Részletes szakmai vélemény
|
|
- Dávid Balog
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Részletes szakmai vélemény a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló a 20/2006.(IV. 5.) KvVM rendeletről 1.. (2) Ha a rendelt hatálya nem terjed ki b) a tereprendezésre vagy építési célokra alkalmas inert hulladéknak hulladéklerakóban történő hasznosítására; akkor ez azt is jelenti, hogy a lerakó technológiai (útépítés, depónia stabilizálása, szorítógát építése stb.) célú felhasználására beszállított inert hulladékra nem vonatkozik az átvételi jellemzés egyetlen előírása sem, sőt ez számon sem kérhető! Az átvehető mennyiség korlátja a szükséges mennyiség. Ebből a szempontból vizsgálva merül fel a kérdés: szükség van-e inert lerakóra? 2.. Ha az utógondozás a rendeleti megfogalmazás szerinti i) utógondozás: a hulladéklerakó részleges (egy részének) vagy teljes lezárását követő olyan összetett tevékenység, amely magában foglalja a monitoring rendszer üzemeltetését, a csurgalékvíz és a hulladéklerakó-gáz kezelését, valamint a szükségessé váló karbantartási munkákat; akkor a több ütemben épülő, tehát ütemenként bezárt depóniatestek utógondozását a felügyelőség, saját hatáskörben bezárt ütemenként el is rendelheti. Így előfordulhat, hogy a teljes hulladéklerakó bezárását követően előírt 30 éves utógondozás a depóniatér egyes szakaszai esetében akár 35, 40,-stb. évet is elérhetik. Szakmai meggyőződésünk, hogy az utógondozási időszak értelemszerűen csak a teljes bezárást követően indulhat meg! Javasolt módosítás i) utógondozás: a hulladéklerakó [részleges (egy részének) vagy] teljes lezárását követő olyan összetett tevékenység, amely magában foglalja a monitoring rendszer üzemeltetését, a csurgalékvíz és a hulladéklerakó-gáz kezelését, valamint a szükségessé váló karbantartási munkákat; 3.. (2) Ha a hulladéklerakó helyének kiválasztásánál c) a hulladéklerakó határának a lakó- és az üdülőterülettől, a vízi utaktól, a felszíni vizektől és a mezőgazdaságilag művelt területektől való távolságát. figyelembe kell venni, akkor lerakó sehol sem létesíthető! Számtalanszor kifogásoltuk, hogy mezőgazdaságilag művelt területtől való távolságról beszélni értelmetlen! Vagy az volt a rendeletalkotói szándék, hogy a kerítéstől számított védőtávolság kerüljön az üzemeltető tulajdonába és művelésből történő kivonásra? Sajnos ezt a képtelen és kivitelezhetetlen elképzelést erősíti az 1. sz. melléklet 3.2 pontja: 1
2 Javasolt módosítások c) a hulladéklerakó határának a lakó- és az üdülőterülettől, a vízi utaktól, a felszíni vizektől [és a mezőgazdaságilag művelt területektől] való távolságát A hulladéklerakó területét be kell keríteni. A kerítésen [kívül] belül olyan véderdőt szükséges létesíteni, amely különösen települési hulladéklerakó esetében megakadályozza a hulladéknak széllel való elhordását. A véderdő kialakításakor gondoskodni kell arról, hogy a telepített lombos fák és bokrok elegendően magas, sűrű struktúrájú, zöld sávot alkossanak. 4. (3) Ha a lerakók kategorizálását a lerakató hulladékok oldaláról közelítjük meg, akkor, mivel a B3 kategóriában a veszélyes hulladékon kívül minden lerakható, miért van szükség a többi kategóriára? A gyakorlat oldaláról közelítve gazdaságosan csak a B3 kategória üzemeltethető, így nincs szükség a továbbiakra. B1b lerakó gyakorlatilag az égetés utáni maradék elhelyezésén kívül szinte sehol nem fordulhat elő. Kizárólagosan, csakis erre a célra épített lerakó gazdaságos üzemeltetése erősen megkérdőjelezhető. 5.. (1) A lerakás előtti előkezelési kötelezettség nem új előírás, de feltétlenül rögzíteni szeretnénk, hogy előkezelő művek hiányában ez a kitétel nem teljesült, nem teljesül, és a közeljövőben sem fog teljesülni! Ennek pedig egyszerűen pénzügyi okai vannak. A jelenleg egyetlen ISPA projektből megvalósult előkezelő mű, az üzemeltetési díj érvényesíthetetlensége miatt áll! Nagy valószínűség szerint erre a sorsra jut a jövőben megépülő többi kezelőmű is! Az előkezelés olyan mérvű többletköltséget eredményez, ami csak akkor finanszírozható, ha a kinyert másodtüzelőanyag, komposzt és egyéb hasznosítható hulladék árbevételt is eredményez, vagyis a technológia kiegészítéseként a rendszer gazdasági szempontból is zárt. 5. (1) Lerakással - amennyiben műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott - kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanítható, kivéve az e rendelet 2. számú mellékletének táblázatában felsorolt inert hulladékot, valamint azt a hulladékot, amelynek előkezelés nélkül történő lerakását - kezelési technológia hiányában - a Felügyelőség engedélyezte. 6.. A lerakási díjat a kötelező közszolgáltatás vonatkozásában az üzemeltető nem állapíthatja meg, erre a települési önkormányzat jogosult. Ebből adódóan ez az előírás ellentétes a magasabb színtű jogszabállyal. Az utógondozási időszak legalább 30 éves időtartama, jelentős változás a korábbi fix határidővel szemben! Ha ez még felügyelőségi mérlegelési jogkör is lesz, akkor akár 40 év is kiköthető? Hogyan lehet erre költségtervet készíteni? Ennek hiányában, hogyan lehet bemutatni a hulladéklerakó lezárására és utógondozására szolgáló pénzügyi forrásokat? Ki finanszírozza a ma tervezett 30 éves utógondozási költségen felüli többletköltséget? Javasolt módosítás: 6. A hulladéklerakás díját [az üzemeltetőnek] úgy kell megállapítania, hogy az fedezze a hulladéklerakó létesítésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének teljes költségét, 2
3 továbbá a hulladéklerakó lezárásá[nak]t és utógondozásának [legalább] 30 évig történő becsült költségét. 7.., 8.. Rengeteg átfedést tartalmaz, a két szakaszt egyesíteni kellene! 10.. Ha a hulladékot a hatálybalépést követően 8 napos felkészülési idő mellett - az átvételi követelmények betartásával kell átvenni, illetőleg az átvételt megtagadni, akkor, az összes a kivételek alá nem tartozó EWC kódszámú hulladékfajta illegális szeméttelepekre, vagy engedéllyel nem rendelkező lerakóhelyekre kerülne! A gyakorlat azt igazolja, hogy az átadók egyike sincs tudatában a megjelent rendeletnek, arra egyikük sincs felkészülve, de nagy valószínűséggel erre mivel jelentős költséggel jár nem is áldozna! Felmerül a kérdés: van-e egyáltalán szükség erre a követhetetlenségig bonyolult eljárásra, rendkívüli szigorra? Ha az EU-s példákat nézzük nincs, hiszen nem található ehhez fogható előírás az átvétellel kapcsolatosan sehol! Ha a magyarországi gyakorlatot nézzük, akkor sincs, hiszen az üzemeltető csak és kizárólag az egységes környezethasználati engedélyben foglalt EWC kódszámú és a rögzített mennyiségű hulladékfajta átvételére jogosult, a beszállítótól (átadótól) pedig csak az engedélyében foglalt hulladék átvételére jogosult. A leírt átvételi feltételek a C típusú hulladéklerakóban kivitelezhetők, ott elvárhatók, egyéb esetekben a gyakorlat számára kivitelezhetetlenek! Az előzőekben is említett EWC kód alapján történő átvételnek gyakorlatilag biztosítania kell a szabályszerű üzemi feltételeket. A nyilvántartási rendszer szerint ugyanis a keletkezéstől az ártalmatlanításig minden hulladéknak végigkísérhető útjának kell lennie. Így a minőségbiztosítási rendszerek logikája szerint a folyamat végén sem jelenhet meg az előírástól eltérő végeredmény. A rendszer gyenge pontja egyébként sem ez, hanem az ehhez képest irreálisan lazán kezelt lakossági hulladék. Mindemellett az akármelyik említett szegmensben keletkező elvileg keletkezhető szennyeződésekkel szemben az előírás szerint megépített lerakóknak megfelelő védelmet kell nyújtaniuk. Ezen feltételek mellett legfeljebb szabálytalan átvételből származó hulladékok okozhatnak problémát, ezeket pedig az üzemszerű ellenőrzéseknek (pl. csurgalékvíz) ki kell mutatniuk. Az előírt ellenőrzési rendszer mindezek mellett technológiailag és gazdasági szempontból is gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Javasolt módosítás: A változat: Az átvételi feltételek törlése. B változat: A két szakasz hatálybaléptetésének január 1-re történő módosítása, addig ugyanis minden érdekelt fél felkészülhet a bevezetésre 14.. (5) Ha ez az előírás így marad, akkor pl novemberében jogerőssé váló, a lerakó bezárásáról szóló határozattól számított egy év, azaz novemberéig még tovább üzemelhet bármelyik lerakó! A bekezdést ki kell egészíteni a 19. (4) bekezdésre való hivatkozással! 3
4 15.. A kétütemű lezárás szakmailag messzemenően támogatandó, és indokolt. Azokban az esetekben azonban, ahol ez nemzetközi pénzalapok felhasználásával történik, a finanszírozás a műszaki megoldás időbeli elhúzódása miatt kivitelezhetetlen. Az utógondozási időszak fix meghatározásának lebegtetése, időtartamának felügyelőségi hatáskörbe történő utalása az üzemeltetési költségek tervezhetetlenségét eredményezi! Ez az előírás ellentétes minden korábbi állásponttal! Mivel a jelen jogszabály szerint ma minden rekultiválandó lerakó meglévő lerakónak számít, az előírások egységesen alkalmazandók minden szigetelt vagy szigeteletlen, előírásszerűen vagy szabálytalanul művelt lerakóra. A végleges lezárás formáját nem csak a szervesanyagtartalom, hanem a lerakó egyéb tulajdonságai (geológiai, hidrológiai, hulladék-összetétel, művelés, stb.) kell, hogy meghatározzák. Némely esetben a felső zárás akár azonnali kárelhárításként is felfogható (1) A hatálybalépés - kihirdetéstől számított nyolcnapos határideje nélkülöz minden realitást! Ha ezt bárki komolyan venné, akkor ma Magyarországos egyetlen hulladéklerakó sem működhetne! Ma Magyarországon az összes hulladéklerakó üzemeltetőjét folyamatosan és ismételhetően bírságolni lehetne! Csak nem ez volt a szándék? Egy ekkora horderejű rendelet betartása és betartatása legalább kétéves felkészülési időt követelt volna meg! Teljesen irreális az utolsó bekezdés, hiszen még 2003-ban is épülhetett engedéllyel - olyan lerakó, ami nélkülözi a szenzor kiépítését, aminek pótlása ráadásul műszakilag nem lehetséges, így ezt a lerakót is be kellene zárni január 1-én!? Javasolt módosítás 19. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy a 10.. és 11.. előírásainak hatálybalépése január 1. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet hatályát veszti. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Azt a hulladéklerakót, amely nem felel meg az e rendeletben előírtaknak, január 1-jéig be kell zárni. (5) Ez a rendelet - a Hgt.-vel együtt - a hulladéklerakókról szóló április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelvnek, valamint a hulladékok hulladéklerakóban történő átvételének kritériumairól és eljárásairól az 1999/31/EK irányelv 16. cikke, II. melléklete alapján című, december 19-i 2003/33/EK tanácsi határozatnak való megfelelést szolgálja. 1.sz. melléklet. A hulladéklerakó létesítéséhez és üzemeltetési követelményihez a lerakó tervezőjétől rendkívül speciális ismeretet igényel és igen sok döntési lehetőséget kínál, ezért döntő kérdés, 4
5 hogy a tervezet szerint előírt követelményeket betartva ki tervezhet hulladéklerakót a jövőben. Lesz-e esetleg tervezői lista, a kamarák foglalkoznak-e vele? Általánosságban megállapítható, hogy a melléklet u. n. rétegrend-ábrák nélkül kezelhetetlen. A fejezet alapján rétegrendet összeállítani rendkívül bonyolult és vitára okot adó művelet. A rétegrend megadása - a korábbi rendelethez hasonlóan - úgy a korrekt tervezést, mint az engedélyezést egyaránt szolgálná! Ez szolgálná a melléklet pontos, félreérthetetlen, egyértelmű megfogalmazása és feloldaná azokat a félreérthető, félremagyarázható gondolatokat, mint pl. indokolt esetben, potenciális veszély, szükség esetén, ha lehetséges, gazdaságosan hasznosítható stb! Ugyancsak egyértelművé tenné, hogy pl. a csurgalékvízgyűjtő réteg szemcsemérete, vagy szivárgási tényezője veendő-e figyelembe! (Itt, a rendelet egyéb fejezeteiben tapasztalható tervezői szabadság az ellenkező végletbe esett át, a csurgalékvízgyűjtő réteg ilyen mérvű előírása a teljes korlátozást jelenti! Miért?) Ugyanakkor az egyes hulladéklerakó kategóriáknál előírt geofizikai monitoring rendszer vizsgálatáról egy szó sem esik! A hulladéklerakó működéséből származó követelmények minden objektivitást nélkülöző, ilyen mérvű felsorolása garanciát biztosít a felügyelőség számára a folyamatos bírságolásra, kiszolgáltatott, bizonytalan helyzetet teremtve az üzemeltetőnek. 2.sz. melléklet Az átvétellel kapcsolatos előírások a rendelet legkritikusabb, egyben leggyengébb pontja! Az itt megfogalmazottak a gyakorlatban betarthatatlanok, kivitelezhetetlenek. A 8 napos hatálybalépés ideje alatt kellett volna felkészülni ezeknek az előírásoknak a betartására, és betartatására. Attól az elhanyagolhatónak egyáltalán nem nevezhető ténytől eltekintve, hogy egyetlen idegen beszállítónak sincs semmiféle ismerete az átvétel megváltozott követelményeiről, számukra nem kis feladat elgondolkodni azon hogy kik lesznek azok a szakemberek, akik az alapjellemzést el tudják készíteni számukra, és jegyzőkönyvvel látják el a beszállító gépkocsivezetőt! Lesz esetleg a jövőben képzés, ahol az ehhez szükséges tudást el lehet sajátítani? Létezik egyáltalán ma az országban ezekhez a vizsgálatokhoz szükséges akkreditált laborkapacitás ott, ahol a hulladék képződik? Felmérte-e valaki, hogy egy vizsgálat milyen költségvonzattal jár? S hogy ennek milyen következményei lesznek? A tapasztalataink szerint az átadó még az EWC kódot is a legritkább esetben tudja megadni Marad az egyetlen helyes és jogkövető átvevői magatartás: az átadót az átvételi ponttól visszafordítani az átvétel megtagadásának közlésével, s az esetet jelenteni a felügyelőségnek! Mindezt akkor, amikor az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező hulladéklerakó üzemeltetője az egyes beszállítókkal szerződések feltételekben rögzítette az átadás-átvétel és természetesen a felmondás feltételeit A rendelet az eddigi gyakorlattal ellentétben a B3 kategóriájú hulladéklerakóban nem engedélyezi a beton, tégla, cserép és kerámiák, illetőleg az előzők keverékének, lerakását! Inert lerakók hiányában mi lesz a felsorolt hulladékok sorsa? Az inert lerakókba, de a nem veszélyes hulladéklerakókba kerülő inert hulladékok legnagyobb része EWC kevert építkezési és bontási hulladék. Ezek igen nagy számban és kis 1-3 5
6 tonnás tételekben jelentkeznek sok esetben legnagyobb számban a lakossági körből. Ha a táblázatban nem szereplő hulladékok csak alapjellemzés birtokában vehetők át, ki fogja ezt produkálni ezen hulladék esetén? A bontást végző lakosok? Alapvető és kritikus probléma, hogy a táblázatban fel nem sorolt EWC számú, a lerakóba engedélyezetten lerakható hulladékok esetén alapjellemzési jegyzőkönyv hiányában a hulladékátvétel megtagadása kötelező!? A megtagadott hulladék további sorsát illetően mi a teendője a tulajdonosnak és mi az üzemeltetőnek? A szennyvíziszapokra vonatkozó átvételi kritérium ilyen mérvű megállítása egyenlő az átvételi tilalommal, mivel ma egyetlen szennyvíztisztító telep iszapkezelési rendszere sem tudja e feltételt teljesíteni! Javasoljuk az átvételre vonatkozó előírás törlését, vagy annak január 1-jei bevezetési határidejét. 3.sz. melléklet A mellékletben közölt mérések, adatgyűjtések nem tesznek különbséget a lerakók között, ami kissé komikus helyzetet teremt, pl. az inert lerakó gáz-emissziója vonatkozásában A csurgalékvíz mintavételi helyéül előírt valamennyi elvezetési pont szakmailag értelmezhetetlen, pontosítása elengedhetetlen! Különösen fontos ez a mennyiség mérése miatt a visszalocsolás esetén! A gázemisszió alatt vajon a hulladéklerakót mint felületi diffúz légszennyező forrást kell érteni? Ebben az esetben ki és hol határozza meg a mérési pontokat? Hány mintavételi hely jellemez egy ha felületű lerakót. (Ugyanazzal a műszerrel egymás után kétszer sem lehet ugyanazt az értéket mérni.) Ha a csővégi vizsgálatot kell végezni, s annak a meghatározott összetevőkre kell kiterjedni, s az csak akkreditált vizsgálattal végezhető, akkor egyetlen mérés költsége elérheti a ezer forintos költséget! S mindezt havi gyakorisággal Mivel a mai nagykapacitású lerakókban lezajló folyamatok, ill. azok változásai a nagy méret és pufferhatás miatt lassúak, szilárd szakmai meggyőződésünk, hogy akár fél, vagy az éves gyakoriságú mérések is elegendőek lennének a folyamatok jellegének nyomon követésére. Feltétlenül szükséges a melléklet pontosítása. 4.sz. melléklet A hulladéklerakókat jellemzően a végső kialakuló lezárt, megmaradó geometriai felszín rögzítésével engedélyezik. Amennyiben a hulladék feltöltésekor nem ismert még pontosan a (átmeneti és végleges) lezáró réteg vastagsága milyen szintre történjen a feltöltés? Ezt a problémát feloldja, hogy a lezárás engedélyezésére beadandó tervnek tartalmaznia kell a lezárást felszínét, ami ha engedélyezik akár, el is térhet a létesítéskori felszíntől, azaz majd kiderül a végén. A lezárás egyes rétegeinél alkalmazandó anyagok, egyes esetekben példa jelleggel vagy kizárólagos választható alternatívaként kerülnek felsorolásra? 6
7 A jelenleg hatályos rendelet 1.sz mell pontja ill. mind az aljzatszigetelés mind a felső lezáró szigetelés esetén indokolt esetben lehetőséget ad eltérésre. A tervezet is biztosítja ezt az 1.sz.mell pontjára vonatkozóan. Miután a tervezetbe a lezárás 4. sz. mellékletbe került itt nincs utalás az indokolt esetben megengedett eltérő anyagok, rétegek alkalmazására. Néhány példa: a) esetében a kiegyenlítő réteget a napi takarással is biztosítani lehet. Ez sok esetben föld. Ez nem szerepel a kiegyenlítő réteg anyaga felsorolásban. Mivel a funkció ellátására ez is alkalmas, az anyagfelsorolást példa jellegűnek kéne tekinteni ott, ahol ez megengedhető c.) Fedőréteg esetén az alsó 30 cm esetén kötelező a stabilizált biohulladék alkalmazása? Már ahol van ilyen vagy beszerezhető. Következő 30 cm talaj vagy komposzt? Talaj vagy talaj és komposzt keveréke. Tömény komposztba nehéz növényzetet telepíteni Végleges felső záró-réteg a.) a kiegyenlítő réteg a gyakorlatban becsülhetően min. 1,0 m vtg. átmeneti záró-réteg fölé kerül. Valószínűsíthető hogy az átmeneti záró réteget nem kell eltávolítani előtte. A kiegyenlítő rétegtől jó gázvezető képességet követelnek meg, majd e réteg fölé szükség esetén még gázelvezető réteg is kerül a hulladéklerakó gáz gyűjtőrendszerbe történő elvezetésére. (b) Van értelme a hulladék stabilizálódásának befejezését követően (15.. 4) a lerakás vége utáni évvel épülő gázelvezető rétegnek, és van tényleges funkciója? Milyen számítás, vagy elv igazolja, hogy van még akkor gázképződés az átjuthat-e az átmeneti záró rétegen? Ha nem, akkor feltétlen követelmény-e a kiegyenlítő réteggel szemben a jó gázvezető képesség? A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály értelmében több, korábban rekultiválni tervezett lerakó átkerült a felszámolandó kategóriába, ami szakmai szempontból nem kifogásolható ugyan, de ennek ma még beláthatatlan többletköltségei előrevetítik felhagyás, jelenlegi állapotban hagyás realitását? A rekultiváció ütemezettségének kritériumaként előírt m 3 minden szakmaiságot nélkülöz. es mennyiségi érték 5. sz. melléklet Ez a melléklet a legerősebb bizonyítéka a rendelet tarthatatlanságának! Az idézett szabványok száma és címe több esetben nem egyezik a Szabványkatalógusban rögzített címmel. A legkirívóbb példa: A rendeletben: MSZ EN 13617: Hulladékok jellemzése A Magyar Szabványügyi Testület Szabványkatalógusában: MSZ EN : Üzemanyagtöltő állomások. 1. rész: Az adagolószivattyú, az adagolóautomata és a távirányítású szivattyú konstrukciójára és működésére vonatkozó biztonsági követelmények Problémát jelent továbbá a hivatkozott CEN szabványokhoz való hozzáférés, amelyek egy része Magyarországon még nem elérhető! 7
8 A megoldást az 5. melléklet visszavonása jelenthetné, mivel a szabványok státusa állandóan változik, ezért a rendeleti szöveg soha nem lesz naprakész az elérhető szabványok vonatkozásában, ami állandó konfliktust fog okozni! A melléklet helyett meg kellene jelentetni egy vizsgálati útmutatót (erre ugyanúgy utalás történhetne, mint az adatszolgáltatási rendeletben), amelynek aktualizálása egyszerűbb, mint a rendeleté! A melléklet jelenlegi formájában pontatlan, zavart keltő. 8
A hulladéklerakás szabályozásának módosítása
A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények
RészletesebbenXVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS
XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI
RészletesebbenA környezetvédelmi és vízügyi miniszter. 20/2006. (IV.5.) KvVM. r e n d e l e t e
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 20/2006. (IV.5.) KvVM r e n d e l e t e a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladékgazdálkodásról
RészletesebbenMagyar joganyagok - 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet - az építési és b 2. oldal (4) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az
Magyar joganyagok - 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet - az építési és b 1. oldal 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól
Részletesebben45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya
45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában
Részletesebben45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól
Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.
RészletesebbenA július 15-i határidőt követően tovább működő hulladéklerakók
A 2009. július 15-i határidőt követően tovább működő hulladéklerakók Horváth Szabolcs Környezetgazdasági Főosztály, Hulladék megelőzési és kezelési osztály Határidők a lerakókra vonatkozóan Lerakók megfelelése:
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉK LERAKÁSÁRA VONATKOZÓ HULLADÉKKEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel
RészletesebbenHulladéklerakók szigetelésének fontossága a felszín alatti vizek védelmében. Unyi Zsófia Tegola Ungarese Kft. FAVA,
Hulladéklerakók szigetelésének fontossága a felszín alatti vizek védelmében Unyi Zsófia Tegola Ungarese Kft. FAVA, 2019.03.27. HULLADÉKOK SORSA JELENLEG IS KOMOLY PROBLÉMÁT JELENT MAGYARORSZÁGON ILLEGÁLISAN
Részletesebben23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL
23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének
RészletesebbenA hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba
A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés
Részletesebben20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (2) bekezdése
RészletesebbenIZSÁKI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK-LERAKÓINAK TÉRSÉGI SZINTŰ REKULTIVÁCIÓS PROGRAMJA
KEOP 2.3.0/2F/09 Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációit érintő projektek Izsák Izsák és Térsége Rekultivációs Önkormányzati Társulás IZSÁKI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER TELEPÜLÉSI
RészletesebbenA hulladéklerakás jövője változó szabályozás
A hulladéklerakás jövője változó szabályozás Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Köztisztasági Egyesülés Konferencia 2008. április 22., Szombathely Stratégiai alapok a hulladékgazdálkodás
RészletesebbenA magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok
FKF ZRt. Környezetvédelmi osztály A magyarországi hulladékösszetétel alakulása vizsgálati tapasztalatok XV. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai fórum és kiállítás 2008.Április 22-24. Szombathely A hulladékbegyűjtéshez,
RészletesebbenKörnyezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30
JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK
RészletesebbenA hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása
A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása A hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet speciális szabályokkal egészült ki az egyes tevékenységekből
RészletesebbenMakra Gábor - főosztályvezető
Környezetvédelmi szakterületen bekövetkezett változások a 2017. év folyamán Makra Gábor - főosztályvezető Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi
RészletesebbenKommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása
Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása Előadó: Barna László hulladékgazdálkodási üzletágvezető A.K.S.D. Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) Best Western Hotel Lido, 2007. szeptember 5.
RészletesebbenA hulladékkezelés szabályozása (építési-bontási hulladékok)
A hulladékkezelés szabályozása (építési-bontási hulladékok) G Á L ISTVÁN O S Z T Á L Y V E Z E T Ő P E S T M E G Y E I K O R M Á N Y HIVATAL É R D I JÁRÁSI H I V A T A L A K Ö R N Y E Z E T V É D E L M
RészletesebbenRépcelak, 076/26. hrsz. alatti hulladéklerakóhoz kapcsolódó önkormányzati feladatok január
Répcelak, 076/26. hrsz. alatti hulladéklerakóhoz kapcsolódó önkormányzati feladatok 2015. január Készítette: Biczó Ágnes hulladékgazdálkodási szakértő Előzmények Répcelak Város Önkormányzata (továbbiakban:
RészletesebbenA hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről
A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről GÁL ISTVÁN H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S I S Z A K Ü G Y I N T É Z Ő PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladék lerakók rekultivációja Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális
Részletesebbenalapján beérkezett felvetések, javaslatok
Módosítási javaslatok a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelethez a KvVM által rendezett, 2006.09.13-i szakmai
RészletesebbenHELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV
ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról
Részletesebben20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenA BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.
A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg
RészletesebbenAz EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399
Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)
RészletesebbenAZ FKF NONPROFIT ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEI ÉS AZOK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE
AZ FKF NONPROFIT ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEI ÉS AZOK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 2017. 01. 11. 1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS ENGEDÉLYEK Közszolgáltatásra vonatkozó minősítési engedély: OKTF-KP/1309-60/2016.
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024
RészletesebbenA hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében
A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében KSZGYSZ 2014. október 7. Bibók Zsuzsanna Nemzeti Környezetügyi Intézet 1 A hulladékégetés szabályozása 2000/76/EK
RészletesebbenHulladéklerakók és hulladék ártalmatlanítás július 15-ét követően
Hulladéklerakók és hulladék ártalmatlanítás 2009. július 15-ét követően Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetgazdasági Főosztály, Hulladék megelőzési és kezelési osztály Hulladéklerakás
Részletesebben20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Részletesebbena települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól
64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet Hatályos: 2008.05.16-2010.12.29 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól
Részletesebben45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya
45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában
RészletesebbenAz RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.
Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok.a.s.a. Magyarország Németh István Country manager Készítette Németh István Dátum 2014. Október 7. 2/ 22 Az ASA csoport bemutatása Tulajdonosa a spanyol
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
Részletesebben5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK
5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenTelepülési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0
KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.
RészletesebbenENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei
ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei Ügyintézési határidő: engedélyezési eljárási típusoktól függően változó, de nem számítanak bele a közigazgatási hatósági eljárás
RészletesebbenAz Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén
Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási
RészletesebbenHulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatások a napi gyakorlatban
Hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatások a napi gyakorlatban Gyakorlati tapasztalatok az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program alkalmazásával elektronikusan küldött adatszolgáltatások feldolgozása
RészletesebbenNyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete
Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001
RészletesebbenKORR- Zagytér rekultivációs szolgáltatás a Vértesi Erőmű Zrt. részére, II. ütem.
KORR- Zagytér rekultivációs szolgáltatás a Vértesi Erőmű Zrt. részére, II. ütem. Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/118 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Helyesbítés/2015 EUHL
Részletesebbenév: 2011. hó: 10. nap: 17. KÜJ: 100299935 KTJ: 100484602 KTJ: 101605369
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉKKÁ VÁLT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét,
RészletesebbenTERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.
TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények
RészletesebbenProblémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban
Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri
RészletesebbenAz engedély iránti kérelem környezetvédelmi fejezetének a következőket kell tartalmaznia:
Építési engedélyezési tervdokumentáció környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi szempontú kiegészítő tartalmi követelményei speciális rendeltetésű építményeknél Állattartó telep létesítményei (karámok,
RészletesebbenÚtmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenAZ FKF NONPROFIT ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEI ÉS AZOK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE
AZ FKF NONPROFIT ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEI ÉS AZOK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 2018. 02. 06. 1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS ENGEDÉLYEK Közszolgáltatásra vonatkozó minősítési engedély: PE/KTF/34-24/2017.
Részletesebben194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet
194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag kibocsátási és szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK
RészletesebbenJÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLHATÓ, JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL NEM, DE AJÁNLAT SAJÁTERŐBŐL ELSZÁMOLHATÓ MUNKÁK KÖLTSÉGEINEK MEGOSZTÁSA
TI sorszám JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLHATÓ, JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL NEM, DE AJÁNLAT SAJÁTERŐBŐL ELSZÁMOLHATÓ MUNKÁK KÖLTSÉGEINEK MEGOSZTÁSA KÖLTSÉGEK MEGOSZTÁSA Munkanem megnevezése /
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét, hogy az
RészletesebbenA hulladékgazdálkodás január 1-jétől alkalmazott jogszabályai
A hulladékgazdálkodás 2010. január 1-jétől alkalmazott jogszabályai Hulladékgazdálkodási jogszabályok A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 2010. január 1. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=48929.72552
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére
ELŐTERJESZTÉS Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Tiszavasvári Települési Szilárd Hulladéklerakó rekultivációjának utógondozási
RészletesebbenSzolgáltatási díjak az OHKT tükrében
Szolgáltatási díjak az OHKT tükrében Előadó: Schubert Viktor közszolgáltatási koordinációs igazgató Budapest, 2016. május 5. Fogalmak kapcsolata OHKT Standard díj Szolgáltatási díj Korrekció OHKT Európai
Részletesebben20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet. a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (2) bekezdése aa) és ad) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenJogszabályok listája
Kiadás száma 03 Kiadás dátuma: 2018.07.10. Oldal 1/8. KÖRNYEZETVÉDELEM 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 83/1997. (IX.26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk
RészletesebbenLevegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok
Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,
RészletesebbenAz R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:
Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)
RészletesebbenTárgy: Tisztelt Gazdasági Szereplő! Miskolci Városgazda Nonprofit Kft.
Tárgy: Tájékoztatás előzetes vitarendezési kérelemről, és az azzal kapcsolatos Ajánlatkérői álláspontról Tisztelt Gazdasági Szereplő! A Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. (3531 Miskolc, Győri kapu 48-50.),
RészletesebbenKörnyezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):
Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási
RészletesebbenSzennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi
RészletesebbenDepóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.
Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
Részletesebben20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet
20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet Hatályos: 2010.05.06-2013.05.31 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladékgazdálkodásról
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10530. számú törvényjavaslat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. május 2016. évi...
RészletesebbenK ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján
K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:
RészletesebbenHulladékgazdálkodási adatszolgáltatás az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR-EHIR)
Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR-EHIR) Kertész-Káldosi Zsuzsanna hulladékgazdálkodási referens Hulladékgazdálkodási Főosztály Szeged, 2017.
RészletesebbenA szolgáltatási díjról szóló, /2016. ( ) NFM rendelet tervezete (a március 24-i állapot ismeretében)
A szolgáltatási díjról szóló, /2016. ( ) NFM rendelet tervezete (a 2016. március 24-i állapot ismeretében) Előadó: Hajnal Zsolt szakmai vezérigazgató-helyettes Budapest, 2016. március 24. A rendelet hatálya
RészletesebbenA hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP
A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a D049061/02 számú dokumentumot.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 2. (OR. en) 5896/17 AGRILEG 26 VETER 10 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. február 1. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok.
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
Részletesebben1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény
RészletesebbenBudapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete A Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1306/2007. TERVEZET a a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM
RészletesebbenÁgasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete
Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ A település szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról
RészletesebbenA hulladékkal kapcsolatos éves, negyedéves adatszolgáltatások teljesítése, a hulladéklerakókkal kapcsolatos új elektronikus adatszolgáltatás
A hulladékkal kapcsolatos éves, negyedéves adatszolgáltatások teljesítése, a hulladéklerakókkal kapcsolatos új elektronikus adatszolgáltatás Kertész-Káldosi Zsuzsanna hulladékgazdálkodási referens Hulladékgazdálkodási
RészletesebbenHulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.
Részletesebben6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére
6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: A települési szilárd hulladékbegyűjtés
RészletesebbenAZ FKF NONPROFIT ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEI ÉS AZOK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE
AZ FKF NONPROFIT ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEI ÉS AZOK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 05. 30. 1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS ENGEDÉLYEK Közszolgáltatásra vonatkozó minősítési engedély: PE/KTFO/03034-5/2019
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA
MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu
RészletesebbenMerre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.
Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék
RészletesebbenTárgy: - Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó Telep bővítésre tervezett 01207/18 hrsz.-ú területének igénybevétele.
Előterjesztő megnevezése: Makrai László ügyvezető igazgató Iktatószám: 7888-4/2. Tárgy: - Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó Telep bővítésre tervezett 127/18 hrsz.-ú területének igénybevétele. Melléklet:
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság BIOHULLADÉKOK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét, hogy az alábbi
RészletesebbenKÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.
/ 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)
Részletesebben20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet. a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenA falazóelemek megfelelőség-igazolása, a CE jel használata, műszaki követelményeinek európai szabályozása
A falazóelemek megfelelőség-igazolása, a CE jel használata, műszaki követelményeinek európai szabályozása Falazóelemek Törökné Horváth Éva tudományos osztályvezető ÉMI Kht. Mechanikai Tudományos Osztály
RészletesebbenA rendelet hatálya. Átalány megállapításának szempontjai. Kedvezmény, mentesség. A díj bevallása, befizetése
Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (III.21.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Püspökmolnári Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
Részletesebben1.A közszolgáltatás tartalma, a közszolgáltatással ellátott terület határai
Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2016. (VI.22.) önkormányzati rendelete a háztartási szennyvíz gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról Sátoraljaújhely
RészletesebbenHatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL
Pacsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2004. (IX.7.) sz. önkormányzati rendelete / 5/2005.(VI.15.), 4/2012.(II.29.) rendelettel egységes szerkezetbe/ Hatályos 2012. március 1-től A TALAJTERHELÉSI
RészletesebbenA hulladék, mint megújuló energiaforrás
A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:
RészletesebbenA Kormány. /2018. ( ) Korm. rendelete
A Kormány /2018. ( ) Korm. rendelete az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet és az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről,
RészletesebbenIII. Vízbázisvédelem fázisai
III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba
RészletesebbenPolgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének
Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2017. (XI. 24.) önkormányzati rendelete az üzletek és vendéglátó-ipari egységek éjszakai nyitvatartási rendjének szabályozásáról (egységes szerkezetben
RészletesebbenA Kohéziós Alapból támogatott beruházások ellenőrzési tapasztalatai KEOP-pályázati körkép
A Kohéziós Alapból támogatott beruházások ellenőrzési tapasztalatai KEOP-pályázati körkép Kiss András Osztályvezető KvVM Fejlesztési Igazgatóság Szombathely 2008/04/22 ISPA eredmények számokban Hulladékgazdálkodás:
Részletesebben