AZ ÉPÍTMÉRNÖK SZAKMA ÉS AZ ÉPÍTMÉRNÖKI PÁLYA NÉPSZERSÉGE

Átírás

1 AZ ÉPÍTMÉRNÖK SZAKMA ÉS AZ ÉPÍTMÉRNÖKI PÁLYA NÉPSZERSÉGE TOVÁBBTANULNI SZÁNDÉKOZÓ DIÁKOK ÉS ELSÉVES EGYETEMI HALLGATÓK FELMÉRÉSE Készítették: Fortuna Zoltán, Veres Gábor Budapest március 3.

2 Tartalomjegyzék 1. A kutatás témája A minta kiválasztása, felvétele A minta összetétele Középiskolások összetétele Egyetemisták összetétele A válaszok kiértékelése Középiskolások felmérése... 4 A diákok továbbtanulásának tervezett iránya... 4 Továbbtanulással kapcsolatos elhatározások komolysága... 4 Pályaválasztást befolyásoló szempontok Építmérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése Építmérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése Szöveges vélemények Egyetemisták felmérése... 8 Elzetes tanulmányok... 8 Pályaválasztást befolyásoló szempontok További érdekldési kör... 9 Szakok, tudományágak rangsorolása Építmérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése Összefoglalás Mellékletek melléklet: Építmérnöki szakra jelentkezk és felvettek száma, a ponthatárok melléklet: Az elséves egyetemi hallgatók kérdíve melléklet: A középiskolások diákok kérdíve melléklet: Az elséves egyetemi hallgatók angol nyelv kérdíve melléklet: A középiskolások diákok angol nyelv kérdíve melléklet: A felmérésben résztvev középiskolák címjegyzéke

3 1. A kutatás témája Az Európai Unió felsoktatási intézményeiben építmérnöki szakon továbbtanulni szándékozó diákok száma évrl évre egyre kevesebb. Az Európai Építmérnöki Képzés (EUCEET) SP9 munkacsoportja több országra kiterjed felmérést végez annak érdekében, hogy kiderítse, mi motiválja a diákokat abban, hogy építmérnöki szakon folytassák felsfokú tanulmányaikat, illetve mi az oka annak, hogy elkerülik ezt a pályát. Az EUCEET SP9 munkacsoport magyarországi munkáját a Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), mint az építmérnökök legnagyobb hazai kibocsátó intézménye segíti. Az elmúlt évek során a BME Diákközpontja számtalan felmérést végzett, mely felmérések egyik célcsoportja a középiskolából frissen kikerült diákok voltak, akik pályaválasztással kapcsolatos elképzeléseit már több kapcsolatban is elemeztük. A felmérés elkészítésével az Építmérnöki Kar a Diákközpontot bízta meg. 2. A minta kiválasztása, felvétele Az EUCEET SP9 munkacsoport két angol nyelv kérdívet juttatott el hozzánk, melyeket magyarra fordításuk után sokszorosítottuk, és olyan gimnáziumok valamint építipari technikusokat képz szakközépiskolák igazgatóinak küldtük ki, akik elzetes telefonos egyeztetés során vállalták azt, hogy osztályfnöki óra keretében kitöltetik az anonim kérdíveket diákjaikkal. A BME Egyetemi Hallgatói Képviselet tagjainak valamint a BME Diákközpont Támpont Iroda munkatársainak segítségét igénybe véve, kérdíveket juttattunk el a BME elséves hallgatóinak egy kisebb csoportjához is. A középiskolák kiválasztására az alább ismertetett módon került sor: több évre visszamenleg ismertek az egyetemi és a fiskolai építmérnöki szakokra (államilag finanszírozott, nappali, els alapképzés, egyetemi és fiskolai szint) vonatkozó felvételi ponthatárokat. Figyelembe véve, hogy az építmérnökök legelismertebb, legnagyobb presztízzsel bíró hazai képz intézménye a BME, melyre alacsonynak egyáltalán nem mondható felvételi ponthatárai miatt nem könny a bejutás, úgy döntöttünk, hogy Magyarország különböz statisztikák alapján (felvettek aránya, a felvettek által szerzett összpontszám átlaga) legjobbnak ítélt gimnáziumait keressük meg. Az ott tanuló diákoknak ha igazán érdekli ket az építmérnöki pálya lehetségük van az általuk kiválasztott, tetszleges intézménybe, akár a BME-re is bejutni. A szakközépiskolák diákjai évek óta kisebb átlagpontszámmal jutnak be egyetemünkre, mind a gimnazisták 1, így az egyes intézmények mintába vételekor azt vettük figyelembe, hogy az adott intézmény folytat-e építipari technikus képzést, mely már középiskolában is felkeltheti a diákok érdekldését arra, hogy esetleges egyetemi, vagy fiskolai képzés keretében gyarapítsák szaktudásukat. Az ország különböz építmérnököket képz intézményébe, illetve szakjaira jelentkezk, és felvettek számadatai, az egyes bejutáshoz szükséges pontszámokkal együtt az 1. mellékletben megtalálhatók. A felmérésben résztvev középiskolák címjegyzékét a 6. melléklet tartalmazza. A középiskolások kérdíve, melyek a 3. mellékletben megtalálható a felvételizk pályaválasztásának irányára, valamint az építmérnöki szakmával kapcsolatos különböz ismereteire kérdezett rá, oly módon, hogy a válaszadóknak elre megadott szempontokat kellett értékelnie ötfokozatú skálán. 1 Felmérés a BME-re felvett hallgatók pályaválasztásáról és szociális helyzetérl; BME Diákközpont, 2000, 2001, 2002,

