céljuk a komplex programok összeállítása, ôk csupán egy alacsony költségû üdülési formát kínálnak. Az utazási irodákra vonatkozó jogszabályok létrejöttével még arra is figyelmet kellet fordítaniuk, hogy ne kínáljanak több szolgáltatást (a közlekedés, szállás és étkezés közül), amivel ezek a jogszabályok az utazásszervezôk körébe sorolták volna ôket 6. Így kizárólag a sporttevékenység szerepelt a kínálatban, minden más szolgáltatást hiányzott, az ezek mögött rejlô szükségleteket (szállás, étkezés, az evezésen kívüli programok) egyénileg vagy spontán szervezésben elégíthették ki a résztvevôk, melyben helyismerete révén természetesen a szervezô képviselôje, a vízitúra-vezetô nyújtott segítséget. Így nem volt esély komplex turisztikai termékcsomagok kialakulására, és a helyben realizálódott kiadások is az árnyékgazdaságot gyarapították. Idôvel a túraszervezô vállalkozók köre is elkezdett kettéválni, részben a piaci változások hatására. A vízitúrán résztvevôk éveken belül rájöttek, hogy a kapott szolgáltatás nem feltétlenül ér annyit, amiért ôk többletköltségeket vállaljanak. Kis tapasztalattal egyéni szervezésben is össze lehet állítani egy vízitúrát, amelyhez így csak sporteszközök bérlésére van szükség. A vállalkozások egy része tehát e kényszer hatására turisztikai szakmai ismeret hiányában a kisebb ellenállás irányába mozdult el, és átállt a túrahajók, evezôk és mentômellények bérbeadására. A túraszervezôk másik csoportja az elôre menekülést választotta: felvállalta, hogy utazásszervezôvé váljon, ennek minden kötelezettségével, és ma már nem csak a vízitúrát, hanem számos kiegészítô szolgáltatást is kínálnak: saját tulajdonú szálláshelyekkel (többnyire kempingekkel) rendelkeznek, szervezett keretek 2 Jellemzô azonban a szervezôk szakmai kívülállóságára, hogy ez az információ véletlenszerûen, a szervezôk közötti személyes kapcsolatok révén terjedt. 283

6 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 között kínálják az étkezést, és kiegészítô programokat is szerveznek. A jelen kutatás keretében vizsgált 12 vállalkozás közül kettô mûködik utazási irodaként. A mozgalmi jellegbôl történô átalakulás következménye, hogy a vízitúra-szervezés és lebonyolítás népszerûvé válását nem elôzte meg a turisztikai szolgáltatások kialakítása, azok csak nagyon lassan, követô jelleggel jönnek létre. Ennek az is az oka, hogy a vízitúrázás úgy él az emberek tudatában, mint egy kifejezetten olcsó nyaralási forma, ahol az ár-érték arány miatt azt is elfogadják, hogy ezért az árért cserében szinte semmiféle szolgáltatást nem kapnak, csak a sporteszközöket és a túravezetôt. Ennek a szemléletnek a bizonyítéka az is, hogy amikor egyes településeken vízparti szálláshelyeket (kempingeket) alakítottak ki, kisebb ellenállás és értetlenség fogadta a túrázók részérôl azt a szabályt, hogy ilyen kemping környezetében tiltott a vadkempingezés, azaz a legalapvetôbb higiéniai szolgáltatásokat is nélkülözô, spontán táborozás. Ma már ha lassan is, de terjedôben van az igény a túraszervezôk minél teljesebb körû szolgáltatásai iránt. Azonban a piac mérete, és az erôs szezonalitás miatt a szálláshelyek kialakítása még igen kezdetleges folyóink mentén. 2. ábra. A kereskedelmi szálláshelyekkel rendelkezô települések aránya (KSH adatai alapján szerk. DONKA A.) Az ország településeinek 12,5%-át teszi ki azoknak a településeknek a száma, amelyek területe folyópartot érint 7. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a vízparti települések 72%-án nincs kereskedelmi szálláshely, kemping pedig kevesebb, mint 12%-án található. Megvizsgáltuk a szervezett túrák útvonalát is. A vízparti települések közül 114 település tartozik azok közé, ahol a vízitúra-szervezôk túrái éjszakai szállás céljából megállnak. Ezen települések többségének vízparti fogadóterülete a korábbi vízitúrázóhagyományok révén jött létre, így a mûködô kempingek is fôleg itt találhatóak, bár a KSH adatai alapján 114 településbôl csupán 29 településen mûködik kemping (2. ábra). 7 Ezek között vannak azonban olyan települések is, melyek nincsenek szerves kapcsolatban partjaikkal, mivel a település belterülete attól távol helyezkedik el (például Fehérgyarmat, Törökszentmiklós, Hódmezôvásárhely). A települések víziturisztikai szempontú tipizálását jelen tanulmány nem érinti. 284

