Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvételhez

Átírás

1 Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezetett be egy magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvételt, az ún. munkaerő-felmérést (MEF). Az adatgyűjtés célja, hogy a gazdasági aktivitást, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban, az ún. vonatkoztatási héten végzett tevékenység alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő, azok a személyek akik foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek a munkaerőpiacon) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet eredményez, amely természetbeni juttatást biztosít, amelyet esetleg egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A munkaerő-felmérés mintája többlépcsős, rétegzett minta, amely kialakításánál a rétegképző ismérvek a következők voltak: földrajzi egységek, települések nagysága szerinti kategóriák, lakóövezetek. Ez utóbbiak a mintában a következő aggregátumok formájában jelennek meg: belterületek, egyéb belterületek, külterületek. A mintában alkalmazott egyszerű, rotációs eljárás szerint bármely háztartás, amely valamilyen időpontban belép a mintába, hat egymást követő negyedévben szolgáltat adatokat, majd végleg elhagyja azt. A munkaerő-felmérés negyedéves mintája három havi részmintát tartalmaz. A mintába került lakásokban minden háztartásról és minden év közötti személytől kérünk gazdasági aktivitásukra vonatkozó információt. A munkaerő-felmérés negyedéves mintája mintegy háztartást és személyt tartalmaz. Az egyes népességcsoportok létszáma a munkaerő-felmérés mintájából teljeskörűsítéssel számítódik a mintában megfigyelt értékek megfelelő súllyal történő szorzása és összegezése után. A teljeskörűsítéshez szükséges súlyok, illetve felszorzó tényezők meghatározása két lépésben történik. Először a minta 275 rétegére vonatkozóan készülnek el az elsődleges súlyok, majd korrekciós eljárás során amire a meghiúsulások torzító hatásának mérsékelése miatt van szükség az ún. korrigált súlyok. A korrekciós eljárásban kulcsfontosságú szerepet játszanak a továbbszámított népesség- és lakásszámok. Ez 2002-től a évi népszámlálásból származó információ felhasználásával továbbvezetett, előre jelzett (az adott időszakra vonatkozó) adat. A munkaerő-felmérés mintájának hibaszámítása linearizált jackknife módszerrel történik. Azért, hogy a felhasználók érzékeljék, hogy az egyes táblázatokban szereplő létszámadatokhoz milyen nagyságrendű mintavételi hiba tartozik, mellékelünk egy áttekintő táblázatot, melyből látható a foglalkoztatottak különböző nagyságú létszámhoz tartozó mintavételi hiba becsült nagysága. 1

2 Áttekintő táblázat a negyedéves mintavételi hiba alakulásáról a munkanélküliek, a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktívak létszámának függvényében, 95%-os megbízhatósági szinten* Munkanélküliek Mintavételi Létszám adata hibája Foglalkoztatottak Mintavételi Létszám adata hibája A táblázat szerint pl. egy es munkanélküli létszámhoz tartozó 95%-os valószínűségi szintű konfidencia-intervallum közelítőleg , A munkaerő-felvétel évi felvétele alapján 2 Gazdaságilag aktívak Mintavételi Létszám adata hibája

3 A kiegészítő felvétel jellemzői A I. negyedévében Munkanélküli érintettség, diszkrimináció címmel második alkalommal kapcsolódott kiegészítő felvétel a munkaerő-felmérés adatgyűjtéséhez. A felvétel a IV. negyedévben végrehajtott modul kérdőívének változatlan formában történő lekérdezésével valósult meg. A kérdőív azonosság mellet módszertani változások sem korlátozzák az eredmények összehasonlításának lehetőségét A Munkanélküli érintettség, diszkrimináció c. kiegészítő kérdőív a Munkaerő-felmérés mintájába kijelölt háztartásoknál az alapfelvétellel egyidőben, I. negyedévében került lekérdezésre. Amennyiben egy háztartásnál az alapfelvétel valamilyen oknál fogva meghiúsult, kiegészítő kérdőívet sem kellett kitölteni. További meghiúsulást jelentett, ha a háztartás tagjai a munkaerő-felmérés kérdéseire válaszoltak, a kiegészítő felmérés kérdőíveinek válaszai azonban a kiegészítő kérdőív megválaszolásának megtagadása miatt nem voltak megszerezhetők a kikérdezési hét folyamán. A kiegészítő kérdőív részleges megválaszolása nem volt lehetséges I. negyedévben a munkaerő-felmérés során megkérdezett és az alapfelvételre válaszoló évesek 3,0%-a a kiegészítő kérdőívre nem válaszolt, ezen belül a foglalkoztatottakat 2,6%-os, a munkanélkülieket 1,8%-os, az inaktívakat pedig 4%-os megtagadási arány jellemezte. A kiegészítő kérdőív kitöltését leginkább, 4,5%-os arányban az idősebb (55-64 éves) korcsoporthoz tartozók utasították el, miközben a fiatalok, illetve a közép-korosztályhoz tartozók körében szinte azonos (2,7%-os, illetve 2,6%-os) megtagadási arány volt tapasztalható. A megvalósult interjúk 45,4%-a harmadik személy, azaz a család más tagjának megkérdezésével készült. Az ún. proxy-interjúk aránya a férfiak körében nagyon magas volt, 57,8%-os, miközben a nők esetében a mutatóérték 33,5%-ot ért el. A foglalkoztatottak 47,9%- a, a munkanélküliek 44,8%-a, az inaktívaknak pedig 41,1%-a nem maga válaszolt a kiegészítő felvétel kérdéseire. A évesek 71,5%-a, évesek 44,1%-a, az évesek 34,4%-a esetében válaszolt más a referencia személy helyett. A kiegészítő felvétel megtagadása miatt jelen kiadvány adatai eltérnek a I. negyedévre publikált alapfelvételből származó adatoktól. A különböző dimenziók mentén készített táblázatokban nem jelöltük külön az ebből adódó eltéréseket. A közölt abszolút számok ugyanazon aggregátumaiban a súlyozásból és összegzésből adódóan néhány fős eltérések lehetnek. A megoszlási viszonyszámok kerekítése elektronikusan egyedi korrekció nélkül történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel. A táblázatokban alkalmazott jelölések: nincs adat, a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő (az ilyen adatból képzett viszonyszámnál a megfelelő cellában ugyanez a jelölés szerepel; 1234 az adott cellában szereplő érték az alacsony minta-elemszám miatt fenntartással publikálható (dőlt, szürkeárnyalatos érték); A kiegészítő felvételben használt munkanélküli fogalom A Munkanélküli érintettség, diszkrimináció c. felvétel a MEF kiegészítő felvétele, így az abból nyert információk elsősorban az alapfelvételből rendelkezésre álló munkaerő-piaci jellemzők kiegészítésére szolgálnak. A kiegészítő felvételben használt munkanélküli érintettség mértékének meghatározásánál alkalmazott munkanélküli fogalom azonban nincs teljes mértékben összhangban az ILO ajánlással, annak hármas kritériumrendszerét nem elégíti ki. A kiegészítő felvételben munkanélküliség által érintettnek az a személy számított, akinek életében előfordult, hogy legalább egy hónapig állás nélkül volt, miközben aktívan keresett munkát. Az, hogy munkába tudott volna-e állni, vagy sem, a munkanélküli fogalom meghatározásánál nem volt kritérium. 3

4 A éves népesség legfőbb adatai a I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvétel alapján Megnevezés Munkanélküliség által megkülönböz- Hátrányos érintett népesség tetést megélt aránya népesség aránya éves népesség összesen N % éves népesség fő Összesen 29,8 14, Ebből: férfi 31,9 12, nő 27,9 16, Ebből: éves 22,3 10, éves 34,3 15, éves 19,5 14, Ebből:városban él 29,8 14, községben él 34,8 14, Budapesten él 20,5 15, Ebből:foglalkoztatott 25,5 10, munkanélküli 93,5 38, inaktív 22,4 16, Ebből:legfeljebb alapfokú végzettségű 40,6 26, középfokú végzettségű érettségi nélkül 38,7 15, középfokú végzettségű érettségivel 24,1 10, felsőfokú végzettségű 15,8 8, Ebből: az alábbi megyében él Budapest 20,5 15, Baranya 37,5 19, Bács-Kiskun 34,6 19, Békés 35,7 11, Borsod-Abaúj-Zemplén 37,6 16, Csongrád 25,3 13, Fejér 25,1 12, Győr-Moson-Sopron 24,3 13, Hajdú-Bihar 35,5 14, Heves 38,0 13, Komárom-Esztergom 27,1 15, Nógrád 38,4 13, Pest 21,5 14, Somogy 33,0 16, Szabolcs-Szatmár-Bereg 37,0 10, Jász-Nagykun-Szolnok 36,2 15, Tolna 43,5 19, Vas 31,2 12, Veszprém 31,1 10, Zala 37,5 12,