4 Az egyetemi hallgatók kérdíve, mely a 2. mellékletben megtalálható, túl azon, hogy az építmérnöki szakmával kapcsolatos szempontok értékelésére adott lehetséget, a hallgatók pályaválasztásának okát, valamint a középiskolában tanult tudományágak, tantárgyak felmérését is biztosította. A felmérteknek mindkét esetben lehetségük volt az építmérnöki szakterülettel kapcsolatos megjegyzéseiket szöveges, kötetlen formában is kifejteni. 3. A minta összetétele 3.1 Középiskolások összetétele 29 középiskolába, összesen 1150 darab kérdívet küldtünk ki, ez iskolánként átalagosan 40 kiküldött kérdívet jelent. A megcélzott, és végül partnerként is együttmköd középiskolák adatait az 1. táblázat tartalmazza. Szakközépiskola Gimnázium fváros vidék fváros vidék Összesen Kiküldött kérdívek Visszaérkezett kérdívek táblázat: Középiskolásoknak kiküldött és visszaérkezett kérdívek darabszáma Az összesen visszaérkezett 755 darab kérdívet 22 középfokú oktatási intézménybl küldték vissza számunkra, így az átlagos visszaküldési mutató 38 kérdív/iskola. 3.2 Egyetemisták összetétele Egyetemisták körében 189 kérdív került kitöltésre, melyek tudományágak közötti megoszlását a 2. táblázat tartalmazza. 10 kérdívrl nem lehetett megállapítani, hogy mely tudományterületen tanuló hallgató töltötte ki. Építmérnöki tudományok 57 f 31,84% Gépészmérnöki tudományok 33 f 18,44% Természettudományok 27 f 15,08% Építészmérnöki tudományok 21 f 11,73% Informatikai tudományok 17 f 9,50% Villamosmérnöki tudományok 13 f 7,26% Repülmérnöki tudományok 7 f 3,91% Földtudományok 3 f 1,68% Közgazdaságtudományok 1 f 0,56% Összesen: 179 f 100,00% 2. táblázat: Különböz tudományterületek felmért hallgatóinak száma és százalékos megoszlása Az eredeti kérdíven tipizált jogtudományok és orvostudományok területérl, pedig az egyetem képzési profilja miatt nem tudtunk hallgatókat felmérni. 3

5 4. A válaszok kiértékelése 4.1 Középiskolások felmérése A diákok továbbtanulásának tervezett iránya A középiskolások továbbtanulásnak tervezett irányait tartalmazza a 3. táblázat. A megkérdezett diákok 48,48 %-a, szám szerint 366 f (139 gimnazista, 277 szakközépiskolás) mszaki tudományterületen szeretne továbbtanulni. Mszaki tudományok Közgazdaságtudományok Humán tudományok Orvostudományok Jogtudományok Egyéb Gimnazisták 30,35 20,52 13,97 10,26 8,95 15,94 Szakközépiskolások 76,43 0,67 5,72 0,67 1,01 15,49 Összesen: 48,48 12,72 10,73 6,49 5,83 15,76 3. táblázat: A diákok százalékos megoszlása a továbbtanulás tervezett iránya alapján A mszaki tudományok után a második helyet a közgazdaságtudományok foglalja el. A felvételi jelentkezések összesített statisztikái szerint 2, országosan legtöbben közgazdasági-gazdálkodási szakokra jelentkeztek, majd ket követték a jogászi pályával próbálkozók. Az igazán népszernek tekinthet tíz szak közé sorolható még a mszaki informatika, valamint többféle bölcsész szak is (kommunikáció, angol nyelv, pszichológia, magyar irodalom, történelem). Továbbtanulással kapcsolatos elhatározások komolysága Egy hónappal a továbbtanulási szándékot jelz jelentkezési lapok beadási határidejének lejárta eltt, a diákok továbbtanulásról, és annak irányáról alkotott képe az alábbiak szerint alakult. A gimnazisták 82,31 %-a ítélte továbbtanulásának irányával kapcsolatos döntését komolynak. Ugyanez a szám a szakközépiskolásoknál 66,67 %, azaz 1/3-uk döntése még nem végleges. Az adatokat létszám szerint kiátlagolva azt kapjuk, hogy a diákok 76 %-ának döntése komolynak tekinthet. A még nem elég komoly döntéssel rendelkez diákok bizonytalanságának fokát is szerettük volna mérni. Ez a vizsgálat nem sikerült, mert annak ellenére, hogy az ezt megelz kérdésnél számos diák döntését komolynak tekintette és ezzel kizárta magát a jelen kérdés megválaszolásából, annak bizonytalanságára a 4. táblázatban található módon közepesen, illetve nagyon bizonytalan osztályzatot adott. Döntésem közepesen bizonytalan nagyon bizonytalan komoly 2,61% 14,61% még nem elég komoly 53,37% 28,65% Összesen: 14,61% 17,93% 4. táblázat: A diákok százalékos megoszlása döntésük komolysága, és bizonytalansága alapján A döntések komolyságától függetlenül elhanyagolható a kis bizonytalansággal rendelkezk aránya. A komoly döntéssel rendelkezk között összesen 17,22 % a közepesen vagy nagyon bizonytalanok aránya, míg ez az érték 82,02 % a komoly döntéssel még nem rendelkezk között. 2 Népszer szakok 2003.; Országos Felsoktatási Felvételi Iroda,

6 A döntéseket a válaszadók választott pályája szerint is megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. ábrában összegeztük. Orvostudomány 91,84% 8,16% Közgazdaságtudomány 83,33% 16,67% Jog 81,40% 18,60% Mszaki tudományok 77,32% 22,68% Humán tudományok 75,31% 24,69% Egyéb tudományok 60,17% 39,83% A komoly döntéssel rendelkezk A komoly döntéssel még nem rendelkezk 1. ábra: Döntések komolyságának százalékos megoszlása A mszaki tudományterületeken továbbtanulni szándékozó diákok a pályaválasztással kapcsolatos döntésük komolyságát tekintve a középmeznybe tartoznak, ugyanis egy hónappal a továbbtanulás irányának végleges eldöntése eltt, a mszaki pályára igyekvk 77,32 %-a rendelkezik komoly elhatározással. Pályaválasztást befolyásoló szempontok A továbbtanulás irányát meghatározó nyolc szempont közül a válaszadóknak tetszleges számú olyan szempontot kellett megjelölniük, melyek pozitívan befolyásolják ket a pályaválasztáskor. Az egyes szempontok értékelése a 2. ábrán látható. Rövid elsajátíthatóság Könny elsajátíthatóság Kulturális érdekldés Egyéb szempontok Szülk, barátok tanácsa A foglalkozás presztízse 3,85% 1,70% 7,04% 3,10% 10,08% 11,01% 11,31% 13,18% 22,84% 24,97% 25,63% 29,88% Nagy jövedelem 19,74% 44,75% Vonzó foglalkozás 29,88% 67,73% Válaszok megoszlása az összes jelölésen belül Adott szempontot a v álaszadók hány %-a jelölte meg 2. ábra: Pályaválasztást befolyásoló szempontok értékelése 753 válaszadó összesen 1707 szempontot választott ki, ez személyenként átlagosan 2,27 választást jelentett. Mindkét mérszám szerint a pályaválasztást leginkább befolyásoló tényezk sorrendben: a vonzó foglalkozás, a nagy jövedelem és a foglalkozás presztízse voltak. 5

7 Építmérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése 1. A válaszadóknak a továbbtanulás irányától függetlenül lehetségük volt az építmérnöki szakkal kapcsolatban elre megadott szempontokat értékelni. Ennél a kérdésnél, az egyes tényezk fontosságán túl érdekesnek találtuk megvizsgálni azt, hogy a válaszadók eltéren döntöttek-e attól függen, hogy mérnöki vagy egyéb szakokon szeretnének továbbtanulni. Ezzel kapcsolatos eredményeinket az 5. táblázat és a 3. ábra összegzi. Jelölésszám Összes jelölés %-ában Válaszadók hány %-a választotta Nem sokat tud róla ,17% 41,62% Hasznos gyakorlati alkalmazások ,67% 34,97% Nehéz elsajátíthatóság ,70% 30,59% Érdekes tantárgyak ,82% 26,33% Unalmasak a tantárgyak 95 8,55% 12,63% Könny tantárgyak 12 1,08% 1,60% Összesen: % 147,74 % 5. táblázat: Az építmérnöki szak értékelése 1. (az összes válaszadó jelölései alapján) A 752 válaszadó az értékelhet 6 szempontot összesen 1111-szer értékelte, ami átlagosan 1,47 jelölést jelent. 58,35% 40,16% 44,26% 32,51% 23,50% 28,53% 25,96% 17,48% 13,11% 7,38% 0,26% 3,01% Nem sokat tud róla Érdekes tantárgyak Nehéz elsajátíthatóság Hasznos gyakorlati alkalmazások Unalmasak a tárgyak Könny tantárgyak Nem mérnöki szakot választók százalékában Mérnöki szakot választók százalékában 3. ábra: Az építmérnöki szak értékelése 1. (szakforma szerint a válaszadók százalékában) Az összes pályaválasztás eltt álló középiskolás 41,62 %-a nem rendelkezik elegend információval az építmérnöki szakról. Ez az érték még mérnöki szakra készülk esetében is 23,50 %, ami erteljes információhiányra utal. A szakot az összes válaszadó 26 %-a érdekesnek, míg több mint 12 % unalmasnak találja. Ez az érték erteljesen eltér a mérnöki, illetve az egyéb pályán továbbtanulni szándékozók között. Mindkét csoport kb. 30 %-a a szakmát nehezen elsajátíthatónak ítélte. Míg az építmérnöki szakot a mérnöki pályára készülk több mint 7 %-a unalmasnak értékeli, azt, hogy a szak könny volna, csupán a diákok 1,5 %-a gondolja. 6

8 Építmérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése 2. A megkérdezettek további egyéb szempontokat is értékelhettek. Ennél a kérdésnél az egyes tényezk fontosságán túl érdekesnek találtuk megvizsgálni azt, hogy a válaszadók eltéren döntöttek-e attól függen, hogy mérnöki vagy egyéb szakokon szeretnének továbbtanulni. Ezzel kapcsolatos eredményeinket a 6. táblázat és a 4. ábra összesíti. Jelölésszám Összes jelölés %-ában Válaszadók hány %-a választotta Nem sokat tud róla ,43% 35,03% Képes gyakorlati problémákat megoldani ,06% 46,98% Presztízs jelleg, jól fizetett ,57% 31,68% Hasznos a környezeti kár orvoslásában ,78% 24,83% Rossz benyomás, képes mindent kiszámolni ,80% 19,46% Nehéz, és nincs jól megfizetve 83 6,18% 11,14% Felels a környezet károsításáért 83 6,18% 11,14% Összesen: % 180,27 % 6. táblázat: Az építmérnöki szak értékelése 2. (az összes válaszadó jelölései alapján) A 745 válaszadó az értékelhet 7 szempontot összesen 1343-szor értékelte, ami átlagosan 1,8 jelölést jelent. 57,38% 50,13% 38,25% 35,99% 31,69% 24,86% 24,68% 17,74% 18,03% 9,51% 12,57% 10,54% 11,48% 13,88% Felels a környezet Nehéz, és nincs jól károsításáért megfizetve Rossz benyomás, képes mindent kiszámolni Hasznos a környezeti kár orvoslásában Presztízs jelleg, jól fizetett Képes gyakorlati problémákat megoldani Nem tud sokat róla Nem mérnöki szakmát választók Mérnöki szakmát választók 4. ábra: Az építmérnöki szak értékelése 2. (szakforma szerint a válaszadók százalékában) Az összes válaszadó közel 47 %-a úgy ítéli meg, hogy az építmérnök szakma képes gyakorlati problémákat megoldani. Míg a mérnöki pályára készülk 38,25 %-a úgy gondolja, hogy presztízs jelleg, jól fizetett szakma az építmérnök, addig több mint 10 %-ukban a nehéz és nem jól megfizetett szakma képe alakult ki. Jónak mondható a környezeti károk témakörében feltett két szempont értékelése. Míg a válaszadók majdnem 1/4-e úgy gondolja, hogy az építmérnöki tudomány hasznos a környezeti károk orvoslásában, addig kicsit több mint 1/10-ük szerint felels a környezet károsításáért. Érdekesnek mondható, hogy mindkét szempontot a mérnöki pályára készülk értékelték magasabbra. Még a mérnöki pályára készülk 1/4-ében is az a rossz benyomás alakult ki, hogy az építmérnöki szakma azt a látszatot kelti, miszerint mindent ki lehet számolni, és meg lehet magyarázni. 7

9 Szöveges vélemények A megkérdezett diákok, az építmérnöki szakkal kapcsolatos véleményeiket kötetlen, szöveges formában is kifejthették. Az alábbiakban 17 szakközépiskolás és 20 gimnazista szöveges értékelésének legfontosabb gondolatait összesítettük. Negatív és pozitív vélemények egyaránt születtek, de érdemes megjegyezni, hogy a válaszok több mint 1/3-a egyaránt tartalmazott pozitív és negatív felhangokat is. Ezen vélemények szerint az építmérnök szakma jól fizetett, alapvet fontosságú és érdekes szakma, de presztízs nélküli, hatalmas felelsséggel jár, és nem túl népszer. Volt, aki egyértelmen az oktatást tartotta hibásnak, amikor a szakmát érdekesnek, a tanórákat, viszont unalmasnak, az anyagot nehezen elsajátíthatónak, száraznak tartotta. Egyesek szerint a szakma kreativitást igényel, de a népszersítése, ismertetése nem megoldott, illetve nem megfelel. Egyértelm pozitív vélemények voltak, a szakma logikusságára, sokrétségére, és kiemelt jelentségére utaló vélemények. Minden tekintetben negatív véleményként értékeltük a szakma merevségével, a túl nagy korlátok közötti tervezési lehetségekkel kapcsolatos megjegyzéseket. 4.2 Egyetemisták felmérése Elzetes tanulmányok A 187 válaszadó elzetes tanulmányaival kapcsolatban számadatokat a 7. táblázatban összesítettük. 14 éves korig 16 éves korig 18 éves korig Matematika 0,53% 2,14% 97,33% Fizika 0% 12,30% 87,70% Kémia 2,67% 67,38% 29,95% 7. táblázat: Megkérdezettek százalékos megoszlása középiskolai tanulmányaik alapján Az építmérnöki szakra felvett 56 válaszadó megkérdezése alapján az alábbi megállapításokat tehetjük: matematikát minden válaszadó 18 éves koráig tanult, szemben az egyetemi 97,33 %-kal. Fizikát 91,07 %-uk tanult a középiskola végéig, mely az egyetemi átlagnál (87,70 %) magasabb értéket jelent. Az egyetemi átlagnál (29,95 %) viszont alacsonyabb azok aránya, akik 18 éves korukig kémiaoktatásban részesültek. k az építmérnök hallgatók 25 %-át teszik ki. A legalább 16 éves korig kémiát tanulók aránya gyakorlatilag megegyezik, a táblázatban található, az egyetemi átlaggal. Arra a kérdésre, hogy milyen humán tárgyakat tanult a válaszadó 18 éves koráig, szerteágazó, a középiskolai kötelez tantárgyakat ismerve ötletszernek mondható válaszok érkeztek. Legtöbbször említették sorrendben: a történelem, a földrajz (!), a magyar nyelv és irodalom, a társadalomtudomány, a filozófia és a jog tantárgyakat. Az eredeti, angol nyelv kérdív a földrajz tantárgyat is a humán tárgyak közé sorolta. 8