7 DONKA ATTILA A legtöbb kemping a Szigetközben és az Alsó-Tisza-vidéken van. A legkevesebb keres - kedelmi szálláshely pedig a Rába, a Dráva és a Hernád mentén található. Ezekbôl az adatokból jól látható, hogy egyáltalán nincsenek helyzeti elônyben azok a folyók, amelyek a vízitúrázás klasszikus, és évtizedek óta legnagyobb forgalmat lebonyolító célterületei (Felsô-Tisza, Rába). Megvizsgáltuk a szervezett túrák által érintett települések vendégforgalmát. Ezek közül külön kiemelésre kerültek azok a települések, ahol mûködô kemping is található. A kempingek vendégforgalmát igyekeztünk összevetni a helyi vonzerôk jellegével, és az ez alapján várható vendégforgalommal. Az alábbi ábra (3. ábra) bemutatja a vizsgálat eredményeit. Látható, hogy azok a települések is, amelyeken kizárólag a vízitúrázás lehetôsége jelenti a vonzerôt, jelentôsen eltérô vendégforgalommal rendelkeznek, a nagyobb, szélesebb körû vonzerôket is felmutató települések esetében pedig a rendelkezésre álló adatok alapján nem határozható meg a vízitúrázók aránya. 3. ábra. A kempingek vendégforgalma és a települések vonzerôi közötti összefüggések (KSH adatai alapján szerk. DONKA A.) Az adatgyûjtés és feldolgozás pontatlanságai miatt a Központi Statisztikai Hivatal adatai nem teljesen megbízhatóak. Egyes települések kereskedelmi szálláshelyei nem szerepelnek a statisztikákban (PETYKÓ CS ). PETYKÓ CS. (2010.) szerint részben a számbavétel metódusa, részben pedig a feketegazdaság lehet az oka az eltéréseknek. A fenti felsorolás az elôbbi feltételezést látszik igazolni (hiszen ezek a szálláshelyek markánsan jelen vannak a turizmusban, és követhetô marketingtevékenységet is végeznek). Azonban a vízitúrázást érintô kutatásom arra az eredményre jutott, hogy ennél jóval nagyobb szerepe van a bejelentés nélkül mûködô szálláshelyeknek, melynek történeti oka az, hogy egy évi rendelet 8 szerint ott, ahol nincs kemping, a vízitúrázók számára a folyópartok 50 méteres sávjában engedélyezett a táborozás. 7 A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 6001/1986. (TK. 12.) MTTH számú elvi állásfoglalása. A ma érvényben lévô jogszabályok közül elsôsorban az erdôvédelmi törvény és a szabadidôs szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeirôl szóló együttes miniszteri rendelet szabályozza ezt a típusú táborozást. 285

8 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 További ellentmondások tapasztalhatóak a mûködô kempingek bejelentett vendégforgalmi adatai között. Kutatásomban a Felsô-Tisza településeit vizsgáltam meg ebbôl a szem - pontból. Azokon a településeken, amelyeken más vonzerô nem található, csak a vízitúrázás generál vendégforgalmat a kereskedelmi szálláshelyeken, komoly ellentmondásokra lehet következtetni. Tiszabecs a vízitúrák hagyományos bár nem kizárólagos kiindulópontja. Az itt regisztrált, kempingben realizálódott vendégforgalom 2008-ban 3216 vendégéjszaka volt (KSH, 2010.). A vízitúrák számára innen egy vagy kétnapi evezéssel elérhetô távolságra elhelyezkedô Tivadar községbôl további túrák is indulnak (tehát amelyek így nem érintik Tiszabecset), emellett a település a Túr folyó felôl érkezô további túracsoportok táborhelye is. Ennek ellenére a Tivadarban realizált forgalom ugyanebben az idôszakban 1943 vendég - éjszaka volt, tehát a vízitúrázók jelentôs része itt már nincs regisztrálva szállóvendégként. A vízitúrák következô állomáshelyén, Vásárosnaményban is találunk nehezen igazolható adatot, bár a település vízrajzi adottságai (a kiterjedt folyóparti homokpad és a hozzá kapcsolódó nyaralóövezet, valamint az Atlantika Aquapark és a Szilva Gyógyfürdô) miatt nagyobb hatókörûek a vonzerôi. A város regionális jelentôségû üdülôterülete, Gergelyi ugornya már nem kizárólag a vízitúrázók számára jelent vonzerôt és szálláshelyet, emellett jelentôs az üdülôturizmus aránya is. Ennek ellenére az itt mért forgalom csupán 4600 vendégéjszaka, ami 43%-kal magasabb a más vonzerôvel nem rendelkezô, alig 1100 lakosú (KSH 2010.) Tiszabecs forgalmánál. A Felsô-Tiszán további szakaszán még komolyabb ellentmondásokra találunk. A vízitúrázók által megállóhelyként használt települések, Tuzsér és Dombrád még a vízitúrázás mellett jelenlévô üdülôturizmus ellenére is csak 357 és 163 vendég éjszakás forgalmat bonyolított (ami csak 2 hónapos szezonnal számolva is, átlagosan napi 6, illetve 3 ven déget jelentene). Természetesen nem szükséges külön megemlíteni azokat a településeket, ahol a vízitúraszervezôk megállnak a túrákkal, ott azonban nincs regisztrált szálláshely. Ha nem is bizonyítható, hogy az itt mûködô szálláshelyek a feketegazdaságot gyarapítják, ezek a tények semmiképpen nem a színvonalas és tudatosan fejleszthetô turizmus irányába mutatnak. A kevés vízparti szálláshely miatt egyelôre kevés az esély arra is, hogy ezek az értékes természeti adottságaink értékükhöz mérten, egyúttal fenntartható módon bekap csolód - janak a turisztikai forgalomba. Összefoglalás A vízitúrázás legfôbb problémái a következôkben foglalhatóak össze. A szolgáltatók bôvülésével a vízitúrázás tömeges méreteket öltött, miközben szabályozatlanul, spontán módon fejlôdött. A szervezôk nem álltak kapcsolatban a helyi lakossággal, amely így nem részesülhetett a bevételekbôl 9, illetve más helyi turisztikai attrakciók nem kerültek a látogatott célterületek közé. A tömegesség a koncentráltan kialakult, többnyire gazdátlan táborhelyeken igen nagy környezetterheléssel járt. Szintén jelentôs probléma, hogy a vízitúrázás vendégforgalma mind a mai napig nem mérhetô, így minden további fejlesztést a hiteles adatokkal való alátámasztottság hiányában nehéz indokolni és véghezvinni. 9 Illetve csak kis mértékben, egyrészt az élelmiszer-vásárlások révén, másrészt pedig egyes településeken a helyi prominencia spontán privatizációja révén, amelynek keretében a túrák fogadására alkalmas folyópartok (övzátonyok és környékük) kerültek magántulajdonba, ahol szolgáltatások nélküli, de szállásdíjat kérô szálláshelyeket (táborozóhelyeket) jelöltek ki. 286