5 A/ LAKOS-azonosító L KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL B/ Munkakörzet sorszáma C/ Megye Munkaerő-felmérés és kiegészítő felvételei D/ Terület E/ A számlálókörzet száma MUNKANÉLKÜLISÉGI ÉRINTETTSÉG, F/ A lakás sorszáma DISZKRIMINÁCIÓ G/ A háztartás sorszáma I. negyedév H/ A kikérdezés dátuma (év,hó, nap) I/ Az összeíró kódja... J/ A személy sorszáma a háztartásban város, község K/ A válaszoló sorszáma AZ ADATSZOLGÁLTATÁS NEM KÖTELEZŐ! AZ ADATGYŰJTÉS STATISZTIKAI CÉLRA TÖRTÉNIK! NYILVÁNTARTÁSI SZÁM: 1539 A KÉRDŐÍVET A ÉVESEKRŐL KELL KITÖLTENI A kérdőív lekérdezésének kezdési időpontja óra perc MUNKANÉLKÜLISÉGI ÉRINTETTSÉG 1. Volt-e már munkanélküli (legalább egy hónapig állás nélkül, miközben aktívan keresett munkát)? (1) igen, egy alkalommal, de jelenleg nem munkanélküli (2) igen, több alkalommal, de jelenleg nem munkanélküli (3) igen, és jelenleg is munkanélküli (4) nem vonatkozik rá (pl. még soha nem dolgozott) TOVÁBB A 6. KÉRDÉSRE! (5) nem 2. Mettől meddig volt utoljára munkanélküli (legalább egy hónapig állás nélkül, miközben aktívan keresett munkát)? év hónaptól év hónapig 3. Bejelentkezett (regisztráltatta magát) álláskeresőként a munkaügyi központban, amikor utoljára munkanélküli volt? (1) igen (2) nem 4. Milyen módon talált munkát? (Ha többször volt munkanélküli, az utolsó álláskeresését vegye figyelembe!) (1) ismerősök, rokonok, barátok segítségével (2) munkaügyi központ kirendeltsége révén (3) maga lépett kapcsolatba munkáltatókkal (4) hirdetett, hirdetést olvasott (beleértve az interneten olvasottat is) (5) egyéb módon, éspedig.. (6) nem talált munkát TOVÁBB A 6. KÉRDÉSRE! 5. A fentiek közül melyik módszert ítéli a legeredményesebbnek? 6. Munkanélkülivé válás esetén, illetve munkanélküliként az alábbi MINDEN SORBA KÉRÜNK VÁLASZT stratégiák, megoldások közül saját helyzetében melyiket tudná elképzelni? (1) igen (2) nem A) elköltözne az ország más részére, ha ott ajánlanának munkát A) B) külföldre menne dolgozni B) C) tanfolyamon, átképzésen bővítené ismereteit C) D) (újabb) végzettséget, (újabb) szakmát szerezne D) E) nyelvet tanulna E) F) alkalmi munkát keresne F) G) egyéb, éspedig:.. G) 7. A munkanélküli-ellátások jelenlegi összegéről mi a véleménye? (1) túl alacsony az ellátási összeg (2) túl magas az ellátási összeg (3) megfelelő az ellátási összeg 5

6 8. A jelenleg érvényes munkanélküli ellátás folyósításának időtartamát hogyan értékeli? (1) túl rövid (2) túl hosszú (3) megfelelő 9. Ön szerint a jelenlegi ellátórendszer kellőképpen ösztönöz a munkakeresésre, illetve az elhelyezkedésre? (1) igen (2) inkább igen (3) inkább nem (4) nem DISZKRIMINÁCIÓ 10. Érte-e valaha az alábbi élethelyzetekben hátrányos megkülönböztetés az említett okok miatt? MINDEN SORBA KÉRÜNK VÁLASZT 1) Álláskeresésnél (1) igen (2) nem (3) nem vonatkozik rá A) származása miatt A) B) iskolai végzettsége miatt B) C) egészségi állapota miatt C) D) neme miatt D) E) életkora miatt E) F) családi körülményei (pl. kisgyerek) miatt F) G) egyéb okból, éspedig: G) 2) Elbocsátásnál, létszámleépítés esetén (1) igen (2) nem (3) nem vonatkozik rá A) származása miatt A) B) iskolai végzettsége miatt B) C) egészségi állapota miatt C) D) neme miatt D) E) életkora miatt E) F) családi körülményei (pl. kisgyerek) miatt F) G) egyéb okból, éspedig: G) 3) Hivatalos ügyintézésnél (beleértve a pénzintézetit is) (1) igen (2) nem A) származása miatt A) B) iskolai végzettsége miatt B) C) egészségi állapota miatt C) D) neme miatt D) E) életkora miatt E) F) családi körülményei (pl. kisgyerek) miatt F) G) egyéb okból, éspedig: G) 4) Egyéb helyzetben, éspedig: (1) igen (2) nem A kérdőív lekérdezésének befejezési időpontja óra perc 6