10 Pályaválasztást befolyásoló szempontok 2. A válaszadóknak lehetségük volt a pályaválasztásukat esetleg befolyásoló, elre megadott nyolc szempont értékelésére. Az értékelés ötfokozatú skálán történt, ahol az 1 a nagyon fontos szempontnak, az 5, pedig az egyáltalán nem fontos szempontnak felelt meg. Az egyes szempontok értékelés utáni sorrendjét a 8. táblázat tartalmazza. Befolyásoló szempontok A válaszok átlagértéke Építmérnök válaszok átlagértéke Szakma vonzó volta 1,92 1,96 A kereseti lehetség 2,12 2,05 Szakma presztízse 2,26 2,18 Kulturális érdekldés 2,96 3,11 Szülk, barátok javaslata 3,37 3,43 Társadalmi érdeknek való megfelelés 3,45 3,39 Könny elsajátíthatóság 3,77 3,84 Rövid elsajátíthatóság 4,16 4,16 Összesen: 3,00 3,01 8. táblázat: Pályaválasztást befolyásoló szempontok osztályozása Megállapítható, hogy az elséves egyetemisták pályaválasztással kapcsolatos döntését leginkább a szakma vonzó volta befolyásolta. Ezt a kereseti lehetségek, a szakma presztízse és a kulturális érdekldés követi. Az építmérnök hallgatók által felállított sorrend csak egy helyen, a szülk, barátok általi befolyásolhatóság esetén tér el az egyetemi átlagtól. Ez a szempont ugyanis megelzi az egyetemi átlagban elkelbb helyen lév társadalmi érdeknek való megfelelést. Annak érdekében, hogy a kérdés ne legyen túl zárt, a hallgatók szöveges módon is ismertethették azokat a szempontokat, melyek pályaválasztásukat befolyásolták. Így igazán érdekes válaszokra leltünk. Azon túl, hogy egyeseket a családi hagyomány, vagy éppen a mszaki eltanulmányok, illetve a tanárok javaslata irányított erre a pályára, voltak olyanok, akiket egyértelmen az intézmény székhelye motivált a pályaválasztáskor. Egyesek úgy gondolták, hogy rajzkészségük, formaérzékük, az alkotói, tervezi munka iránti vágyuk, a kreativitás illetve a változatosság fontossága volt az, ami erre a pályára terelte ket. Ezen túl további fontos csoportot képviselnek azok a hallgatók, akik mszaki beállítottságuknak, fizika illetve matematika iránti érdekldésüknek köszönhették azt, hogy ezen a pályán tanulnak tovább. További érdekldési kör A hallgatókat megkérdeztük arról is, hogy jelenlegi szakuk helyett milyen más szakot választott volna szívesen. 175 válaszadó véleményét összesítve a 10 % feletti népszerséget elér szakok sorrendben: építészmérnök (17,71 %), építmérnök (17,14 %), villamosmérnök (12,57%) valamint gépészmérnök (10,29 %). Kíváncsiak voltuk arra is, hogy az 56 megkérdezett építmérnök hallgató, alternatív esetben milyen más szakokat részesített volna elnyben. A válaszadók 10 % feletti népszerségét elér szakok sorrendben: építészmérnök (40 %), gépészmérnök (12,72 %), földtudományok (10,91 %), valamint villamosmérnök (10,91 %). Értékelhet választ kaptunk arra a vizsgálatra is, miszerint kik azok a hallgatók, akik eltér esetben az építmérnöki pályát szívesen választották volna tanulmányaik folytatásaként. A felmértek közül 120 f jelenleg nem építmérnöki szakon folytat tanulmányokat. 24 %-uk, azaz 29 f alternatív 9

11 lehetségként jelölte meg az építmérnöki szakot, mint esetlegesen választható pályát. A válaszadók 31,03 %-a építészmérnök, 24,14 %-a gépészmérnök hallgató volt. Szakok, tudományágak rangsorolása A válaszadóknak lehetsége volt az egyes tudományágak értékelésére, aszerint, hogy mennyire találják azokat érdekesnek, illetve unalmasnak. Az értékelés ötfokozatú skálán történt, ahol az 1-es érték az unalmas szempontnak, az 5-ös, pedig az érdekes szempontnak felelt meg. Az egyes szempontok értékelés utáni sorrendjét a 9. táblázat tartalmazza. Szakterület, tudományág megnevezése Osztályzatok átlaga Építmérnökök osztályzatának átlaga Építmérnöki tudományok 3,70 4,61 Építészmérnöki tudományok 3,63 3,67 Repülmérnöki tudományok 3,42 3,09 Informatikai tudományok 3,20 2,68 Természettudományok 3,11 2,91 Gépészmérnöki tudományok 3,07 2,67 Villamosmérnöki tudományok 3,01 2,44 Földtudományok 2,92 3,07 Orvostudományok 2,74 2,44 Közgazdaságtudományok 2,05 1,88 Jogtudományok 1,85 1,79 Összesen: 2,97 2,84 9. táblázat: Az egyes szakok, tudományágak értékelése A megkérdezettek a minsíthet szakokat, tudományágakat átlagosan közepes érdekességnek találták. Szakonként ersen eltér a különböz tudományágak megítélése, de az egyönteten megállapítható, hogy a különböz irányultságú hallgatók azokat a tudományágakat tartották a legérdekesebbnek, amelyek vagy megegyeznek, vagy közel állnak (például ugyanazon egyetemi karon oktatják mindkettt) ahhoz a szakhoz, melyen jelenlegi tanulmányaikat folytatják. Így van ez az építmérnök hallgatók esetében is, akik saját tudományterületük érdekességi indexét átlagosan 4,61-re értékelték, és legkritikusabban hallgatótársaikhoz hasonlóan a jogtudományokkal szemben viseltettek. 10

12 Építmérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése 3. A válaszadók az építmérnök szakmával, illetve tudományággal kapcsolatos elre megadott szempontokat értékelhették ötfokozatú skálán, ahol az 1-es érték a teljesen egyetértek, a 2-es az egyetértek, a 3-as a részben egyetértek, a 4-es a nem értek egyet, az 5-ös érték, pedig az egyáltalán nem értek egyet válasznak felelt meg. Az elre megadott szöveges válaszokat azért kódoltuk le, hogy értékelésük könnyebben elvégezhet legyen. A kapott osztályzatok átlagát a 10. táblázat összesíti. Osztályzatok átlaga Építmérnökök osztályzatának átlaga Elre tekint, jövt épít foglalkozás 1,87 2,03 Infrastrukturális problémákat old meg 2,02 2,03 Lehetséget ad a nemzetközi munkára 2,06 1,97 Csapatmunka 2,17 2,27 Együttmködést tesz lehetvé más foglalkozásokkal 2,19 2,03 Nehéz munka 2,35 2,39 A modern információs technológiára épül foglalkozás 2,55 2,64 Elsegíti a munkaer mobilitást 2,76 2,61 Nem tiszta környezettel járó munka 2,98 3,18 Presztízsfoglalkozás 3,08 2,88 Politikai vetülete van 3,48 3,44 A környezet károsodását eredményezi 3,59 3,85 Nem jól fizetett munka 3,60 3,88 Összesen: 2,67 2, táblázat: Az építmérnöki szak értékelése 3. Amivel a hallgatók leginkább egyetértettek, az az építmérnök szakma elre tekint jövt épít foglalkozásként való megítélése volt. Érdekes, hogy a szakmát leginkább ismer építmérnök hallgatók azt az állítást helyeselték a legjobban, mely szerint szakterületük lehetséget ad külföldi munkákra. A hallgatók azzal az állítással, mely szerint munkájuk nem jól fizet, nem értettek egyet. 11