9 DONKA ATTILA A legsürgetôbb feladatok közé tartozik a minôségi és komplex szolgáltatások kialakítása, valamint a szakember-képzés (nem a túravezetôk, hanem a speciálisan vízitúrázásra képzett turisztikai szakemberek képzése), és mind a szálláshelyek, mind pedig a túraszervezôkre vonatkozó szabályozások pontosítása és betartatása. IRODALOMJEGYZÉK BOKODY J. 1985: Magyarország vízitúra útvonalai. Kilométer-mutató. Sport Kiadó, Budapest. 260 p. DONKA A. GYURICZA L. 1999: Szatmár Bereg természeti adottságainak idegen - forgalmi szempontú értékelése. Közlemények a JPTE TTK FI Természetföldrajzi Tanszékérôl. Pécs. 14 p. DONKA A. SZTRUNGA E. 2008: Turisztikai alapismeretek. KIT Kft., Budapest, 142 p. DONKA A. 2010: Magyarország turizmusföldrajza. KIT Kft., Budapest, 424 p. GYURICZA L. 1998: Az idegenforgalom jellemzôi a Duna Dráva Nemzeti Park Duna menti szakaszán és közvetlen térségében. Duna Dráva Nemzeti Park kezelési terve. Pécs. GYURICZA L. 2001: Az ökoturizmus lehetôségei Gemencen. Kovács J. Lóczy D. (szerk.): A vizek és az ember. Pécs, pp GYURICZA L. 2008a: A turizmus nemzetközi földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs 320 p. GYURICZA L. 2008b: Kísérlet a turizmus természeti adottságainak kvantitatív értékelésére. IV. Magyar Földrajzi Konferencia Debrecen, november Szerk.: Szabó V., Orosz Z., Nagy R., Fazekas I. Debrecen, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetvédelmi Tanszék, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék. pp GYURICZA L. 2009a: Ökoturisztikai fejlesztési lehetôségek az idegenforgalmi világtrendek tükrében a szlovén magyar határ két oldalán. V. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia március , Kolozsvár, Sapientia Erdélyi Tudományegyetem Természettudományi és Mûvészeti Kar, Környezettudományi Tanszék Kolozsvár, pp GYURICZA L. 2009b: A természeti adottságok meghatározó szerepe a turizmusban. In: Aubert A. Berki M. (szerk.): Örökség és turizmus. PTE TTK FI, Pécs, pp KSH (letöltés: augusztus, november, március, március) MICHALKÓ G. 2002: Az aktív turizmus elméleti megközelítése. In: Dávid Lóránt (szerk.): Aktív turizmus. Lifelong Learning Füzetek, Didakt Kiadó, Debrecen, pp MICHALKÓ G. 2003a: A Tisza szerepe az ország turizmusában. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése. Károly Róbert Fôiskola, Gyöngyös. MICHALKÓ G. 2003b: Az aktív turizmus alapjai. In: Bánhidi M. (szerk.): A vízi és vizek menti turizmus alapjai. Budapesti Gazdasági Fôiskola. pp MICHALKÓ G. 2010: Boldogító utazás: a turizmus és az életminôség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 120 p. PETYKÓ CS. 2010: Kempingturizmus Magyarországon. Debrecen. 196 p. 287

10 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 SOMOGYI S. 1983: A magyar folyóhálózat szakaszjelleg-típusai. Földrajzi Közlemények, 31/1-3. pp SOMOGYI S. 1987: Magyarország természeti adottságainak idegenforgalmi szempontú értékelése. MTA FKI, Budapest. 151 p. UJVÁRI K. 2009: A Tisza-völgy vízi turizmusának fejlesztési lehetôségei. Modern Geográfia ( 4. szám, 15 p. 288

Donka Attila Gila Csaba

Donka Attila Gila Csaba 2013/IV. pp. 9-32. ISSN: 2062-1655 Donka Attila Gila Csaba Magyarország változatos adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy az aktív turizmus célterülete 1. Bevezetés a fogalom 1 Knop, Jandala Cs. MiChalKó

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 181-193. Donka Attila 1 A FOLYÓK SZEREPE A TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 181-193. Donka Attila 1 A FOLYÓK SZEREPE A TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN Donka Attila 1 A FOLYÓK SZEREPE A TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN BEVEZETÉS A turizmus elsıdleges meghatározó tényezıi a természeti adottságok, amelyek egy része vonzerıként közvetlen hatást gyakorol a vendégek

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus

Részletesebben

A vízitúrázás célterületeinek természeti szempontú értékelése

A vízitúrázás célterületeinek természeti szempontú értékelése Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből 1 (2) 2012. -0. A vízitúrázás célterleteinek természeti szempontú értékelése DONKA ATTILA1 Absztrakt A turizmus elsődleges meghatározó

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása Pókos Katalin Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tihany, 2007. október 19. Balaton turizmusa számokban 2007. I-VII.

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Észak- és Kelet-Magyarország folyóparti településeinek turizmusa, 2000 2008 Tóth Géza 1 Dávid Lóránt 2 Ujvári Krisztina 3 A népszerű vízi turizmus és kiemelten a vízparti települések turizmusa mint mindenhol,

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Nádasy László. A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán

Nádasy László. A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán Nádasy László A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán Összefoglalás Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék laszlo.nadasy@uni-corvinus.hu A Bodrog

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén

A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén 2013/IV. pp. 1-8. ISSN: 2062-1655 Csapó János A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén Az elmúlt években számos kezdeményezés, civil, szakmai és politikai fórum

Részletesebben

I. KÖRLEVÉL. VIII. Országos Turisztikai Konferenciát.

I. KÖRLEVÉL. VIII. Országos Turisztikai Konferenciát. VIII. ORSZÁGOS TURISZTIKAI KONFERENCIA KÖRNYEZET BIZTONSÁG TURIZMUS 2016. OKTÓBER 14. PÉCS ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED I. KÖRLEVÉL A Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar,, Turizmus Tanszéke, MTA

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

Magyar Kajak Kenu Szövetség

Magyar Kajak Kenu Szövetség Forrásszerzési lehetőségek Százhalombatta, Sáhl 2011.11.25 25 Magyar Kajak Kenu Szövetség Általános tennivalók: Önerő lehetséges maximális mértékéről Kötelezővállalások lehetséges tartalmáról pl. állományi

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Turisztikai desztinációk és a TDM

Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

Vízi turizmus tartalomjegyzék

Vízi turizmus tartalomjegyzék Vízi turizmus tartalomjegyzék A vízi turizmus...2 A víz...2 A víz használat céljai lehetnek...2 A víz, mint ÚT használata...2 A víz, mint CÉL...3 A víz mint SPORTPÁLYA...3 A víz, mint OKTATÁSI TÉR...3

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Turizmus alapjai. tantárgy. helyi programja

Turizmus alapjai. tantárgy. helyi programja Turizmus alapjai tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A turizmus alapjai tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata

A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata Tóth Zoltán PhD,docens BGE KVIK Turizmus Tanszék, Közgazdász, PhD: 2003 (PTE, Regionális politika

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma

Részletesebben

Kisértékű célterületek esetén. Egyéb célterületek esetén

Kisértékű célterületek esetén. Egyéb célterületek esetén Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 55/2012. (V. 17.) számú közleménye a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján a Helyi Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től

Részletesebben

A prezentáció felépítése. Gyermek a tájban

A prezentáció felépítése. Gyermek a tájban Gyermek a tájban A gyermekkori utazási élmények hatása a Balatonnal mint turisztikai desztinációval kapcsolatos preferenciákra és attitűdökre Kiss Kornélia - Bogáromi Eszter - Michalkó Gábor// Budapesti

Részletesebben

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY - GERGELYIUGORNYÁRA

VÁSÁROSNAMÉNY - GERGELYIUGORNYÁRA Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal és a Mozaik Gazdasági Szervezet Budapest Főváros Önkormányzata által támogatott táborozási lehetőséget hirdet VÁSÁROSNAMÉNY - GERGELYIUGORNYÁRA sport, szabadidős

Részletesebben

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR-HORVÁT TERÜLETFEJLESZTÉSBEN című konferencia 2018. február 5-6., Eszék Dráva-medence fejlődésének lehetőségei Előadó: Szászfalvi László országgyűlési képviselő És a

Részletesebben

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS A kerékpározás hatásai nem igényel fosszilis energiát externáliák nem szennyezi a levegőt, nincs széndioxid kibocsátása nem okoz zajt kevés helyet foglal infrastruktúra igénye alacsony

Részletesebben

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön

Részletesebben

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Ön szerint mennyiben változott a szervezetéhez tartozó terület turizmusa a TDM szervezetek megjelenése előtti időkhöz képest?

Ön szerint mennyiben változott a szervezetéhez tartozó terület turizmusa a TDM szervezetek megjelenése előtti időkhöz képest? Ön szerint mennyiben változott a szervezetéhez tartozó terület turizmusa a TDM szervezetek megjelenése előtti időkhöz képest? Egységesebbé vált. A szolgáltatók közötti együttműködés - ha nehezen is - de

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

A Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata

A Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata A Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata Előadó: Nagy Dávid, PhD-hallgató PTE TTK Földrajzi Intézet 2018.10.19. Kecskemét Mire kérjük

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A táj szerepe a vízparti utazás során egy lakossági megkérdezés eredményei

A táj szerepe a vízparti utazás során egy lakossági megkérdezés eredményei A táj szerepe a vízparti utazás során egy lakossági megkérdezés eredményei Sulyok Judit phd hallgató, Széchenyi István Egyetem Sopron, 2012. augusztus 30. A témaválasztást indokolta a természeti környezet

Részletesebben

Horgászturizmus Magyarországon

Horgászturizmus Magyarországon Horgászturizmus Magyarországon Előadó: Dr. Glózik Klára SZIE-GAEK egyetemi adjunktus Tourinform Békés megye irodavezető Szeged, 2013. november 22. Meghatározás A horgászturizmus olyan aktív szabadidős

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről

Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről Ikt. sz.: 14-2/2017/203 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft. 2016. évi szakmai tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok

Részletesebben

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Feladata és célja: turisztikai

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Bejárható Magyarország Program

Bejárható Magyarország Program Bejárható Magyarország Program Bejárható Magyarország Program A Bejárható Magyarország program legfőbb célkitűzése az ország minél részletesebb turisztikai megismertetése a potenciális célcsoportokkal,

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Natúrparkok és turizmus Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A TURIZMUS SZEREPE

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Vidéki vonzerő fejlesztés és a vidéki kis - mikro vállalkozások, családi gazdaságok élénkítése a Vidékjáró segítségével

Vidéki vonzerő fejlesztés és a vidéki kis - mikro vállalkozások, családi gazdaságok élénkítése a Vidékjáró segítségével Vidéki vonzerő fejlesztés és a vidéki kis - mikro vállalkozások, családi gazdaságok élénkítése a Vidékjáró segítségével Vidékjáró 27 civil és stratégiai partnere Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

BALATONI UTAZÁSOK JELLEMZŐI

BALATONI UTAZÁSOK JELLEMZŐI Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi BALATONI UTAZÁSOK JELLEMZŐI DR. MADARÁSZ ESZTER Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Turizmus Intézeti Tanszék A SZABADIDŐS CÉLLAL UTAZÓK KÖRÉBEN

Részletesebben

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19.

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19. PROGRAMTERVEZET 2010. november 18. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE A tudás szerepe a regionális fejlıdésben Debrecen, 2010. november 18 19. 3. körlevél 11.00 Közgyőlés A Magyar

Részletesebben

Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből

Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből 2012. 2. ISSN 206-41 Főszerkesztő: DR. NAGYVÁRADI LÁSZLÓ (Pécsi Tudományegyetem) Szerkesztők: DR. FÁBIÁN SZABOLCS ÁKOS (Pécsi

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

A megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján

A megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján A megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján Bálint Dóra tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete MRTT XV. Vándorgyűlés

Részletesebben

A közlekedés funkciója a turizmusban

A közlekedés funkciója a turizmusban A közlekedés funkciója a turizmusban 2018. 10. 25.. A közlekedés helye a turizmus rendszerében A turizmus alapvető eleme a helyváltoztatás, vagyis az utazás. minden olyan utazást az idegenforgalom részének

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A vízitúrázás hatása a folyópartokra a Bodrog hazai szakaszán. Kivonat

A vízitúrázás hatása a folyópartokra a Bodrog hazai szakaszán. Kivonat A vízitúrázás hatása a folyópartokra a Bodrog hazai szakaszán Nádasy László Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Budapest,

Részletesebben

ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN

ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN 2010-2016 Dr. Kóródi Márta - Kalmárné Rimóczi Csilla Neumann János Egyetem Gazdálkodási Kar Turizmus-Vendéglátás Tanszék Szolnok

Részletesebben

Idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek Pozsony környékén Lelkes Gábor

Idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek Pozsony környékén Lelkes Gábor Idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek Pozsony környékén Lelkes Gábor Bevezetés A modern társadalomban növekszik a szabadidő aránya, az idegenforgalom az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazat (a

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

A falusi és a tanyasi turizmus

A falusi és a tanyasi turizmus A falusi és a tanyasi turizmus 2019. 05. 06. A falusi turizmus fogalmi rendszere https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/78187/de_85.pdf Bevezetés Falusi turizmus az 1930-as évektől vált egyre

Részletesebben

Pályázat benyújtása a Kultúra Magyar Városa cím elnyerésére. Ádám Ibolya osztályvezető Kulturális és Vendégforgalmi Osztály

Pályázat benyújtása a Kultúra Magyar Városa cím elnyerésére. Ádám Ibolya osztályvezető Kulturális és Vendégforgalmi Osztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE Kvo.: 31.402/2007 Pályázat benyújtása a Kultúra Magyar Városa 2008. cím elnyerésére Összeállította: Ádám Ibolya osztályvezető Kulturális és Vendégforgalmi Osztály

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

társadalmi bázisának szélesítése 2008.11.07

társadalmi bázisának szélesítése 2008.11.07 A társadalmi bázisának szélesítése 2008.11.07 A víz rejtett bölcsessége Masaru Emoto, japán professzor láthatóvá teszi a víz által tárolt információkat mágneses rezonanciaanalizáló készülékkel (MRA). A

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben