Kémia 1 Anyagi halmazok. Kinetikus gázelmélet. Gáztörvények. Kinetikus gázelmélet. Gáztörvények. Gáztörvények V = p V = n R T
|
|
- Mihály Lukács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kémia Anyagi halmazok alak térfogat részecskék helye részecskék kölcsönhatása részecskék mozgása gáz folyadék szilárd nem határozott alakú, a tárolóedényét eszi fel kitölti az edényt rendezetlen, táoli gyakorlatilag nincs határozott, saját alak határozott, saját térfogat rendezetlen, közeli erős rögzített, nagyon közeli nagyon erős nagyon gyors közepes nagyon lassú Kinetikus gázelmélet a molekulák között nincs onzó és taszító hatás saját térfogatuk elhanyagolható a rendelkezésre álló tér mellett a molekulák állandó rendezetlen mozgásban annak ütközéseik rugalmasak átlagos sebességük hőmérséklettől függő sebességeloszlás: axwell-boltzmann-féle Kinetikus gázelmélet A gázmolekulák kinetikus energiája mozgó test kinetikus energiája O E k 3 m Ek R T A gázok mozgásának átlagos sebessége függ a moláris tömegüktől átlag 3RT Gáztörények Nyomás térfogat összefüggés (áll. hőmérsékleten): Boyle 66 p V k A gázok térfogata tehát fordítottan arányos a nyomással Ha csökken a gáz térfogata, a molekulák kinetikus energiája nem áltozik, iszont többször ütköznek egymással és az edény faláal nő a nyomás p V p V Gáztörények Térfogat hőmérséklet összefüggés (áll. nyomáson): Charles 787, Gay-Lussac 80 V k't gázok térfogata egyenesen arányos a hőmérséklettel a hőmérséklet emelkedése nöeli a molekulák kinetikus energiáját, kitágul a gáz nő a térfogat Kelin abszolút hőmérsékleti skála T t + 73,5 V V T T Gáztörények Aogadro 8: gázok egyenlő térfogataiban egyenlő a molekulák száma (p, T állandó) V k''n Boyle, Charles, Aogadro törényének egyesítéséel: n T V R p p V n R T p V p V n T n T ideális gáztörény R egyetemes gázállandó R 8,34 J/K mol
2 Gáz halmazállapot gázok moláris tömege m R T p V gázok sűrűsége két gáz relatí sűrűsége p V n R T p V ρ m V m R T p R T ρ ρ Gázelegyek Dalton törénye: a gázkeerék nyomása a komponensek parciális nyomásainak összege anyagi minőségtől független p p a + p b + p c + p i p i V n i RT parciális nyomás az a nyomás amit a gázkeerék adott összeteője kifejtene, ha önállóan töltené be a teret Gáz halmazállapot A gázmolekulák rendezetlen mozgása és ütközése réén spontán módón keerednek egymással diffúzió Graham törénye: a diffúzió sebessége fordítottan arányos a gázok sűrűségének négyzetgyökéel ρ ρ a molekulák sebessége fordítottan arányos a moláris tömegük négyzetgyökéel Reális gázok Van der Waals egyenlet n a p + ) ( V nb) n R T V ( intermolekuláris kölcsönhatás a gázmolekulák saját térfogata xenon és neon Folyadék halmazállapot megjelenési formájuk átmenet a gázok és a szilárd testek között kondenzált fázis: a molekulákat összetartó erő kohéziós erő hasonlítanak a gázokhoz nincs állandósult alakjuk a részecskék állandó, rendezetlen mozgásban annak a szilárd anyagokhoz nagy a sűrűségük Folyadék halmazállapotban a részecskék között számotteő onzóerők hatnak - kohézió és adhézió a részecskék egymástól megfelelő táolságra egyensúly a onzó és taszítóerők között a részecskék kinetikus energiája az abszolút hőmérséklettel arányos térfogat iszonylag állandó nagy erőbehatásra is csak kismértékű áltozás jellemző: diffúzió, párolgás, alakáltozás
3 Adhézió: különböző, homogén testek közötti összetartó erő ragasztóanyag faanyag; beonat faanyag Kohézió: homogén anyag molekulái, részecskéi közötti összetartó erő elsőrendű kémiai kötések másodlagos kölcsönhatások Folyadékok tulajdonságai iszkozitás: a folyadékrétegek közötti belső súrlódás - a külső alakáltoztató erőel szembeni ellenállás jele: η, mértékegysége Pa s meghatározó a kohéziós erők nagysága A iszkozitás és a sűrűség különbözősége! íz 0,998 g/cm 3,005 mpas glicerin,60 g/cm 3,5 Pas higany 3,546 g/cm 3,6 mpas - Newton-egyenlet (tiszta, egykomponensű folyadékra): d F η A η A l l dl - Nyírófeszültség: a felületegységre ható erő (Pa) τ F A - Sebesség-gradiens: a rétegek sebesség és táolságkülönbségének hányadosa (/s) d D dl - Viszkozitás, konzisztencia (Pa s) d F η A η A l l dl τ η D τ η D nem Newton-féle (anomális) folyadékok: Viszkozitásuk nem anyagi állandó τ n η D Folyásgörbék: a kolloid rendszerek nyírófeszültsége nem lineárisan áltozik a sebesség-gradienssel Tixotópia: az anyag mechanikai hatásra rázásra, keerésre elfolyósodik, majd a behatás megszűnte után ismét megszilárdul A folyásgörbe két szakaszból áll a hiszterézishurok területének nagysága ~ a szerkezet összetöréséhez szükséges munka Az erősen tixotróp ragasztó- és beonó-anyagok terülése rossz Nem tixotróp anyag pedig megfolyik a felületen A iszkozitás áltozása - ismerete alapető a helyes technológiai megoldásokhoz alkalmazott nyírófeszültség a felhasználás, izsgálat hőmérséklete lg η /T τ η D η A e E RT 3
4 A iszkozitás áltozása - ismerete alapető a helyes technológiai megoldásokhoz alkalmazott nyírófeszültség a felhasználás, izsgálat hőmérséklete a diszpergált anyag koncentrációja τ η D E RT η A e Ragasztó felitele iszkozitás beállítása szórás mpas; görgős henger néhány ezer; kenés 0000 mpas alacsony iszkozitás esetén a ragasztó a rostok közé folyik, nem tud kötni a iszkozitás és az alkalmazott présnyomás is függenek Folyadékok tulajdonságai felületi feszültség: a folyadékok felületét csökkenteni igyekszik a felület nöeléséhez energiát kell befektetni m új felület létrehozásához szükséges munka jele:γ, mértékegysége: N/m nedesítő folyadék a íz és az üeg közötti adhézió nagyobb, mint a ízmolekulák közötti kohézió a ízoszlop magassága kapilláris effektus milyen magasra emelkedik a íz egy kapillárisban? h ρ g γ/r a íz sűrűsége nehézségi gyorsulás kapilláris sugara felületi feszültség Folyadék - szilárd határfelületeken a felületi feszültségek függényében a folyadék szétterülése peremszög: a nedesítés mértéke szilárd folyadék gőz háromfázisú rendszer a peremszög és a felületek energiája Young egyenlet γ s γ sl cosθ γ l A nedesedés mértéke a kohéziós és az adhéziós erők nagyságának iszonyától függ ragasztó agy lakk-csepp θ< 90 θ 90 θ > 90 fafelület nedesítés és spontán szétterülés nedesítés, de nincs szétterülés, besziárgás lehetséges minimális nedesítés, csak erőhatásra an besziárgás 4
5 a nedesedést és a besziárgást befolyásolja: a felület előkészítése, alamint ragasztó-feleő képessége a nedesítéshez elegendő anyag felitele, az optimális cseppméret meghatározása (az oldószer és a iszkozitás hatása) Az anyag kémiai sajátsága (kötések kialakulása) Folyadékok tulajdonságai diffúzió: hőmozgás hatására beköetkező elkeeredés (gázokhoz képest nagyon lassú) lyukak a folyadékban hőmérséklet (egyenes arányosság) méret és iszkozitás (fordított arányosság) részecskék közötti kohéziós és adhéziós erők csiszolatlan dura felület kétirányban csiszolt felület négyszeresen csiszolt felület Folyadékok párolgása a részecskék kinetikus energiája különböző, közülük a nagy mozgási energiájú a folyadék felületén kilép a gáztérbe gőz Folyadékok párolgása a gőznyomás az anyagi minőségtől és a hőmérséklettől függ forráspont: az a hőmérséklet ahol a folyadék feletti gőznyomás eléri a külső nyomást desztilláció: forrás és kondenzálás nyitott térben teljesen elpárolog zárt térben a gőztér telítetté álik, egyensúly alakul ki gőznyomás (tenzió): a folyadék felett zárt térben kialakuló egyensúlyi állapotban mért nyomás Desztilláció a folyadékot forráspontján elpárologtatjuk, a gőzöket lehűte külön edényben kondenzáltatjuk tiszta anyagok azonosítása folyadékelegyek elálasztása tisztításra csökkentett nyomáson ákuumdesztilláció bomlékony anyagokra Folyadék szilárd halmazállapot A hőmérséklet csökkenésének hatására a részecskék mozgása lelassul, szilárd halmazállapotban rögzülnek kristálygócok kialakulása - a részecskék rendezett elhelyezkedése alósul meg amorf anyag keletkezése - a folyadék iszkozitása olyan nagy, hogy a rendeződés nem tud teljes mértékben égbemenni 5
6 Szilárd halmazállapot A szilárd testekben az alkotó részecskéket nagy erők tartják össze - állandó térfogat és állandó alak szerkezetük szerint lehetnek kristályos anyagok - a felépítő részecskék a test egészében szabályosan, rendezetten helyezkednek el amorf anyagok - a felépítő részecskék csak kis körzetekben helyezkednek el rendezett módon Amorf anyagok részleges rendezettség megszilárdult folyadékoknak tekinthetők nincs éles oladáspontjuk (melegítéskor fokozatosan meglágyulnak) izotropok a szerkezetben található szabálytalanságok miatt fizikai tulajdonságaik iránytól függetlenek Kristályos anyagok jellemzői meghatározott oladáspont meghatározott oladáshő meghatározott kristályszerkezet - a felépítő részecskék szabályos elrendeződése - kimutatása röntgendiffrakcióal anizotrop sajátságok: a fizikai tulajdonságok iránytól függően áltozhatnak - a nöekedés sebessége nem azonos pl. kettőstörő sajátság Kristályrácsok típusai Kristályrács típusa Részecskék a rácspontokban Kölcsönhatás a részecskék között Példa Fémrács atomok fémes kötés fémek és ötözetek Ionrács pozití és negatí ionok ionkötés sók, oxidok, szulfidok Atomrács atomok koalens kötés gyémánt, grafit, karc olekularács molekulák hidrogénkötés London-féle erők jég, CO kristálycukor Fémes kötésű kristályok a fémes jelleg: fémfény delokalizált elektronok oladáspont tág határok között puha, nyújtható, jól megmunkálható agy kemény, rideg jó hő- és elektromos ezetés ízben és közönséges oldószerekben nem oldható Fémrácsban azonos méretű atomok szerkezetből az atomi energiaszintek egybeoladnak, energiasáok alakulnak ki Ötözetek Kristályrácsba idegen atomok beépülése helyettesítéses: hasonló méretű atomok - rácshibák intersticiális: a fématomok közötti lyukakba kisebb atomok (bór, szén, hidrogén) amalgámok acél, bronz, 6
7 Ionos kötésű kristályok jellemzői elektrosztatikus összetartó erő rács-pontokban áltakoza pozití és negatí töltésű ionok jellemző: magas oladáspont nagy keménység kristályaik könnyen hasadnak jól oldódnak poláris oldószerekben (ízben) elektromos ezetés csak oladékban agy oldatban Atomrácsos kristályok koalens kötéssel kapcsolódó atomok három dimenziós hálózata a kötések térben irányított C - gyémánt, Si, Ge, SiO karc jellemző: nagyon magas oladáspont nagy keménység nincs fizikai oldószerük elektromos szigetelő agy félezető tulajdonság olekularácsos kristályok másodlagos kötésekkel kapcsolódó molekulák - gyenge kölcsönhatás jellemző: alacsony oladáspont, könnyen párolognak kis keménység nem ezetik az elektromos áramot jól oldódnak hasonló sajátságú oldószerben Átmeneti jellegű kötéstípusok a részecskék réteges elrendeződése jöhet létre leggyakoribb a koalens - fémes átmenet, agy koalens ionos kötés A grafitban három rácstípus jellemző sajátsága fedezhető fel: atomrács: 3 C-atom kapcsolódik közetlenül, azonos síkban egyszeres koalens kötésű hálózatot alkot. fémrács: minden szénatomon marad egy elektron, amely a síkban delokalizálódik. grafit molekularács: a síkokat diszperziós erők tartják össze. Szilárd anyagok elektromos ezetése Elektron ezetés elsőfajú ezetés ezetők, félezetők, szigetelők Szilárd anyagok elektromos ezetése ezetők a egyértéksából az elektronok át tudnak lépni a ezető sába Fajlagos ezetésük Ω - cm - Az üres és a betöltött sá közti folytonosság biztosítja a ezetést a fémekben Vezetők sámodellje 7