13 5. Összefoglalás Az Európai Unió felsoktatási intézményeiben építmérnöki szakon továbbtanulni szándékozó diákok száma évrl évre egyre kevesebb. Az EUCEET SP9 munkacsoport több országra kiterjed felmérésébe a BME mint az építmérnökök legnagyobb hazai kibocsátó intézménye is bekapcsolódott. Feladatunk volt a pályaválasztás eltt álló középiskolások e szakmáról alkotott elképzelésének megismerése, illetve az elséves hallgatók (köztük építmérnökök is) tapasztalatok birtokában alkotott véleményének összegzése. Most a legfontosabb sarokpontokat, megállapításokat összegezzük. Minta összetétele 22 középfokú oktatási intézménybl 755 darab kérdívet értékeltünk ki, és feldolgoztunk továbbá 189 elséves egyetemista által kitöltött kérdívet is, melynek 31,84 %-át építmérnöki szakon tanulók adták le. Pályaválasztást befolyásoló szempontok 1. A megkérdezett diákok 48,48 %-a, szám szerint 366 f mszaki tudományterületen szeretne továbbtanulni. 2. Egy hónappal a továbbtanulási szándékot jelz jelentkezési lapok beadási határidejének lejárta eltt, a diákok 76 %-ának döntése komolynak tekinthet. 3. A diákok pályaválasztást leginkább befolyásoló tényezk sorrendben: a vonzó foglalkozás, a nagy jövedelem és a foglalkozás presztízse. 4. Az elséves egyetemisták pályaválasztással kapcsolatos döntését leginkább a szakma vonzó volta befolyásolta. Ezt a kereseti lehetségek, a szakma presztízse és a kulturális érdekldés követi. 5. Az egyetemisták közül, azon túl, hogy egyeseket a családi hagyomány, vagy éppen a mszaki eltanulmányok, illetve a tanárok javaslata irányított erre a pályára, voltak olyanok, akiket egyértelmen az intézmény székhelye motivált a pályaválasztáskor. Egyesek úgy gondolták, hogy rajzkészségük, formaérzékük, az alkotói, tervezi munka iránti vágyuk, a kreativitás illetve a változatosság fontossága volt az, ami erre a pályára terelte ket. Ezen túl további fontos csoportot képviselnek azok a hallgatók, akik mszaki beállítottságuknak, fizika illetve matematika iránti érdekldésüknek köszönhették azt, hogy ezen a pályán tanulnak tovább. Építmérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése 1. Az összes pályaválasztás eltt álló középiskolás 41,62 %-a nem rendelkezik elegend információval az építmérnöki szakról. Ez az érték még mérnöki szakra készülk esetében is 23,50 %, ami erteljes információhiányra utal. 2. Az építmérnöki szakot az összes válaszadó 26 %-a érdekesnek, míg több mint 12 % unalmasnak találja. Ez az érték erteljesen eltér a mérnöki, illetve az egyéb pályán továbbtanulni szándékozók között. 3. A szakmát nehezen elsajátíthatónak a diákok kb. 30 %-a értékelte. 4. Az összes válaszadó közel 47 %-a úgy ítéli meg, hogy az építmérnöki szakma képes gyakorlati problémákat megoldani. 5. Míg a mérnöki pályára készül diákok 38,25 %-a úgy gondolja, hogy presztízs jelleg, jól fizetett szakma az építmérnök, addig több mint 10 %-ukban a nehéz és nem jól megfizetett szakma képe alakult ki. 6. A válaszadók majdnem 1/4-e úgy gondolja, hogy az építmérnöki tudomány hasznos a környezeti károk orvoslásában, és kicsit több mint 1/10-ük szerint felels a környezet károsításáért. 7. Még a mérnöki pályára készülk 1/4-ében is az a rossz benyomás alakult ki az építmérnök szakmáról, azért, mert úgy gondolják, hogy a szakma azt a hamis látszatot kelti, miszerint mindent ki lehet számolni és meg lehet magyarázni. Úgy gondoljuk, hogy ezt az akár 12

14 pozitívra is fordítható képet, széleskör a szakma lehetségeit tisztázó tájékoztatással meg lehet változtatni. 8. A hallgatók leginkább egyetértettek azzal, hogy az építmérnök szakma elre tekint jövt épít foglalkozás. 9. A szakmát leginkább ismer építmérnök hallgatók azt az állítást helyeselték a legjobban, mely szerint szakterületük lehetséget ad külföldi munkákra. A hallgatók azzal az állítással, mely szerint munkájuk nem jól fizet, nem értettek egyet. 10. A megkérdezett diákok, az építmérnöki szakkal kapcsolatos véleményeiket kötetlen, szöveges formában is kifejthették. Ezen vélemények szerint az építmérnök szakma jól fizetett, alapvet fontosságú és érdekes szakma, de presztízs nélküli, hatalmas felelsséggel jár, és nem túl népszer. Volt, aki egyértelmen az oktatást tartotta hibásnak, amikor a szakmát érdekesnek, a tanórákat, viszont unalmasnak, az anyagot nehezen elsajátíthatónak, száraznak tartotta. Egyesek szerint a szakma kreativitást igényel, de a népszersítése, ismertetése nem megoldott, illetve nem megfelel. 11. Egyértelm pozitív vélemények voltak, a szakma logikusságára, sokrétségére, és kiemelt jelentségére utaló vélemények. 12. Minden tekintetben negatív véleményként értékeltük a szakma merevségével, a túl nagy korlátok közötti tervezési lehetségekkel kapcsolatos megjegyzéseket. Középiskolai tanulmányok 1. Az építmérnöki szakra felvett 56 válaszadó mindegyike 18 éves koráig tanult matematikát, szemben az egyetemi 97,33 %-kal. 2. Fizikát 91,07 %-uk tanult a középiskola végéig, mely az egyetemi átlagnál (87,70 %) magasabb értéket jelent. 3. Az egyetemi átlagnál (29,95 %) viszont alacsonyabb azok aránya, akik 18 éves korukig kémiaoktatásban részesültek. k az építmérnök hallgatók 25 %-át teszik ki. További érdekldési kör 1. Az 56 megkérdezett építmérnök hallgató véleményt alkotott arról is, hogy, alternatív esetben milyen más szakokat részesített volna elnyben. A 10 % feletti népszerséget elér szakok sorrendben: építészmérnök (40 %), gépészmérnök (12,72 %), földtudományok (10,91 %), valamint villamosmérnök (10,91 %). 2. Értékelhet választ kaptunk arra a vizsgálatra is, miszerint kik azok a hallgatók, akik eltér esetben az építmérnöki pályát szívesen választották volna tanulmányaik folytatásaként. A felmértek közül 120 f jelenleg nem építmérnöki szakon folytat tanulmányokat. 24 %-uk, azaz 29 f alternatív lehetségként jelölte meg az építmérnöki szakot, mint esetlegesen választható pályát. A válaszadók 31,03 %-a építészmérnök, 24,14 %-a gépészmérnök hallgató volt. Szakterületek, tudományágak megítélése 1. A megkérdezettek a minsíthet szakokat, tudományágakat átlagosan közepes érdekességnek találták. 2. Szakonként ersen eltér a különböz tudományágak megítélése, de az egyönteten megállapítható, hogy a különböz irányultságú hallgatók azokat a tudományágakat tartották a legérdekesebbnek, amelyek vagy megegyeznek, vagy közel állnak (például ugyanazon egyetemi karon oktatják mindkettt) ahhoz a szakhoz, melyen jelenlegi tanulmányaikat folytatják. Így van ez az építmérnök hallgatók esetében is, akik saját tudományterületük érdekességi indexét átlagosan 4,61-re értékelték. 13

15 6. Mellékletek 1. melléklet Építmérnöki szakra jelentkezk és felvettek száma, a ponthatárok Jelmagyarázat ÖJ: összes jelentkez száma A: alapképzés EH: els helyen jelentkezk N: nappali tagozat PH: ponthatár Á: államilag finanszírozott képzés FSz: felvettek száma kar képz. tag. fin. szak, szakpár ÖJ EH PH FSz ÖJ EH PH FSz ÖJ EH PH FSz BME-ÉK A N Á építmérnöki BME-ÉK A N Á földmér és térinformatikai táblázat: Jelentkezk és felvettek száma a BME Építmérnöki Karára ( ) kar képz. tag. fin. szak, szakpár ponthatár Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A N Á építmérnöki Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A N Á földmér és térinformatikai Debreceni Egyetem A N Á építmérnöki Pécsi Tudományegyetem A N Á építmérnöki Pécsi Tudományegyetem A N Á építmérnöki (egyetemi) Széchenyi István Egyetem A N Á építmérnöki Széchenyi István Egyetem A N Á építmérnöki (fiskolai) táblázat: Felvételi ponthatárok államilag finanszírozott, nappali tagozatos építmérnöki szakokra ( ) 14

16 2. melléklet AZ ÉPÍTMÉRNÖKI SZAKMA IRÁNTI ÉRDEKLDÉS ELSEGÍTÉSE Kérdív a 2003 szén felvételt nyert egyetemi hallgatók felméréséhez A kérdív kitöltése anonim és önkéntes! Az építmérnöki szakra felvételiz hallgatók száma évrl évre egyre kevesebb az EU egyetemein. Az Európai Építmérnöki Képzés (EUCEET) SP9 munkacsoportja egy felmérést végez annak érdekében, hogy kiderítse, mi motiválja a diákokat abban, hogy építmérnöki szakon folytassák felsfokú tanulmányaikat, illetve mi az oka annak, hogy elkerülik ezt a pályát. Kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is, mint új egyetemi hallgatóéra, ezért megtisztelnél, ha szánnál néhány percet az alábbi kérdív kitöltésére. Köszönjük együttmködésedet! BME Diákközpont 1. Az alábbiak közül jelölje meg X-szel, hogy melyik szakon illetve karon tanul Építmérnöki szak Építészet szak Gépészmérnöki szak Villamosmérnöki szak Repülmérnöki szak Jog Informatika Természettudományok (matematika, fizika, kémia, biológia stb.) Földtudományok vagy Környezettudományok (geológia, geofizika, környezettudomány) Orvostudomány Közgazdaságtudomány 2. Elzetes tanulmányai (Jelölje meg X-szel) Hány éves koráig tanult matematikát? Hány éves koráig tanult fizikát? Hány éves koráig tanult kémiát? Tanult-e humán tantárgyat, például földrajzot, történelmet, jogot, társadalomtudományt, gazdaságtant 18 éves koráig? Ha igen melyiket illetve melyeket? : 15

17 3. Jelölje meg X-szel, hogy az alábbi tényezk mennyire fontos szerepet játszottak abban, hogy Ön az adott tanulmányi szakot választotta Kulturális érdekldés Nagyon fontos volt Fontos volt Közepesen fontos volt Kevésbé fontos volt Egyáltalán nem volt fontos A szakma presztízse, társadalmi megítélése A szakma vonzó volta A kereseti lehetség A társadalmi érdeknek való megfelelése A könny elsajátíthatóság Az elsajátíthatóság rövid idtartama A szülk/barátok sugallata, javaslata Egyéb: kérem, adja meg! 4. Ha nem ezt a tanulmányi szakot vagy kart választotta volna, akkor mit választott volna helyette? (Az alábbiak közül jelölje meg x-szel) Építmérnöki szak Építészet szak Gépészmérnöki szak Villamosmérnöki szak Repülmérnöki szak Jog Számítástechnika Természettudományok (matematika, fizika, kémia, biológia stb.) Földtudományok vagy Környezettudományok (geológia, geofizika, környezettudomány) Orvostudomány Közgazdaságtan 16

18 5. Kérem, rangsorolja, X-szel jelölve az alábbi táblázatban, hogy mennyire kedveli az alábbi szakokat, tudományágakat. (1=unalmas, 5=érdekes) Építmérnöki szak Építészet szak Gépészmérnöki szak Villamosmérnöki szak Repülmérnöki szak Jog Informatika Természettudományok (Fizika, Kémia, Biológia stb.) Földtudományok vagy Környezettudományok (Geológia, Geofizika, Környezettudomány) Orvostudomány Közgazdaságtan Függetlenül attól, hogy Ön az építmérnöki szakot választotta-e vagy sem, kérem, véleményezze X-szel, az építmérnöki szakkal kapcsolatosan az alábbi szempontokat. Nehéz munka Teljesen egyetértek Egyetértek Részben egyetértek Nem értek egyet Egyáltalán nem értek egyet Nem tiszta környezettel járó munka Nem jól fizetett munka A környezet károsodását eredményez munka Presztízsfoglalkozás Infrastrukturális problémákat old meg Elre tekint, jövt épít foglalkozás A modern információs technológiára épül foglalkozás Lehetséget ad a nemzetközi munkára Elsegíti a munkaer mobilitást Csapatmunka Együttmködést tesz lehetvé más foglalkozásokkal Politikai vetülete van 17

19 3. melléklet AZ ÉPÍTMÉRNÖKI SZAKMA IRÁNTI ÉRDEKLDÉS ELSEGÍTÉSE A kérdív kitöltése anonim és önkéntes! Az építmérnöki szakra felvételiz hallgatók száma évrl évre egyre kevesebb az EU egyetemein. Az Európai Építmérnöki Képzés (EUCEET) SP9 munkacsoportja egy felmérést végez annak érdekében, hogy kiderítse, mi motiválja a diákokat abban, hogy építmérnöki szakon folytassák felsfokú tanulmányaikat, illetve mi az oka annak, hogy elkerülik ezt a pályát. A felmérést Magyarországon a Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) bonyolítja. Kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is, mint leend hallgatóéra, ezért megtisztelnél, ha szánnál néhány percet az alábbi kérdív kitöltésére. Köszönjük együttmködésedet! BME Diákközpont Kérlek jelöld a megfelel választ (válaszokat) X-szel a megfelel rubrikában! 1. Milyen tudományra szándékozol felvételt nyerni? Jog Humán tudomány Mszaki tudomány 2. Mennyire komoly az elhatározásod? Komoly Közgazdaságtan Orvostudomány Egyéb Még nem elég komoly 3. Ha még nem elég biztos az elhatározásod, akkor milyen mérték ez a bizonytalanság? Nagy mérték Közepes mérték Kis mérték 4. Az alábbiak közül mely tényezk befolyásoltak téged az adott tanulmányi szak kiválasztásában? Több rovatot is nyugodtan bejelölhetsz. A foglalkozás vonzó volta A könny elsajátíthatóság Kulturális érdekldés Az elsajátíthatóság rövid idtartama A foglalkozás presztízse Szülk/barátok sugallata, javaslata A várható nagy jövedelem Egyéb 5. Függetlenül attól, hogy Te az építmérnöki szakot választod/választottad-e vagy sem, kérlek, véleményezd X-szel, e szakkal kapcsolatosan az alábbi szempontokat. Unalmasak a tantárgyak Hasznos a gyakorlati alkalmazásoknál Nehezen lehet elsajátítani Érdekesek a tantárgyak Könnyek a tantárgyak Nem sokat tudok az építmérnöki szakról 6. Függetlenül attól, hogy jelentkezni akarsz-e építmérnöki szakra vagy sem, kérlek, véleményezd X-szel az építmérnöki szakra vonatkozó alábbi szempontokat Felels a környezet károsításáért Nehéz munka, amely nincs jól megfizetve Azt a benyomást kelti, hogy mindent ki lehet számolni és meg lehet magyarázni Hasznos a környezeti kár/katasztrófa helyrehozatalára, orvoslására Jól fizetett presztízs jelleg munka Képes a gyakorlati problémák megoldására Nem tudok sokat az építmérnöki foglalkozásról Egyéb: 18

20 4. melléklet EUROPEAN CIVIL ENGINEERING EDUCATION AND TRAINING SP9: ENHANCING THE ATTRACTIVENESS OF THE CIVIL ENGINEERING PROFESSION Background Questionnaire to Autumn 2003 University Student Intake Students applying to study Civil Engineering at University are becoming less abundant across much of the EU. Some of this may be due to demographics, some to lower social status and earning opportunities of engineering graduates compared to other professions, and some of it may be due to other factors related to fashion and increasing competition for mathematically able students. In some countries the popularity of Civil Engineering courses may be increasing. SP9 is considering this issue as part of an EU investigation into why people study various subjects (or choose not to study certain subjects). We are therefore conducting a survey to gain some indication of what attracted students to study for a Civil Engineering degree and also to find why students who chose other similar degrees decided against Civil Engineering. We are VERY interested in your opinions, so please spend a few minutes filing in the following Questionnaire. We are seeking your help, as new university students, studying many different topics, to understand these questions. Your help is much appreciated. EUCEET SP9 Committee 1. In which country are you studying? 2. Which of the following groups best describes the course you are studying? Please mark x. Civil Engineering Construction Mechanical Engineering Electrical engineering Aeronautical Engineering Law Computing Natural Sciences (Physics, Chemistry, biology etc) Earth or Environmental Sciences (Geology, Geophysics, Environmental Science) Medicine Economics/Business studies 19