DONKA ATTILA 1. Szabadidôsportból turisztikai termék - a vízitúrázás átalakulása
|
|
- Erzsébet Törökné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DONKA ATTILA 1 Szabadidôsportból turisztikai termék - a vízitúrázás átalakulása From leisure sport to tourism product - transformation of the paddle-tourism The primary determining factors of tourism are the natural endowments as attractions which influence the visitors motivations. Both the scenery value of a region and the features of the landscape take part in the travel decision. The paddle-tourism is a kind of ecotouristic activity. There are several rivers in Hungary that are suitable for paddle-tourism, all having different characters, offering different possibilities. IIn the present study the appearence of paddle tourism affected by the hydrogaphic factors are exemined. The quantitative examination of the natural endowments is dealing with both of the rivers where the endowments are utilized and where these are not utilized yet. The lack of tourism infrastructure doesn t facilitate the appearance of paddle tourism. In order to form the paddle tourism into a touristic product it is essential the development of qualitative services at the related endowments. A vízitúrázás nagy múltra visszatekintô tevékenység, azonban ez szinte kizárólag a versenysporttal együtt fejlôdô szabadidôsportra terjed ki. Magyarországon a turizmusba történô integrálása mind a mai napig nem történt meg. A változatos tulajdonságokkal rendelkezô hazai felszíni vizek eltérô mértékben alkalmasak vízitúrázásra. A turisztikai infrastruktúra hiánya nem jelent akadályt egy-egy folyón a vízitúrázás megjelenése számára annak ellenére sem, hogy a valódi, gazdaságilag is fenntartható turisztikai termékké váláshoz szükség van a minôségi szolgáltatások megjelenésére. Ahhoz, hogy a folyókat, mint természeti erôforrást megfelelôen használjuk, minimális környezetterheléssel járó, fenntartható turizmust valósítsunk meg, még számos lépésre van szükség. A vízitúrázás kohézióját célzó kutatás elsô lépése azoknak a tényezôknek a feltárása, amelyek eddig megakadályozták a komplex turisztikai termék kialakulását. A szolgáltatók bôvülésével a vízitúrázás tömeges méreteket öltött, miközben szabályozatlanul, spontán módon fejlôdött. A szervezôk nem álltak kapcsolatban a helyi lakossággal, amely így nem részesülhetett a bevételekbôl, illetve más helyi turisztikai attrakciók nem kerültek a látogatott célterületek közé. A tömegesség a koncentráltan kialakult, többnyire gazdátlan táborhelyeken igen nagy környezetterheléssel járt. Szintén jelentôs probléma, hogy a vízitúrázás vendégforgalma nem mérhetô, így minden további fejlesztést a hiteles adatokkal való alátámasztottság hiányában nehéz indokolni és véghezvinni. A leg - sürgetôbb feladatok közé tartozik a minôségi és komplex szolgáltatások kialakítása. Történeti áttekintés A szabadidôs célú túrázás hazai elterjedése Széchenyi István nevéhez kötôdik, aki ben hozta létre az elsô csónakházat Pesten. Az ezt követôen sorra megalakuló hajósegyletek eleinte csak helyben, sportolási céllal, a várost övezô Duna-szakaszon eveztek, de ez gyorsan kiterjedt hosszabb, szintén sportolási, testedzési célú túrák 1 Egyetemi tanársegéd, Szent István Egyetem Gazdasági Kar, donkaoktatas@gmail.com 279
2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 szervezésére is. A túrázás a népszerûségét azoknak a nagy sport-teljesítményeknek köszönheti, amelyekrôl a korabeli sajtó is tudósított: 1860-ban egy skót túrázó kajakkal bejárta Anglia, Svédország és Franciaország vizeit, 1863-ban két magyar utazó evezôstúrát szervezett Rotterdamtól Pestig (amelyrôl könyvet is írtak), 1875-ben került sor a Dunai Hajósegylet elsô hazai túrájára, Budapest és Baja között, majd nyolc évvel késôbb Orsováig szerveztek egy 11 napos túrát, amit újabb két év múlva késôbb egy, a Fekete-tengerig tartó túra követett. A kezdeti kenutúrákat kajakkal lebonyolított túrák is követték (a Vágon, a Dunán, majd a Tiszán és a Maroson). A II. világháborút követôen a természetbarát mozgalom keretében kelt életre a vízitúrázás. Nagyobb ismertséget a sok résztvevôvel lebonyolított hosszabb nemzetközi túrák hoztak: 1956-tól a Nemzetközi Duna Túra és 1966-tól a Nemzetközi Tisza Túra. A mozgalmi jelleg egészen a rendszerváltozásig, sôt, az után is megmaradt, bár közben már sorra jelentek meg az üzleti alapon mûködô vállalkozások. A sportmozgalmak, ter - mészetjáró szervezetek egyesületi szervezésben, önköltséges alapon szervezték a túrákat. Tevékenységüknek nem volt kapcsolata a turizmussal: önellátásra épültek, nem vettek igénybe helyi szolgáltatásokat. A rendszerváltozást követô, már üzleti alapon bekövetkezô gyors fellendülés elsôdlegesen annak a következménye, hogy az egykori túrázók újra elkezdték keresni a korábbi vízparti, evezéshez kapcsolódó életformát a nyári hónapokban, törekedve az azzal kapcsolatos (részben a nagy tömegeket mozgósító nemzetközi túrákon szerzett) élmények újbóli átélésére (MICHALKÓ G ). Célterületek A vízitúrázás a víziturizmus része, de nem azonos azzal. A víziturizmus MICHALKÓ G. (2002.) szerint az aktív turizmus fogalomkörébe tartozó turisztikai termék. Egyben olyan szabadidôs tevékenység, amelyet vízben vagy vízparton, de a vízhez kapcsolódva végeznek. Magába foglalja a vízparti üdülést, valamint a vízisport turizmust és a vitorlázást, és egyaránt kiterjed az álló- és folyóvizekre, továbbá a tengerek part menti területeire. ÚJVÁRI K. (2009.) a vízi turizmus alatt olyan aktív szabadidôs tevékenységet ért, amely a vízen, vízben vagy vízparton történik és az utazó legalább egy olyan szolgáltatást igénybe vesz, ami a vízi forgalmat és a vízi turizmust kiszolgáló és fenntartó létesítményeknél, szervezeteknél fogyasztást eredményez. Meghatározásom szerint a vízitúrázás ezen belül olyan tevékenység, melynek során a résztvevôk kézi erôvel hajtott vízi jármûvel haladnak, táborhelyrôl táborhelyre vagy egy állandó táborhelyrôl. A kisméretû jármûvek, jellegükbôl adódóan nagy odafigyelést igényelnek. Kis stabilitásuk révén korlátozott azoknak a vizeknek a köre, amelyeken biztonságosan használhatóak. Így nagyobb nyílt vízfelületeken (tavakon, tengereken) az erôs hullámzás miatt fennáll a borulás veszélye, ami kényel metlenné teszi a hajózást 2. Így a vízitúrázás célterületei a folyók és nagyobb patakok, illetve csatornák 3. 2 Kihasználva az ország kedvezô adottságait, a Magyar Természetbarát Szövetség kialakította az ún. Dunántúli Nagy Kört, amelyen csak igen kis szárazföldi szakasszal körbeevezhetô a Dunántúl (Rába Mosoni-Duna Duna Sió Balaton Zala útvonalon), azonban ehhez hosszában végig kell evezni a Balatonon, ami veszélyes és kevéssé élmény-jellegû. 3 A csatornák mesterséges medre a legtöbb esetben hosszú egyhangú egyenes szakaszokból áll, így ezek sem népszerûek a nyaralási célú vízi - túrázásban (szintén a szövetség szervezésében jött létre az Alföldi Nagy Kör, a Tisza Körös Berettyó Keleti-fôcsatorna útvonalon). 280
3 DONKA ATTILA A nagy számban, és nagy hosszon rendelkezésre álló folyóinknak csak egy része alkalmas vízitúrázásra. Az okok egyik része a természeti adottságokra vezethetô vissza (GYURICZA L ). A kis szélességû és sebességû folyóvizek partjainak növényzete gyakran nagy arányban befedi a szabad vízfelületet, így ott nehéz a haladás. Ilyen folyó a Zala, ahol nem jellemzô a vízitúrázás, míg a hasonló jellemzôkkel rendelkezô Túr folyón ez sem jelent akadályt, hiszen a változatos táj és a vadregényes romantika jóval nagyobb vonzerô az ide érkezôk számára, mint azok a nehézségek, amelyeket a vízre logó növényzet leküzdése jelent. A másik fô ok szintén az élmény-tényezôk csökkenésével függ össze. Azokat a vizeket sem használják vízitúrázásra, amelyek partvidéke egyhangú, hosszú egyenes szakaszok alkotják, kevés növényzettel, illetve részben a mesterséges part-alakításnak köszönhetôen meredek partokkal. Természeti adottságok A fentebb említettek mellett számos más tényezô befolyásolja az egyes folyóvizek vízitúraforgalmát. Ezek közül a legfontosabb a folyók szakaszjellege (SOMOGYI S ), a partok, partvidékek jellemzôi, az éghajlati jellemzôk, és a környezet társadalmi-gazdasági viszonyai. A szakaszjelleg a következôképpen befolyásolja a vízitúrását: felsôszakasz-jelleg: a gyors folyású, hirtelen ingadozó vízjárású folyók veszélyesek, így erôsen korlátozott a vendégkör (szinte kizárólag a gyakorlott túrázók, akik motivációja kevésbé a pihenés, sokkal inkább a kalandvágy); ilyen folyónk a Rába felsô szakasza (Szentgotthárd-Ikervár között), középszakasz-jelleg: a lassuló folyású, nagy íveket leíró kanyargó folyók a leg - ideálisabb célterületei a vízitúrázásnak. A kanyarulatok belsô ívein kialakuló homok padok (övzátonyok) komoly vonzerôt jelentenek nem csak a vízitúrázók, hanem a turizmus (fôleg az üdülôturizmus) más résztvevôi számára is; ez a szakaszjelleg leginkább a Tiszára, különösen annak felsô szakaszára jellemzô, alsószakasz-jelleg: az ágakra bomló folyók változatos partvidéke szintén vonzó a túrázók számára, a legjellemzôbb ilyen célterület a Szigetköz. A partvidékek jellege összefügg a szakaszjelleggel. A nehezen megközelíthetô, sûrû növényzettel vagy nagy szintkülönbséggel rendelkezô partok nem teszik vonzóvá a folyókat. A társadalmi-gazdasági tényezôk is jól meghatározhatóak (GYURICZA L. 2009a). Azokon a területeken, ahol a közbiztonság nem kielégítô, jóval nagyobb körültekintést igényel a vízitúrák szervezése és lebonyolítása. E tekintetben külön nehézség, hogy a közbiztonsági szempontból rosszabb helyzetben lévô térségek egybeesnek azokkal a területekkel, amelyek folyóinak természeti adottságai különösen kedvezôek a vízitúrázáshoz (például Felsô-Tiszavidék, Bodrog), míg a fejlettebb, ennél fogva kisebb biztonsági kockázatot jelentô térségek folyói jóval szûkebb vendégkör számára jelentenek megfelelô vonzerôt (például a Rába). Részben e két szempont harmóniájának köszönheti népszerûvé válását a Szigetköz. A vízitúrázás célterületeit és a vízpartok pontos jellemzôit összefoglaló, máig alapmûnek tekinthetô kiadvány (BOKODY J ) 24 hazai álló- és folyóvizet sorol fel és mutat be részletesen. Ezzel szemben a szervezett vízitúrázás napjainkban csak 17 folyót használ, 281
4 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 melyek között olyan vizeket is találunk, amelyek az említett mûben nem szerepelnek (például a korábban hatósági tiltás miatt megközelíthetetlen határfolyók, az Ipoly és a Dráva, vagy a vízitúrázás által csupán a rendszerváltozást követôen felfedezett Túr). A vízitúra-szervezôk kínálatának vizsgálata igazolta, hogy csak azokat a folyókat használják nagyobb mértékben vízitúrázásra, ahol egyrészt adottak ennek feltételei, másrészt a potenciális túrázók részérôl is igény mutatkozik irántuk. A feltételek itt elsôsorban a vizek fô jellemzôit jelentik (sebesség, méret, növényzettel való borítottság, partok jellemzôi), nem pedig a turisztikai infrastruktúra rendelkezésre állását (GYURICZA L ). Ez utóbbi jelenleg legfeljebb csak másodlagos szempont, illetve az esetek többségében nem is játszik szerepet sem a szolgáltatók, sem pedig a turisták döntéseiben. Ennek igazolását a szálláshelyek vizsgálatánál látni fogjuk. Tizenkettô vízitúra-szervezô vállalkozás (melyek a becslések szerint lefedik a hazai vízitúrapiac legalább 85-90%-át 4 ) adatait megvizsgálva megállapítható, hogy együttes kínálatuk 17 folyóra (folyószakaszra) terjed ki 5. A vízitúrázás egyre népszerûbbé válásával a kezdetben szinte kizárólagos célterületek (Felsô-Tisza, Bodrog, Rába) kibôvültek. Azonban meg - figyelhetô az is, hogy míg a nagyobb vállalkozások, kínálatuk bôvítéseként megjelentek a korábban is kevésbé ismert és használt, kisebb vizeken (Sajó, Szamos, Bódva), addig más vállalkozások ettôl eltérô stratégiát követnek, és megmaradtak a nagyobb forgalmat és stabil vendégkört jelentô ismertebb, népszerû vizeknél (a kezdeti célterületek mellett: Mosoni-Duna, Túr, Hernád, Körösök) (1. ábra). A vizsgált túraszervezôk kevesebb, mint 20%-a szervez túrákat a következô folyókra: Szamos, Sajó, Bódva, Közép-Tisza, Tisza-tó, Zagyva, Alsó-Tisza. Így a kutatás következô részében, az alapvetô turisztikai infrastruktúra vizsgálatát csak azon folyók mentén végeztünk el, amely folyókat a fentiek szerint viszonylag nagy forgalmúaknak lehet tekinteni. 1. ábra. A hazai folyóvizek népszerûsége (a túraszervezôk adatai alapján szerk. DONKA A.) 4 A szerzô becslése. A vízitúra-szervezôk egy része egyesületi formában mûködik, illetve több olyan szervezet is van, amelyek nem fejtenek ki országos tevékenységet, és nem jelennek meg a szélesebb vendégkör által elérhetô felületeken (internet, utazási hirdetések, plakátok stb.) konkrét ajánlatokkal. 5 A kutatás során a Körösöket egy folyónak tekintettük, függetlenül attól, hogy azokon az összefolyásig több lehetôség is adódik a túrák indulására, így az útvonalak nem egyeznek meg teljes mértékben. 282
5 DONKA ATTILA A vízitúrázás jelenlegi helyzete A mozgalmi jelleg és üzleti alapú mûködés kettôssége ma is fennáll. Míg a természetjáró szervezetek a szabadidôsport oldaláról közelítik meg a vízitúrázást (a Magyar Természet - barát Szövetség alapszabálya szerint feladatuk, hogy elôsegítsék a szabadidô kellemes, hasznos eltöltését, sportjellegû testedzésre alkalmat adó programokkal), az aktív turizmus (mint ahogy más turisztikai termékek is) ennél szélesebb célokat fogalmaz meg, kezdve a turisztikai szempontoktól (a turista minden felmerülô igényének kielégítése) a közgazdasági szempontokon át a térségfejlesztési célokig. Így miközben ugyanazon tevékenységet magába foglaló fogalomról van szó, annak tartalma jelentôsen eltérô motivációkat és tevékenységeket takar. Célunk feltárni azokat a feladatokat, amelyekkel a vízitúrázás a hazai adottságokhoz méltón komolyabb helyet foglalhat el az aktív turizmusban. A rendszerváltozást követôen gyorsan létrejött túraszervezô vállalkozások alkalmasak lehetnek arra, hogy megalapozói legyenek a vízitúrázás termékké fejlesztésének. Azonban ez lassú folyamat, mivel a szereplôk érdekei nem esnek egybe minden esetben. A túraszervezôk alapvetô célja a bevételek növelése. Azonban mivel ôk is a túramoz - galomból nôttek ki (egyes esetekben a spontán privatizáció is jelen volt az egykori közösségi sporteszközök vállalkozói tulajdonba kerülésénél, ami sokáig behozhatatlan versenyelônyt jelentett ezeknek a szervezeteknek, függetlenül attól, hogy vállalkozói vagy alapítványi formában mûködtek), a szakmai háttér a legtöbb esetben mind a mai napig a túrák szervezésére és lebonyolítására terjed ki, turisztikai szakemberek részvétele nélkül. Ennél fogva nem céljuk a komplex programok összeállítása, ôk csupán egy alacsony költségû üdülési formát kínálnak. Az utazási irodákra vonatkozó jogszabályok létrejöttével még arra is figyelmet kellet fordítaniuk, hogy ne kínáljanak több szolgáltatást (a közlekedés, szállás és étkezés közül), amivel ezek a jogszabályok az utazásszervezôk körébe sorolták volna ôket 6. Így kizárólag a sporttevékenység szerepelt a kínálatban, minden más szolgáltatást hiányzott, az ezek mögött rejlô szükségleteket (szállás, étkezés, az evezésen kívüli programok) egyénileg vagy spontán szervezésben elégíthették ki a résztvevôk, melyben helyismerete révén természetesen a szervezô képviselôje, a vízitúra-vezetô nyújtott segítséget. Így nem volt esély komplex turisztikai termékcsomagok kialakulására, és a helyben realizálódott kiadások is az árnyékgazdaságot gyarapították. Idôvel a túraszervezô vállalkozók köre is elkezdett kettéválni, részben a piaci változások hatására. A vízitúrán résztvevôk éveken belül rájöttek, hogy a kapott szolgáltatás nem feltétlenül ér annyit, amiért ôk többletköltségeket vállaljanak. Kis tapasztalattal egyéni szervezésben is össze lehet állítani egy vízitúrát, amelyhez így csak sporteszközök bérlésére van szükség. A vállalkozások egy része tehát e kényszer hatására turisztikai szakmai ismeret hiányában a kisebb ellenállás irányába mozdult el, és átállt a túrahajók, evezôk és mentômellények bérbeadására. A túraszervezôk másik csoportja az elôre menekülést választotta: felvállalta, hogy utazásszervezôvé váljon, ennek minden kötelezettségével, és ma már nem csak a vízitúrát, hanem számos kiegészítô szolgáltatást is kínálnak: saját tulajdonú szálláshelyekkel (többnyire kempingekkel) rendelkeznek, szervezett keretek 2 Jellemzô azonban a szervezôk szakmai kívülállóságára, hogy ez az információ véletlenszerûen, a szervezôk közötti személyes kapcsolatok révén terjedt. 283
6 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 között kínálják az étkezést, és kiegészítô programokat is szerveznek. A jelen kutatás keretében vizsgált 12 vállalkozás közül kettô mûködik utazási irodaként. A mozgalmi jellegbôl történô átalakulás következménye, hogy a vízitúra-szervezés és lebonyolítás népszerûvé válását nem elôzte meg a turisztikai szolgáltatások kialakítása, azok csak nagyon lassan, követô jelleggel jönnek létre. Ennek az is az oka, hogy a vízitúrázás úgy él az emberek tudatában, mint egy kifejezetten olcsó nyaralási forma, ahol az ár-érték arány miatt azt is elfogadják, hogy ezért az árért cserében szinte semmiféle szolgáltatást nem kapnak, csak a sporteszközöket és a túravezetôt. Ennek a szemléletnek a bizonyítéka az is, hogy amikor egyes településeken vízparti szálláshelyeket (kempingeket) alakítottak ki, kisebb ellenállás és értetlenség fogadta a túrázók részérôl azt a szabályt, hogy ilyen kemping környezetében tiltott a vadkempingezés, azaz a legalapvetôbb higiéniai szolgáltatásokat is nélkülözô, spontán táborozás. Ma már ha lassan is, de terjedôben van az igény a túraszervezôk minél teljesebb körû szolgáltatásai iránt. Azonban a piac mérete, és az erôs szezonalitás miatt a szálláshelyek kialakítása még igen kezdetleges folyóink mentén. 2. ábra. A kereskedelmi szálláshelyekkel rendelkezô települések aránya (KSH adatai alapján szerk. DONKA A.) Az ország településeinek 12,5%-át teszi ki azoknak a településeknek a száma, amelyek területe folyópartot érint 7. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a vízparti települések 72%-án nincs kereskedelmi szálláshely, kemping pedig kevesebb, mint 12%-án található. Megvizsgáltuk a szervezett túrák útvonalát is. A vízparti települések közül 114 település tartozik azok közé, ahol a vízitúra-szervezôk túrái éjszakai szállás céljából megállnak. Ezen települések többségének vízparti fogadóterülete a korábbi vízitúrázóhagyományok révén jött létre, így a mûködô kempingek is fôleg itt találhatóak, bár a KSH adatai alapján 114 településbôl csupán 29 településen mûködik kemping (2. ábra). 7 Ezek között vannak azonban olyan települések is, melyek nincsenek szerves kapcsolatban partjaikkal, mivel a település belterülete attól távol helyezkedik el (például Fehérgyarmat, Törökszentmiklós, Hódmezôvásárhely). A települések víziturisztikai szempontú tipizálását jelen tanulmány nem érinti. 284
7 DONKA ATTILA A legtöbb kemping a Szigetközben és az Alsó-Tisza-vidéken van. A legkevesebb keres - kedelmi szálláshely pedig a Rába, a Dráva és a Hernád mentén található. Ezekbôl az adatokból jól látható, hogy egyáltalán nincsenek helyzeti elônyben azok a folyók, amelyek a vízitúrázás klasszikus, és évtizedek óta legnagyobb forgalmat lebonyolító célterületei (Felsô-Tisza, Rába). Megvizsgáltuk a szervezett túrák által érintett települések vendégforgalmát. Ezek közül külön kiemelésre kerültek azok a települések, ahol mûködô kemping is található. A kempingek vendégforgalmát igyekeztünk összevetni a helyi vonzerôk jellegével, és az ez alapján várható vendégforgalommal. Az alábbi ábra (3. ábra) bemutatja a vizsgálat eredményeit. Látható, hogy azok a települések is, amelyeken kizárólag a vízitúrázás lehetôsége jelenti a vonzerôt, jelentôsen eltérô vendégforgalommal rendelkeznek, a nagyobb, szélesebb körû vonzerôket is felmutató települések esetében pedig a rendelkezésre álló adatok alapján nem határozható meg a vízitúrázók aránya. 3. ábra. A kempingek vendégforgalma és a települések vonzerôi közötti összefüggések (KSH adatai alapján szerk. DONKA A.) Az adatgyûjtés és feldolgozás pontatlanságai miatt a Központi Statisztikai Hivatal adatai nem teljesen megbízhatóak. Egyes települések kereskedelmi szálláshelyei nem szerepelnek a statisztikákban (PETYKÓ CS ). PETYKÓ CS. (2010.) szerint részben a számbavétel metódusa, részben pedig a feketegazdaság lehet az oka az eltéréseknek. A fenti felsorolás az elôbbi feltételezést látszik igazolni (hiszen ezek a szálláshelyek markánsan jelen vannak a turizmusban, és követhetô marketingtevékenységet is végeznek). Azonban a vízitúrázást érintô kutatásom arra az eredményre jutott, hogy ennél jóval nagyobb szerepe van a bejelentés nélkül mûködô szálláshelyeknek, melynek történeti oka az, hogy egy évi rendelet 8 szerint ott, ahol nincs kemping, a vízitúrázók számára a folyópartok 50 méteres sávjában engedélyezett a táborozás. 7 A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 6001/1986. (TK. 12.) MTTH számú elvi állásfoglalása. A ma érvényben lévô jogszabályok közül elsôsorban az erdôvédelmi törvény és a szabadidôs szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeirôl szóló együttes miniszteri rendelet szabályozza ezt a típusú táborozást. 285
8 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 További ellentmondások tapasztalhatóak a mûködô kempingek bejelentett vendégforgalmi adatai között. Kutatásomban a Felsô-Tisza településeit vizsgáltam meg ebbôl a szem - pontból. Azokon a településeken, amelyeken más vonzerô nem található, csak a vízitúrázás generál vendégforgalmat a kereskedelmi szálláshelyeken, komoly ellentmondásokra lehet következtetni. Tiszabecs a vízitúrák hagyományos bár nem kizárólagos kiindulópontja. Az itt regisztrált, kempingben realizálódott vendégforgalom 2008-ban 3216 vendégéjszaka volt (KSH, 2010.). A vízitúrák számára innen egy vagy kétnapi evezéssel elérhetô távolságra elhelyezkedô Tivadar községbôl további túrák is indulnak (tehát amelyek így nem érintik Tiszabecset), emellett a település a Túr folyó felôl érkezô további túracsoportok táborhelye is. Ennek ellenére a Tivadarban realizált forgalom ugyanebben az idôszakban 1943 vendég - éjszaka volt, tehát a vízitúrázók jelentôs része itt már nincs regisztrálva szállóvendégként. A vízitúrák következô állomáshelyén, Vásárosnaményban is találunk nehezen igazolható adatot, bár a település vízrajzi adottságai (a kiterjedt folyóparti homokpad és a hozzá kapcsolódó nyaralóövezet, valamint az Atlantika Aquapark és a Szilva Gyógyfürdô) miatt nagyobb hatókörûek a vonzerôi. A város regionális jelentôségû üdülôterülete, Gergelyi ugornya már nem kizárólag a vízitúrázók számára jelent vonzerôt és szálláshelyet, emellett jelentôs az üdülôturizmus aránya is. Ennek ellenére az itt mért forgalom csupán 4600 vendégéjszaka, ami 43%-kal magasabb a más vonzerôvel nem rendelkezô, alig 1100 lakosú (KSH 2010.) Tiszabecs forgalmánál. A Felsô-Tiszán további szakaszán még komolyabb ellentmondásokra találunk. A vízitúrázók által megállóhelyként használt települések, Tuzsér és Dombrád még a vízitúrázás mellett jelenlévô üdülôturizmus ellenére is csak 357 és 163 vendég éjszakás forgalmat bonyolított (ami csak 2 hónapos szezonnal számolva is, átlagosan napi 6, illetve 3 ven déget jelentene). Természetesen nem szükséges külön megemlíteni azokat a településeket, ahol a vízitúraszervezôk megállnak a túrákkal, ott azonban nincs regisztrált szálláshely. Ha nem is bizonyítható, hogy az itt mûködô szálláshelyek a feketegazdaságot gyarapítják, ezek a tények semmiképpen nem a színvonalas és tudatosan fejleszthetô turizmus irányába mutatnak. A kevés vízparti szálláshely miatt egyelôre kevés az esély arra is, hogy ezek az értékes természeti adottságaink értékükhöz mérten, egyúttal fenntartható módon bekap csolód - janak a turisztikai forgalomba. Összefoglalás A vízitúrázás legfôbb problémái a következôkben foglalhatóak össze. A szolgáltatók bôvülésével a vízitúrázás tömeges méreteket öltött, miközben szabályozatlanul, spontán módon fejlôdött. A szervezôk nem álltak kapcsolatban a helyi lakossággal, amely így nem részesülhetett a bevételekbôl 9, illetve más helyi turisztikai attrakciók nem kerültek a látogatott célterületek közé. A tömegesség a koncentráltan kialakult, többnyire gazdátlan táborhelyeken igen nagy környezetterheléssel járt. Szintén jelentôs probléma, hogy a vízitúrázás vendégforgalma mind a mai napig nem mérhetô, így minden további fejlesztést a hiteles adatokkal való alátámasztottság hiányában nehéz indokolni és véghezvinni. 9 Illetve csak kis mértékben, egyrészt az élelmiszer-vásárlások révén, másrészt pedig egyes településeken a helyi prominencia spontán privatizációja révén, amelynek keretében a túrák fogadására alkalmas folyópartok (övzátonyok és környékük) kerültek magántulajdonba, ahol szolgáltatások nélküli, de szállásdíjat kérô szálláshelyeket (táborozóhelyeket) jelöltek ki. 286
9 DONKA ATTILA A legsürgetôbb feladatok közé tartozik a minôségi és komplex szolgáltatások kialakítása, valamint a szakember-képzés (nem a túravezetôk, hanem a speciálisan vízitúrázásra képzett turisztikai szakemberek képzése), és mind a szálláshelyek, mind pedig a túraszervezôkre vonatkozó szabályozások pontosítása és betartatása. IRODALOMJEGYZÉK BOKODY J. 1985: Magyarország vízitúra útvonalai. Kilométer-mutató. Sport Kiadó, Budapest. 260 p. DONKA A. GYURICZA L. 1999: Szatmár Bereg természeti adottságainak idegen - forgalmi szempontú értékelése. Közlemények a JPTE TTK FI Természetföldrajzi Tanszékérôl. Pécs. 14 p. DONKA A. SZTRUNGA E. 2008: Turisztikai alapismeretek. KIT Kft., Budapest, 142 p. DONKA A. 2010: Magyarország turizmusföldrajza. KIT Kft., Budapest, 424 p. GYURICZA L. 1998: Az idegenforgalom jellemzôi a Duna Dráva Nemzeti Park Duna menti szakaszán és közvetlen térségében. Duna Dráva Nemzeti Park kezelési terve. Pécs. GYURICZA L. 2001: Az ökoturizmus lehetôségei Gemencen. Kovács J. Lóczy D. (szerk.): A vizek és az ember. Pécs, pp GYURICZA L. 2008a: A turizmus nemzetközi földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs 320 p. GYURICZA L. 2008b: Kísérlet a turizmus természeti adottságainak kvantitatív értékelésére. IV. Magyar Földrajzi Konferencia Debrecen, november Szerk.: Szabó V., Orosz Z., Nagy R., Fazekas I. Debrecen, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetvédelmi Tanszék, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék. pp GYURICZA L. 2009a: Ökoturisztikai fejlesztési lehetôségek az idegenforgalmi világtrendek tükrében a szlovén magyar határ két oldalán. V. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia március , Kolozsvár, Sapientia Erdélyi Tudományegyetem Természettudományi és Mûvészeti Kar, Környezettudományi Tanszék Kolozsvár, pp GYURICZA L. 2009b: A természeti adottságok meghatározó szerepe a turizmusban. In: Aubert A. Berki M. (szerk.): Örökség és turizmus. PTE TTK FI, Pécs, pp KSH (letöltés: augusztus, november, március, március) MICHALKÓ G. 2002: Az aktív turizmus elméleti megközelítése. In: Dávid Lóránt (szerk.): Aktív turizmus. Lifelong Learning Füzetek, Didakt Kiadó, Debrecen, pp MICHALKÓ G. 2003a: A Tisza szerepe az ország turizmusában. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése. Károly Róbert Fôiskola, Gyöngyös. MICHALKÓ G. 2003b: Az aktív turizmus alapjai. In: Bánhidi M. (szerk.): A vízi és vizek menti turizmus alapjai. Budapesti Gazdasági Fôiskola. pp MICHALKÓ G. 2010: Boldogító utazás: a turizmus és az életminôség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 120 p. PETYKÓ CS. 2010: Kempingturizmus Magyarországon. Debrecen. 196 p. 287
10 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 SOMOGYI S. 1983: A magyar folyóhálózat szakaszjelleg-típusai. Földrajzi Közlemények, 31/1-3. pp SOMOGYI S. 1987: Magyarország természeti adottságainak idegenforgalmi szempontú értékelése. MTA FKI, Budapest. 151 p. UJVÁRI K. 2009: A Tisza-völgy vízi turizmusának fejlesztési lehetôségei. Modern Geográfia ( 4. szám, 15 p. 288
Donka Attila Gila Csaba
2013/IV. pp. 9-32. ISSN: 2062-1655 Donka Attila Gila Csaba Magyarország változatos adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy az aktív turizmus célterülete 1. Bevezetés a fogalom 1 Knop, Jandala Cs. MiChalKó
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 181-193. Donka Attila 1 A FOLYÓK SZEREPE A TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN
Donka Attila 1 A FOLYÓK SZEREPE A TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN BEVEZETÉS A turizmus elsıdleges meghatározó tényezıi a természeti adottságok, amelyek egy része vonzerıként közvetlen hatást gyakorol a vendégek
RészletesebbenA TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN
A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus
RészletesebbenAz aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra
Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus
RészletesebbenA vízitúrázás célterületeinek természeti szempontú értékelése
Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből 1 (2) 2012. -0. A vízitúrázás célterleteinek természeti szempontú értékelése DONKA ATTILA1 Absztrakt A turizmus elsődleges meghatározó
RészletesebbenA szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban
A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy
RészletesebbenVízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin
Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása Pókos Katalin Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tihany, 2007. október 19. Balaton turizmusa számokban 2007. I-VII.
RészletesebbenAz Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa
Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
Észak- és Kelet-Magyarország folyóparti településeinek turizmusa, 2000 2008 Tóth Géza 1 Dávid Lóránt 2 Ujvári Krisztina 3 A népszerű vízi turizmus és kiemelten a vízparti települések turizmusa mint mindenhol,
RészletesebbenRegionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során
Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL
RészletesebbenNádasy László. A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán
Nádasy László A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán Összefoglalás Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék laszlo.nadasy@uni-corvinus.hu A Bodrog
RészletesebbenAz észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma
MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az
RészletesebbenA turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén
2013/IV. pp. 1-8. ISSN: 2062-1655 Csapó János A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén Az elmúlt években számos kezdeményezés, civil, szakmai és politikai fórum
RészletesebbenI. KÖRLEVÉL. VIII. Országos Turisztikai Konferenciát.
VIII. ORSZÁGOS TURISZTIKAI KONFERENCIA KÖRNYEZET BIZTONSÁG TURIZMUS 2016. OKTÓBER 14. PÉCS ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED I. KÖRLEVÉL A Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar,, Turizmus Tanszéke, MTA
RészletesebbenGINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül
GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár
RészletesebbenÚjvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.
A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben
RészletesebbenA Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése
XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.
Részletesebben1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma
2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai
RészletesebbenMagyar Kajak Kenu Szövetség
Forrásszerzési lehetőségek Százhalombatta, Sáhl 2011.11.25 25 Magyar Kajak Kenu Szövetség Általános tennivalók: Önerő lehetséges maximális mértékéről Kötelezővállalások lehetséges tartalmáról pl. állományi
RészletesebbenTurizmus rendszerszintű megközelítése
01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik
RészletesebbenA KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.
A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,
Részletesebben1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.
o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenA magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben
A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák
RészletesebbenHazánk idegenforgalma
Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.
RészletesebbenTurisztikai desztinációk és a TDM
Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek
RészletesebbenKerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban
Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban
Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar
RészletesebbenA Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON
RészletesebbenVízi turizmus tartalomjegyzék
Vízi turizmus tartalomjegyzék A vízi turizmus...2 A víz...2 A víz használat céljai lehetnek...2 A víz, mint ÚT használata...2 A víz, mint CÉL...3 A víz mint SPORTPÁLYA...3 A víz, mint OKTATÁSI TÉR...3
RészletesebbenA helyi TDM feladatai, működése
A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenTurizmus alapjai. tantárgy. helyi programja
Turizmus alapjai tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A turizmus alapjai tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák
RészletesebbenA Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása
A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenTermészeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505
A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:
RészletesebbenSÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING
Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC
Részletesebben2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői
202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás
RészletesebbenAz egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében
A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli
RészletesebbenA balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata
A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata Tóth Zoltán PhD,docens BGE KVIK Turizmus Tanszék, Közgazdász, PhD: 2003 (PTE, Regionális politika
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján
Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma
RészletesebbenKisértékű célterületek esetén. Egyéb célterületek esetén
Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 55/2012. (V. 17.) számú közleménye a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján a Helyi Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től
RészletesebbenA prezentáció felépítése. Gyermek a tájban
Gyermek a tájban A gyermekkori utazási élmények hatása a Balatonnal mint turisztikai desztinációval kapcsolatos preferenciákra és attitűdökre Kiss Kornélia - Bogáromi Eszter - Michalkó Gábor// Budapesti
RészletesebbenVITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42
1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY - GERGELYIUGORNYÁRA
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal és a Mozaik Gazdasági Szervezet Budapest Főváros Önkormányzata által támogatott táborozási lehetőséget hirdet VÁSÁROSNAMÉNY - GERGELYIUGORNYÁRA sport, szabadidős
RészletesebbenDráva-medence fejlődésének lehetőségei
EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR-HORVÁT TERÜLETFEJLESZTÉSBEN című konferencia 2018. február 5-6., Eszék Dráva-medence fejlődésének lehetőségei Előadó: Szászfalvi László országgyűlési képviselő És a
RészletesebbenKERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS
KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS A kerékpározás hatásai nem igényel fosszilis energiát externáliák nem szennyezi a levegőt, nincs széndioxid kibocsátása nem okoz zajt kevés helyet foglal infrastruktúra igénye alacsony
RészletesebbenTurizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.
Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön
RészletesebbenZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.
ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
RészletesebbenÖn szerint mennyiben változott a szervezetéhez tartozó terület turizmusa a TDM szervezetek megjelenése előtti időkhöz képest?
Ön szerint mennyiben változott a szervezetéhez tartozó terület turizmusa a TDM szervezetek megjelenése előtti időkhöz képest? Egységesebbé vált. A szolgáltatók közötti együttműködés - ha nehezen is - de
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenPhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola
PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:
Részletesebben2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci
A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója
Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:
RészletesebbenA Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata
A Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata Előadó: Nagy Dávid, PhD-hallgató PTE TTK Földrajzi Intézet 2018.10.19. Kecskemét Mire kérjük
RészletesebbenHévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai
Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen
RészletesebbenA táj szerepe a vízparti utazás során egy lakossági megkérdezés eredményei
A táj szerepe a vízparti utazás során egy lakossági megkérdezés eredményei Sulyok Judit phd hallgató, Széchenyi István Egyetem Sopron, 2012. augusztus 30. A témaválasztást indokolta a természeti környezet
RészletesebbenHorgászturizmus Magyarországon
Horgászturizmus Magyarországon Előadó: Dr. Glózik Klára SZIE-GAEK egyetemi adjunktus Tourinform Békés megye irodavezető Szeged, 2013. november 22. Meghatározás A horgászturizmus olyan aktív szabadidős
RészletesebbenKoppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület
Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település
RészletesebbenTájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről
Ikt. sz.: 14-2/2017/203 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft. 2016. évi szakmai tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok
Részletesebbenaktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Feladata és célja: turisztikai
RészletesebbenÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag
ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,
RészletesebbenBejárható Magyarország Program
Bejárható Magyarország Program Bejárható Magyarország Program A Bejárható Magyarország program legfőbb célkitűzése az ország minél részletesebb turisztikai megismertetése a potenciális célcsoportokkal,
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenNatúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség
Natúrparkok és turizmus Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A TURIZMUS SZEREPE
RészletesebbenZöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.
Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a
RészletesebbenVidéki vonzerő fejlesztés és a vidéki kis - mikro vállalkozások, családi gazdaságok élénkítése a Vidékjáró segítségével
Vidéki vonzerő fejlesztés és a vidéki kis - mikro vállalkozások, családi gazdaságok élénkítése a Vidékjáró segítségével Vidékjáró 27 civil és stratégiai partnere Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti
RészletesebbenGÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal
RészletesebbenIdőskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások
Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása
RészletesebbenBALATONI UTAZÁSOK JELLEMZŐI
Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi BALATONI UTAZÁSOK JELLEMZŐI DR. MADARÁSZ ESZTER Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Turizmus Intézeti Tanszék A SZABADIDŐS CÉLLAL UTAZÓK KÖRÉBEN
RészletesebbenA MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19.
PROGRAMTERVEZET 2010. november 18. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE A tudás szerepe a regionális fejlıdésben Debrecen, 2010. november 18 19. 3. körlevél 11.00 Közgyőlés A Magyar
RészletesebbenTermészetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből
Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből 2012. 2. ISSN 206-41 Főszerkesztő: DR. NAGYVÁRADI LÁSZLÓ (Pécsi Tudományegyetem) Szerkesztők: DR. FÁBIÁN SZABOLCS ÁKOS (Pécsi
RészletesebbenKözlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme
RészletesebbenA megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján
A megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján Bálint Dóra tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete MRTT XV. Vándorgyűlés
RészletesebbenA közlekedés funkciója a turizmusban
A közlekedés funkciója a turizmusban 2018. 10. 25.. A közlekedés helye a turizmus rendszerében A turizmus alapvető eleme a helyváltoztatás, vagyis az utazás. minden olyan utazást az idegenforgalom részének
RészletesebbenA fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra
A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa
RészletesebbenA vízitúrázás hatása a folyópartokra a Bodrog hazai szakaszán. Kivonat
A vízitúrázás hatása a folyópartokra a Bodrog hazai szakaszán Nádasy László Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Budapest,
RészletesebbenÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN
ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN 2010-2016 Dr. Kóródi Márta - Kalmárné Rimóczi Csilla Neumann János Egyetem Gazdálkodási Kar Turizmus-Vendéglátás Tanszék Szolnok
RészletesebbenIdegenforgalmi fejlesztési lehetőségek Pozsony környékén Lelkes Gábor
Idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek Pozsony környékén Lelkes Gábor Bevezetés A modern társadalomban növekszik a szabadidő aránya, az idegenforgalom az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazat (a
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenA világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben
Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet
RészletesebbenA nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire
A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós
RészletesebbenA falusi és a tanyasi turizmus
A falusi és a tanyasi turizmus 2019. 05. 06. A falusi turizmus fogalmi rendszere https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/78187/de_85.pdf Bevezetés Falusi turizmus az 1930-as évektől vált egyre
RészletesebbenPályázat benyújtása a Kultúra Magyar Városa cím elnyerésére. Ádám Ibolya osztályvezető Kulturális és Vendégforgalmi Osztály
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE Kvo.: 31.402/2007 Pályázat benyújtása a Kultúra Magyar Városa 2008. cím elnyerésére Összeállította: Ádám Ibolya osztályvezető Kulturális és Vendégforgalmi Osztály
RészletesebbenA települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben
A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár
RészletesebbenBALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS
BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM
Részletesebbentársadalmi bázisának szélesítése 2008.11.07
A társadalmi bázisának szélesítése 2008.11.07 A víz rejtett bölcsessége Masaru Emoto, japán professzor láthatóvá teszi a víz által tárolt információkat mágneses rezonanciaanalizáló készülékkel (MRA). A
RészletesebbenSió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!
Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai
Részletesebben