8 Szilárd anyagok elektromos ezetése szigetelők - fajlagos ezetés: Ω - cm - az utolsó betöltött sá után széles tiltott sá (az elektronok elmozdulásához nagy energiára lenne szükség) a tiltott sá felett helyezkedik el a ezetési sá Szilárd anyagok elektromos ezetése félezetők a betöltött és az üres sá energiaszintje közelebb az elektronok hő- agy fény hatására megfelelő energia szintre gerjesztődnek ezetőé álnak keesebb elektron áll rendelkezésre, ezért elektromos ezetésük kisebb, mint a fémeké a hőmérséklet nöeléséel az elektromos ezetésük nöekszik (a fémekkel ellentétben) Ionezetők (másodfajú ezetők) Elektrolitok: ionegyületek oladékai agy oldatai az elektromos áramot a könnyen elmozduló ionok ezetik elektromos ezetésük nagyságrendileg kisebb, mint a fémeké elektromos ezetésük a hőmérséklet emeléséel nöekszik Az elektrolitok erősségét, disszociációjuk mértékét a disszociációfokkal (α) jellemezzük Elektrolitok ezetőképessége ezetőképességük az oldatban leő ionok töltésétől, koncentrációjától és mozgékonyságától függ fajlagos ezetőképességet (κ) az egymástól cm-re leő, cm felületű elektródok közötti oldat ellenállásának (a fajlagos ellenállásnak, ρ) reciprokáal definiáljuk: κ l ρ R A [S/cm] 8
Anyagi halmazok jellemzői. Kinetikus gázelmélet-ideális gázok. Kinetikus gázelmélet-ideális gázok
Anyagi halmazok jellemzői 5. előadás alak térfogat gáz nem határozott alakú, a tárolóedényét veszi fel kitölti az edényt folyadék szilárd határozott, saját alak határozott, saját térfogat részecskék helye
RészletesebbenAnyagi halmazok jellemzıi. 5. hét. Kinetikus gázelmélet. Kinetikus gázelmélet
Anyagi halmazok jellemzıi 5. hét alak térfogat gáz kitölti az edényt folyadék nem határozott alakú, a tárolóedényét veszi fel szilárd határozott, saját alak határozott, saját térfogat részecskék helye
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenKristályos szilárd anyagok
Általános és szervetlen kémia 4. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kovalens kötés hogyan jön létre, milyen elméletekkel lehet leírni milyen a molekulák alakja melyek a másodlagos kötések Mai témakörök
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenAz elemek rendszerezése, a periódusos rendszer
Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer 12-09-16 1 A rendszerezés alapja, az elektronszerkezet kiépülése 12-09-16 2 Csoport 1 2 3 II III IA A B 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 IV V VI VII
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenKémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
RészletesebbenHalmazállapotok. Gáz, folyadék, szilárd
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd A levegővel telt üveghengerbe brómot csepegtetünk. A bróm illékony, azaz könnyen alakul gázhalmazállapotúvá. A hengerben a levegő részecskéi keverednek a bróm részecskéivel
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
RészletesebbenÁltalános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenAz elektronpályák feltöltődési sorrendje
3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában
RészletesebbenReológia Mérési technikák
Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test
Részletesebbentema08_
8. Halmazok, halmazállapot-változások az anyagi rendszereket vizsgáljuk, állapotukat jellemezzük általános séma: rendszer: vizsgálatunk jól körülhatárolt tárgya a rendszer állapota: tulajdonságainak összessége
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
RészletesebbenKötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
RészletesebbenFolyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással
Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris
RészletesebbenAltalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008
Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.
RészletesebbenEnergiaminimum- elve
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája között? Energiaminimum elve Energiaminimum- elve
RészletesebbenElektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 5. hét. Anyagi halmazok jellemzıi. Kinetikus gázelmélet. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 5. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy milyen kötések révén alakul ki a kémiai anyagok kristályos szerkezete milyen különbségek vannak a polimorf módosulatok szerkezetében
RészletesebbenAz anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy
Részletesebben5. előadás 12-09-16 1
5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenKémia I. 6. rész. Halmazállapotok, halmazállapot változások
Kémia I. 6. rész Halmazállapotok, halmazállapot változások HALMAZÁLLAPOTOK I a körülöttünk lévő anyagok többsége a körülményektől függően háromféle halmazállapot -ban létezhet: elvileg minden anyag mindhárom
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a
RészletesebbenMivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció
RészletesebbenKész polimerek reakciói. Makromolekulák átalakítása. Makromolekulák átalakítása. Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz, PVAc
Kész polimerek reakciói 8. hét Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz, PVAc szabad funkciós csoportok reakciói bomlási folyamatok Térhálósítási folyamatok A cellulóz szabad alkoholos
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenMÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenTöbbkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek
Többkomponensű rendszerek 7. hét Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek homogén - kolloid - heterogén rendszerek - a részecskék mérete alapján Diszperz rendszerek Homogén rendszerek
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok
Folyadékok víz Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok 1 saját térfogat nincs saját alak/folyékony nincsenek belső nyíróerők
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenIdeális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
RészletesebbenFolyadékok és szilárd anyagok
Folyadékok és szilárd anyagok 7-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 7-2 Folyadékok gőztenziója 7-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 7-4 Fázisdiagram 7-5 Van der Waals kölcsönhatások 7-6
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenTranszportfolyamatok. összefoglalás, általánosítás Onsager egyenlet I V J V. (m/s) áramvonal. turbulens áramlás = kaotikusan gomolygó áramlás
1 Transzportfolyamatok Térfogattranszport () - alapfogalmak térfogattranszport () Hagen Poiseuille-törény (elektromos) töltéstranszport (elektr. áram) Ohm-törény anyagtranszport (diffúzió) ick 1. törénye
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok Kiemelt témák: Viszkozitás Víz és nyál Kristályok - apatit Polimorfizmus Kristályhibák
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.
Folyadékok folyékony nincs saját alakja szilárd van saját alakja (deformálás után úgy marad, nem (deformálás után visszaalakul, mert ébrednek benne visszatérítő nyíróerők) visszatérítő nyíróerők léptek
RészletesebbenÁltalános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2
Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
RészletesebbenA halmazállapot-változások
A halmazállapot-változások A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Halmazállapotok Energia Kondenzáció Kondenzációs hő Kondenzáció Párolgás Gőz Fagyáshő Párolgáshő Folyadék
RészletesebbenAZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan
AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK Rausch Péter kémia-környezettan Hogy viselkedik az ember egyedül? A kémiában ritkán tudunk egyetlen részecskét vizsgálni! - az anyagi részecske tudja hogy kell
RészletesebbenTERMIKUS KÖLCSÖNHATÁSOK
ERMIKUS KÖLCSÖNHAÁSOK ÁLLAPOJELZŐK, ERMODINAMIKAI EGYENSÚLY A mindennai élet legkülönbözőbb területein találkozunk a hőmérséklet fogalmáal, méréséel, a rendszerek hőtani jellemzőiel (térfogat, nyomás,
RészletesebbenFolyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással
Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenGergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA
Gergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA TARTALOM KÉMIAI ALAPFOGALMAK 1 Sí rendszer 1 Atomok és elemek 2 Tiszta anyagok és keverékek 3 Az atomok szerkezete 4 Az atom alkotórészei 4 Az atommag felépítése
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.
Folyadékok folyékony szilárd Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok Kiemelt témák: Viszkozitás Apatit Kristályhibák és
RészletesebbenAllotróp módosulatok
Allotróp módosulatok Egy elem azonos halmazállapotú, de eltérő molekula- vagy kristályszerkezetű változatai. Created by Michael Ströck (mstroeck) CC BY-SA 3.0 A szén allotróp módosulatai: a) Gyémánt b)
Részletesebben10.) Milyen alakja van az SF 4 molekulának? Rajzolja le és indokolja! (2 pont) libikóka; indoklás: 1 nemkötő és 4 kötő elektronpár
1.) Írja le az atom definícióját! (2 pont) Kémiai úton tovább nem bontható, pozitív töltésű atommagból és azzal kölcsönhatásban álló egy vagy több negatív töltésű elektronból felépülő részecske, elektromosan
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Molekulák, folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok
Molekulák energiaállapotai E molekula E elektron E (A tankönyvben nem található téma!) vibráció E rotáció pl. vibráció 1 ev 0,1 ev 0,01 ev Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti
RészletesebbenA felületi kölcsönhatások
A felületi kölcsönhatások 3. hét Adhézió: különbözı, homogén testek közötti összetartó erı ragasztóanyag faanyag; bevonat faanyag Kohézió: homogén anyag molekulái, részecskéi közötti összetartó erı elsırendő
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
RészletesebbenHőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői
Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenKolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenKolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek 1 Határfelületi rétegek 2 Pavel Jungwirth, Nature, 2011, 474, 168 169. / határfelületi jelenségek
RészletesebbenFázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium
Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium Atomoktól a csillagokig, Budapest, 2016. december 8. Fázisátalakulások Csak kondenzált anyag? A kondenzált
RészletesebbenBevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 6. Anyagcsaládok Fémek Kerámiák, üvegek Műanyagok Kompozitok A családok közti különbségek tárgyalhatóak: atomi szinten
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenAz előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).
Az előadás vázlata: I. A tökéletes gáz és állapotegyenlete. izoterm, izobár és izochor folyamatok. II. Tökéletes gázok elegyei, a móltört fogalma, a parciális nyomás, a Dalton-törvény. III. A reális gázok
Részletesebbenaz Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok
az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok megváltoztatásának elvi alapjaival foglalkozó tudomány
RészletesebbenÁltalános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer
Gázok -1 Gáznyoás - Egyszerű gáztörvények -3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet -4 tökéletes gáz egyenlet alkalazása -5 Gáz halazállapotú reakciók -6 Gázkeverékek
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenMéréstechnika. Hőmérséklet mérése
Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek E A J 2. N m
Határelületi jelenségek 1. Felületi eültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
RészletesebbenOldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
Részletesebben100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F
III. HőTAN 1. A HŐMÉSÉKLET ÉS A HŐ Látni fogjuk: a mechanika fogalmai jelennek meg mikroszkópikus szinten 1.1. A hőmérséklet Mindennapi általános tapasztalatunk van. Termikus egyensúly a résztvevők hőmérséklete
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
Részletesebbenegyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem
egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem Folyadékok szerkezeti jellemz i Az el adás témakörei: Mit nevezünk folyadéknak? - részecskék kölcsönhatása, rendezettsége - mechanikai viselkedése alapján A
RészletesebbenEgy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
RészletesebbenTranszportjelenségek
Transzportjelenségek Fizikai kémia előadások 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet lamináris (réteges) áramlás: minden réteget a falhoz közelebbi szomszédja fékez, a faltól távolabbi szomszédja gyorsít
RészletesebbenFOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév
FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül. 1. Atomi kölcsönhatások, kötéstípusok.
RészletesebbenFELÜLETI FESZÜLTSÉG. Jelenség: A folyadék szabad felszíne másképp viselkedik, mint a folyadék belseje.
Jelenség: A folyadék szabad felszíne másképp iselkedik, mint a folyadék belseje. A felületen leő molekulákra a saját részecskéik onzása csak alulról hat, a felülettel érintkező leegő molekulái által kifejtett
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenA kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)
4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenDiffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 5/6 Diffúzió Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenAz elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.
Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
Részletesebben