TERMIKUS KÖLCSÖNHATÁSOK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERMIKUS KÖLCSÖNHATÁSOK"

Átírás

1 ERMIKUS KÖLCSÖNHAÁSOK ÁLLAPOJELZŐK, ERMODINAMIKAI EGYENSÚLY A mindennai élet legkülönbözőbb területein találkozunk a hőmérséklet fogalmáal, méréséel, a rendszerek hőtani jellemzőiel (térfogat, nyomás, hőmérséklet, belső energia, hő, tágulási munka stb.). Egy magára hagyott termodinamikai rendszerben az intenzí állaotjelzők (nyomás, hőmérséklet) eloszlása homogénné álik, agyis a rendszer egyensúlyi állaotba kerül. A hőmérséklet mérését az a mindennai taasztalat teszi lehetőé, hogy a különböző hőmérsékletű, egymással érintkező testek hőmérséklete az ún. termikus kölcsönhatás eredményeként egy idő után kiegyenlítődik. A hőmérők működésének alaja az, hogy az anyagok alamely tulajdonsága (l. hosszúsága, térfogata stb.) áltozik a hőmérséklettel. A hőmérő készítéséhez jól rerodukálható alaontok rögzítése szükséges. Az alaontok rögzítése olyan fizikai jelenségek alaján történhet, amelyek mindig ugyanazon a hőmérsékleten játszódnak le. Ezért álasztható alaontnak a tiszta anyagok adott nyomás melletti oladás- és forrásontja. A hossz- és térfogatáltozás mellett az anyagok sok más tulajdonsága is áltozik a hőmérséklettel, így a fémek és a félezetők elektromos ellenállasa (ellenállás-hőmérő), az állandó térfogatú gázok nyomása, bizonyos együletek színe és az egyes anyagok által kibocsátott sugárzások jellemzői is. A 8. században egymástól függetlenül Fahrenheit, Reaumur és Celsius alkotta meg azokat a hőmérőket, amelyek a mai naig használatosak. Celsius eredeti hőmérsékleti skáláján, amelynek alaontjait a jég oladásának és a íz forrásának hőmérsékletére alaozta, először fok jelölte a jég oladásontját és fok a íz forrásontját. Halála után tanítánya jaaslatára fordították meg úgy, ahogy ma is használjuk. Celsius alkalmazott először higanyt a hőmérőben. A fizikában, és más természettudományok területén az abszolút hőmérsékleti skála adja a hőmérséklet nemzetközi egységét. Az SI-ben a hőmérséklet egysége a kelin ( K). Az ún. Kelin-skála fokbeosztása megegyezik a Celsius-skáláéal, de az alaontokhoz más érteket rendel. Így légköri nyomáson a jég oladásontját 73,5 K, a íz forrásontját 373,5 K jelöli. Átszámítás: ( K) t( C)+ 73,5. Hőmérők È Folyadékhőmérők esetén egy zárt edényben táguló folyadék szűk csőben aló iszonylagos gyors kiterjedése a hőmérséklet jelzésének alaja. A leggyakrabban 58

2 használt hőmérőfolyadék a higany és az alkohol. A higanyos hőmérők 3 C és 3 C között használhatók. C-ig alkohollal, C-ig entánnal töltött hőmérők alkalmasak. Maximálisan kb. 75 C mérési maximum érhető el folyadékos hőmérőkkel. È Gázhőmérők esetén akár az állandó térfogatú gáz nyomásának, akár az állandó nyomású gáz térfogatának áltozása alkalmas a hőmérséklet mérésére. A gázhőmérőket többnyire csak laboratóriumokban használnak, igen alacsony hőmérsékleteken. Az abszolút agy termodinamikai hőmérsékleti skála megalósításában azonban fontos szereet játszanak. A héliumos gázhőmérőkkel éldául egészen 7 C-ig mérhetünk. È Az ellenállás-hőmérőkben azt használják ki, hogy a fémek és a félezetők elektromos ellenállása függ a hőmérséklettől. Miel az elektromos ellenállást, illete ennek áltozásait igen ontosan lehet mérni, az ellenállásmérést hőmérsékletmérésre használhatjuk fel. A hőmérséklet mérésére is használt félezető ellenállások a termisztorok. Adott tömegű (és anyagú) rendszer állaotát három mennyiség jellemzi: a nyomás (), a térfogat () és a hőmérséklet (). Ezeket közös néen állaotjelzőknek neezzük. Bármelyik mennyiség megáltozása azt jelzi, hogy a rendszer állaota megáltozott. Állaotjelzők Aogadro törénye kimondja, hogy különböző gázok egyenlő térfogataiban azonos nyomás és hőmérséklet mellett egyenlő számú gázrészecske (atom agy molekula) an, agy máskéen, különböző gázok egyenlő térfogataiban azonos nyomás és hőmérséklet mellett egyenlő anyagmennyiség an jelen. Az anyagmennyiség az SIben alamennyiség, jele: n, mértékegységének nee a mól, jele: mol. A gázok mólnyi mennyiségében 6 3 darab részecske (atom, molekula) an. Ennyi atom található g C -ben. 3 Az N A 6 mennyiséget Aogadro-állandónak neezzük. mol HŐÁGULÁS A mindennai életben számtalan helyen megmutatkozik a testek hőmérsékletáltozás által okozott hossz-, illete térfogatáltozása. Ha egy test méretei a melegítéskor nöekednek, akkor hőtágulásról beszélünk. Pontos mérések szerint a szilárd test bármely hosszúságadatának áltozása (Δl) egyenesen aranyos a test C-on mért hosszáal (l ) és a hőmérséklet-áltozással 59

3 (Δ). Az arányossági tényező a test anyagától függ, nee hőtágulási együttható, jele α, mértékegysége: [ α ] C K. Kiszámítása Δl α l Δ. Ez a lineáris (onalas) hőtágulás törénye. A hőmérséklet-áltozás utáni hossz: l l + t l l ( + ) α. A szilárd test térfogatának megáltozása egyenesen arányos a test C-on mért térfogatáal ( ) és a hőmérséklet-áltozással (Δ), az arányossági tényező a térfogati hőtágulási együttható, jele β, mértékegysége [ β ] C K, így Δ β Δ. A megáltozott térfogat számítása: + t ( + ) β. Ez a szilárd testek térfogati agy köbös hőtágulásának törénye. A térfogati agy köbös hőtágulási együttható közelítőleg a lineáris hőtágulási együttható háromszorosa: β 3 α. kísérlet A térfogati hőtágulás jól szemléltethető a Graesande-féle gyűrű segítségéel. A lineáris és térfogati hőtágulás izsgálatára (is) alkalmas eszköz A hőtágulás jelenségét az iarban éldául alkatrészek rögzítésére alkalmazzák. Ha felheítenek egy szűk csöet agy fémgyűrűt, akkor az ráhúzható olyan alkatrészre is, amelyre hidegen nem menne rá. Régen így erősítették a fából készült kocsikerékre a felheített fémabroncsot. Ugyanilyen el alaján szegecselik össze a reülőgéek lemezeit is, az előre elkészített lyukakba csak az erősen lehűtött szegecsek férnek be, melyek felmelegede szinte bonthatatlan kötéseket hoznak létre. Hosszú csőezetékek, táezetékek, sínek, hidak éítésekor feltétlenül figyelembe kell enni a hőmérsékletáltozás során beköetkező hosszúság-áltozásokat. Fontos alkalmazás a bimetall-szalag is. A folyadékoknál a onal menti hőtágulást nem értelmezhetjük, mert a folyadékoknak nincs önálló alakjuk. Mérések szerint a legtöbb folyadék térfogatának megáltozása (Δ) egyenesen arányos a hőmérséklet-áltozással és a folyadék C-on mért térfogatáal ( ). 6

4 Az arányossági tényező a térfogati hőtágulási együttható, a β. A térfogat megáltozására a Δ β Δ összefüggés érényes. Az új térfogat: t + ( + β ). A folyadék hőtágulása függ a folyadék szerkezetétől, a folyadékmolekulák közötti erőktől. Ezeket a tulajdonságokat a β hőtágulási együttható, a folyadék anyagi minőségére jellemző mennyiség hordozza. Ha nagyobb az értéke, akkor a folyadék jobban tágul. Ilyenkor a folyadékmolekulák között kisebb a onzóerő, s ezért a folyadékmolekulák könnyebben eltáolodnak egymástól. A térfogat megáltozásáal megáltozik az anyagok ρ sűrűsége is. A sűrűség hőmérsékletfüggését leíró összefüggés: ρ ρt + β. A folyadékok közül a íz molekulájának szerkezete miatt különleges hőtágulási tulajdonsággal rendelkezik. A íz sűrűségét egy olyan függény írja le, amelynek maximuma an. Így a íz térfogata rendellenes iselkedést mutat C és 4 C között. A többi folyadéktól eltérően melegítéskor a íz térfogata 4 C-ig csökken, 4 C-on a legkisebb, és csak utána kezd nöekedni. ÁLLAPOEGYENLEEK Joseh Gay-Lussac, Jacques Charles, Edme Mariotte, Robert Boyle és mások eredményeinek köszönhetően a gázok állaotáltozásait le tudjuk írni az állaotjelzők felhasználásáal. a) b) c) a) Joseh Gay-Lussac (778 85) b) Edme Mariotte (6 684) c) Robert Boyle (67 69) A gáz rendezetlenül mozgó, első közelítésben gömb alakúnak tekinthető részecskék, molekulák sokasága. A részecskék rugalmasan ütköznek egymással és az edény faláal. Két ütközés között szabadon mozognak, ályájuk egyenes. A részecskék közötti táolság iszonylag nagy, kb. tízszerese a molekulaátmérőnek. Miel a kölcsönhatási 6

5 erők kicsik, ezért azok nem kéesek összetartani a gázt. Csak az ütközések alkalmáal kell ezeket az erőket figyelembe ennünk. Ezt jelenti, hogy az ütközésük közötti mozgásuk szabad. A gázok állaotjelzői közötti általános összefüggés az állaotegyenlet, amelynek matematikai alakja: N k, ahol N a részecskeszámot jelenti, a k edig a Boltzmann-állandó. A Boltzmann-állandó anyagi minőségtől független, minden gázra azonos, érteke: k,38 3 J K. Azokat a gázokat, amelyekre érényes az állaotegyenlet, ideális gázoknak neezzük. Az állaotegyenletben a Kelin-skálán mért termodinamikai hőmérséklet szereel. Az állaotegyenlet felírható egy másik matematikai alakban is: n R, N m ahol n a gáz anyagmennyisége, R az egyetemes gázállandó, érteke minden gázra azonos R 8,3. N A M J mol K Azokat az állaotáltozásokat, amelyek során az adott mennyiségű gáz állaotjelzői közül csak a hőmérséklet marad állandó, izoterm állaotáltozásoknak neezzük. Adott tömegű és anyagi minőségű gázmennyiség nyomásának () és térfogatának () szorzata állandó hőmérsékleten állandó, azaz állandó, ha állandó. Az állandó érteke függ a hőmérséklettől. Ez a Boyle Mariotte-törény. kísérlet Az ún. Melde-cső segítségéel az állaotáltozás kísérletileg jól tanulmányozható. Melde-cső ízszintes helyzete l x Azokat az állaotáltozásokat, amelyek állandó nyomáson mennek égbe, izobár állaotáltozásoknak neezzük. Meghatározott tömegű gáz állandó nyomáson mért térfogatáltozása egyenesen arányos a gáz C-on mért térfogatáal és a hőmérséklet-áltozással: β. 73 C Ez Gay-Lussac I. törénye. Itt β minden gázra néze megegyezik. Ha a 73 C hőmérsékletet a Kelin-skálán mérjük, a törény egyszerűbb alakban írható fel: álland ó. 6

6 kísérlet Kísérletileg igazolhatjuk Gay-Lussac első törényét. A méréshez egy ízzel megtöltött akáriumban elhelyezett lombikot alkalmazunk. A lombikot gumidugóal zárjuk le, amelynek furatán beosztással ellátott cső csatlakozik. A lombikban léő leegő hőmérsékletének áltozását a íz hőmérsékletének áltoztatásáal érjük el. A Gay-Lussac I. törényének kísérleti igazolása Azokat az állaotáltozásokat, amelyek állandó térfogaton mennek égbe, izochor állaotáltozásoknak neezzük. Adott tömegű zárt gázmennyiség állandó térfogaton mért nyomásáltozása (Δ) egyenesen aranyos a gáz C-on mért nyomásáal ( ) és a hőmérséklet-áltozással: (Δ): β. 73 C Ez Gay-Lussac II. törénye. Ha a hőmérsékletet a Kelin-skálán mérjük, a törény egyszerűbb alakban írható fel: álland ó. A gázok seciális állaotáltozásait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Az állaotáltozás nee Létrejöttének feltétele A törény nee Az állaotáltozást leíró összefüggés izoterm m állandó, N állandó, állandó Boyle Mariotte-törény ( N k ) állandó izobár m állandó, N állandó, állandó Gay Lussac I. törénye N k állandó izochor m állandó, N állandó, állandó Gay-Lussac II. törénye N k állandó m állandó, N állandó egyesített gáztörény ( N k) állandó 63

7 Nagyon sokszor igen informatíak és jelentős segítséget nyújthatnak az ún. állaotsíkok. Ezek a,, koordináta-tengelyekkel felett grafikonok. Az egyes állaotsíkokon a seciális állaotáltozásokat ábrázoló grafikonok: a) b) c) 3 < < 3 < < 3 3 d) e) 3 (K) (K) 3 3 < < 3 < < 3 a) izoterm b) izochor c) izobár d) izobár e) izochor AZ IDEÁLIS GÁZ KINEIKUS MODELLJE A gázokban és folyadékokban lebegő (szuszendált) részecskék szüntelenül zajló, életlenszerű mozgását Robert Brown angol botanikus fedezete fel ízben elkeert irágorszemcsék fénymikroszkóos izsgálata során. Albert Einstein magyarázata szerint a jelenség azért köetkezik be, mert az oldószer molekulái megfigyelhetetlen, de állandó hőmozgásuk köetkeztében a nagyobb részecskéket életlenszerűen ide-oda lökdösik. A Brown-mozgás az anyag atomos szerkezetének bizonyítékául szolgál. Robert Brown ( ) Az anyagot feléítő molekulák állandó, rendszertelen mozgásban annak. Ez a mozgás felfedezőjéről a Brown-mozgás neet kata. Miel taasztalat szerint a molekulák mozgása magasabb hőmérsékleten intenzíebb, ezért ezt a mozgást hőmozgásnak is neezzük. Az intenzíebb mozgás azt jelenti, hogy a molekulák átlagos sebessége 64

8 nagyobb. Azt taasztaljuk tehát, hogy ha a folyadékban (agy gázban) kezdetben a részecskék eloszlása nem egyenletes agyis koncentráció különbség áll fenn, akkor minden külső hatás nélkül megindul a részecskék áramlása a nagyobb koncentrációjú hely felől a kisebb koncentráció irányába. A diffúzió az a jelenség, melynek során a molekulák sontán keeredéséel a koncentrációkülönbség kiegyenlítődni igyekszik. A Brown-mozgás és a diffúzió jelenségei azt mutatják, hogy az anyag molekulái állandó, rendszertelen mozgást égeznek. Az ideális gázról alkotott elkézelésünk alafelteései: È A gázok nagyszámú, aró, gömb alakú részecskékből, molekulákból (atomokból) állnak. È A gázmolekulák saját térfogata elhanyagolható a gáz által betöltött térfogathoz kéest. È A gázmolekulák életlenszerű, teljesen rendezetlen hőmozgást, Brown-mozgást égeznek, mozgásukban egyetlen irány sem kitüntetett. È A gázmolekulák ütköznek egymással és a tárolóedény faláal, de közöttük ettől eltekinte semmilyen kölcsönhatás nincs, ütközésük rugalmasnak tekinthető. È Két ütközés között a molekulák egyenes onalú egyenletes mozgást égeznek. A gázok nyomása a gázrészecskék a tárolóedény falába aló ütközéseiből származik. Ütközéskor megáltozik a részecskék lendülete. A lendületáltozást okozó erőket a fal fejti ki a részecskékre. Ezeknek az ellenerejéel nyomják a molekulák a tárolóedény falát. Felhasznála a nyomás definícióját, az erő és a lendületáltozás kiszámításának módját (feltételeze, hogy a A s térfogatú edényben az A felületű laal átlagosan a részecskék hatoda ütközik), a gáz nyomása: I N m F t N m N m s N m 6 s N m ( ) átl A A A t 3 A t 3 A t s 3 t 3 A gáz nyomása () egyenesen arányos a részecskeszámmal (N), a részecske tömegéel (m ), a részecske sebességének négyzetéel ( ), és fordítottan arányos a gáz által betöltött térfogattal (). Ha a nyomásra kaott összefüggést átrendezzük és összeetjük az állaotegyenlettel, adódik, hogy N m ( ) átl N k, illete 3 m ( ) átl k. 3 Így az ideális gáz abszolút hőmérséklete az egyes részecskék átlagos mozgási energiájáal arányos menynyiség. s A A gáz nyomását a molekulák mozgása alaján értelmezzük 65

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Gáztörvények tesztek

Gáztörvények tesztek Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Digitális tananyag a fizika tanításához

Digitális tananyag a fizika tanításához Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Celsius hőmérsékleti skála: 0 ºC pontja a víz fagyáspontja 100 ºC pontja a víz forráspontja Kelvin hőmérsékleti skála: A beosztása 273-al van elcsúsztatva a

Részletesebben

Termodinamika. 1. rész

Termodinamika. 1. rész Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Ideális gáz és reális gázok

Ideális gáz és reális gázok Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:

Részletesebben

Gázok. Boyle-Mariotte törvény. EdmeMariotte ( ) Robert Boyle ( ) Adott mennyiségű ideális gázra: pv=állandó. két állapotra: p 1 V 1

Gázok. Boyle-Mariotte törvény. EdmeMariotte ( ) Robert Boyle ( ) Adott mennyiségű ideális gázra: pv=állandó. két állapotra: p 1 V 1 Boyle-Marotte törény Gázok Nyomás / atm Robert Boyle (167 1691) EdmeMarotte (160 1684) Adott mennységű deáls gázra: pvállandó két állapotra: Térfogat p 1 V 1 p V http://www.unzar.es/lfnae/luzon/cdr3/termodnamca.htm

Részletesebben

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom: 1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:

Részletesebben

Műszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Műszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Műszaki hőtantermodinamika Műszaki menedzsereknek Termodinamikai rendszer Meghatározott anyagmennyiség, agy/és Véges térrész. A termodinamikai rendszert a környezetétől tényleges agy elkézelt fal álasztja

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Lázmérő. Bimetáll hőmérő. Digitális hőmérő. Galilei hőmérő. Folyadékos hőmérő

Lázmérő. Bimetáll hőmérő. Digitális hőmérő. Galilei hőmérő. Folyadékos hőmérő A hőmérséklet mérésére hőmérőt használunk. Alaontok a víz forrásontja és a jég olvadásontja. A két érték különbségét 00 egyenlő részre osztották. A skála egy-egy beosztását ma Celsiusfoknak ( C) nevezzük.

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

Hőtan. A hőmérséklet mérése. A hő fogalma. PDF created with pdffactory trial version www.pdffactory.com. Szubjektív

Hőtan. A hőmérséklet mérése. A hő fogalma. PDF created with pdffactory trial version www.pdffactory.com. Szubjektív Fizika illamosmérnököknek FIGYELMEZEÉS! Hőtan Az előadásázlat a Széchenyi Egyetem elsőées illamosmérnök hallgatóinak készült a Budó Ágoston Kísérleti Fizika I. felsőoktatási tanköny alapján, a tankönyben

Részletesebben

Hőtan Az anyagok belső szerkezete, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, hőterjedés (Ez az összefoglalás tartalmaz utalásokat a tankönyv egyes

Hőtan Az anyagok belső szerkezete, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, hőterjedés (Ez az összefoglalás tartalmaz utalásokat a tankönyv egyes Hőtan Az anyagok belső szerkezete, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, hőterjedés (Ez az összefoglalás tartalmaz utalásokat a tankönyv egyes részeihez, ezért a tankönyvvel együtt használható.) Tapasztalatok,

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

gáznál 16+16 = 32, CO 2 gáznál 1+1=2, O 2 gáznál 12+16+16= 44)

gáznál 16+16 = 32, CO 2 gáznál 1+1=2, O 2 gáznál 12+16+16= 44) Hőtan - gázok Gázok állapotjelzői A gázok állapotát néhány jellemző adatával adhatjuk meg. Ezek: Térfogat Valójában a tartály térfogata, amelyben van, mivel a gáz kitölti a rendelkezésére álló teret, tehát

Részletesebben

FIZIKA 10. OSZTÁLY - HŐTAN

FIZIKA 10. OSZTÁLY - HŐTAN FIZIKA 10. OSZTÁLY - HŐTAN 1 Hőtani alapjelenségek Bevezető: Fizikai alapmennyiség: Hőmérséklet (jele: T, me.: C, K, F) Termikus kölcsönhatás során a két test hőmérséklete kiegyenlítődik. Hőmérsékleti

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC A hőmérséklet mérése

Részletesebben

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor 1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA A meteorológia szó eredete Aristoteles: : Meteorologica Meteorologica A meteorológia tárgya: az ókorban napjainkban Ógörög eredetű szavak a meteorológiában: kozmosz, asztronómia,

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika közészint ÉRETTSÉGI VIZSGA 0. május 7. FIZIKA KÖZÉPSZITŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMZETI ERŐFORRÁS MIISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól köethetően

Részletesebben

Gáztörvények. (vázlat)

Gáztörvények. (vázlat) . Gázhalazállaot jellezése. Ideális gázok odellje. Állaotjelzők Nyoás érfogat Hőérséklet Anyagennyiség öeg 4. Hőérséklet kinetikai értelezése 5. Nyoás kinetikai értelezése 6. Állaotegyenlet Gáztörények

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai Témakörök: Gázok és gáztörvények Felületi feszültség Viszkozitás Sűrűség és hőtágulás Olvadáspont, forráspont, lobbanáspont Hőtan és kalorimetria Mágneses

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

A hőmérséklet mérése

A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérése Fogalma, mérése 1. A hőmérséklet a levegő fizikai állapotának egyik alapvető termodinamikai jellemzője. 2. Mérését a következő körülmények teszik lehetővé: a. A testek hőmérsékletváltozásai

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor légnyomás függ... 1. 1:40 Normál egyiktől sem a tengerszint feletti magasságtól a levegő páratartalmától öntsd el melyik igaz vagy hamis. 2. 3:34 Normál E minden sorban pontosan egy helyes válasz van Hamis

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor Melyik állítás az igaz? (1 helyes válasz) 1. 2:09 Normál Zárt térben a gázok nyomása annál nagyobb, minél kevesebb részecske ütközik másodpercenként az edény falához. Zárt térben a gázok nyomása annál

Részletesebben

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,

Részletesebben

Hőmérsékletmérés. Hőmérsékletmérés. TGBL1116 Meteorológiai műszerek. Hőmérő test követelményei. Hőmérő test követelményei

Hőmérsékletmérés. Hőmérsékletmérés. TGBL1116 Meteorológiai műszerek. Hőmérő test követelményei. Hőmérő test követelményei Hőmérsékletmérés TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2007/2008 II. félév A hőmérsékletmérés a fizikai mennyiségek mérései közül az

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

Reológia Mérési technikák

Reológia Mérési technikák Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test

Részletesebben

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető . Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék

Részletesebben

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

Általános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer

Általános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer Gázok -1 Gáznyoás - Egyszerű gáztörvények -3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet -4 tökéletes gáz egyenlet alkalazása -5 Gáz halazállapotú reakciók -6 Gázkeverékek

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Feladatok gázokhoz. Elméleti kérdések

Feladatok gázokhoz. Elméleti kérdések Feladatok ázokhoz Elméleti kérdések 1. Ismertesd az ideális ázok modelljét! 2. Írd le az ideális ázok tulajdonsáait! 3. Mit nevezünk normálállapotnak? 4. Milyen tapasztalati tényeket használhatunk a hımérséklet

Részletesebben

5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet

5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet 5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet Ideális gáz Az ideális gáz állapotegyenlete pv=nrt empírikus állapotegyenlet, a Boyle-Mariotte (pv=konstans) és

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 1613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

11. Melyik egyenlőség helyes? a) 362 K = 93 o C b) 288 K = 13 o C c) 249 K = - 26 o C d) 329 K = 56 o C

11. Melyik egyenlőség helyes? a) 362 K = 93 o C b) 288 K = 13 o C c) 249 K = - 26 o C d) 329 K = 56 o C Hőtágulás tesztek 1. Egy tömör korongból kivágunk egy kisebb korongnyi részt. Ha az eredeti korongot melegíteni kezdjük, átmérője nő. Hogyan változik a kivágott lyuk átmérője? a) Csökken b) Nő c) A lyuk

Részletesebben

HŐTAN. Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki:

HŐTAN. Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Hőmérséklet HŐTAN Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja a víz fagyáspontja 100 ºC pontja a víz forráspontja Fahrenheit skála (angolszász országokban

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája. Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév

Folyadékok és gázok mechanikája. Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév Folyadékok és gázok mechanikája Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév Szilárd testek nyomása Az egyenlő alaplapon álló hengerek közül a legsúlyosabb nyomódik legmélyebben a homokba. Belenyomódás mértéke a

Részletesebben

Művelettan 3 fejezete

Művelettan 3 fejezete Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási

Részletesebben

5. gy. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL

5. gy. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL 5. gy. VIZES OLDAOK VISZKOZIÁSÁNAK MÉRÉSE OSWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉERREL A fluid közegek jellemző anyagi tulajdonsága a viszkozitás, mely erősen befolyásolhatja a bennük lejátszódó reakciók sebességét,

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

11. Melyik egyenlőség helyes? a) 362 K = 93 o C b) 288 K = 13 o C c) 249 K = - 26 o C d) 329 K = 56 o C

11. Melyik egyenlőség helyes? a) 362 K = 93 o C b) 288 K = 13 o C c) 249 K = - 26 o C d) 329 K = 56 o C Hőtágulás tesztek 1. Egy tömör korongból kivágunk egy kisebb korongnyi részt. Ha az eredeti korongot melegíteni kezdjük, átmérője nő. Hogyan változik a kivágott lyuk átmérője? a) Csökken b) Nő c) A lyuk

Részletesebben

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható! FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai

Részletesebben

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. HŐTAN I. A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. E jellemzőt az ember elsősorban tapintás útján, a hőérzettel észleli, másodsorban hőmérő segítségével. A hőmérséklet a hőtan

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Hidrosztatika, Hidrodinamika Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek

Részletesebben

Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2014 Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely X. Osztály. Válaszoljatok a következő kérdésekre:

Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2014 Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely X. Osztály. Válaszoljatok a következő kérdésekre: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Adott mennyiségű levegőt Q=1050 J hőközléssel p 0 =10 5 Pa állandó nyomáson melegítünk. A kezdeti térfogat V=2l. (γ=7/5). Mennyi a végső térfogat és a kezdeti

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

Tornyai Sándor Fizikaverseny 2009. Megoldások 1

Tornyai Sándor Fizikaverseny 2009. Megoldások 1 Tornyai Sánor Fizikaerseny 9. Megolások. Aatok: á,34 m/s, s 6,44 km 644 m,,68 m/s,,447 m/s s Az első szakasz megtételéez szükséges iő: t 43 s. pont A másoik szakaszra fennáll, ogy s t pont s + s t + t

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben

FIZIKA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 004. május FIZIKA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően kell javítani és értékelni. A javítást piros (második javítás esetén

Részletesebben

Reakciókinetika és katalízis

Reakciókinetika és katalízis Reakciókinetika és katalízis k 4. előadás: 1/14 Különbségek a gázfázisú és az oldatreakciók között: 1 Reaktáns molekulák által betöltött térfogat az oldatreakciónál jóval nagyobb. Nincs akadálytalan mozgás.

Részletesebben

2015.11.20. Kémia 1 Anyagi halmazok. Kinetikus gázelmélet. Gáztörvények. Kinetikus gázelmélet. Gáztörvények. Gáztörvények V = p V = n R T

2015.11.20. Kémia 1 Anyagi halmazok. Kinetikus gázelmélet. Gáztörvények. Kinetikus gázelmélet. Gáztörvények. Gáztörvények V = p V = n R T 05..0. Kémia Anyagi halmazok alak térfogat részecskék helye részecskék kölcsönhatása részecskék mozgása gáz folyadék szilárd nem határozott alakú, a tárolóedényét eszi fel kitölti az edényt rendezetlen,

Részletesebben

Termodinamika. Tóth Mónika

Termodinamika. Tóth Mónika Termodinamika Tóth Mónika 2012.11.26-27 monika.a.toth@aok.pte.hu Hőmérséklet Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. Különböző hőmérsékleti skálák.

Részletesebben

A gázok. 1 mol. 1 mol H 2 gáz. 1 mol. 1 mol. O 2 gáz. NH 3 gáz. CH 4 gáz 24,5 dm 3. 52. ábra. Gázok moláris térfogata 25 o C-on és 0,1 MPa nyomáson.

A gázok. 1 mol. 1 mol H 2 gáz. 1 mol. 1 mol. O 2 gáz. NH 3 gáz. CH 4 gáz 24,5 dm 3. 52. ábra. Gázok moláris térfogata 25 o C-on és 0,1 MPa nyomáson. A gázok A halmazok tulajdonságait, állapotát, bizonyos külső tényezők, mint pl. a nyomás, a térfogat és a hőmérséklet is befolyásolják. Ezeket a tényezőket állapothatározóknak nevezzük. Mi jellemzi a gázhalmazállapotot?

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA

EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA 1. A kinematika és a dinamika tárgya. Egyenes onalú egyenletes mozgás a) Kísérlet és a belőle leont köetkeztetés b) A mozgás jellemző grafikonjai

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Elektronikus fekete doboz vizsgálata

Elektronikus fekete doboz vizsgálata Elektronikus fekete doboz vizsgálata 1. Feladatok a) Munkahelyén egy elektronikus fekete dobozt talál, amely egy nem szabványos egyenáramú áramforrást, egy kondenzátort és egy ellenállást tartalmaz. Méréssel

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika emelt szint 082 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 4. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai

Részletesebben

Hőtan főtételei. (vázlat)

Hőtan főtételei. (vázlat) Hőtan főtételei (vázlat) 1. Belső energia oka, a hőtan I. főtétele. Ideális gázok belső energiája 3. Az ekvipartíció elve 4. Hőközlés és térfogati munka, a hőtan I. főtétele ideális gázokra 5. A hőtan

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Hőtan 2. feladatok és megoldások

Hőtan 2. feladatok és megoldások Hőtan 2. feladatok és megoldások 1. Mekkora a hőmérséklete 60 g héliumnak, ha első energiája 45 kj? 2. A úvárok oxigénpalakjáan 4 kg 17 0C-os gáz van. Mekkora a első energiája? 3. A tanulók - a fizika

Részletesebben

2010/2011. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló. FIZIKA II. kategória FELADATLAP ÉS MEGOLDÁS

2010/2011. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló. FIZIKA II. kategória FELADATLAP ÉS MEGOLDÁS Oktatási Hiatal 2010/2011. tané Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. kategória FELAATLAP MEGOLÁ Feladatok: Mérések függőleges alumínium, illete sárgaréz csőben eső mágnessel.

Részletesebben

A szilárd halmazállapotú anyag:

A szilárd halmazállapotú anyag: Az anyag belső szerkezete Az anyagok legtöbb tulajdonsága belső szerkezetükkel kapcsolatos. Légnemű anyag: Kis önálló részecskék (korpuszkulák) sokasága. A gázok részecskéi állandóan mozognak, rendezetlenül

Részletesebben

Javítási útmutató Fizika felmérő 2015

Javítási útmutató Fizika felmérő 2015 Javítási útmutató Fizika felmérő 2015 A tesztkérdésre csak 2 vagy 0 pont adható. Ha a fehér négyzetben megadott választ a hallgató áthúzza és mellette egyértelműen megadja a módosított (jó) válaszát a

Részletesebben

Termodinamikai bevezető

Termodinamikai bevezető Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben